Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-26 / 205. szám, péntek

III 1955. augusztus 26. PARTÉLET „Népszerű vezetők 1 1 Az egyik gyűlésen kaptuk az első képet Bősről. Élénk vita folyt, bajok vannak a szövetkezetben. — A talajvíz az oka, — mondották többon — hogy a szövetkezet rosszul gazdálkodik. Különösen a szövetkezat elnöke, Pau'ovics elvtárs hajtogatta egyre, hogy a víz, a víz. Egy pár felszólaló azonban részben egyetértve az eiőző érvvel, rámutatott a hibák igazi okaira. A talajvíz tényleg sok kart okozott a szövetkezetnek. A ka­nálisokat nem tisztítják, s évek óta folyik a huzavona egy L-kanális meg­építése körül, amely levezetné a vizet. A föhiba azonban a szervezetlenségben, a vezetőség népszerűséget hajhászó politikájában, nemtörődömségében rej­lik. A szövetkezet 1950-ben alakult, már a kezdet sem volt jó. Szórták a pénzt. 8—9000 koronát fizettek ki egy­egy hónapra nem me gfelelő tel­je sítmény ellenében. Például a tehenészetben 1—2 liter volt naponként és tehenenként a tej­hozam és mégis 9000 koronát adtak egy-egy fejőnek. Ki kevesebbet, ki többet kapott. A könyvelésben ural­kodó nagy rendetlenség miatt meg sem lehet állapítani. 1952-ben sok kis- és középparaszt lépett be a szövetkezetbe. Ekkor kö­vette el a vezetőség a második nagy hibát. Nem törődött azzal, hogy a ta­gok az állatállomány után a takar­mányt is beadják a szövetkezetbe. A rétek egy része is kaszálatlan maradt. A takarmányalap nem volt biztosítva az állatállomány részére, viszont ott­hon 2—3 tehenet tartottak a tagok, így történhetett meg, hogy 1953 ta­vaszán több mint 200 szarvasmarha elpusztult, mert nem volt mivel etet­ni. Az állatokat korán kihajtották a legelőre, a rossz időjárás miatt meg­fáztak és ezért hulltak el. Ettől fogva évről évre lefelé ível a szövetkezet. Kevés a bevétel, de hát miből is legyen, ha nincs meg a tervezett állatállomány. A rosszul táp­lált tehenek kevés tejet adnak. A tag­ság jövedelme gyenge. 2,20 korona elő­leget kapnak egy-egy munkaegységre, azt sem minden hónapban. A szövetkezet vezetősége az idén is ismételni akarta a hibákat, ami részben sikerült is nekik. A tagság azonban megunta a vezetőség basás­kodását és egytől egyig leváltották. Most megint a protekciósoknak akart kedvezni. A réteket kiosztotta, ki-ki kaszálhatott, amennyit akart, s aztán adjon valamennyi szénát a szövetke­zetnek is. — Mi a tagság javát akarjuk — mondogatták a „népszerű" vezetők. De kiét? Vajon miért terjesztették, hogy a talajvíz az oka a rossz gaz­dálkodásnak? Azért, hogy nyugodtan lophassanak és tönkre tegyék a gaz­daságot. A rétek szétosztása megint azt eredményezte, hogy az állatállo­mány részére nincs elegendő takar­mány. Tehát újra az 1952-es évet akarták ismételni. Lényegében a protekciót élvező ta­gok nem sínylették volna meg az idei évet sem. Bíró Jenő csoportvezető pl. annyi rétet hagyott magának, hogy részben kaszáltatta le Csicsai András nyáradi paraszttal. A szövetkezetnek nem adott egy szál szénát sem. Az ilyen tagok természetesen még ma is a régi vezetőséget sírják vissza. A hallatlan rendetlenségben az is előfor­dult, hogy olyanok is kaptak rétet, akik nem tagjai a szövetkezetnek, mint pl. Berger Károly fuvaros, Csi­csai Gábor asztalos és Nagy Ferenc munkás. Ha az új vezetőség közbe nem lép, megint elprédálták volna a takar­mányt. így akarta a régi vezetőség a tag­ság javát. Az „ügyetlenebbek" lelki­ismeretesen dolgoztak és dolgoznak ma is, de a jövedelmük kevés. Az „ügyesebbek", akik élvezték a veze­tőség népszerűségét, a szó szoros ér­telmében kizsákmányolták a tagságot. Tavaly elfagyott a dohány, mert nem törték le idejében és nem gon­doskodtak dohányszárítóról. Az idén februárban megkapták az építkezés­hez az anyagot, de a „jólelkv^" vezető­ség szétosztotta a tagoknak. Nem árt, ha megnézzük, hogy kinek. Egyszer a legjobb fejőgulyás kért egy pár ge­rendát, meg volt szorulva. Nem ka­pott, letorkolták. Az ellenőrzőbizott­ság elnöke Bodó Mihály azonban a legtöbb faanyagot vitte el. A 120 köb­méter fát elfecsérelték és csak 15 köbméter került a közösbe. Most újra anyagot kehett rendelni, hogy megépít­hessék végre a dohányszárítót. Most építik a dohányszárítót, amikor régen "lenne kellene lenni a dohánynak. Ez is nyílt szabotálás, hogy a gyö­nyörű dohány tönkre menjen. Talán ennek is a talajvíz az oka? Felvetjük a kérdést, hogy hogyan jutott a dolog idáig. Van-e a faluban pártszervezet, nemzeti bizottság és mit csinált a járás? Bodó Ferencről, a helyi nemzeti bi- j zottság volt elnökéről nem sok jót mondanak a faluban. Tekintélye nincs. Köpönyegforgatónak mondják többen. Becsapta a szövetkezetet. Eladta neki tehenét jó pénzért, pár nap múlva azonban tovább kellett adni fele áron. Az EFSZ-el nem sokat törődött. A já­rási nemzeti bizottság'munkájáról nem sok jót mondhatunk. Egy párszor ki­jöttek ellenőrizni a könyvelést, de az ott uralkodó hallatlan rendetlenség azt mutatja, hogy csak formálisan végezték az ellenőrzést. Minden szö­vetkezetnek, a járási nemzeti bizott­ság mezőgazdasági dolgozójával min­den negyedévben pontosan le kell zárni a gazdálkodást. Ezt nem csi­nálták, vagy talán nem is akarták. Mert, ha utánanéztek volna a szövet­kezet gazdálkodásának, akkor a bank nem utalt volna ki ellenérték nélkül pénzt a szövetkezet részére. A járási nemzeti bizottság dolgozói azt han­goztatják, tudtak arról, hogy a tagok szétlopkodják a szénát és a takar­mányalap az állatállomány részére nincsen biztosítva. Azonban nem elég csak tudni valamiről, a kérdést meg is kell o'dani. . Vagy miért tűrték Nagy Rudolfot, a volt malomtulajdonost mint köny­velőt. Talán jó káder volt? A járási nemzeti bizottság a mai napig sem tudja pon­tosan kivetni a szövetkezetre a be­adást. Az itt uralkodó zűrzavar szin­tén rosszul hat a tagságra. Az ellen­őrzést a könyvelésben még májusban megkezdték. Azonban képtelenek be­fejezni. Pedig a könyvelésben már sok hamis adatra találtak eddig. 50 000 korona értékű sikkasztást fedeztek fel. Vida Móric aláírását hamisították. Brigádosoknak küldtek pénzt, melyet ezek sohasem kaptak meg. Az ellen­őrzést minél hamarabb be kell fejez­ni, hogy a tagság tiszta képet nyer­jen róla, hová is folyt a pénzük. — A mi szavunk nem sokat számí­tott. Semmibe sem vették az embert — fakadt ki egyszer Mészáros Gyula elvtárs, aki a pártonkí'-üliek szerint is a falu legjobb kommunistája. Idős, régi harcos, becsületes munkában örege­dett meg. — Nem sokat értek a tag­gyűlések sem, sokan ezért is hiányoz­tak. Sok olyan tagja van a pártszerve­zetnek, aki „kiselejtezésre" vár. Gaj­dos elvtárs, a pártszervezet bizottsá­gi tagja mondja igy. Nem árt, ha meg­vizsgáljuk az okát, miért távolodtak el ezek az emberek a párttól. Beszé­lünk Kovácsik Péter elvtárssal, az egyik „kiselejtezésre" váróval. — Tizenkét éves koromtól szolgál­tam Glatz Ferdinánd kuláknál, még a húst is le akarták enni a csontomról. A magas szőke ember elérzékenyedik. — Nem volt helyes, hogy elhanyagol­tam pártfeladataimat. A szívem visz­szahúz, rendezem a tagdíjam. De hát a sok visszaélés, a meg nem becsülés elkeserített. Gajdos azt mondta, hogy papírtag vagyok. Egy párszor hiányoz­tam a taggyűlésekről is, mert éjjeli őr voltam. A sok visszaélés, a tehetetlenség megingatta ezeket az embereket. A szövetkezetesek nagy része több hónapja nem kapott a ledolgozott munkaegységek után semmit, viszont a protekciósok rendesen megkapták az ellenértéket. Nagy Rudolfnak pl. nagyon kevés pénze maradt bent mun­kaegységei után. Tény az, hogy több olyan tag van. akiket jogosan zárnak ki a pártszer­vezetből, azonban nagy részük nem érdemli meg, mert az elkeseredés, a helytelen vezetés, a pártszervezetben uralkodó rendetlenség az oka, hogy elhanyagolták a pártmunkát. Higgad­tabban bánjunk a „kiselejtezni" va­lókkal, hisz olyan emberek ezek, aki­ket Nagy Rudolf-félék gyötörték éveken keresztül. Több becsületet kell adni a kérgeskezü, sokat szenvedett embereknek. Talán a Bodók valók a pártba? Aki most is szít a tagság között. Nemrégen azt mondta a szö­vetkezeti tagoknak: — Minek az a villanyfejő, azért nincs pénze a szö­vetkezetnek, mert ilyeneket vesznek. Hamis beszéd ez, mert a gép az em­ber legjobb barátja, csak ésszel kell használni. Hogy a gépi munka meny­nyire kifizetődött, a következő példa mutatja. A szövetkezet 126 lova 900 000 korona értékű takarmányt fo­gyaszt évente, ha a gépeket jobban kihasználnák, elég volna 70 ló, s 450.000 koronát megtakarítanának. A szán­tás is sokkal olcsóbb. Lovakkal 150 koronába kerül egy hektár,felszántása, a traktorállomás pedig 81 koronáért felszántja. A helyzet ma is az a szövetkezet­ben, hogy a tápok egy része nem dolgozik becsületesen a szövetkezet­ben, inkább a háztáji gazdálkodással törődnek. Délután 5 órakor a határ már ki­halt. A kertészetben, a dohányban már 5 órakor abbahagyják a munkát. Pedig olyan szép a dohányuk, hogy a járás­ban nem akad párja. Ott fekszik a rengeteg sok kincs, pénz. Tényleg csak fekszik, mert nincs, aki letörje. A tagok körében az a nézet uralkodik, hogy 2,20 koronáért elég 5 órát is dol­gozni, elfelejtik azonban, hogyha a do­hány tönkremegy még 2 korona sem lesz a munkaegység, mert a szántás, a palántálás sok munkaegységbe ke­rült. De ha nem törik le a dohányt, a befektetett munkaegységekre nem kapnak semmi ellenértéket. Feltehetjük a kérdést, hogy jutottak idáig az emberek, hiszen a bősi pa­rasztoknak jó hírük van a környéken, becsületesen dolgoztak mindig. Tönk­retette hitüket a regi vezetőség, amely nyíltan, tudatosan szabotált, hogy lejárassa a közös gazdálkodást. Fele­lős ezekért az emberekért a helyi pártszervezet, a helyi nemzeti bizott­ság és a járási nemzeti bizottság is. Azért dolgoznak most inkább a ház­táji gazdálKOdásban, mert hónapok óta nem kaptak semmit a szövetke­zetből. A háztáji gazdálkodásban szé­pek a növények, azonban a szövetke­zet kukoricája nem ér semmit, mert csak 40 hektáron végezték el a má­sodik kapálást. Talán megint a talaj­víz az oka annak, hogy nem lesz ku­koricatermés? Nemrégen vette át az új vezetőség a szövetkezet irányítását, de most sem indult meg még rendesen a vér­keringés. A csoportvezetők esténként nem jönnek össze, hogy megbeszél­jék a másnapi teendőket. A pártszer­vezet munkája sem kielégítő. A párt­tagok sem járnak élen a munkában. Sót megtörtént, hogy amíg Gróf Mó-i ric idős paraszt becsületesen aratott, addig csoportvezetője, a fiatal Tóth Lajos, párttag, a bokor alatt feküdt. Szükséges, hogy a pártszervezet min­den tagja, pártfunkciójától eltekintve, élen járjon a munkában, mert csak így törhető meg a régi vezetőség ál­tal bevezetett 8 órás munkaidő. Véget ért a Nagy Rudolfok korszaka, amikor a szövetkezet pénzén duhaj­kodva, vadnyugati módra a plafonba lövöldözött a kocsmában. — Világért sem lépnék ki a szö­vetkezetből — mondja Gróf Móric 9 holdas középgazda, ha a szövetkezet jobban állna. — Idejutottunk a nagyok miatt — mondja Bokros István, tűrtük, hogy tönkretegyenek minket. Nyíltabban beszélnek már az emberek, ápolni kell az ilyen hangokat. Viszont fel kell számolni az olyan kijelentésekkel, amelyeket Izsmán elvtárs a magtár­ban tett. — Szocializmusban élünk nem le­hetünk bosszúállók. Ez a himis elmélet uralkodik Bősön. Az ilyen elmélet hamis, és azoknak, akik megkárosítják a többi tagokat, el kell nyerniök büntetésüket. Ha a vezetők, a tagság is megállják helyüket, gazdag lehet a bősi szövet­kezet. Hisz óriási lehetőségek vannak Bősön. Miért nincs pl. 900 kacsa he­helyett több tízezer, ha már vizről van szó? Vagy miért nem létesítenek halastavat? Sok miért van még Bő­sön, amelyről szóljanak a bősi pa­rasztok. BALLA JÖZSEF A csehszlovák kormányküldöttség visszatért Romániából Csütörtökön, augusztus 25-én visz­szatért Bukarestből a csehszlovák kor­mányküldöttség, amely részt vett a Román Népköztársaság felszabadulása 11. évfordulójának ünnepségein. A kül­döttséget dr. Václav Skoda miniszter­elnökhelyettes vezette. A küldöttséget Rudolf Barák bel­ügyminiszter, Frantisek Krajcír bel­kereskedelmi miniszter, Jindrich Uher élelmiszeriparügyi miniszter, dr. Gert­ruda Sekaninová-Cakrtová, a külügy­miniszter helyettese, dr. Dobromil Jecny, a Külügyminisztérium diplomá­ciai protokollfőnöke, Ladislav Nóvák, a köztársásági elnöki iroda vezetője. Richárd Hrádec, a miniszterelnöki iro­da vezetője, a CSKP prágai kerületi bizottságának képviselői és más té­nyezők fogadták a ruzyni repülőtéren. A küldöttség fogadásán részt vett Ion Nistor, a Román Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott prágai nagykövete és a nagykövetség tagjai. A trnavai járás teljesítette a gabonabegyűjtési tervet (CTK) — Szerdán, augusztus 24-én a trnavai járás egy nappal a határidő előtt 100,5 százalékra teljesítette a gabonabegyűjtési tervet. A járás EFSZ-ei 146 százalékra tettek eleget állam iránti kötelezettségüknek. A községek közül Trnava 116 százalék­ra, Dőlné Oresany 106 százalékra, Klá­tovee 105 százalékra teljesítette ter­vét. Elsők lettek a kerületben A Begyűjtési Minisztérium szlová­kiai meghatalmazottjának jelentése szerint a kékkői járásbeli Ipolybalog egyénileg dolgozó parasztjai 105 szá­zalékos eredménnyel elsőnek teljesí­tették a besztercebányai kerületben a gabonabeadás tervét. Az eredmény, az elsőség önmagáért beszél. Elmond­ja, kifejezi a községi és a járási be­gyűjtési szervek helyes felvilágosító, szervező munkáját s a dolgozó pa­rasztság hazafiságát. A nagyszerű eredményért tehát el­sősorban az ipolybalogi földműveseket illeti dicséret. Nagy tettel, elsőséggel feleltek pártunk és kormányunk fel­hívására: megmenteni a termést, mi­nél előbb betakarítani a gabonát. Nos, az ipolybalogi földművesek nemcsak a betakarítással törődtek, hanem a beadás teljesítésével is. Bőjtös Ferencnek, a helyi nemzeti bizottság titkárának szintén érdeme van az elsőségben. A dolgozó parasz­tok is, ő is egyetértettek abban, hogy községük gabonabeadási tervének tel­jesítésével növelik a besztercebányai kerület tekintélyét, amely eddig 23,3 százalékos eredményével nem a leg­jobb helyet foglalta el a kerületek között a gabonabegyűjtésben. A nemzetgyűlés egészségügyi bizottsága megtárgyalta a csehszlovák fürdőhelyekről és gyógyforrásokról szóló kormányjavaslatot Szerdán, augusztus 24-én a nemzet­gyűlés egészségügyi bizottsága ülést tartott. Az ülésen dr. Mojmír Fucík elnökölt. Dr. Karel Kácl képviselő be­számolója után az ülés elfogadta a | te. kormány törvényjavaslatát a csehszlo­vák fürdőhelyekről és a gyógyforrá­sokról és azt jóváhagyás végett a nemzetgyűlés plénuma elé terjesztey­A pekingi állami operaegyüttes sikere a Prágai Nemzeti Színházban Szerdán, augusztus 24-én a Prágai Nemzeti Színházban fellépett a pekingi állami operaegyüttes, amely a párizsi nemzetközi színházi fesztivál után Csehszlovákiában tartózkodik. Az ünnepi előadáson részt vettek Zdenék Fierlinger, Viliam Siroky, a párt és a kormány képviselői, Jirí Hendrych, a CSKP KB titkára, dr. Ján Bartuska, Jozef Jónás, dr. Franti­sek Kahuda, dr. Emánuel Slechta, La­dislav Stoll miniszterek, dr. Jaroslav Havelka, az egyházi üqyek állami hi­vatalának elnöke, dr. Gertruda Seka­ninová-Cakrtová és Karel Kurka, a külügyminiszter helyettesei, a minisz­terek helyettesei, Oleg Homol'a kép­viselő a CSSZBSZ KB titkára, Ladislav Nóvák, a köztársasági elnöki iroda ve­zetője, a Belügyminisztérium és a Kulturális Ügyek Minisztériumának ve­zető dolgozói, államdíjasok és a köz­élet képviselői. Részt vett az esten Cao Jin, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és megha­talmazott prágai nagykövete is a nagykövetség tagjaival és a prágai diplomáciai testület más tagjai. A pekingi^ állami operaegyüttest Csaó Feng vezeti. Az operaműveket 15 tagú kínai népi hangszereken játszó zenekar kíséri, a balettfellépéseket az európai zenekarokban használatos hangszereken játszó együttes kíséri, kínai népi hangszerekkel kombinálva. A kínai művészek már az első fel­lépésükkel bebizonyították kiváló szí­nészi- és táncművészetüket. A közön­ség lelkes tapssal jutalmazta játéku­kat. A prágai repülőnapra kedvezményes menetjegyekkel lehet utazni Dolgozóink és ifjúságunk ezrei ké­szülnek vasárnap, szeptember 4-én köztársaságunk fővárosába, hogy meg­tekintsék a csehszlovák repülő-nap ünnepségeit. A „Turista" nemzeti vál­lalat egész sor előnyt biztosít szá­mukra mind az utazásban, mind pedig a prágai elszállásolásban. A repülő-nap részvevői a vasuta­kon a repülő-napra szóló belépőjegy felmutatása után 25 százalékos ked­vezményben részesülnek. Bratislavá­ból, Prerovból, Plzenből, Őeské Budé­jovicéről, Liberecről, Ceská Trebová­ról, TrebíCről, Hradec Královéről, Dé­cínből és Teplicéről különvonat megy Prágába, amelyen a repülő-nap rész­vevői 50 százalékos kedvezményben részesülnek. Az autóbuszokon a re­pülő-napra szóló belépőjegy felmu­tatására szintén 25 százalékos ked­vezményt nyújtanak. A „Turista" nemzeti vállalat dolgozói a távoleső helyekről Prágába érkezett látogatók számára megfelelő mennyiségű szál­lást biztosítanak. A szeptember 4-én Ruzynban le­zajló repülő-napra sz^ló belépőjegyek felnőttek számára 4 koronáért, gyer­mekek és katonák számára 1 koroná­ért már most kaphatók a „Turista" n. v. minden irodájában, vagy az Ál­lami Takarékpénztárakban. — 11 í ki:K" BESZTERCEBÁNYÁN szerdán, au­gusztus 24-én a Nemzeti Házban Mi­roslav Kropilák professzor előadást tartott „Besztercebánya a Szlovák Nemzeti Felkelés alatt" címen. A BRATISLAVAI Kultúra és Pihe­nés Parkjában szombaton, augusztus 27-én 20 óra 30 perckor „A jókedv vonata" címen esztrád-estet rendez­nek. A PARDUBICEI kerületben ez év első felében 351 ipari dolgozó ment át a mezőgazdaságba. A CESKÉ BUDÉJOVICE-I kerületben a CSKP KB júniusi ülése óta 27 szö­vetkezet alakult. IDŐJÁRÁS A reggeli órákban köd. A köd el­oszlása után enyhe felhőképződés. A nappali hőmérséklet 23—27 fok. Gyen­ge szél. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom