Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-15 / 169. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA A mai számban: Elsők leszünk... (2. oki.) A német kérdésről (3. old.) Űj módszerek bevezetése segíti a bratislavai építészeti dolgozók munkáját (4. old.) Kunyhós és szállásos malactartás módszerét (5. old.) Az idei eseményekben gazdag idény folyamán négy ország válogatottjaival mérkőznek atlétáink (6. old.) Bratislava, 1955. július 15. péntek 30 fillér VIII. évfo^am, 169. szám Kultúrmunkások feladatai a Központi Bizottság határozatának teljesítésében Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának legutóbbi határozata komoly feladatot ró politikai-, állami-, begyűjtési-, valamint mezőgazdasági szerveinkre. Az EFSZ-ek számának növelése, a meglevő szövetkezetek tag- és földalapjának bővítése az alapvető feltétele mezőgazdasági termelésünk gyarapításának, a X. pártkongresszus célkitűzései megvalósításának. Emellett nagyon lényeges feladat az aratás, az őszi munkák és a begyűjtés biztosítása. Ezeknek a feladatoknak végrehajtása azonban nemcsak az említett szervek dolga, hanem mindnyájunk, minden csehszlovákiai dolgozó közös ügye. Éppen ezért ez az ügy nem lehet közömbös kultúrmunkásaink számára sem. Sőt, éppen ők segíthetnek nagyon sokat ebben a munkában, hiszen a kultúra ma már a tömegeké, s egyúttal az az erő is, amely hatni tud a tömegekre, formálja az emberek gazdálkodását, irányítja cselekedeteiket, egyszóval: neveli őket. Hogvan segíthetnek kultúrmunká saink pártunk határozatának megvalósításában ? Kezdetét vette az aratás. Az utóbbi években már szokássávált, hogy ilyenkor kultúrbrigádok látogatják meg a földeken az aratókat, műsorukkal jókedvre derítik Sket, megkönnyítik munkájukat, sőt segítenek nekik a kévehordásban, keresztrakásban, gerebíyézésben is. Különösen a CSISZ és a Csemadok helyezett és helyez nagy súlyt a kultúrbrigádok szervezésére. Ez évben különösen támogatnunk kell ezt a mozgalmat. Viszont ezek a brigádok ne tekintsék munkájukat csupán szórakoztatásnak, kötelezettségvállalásuk puszta teljesítésének. Ügy válasszák meg műsorukat, hogy azzal agitációs tevékenységet is fejtsenek ki künn a földeken. Buzdítsák a földműveseket államunk iránti kötelességük: a beadás maradéktalan teljesítésére, terménvfeleslegük átadására.. Mutassanak rá a gépi munka előnyére. a közös munka gyümölcsözőbb voltára, a szövetkezeti gazdálkodás felsőbbrendűségére. Ugyancsak jó alkalom kínálkozik az ilyen agitációra az aratás végeztével rendezett aratóünnepélyeken is. Ha a községben van szövetkezet, ott rendezzék meg az ünnepélyt. Igyekezzenek kis- és középparasztjainkat, valamint szövetkezeti tagjainkat ezzel is közelebb hozni egymáshoz. Műsoruk fő mondanivalója, vagyis agitációjuk magva itt is a beadásra való serkentés legyen. Igyekezzenek olyan meggyőző munkát végezni, hogy „az első gabonát a cséplőgéptől az államnak" jelszót minden földműves magáévá tegye. Emellett azonban itt is mutassunk rá szemléltető módon — az elért eredmények összehasonlításával — a szövetkezeti gazdálkodás előnyeire a magángazdálkodás felett, valamint arra. hogy a szövetkezeti tagok életszínvonala, jóléte immár ilyen rövid idő alatt is felülmúlta a magángazdálkodókét. Serkentsék a kis és középparasztokat és szövetkezeti tagokat összefogásra és közös harcra, közös ellenségük — a kulák ellen. A parasztok politikai felvilágo, sításának, meggyőzésének s egyben ismeretük bővítésének nagyon fontos eszközei a népművelési előadások is. Ezeknek a végrehajtása terén még sok helyen hiányosságok mutatkoznak: vagy ninci előadó, vagy a közönséget nem tudják kellőképpen megszervezni. A jövőben nagyobb súlyt kell helyezni ezeknek az előadásoknak a megtartására is. A Csemadok helyi csoportja legyen segítségükre az illetékes szerveknek a hallgatóság toborzásában, az előadók megnyerésében és . általában az előadások biztosításában. Tartsák szívügyüknek a félórák rendszeres megtartását is, amelyeken ugyancsak sokat tanulhatnak falusi dolgozóink. A népművelési előadásokon és Csemadok-félórákon ismertessék meg a földműveseket a haladó mezőgazdasági módszerekkel, amelyeknek alkalmazásával jelentős mértékben növelhetik mezőgazdasági termelésünket. Nyerjék meg őket e haladó módszerek érvényesítésére, rámutatva arra, hogv a terméshozamok növelése nekik sem lehet közömbös. Ez a legjobb alkalom arra is, hogy a kis- és középparasztokkal behatóbban foglalkozzanak a szövetkezeti gazdálkodás megismertetése céljából. Támaszkodjanak adatokra; a jól működő szövetkezetek szép eredményeit állítsák eléjük példának. Mutassanak rá, hogy az egvéni gazdálkodás semmiképpen sem veheti fel a versenyt a gépesített közös gazdálkodással, az egyénileg gazdálkodók jövedelme í semmiképpen sem érheti el a jól dolgozó szövetkezeti tagok jövedelmét, s emellett a szövetkezeti tagok munkájának nehezét a gép végzi el, míg a magángazdálkodásban e munkák elvégzésének nagy része az emberre hárul. A kis- és középparasztok meggyőzése mellett azonban nem szabad megfeledkezniük a szövetkezeti tagok neveléséről sem. Több szövetkezetben még gyenge a munkaerkölcs, egyes tagoknak rossz a munkához, valamint a közös tulajdonhoz való viszonyuk. Jól dolgozó és jól kereső szövetkezeti tagok példaképül állításával győzzék meg őket arról, hogy a szövetkezetben is csak jó munká val lehet boldogulni, a közös tulajdon iogtalan elsajátításával pedig dolgozó társaikat károsítják meg. Küzdjenek azoknak a szövetkezeti tagoknak helytelen nézetei ellen, akik nem jó szemmel nézik az új tagok belépését a szövetkezetbe. Mutassanak rá, hogyha nő a földalap és szaporodik a tagok száma, a szövetkezet és az egyes tagok jövedelme is gyarapodni fog. Kultúrmunkásaink tartsák mindig szem előtt, hogy mezőgazdaságunk kívánt fokra való fellendítésének — vagyis a legközelebbi feladatokat tekintve: az új szövetkezetek létesítésének, valamint a meglevők tag. és földalapja bővítésének fontos feltétele mezőgazdasági dolgozóink politikai és szaktudásának bővítése is. Tegyenek meg mindent e cél érdekében, használjanak ki minden adott lehetőséget. A politikai, állami, begyűjtési, valamint mezőgazdasági szerveink mellett induljanak tehát harcba kultúrszerveinic is pártunk határozatának megvalósításáért. A kultúra hathatós fegyver. A tömegek körében, de nem a tömegek ellen, hanem a tömegekért harcolhatunk vele hatékonyan. Kultúrmunkásaink úgy forgassák a fegyvert, hogy harcuk eredményes legyen: mindenütt teljesítsék azokat a feladatokat, amelyeket a Központi Bizottság júniusi határozata, kitűzött. GYORSAN — SZEMVESZTESÉG NÉLKÜL : * * * Aratják az őszi árpát a királyhelmeci járásban A királyhelmeci járás szövetkezeteiben is megkezdték az őszi árpa aratását. Kévekötőkkel aratják az árpát a szőlőskei és a nagytárkánvi szövetkezetekben. A többi szövetkezetben is már csak napok kérdése a gabonabetakarítási munka megindulása. Az őszi árpa, de a többi gabonafajta is gazdag termést ígér. A jó termés e iar.isoí n is világosan ' nonyitja a s/övei keK ti termei.s te'sőbbrendösi'^rt »z -Aprózott cyyéni gazdagodással szemben. Amíg az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok termésátlagai gyengék vagy csak közepesek lesznek ... addig a szövetkezet tagjai, akik munkájuk során felhasználjál; a haladó agrotechnikai módszereket és a gépek segítségével minden munkát idejében és rendesen elvégeztek, rendkívül gazdag terméseredményekre számítanak. Minél előbb — minél gyorsabban Aranysárgára érett a búza a nádszegi határban, s bő termést igér. Július 13-án meg is kezdte a szövetkezet az aratást. Kombájnok és aratógépek vonultak ki a hatalmas táblákra. Az idén sóikkal nagyobb mértékben veszik igénybe a kombájnokat, mint a múlt évben, hogy minél előbb és szemveszteség nélkül betakaríthassák a termést. Elhatározták, hogy mindjárt a cséplőgéptől szállítják u gabonát az állam raktárába. Xancs József Beérett a búza y í f'if. 3 < *• •J w Mm v1 1 Majo Martin csoportvezető és Recska János szövetkezeti csősz gyönyörködnek a dús kalászokban. Jól bevált az új csehszlovák kombájn A napokban próbálják ki a ŽM-330 jelzésű új csehszlovák kombájnokat, amelyeket Ján Zahradníček vezetésével készítettek a prostejovi Agrostrojüzemben. Galánta környékén három ilyen kombájn dolgozik. Az egyiken Loukota László munkaérdemrendes kombájnos dolgozik. Eddig tíz hektár őszi árpát aratott le." Az új ŽM-330 jelzésű kombájnnak sok előnye van az eddig használt kom bájnokkal szemben. Üjdonsága a hidHWlikus berendezés. A kombájn kétszer is áttisztítja a magot. Az ocsút Huszonöt mázsát terveztek, 34,5 mázsát arattak A zsélyi szövetkezet elsőnek kezdte meg az észi árpa aratását a kékkői járásban. Eddig 12,65 hektár őszi árpát arattak el. Gömöri kombájnos két napig aratott és csépelt. Első :>spi teljesítménye 202 mázsa, míg a második napi 240 mázsa. A szövetkezet tagjai megelégedettek az árpa hektárhozamával. 25 mázsát terveztek hektáronként és most kiderült, hogy elérték a 34,5 mázsa átlagos hektárhozamot. Az őszi árpa szép volt, száraz volt s így a zsélyiek megszabadultak a gabonatisztítástól. Mindjárt a kombájntól beadhattak 160 mázsa őszi árpát. Nemcsak járási, hanem kerületi méretben is elsők a gabonabeadás megkezdésében. M. J. Örülnek a farkasdiak A vágsellyei járás legalacsonyabb fekvésű községében, Farkasdon, megkezdték a szövetkezetesek az őszi árpa aratását. Egyszerre két táblán is vágják a kombájnok a beérett gabonát. Szép hektárhozam mutatkozik. Amit az első nap learattak a kombájnok, kitisztítás után 32 mázsán felül volt hektáronként. Hogyne örülnének a farkasdi szövetkezetesek az ilyen szép termésnek. A még lábon álló őszi árpa azt mutatja, hogy az átlagos hektárhozam jóval több lesz 32 mázsánál. két zsákba fogja fel. Az átlagos termésnél olyan kevés az ocsu, hogy a két zsák fél nap alatt telik csak meg. Az új csehszlovák gyártmányú kombájn másik nagy előnye az, hogy külön tartályba gyűjti a pelyvát gyors és jó munkát végezhet egyenetlem területen is, mcít a. kombájn önműködően szabályozhatja a tarló magasságát. A szalma a kombájn mögött marad. Az új kombájn igen mozgékony és nagyobb teljesítményre képes, mint a nálunk eddig használt kombájnok. Ötven mázsa és 14 kilogramm hektáronként A zselízi állami gazdaságban gazdag volt az idei őszi árpa termése. A nyíriek 20 hektárról kombájnnal 821,40 mázsa árpát csépeltek ki, ami hektáronként 41,07 mázsa hozamot jelent. A tervezett hozamot 17,67' mázsával lépték túl hektáronként. Volt azonban olyan 10 hektáros parcellájuk is, amelyikről 50 mázsa és 14 kg átlagtermést takarítottak be. Országos méretben eddig ez a legmagasabb hektárhozam árpából. A nyíriek ezt az eredményt úgy értek el, hogy idejében vetettek, nem sajnálták a műtrágyát, keresztsoros vetési módszerrel vetettek és nagy súlyt helyeztek az árpa tavaszi ápolására. Ahol nem lehet géppel, lehet kaszával A Sajó tarka színekben remegő termékeny völgyében még zöldek a gabonavetések, a hegyek és a dombok lejtőjén azonban már sárgás csíkok jelzik, hogy üt is elérkezett a gabonabetakarítás ideje. A szentkirályi szövetkezet tagjai láttaic hozeá elsőnek a munkához. A hét elején megkezdték az öszi árpa aratását. A dús kalászú, derékig érő őszi árpát aratógépekkel próbálták aratni. Csakhogy nem mindenütt lehetett a gépek segítségét felhasználni, A napokig tartó zuhogó eső az őszi árpa nagy részét összekuszálta, erősen megdöntötte. Turisz János, a szövetkezet elnöke, amikor látta, hogy a gépekkel nehezen boldogulnak, kaszára 'szólította a tagságot. Szavára 20 kérgeskezü parasztember fogta meg a kaszanyelet s feleségeikkel együtt láttak hozzá az aratáshoz. Turisz János maga is'' kaszát ragadott. Dolgos ember volt világéletében és most is úgy látta jónak, hogy jó példával kell előljárnia a tagság előtt. Felesége már a tavaszi munkák során is versenyt dolgozott a férfiakkal, most is elsőnek jelent meg az árpaföldieken. Példamutatásuk eredménynyel járt. Még e. hatvan éves Ligárd János bácsi is mozgósította feleségét, hogy a ledőlt őszi árpa minél előbb keresztbe kerüljön. Hétfőn délután, ragyogó napsütésben kezdték meg az aratást. Egész délután vígan folyt a munka. Kaszák suhogása, vidám nótaszó töltötte be az országút melletti árpaföldet. Mikor a nyári nap már leáldozni készült, összegezték az elvégzett munkát. Turisz János boldogan állapította meg, hogy 362 kereszt árpát arattak le. Ebben persze a kévekőtőgépek is segítettek, mert azok sem álltak tétlenül. Ahol csak lehetett, segítettek a szövetkezeteseknek. Másnap is szorgalmasan folytatták a munkát. Nyomukban megjelentek a traktorok is és éles ekevasaikkal bélemartak a jó zsíros Sajó-menti földbe, hogy a talajt előkészítsék a másodnövények vetésére. A szentkirályi szövetkezetesek sok másodnövényt termesztenek a nyáron. Ügy iparkodnak, hogy haszonállataiknak bőven legyen takarmányuk a téli hónapokban. Farkas Kálmán.