Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-13 / 167. szám, szerda

öl 1955. július 13. Munkások és parasztok közős érdeke a gyors aratás — Ez így nem mehet tovább! — je­lentette kí az év elején az egyik nap Štefan Zelenák, a bratislavai Juraj Dimitrov-üzem egyik karbantartója, Joža elvtárs előtt. Szavait arra értette, hogy az üzem az elmúlt esztendőben nem teljesítette a malackai gép- és traktorállomással kötött védnökségi szerződés egyes pontjait. És azárt mondta éppen Joža elvtárs előtt, mert az 6 gondjaira volt bízva a védnök­ségi segítségnyújtás megszervezése. Azonban Joža elvtárs nem teljesítette feladatát. Ha az üzem dolgozói közül valaki érdeklődött, mit kell, vagy kel­lene tennie, válasz helyett legtöbb­ször csak a vállát vonogatta. A védnökség kérdése rövidesen az üzemi pártbizottság napirendjére ke­rült, ahol alaposan meghányták-vetet­ték a dolgot, s végül határozatot hoz­tak, hogy tervszerű szakmai, szerve­zési és politikai segítséget nyújtanak a gépállomásnak. Ennek megszervezé­sével Zelenák elvtársat bízták meg. Zelenák elvtárs rögtön másnap az üzemi gyűlésen felszólította a legjobb szakmunkásokat, hogy vállalják el a szükséges pótalkatrészek elkészítését. Jelentkezőkben nem volt hiány, sőt a technikusok is csatlakoztak hozzájuk, hogy iskolázáson átadják tapasztala­taikat a gépállomáson dolgozó javí­tóknak. H elyesen tette Zelenák elvtárs, hogy a jó szakmunkásokhoz for­dult. Segítettek ők szükség esetén eddig is. De csak úgy szerve­zetlenül, kinek mikor jutott rá ideje. No meg aztán többen azt gondolták, majd a másik megcsinálja. így aztán sokszor megtörtént, hogy a sok bába közt elveszett a gyerek, senki sem ké­szítette el a szükséges alkatrészt. Vagy ha igen, akkor is elkésve. A szervezettség ösztönző hatása ettől kezdve megmutatkozott a munkában. Az idén már jóval több pótalkatrészt készítettek, mint a múlt évben. A gépállomás üzemi pártszervezeté­nek vezetésében is sokat segítenek a védnökségi üzem dolgozói. Részt vesz­nek a bizottsági és taggyűléseken. Beszélnek az üzem életéről s példák­kal győzik meg a gépállomás dolgo­zóit, milyen fontos, hogy a pártszer­vezet erős tegyen. Azt is megmagya­rázták, miért szükséges, hogy a párt ellenőrizze a termelést. A beszélgeté­sek során a tagságot pártszerű bírá­latra nevelték. Azelőtt bizony még d pártcsoportok sem voltak megszer­vezve műhelyek és osztályok szerint Ma már mindenütt jól működnek. A védnökségi üzem dolgozói igye­keznek megmagyarázni a szak­szervezeti gyűléseken, meny­nyire fontos, hogy minél többen be­kapcsolódjanak a munkaversenybe és hogy a kötelezettségvállalásokat ha­táridőre teljesítsék. A kollektív szer­ződésben már megmutatkozik a dol­gozók aktivitása. Jelentős fejlődést, mutat az előző szerződésekhez képest. Míg az elmúlt esztendőkben az volt a gyakorlat, hogy az üzemi bizottság elnöke s legfeljebb a bizottság egy­két tagja szövegezte meg a szerződést a dolgozók képviseletében a munkások néhány javaslatát számításba véve, ad­dig az idén a szerződés előkészítésé­ben a szakszervezeti bizalmiak és ma­guk a dolgozók is részt vettek. A dol­gozók bevonása a szerződés részletes kidolgozásába nagyban elősegítette a kollektív szerződés betartásának rend­szeres és eredményes ellenőrzését. — A tervet eddig minden nehézség ellenére is teljesítettük s a kijavított gépeknél a minőségben sem volt kifo­gás. Ogy igyekszünk, hogy mindenben eleget tegyünk a követelményeknek, hogy az a traktoros, aki felül a gépre, az a szövetkezet, vagy gazda, akinek a földjén a traktor dolgozik, meg legyen elégedve munkánkkal és barátunkká váljék — mondja Karol Frybert elv­társ, a gépállomás üzemi pártszerve­zetének elnöke. Munkájukkal meg van­nak elégedve a földművesszövetkeze­tek és az egyénileg dolgozó parasztok is. Anton Hajdúk, a rohožníki kispa­raszt például nem győzi eleget dicsérni a gépállomás traktorosait Hasonlóan nyilatkoznak a perneki egyénileg dol­gozó parasztok is. A küszöbön álló aratásra és csép­lésre is jól felkészültek. A gép­állomás udvarán 18 kombájn, 68 aratógép várja az Indulást. A szö­vetkezetek agronómusai, az egyéni pa­rasztok úgy vélik, hogy a hét derekán már náluk is beérik a gabona. A Di­mitrov-üzemben is egyre többször el­hangzik az a kérdés — Mikor ara­tunk? ... mikor kezdjük az aratást? — ... — Bizony indokolt a türelmetlen­ség. Most dől majd el, milyen gyümöl­csöt hoz az a sok munka, amelyben ők is segítettek a gépállomásnak. Kí­váncsiak, hogyan fognak bekapcsolód­ni a sebességváltókba a fogaskerekek és a cséplőgép-dob tengelyei bírják-e majd a megterhelést és megfelel-e mindaz a pótalkatrész, amit az üzem szolgalmas dolgozói készítettek. £ Dimitrov-üzem udvarán a forrón tűző délelőtti napsütésben Stríž és ViHam Miklošovič elvtársak most végzik a mozgóműhely berendezésének szerelé­sén az utolsó simításokat. Gondolnak ők mindenre, szerszámra, pótalkat­részekre, még a legkisebb csavarra is, hogy ne legyen fennakadás, ne vesszen kárba egy szem gabona sem a gépek üzemképtelensége miatt. — A Dimitrov-üzem dolgozói ebben az évben már nem fukarkodnak a se­gítséggel, azonban a gyár CSISZ funk­cionáriusai jobban hozzájárulhatnának a gépállomás ifjúsági szervezetének megerősítéséhez, — mondja Hofer elv­társ, a járási pártbizottság instruk­tora. A gépállomáson sok a tettrekész fiatal, akik becsületesen dolgoznak, de ők nemcsak a munkában, hanem a tanulásban, táncban, énekben, sport­ban is kifejezésre akarják juttatni életkedvüket. A Dimitrov-üzem egész­üzemi pártbizottsága már foglalkozott ezzel a kérdéssel is, és felhívta az üzemi CSISZ szervezetben levő pártta­gok figyelmét, akik ígéretet tettek, hogy megteremtik a gyár és a gépál­lomás ifjúsági szervezetének szoros együttműködését. És ha ezt teljesítik, akkor a védnökségi szerződés minden pontjának eleget tesznek. Az üzemen belüli önnállő elszámolás jelentősen segíti építkezési dolgozóink munkáját A bratislavai magasépítkezési válla­lat dolgozói, akik a bratislavai kerü­letben dolgozóink számára az új la­kásokat építik, 823 lakást adtak át használatba. Ezzel teljesítették félévi tervüket. Sikerűkhez jelentős segítsé­get nyújtottak az új munkamódszerek, különösen pedig az üzemen belüii ön­álló elszámolás széleskörű alkalma­zása. Ez az új módszer megértésre talált a dolgozók legtöbbjénél és egyre na­gyobb tért hódít a munkahelyeken. A munkások meggyőződtek arról, hogv az üzemen belüli önálló elszámolás elveinek helyes érvényesítése gyorsab­bá teszi az építkezést, gazdaságosabbá a termelést és lehetővé teszi a határ­idők lerövidítését, valamint a legna­gyobbfokú takarékosságot í A bratislavai építkezési vállalatok közül már 6 vállalat dolgozik az üze­men belüli önálló elszámolás alapján. Postyénben egy, Trencsénben pedig két munkahelyen vezették be. Július 1-én megalakult a hozrascsot­csoport Bratislavában a Kertész utcai építkezésnél is. A nyolc kőművesből, négy ácsból, két vakolóból és 15 se-' gédmunkásból álló kollektíva kötele­zettséget vállalt, hogy a négyemeletes épület nyersvakolását 63 nap alatt, szeptember 13-ig elvégzik. A harmo­nogrammban kitűzött határidő lerövi­dítésével a csoport jelentős összeget takarított meg. 11 750 korona jutalmat kapnak a csoport tagjai a határidő le­rövidítéséért és további jutalomban ré­szesülnek az anyagmegtakarításért. Ivan Pohovej, Bratislava. Csökkentik az önköltséget A losonci „Béke" bútorgyár dolgo­zói valóra váltották ígéretüket. Félévi tervüket határidőre 100,4<>/ 0-ra telje­sítették. A terv egyenletes teljesí­tését a dolgozók munkaversenye segí­tette elő. Az üzem dolgozói 8375 koro­na értékű anyagot, 4400 korona ér­tékű festéket és 1044 korona értékű csiszolópapirost takarítottak meg. A gépek jó kihasználásával, a munka jó megszervezésével pedig 100,5%-ra tel­jesítették a munkatermelékenység ter­vét. A gépek helyes gondozásával ;on­tosabb beállításával és a techiľ. ogiai előírások szigorú betartásával egyre javul a gyártott bútorok minősége is. _ Az üzem dolgozói elhatározták, hogy az év végéig anyagmegtakarítással, a bútorok minőségének javításával 135 000 koronával csökkentik az ön­költséget. Kertész Imre. Jelentős újítás a textiliparban Textiliparunk nagyrészben már gé­pesített, a kísérleti dolgozók azonban állandóan gondoskodnak további töké­letesítéséről. Josef Zmatlíknak, a Könnyűipari Minisztérium dolgozójának újító javaslata jelentős változást ho­Erdősi Ede | zott a textiliparba. Üjítójavaslatának Jicínben egyre több mezőgazdaságé gépet gyártanak Köztársaságunk felszabadításának jubileumi évében a jičíni Agro stroj termelése megtízszereződött az 1945. évhez viszonyítva. A munkatermelé­kenység a négyszeresére fokozódott. Az üzem dolgozói az 'dén úgy irányít­ják a :ermelést, hogy a következő években főként burgonya- és répa­kombájnokat gyárthassanak. A napok­ban kezdik meg egy TEK-2 jelzésű kétsoros burgonyafelszedőgép gyártá­sát, amelyből szedésig 600-at készíte­nek el, az év végéig pedig további 400-at. A jövő évben további 2000 bur­gonyafeiszedőgépet gyártanak. Ezen­kívül befejezik a mezei vontatógépet és az „ördög" nevű felszedőgépet, ké­vekötőgépet, valamint 700 répakombájn készítését. A műszaki dolgozók és a bányászok közös igyekezetével biztosítsuk az egyenletes tervteljesítést Az C H"mi terv feladatainak tel­jesítése az előző évekhez hasonlóan az idén is nagy feladatókat tűz a Gö­möri Vasércbányák n. v. dolgozói elé. A termelési terv teljesítésén kívül cé­lul tűzi ki az önköltség csökkentését, valamint az előkészítési és kutatási munkálatok terjedelmének bővítését is. A szocialista tervgazdálkodás egyik alapelve a munka termelékenységé­nek állandó növekedése. Üzemünkben ezt a gépesítés fejlesztésével, megfe­lelő műszaki-szervezési intézkedések megvalósításával lehet és kell elér­nünk. így például a bányatermékek rakodásának gépesítési terve egész vállalati mértékben száz százalékkal nagyobb a múlt évben elért eredmé­nyeknél. Az előkészítési és kutatási munkálatok bővítését pedig szükséges­sé teszi a folyamatos munka biztosí­tása, hogy új munkahelyek létesítésé­vel egyenletessé tegyük a fejtési terv teljesítését. Nagy feladataink valóra váltása meg­követeli, hogy a műszaki dolgozók a legszorosabban együttműködjenek a bányászokkal és a külszíni dolgozók­kal a terv teljesítéséért. Az eddigi eredmények bizonyítják, hogy ezen a téren jelentős előrehaladást tettünk. A nyersvasérc-termelés tervét az év elejétől 101, az előkészítő munkák tervét 107,3, a kutatási munkálatok tervét pedig 98.6 százalékra teljesítet­tük. A fejtésnél és az előkészítésnél elért sikerekre büszkék lehetünk. Az önköltség alakulása és az elmaradás a kutatási munkáknál azonban arra fi­gyelmeztetnek bennünket, hogy a mű­szaki dolgozóknak az eddiginél még nagyobb mértékben kell segíteniök a bányászok munkáját. A mös-afci do'goJÓf'Ct a bá­nyászatban képzettségük és munkakö­rük szerint általában két csoportra osztjuk: középtechnikusokra és mér­nökökre. A kôžéptechnikusok rendsze­rint közvetlen üzemi beosztásban mű­ködnek mint bányamesterek, körzet­vezetők, pörkölőmesterek, stb. A bá­nyászokkal, külszíni dolgozókkal ál­landó és szoros kapcsolatban vannak. Közvetlen vezetésük alatt állanak az egyes üzemrészek, körzetek. Naponta látogatják a munkahelyeket, körzetük problémáit részletesen ismerik és a dolgozóknak közvetlen segítséget nyújt­hatnak. Vállalatunkban a dolgozók 63 száza­léka van bekapcsolódva a szocialista munkaversenybe, akik 535 egyéni és kollektív kötelezettségvállalás valóra váltásáért harcolnak. A műszaki dol­gozók fontos feladata, hogy a verseny jó feltételeinek megteremtésével és szervező munkával további bányászo­kat nyerjenek meg a versenynek. A termelés .folyamatossá tételének egyik legfontosabb tényezője az elegendő üres csille biztosítása. Az üres csil­lék b'ztosításáról és a teli csillék el­szállításáról a közetvezetőknek kell gondoskodniok. Az ő feladatuk a bá­nyafa és a termeléshez szükséges más anyag idejében történő szállításával való törődés is. Ezen a téren válla­latunk műszaki dolgozóinak munkSja jelentősen megjavult, üzemeinkben a csilleforgalmat, az anyagszállítás foly­tonosságát külön diszpécser biztosít­ja. Bent a bányában már a körzetfelőr gondoskodik a csillék munkahelyen­kénti elosztásáról, a teli csillék kiszál­lításáról, a szükséges anyagnak a munkahely közelébe való viteléről. Csakis a körzetfelőrök ilyen hatha­tós segítségé"el lehetséges az érc­fejtésnek és tömedékelésnek harmono­gram szerint való elvégzése, az egyes munkahelyek graiikon szerinti ciklu­sos munkája, ami mind a terv egyen­letes teljesítését segíti elő. A körzet felőrök gondoskodnak arról is, hogy az üzembe helyezett gépek megfele­lően ki legyenek használva és mindig jő karban legyenek. A körzetvezető bányamester gondos­kodik a tervnek a munkahelyekre va­ló idejében történő szétírásáról, biz­tosítja a szükséges anyag megrende­lését, segít a munkaverseny megszer­vezésében és a munkaerők helyes szétosztásával biztosítja a terv min­den mutatójának egyenletes teljesíté­sét. A terv eayenletes teljesí­tésiről szólva azonban meg kell állnunk egy kicsit. Egyes üzemeink­ben éppen a tervteljesítés hullámzása okozza a legtöbb nehézséget. Régi és rossz bányászszokás a hóvégi roham­munka. A letűnt kapitalista rendszer maradványa, amikor a bányákban még hóeleji és félhavi szakmányozás volt. Akkor a bányásznak érdeke volt, hogy az első félhónapban kevesebbet dol­gozzon s így felszakmánykor esetleg nagyobb csille — vagy méterszak­mányt csikarjon ki és aztán a hónap végén erőltetett munkával nagyabb keresetet érjen el. Ma azonban ilyen okoskodással a társadalmat és saját magunkat rövidítjük meg. Vizsgáljuk meg, mi a következménye annak, hogy a hónap elején az üzemi terv napi teljesítése alig éri el a 40—60 száza­lékot, a hónap vége felé pedig 130— 170 százalékra ugrik fel. A hónap elején a termelés stagná­lása következtében érchiány van az ércelőkészítő üzemrészlegekben, ahol emiatt a munka sokszor őrák hosz­szat szünetel. A hónap végén a rohammunka kö­vetkeztében üres csillehiány áll be a bányákban, az ércelőkészítő-üzemek pedig nem bírják a többlettermelést feldolgozni és így azt készletre kell dönteni, majd a hó elején újból csil­lékbe rakni. Az ércminőség és így a fémtartalom csökken, mivel a hajrában a legtöbb bányász csak a mennyiséget nézi, hogy normáját teljesítse. Mindezek következtében erősen emelkedik az önköltség, csökken a munka termelékenysége. Ezt a fájó pontot minden műszaki dolgozó és bányász közös igyekezeté­vel kell megszüntetni. A műszaki dol­gozóknak úgy kell megszervezniük a munkát, hogy a termelés, tömedékelés, szállítás az előírt harmonogram sze­rint történjen. A bányászoknak pedig hazafias kötelességük, hogy a hónap első napjától kezdve terv szerint dol­gozzanak és célszerűen használják ki a műszak minden percét. Mint jó pél­dát említhetjük meg a Szadlovszky­bányát, ahol azelőtt szintén nagy ki­lengések voltak a terv teljesítésében. Szopkó bányamester azonban úgy szer­vezte meg a munkát, hogy a bánya ma állandóan egyenletesen teljesíti a tervet. Az eredmény nem maradt e 1 Az önköltség csökkent és a dolgozók kollektív prémiuma és a technikusok termelési jutaléka állandóan biztosítva van. SréD rséldc'ja a bányászok és technikusok együttműködésének a kö­vetkező eset. A vashegyi üzemben a terv gyorshajtás megszervezését írta elő. A tervezett havi előrehaladás G7 méter volt. A kezdeti nehézségek le­küzdése után teljesítették az üzemben az előirányzatot, de a tervet az év elejétől csak 89 százalékra teljesítet­ték. A/ új főmérnök, Krispinsky elv­társ maga vette kezébe a gyorshajtás megszervezését. Beszélt a bányászok­kal, agitált. gondoskodott a zavartalan anyagutánpótlásról. Az eredmény: májusban 84 métert haladtak előre, a havi tervet 26 százalékkal túlteljesí­tették. Ha minden technikus hasonio lelkiismeretességgel látja el feladatát, az eredmény sehol sem marad el. Barabás József mérnök, Rozsnyó. lényege az, hogy a gyapjúfonalat most a gyapjú-fésülőgépből egyenesen az űj fonógépbe vezetik, amely átvarrja és megerősíti. A gyapjúanyagot erős cér­nával fonják át, úgyhogy az anyag nem ugrik össze és nem is nyúlik ki. A fonálfonás bonyolult munkájá­nak 90%-át így kiküszöbölték. A brnód kísérleti intézet dolgozói e célból egy új fonógép modelljét ké­szítették el, amely bevált és szaba­dalmaztatták. A kísérleti gyártás ideje alatt rengeteg női- és gyermekkaibát anyagot, különféle szöveteket és más textilanyagokat készítettek. A vattelin készítésénél e módszer segítségével például három hosszadalmas folyama­tot takarítanak meg. A vattelin miní­sége lényegesen javult és a termelési költségek 3%-kal csökkentek. A gép kezeléséhez kevesebb emiber kell. Ha­sonló előnyökkel jár a gép alkalma­zása az öltönyök készítésénél is. Ä legjobbak akarnak lenni (e. e.) A malackai járásbeli rohož­níki és a tmavai járásban lévő lošo­neci kőbánya dolgozói már hosszabb idő óta versenyben állnak egymással. A rohožnikiek arról nevezetesek, hogy nemcsak a havi, hanem a dekád-, és napi tervüket is pontosan teljesítik. A folyamatos munka tette lehetővé az első félévben, hogy tervüket a ver­senyfeltételek szigorú betartásával jó­val 100 százalékon felül teljesítsék. A terv túlteljesítésével egyidőben jelen­tősen növelték a munka termelékeny­ségét és jóval csökkentették az ön­költséget. A harmadik negyedévet is a szoká­sos tervszerűséggel kezdték. Elhatá­rozták, hogy versenyre hívják ki až összes szlovákiai kőbányákat az évi terv határidő előtti teljesítésére. Kiállítás az üzemen belüli önálló elszámolás ered­ményeiről Kassán a szakszervezeti nevelés ka­binetjében hétfőn kiállítást nyitottak meg az üzemen belüli önálló elszá­molás jelentőségéről. A látogatók nagy érdeklődést tanúsítanak a kiállí­tott anyag iránt, amelyből szemléltető képet nyernek a kerületnek az üzemen belüli önálló elszámolás szerint dol­gozó üzemei eredményeiről. Közei 300 ezer korona megtakarítás A vétŕni Rudé právo papírgyárban két fofitos részlegen vezették be az üzemen belüli önálló elszámolást. A személyes megtakarítási számlák ki­mutatása szerint a rotációs papírt gyártó üzemrészlegen az év ele­jétől a nyersanyagoknál és az áram­fogyasztásban 297 ezer koronát taka­rítottak meg. Az üzem vezetősége most az üzemen belüli önálló elszá­molás további részlegekre történő be­vezetését készíti elő. V k

Next

/
Oldalképek
Tartalom