Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-12 / 166. szám, kedd

1955. július 12. UJ3Z0 3 Az alomerő békés felhasználásával foglalkozó tudósok látogatásai a moszkvai tudományos intézetekben Moszkva, július 11. (TASZSZ). — A moszkvai biológiai intézetek egyik leg­nagyobbikában, a mikrobiológiai inté­zet épületében zajlott le a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának az atom­energia békés felhasználásáról szóló értekezlete. Az összejövetelen külföldi és szovjet tudósok vettek részt. Mak­szim Meisel professzor, kiváló szovjet tudós beszámolt az intézet legújabb tevékenységéről, ahol a kísérleteknél és vizsgálatoknál rádióaktív izotópokat alkalmaznak. A jelenlevők nagy érdeklődéssel hallgatták Meisel professzor előadá­sát. A kiváló tudós előadásában a rá­dióaktív kisugárzás hatásáról beszélt a mikroorganizmusokra. E legkisebb élőlények tanulmányozása csak mik­roszkóp segítségével lehetséges. A külföldi tudósok megtekintették az op­tikai laboratóriumot és a legkülönbö­zőbb szerkezetű mikroszkópokat, kö­zöttük a hatalmas „Kombájn" nevű villanymikroszkópot. A mikroszkóp felépítése olyan, hogy vizsgálni lehet vele a fényhatásoknak kitett, valamint a sötét mezőket is. Su Juj-ku, a Kínai Tudományos Akadémia fizikai intéze­tének dolgozója és a többi külföldi tu­dós több kérdést intézett Meisel pro­fesszorhoz a mikroszkóppal kapcsolat­ban. Az összejövetelen kísérletet is vé­geztek. Rádióaktív kisugárzásnak ki­tett élesztőgomba-sejteket vizsgálták. Harrit Augusztin, a dzsakartai radio­lógiai intézet igazgatója élénken ér­deklődött a luminescens mikroszkóp­pal való kísérletezés iránt, amely a legutóbbi években nagyon elterjedt a Szovjetunióban. A mikrobiológiai intézetben lezajlott összejövetelen a különféle országok tudósai kicserélték tapasztalataikat a haladó vizsgálati módszerek terén, amelyek új útat nyitnak az atomener­gia békés felhasználásának korszaká­ban. Tiltakozások a Németország Kommunista Pártja elleni bűnper miatt Hamburg, július 11. (ČTK). — Til­takozásul a Németország Kommunista Pártja elleni bűnper miatt, amellyel a bonni kormány el akarja érni Német­ország Kommunista Pártjának betiltá­sát, Németország Kommunista Párt­jának kerületi szervezete Wilhelms­burg hamburgi negyedben tiltakozó felvonulást tartott. A tüntetők plaká­tokat vittek, amelyeken tiltakoztak az NKP tervezett betiltása ellen. A ham­burgi fémmunkások Szakszervezeti Szövetségének tagjai, a Szövetségi Alkotmánybírósághoz tiltakozó levelet küldöttek, amelyben követelik a bűn­per azonnali beszüntetését. A Német Demokratikus Köztársaság egyik kerületének 250 ezer szakszer­vezeti dolgozója a Szövetségi Alkot­mánybírósághoz levelet intézett, amelyben tiltakozik a bonni kormány ama szégyenteljes terve ellen, hogy betiltja a kommunista pártot. A szak­szervezeti dolgozók levelükben hang­súlyozzák, hogy az NKP következete­sen védelmezi az összes békeszerető németek érdekeit és ezért rokonszen­veznek vele és támogatják. Választások Pakisztánban Különös, a maga nemében egyedül­álló állam Pakisztán, amely az indiai félszigeten két, egymástól 1500 kilo­méterre lévő részből áll. Az állam területének nagyobb részét az Indus folyása mentén Kelet-Pakisztán fog­lalja el, míg a Ganges és a Brama­putra torkolata vidékén fekvő Nyugat­Pakisztán lényegesen kisebb. Viszont itt lakik az összesen 75 millió főnyi lakosság háromnegyed része. Amikor India 1947-ben — legalább is formálisan — visszanyerte szabad­ságát, az angol gyarmatosítók, hogy gyengítsék és továbbra is minél ala­posabban kihasználhassák a világ leg­gazdagabb félszigetét, vallási ahpon osztották fel Indiát. így keletkezett , mesterségesen India mohamedán la- I kosságáből a két részből álló Pakisztán ' állam. Még nemrégen is a „Mozlim Liga" ; nevű feudális-kapitalista elemeket kép- ; viselő párt vezette a nép minden el- i lenzése ellenére szinte korlátlanul az ország ügyeit. A Mozlim Liga és ennek vezetője, Mohamed Ali kimondott amerikabarát politikát folytattak és beléptek az amerikai imperializmus távol-keleti háborús szövetségébe, a SEATO-ba. Az ország lakosságának túlnyomó része nem ért egyet ezzel a róla — nélküle döntő politikával. Az ország feudális urai és imperia­lista "kény ér adó gazdái azonban, mint már annyiszor és annyi helyen lebe­csülték az igazi népakarat megnyilvá­nulását. Jóllehet a választójog csak a ( tehetős rétegekre korlátozódik, a nem­rég az alkotmányozó nemzetgyűlésbe -lefolyt választásokon, — amint maguk bevallják, — „érzékeny veszteséget" szenvedtek. Míg a Mozlim Ligának ed­dig abszolút többsége volt, most nyolc­vanból csak huszonöt mandátumot ka­pott. A jelenlegi kormány hét minisz­terét nem választották meg újra, úgy­hogy bizonyára le kell mondaniok. Az országban azok a polgári pártok győz­tek. amelyek a legnagyobb nyíltság­gal küzdenek az amerikabarát politika ellen. Milyen erős lehet a nép köz­véleményének nyomása, ha ezen a közvetett módon is, a polgári pártok megválasztott képviselői útján is érvé­nyesíteni tudta az amerikai bérenc­politika elvetését. Pakisztán népe előtt követendő pél­da gyanánt ott áll testvérállamának, a 320 milliós Indiának a nemzeti érdekeket sokkal jobban szem előtt tartó politikája. Nehru, India minisz­terelnöke, még a múlt évben a kö­zösen kidolgozott és lefektetett isme­retes öt pont alapján barátsági szer­ződést kötött a népi Kínával. India Kínával és Indonéziával együtt volt a fő kezdeményezője a bandungi tör­ténelmi jelentőségű konferenciainak. Nehru nemrégen lefolyt közel kéthó­napos európai útja, látogatása a Szov­jetunióban és a népi demokratikus országokban és az ott aláírt közös nyilatkozatok a napnál világosabban mutatják Pakisztán népe számára, hogy a nemzeti felszabadulásnak és a béke biztosításának sokkal hatáso­sabb útja az, amit India választott, mint az, amire Pakisztánt az amerikai imperialisták és azoknak a Mozlim Li­gában szervezkedett csatlósai kény­szerítik. Külföldi tudósok érkeztek Leningrádba Vasárnap, július 10-én több kínai, lengyelországi, csehszlovák, magyar, albán, NDK-beli, mongol, koreai, in­diai, indonéziai, jugoszláv, osztrák, nor­vég, japán, finn, svéd, egyiptomi, iz­raeli és iráni tudósokból álló küldött­ség érkezett Leningrádba. A tudósok részt vettek a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájának az atomenergia békés célokra vajó fel­használásáról tárgyaló értekezleten. A külföldi vendégek Leningrádban megtekintették a tudományos kutató intézeteket. Japán képviselő az amerikai haditámasz­pontok ellen Peking, július 11. (Oj Kína). — To­kiói sajtójelentések szerint a baloldali szocialista párt egyik képviselője a japán felsőházban július 8-án bírálta Hatojama miniszterelnököt azért, mert megengedte az Egyesült Államoknak, hogy Fukuoka városában és annak kör­nyékén 13 légelhárító üteget létesít­sen. Hatojama válaszában kijelentette, az Egyesült Államokat nem akadályoz- f hatja meg abban, hogy ki)-*vítse kato­nai támaszpontjait Japánban. A felső­ház tagja interpellációjában rámuta­tott, hogy az amerikai támaszpontok közelében lévő iskolákban nem lehet tanítani az amerikai repülőgépek által okozott zaj miatt. Fogadás az argentin nagykövetségen Moszkvában Moszkva, (TASZSZ). — L. Bravo, Argentína szovjetunióbeli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete július 9-én fogadást tartott az argentin nemzeti ünnep — a függetlenségi nap tisztele­tére. A fogadáson részt vettek: N. A. Bul­ganyin, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, valamint I. A. Benedik- tov, K. P. Gorsenyin, I. G. Kabanuv, M. D. Kovridinova és N. A. Mihajlov, a Szovjetunió miniszterei, Sz. M. Bu- gyonyij és K. Sz. Moszkalenko. a Szov­jetunió marsalljai, N. G. Palgunov, a TASZSZ felelős vezetője, D. T. Sepilov, a moszkvai Pravda főszerkesz­tője, A. A. Gromiko és V. A. Zorin, a Szovjetunió külügyminiszterének he­lyettesei, M. A. Kuzmin, a külkeres­kedelmi miniszter helyettese, valamint a Szovjetunió Külügyminisztériumá­nak, Honvédelmi Minisztériumának, a Kultúrális Ügyek minisztériumának vezető dolgozói, valamint a szovjet és külföldi újságírók. Áz amerikai gazdaság helyzete New York, július 11. (TASZSZ) — Jóllehet az amerikai sajtó az ame­rikai gazdaság „virágzásáról'' dicsek­szik, a sajtóban megjelenő adatok megmutatják ennek az állításnak tel­jes indokolatlanságát. így például az ipari termelés hi­vatalos indexe 1955. májusában 138 pontot tett ki, vagyis csupán az 1953­as év nyarának színvonalát érte el. Ez azt jelenti, hogy az amerikai gaz­daság két év alatt fejlődésében egy lé­pést sem tett előre, és ugyanazon a színvonalon maradt. A „Fortune" a kereskedelmi kö­rök lapja júniusi számában az USA jelenlegi termelésével foglalkozva megállapította, hogy csupán a terme­lés „felújítását" lehet megfigyelni, emellett azonban ez a felújítás csak Az USA és a Szovjetunió kapcsolatainak kiszélesítéséért New York, július 7. (TASZSZ; — A „Christian Science Monitor" című lap hírmagyarázatot fűz az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió küldöttségei­nek kölcsönös látogatásához. A lap kiemeli V. M. Molotovnak június 29-én New Yorkból való eltávozása előtt mondott kijelentését, hogy az Amerikai Egyesült Államokban (ugyanúgy mint a Szovjetunióban) sok ember van, aki azt akarja, hogy a népek békében és barátságban él­jenek. A lap ezzel kapcsolatban meg­jegyzi, hogy „az amerikaiak túlnyomó része nagyon óhajtja országuk és a Szovjetunió közötti tartós békét." A lap hozzáfűzi, hogy Molotov sza­vainak „nagy nyomatékot ad az a tény, hogy a rendkívüli feszültség idején egyre több kapcsolat alakul ki, nemcsak a szovjet és amerikai vezető tényezők között, hanem Orosz­csolatok még ha korlátoltak is — kölcsönös megértésre vezetnek." A lap ezt írja a továbbiakban: „Az elmúlt években jóval megnőtt azon amerikaiak száma, akik meglátogatták a Szovjetuniót és majdnem megkét­szereződött azon szovjet polgárok száma, akik meglátogatták az Egye­sült Államokat. Remélnünk kell, hogy az orosz diákújságok szerkesztői lá­togatásáról szóló egyezményt sokkal kedvezőbb körülmények között fogják megkötni, mint azokat, amelyeknél ujjlenyomatvételek problémái ala­kultak ki... A San Franciscóban megjelenő „Cbronicle" című lap megemlíti az amerikai sakkcsapat fogadtatását a Szovjetunióban, amikor a szovjet né­zők azon kívánságuknak adtak kife­jezést, hogy „az oroszok és az ame­rikaiak az elkövetkezendő évezredek­ország és az Egyesült Államok, egy-í ben csak sakktáblán mérjék össze szerű polgárai között is. Ezek a kap- | erejüket". ^Jrinnországi úlinaplómból Vendéglátó házigazdám, egy finn gumigyár eladási osztályának vezetője, Suomi zászlaja Házigazdánk érdeklődése szemmel- ügyet sem vetve haladtunk el mellet­láthatóan nőtt, amikor megtudta, hogy tük, most pedig már messziről felénk szabadságon van éppen a béketalál- Lönnrot munkája mellett a még své- ragyognak-ragyognak bár nincsenek, dül író Castrén, a finn irodalom kői- — idézte Házigazdám a költőt. — tőfejedeW,ftének, Runebergnek, Aleksis Azelőtt a virágok és lombok között ni, foglalkozni velünk. Az első napon Kivinek, Juani Ahonák és Sillanpää- majdnem elvesztek a többi üwiepi ezt igen szeretetreméltón, de tartóz- nek könyveit is ismerem. dísz mellett, most rajtuk kívül semmi Másnap reggel az egyébként bősé- díszt sem óhajtunk. Mindenki aí a'a­ges reggelink még bőségesebb lett. csony rúdon kereste őket, s ott meg is A kávé, tejszín, sajt, vaj és tojás találta... Pedig csak most lobognak, mellé sonka került. Zavarba hozott csak most dagadoznak igazán! Ott lát­ránkban tüdőbetegeket gyógyítanak és ez a tüntető szívesség, amellyel bizo- juk őket a házak ormain, fölemeljük sokat szenvedtünk a fasizmus évei nyára a Kalevala? iránti nagy és öszin- a fenyők csúcsára, odatüzzük a jege­te csodálatomat akarta viszonozni. nyék ágairarákötjük a sövény ka­És egy másik jel is mutatta fe'- róira — látjuk őket, mert akarjuk éledt rokonszenvét. Szobánk íróaszta- látni... Azt gondolták, hogy örökre Iára a virágcsokor mellé egy kis fém- elvették zászlainkat, mindenkorra el kozó idején. Bizonyára ennek köszön­hetjük, hogy van bőven ideje törőd­kodó hűvósséggel tette. Talán kissé zavarban volt, hogy olyan keveset tud köztársaságunkról. Nem többet anná hogy Prága ősöreg szép város, a Tát alatt. Aztán egy csapásra megváltozott. A hűvös zártkózottság szinte tapint­ható burka alól kibukkant az ember. A velünk melegen érző, érdeklődő rúdon lógó finn zászlót állított. rabolták lobogóinkat; azt hitték e'fe­— Olyan a maguk nyári ege, mint ledtük őket, s az idegenéit fogadtuk a lobogójuk, — mondtam neki, meg- el... Hát nem tudják, hogy ahol fe­ejtve a kora reggelek elbűvölő szépsé- hér bárányfelhő úszik az ég kék bol­gétöí. az ég világos kékségében kCny- tozatán, ott Suomi zászlaja; hogy ahol gettem. Finn és angol nyelvű ere- nyen tovavitorlázó felhők habos fe- hóhegyek merednek az égre, ott van­deti kiadványok közt néhány orosz hérségétől. nak, a mi színeink; hogy ahol vitorla Szavam különös emlékeket ébreszt- fehérlik a kéklő tengeren, ott is a mi hetett benfft, mert felelet helyett be- színeink vannak? ... Vagy megtilthat­Meglepetésemre egyetlen új szovjet sietett szobájába és csakhamar vissza- ják a felhőnek, hogy az égen járjon könyv, egyetlen szovjet regény, vagy jött könyvvel a kezében. Juani Aho a hónak, hogy fehéren ragyogjon, ,Törhetetlen népem" című k'itete tengerünknek, ezer tavunknak, hogy ember. Pontosan emlékszem rá, mi váltotta ki belőle a- fordulatot. Telefonálnom kellett, s mialatt ő a számot kereste, én a könyveit néze­író: Tolsztoj, Lermontov, Gogol, Cse­hov könyvét láttam finn fordításban. verseskötet sincs a könyvtárában. Iro­dalmi érdeklődését az új szovjet em- volt. kéklön csillogjon? iVáratlan izgalommal lapozott benne ber még nem fogta meg. A könyvek közt a legdíszesebb kiad- és rámutatott az egyik írásra vány a Kalevala. A cári önkény évszázada után ma a szabadság napja ragyog a tavak Suomi zászlaja, — mondta cí- országában. Még nem a mi szabad­— Ismeri? — kérdezte, amikor ész- mét és tört németségével magyarázni ságunk napja ez, de a költő szava revetté, hogy belelapozok a finn nép kezdte tartalmát. Így tudtam meg, jelzi már ennek a napnak hajnalha^a­biiszkeségébe, ebbe a csodálatosan hogy a századforduló idején a cári dását. szép népi époszba. kormány betiltotta a finn kék-fehér Sok éliné ny em közt talán e2 a ki s - író vagyok, de nem kutatom a zászló hasznalatát De vajon egy ne- izód fl zás zi óvd> ez a včra ti an t a_ rokonságot a finn és magyar nyelv pet meg lehet-e fosztani zaszlajatol es ^ n köW M T.Ä.n,, t'l. k^. rt— r. Mimi I»flniip?j)rrcl vohir/l/iri-o hníllt n9 irio_ tette rám a legmélyebb hatást: EGRI VIKTOR. között. Ehhez nem értek ez a nyel- kényszerrel rábírható-e, hogy az ide­vészek dolga. Engem az irodalom ér- génét fogadja el? dekel. Nemrégiben alig vettük észre őket, nagyon szűk alapokon folyik. A lap rámutat, hogy a termelés bizonyos emelkedése az autógyártás fokozásával és a hitelre történő lakásépítés ki­bővítésével magyarázható. Más na­gyon fontos iparágazatok a sajtó hí­rei szerint sokkal alacsonyabb szín­vonalon dolgoznak, mint két évvel ezelőtt. Például a fémgyártmányok termelésének indexe 1955. májusában 133 pontot tett ki az 1953. májusának 139 pontjával szemben. A gépiparban az index 150-et tett ki, 162 ponttal szemben. Némelyik tömegszükségleti árucikk termelése is, beleszámítva a textil és készruhagyártást, alacso­nyabb volt. A sajtó továbbá rámutat arra, hogy a termelés bizonyos fejlődését mes­terségesen idézte elő az állami ki­adások felemelése, elsősorban a ka­tonai megrendelések emelése. A „Na­tional City Bank of New York'' ál­tal kiadott bulletin rámutatott, hogy a Honvédelmi Minisztérium az 1954­es, 1955-ös költségvetési évben mint­egy 18 milliárd értékű új megrende­lést helyezett el az előző költségve­tési év 9,2 mililárdjával szemben. A katonai megrendeléseket más intézkedésekkel is kiegészítették. Az amerikai sajtó hangsúlyozza, hogy a termelés jelenlegi bizonyos emelke­dését főleg az automobil iparban és a lakásépítésben a hitelek nagyméretű kibővítése okozta, főleg az autóvásár­lásban, valamint az új házak építésé­ben is. Az amerikai monopóliumok ezekre a hitelekre a pénzösszegeket azokból a nagy nyereségekből veszik, amelyeket már előzőleg összehará­csoltak, valamint azokból a hallatlan könnyítésekből, amelyeket a kormány a monopóliumoknak nyújtott. Mindez a fogyasztók keresletét ideiglenesen emelte némelyik árúcikkben és indí­tást adott a termelés kibővítésére né­hány iparágazatban. Ezzel egyidejűleg azonban még nagyobbá tette a lakos­ság eladósodását. A lakosság adóssá­gai csupán a lakásépítésre nyújtott hitelekben hallatlan magasságot értek el — több mint 80 milliárd dollárt. A lapok rámutatnak, hogy a fogyasz­tók eladósodásának rohamos növeke­dése „kétségeket támaszt" az ame­rikai gazdaság jövője iránt. Az amerikai sajtó rámutat, hogy a munkanélküliség az USA-ban to­vábbra is nagyon magas. A munka­nélküliek száma még az Állami Sta­tisztikai Hivatal adatai szerint is el­érte a 2 679 000-t. A sajtóhí.-ek azt is megállapítják, hogy a mezőgazdaság helyzete tovább­ra is nagyon súlyos. A mezőgazdasági árucikkek felvásárlási árai is csökken­t.ek. A farmerek bevételei egyre ki­sebbek, a kis- és középfarmerek egy­re jobban eladósodnak és a farmerek ezrei csődbe kerülnek. 1954-ben a far­merek tiszta jövedelme 28 százalék­kal alacsonyabb volt, mint 1947-ben és 10 százalékkal alacsonyabb, mint 1953-ban. Kereskedelmi körök képviselői fé­lelmüknek adnak kifejezést, hogy az automobiltermelés a jövőben jelen­tősen csökken. És ez károsan hat az acélolvasztásra is. A kereskedelmi körökben aggodalom nyilvánul meg amiatt is, hogy a nemzetközi feszült­ség enyhítése a fegyverkezés csök­kentésére vezethet és ezáltal azon ala­pok megrendítéséhez, amelyeken a jelenlegi amerikai gazdaság nyugszik. Ezzel egyidejűleg azonban meg kell állapítani, hogy az USA bizonyos ke­reskedelmi körei, amelyek reálisan értékelik a jelenlegi nemzetközi hely­zetet, rámutatnak, hogyha sor kerül a nemzetközi feszültség enyhítésére, akkor a jelenlegi helyzetből a kiút a Kelet és Nyugat közötti kereske­delem kibővítésében rejlik. A „Fortu­ne" cimű lap ezzel kapcsolatban azt írja, hogy a béke helyreállítása ese­tében Oroszországnak hitelt lehetne nyújtani kiviteli árucikkek vásárlásá­ra a Nyugaton,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom