Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-09 / 164. szám, szombat

1955. július 9. UJSZ0 I 5 A kassai kerület az aratás küszöbén AZ ARATÁS ÉS ÁLTALÁBAN a nyá­ri munkák jó elvégzésében a gépesíté­sé a főszerep. Ezért a gép- és trak­torállomásoknak az aratás és cséplés során döntő befolyásuk van. Ha a gép- és traktorállomások ed­digi munkáját értékeljük, örömmel kell megállapítanunk, hogy munkájuk kerületünkben az utolsó év folyamán lényegesen megjavult. A gép- és trak­torállomásokon uralkodó viszonyok rendeződtek és az állomások az idei aratásra és cséplésre jobban felkészül­tek, mint a múlt években. így pl. a királyhelmeci traktorállomásnak mind-a 18 kombájnja készen áll az aratásra. A traktorállomások technikusai és javító munkásai sikeres munkáján kí­vül az eredményt kedvezően befolyá­solja a párt és a kormány gondosko­dása a traktorállomásokról, amely kü­lönösen abban nyilvánul meg, hogy ipari üzemeink dolgozói a traktorállo­mások számára nagyobb mennyiségű új, nagyteljesítményű gépet készítenek és szállítanak, és hogy az iparból egy­re több dolgozó érkezik a traktorállo­másokra. A traktorállomások jó munkája azonban nemcsak a magasan fejlett géptechnikától, hanem a munka he­lyes szervezésétől is függ. A tavaszi munfták folyamán megál­lapítottuk, hogy a traktorállomások munkarendszerében a legnagyobb fo­gyatékosságok az agronómiai szolgá­latban mutatkoznak. A bárcai traktor­állomás agronómusának munkáját na­gyon helyesen jellemezte Voldin elv­társ, bizottságunk aktív tagja, a Krás­na nad Hornádom-i EFSZ elnöke, aki azt mondotta, hogy ez az agronómus öt hónap alatt csak kétszer volt a községben és akkor is csak a helyi nemzeti bizottság irodájában. Az öt hónap folyamán a szövetkezet földjein egyszer sem vplt. Nyilvánvaló, hogy a munka ilyen teljesítésével nagyon nehezen lehet a szövetkezeti tagokat és a földművese­ket a traktorállomások igazi hivatá­sául meggyőzni és hogy az agronó­miai^ szolgálat ilyen tevékenysége sem­mi esetre sem járul hozzá az agro­technika fejlesztéséhez és a föld ter­mékenységének növeléséhez. SOK ESETBEN ez az oka annak, hogy a szövetkezetek tagjai s az egyénileg gazdálkodók, bizalmatlanok a traktor­állomással szemben. Hiszen tekintetbe kell vennünk, hogy a földművesek nagy többsége nagyon szereti a földet, s amíg egyénilecj gazdálkodott, föld­jeiről a rendes gazda odaadásával és szeretetével gondoskodott és a kis­termelési lehetőségek keretében így is művelte meg. Helytelen volna meg nem látni ezt a tényt. Mi azt akarjuk, hogy a közös szövetkezeti gazdálko­dásban n föld iránti szeretetet tovább fejlesszük, mert ez egyike a termelés gyarapítása feltételeinek. A rosszul végzett szántás, vagy más rosszul végzett munka a szövetkezeti tagok és földművesek körében jogos bizal­matlanságot váltanak ki a gépesítéssel 'szemben és a reakció malmára hajtja a vizet, amely szándékosan azt a hírt terjeszti, hogy a mezei munkák gé­pesítése rontja a földet. Előttünk azonban világos, hogy a gépekkel a földet nemcsak gyorsab­ban, olcsóbban és kevesebb fáradság­gal művelhetjük meg, de egyben job­ban is. Szükséges tehát, hogy a traktorállo­mások ag-ronómusa következetesen teljesítse rendkívül jelentős hivatását, olyan szakaszagronómusok példájára, mint amilyen a nagyidai Makó elv­társ. vagy a színyai, a perbenyíki és a kisgéresi agronómusok. A traktorállomások agronómusai munkájában még az is hiba, hogy na­gyon sok az adminisztratív munka. Sok időt elvesz a különféle jegyző­könyvek, jelentések és statisztikai ki­mutatások összeállítása, ami mind el­vonja az agronómusokat a földeken folytatott operatív munkától. Ezenkí­v(T a szakaszagronómusok gyakori összehívása az állomás székhelyére, a „mezei munkák idején nagyon helytelen formája a szakaszagronómusok tevé­kenysége irányításának. Megállapítot­tuk ezt a poprádi járásban, ahol a sza­kaszagronó-nusokat a tavaszi munkák idején hetenként kétszer, mégpedig szombaton és hétfőn tanácskozásra hívták össze a traktorállomásra. Rá kell mutatni arra is, hogy a já­rási nemzeti bizottságok, különösen pedig mezőgazdasági ügyosztályai és felelős dolgozói, valamint a kerületi nemzeti bizottság tanácsának mező­gazdasági vezetősége nem irányítja a gép- és traktorállomások agronému­sait feladatuk teljesítésére a mező­gazdasági termelés további fejlesztése érdekében. Az együttműködés a legtöbb eset­ben nsak az esetleges ellenőrzésre, a feladatok kitűzésére és az adminiszt­ratív érintkezésre szorítkozik, nincs kiépítve azonban až élénk és rend­szeres együttműködés a járási nemze­ti bizottságok és traktorállomások kö­zött. TEKINTETTEL éppen a gép- és traktorallomások-'ágronómiai szolgála­ta munkájának említett hiányosságaira, a bizottság határozat elfogadását ja­vasolja, amelyben a kerületi nemzeti bizottság tanácsát a gépesítési osz­tály útján utasítja, hogy még az aratás megkezdése előtt vizsgálja fe­lül a traktorállomások agronómus.ai­nak munkatervét és készítse el a traktorállomások agronómiai szolgála­ta számára a technológiai eljárás kon­krét munkairányelveit. A múlt évi ta­pasztalatok alapján vizsgálja meg az aratási munkákra való felkészültséget és oldja meg a szalma begyűjtésében és a gabonaszárításban mutatkozó technikai hiányosságokat a kombájn­nal való aratásnál. A bizottság továb­bá azt javasolja, hogy az aratás szer­vezési technikai biztosításának tervét egészítsék ki a cséplési tervvel azok­ban az egységes földművesszövetkeze­tekben, ahol a cséplés ezen módjához meg vannak a szükséges előfeltételek. Az ezidei aratás, cséplés és be­gyűjtés sikeres elvégzésének fontos feltétele a munkák helyes irányítása. Az irányítás sikere azonban attól függ, hogy milyen módot fognak alkalmaz­ni és az irányitásnak operatív jellege legyen közvetlen a termelésben. Ez annyit jelent, hogy a szervezési tech­nikai irányítás csúcspontjának a mun­kakörzetekben kell lennie. Aránylag jól szervezték meg a mun­kakörzeteket a poprádi "járásban. Szük­ségesnek mutatkozik azonban, hogy e járásban is kölcsönösen megszilár­duljon a körzetben beosztott egyes dol­gozók közötti együttműködés. Biztosí­tani kell a körzetbe beosztott dolgozók együttműködését a helyi nemzeti bi­zottságok tagjaival és tanácsaival, ki­váltképp a helyi nemzeti bizottságok állandó mezőgazdasági albizottságaival. Kitartó munka eredménye Trencsén és Veliká között a szé­les mezők térségében fekszik a Ma­lé Dálovce-i állami gazdaság. Csak néhány régi gazdasági épület emlé­keztet már a múltra. A volt béresek szívesen feledkeztek meg a múltról, hisz nem volt abbarisemmi jó. Az éh­ség, egészségtelen lakások, különféle betegségek melegágyai voltak, amelyek közülük sokat sírba vitt. Ma azonban a dolgozók boldog ott­honra találtak a gazdaságban. Foko­zatosan növelik a hektárhozamokat, az állatok hasznosságát. Különösen a tejtermelés terén értek el szép ered­ményeket. Május 1-től a 7,6 literes napi átlagról, 10,1 literre emelték a tejhozamot. Azok a sikerek, amelyeket ebben a gazdaságban a tejtermelés terén elértek, nem véletlenek. E sikerek mö­gött emberek vannak, mint pl. Ján Palcsó, Štefan Pál és Stefan Takács, akiknek szorgalma határtalan. Jó mun­kájukért szép jövedelemben részesül­nek. Ján Palcsó pl. havonta 1400—1500 koronát keres. A Maié Dálovce-i állami gazdaságon jól keresnek a többi dolgozók is. Mindnyájan sokkal jobban élnek, mint régen. A régi lakások helyén ma egészséges családi házak állnak. Pavel Filka. Tudjuk, hogy rendkívül nagyjelen­tőségű szerepet játszanak a falu meg­segítésében a város részéről a véd­nökségi üzemek, kiváltképp a nyári mezőgazdasági munkák időszakában. Nemcsak a munkabrigádok részéről történő segítségről van szó a mező­gazdasági gépek és eszközök megjaví­tásának formájában, hanem főként ar­ról, hogy a védnökségi üzemek segít­séget nyújtsanak a politikai nevelő munkában és az EFSZ-ek továbbfej­lesztésére irányuló szervezésben. MEG KELL ÁLLAPÍTANI, hogy na­gyon nehezen lehet olyan védnökségi üzemet találni, amely legalább hozzá­vetőlegesen teljesítené nagyon fontos küldetését. A kassai járásban, ahol a védnökségi tevékenységre a legnagyobb lehetőség nyílik, csakis a sörgyárról lehetne em­lítést tenni, amelynek védnökségi köz­sége Enyicke és a Beruházási Bankról, amely Saca község felett gyakorol védnökséget. A védnökségi üzemek túlnyomó többsége azonban nem tel­jesíti feladatát és egyes esetekben' szinte megdöbbentő ez a nemtörődöm­ség, mert olyan üzemekről van szó, amelyekben erre minden előfeltétel megvan. így pl. a kassai Keletszlovákiai gép­üzemek védnökséget vállaltak a baröai traktorállomás felett. Azonban azon­kívül, hogy két üzemi traktort meg­javítottak és hogy üzemükből egy dolgozót áthelyeztek a traktorállomás­ra a barcai traktorállomást hatékonyan nem támogatják. Az üzem védnöksé­get vállalt még Csanya község felett is. A védnökségi tevékenység e köz­ségben valóban mutatósan nyilvánult meg fúvós zenekar formájában úgy, hogy a község lakosai védnökségi üze­mükkel együtt mentek a május 1-i felvonulás alkalmával. Ugy látszik, hogy a további védnökségi vállalkozásra várni kell a jövő május l-ig. Ha tárgyilagosan ítéljük meg a véd­nökségi üzemek tevékenységének ezt a nem kielégítő állapotát, a hibák okait nemcsak a védnökségi üzemek­ben, hanem a mezőgazdasági ügyosz­tályon is kell keresni. Tóbiás elvtárs­nak, a kerületi nemzeti bizottság tag­jának teljesen igaza volt, amikor az utolsó ülésen rámutatott arra, hogy a nemzeti bizottságok mezőgazdasági osztályai és a tanácsok egyáltalán nem törődnek a védnökségi tevékenység­gel. Erről mi, a bizottság tagjai egyes vizsgálatok alkalmával meggyőződhet­tünk. A VÉDNÖKSÉGI ÜZEMEK fokozott aktivitása érdekében, különösen most az aratás előtti időszakban, a bizottság javasolja azon határozat elfogadását, amely elrendeli a kerületi nemzeti bi­zottság tanácsának, valamint a járási nemzeti bizottságoknak, hogy még az aratás megkezdése előtt részletesen tárgyalják meg a védnökségi tényke­dés állapotát és az aratás, cséplés és begyűjtés idejére védnökségi tervet készítsenek. A bizottság eddig nem foglalkozott az idei gabonabegyűjtés előkészítésé­vel. Az idei gabonabegyűjtéssel kap­csolatban már most ki kell mondani azt az elvet, hogy a földművesek és a szövetkezetek elsősorban következe­tesen és mielőbb teljesítsék összes be­adási kötelezettségüket és egyidejűleg biztosítsák a vetőmagalapot is. A technikai-szervezési intézkedések nem volnának elégségesek a nyári me­zőgazdasági munkák sikeres elvégzé­sére. A teljes siker a jó politikai szervezési munkától is függ. Az ara­tásnak nemcsak a gazdákra, hanem egész nemzetgazdaságunkra nézve nagy jelentősége van és ezért a gyors és veszteség nélküli aratás nemcsak mezőgazdasági dolgozóink gondja, ha­nem mindnyájunké. A nemzeti bizottságoknak kell az aratási munkák szervezésének élén járniuk, minden községben, tehát azokban is, ahol nincs egységes föld­mű v esszövetkeze t. A bizottság azt ja­vasolja, hogy mindenütt, ahol meg vannak arra az előfeltételek, létesít­senek a helyi nemzeti bizottságok mel­lett működő aratási bizottságokat. Az aratási bizottságoknak feladata, hogy az egyénileg gazdálkodókat megnyerjék a közös aratásnak, hogy megyőződje­nek a közös munka előnyeiről és megbarátkozzanak a közös gazdálko­dás eszméjével. Michal Baran, mérnök a kassai kerületi nemzeti bizottság tagja. Az érsekújvári kombájnosok versenyfelhívása Az érsekújvári traktorállomás kom­bájnosai tudják azt, hogy nagy rész­ben tőlük függ, hogyan végződik az idei aratás. Elhatározták, az idén úgy fognak dolgozni, hogy munkájukkal elnyerjék a szövetkezeti tagok elis­merését. A nagy feladat sikeres meg­valósítása érdekében a traktorosbri­gádok kombájnosai versenyre keltek. A verseny feltételei a következők: Az S-4 kombájnoknál legalább 25 műszaki norma és az S-6-os kombáj­noknál legalább 20 műszaki norma teljesítése. Ezen feladat teljesítésébe beszámítandó az is, amit az il'.étő kombájnos a járás területén kívül arat. Hektáronként minél több üzem­anyag megtakarítása. A munkák jó el­végzése, a legalacsonyabb szemvesz­teség és a szalma gondos begyűjtése képezi a verseny gerincét. Az aratás folyamán rendsieresen fogják értékelni a verseny menetét. Bori Mihály és Tonka Imre tapasz­talt kombájnosok, akik a múlt évben a legjobb eredményeket érték el, kö­telezettséget vállaltak, hogy a múlt évben szerzett tapasztalataikat átadják a fiatal • kombájnosoknak és segítik őket. A fiatal kombájnosok az idő­sebbek mellett fognak dolaozni a tso­portban. A tapasztaltabbak segítsé­gükre lesznek a géphibák eltávolításá­ben, ellenőrzik munkájuk minőségét. A fent említett kombájnosok fel­hívták Érsekújvár, valamint Szlová­kia összes kombájnosait, hogy kö­vessék példájukat. Kapcsolódjanak be az országos versenybe, mely a leg­jobb kombájnos cím elnyeréséért fo­lyik. Vágner Milena. A gépek egyre könnyebbé és gazdaságosabbá teszik a mezőgazdasági munkákat Choleba Béla, a kassai járási párt­bizottság vezető titkára tanulmány­úton volt a Szovjetunióban. Látott kolhozokat, szovhozokat a dúsan ter­mő Ukrajnában. Aki osak hallásból és leírásokból ismeri a korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelést ,,a gabonagyárakai", az nem tud sza­badulni az ott nyert behatások alól. Nemcsak a mi fogalmaink szerint el­képzelhetetlen méretek, de a munka lendülete és a dolgozókat eltöltő lel­kesedés ragadja magával azt, aki elő­ször lát valójában szocialista mező­gazdasági termelést. Choleba elvtárs tarsolya tele van Szovjetunióban nyert tapasztalatokkal, most akarja érvényesíteni őket a körzetéhez tar­tozó szövetkezetekben és a traktor­állomáson. Első utja a bárcai trak­torállomásra vezet. A brigád vezetők akti vájára érke­zünk Bárcára. Bárány József igazga­tót, Jamnickyt, a pártszervezet, és Kendert, az üzemi tanács elnökét nagy munkában találjuk. Jegyzetek, üzemi jelentések, könyvek vannak előttük. Ezekből ellenőrzik, hogy a versenyjelentésekbe nem csúszott-e hiba, nem szépítenek-e rajtuk vala­mit. A jelentések helytállók. Kender elvtárs až üzemi bizottság nevében közli Slivka Istvánnal, hogy brigádja nyerte el a versenyzászlót. A nyolc traktorosból áiló Slivka­brigád a migléci és kenyheci szövet­kezetek földjén dolgozott. Felszán­tottak 187 hektár legelöt, elvégezték az összes hozzátartozó munkákat. A terv szerint 64 hektár krumplit, 78 hektár kukoricát kellett közönségesen ültetni. Mindkét munkát terven felül négyzetes-fészkesen végezték el. A terv önköltségre — beleértve a gép­javításokat is, 29 koronát ír elő. A brigád 19,30 koronára csökkentette az önköltséget. Üzemanyagban 5000 liter naftát takarítottak meg. Eredményei­ket úgy érték el, hogy a március óta folyó versenyben minden munkára alkalmas idő percét, akárhányszor az éjszakai órákat és a vasárnapokat is kihasználták. Jól megszervezték mun­kájukat. Ha kellett, két váltásban is dolgoztak. Fej fej mellett haladtak a versenyben a Jamnicky-brigáddal. A lemaradás bosszantja ugyan Jamnic­kyékat, de elismerik, hogy a zászló jogosan illeti meg a Slivka-brigádot. Figyelmeztetik a győzteseket, hogy jól szorítsák markukba a zászló nye­lét, mert a most következő aratási versenyben elviszik tőlük. Bárány igazgató ismerteti a soron­levő munkafeladatokat. Az állomás­sal szerződéses viszonyban lévő szö­vetkezetekben, a legkisebbtől a leg­nagyobbig — kombájnnal fognak aratni. Egyes szóvetkezetek vezetői nehezen határozták el rpagukat az újításra. Az új mindig vajúdva szü­letik. A szövetkezetek 30 százalékkal olcsóbban aratnak kombájnnal, mint az eddigi módon. A szövetkezetek gazdagodásának alapja a korszerű gépekkel végzett munka. A migléci szövetkezetben a számvetés után kitűnt, hogy azt a munkát, amit kézi erővel 575 munka­egységért végeztek el, gépi erővel mindössze 31 munkaegységbe került. Az ilyen megtakarítások koronában mutatkoznak, ami a tagok jólétéhez, gazdagodásához vezet. Choleba elvtárs egyes mozzanato­kat beszél el arról, hogyan készítik elő a kolhozok az aratást. Örömmel hallgatják, hogy a kolhoztagok érdek­lődéssel tekintenek mezőgazdaságunk fejlődésére. Üdvözletet küldenek szö­vetkezeti mozgalmunk úttörőinek. Mindjárt megvan a javaslat: köszön­jük meg táviratilag a kolhoztagok érdeklődését. Jól esik látni a látható elégedettséget, ami kiül az arcokra. Stein Jenő. A nagymegyeriek kerültek a begyűjtési verseny éiére A 17. dekádban a nagymegyeri fel­vásárló központ és a járási miniszteri meghatalmazotti hivatal dolgozói ke­rültek első helyre a bratislavai kerü­letben. A június 20-i előírások begyűj­tési tervét a járás disznóhúsból 110, marhahúsból 120, borjúból 90, tejből 127 és tojásból 95 százalékra telje­sítette. Ezt a szocialista munkaver­seny tette lehetővé, amelyben a be­gyűjtési dolgozók 80 százaléka vesz részt. Továbbá az is elősegítette, hogy az üzemi bizottság közösen az űzem vezetőségével, a havi taggyűlésein ki­értékelte a szocialista munkaverseny eredményeit és a legjobb dolgozókat. A nagymegyeri járásban azonban még sokkal szebb eredményeket le­hetne elérni, ha egyes begyűjtési dol­gozók még az eddiginél is jobb fel­világosító munkát végeznének az egyé­nileg dolgozó parasztok között. Kü­lönösen azoknál a földműveseknél kell példás munkát végezniük, akik még meg sem kezdték egyes mezőgazda­sági termékekből előírt tervük telje­sítését. A járás EFSZ-ei és egyénileg dolgozó parasztjai között nagyon nagy a különbség. Míg a szövetkezetek eb­ben az évben minden egyes tyúktól 62 tojást és minden tehéntől 613 li­ter tejet adtak be az államnak, addig az egyénileg dolgozó parasztok csak 8 tojást egy tyúk után és 296 liter tejet tehenenként. A nagymegyeri járásban, ha minden begyűjtési dolgozó legjobb tudását vi­szi bele a munkájába és napról nap­ra foglalkozik a földmüvesekkel, egé­szen biztos, hogy nemcsak a kerület­ben, de az egész országban is elsők közé kerülnek. Skulányik Benő, Bratislava

Next

/
Oldalképek
Tartalom