Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-09 / 164. szám, szombat

2 UJSZCf 1955. iúlius 3. PARTÉLET Egy pártmunkás sikerei falun ... A néphumor „Smelingrád"-nak nevezte el Kassaújfalut. A feketevágásokért kapta ezt a jelzőt. Talán ettől a gúnynévtói akartak megszabadulni a falu lakosai, amikor 1952ban három gazda kivételével megalakították a szövetkezetet. Az EFSZ megalakítása politikailag nem volt kellően előkészítve. Azt mondhatjuk hogy homokra épült és az első nehézségnél megingott. 1952 őszén sokan kiléptek a szövetkezetből, mindössze 23-an maradtak benne. A megmaradt tagok sem dolgoztak jól, ne.n volt rend a szövetkezetben. A gazdasági év végén aztán kevés jutott a teljesített munkaegység után, mindössze 4,80 korona. Már úgy volt, hogy az EFSZ teljesen feloszlik. A X. kongresszus azonban feladatul tűzte ki., hogy a mezőgazdaságba a legjobb kommunistákat kell küldeni. A fő feladat a mezőgazdasági termelés lényeges fokozása. Vaskó Mihály elvtárs a járási nemzeti bizottságon dolgozott akkoriban. Hallott arról, hogy falujában mi történik, sokat gondolkozott rajta és kérte, hogy helyezzék öt vissza falujába. Vaskó, elvtárs edzett, régi harcos, 1931-ben lépett a pártba Saját bőrén érezte a kapitalista világ kegyetlenségeit. Falujából elhurcolták a Horthy-rendszer pribékjei, majd a német koncentrációs táborba kjrült Sok élettapasztalattal felfegyverkezve bízott abban, hogy falujában rendet teremt, megmenti a szövetkezetet. 1954 augusztusában ment falujába, ahol megválasztották a szövetkezet elnökévé. Megérkezésekor újabb 14 kilépési nyilatkozat várta. A megmaradt tagoknak csaknem fele ki akart lépni a szövetkezetből. Vaskó elvtárs nem csüggedt el. Ismerte faluja minden lakosát, bízott abban, hogy megértik őt. Lankadatlanul agitált, érvelt, magyarázta a tagoknak, hogy minden kezdet nehéz, de ha lelkiismeretesen dolgoznak, később eredményes lesz munkájuk. Nyolc tagot mindjárt maradásra bírt, és rövidesen újabb öt tag vissza is jött. Vaskó elvtárs megvilágította a tagok (előtt, hogy eredményeket csakis úgy tudnak elérni, ha betartják a munkafegyelmet. Az emberek kezdtek jobban dolgozni, de a közös istállókról hallani sem akartak. Azonban Vaskó elvtárs mégis meggyőzte őket és novemberben a sertéseket már a közös ólban összpontosították. Napról napra erősödtek s lassan az eredmények is megmutatkoztak. A munkaegység értéke a természetbeni jutalmon felül 11 koronára emelkedett. Az eredmények láttára fokozódott a szövetkezetesek munkakedve. Megszilárdult a munkaerkölcs, a fegyelem. Ugy vigyáztak a szövetkezet vagyonára, mint a sajátjukra. Nem idegenkedtek már a közös istállótól sem. Ez év elején az összes szarvasmarha és ló közös istállóba • került. Egyre gyarapodik a szarvasmarhaállomány. A tagok gondosan kezelik az állatállományt. Ennek eredménye, hogy január óta terven felül 1200 liter tejet adtak be Sertésállományuk 34-ről 225-re emelkedett. 85-öt Surikov módszerével hizlalnak és 65 dkg-os súlygyarapodást érnek el. Marhahúsbeadásukat már eddig 85 százalékra teljesítették. Sertéshúsból 95 százalékra. Az építkezés egyre nagyobb méreteket ölt. Felépítettek egy 225 férőhelyes sertésfiaztatót. Az év őszén egy 100 férőhelyes istállót építenek. Vaskó elvtárs több ízben fordult védnökségi üzemükhöz, a Kassai Kerületi Ipari Kombináthoz, hogy segítsen a szövetkezetnek. Az ipari kombinát dolgozói szívügyüknek tekintik a falu megsegítését és segítettek a vízvezeték és villany beszerelésénél. Szintén segédkeztek a kacsafarm építésénél is, ahol most 300 kacsája van a szövetkezetnek. Vaskó elvtárs sokat olvas és felhasználja a járási nemzeti bizottságon szerzett ismereteit is. A tagoknak megmagyarázza, hogy milyen nagy jelentősége van annak, ha idejében elvégzik a munkálatokat és a kapásokat négyzetes-fészkesen ültétik. Az EFSZ-tagok megértették ezt és a tavasszal a kukoricát és a krumplit is mind négyzetes-fészkesen ültették. A mindjobban erősödő, izmosodó szövetkezet az évre a munkaegység értékét 20 koronára tervezte. Azonban az alapos számvetés után kiderült, hogy 30 koronát is elérhetnek. A tagok eleinte nem akarták elhinni, hogy a teljesített munkaegységek után ilyen eredményt is elérhessenek. Kétkedésük csak akkor szűnt meg, amikor az első előleget már a 30 koronás alapon kapták. A szövetkezet a mindennapra felosztott 'munkatervet pontosan teljesíti és a pénzügyi terv mérlege is jő. A szövetkezetesek igen jó kapcsolatot tartanak fenn a még egyénileg dolgozó parasztokkal is. Ügy tekintik a kívülállókat, mint olyanokat, akik előbb-utóbb úgyis a nagy szövetkezeti család tagjai lesznek. Vetőgépet, simítót és más felszerelést kölcsönöznek nekik, hogy gazdaságukban minél sikeresebben dolgozhassanak. Vaskó Mihály elvtárs teljesítette pártfeladatát. A faluban lévő kommunistákkal együtt szép munkát végzett. Irányító és segítő munkájával a szövetkezetesek virágzóvá tették EFSZüket. S. J., Kassa Mudr. Pavel Trnka, kiváló csehszlovák sebészorvost a „Munka Érdemrend"-del tüntették ki Új EFSZ-ek a gálszécsi járásban Antonín Zápotocký köztársasági elnök a kormány javaslatára egész életén át folytatott orvosi tevékenysége eMsmeréseül a „Munka Érdemrend"del tüntette ki MUDr. Pavel Trnka kiváló csehszlovák sebészorvost, a Havličkúv Brod-i járási egészségügyi intézet sebészeti osztályának főorvosát 70. születésnapja alkalmából. A kitüntetést dr. Josef Plojhár egészségügyi miniszter nyújtotta át Mudr Pavel Trnkának, az Egészségügyi Minisztérium épületében csütörtökön, július 7-én. Az ünnepségen részt vettek az Egészségügyi Minisztérium képviselői és a Minisztérium vezető dolgozói, továbbá Vojtech Török egészségügyi megbízott, a köztársasági elnök irodájának, a miniszterelnökségnek, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom egészségügyi dolgozói szövetségének képviselői és más vendégek. •H-HME-KTelevízió Szelöcén Hogy Szelöcén még nem is láttak iskolába, ő lakatosnak tanul a párA gálszécsi járási pártbizottság dolgozói és a falusi kommunisták állandó agitációs munkát fejtenek ki, hogy megnyerjék a kis- és középparasztokat a nagyüzemi gazdálkodásnak. Sok helyen nehezen megy ez a munka, de mégis eredményes. Különösen jól dolgoznak a visnyói és a horovcei kommunisták, akik naponta elbeszélgetnek a kis- és középparasztokkal. A kitartó. meggyőző szó eredménnyel járt és ebben a két faluban sokan aláírták a belépési nyilatkozatot, ősszel már megindul a szövetkezeti termelés. A kis- és középparasztok a kommunisták agitációja folytán a boldogulás útját a nagyüzemi gazdálkodásban látják. A kommunisták agitációja tehát eredményes. Fontos, hogy a járás minden falujában érveljenek, agitáljanak, hogy minél több kis- és középparasztot megnyerjenek a nagyüzemi gazdálkodás számára. S. Százötven új EFSz-tagot szereztek A kassai kerületi pártbizottság teljes ülésén Dvorsky elvtárs beszámolójában foglalkozott azokkal a feladatokkal, amelyek a közeljövőben a pártszervezetekre várnak. Bírálta azokat a pártfunkcionáriusokat, akik az egyes feladatok megvalósításával szemben nem éreztek elég felelősséget. A kassai kerületben még igen sok eltitkolt földterület van. A legtöbb a gálszécsi, a terebesi és a kassai járásban. összesen 6600 hektár. A falusi pártszervezeteknek többet kell foglalkoznak ezen problémával, mert ez hátráltatja a begyűjtést. A járási pártbizottságok igen sok határozatot hoztak a begyűjtés megjavítasára, de a határozatok csak határozatok maradnak, s a gyakorlatban nem valósulnak meg. Ennek az állapotnak véget kell vetni. A kerületben halad a szövetkezetek megszilárdítása. A pártszervezetek elérték, hogy a szövetkezeti demokrácia jelentősen megszilárdult és az alapszabályzat betartása is egyre jobban érvényesül. Eddig 150 új EFSZtagot szereztek. A falusi pártszervezetek feladata állandó irányító, segítő munkával támogatni az EFSZ-ek vezetőségét, hogy ininél sikeresebben fejleszthessék gazdaságukat. —ki— televíziót? Hát nem solcan, az igaz. De Turbicáék Etelkája már látott. Ô majd elmeséli otthon a legapróbb részletekig, milyen is az a távolbalátás, mi mindent látott rajtaHogyan jutott Etelka ehhez a csodálatos dologhoz? A Prága—

Strašnice-i 58. nyolcéves iskola pionírjai segítették hozzá: tanulni akartak a prágai televízió pionírműsorából és elhatározták, hogy megszerzik a készüléket. De honnan szerezzen a kisiskolások lelkes, de pénz dolgában annál szerényebben álló serege 2000 koronát? Pepik a padlásra, Vašek a kamrába, JiH pedig anyukájához folyamodott. Nem pénzért, dehogy! Egyliteres tipizált fiaskókat gyűjtött az egész iskola. összegyűjtötték, eladták a Sbérnek, megvették a televíziós vevőt ... és még kirándulásra is maradt pénz. Etelka nem jár a prágai strašnicei A BRATISLAVAI nehéztonnások az első félév folyamán kétszer annyi szerelvényt indítottak, mint a múlt év első felében. A túlsúly összesen három millió tonnát tett ki. TEGNAP INDULT repülőgépen Prágából Bulgáriába, a Fekete-tengerhez nyaralni a pionírok 30 tagú csoportja. A NÉPMŰVÉSZETI ALKOTÁS országos fesztiválján a szlovákiai együttesek 13 arany, 19 ezüst és 18 bronzérmet nyertek. A BÉCSI Ján Amos Komenský iskola 42 tanulója Prágába érkezett, hogy egyheti itt-tartózkodásuk alatt megtekintsék fővárosunk nevezetességeit. BRAUCHITCH német autóversenyző és Remo Gherardi, az olaszországi „Unita" szerkesztője nagy elismeréssel nyilatkoztak a ČTK tudósítójának az I. Országos Sparta'kiádról. tizánskei munkaerőtartalékok iskolájában. Szlovákul már jól tud, de a helyesírás, ajaj, azok az ipsilonok, meg miegymás... no de tornászni, azt tud. El is került a spartakiádra. Ott lakik a strašnicei iskolában többi társával együtt. Délelőttönkint —, ők a kerület, város és falu szépítési akciójának győztesei, a strašnicei iskola sportpályáját, környékét szépítik. Munka után, amikor nem gyakorlatoznak a Strahovon, beülnek a televíziós vevő mellé és csodálják mi történik a stadionban. ... Pepik öt fiaskót talált a padláson, Etelka szépen tornászott és így most otthon elmesélheti milyen a televízió. Szóval így jutott el a televízió — ha ezideig csak szóban is — Szelőcére, ott Vágsellye mellett. V. G. AZ I. ORSZÁGOS Spartakiád további külföldi vendégei csütörtökön, július 7-én a ruzyni repülőtérről elutaztak hazájukba. TOVÁBBI KÜLFÖLDI vendégek érkeztek a nyugat-csehországi gyógyfürdőkbe. Mariánské Láznében nyaral a holgár szakszervezetek 26 tagja is. A TORNAI mészégető üzem dolgozói között lendületes párosverseny folyik. A legjobb eredményt elérő csoportok egyike a Mata László vezette munkacsoport, amelynek tagjai napi feladataikat egyenletesen teljesítik. (Mató Pál leveléből) IDŐJÁRÁS Változó, továbbra is borús, felhős idő várható. A délutáni órákban helyenként záporeső, esetleg viharok várhatók. A napi hőmérséklet 18—23 fok. Mérsékelt északkeleti szél. i mii Ha hazatérsz valahonnan, első dolgod elővenni a jegyzettömböt és lapozgatni benne. Mert amit az ember gyorsan felejt, papírra veti, hogy könnyebben idézzen, emlékezzen. Én is így teszek most. A jegyzetfüzetet nézegetem, lapozgatom, amelynek első lapján ez áll: 1. Országos Spartakiád, Prága. Mennyi felejthetetlen képet, látványt elevenít fel bennem ez a név. Most láttam először Prágát, így ünnep'-öbe öltöztetve, virágtengerbe borulva. Látni, nézni, csodálni kell ezt a várost. Nem elég hallani ókori és középkori emlékeiről, híres szobrairól, csodás templomairól, ismétlem látni kell mindezt. Három napig időztem Prágában és akkor, amikor az ország színe-java ide özönlött. A milliós városban megszokott a tömeg, az emberek kavargása, hullámzása egyik utcából a másikba. De ritkaság ennyi lány, aszszony, férfi a fővárosban, mint ahogy ritkaság az ilyen nagy országos sportesemény is. A spartakiád ideje alatt száz és százezer ember érkezett Prágába. Ott kapott szállást, élelmet, színház- és mozijegyet, mindent. Még se 'ehetett látni tülekedést sem a kul- túrparkok környékén, sem az étkezdékben, ssm a kávéházakban. Ami engem megragadott az a fegyelem és a rend volt. igaz az információs iroda naponta tíz és tízezer embert tájékoztatott az elszállásolásról, de ennek csak az lett az eredménye, hogy senki sem koptatta a lábát hasztalan. Amit keresett, megtalálta. A szervezés megdicsérésére nem akad jelző. Vaíiyszerü volt, bámulatos volt. Három nap Prágában Ismét benézek a jegyzetfüzetbe, mire figyelmeztet. A másik oldalon nagy betűkkel odavetve—: 3156 brigádóra. Prágában jegyeztem fel. Pontosan emlékszem, egy külvárosi iskola épületében. A munkaerötartalékok tanulóinak egy csoportja vette birtokba az épületet. Azért mondom, hogy birtokába vette, mert fűvel benőtt udvarát, parkját, úgy rendbe tették a gyerekek, hogy öröm volt ránézni. És miért? Néhány napra jöttek Prágába s a föbemutatók és a színházi látogatások után pihenhetnének, aludhatnának. De ők nem ezt teszik. 4 14—15 éves leánykák parkot csinosítanak, míg a fiúk a környékbeli bányákban, EFSZ-ekben segítenek. És itt, ezen a ponton kis buksi fejű leány arca, szeme elevenedik meg előttem. Az esztergályos mesterségét tanuló Dóbiás Magdára emlékezem. A kis csitri arra a kérdésemre, hogy nem sétálna-e szívesebben a Moldva-partján, így felelt: — Most az iskola környékét csinosítom, máskpr sétálok. — De mit ér, ha elutazol? — Annyit, hogy a cseh fiatalok emlékezni fognak ránk, segítettünk nekik. Ez magának nem elég? Ilyen tréfás, jókedvű tanulók állnak a 3156 brigádóra mögött. Termetre még kicsik, de a szívük már nagy: elfér benne az ország! Akárhová . kerülnek, mindenütt csinosítanak, szépítenek, mert arról aztán igazán nem tehetnek, hogy amit meglátnak, azt a magukénak tudják. De ne időzzek egy helyen soká, fordítsak a lapon. íme megint csupa nagy betű: Bratislavai Autóbusz Posta. Mi ez? Hogy került a füzetembe? Nem kell erőlködnöm, hogy kitaláljam. A strahovi stadionban firkantottam bele. De miért éppen ezt? Hiszen amerre nézek, ember ember hátán, pompás száz f odrú szoknyában, blúzban a lányok, csizmanadrágban, mellényben a férfiak. Legalább fél kilós kalap nyomja a fejüket, annyi a disz rajta. És én mégse róluk jegyezgetek fel egyet és mást, hanem az autóbusz-postáról. A tornászok leveleit, üzeneteit viszi az ország minden részébe. Sokan ácsorognak körülötte, de én innen Bratislavából csak egy arcot látok. Barnára sült, atléta alakú fiatalembert, Slanyik ferencet. Híd- és útépítő munkás. Uherské Hradišťérôl került Prágába. Részt vett a főbemutatón, megnézte a főváros nevezetességeit és az élmények, benyomások annyira felgyülemlettek benne, hogy nem tudott már egy lépést sem tenni, se nézni, se látni. Egy kis levelezőlapon ki kellett öntenie szivét valakinek. Szó szerint ezt irta a lapra: „Drága feleségem, harminc évet megéltem, de még ilyen boldog, erős, soha sem voltam. Csak ránézek a lelkes tömegre és az az érzésem, a mi ügyünk legyőzhetetlen. Kicsikém, a j spartakiád lelkesít, munkakedvvel tölt el, összefogásra nevel. Milyen jó lenne, ha te is itt lennél!..." Ennyi a levelezőlap tartalma röviden, tömören. Eszünkbe juttatja, hogy míg itt a stadionban menetelnek, tornásznak, hány és hány kéz ragadja meg a tollat és ír édesanyának, édesapának, kedvesének, ismerősének, erről a nagy erőt, összefogást, együttérzést kifejező spartakiádról. S az autóbusz-posta éjjelnappal viszi a meleghangú leveleket, üdvözleteket, hogy az otthonmaradtakndk legalább morzsányi jusson a meszszehangzó ovációkból. Mit csinálok én? Brigádóráról, autóbuszpóstáról írok, és nincs is több a jegyzetfüzetemben. Csupán a 10. oldalon rikítanak még nagy betűk: rikkancs! Érdekes, Prágába jövök tornabemutatóra és jegyzettömbömbe mégis egy újságárus került be! (ját nem volt mit látnom ott, ahol félmillió ember gyakorlatozik, újymg, táncol? Hopp, már megvan miért beszélek róla. • Prága zsúfolt utcáin, parkjaiban, vendéglőben járok és forró délelőttön villamosmegállónál időzöm. Hömpölyög a nép, mintha zivatar kergetné, kavarog, hullámzik. S ezen a hétfői napon elvesznek a nagy tömegben a Rudé Právot árusító rikkancsok. Az egyik utca fordulóban a korlátra csimpaszkodik az újságárús onnan lobogtatja a lapot. A hangja kicsit rekedt, fáradt, de azért szünet nélkül kiabál. És kapkodják kezéből az újságot. Figyelem a rikkancsot, a vevőket és egyszerre meglepődöm attól, amit látok. Idősebb házaspár nyúl újságért és adja érte a pénzt. Aztán belevetik magukat az áradatba. A rikkancs pedig rápislant a markába nyomott fillérekre. Észreveszi, hogy tíz fillérrel több van a tenyerében. Nincs idő gondolkozásra, az újságárús körülnéz és ugrik a vevő után. Mikor beéri őket, csak ennyit mond rendkívül udvariasan. — Uram, tíz fillérrel többet adott! Az elegánsan öltözött házaspár őszszemosolyog és a férj se szó se beszéd elkapja az újságárúst és megcsókolja az arcát. Közelükben álltam, boldogan, erős szívdobogást érezve. Gondolkoztam a dolgon, miért adja vissza ez az ember a filléreket. Becsületet vásárol apró pénzért? Vagy így akarja elérni, hogy vásárlói megöleljék, megcsókolják? íme itt tartunk már, idáig jutottunk, hogy ez az újságárús nem a fillérek rabja, hanem a becsületes igaz ember mintaképe!... Három napot töltöttem Prágában, három különböző esetet jegyeztem fel. Régen eltettem a jegyzettömböt, de a 3156 brigádórát, az autóbusz-postát és ezt a derék újságárúst még most sem felejtettem el. Szüntelen arra gondolok, hogy az l. Országos Spartakiádon nyilvános szereplésükben és magánéletükben egyaránt példamutató emberek vettek részt. Prága, az ország szíve rendszerünk bátor, hös építőit fogadta be. M ács József.