Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-08 / 163. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! V SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. július 8. péntek 30 fillér VIII. évfolyam, 163. szám 4 mai számban: Nem elég csak megállapítani, hanem cselekedni kell (2. old.) A varsói dolgozók ünnepi ülése az Odera—

Nisa békehatár kijelöléséről szóló szerződés ötödik évfordulója alkalmából (3. old.) A szovjet légierők hatalmas szemléje (4- old.) Séta Perbetén (5- old.) Csapataink kiválóan szerepeltek Idegenben (6. old.) A falusi pártszervezetek álljanak az űj EFSZ-ek megalakításáért folyó harc élére A ČSKP Központi Bizottságának júniusi plenáris ülése után a pártszervezetekre egyidejűleg több sürgős feladat megoldása vár. Biztosítani kell az idei gabonatermés egyenletes és szemveszteség nélküli begyűjtését, a közvetlenül a cséplőgépnél történő felvásárlást, az őszi munkálatokat és egyidejűleg elő kell készíteni a mezőgazdasagi termelés jövő évi tervének szetírását. Mindezen munkák elvégzése/ mellett a párt figyelme a munkás-paraszt szövetség tovább; megszilárdítására, az új, egységes földművesszövetkezetek alakítására, és a már meglevő szövetkezetek szilárdítására összpontosul. Néhány nap múlva pártszervezeteink megtárgyalják a CSKP Központi Bizottságának határozatait taggyűléseiken. Fontos, hogy ezt a munkájukat necsak általánosságban végezzék, hanem a község helyzetét szem előtt tartva. A viszonyok minden községben különbözők. Az EFSZ nélküli községben például a pártszervezet az EFSZ megalakításáról fog tárgyalni. Az ehhez vezető első lépés a közös aratás megszervezése lesz, hogy földműveseink meggyőződjenek a kollektív munkának és a gépek segítségének előnyeiről, hogy lássák a közös munka jó oldalát. Az EFSZ nélküli községek kommunistái kell, hogy bírálólag elgondolkodjanak eddigi tevékenységükről a községben, hogy a szövetkezet megalakítása kérdésével szemben elfoglalt ingadozó álláspontjukkal nem lassították-e a szocializmus építését falvainkban. A taggyűlésen meg kell mondaniuk minden tagnak, akinek földje van, hogy a szövetkezetben a helye, igyekezniük kell megnyerni a szövetkezeti gondolatnak a munkásokat, az üzemi dolgozókat. Más kérdések megtárgyalása hárul az olyan falusi pártszervezetekre, ahol az EFSZ taglétszáma kicsiny. Ilyen faluban a taggyűléseken a kommunistáknak mérlegelniük kell, megtaláták-e a helyes viszonyt a kis- és középparasztokhoz, hogy megnyerjék őket az EFSZ-be. A taggyűlésen folytatott megbeszélések alapján intézkedéseket kell tenniük a szövetkezeten kívül álló parasztok között végzett politikai munka megjavítására, és megfelelő módon kell előttük leleplezni az osztályellenség bomlasztó munkáját. A Központi Bizottság határozatai megtárgyalásánál olyan községben, ahol a földművesek azért nem akarnak az EFSZ-be belépni, mert ott hiányosságokat, gyenge munkafegyelmet, hibás munkaszervezést és hasonlókat látnak, intézkedéseket kell tenni, hogy a szövetkezetben felmerülő hiányosságokat minél előbb kiküszöböljék. Láthatjuk tehát, hogy valóban szükség van arra, hogy a falusi pártszervezet ismerje a helyzetet saját községében. Enélkül a taggyűlések formálisak, eredménytelenek lesznek. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ahol a kommunisták ismerik a párt irányvonalát és irányelveit, és tudnak megvalósításukért harcolni, ott mindenütt elérik a várt eredményeket. A parasztok nem lépnek be csak úgy semmiért a szövetkezetbe, és nem alakítanak új szövetkezetet. Állandó meggyőző munkát kell közöttük végezni, konkrét példákkal kell bebizonyítani nekik a szövetkezeti nagytermelés előnyét. Ha megértik a közös munka előnyét, nem fognak ingadozni. így történt pl. nemrégen a pöstyéni járásban, ahol két új EFSZ alakult. A skalicai járásban több mint 50 új tag lépett be a szövetkezetbe. A párt bratislavai kerületi bizottságának plenáris ülésén a pöstyéni Radosinský elvtárs és a skalicai_ Hettes elvtárs a vita folyamán bebizonyították, hogy ezek a sikerek valóban a párt tömegDolitikai és szervezői munkájának, különösen a falusi szervezetek tevékeny munkájának eredményei, a kommunisták és a falusi nemzeti bizottságok vezetői kitartó muftkájának eredményei. A kommunisták Szlovákia több más községében is sokkal határozottabban végzik harcos, meggyőző munkájukat. Ennek eredményeként a CSKP X. kongresszusa óta sok új szövetkezet alakult, sok új tag lépett be a szövetkezetekbe. A szövetkezetek megszilárdításában és új szövetkezetek alakításában aránylag rövid idő alatt elért jó eredmények ellenére a falusi pártszervezetek munkája mégis a leggyengébb oldala a pártmunkának. A falusi kommunisták legközelebbi erőpróbája a közös aratás és az őszi munkák közös elvégzésének megszervezése is. Itt mutatkozik majd meg agitációjuk és tettrekészségük hatékonysága, hogy tudják-e a földművesek figyelmét összpontosítani és meg tudják-e őket nyerni a szövetkezetnek. A falusi szervezeteknek meg kell szervezniük a nyilvános párttaggyűléťeket, aznkor; megismertetni minden kis- és közÉpparasztoS a mezőgazdasági termelés növelésében előttük álló feladatokkal és azzal, hogy a párt miért összpontosítja minden erejét az űj szövetkezetek megalakítására. A falusi pártszervezeteknek tudniuk kell befolyásolni a Helyi Nemzeti Bizottságot, a Mezőgazdasági Bizottságokat, a Nőbizottságokat és az Ifjúsági Szövetséget is. Ezt úgy érhetik el. ha helyesen tudják megmagyarázni a kérdéseket", ha meg tudnak minden pártonkívülit győzni a párt céljának nagyságáról, amely az összes dolgozókat szolgálja. Minél több kisebb funkcionáriusát és tagját a tömegszervezeteknek győzzük meg a párt irányelveinek helyességéről, annál könnyebb lesz a falusi pártszervezetek munkája. A falusi pártszervezeteknek ezért az agitációs központokban és az egész községben végzett személyes és szemléltető agitáció fejlesztésére kell törekedniük. A kommunisták példája, kitartása és lelkesedése a pártonkívülieket is a párt és kormány határozatainak teljesítésére buzdítja. A pártszervezetek szorgalmas munkájukkal olyan tekintélyt szereznek, hogy a szövetkezeti tagok hozzájuk fognak fordulni problémáik megoldásában, míg a szövetkezet megalakítása után is abban a meggyőződésben, hogy a kommunisták nemcsak agitálni, meggyőzni, hanem dolgozni is tudnak ott, ahol arra szükség van. A mezőgazdaságunk előtt álló feladatokkal különösen most, az aratás és a felvásárlás előkészületeinek idején, az új EFSZ-ek megalakítása előkészítésének idején a falusi szervezetek nem tudnának maguk megbirkózni a járási pártbizottságok irányító munkája nélkül. A falusi munkák mind sürgősebben megkövetelik, hogy tökéletesedjék a falusi szervezeteknek a járási pártbizottságok által való irányítása. Vezetni — ez azt teszi feladatává a járási bizottságoknak, hogy elsősorban fokozzák az alapszervezetek kezdeményezését és aktivitását, és fejlesszék minden kommunista kezdeményezését. A falusi pártszervezetek nagyfokú aktivitása nélkülözhetetlen feltétele a falu szocialista szektora további fejlesztésének, az új, egységes földművesszövetkezetek alakításának s a már meglevő szövetkezetek tagsági alapja bővítésének újabb meg újabb kis- és középparasztokkal. A pártszervezeteknek ezért minden téren fokozniuk kell a tömegek között végzett szervezői és politikai munkát, biztosítaniuk kell a CSKP Központi Bizottsága júniusi plenáris ülése határozatainak gyakorlati megvalósítását, hogy szüntelenül növekedjék mezőgazdasági termelésünk, hogy bőven el legyünk látva mindennemű mezőgazdasági terménnyel. ARATÁSRA KÉSZEN Senicán megvitatták a párt Központi Bizottságának júniusi határozatát A bratislavai kerületben közös aktívák folynak, amelyeken részt vesznek a falusi pártszervezetek, a helyi nemzeti bizottságok, az EFSZ-ek, a gép- és traktorállomások, az állami gazdaságok képviselői, valamint a védnökségi üzemek gazdasági, párt- és szakszervezeti dolgozói. Megtárgyalják a CSKP KB júniusi határozatából erfedő feladatokat. Június 4-én Senicán tartottak aktívát, amelyet Bachár elvtárs, a Járási Nemzeti Bizottság titkára nyitott meg. Srda, a JNB tagja tartott beszámolót, aki rámutatott a községek, az EFSZ-ek és a szövetkezeti csoportok közötti verseny alapos értékelésének fontosságára. Azon rendszeres támogatás fontosságát, amelyet a szakszervezetek üzemi bizottságai nyújtanak v falunak, František Štofko, a bratislavai Kerületi Szakszervezeti Tanács képviselője emelte ki. Rámutatott egyes jó példákra, hogyan támogatják az ipari üzemek a falvakat. A vita során felszólaltak a Helyi Nemzeti Bizottság dolgozói, az EFSZ-ek elnökei, és az egyes üzemek dolgozói. A besztercebányai kerület gép-éstraktorallomásai megkezdték az arat|pt A besztercebányai kerület szövetkezeteinek mezőire napról napra mind több és több kombájn és traktor érkezik, hogy segítsenek a szövetkezete sekne k az idei aratásban. Amíg a múlt hét végén az EFSZ mezőin csak néhány kévekötőgép működött, július 6-án „reggel kilenc kombájn és több mint 60 kévekötő-airatógép ment ki a mezökre. A nagykaposi szövetkezetesek felkészültek az aratásra A nagykaposi szövetkezetesek a taggyűlésen részletesen megtárgyalták és jóváhagyták az aratási és cséplési tervet. Százhúsz hektárnyi területen két kombájnnal és 220 hektárnyi területen kévekötőgépekkel aratják a gabonát. A tarlóhántást 300 hektáron azonnal elvégzik. Húsz hektárnyi területet vetnek be másodnövényekkel. 10—12 napig villanyerővel hajtott két cséplőgéppel fognak csépelni. Biztosították a gabonaszárításra szükséges raktárhelyiségeket is. A szövetkezetesek arra számítanak,- hogy a gépek segítségével 8—9 nap alatt learatják a gabonát. A besztercebányai kerület gép- és traktorállomásainak kombájnosai és traktorosai a szövetkezeti mezőkön eddig több mint 300 hektár gabonát kaszáltak le. Az egyes gép- és t*aktorállomások közül kiváltak különösen a felsőszemerédi gép- és traktorállomás dolgozód, akik már öt kombájnnal és 21 kévekötőgéppel. vesznek részt az aratásban. Jutalmat kapnak a traktorosok a gépek jó karbantartásáért Sághy Ferenc, az oroszvári és Ujmiák János, a hidasi brigádközpont traktorosai a bratislavai kerület legjobb traktorosai közé tartoznak a ttaktorok jó karbantartását illetőleg. Ujmiák János 1954 márciusában új traktort vett át és 1955. június 30-ig 2985 órát dolgozott vele. A rábízott géprői olyan jól gondoskodott, hogy a gép- és traktoréüomás a tervbe vett 8000 korona helyett csak 4370 koronát fordított a traktor javítására. A megtakarított összeg felét 1815 koronát kifizették a gondos traktorosnak. Sághy Ferenc traktoros az oroszvári brigádközpont tagja, ugyancsak példásan gondoskodik traktoráról, amelyet generáljavítás után 1954 januárjában kapott. Ettől az időtől 1955. június 30-ig 3850 órát dolgozott a traktorral. A gépjavításra tervbe vett 10 500 koronából 5929 koronát takarított meg a gép- és traktorállomásnak, amely összeg felét kifizették á példás traktorosnak azért, hogy a rábízott gépet jól gondozta. Hektáronként 40 mázsás árpatermés A nyitrai kerület mezőin megsárgultak az árpa-, rozs- és helyenként már a búzatáblák is. A gabona aratását megkezdték már a kerület 11 járásában. Több mint 100 egységes földművesszövetkezet és hét állami gazdaság dolgozói aratják a gazdag gabonatermést. Nyolcvanhat nagyteljesítményű kombájn áll rendelkezésükre. Az idejében végzett vetésnek és a többi agrotechnikai intézkedés betartásának köszönhető, hogy az őszi árpa átlagos hektárhozama a nyitrai kerület állami gazdaságaiban eddig több mint 27 métermázsát tesz ki. Az állami gazdaságok között az első helyen a tornóci áll, ahol az őszi árpa átlagos hektárhozama 37 métermázsára rúg. A sladečkovcei gazdaságban egy tízhektáros parcellán hektáronként 40 métermázsa árpát termellek. A kombájnosok versenye élén még mindig Szeifert Ferenc, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője, a „Munka Érdemrend" viselője, a bajcsi állami gazdaság dolgozója áll. ötvenhat óra alatt 49 hektárnyi területről 1716 mázsa magot aratott le és csépelt ki. Legnagyobb vetélytársa Czilling István, a bajcsi állami gazdaság dolgozója, aki 38 hektárnyi területről 1066 métermázsa magot takarított be. Az állami birtokok azon traktorosai, akik nem kapcsolódtak be az aratásba, eddig 500 hektárnyi területen végeztek tarlóhántást és 120 hektáron végezték el a tarlókeverék vetését. 'UlllllllUlllllllUlllltWIIIlllilll A nagyobb, fehérebb kenyér ígérete lii]!iiTli:|jiini!il!iiuini!:i'ivirt A felvégtől jó két kilométernyi- minden erőnket az aratásnak szenre áll az ipolyviski szövetkezet terményraktára. Egyemeletes, fehérre mázolt épület, valaha az uraságé volt. Körötte szétszórt apró épületek, ólak, istállók, két családi ház. A falu népe Kisvárosnak hívja ezt a gazdasági telepet. A terményraktárban egy jól megtermett, hirtelenszőke ember hadakozik a néma falakkal. Kádasi Lajos, a raktárnok. Végigpermeztezi, fertőtleníti a teremszerű helyiséget, nehogy valami baja essék az új gabonának. Negyven vagon gabonát szállítanak majd ide, a többit a dohányszárítóban helyezik el. A villany beszerelése előtt, nehéz erővel vállazták be a gabonazsákokat, de hogy megkapta a falu az áramszolgáltatást, ide is beköszöntött a jó segítség. Ma már gabonafúvó hordja a magasba a terményt s egyben szárítja is. Szóval minden jel az aratásra való készülődésre mutat. Bartal Lajos, az ipolyviski szövetkezet elnöke megjegyzi a minap: Ez idén sokkal könnyebb lesz a dolgunk, mint tavaly volt: Mert a múlt évben elkéstünk a növényápolással, szénabetakarítással. Hála a jó munkának, mindezeket ma már 100 százalékra elvégeztük s így telhetjük. Jóval lerövidíthetjük tehát az aratás időtartamát. Az aratócsoportokat már be is osztottuk a kombájnok, kévekötögépek mellé. Megjegyezni való, mennyit fejlődött Ipolyvisken a kombájnnal való aratás gondolata. 1952-ben arattak először kombájnnal néhány hektár gabonát kísérletképpen. Egy évvel később már 60 hektár gabonát vágtak és csépeltek ki kombájnnal. 1954-ben 98 hektárnyira ugrott ez a szám. • Jelenleg 130 hektárnyi gabonát terveztek be kombájnnal való aratásra. A falu népe, a szövetkezeti tagok megszerették a „nagy masinát", hiszen rengeteg verejtéket, fáradozást takarít meg. Ez idén 2 hektárnyi terület kivételével géppel aratják a gabonát. És már feldübörögnek a traktorok, kelepelnek a kévekötő-aratógépek s a kombájnok nekimozdulnak a gabonatengernek. Az acélos búzaszemek zápora új ígérettel telíti meg az ipolyviski dolgozó parasztok szívét, a nagyobb, fehérebb kenyér ígéretével. A nap sugarai aranysárgára festették az őszi árpa dús kalászait az ipolyviski szövetkezet határában. Hétfőn délelőtt egy héthektáros dűlőben munkába lépett a kombájn. Bartal Gyula ügyes kezekkel vezeti a gépet. A héthektáros területet parcellákra osztotta és órapontossággal végzi feladatát. A szövetkezeti tagok alig bírták a kombájn után a szalmát összegyűjteni és a gabonával telt zsákokat elhordani. Ebéd után Bartal Lajos, a szövetkezet elnöke a felsőszemerédi traktorállomás agronómusával, Grecsó elvtárssal megmérték a kicsépelt gabonát. — Hektáronként 35 mázsa — mondotta Grecsó elvtárs. De úgy látom, hogy a többi dűlőben magasabb lesz a hektárhozam. — Mi is így számítottuk — válaszolt a szövetkezet elnöke. Az idei aratás arról tanúskodfk, hogy az ipolyviskiek elsajátították a hektárhozamok növelésének tudományát. S legújabb tapasztalatok alapján dolgoznak, anielyeket a hatodó mezőgazdasági tudomány bocsát rendelkezésükre. Az idén már olyan gazdag termést értek el, amelyre 2—3 évvel ezelőtt nem. is gondoltak. ;iai[aMmiiBi<ananai!a:,KiiaiisnBiiii:a!i>i!anaiíaMBí!Bn*Jisn*iiBLiaiiai<BNai:aiiai>ai<BiiBnB(iBHBuaiiBiiBin •^•KBiiaiiBiraiiaiiaitauaiia;.*:.* IIIIUIIIIIÍI