Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-24 / 177. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. július 24. vasárnap 30 fillér VIII. évfolyam, 177. szám A mai számban: Népünk érdeke a tartós béke (2. old.) Megkezdték a tárgyalásokat a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztéséről (3. old.) A Szovjetunió népgazdasága fejlődése állami terve tel­jesítésének eredményeiről az 1955 év első félévében (4—5—6. old.) A gép- és traktorállomások dolgozóinak nagy felelőssége Az aratási munkák sikeres elvég­zésében döntő szerep jut a gép- és traktorállomások dolgozóinak. Terv szerint egymillió hektár területen kell kévekötő aratógépekkel le­vágni a gabonát, 200 000 hektáron pe­dig kombájnokkal learatni és begyűj­teni a termést. A szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok számítanak a gép- és traktorállomá­sok segítségére, bíznak bennük. Elvár­ják, hogy a GTA-k az utolsó betűig teljesítik a szövetkezetekkel, az egyé­nileg gazdálkodó kis- és középparasz­tokkal kötött szerződéseket és egyez­ményeket. A gép- és traktorállomások dolgozói felelősek a gabona gyors és veszteség nélküli begyűjtéséért. A földműves legnagyobb gondja az aratás. Nagyra értékeli tehát e mun­kákban a gép- és traktorállomások nyújtotta gépi segítséget. A kis- és középparaszt meggyőződik arról, mi­lyen nagy támasza az aratási mun­kákban a gép- és traktorállomás, amelynek gépeit sokkal jobban ki le­hetne használni, ha a többi dolgozó paraszttal közösén gazdálkodnának. A gép- és traktoráll omáscknak meg kell hát teremteniök a kis- és közép­'arasztők közös munkájának, gazdál­Kodásának feltételeit is. Sok hiba akad még, melyeket minél előbb ki kell küszöbölni, hogy a munka fo­lyamatosan, felesleges üzemzavarok nélkül folyhasson, hogy a gabona le­aratását, cséplését, a tarló felszán­tását a terv szerint végezhessék el. Egyes gép- és t traktorállomásokcn még be kell fejezni a javításokat és az aratógépek kipróbálását, másutt elhelyezésükkel, a kombájnos aratás következetes elkészítésével kell törőd­ni a kombájnosok, traktorosok, csép­lőgépkezelök biztosításáról kell gondoskodni. Gép- és traktcráüomá­saink nagyon komoly hiányossága, hogy sok helyen kevés súlyt fektet­nek a z aratási munkálatok tervének, különösen az aratásnak a szövetkezeti tagokkal és az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokkal való rész­letes megbeszélésére. Technikád szempontból a gép- és traktorállomásck az idén sokkal job­ban felkészültek, mint a múlt évben, s a javítások minősége is lényegesen javult. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden gép- és traktorállomá­sunkon minden a legnagyobb rendben van. Nemcsak a gépek javításában for­dulnak elő hibák. Az aratási elő­készületekkel szorosan összefügg a gépek szétosztása, amelyet úgy kellett volna elvégezni, hogy minél jobban ki lehessen használni minden gépet. Sck helyen nagy hiányosságok mutat­koznak a kombájnosaratás megszer­vezésében. A; dél-szlovákiai tapaszta­latok most az aratás kezdetén azt mutatják, hogy nem tartják a tarló­szántást az aratási munkák közvet­len részének, bár a párt Központi Bizottsága hangsúlyozza, hogy ez év­ben idejében el kell végezni a szán­tást. Ennek pedig a feltétele az, hogy a kasza után az eke dolgozzon. Sok problémát meg lehetne oldani, ha a gép- és traktorállomások dol­gozói még szorosabban együttműköd­nének a szövetkezeti tagokkal, a kis­ís középparasztokkal, s közvetlenül velük beszélnék meg, hogyan lehetne a legjobban megszervezni az aratást és a cséplést. Itt elsősorban az egy­séges földművesszövetkezetek gabona­földjeiről van szó. Ebben az irányban sok gép- és traktorállcmáson meg nem értésre találunk. Különben a gép­és traktorállomások dolgozói nem hagynák annyiban, hogy sok EFSZ-ben és községben még egyszerű tervet sem dolgoztak ki, pedig ezek . nélkül nem lehetnek reálisak a gép- és trak­torállomások brigádtervei sem. Sok községünkben kis- és középpa­rasztjaink megértették, hegy az ara­tást és a cséplést terv szerint kell megszervezni, mert csak így használ­hatókéi jobban a gépek és könnyeb­bülhet meg a munka. Már a múlt év­ben, meggyőzték őket az egységes földmüvesszövetkezetek és néhány he­lyen saját példáik is, milyen előnyös a közös munka. Szlovákiában pl. a kis­és középparasztok több, mint 670 községben közösen végzik az aratá t, hasonlóképpen a cseh kerületek egyes 'árásaiban is. A közös aratás tervének kidolgozását megbeszélték a GTÁ dol­gozóival. Sajnos, nem mindenhol van ež így. A llbereci kerületben június derekáig csak 17 aratási tervet dolgoztak ki, az EFSZ-nélküli falvakban. A bohuše­vi traktorosbrigád körzetében — a Mníchovo Hradište-i gép- és traktor­állomáson az egységes földmüvesszö­vetkezetek sem készítették el az ara­tási tervet. A Ceské-Budcjovice-i ke­rületben a Wanyi gép- és triktorál­lomáson észlelhető nagyfokú lemara­dás. Falvainkon az aratási tervek kidol­gozása iránti csekély figyelem abból ered, hogy a gép- és traktorállomá­sok egyes dolgozói nem értették meg az egységes földmüvesszövetkezetek továbbfejlesztéséből eredő feladato­kat. Ezt tükrözték a gép- és traktor­állomások igazgatói országos értekez­letének vitafelszólalásai is. Leginkább mezőgazdasági kérdésekkel foglalkoz­tak, s kevésbé a CSKP KB júniusi ülése határozatainak teljesítésével, amelyek leszögezték, hogy „mezőgaz­daságunk alapvető politikai kérdése mezőgazdasági termelésünknek EFSZ­ek útján történő szocializálása." Az idő sürget, be kell hoznunk, amit elmulasztottunk. Legfontosabb, hogy a gép- és trak­torállomások dolgozói lássák politikai feladataikat az aratásban, amely nem­csak a szemveszteség nélküli gabona­betakarítást jelenti, hanem a szövet­kezetek továbbfejlesztését is. A gép- és traktorállomások nagy feladatainak teljesítéséből ki kell ven­niök részüket a pártszervezeteknek. A gép- és traktorállomások dolgozói kezdeményező munkát végeznek. He­lyesen önállóan oldják meg az előttük álló feladatokat. Ezt a kezdeménye­zést nagyra kell értékelnünk és tovább kell fejlesztenünk. A pártszervezetek­nek azonban egyben törődni kell az­zal is, hogy a kommunisták példát mutassanak a többieknek, hegy a gép­és traktorállomások minden dolgozója teljesítse feladatát. Ez a biztosítéka annak, hogy a tavaszi jó eredmények után gép- és traktorállomásaink to­vábbi lépést tesznek előre és hozzájá­rulnak falvaink szocializálásához. KÖVETIK A PÁRT HÍVÓ SZÁVÁT • • Gicén is győzött a szövetkezeti gondolat A nagyrőcei járás kis- és közép­parasztjai naponta foglalkoznak a szö­vetkezetbe való belépés gondolatával. A község kommunistái naponta be­szélgetnek az egyénileg gazdálkodó parasztokkal. Felvilágosítják őket és megmagyarázzák nekik a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit. Igaz, még van­nak olyan helyek is, ahol tétováznak, de sokan vannak azok, akik már be­látták, hogy cs\kis a közös gazdál­kodással érhetnek el nagyobb ered­ményeket. Gice községben például a napokban 6 új tag írta alá a belépé­si nyilatkozatot. A belépők között van Gicse István is, aki az iparból tért haza a szövetkezetbe. K. I. A meggyőződés alapján Mint tengeren a hajó, úgy úsznak a kombájnok a muzslai szövetkezet gabonaföldjein. Az Üstí nad Labem-i kerület gépállomásai két kombájnt küldtek a szövetkezet gabonatáblái­ra. Kombájnok és aratógépek vágják az aranysárga búzakalászokat. A szö­vetkezet tagjai megelégedéssel és nagy figyelemmel kísérik a gépek munkáját. Schulzi elvtárs, a szövetkezet el­nöke nem győzi dicsérni a fiatal kombájnvezetők munkáját. Kusicki Imre és Nagy Lajos komoly segítséget jelentenek a muzslai szövetkezet tag­jainak az aratásban. A termés kiváló. Őszi árpából 29,69 mázsa termett hektáronként, s a tavaszi árpa első eredményei is túlszárnyalják a 27 má­zsás átlagot. A búza átlagos hektár­hozama kb. 25 mázsa lesz. A muzslai szövetkezet tagjai ki­zárták a kulákokat, megszilárdítot­ták a munkafegyelmet és most már eredményesen haladnak ©lőre. Ennek tudható be, hogy a falu egyénileg dolgozó parasztjai szövetkezetbe kí­vánkoznak. Harmincegy új tag, köz­tük sok kisparaszt kérte felvételét a szövetkezetbe. Szombath Ambrus, Nyitra. Az érsekújvári járásban eddig hetvenhetei! kérték felvételüket a szövetkezetbe A kommunisták meggyőző munkájá­nak az érsekújvári járásban is meg­lett az eredménye. A járás hét falujá­ban két hét alatt hetvenhét ýj tag kérte felvételét a szövetkezetbe. Ud­vardon, ahol két hónapja száz kis- és középparasztot nyertek meg a szövet­kezetnek, a múlt napokban 8 ipari dolgozó kérte a felvételét. Azok a szép eredmények, amelyeket az ud­vardi szövetkezetesek elértek, napról napra új tagokat győznek meg a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeiről. Andódon már csak alig néhány kis­paraszt nem tagja a szövetkezetnek. A múlt napokban itt is tagszerzési kampányt indítottak és az eredmény már meg is mutatkozik. Igaz, hogy mivel még új előtt állanak, földmű­vest egyelőre nem tudtak beszervezni a szövetkezetbe. Segítségre azonban szükségük van, mert kevés a munka­erő a szövetkezetben. A párt szavára húsz üzemi dolgozó tért vissza a szö­vetkezetbe. Tudatára ébredtek annak, hogy a szövetkezetben is megtalálják számításukat. Szimőn sem volt hiába a felvilágosí­tó munka. Tíz ipari dolgozó tért visz­sza a faluba, hogy segítsen a szövet­kezeteseknek ama nagy feladat meg­valósításában, melyet pártunk és kor­mányunk tűzött ki célul. Ezenkívül még más falvakban is visszatértek dolgozók a szövetkezetekbe. A csehi szövetkezetbe 4, a szemereibe 3. a jászfalusiba 2, és a baromlaki szö­vetkezetbe egy ipari dolgozó kérte fel­vételét. A tagszerzés terén a legjobb ered­ményt azonban az érsekújvári 2. sz. szövetkezet érte el. Itt nemcsak az üzemi dolgozók, de kis- és Középpa­rasztok is kérték felvételüket a szö­vetkezetesek sorába. A 26 tag közül, akiket beszerveztek, tizenöten kis- és középparasztok, akik 22 hektár földet vittek a közösbe. A közös munka, a gépek segítsége meggyőzte őket arról, hogy nem érdemes lóval, vagy tehén­kével gazdálkodni a földeken. —ha— Visszatértek a mezőgazdaságba Azok a szép eredmények, amelyeket a farkasdi szövetkezetesek elértek, sok kis- és középparasztot győztek meg a közös gazdálkodás előnyeiről. Az év elejétől több földműves lépett a szövetkezetesek soraiba, mert be­látták, hogy a boldogabb élet előfelté­telét csak itt teremthetik meg és így tudják fokozni a termelést. Hisz ta­valy is 4,5 mázsa gabonával termelt többet átlagosan a szövetkezet hektá­ronként, mint az egyénileg dolgozó parasztok és az idén még nagyobb lesz a különbözet a hektárhozamoknál. A szövetkezetek megszilárdulásának és a termelés fokozásának fontosságát megértették az üzemekben dolgozók is. Pártunk hívó szavára tizenketten tértek vissza a múlt hetekben Far­kasdra, hogy segítsenek a szövetkeze­tek megszilárdításában. Az aratásban már részt is vesznek. Nem bánták meg, hogy visszajöttek. Itt is megke­resik azt, amit az üzemben kerestek. A gyönyörű gabonából pedig bőven jut nekik is kenyér, és nem kell naponta 75 kilométert utazniuk a munkába. A szövetkezetet választotta Csaplár Bódis, a várkonyi szö­vetkezet tehéngondozója alig várja már azt a napot, hogy Tibencki János is munkába álljon. Jól is­meri Csaplár ezt az ötven év kö­rüli őszülő embert. Sokáig dolgoz­tak együtt, míg egyszer az utuk különvált. Csaplár tagja lett a vár­konyi szövetkezetnek, Tibencki pedig Dunaszerdahelyen keresett munkát. A két különböző irányban haladó út, amelyen haladt az egyik is meg a másik is, most ta­lálkozott, vagyis Tibencki elhatá­rozta, hogy otthagyja az üzemet és hazamegy a szövetkezetbe. Csaplár pedig tudja azt, hogy Tibenckivel sokat nyer a szövetkezet. Falun ne­velkedett, élete nagy részét aföld­deken töltötte. Ért a gazdasági munkához, de különösen az állat­tenyésztéshez. Tibencki János már régen ro­konszenvez a szövetkezettel. Ré­gen gondolkozik azon, mitévő le­gyen. Hagyja ott az üzemet és térjen vissza a szövetkezetbe, vagy továbbra is maradjon a dunaszer­dahelyi „Prefa" nemzeti vállalat alkalmazottja. Az üzemet is szeret­te, a szövetkezet felé is húzta va­lami. Amikor a szövetkezet tagjai csapatosan mentek a mezőre, úgy szeretett wlna közéjük állni, ve­lük menni a földekre. Ilyenkor mindig az jutott az eszébe, hogy valamikor a diószegi cukorgyár gazdaságában ő is ilyen csoportok­kal járt ki a földekre, csakhogy akkor másnak dolgoztak, másnak termett a föld, övék csak a mun­ka volt, meg a száraz kenyér. A szövetkezetesek azonban már a sa­jáíjukon dolgoznak, övék a mun­ka, de a haszon is. A tavaszon újból közelebb került a szövetkezethez. A fia, aki eddig az állami gazdaságban dolgozott, átment a szövetkezetbe. Most már mindennap megtudott egyet s mást a szövetkezetről. Bár nem tarto­zott a közösséghez, mégis valahogy úgy volt vele, hogy a szövetkezet problémáit a maga ügyének tekin­tette. A szövetkezetben az ő fia is megkapta a kapásnövény ékből a rá­eső részt, hogy egész éven ke­resztül gondozza. Tibencki János munka után ki-kiment a határba, hogy segítsen a fiának. Most már nem kérdezhette meg tőle senki, hogy mit keres a szövetkezet föld­jein. Ilyen alkalommal aztán a szomszédos parcellákon dolgozó szövetkezeti tagokkal is elbeszél­getett. Minden érdekelte, ami a szövetkezetben történik. Néha-né­ha már úgy érezte, hogy ö is a szövetkezetbe tartozik. Óvatosan azt is kipuhatolta, vajon ú] mun­kaerőre van-e szüksége a szövet­kezetnek. Amit hallott, az csak jobban megérlelte benne azt a gondolatot, hogy felhagy a min­dennapi utazgatással és otthon ma­rad a szövetkezetben. A Központi Bizottság júniusi ha­tározata után véglegesen döntött. Bekopogott a szövetkezet irodájá­ba és töviről-hegyire elmondta szándékát. Azzal fejezte be: „Most aztán határozzatok, befagadtok-e magatok közé." Persze, hogy befogadták, sőt örültek is, hogy olyan emberrel gyarapodik a szövetkezet, mint Ti­bencki János. Azt is megmondták neki, ha akarja, az állattenyész­tésbe helyezik. 6 ezt örömmel fo­gadta. Az irodából tudta meg ezt a hírt Csaplár Bódis Is. Meg­örült a hírnek és most már alig várja augusztus elsejét, hogy új­ból együtt dolgozhasson Tibencki­vel, mint valamikor régen. Szarka István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom