Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)
1955-07-24 / 177. szám, vasárnap
Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. július 24. vasárnap 30 fillér VIII. évfolyam, 177. szám A mai számban: Népünk érdeke a tartós béke (2. old.) Megkezdték a tárgyalásokat a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztéséről (3. old.) A Szovjetunió népgazdasága fejlődése állami terve teljesítésének eredményeiről az 1955 év első félévében (4—5—6. old.) A gép- és traktorállomások dolgozóinak nagy felelőssége Az aratási munkák sikeres elvégzésében döntő szerep jut a gép- és traktorállomások dolgozóinak. Terv szerint egymillió hektár területen kell kévekötő aratógépekkel levágni a gabonát, 200 000 hektáron pedig kombájnokkal learatni és begyűjteni a termést. A szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok számítanak a gép- és traktorállomások segítségére, bíznak bennük. Elvárják, hogy a GTA-k az utolsó betűig teljesítik a szövetkezetekkel, az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokkal kötött szerződéseket és egyezményeket. A gép- és traktorállomások dolgozói felelősek a gabona gyors és veszteség nélküli begyűjtéséért. A földműves legnagyobb gondja az aratás. Nagyra értékeli tehát e munkákban a gép- és traktorállomások nyújtotta gépi segítséget. A kis- és középparaszt meggyőződik arról, milyen nagy támasza az aratási munkákban a gép- és traktorállomás, amelynek gépeit sokkal jobban ki lehetne használni, ha a többi dolgozó paraszttal közösén gazdálkodnának. A gép- és traktoráll omáscknak meg kell hát teremteniök a kis- és közép'arasztők közös munkájának, gazdálKodásának feltételeit is. Sok hiba akad még, melyeket minél előbb ki kell küszöbölni, hogy a munka folyamatosan, felesleges üzemzavarok nélkül folyhasson, hogy a gabona learatását, cséplését, a tarló felszántását a terv szerint végezhessék el. Egyes gép- és t traktorállomásokcn még be kell fejezni a javításokat és az aratógépek kipróbálását, másutt elhelyezésükkel, a kombájnos aratás következetes elkészítésével kell törődni a kombájnosok, traktorosok, cséplőgépkezelök biztosításáról kell gondoskodni. Gép- és traktcráüomásaink nagyon komoly hiányossága, hogy sok helyen kevés súlyt fektetnek a z aratási munkálatok tervének, különösen az aratásnak a szövetkezeti tagokkal és az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokkal való részletes megbeszélésére. Technikád szempontból a gép- és traktorállomásck az idén sokkal jobban felkészültek, mint a múlt évben, s a javítások minősége is lényegesen javult. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden gép- és traktorállomásunkon minden a legnagyobb rendben van. Nemcsak a gépek javításában fordulnak elő hibák. Az aratási előkészületekkel szorosan összefügg a gépek szétosztása, amelyet úgy kellett volna elvégezni, hogy minél jobban ki lehessen használni minden gépet. Sck helyen nagy hiányosságok mutatkoznak a kombájnosaratás megszervezésében. A; dél-szlovákiai tapasztalatok most az aratás kezdetén azt mutatják, hogy nem tartják a tarlószántást az aratási munkák közvetlen részének, bár a párt Központi Bizottsága hangsúlyozza, hogy ez évben idejében el kell végezni a szántást. Ennek pedig a feltétele az, hogy a kasza után az eke dolgozzon. Sok problémát meg lehetne oldani, ha a gép- és traktorállomások dolgozói még szorosabban együttműködnének a szövetkezeti tagokkal, a kisís középparasztokkal, s közvetlenül velük beszélnék meg, hogyan lehetne a legjobban megszervezni az aratást és a cséplést. Itt elsősorban az egységes földművesszövetkezetek gabonaföldjeiről van szó. Ebben az irányban sok gép- és traktorállcmáson meg nem értésre találunk. Különben a gépés traktorállomások dolgozói nem hagynák annyiban, hogy sok EFSZ-ben és községben még egyszerű tervet sem dolgoztak ki, pedig ezek . nélkül nem lehetnek reálisak a gép- és traktorállomások brigádtervei sem. Sok községünkben kis- és középparasztjaink megértették, hegy az aratást és a cséplést terv szerint kell megszervezni, mert csak így használhatókéi jobban a gépek és könnyebbülhet meg a munka. Már a múlt évben, meggyőzték őket az egységes földmüvesszövetkezetek és néhány helyen saját példáik is, milyen előnyös a közös munka. Szlovákiában pl. a kisés középparasztok több, mint 670 községben közösen végzik az aratá t, hasonlóképpen a cseh kerületek egyes 'árásaiban is. A közös aratás tervének kidolgozását megbeszélték a GTÁ dolgozóival. Sajnos, nem mindenhol van ež így. A llbereci kerületben június derekáig csak 17 aratási tervet dolgoztak ki, az EFSZ-nélküli falvakban. A bohuševi traktorosbrigád körzetében — a Mníchovo Hradište-i gép- és traktorállomáson az egységes földmüvesszövetkezetek sem készítették el az aratási tervet. A Ceské-Budcjovice-i kerületben a Wanyi gép- és triktorállomáson észlelhető nagyfokú lemaradás. Falvainkon az aratási tervek kidolgozása iránti csekély figyelem abból ered, hogy a gép- és traktorállomások egyes dolgozói nem értették meg az egységes földmüvesszövetkezetek továbbfejlesztéséből eredő feladatokat. Ezt tükrözték a gép- és traktorállomások igazgatói országos értekezletének vitafelszólalásai is. Leginkább mezőgazdasági kérdésekkel foglalkoztak, s kevésbé a CSKP KB júniusi ülése határozatainak teljesítésével, amelyek leszögezték, hogy „mezőgazdaságunk alapvető politikai kérdése mezőgazdasági termelésünknek EFSZek útján történő szocializálása." Az idő sürget, be kell hoznunk, amit elmulasztottunk. Legfontosabb, hogy a gép- és traktorállomások dolgozói lássák politikai feladataikat az aratásban, amely nemcsak a szemveszteség nélküli gabonabetakarítást jelenti, hanem a szövetkezetek továbbfejlesztését is. A gép- és traktorállomások nagy feladatainak teljesítéséből ki kell venniök részüket a pártszervezeteknek. A gép- és traktorállomások dolgozói kezdeményező munkát végeznek. Helyesen önállóan oldják meg az előttük álló feladatokat. Ezt a kezdeményezést nagyra kell értékelnünk és tovább kell fejlesztenünk. A pártszervezeteknek azonban egyben törődni kell azzal is, hogy a kommunisták példát mutassanak a többieknek, hegy a gépés traktorállomások minden dolgozója teljesítse feladatát. Ez a biztosítéka annak, hogy a tavaszi jó eredmények után gép- és traktorállomásaink további lépést tesznek előre és hozzájárulnak falvaink szocializálásához. KÖVETIK A PÁRT HÍVÓ SZÁVÁT • • Gicén is győzött a szövetkezeti gondolat A nagyrőcei járás kis- és középparasztjai naponta foglalkoznak a szövetkezetbe való belépés gondolatával. A község kommunistái naponta beszélgetnek az egyénileg gazdálkodó parasztokkal. Felvilágosítják őket és megmagyarázzák nekik a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit. Igaz, még vannak olyan helyek is, ahol tétováznak, de sokan vannak azok, akik már belátták, hogy cs\kis a közös gazdálkodással érhetnek el nagyobb eredményeket. Gice községben például a napokban 6 új tag írta alá a belépési nyilatkozatot. A belépők között van Gicse István is, aki az iparból tért haza a szövetkezetbe. K. I. A meggyőződés alapján Mint tengeren a hajó, úgy úsznak a kombájnok a muzslai szövetkezet gabonaföldjein. Az Üstí nad Labem-i kerület gépállomásai két kombájnt küldtek a szövetkezet gabonatábláira. Kombájnok és aratógépek vágják az aranysárga búzakalászokat. A szövetkezet tagjai megelégedéssel és nagy figyelemmel kísérik a gépek munkáját. Schulzi elvtárs, a szövetkezet elnöke nem győzi dicsérni a fiatal kombájnvezetők munkáját. Kusicki Imre és Nagy Lajos komoly segítséget jelentenek a muzslai szövetkezet tagjainak az aratásban. A termés kiváló. Őszi árpából 29,69 mázsa termett hektáronként, s a tavaszi árpa első eredményei is túlszárnyalják a 27 mázsás átlagot. A búza átlagos hektárhozama kb. 25 mázsa lesz. A muzslai szövetkezet tagjai kizárták a kulákokat, megszilárdították a munkafegyelmet és most már eredményesen haladnak ©lőre. Ennek tudható be, hogy a falu egyénileg dolgozó parasztjai szövetkezetbe kívánkoznak. Harmincegy új tag, köztük sok kisparaszt kérte felvételét a szövetkezetbe. Szombath Ambrus, Nyitra. Az érsekújvári járásban eddig hetvenhetei! kérték felvételüket a szövetkezetbe A kommunisták meggyőző munkájának az érsekújvári járásban is meglett az eredménye. A járás hét falujában két hét alatt hetvenhét ýj tag kérte felvételét a szövetkezetbe. Udvardon, ahol két hónapja száz kis- és középparasztot nyertek meg a szövetkezetnek, a múlt napokban 8 ipari dolgozó kérte a felvételét. Azok a szép eredmények, amelyeket az udvardi szövetkezetesek elértek, napról napra új tagokat győznek meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Andódon már csak alig néhány kisparaszt nem tagja a szövetkezetnek. A múlt napokban itt is tagszerzési kampányt indítottak és az eredmény már meg is mutatkozik. Igaz, hogy mivel még új előtt állanak, földművest egyelőre nem tudtak beszervezni a szövetkezetbe. Segítségre azonban szükségük van, mert kevés a munkaerő a szövetkezetben. A párt szavára húsz üzemi dolgozó tért vissza a szövetkezetbe. Tudatára ébredtek annak, hogy a szövetkezetben is megtalálják számításukat. Szimőn sem volt hiába a felvilágosító munka. Tíz ipari dolgozó tért viszsza a faluba, hogy segítsen a szövetkezeteseknek ama nagy feladat megvalósításában, melyet pártunk és kormányunk tűzött ki célul. Ezenkívül még más falvakban is visszatértek dolgozók a szövetkezetekbe. A csehi szövetkezetbe 4, a szemereibe 3. a jászfalusiba 2, és a baromlaki szövetkezetbe egy ipari dolgozó kérte felvételét. A tagszerzés terén a legjobb eredményt azonban az érsekújvári 2. sz. szövetkezet érte el. Itt nemcsak az üzemi dolgozók, de kis- és Középparasztok is kérték felvételüket a szövetkezetesek sorába. A 26 tag közül, akiket beszerveztek, tizenöten kis- és középparasztok, akik 22 hektár földet vittek a közösbe. A közös munka, a gépek segítsége meggyőzte őket arról, hogy nem érdemes lóval, vagy tehénkével gazdálkodni a földeken. —ha— Visszatértek a mezőgazdaságba Azok a szép eredmények, amelyeket a farkasdi szövetkezetesek elértek, sok kis- és középparasztot győztek meg a közös gazdálkodás előnyeiről. Az év elejétől több földműves lépett a szövetkezetesek soraiba, mert belátták, hogy a boldogabb élet előfeltételét csak itt teremthetik meg és így tudják fokozni a termelést. Hisz tavaly is 4,5 mázsa gabonával termelt többet átlagosan a szövetkezet hektáronként, mint az egyénileg dolgozó parasztok és az idén még nagyobb lesz a különbözet a hektárhozamoknál. A szövetkezetek megszilárdulásának és a termelés fokozásának fontosságát megértették az üzemekben dolgozók is. Pártunk hívó szavára tizenketten tértek vissza a múlt hetekben Farkasdra, hogy segítsenek a szövetkezetek megszilárdításában. Az aratásban már részt is vesznek. Nem bánták meg, hogy visszajöttek. Itt is megkeresik azt, amit az üzemben kerestek. A gyönyörű gabonából pedig bőven jut nekik is kenyér, és nem kell naponta 75 kilométert utazniuk a munkába. A szövetkezetet választotta Csaplár Bódis, a várkonyi szövetkezet tehéngondozója alig várja már azt a napot, hogy Tibencki János is munkába álljon. Jól ismeri Csaplár ezt az ötven év körüli őszülő embert. Sokáig dolgoztak együtt, míg egyszer az utuk különvált. Csaplár tagja lett a várkonyi szövetkezetnek, Tibencki pedig Dunaszerdahelyen keresett munkát. A két különböző irányban haladó út, amelyen haladt az egyik is meg a másik is, most találkozott, vagyis Tibencki elhatározta, hogy otthagyja az üzemet és hazamegy a szövetkezetbe. Csaplár pedig tudja azt, hogy Tibenckivel sokat nyer a szövetkezet. Falun nevelkedett, élete nagy részét afölddeken töltötte. Ért a gazdasági munkához, de különösen az állattenyésztéshez. Tibencki János már régen rokonszenvez a szövetkezettel. Régen gondolkozik azon, mitévő legyen. Hagyja ott az üzemet és térjen vissza a szövetkezetbe, vagy továbbra is maradjon a dunaszerdahelyi „Prefa" nemzeti vállalat alkalmazottja. Az üzemet is szerette, a szövetkezet felé is húzta valami. Amikor a szövetkezet tagjai csapatosan mentek a mezőre, úgy szeretett wlna közéjük állni, velük menni a földekre. Ilyenkor mindig az jutott az eszébe, hogy valamikor a diószegi cukorgyár gazdaságában ő is ilyen csoportokkal járt ki a földekre, csakhogy akkor másnak dolgoztak, másnak termett a föld, övék csak a munka volt, meg a száraz kenyér. A szövetkezetesek azonban már a sajáíjukon dolgoznak, övék a munka, de a haszon is. A tavaszon újból közelebb került a szövetkezethez. A fia, aki eddig az állami gazdaságban dolgozott, átment a szövetkezetbe. Most már mindennap megtudott egyet s mást a szövetkezetről. Bár nem tartozott a közösséghez, mégis valahogy úgy volt vele, hogy a szövetkezet problémáit a maga ügyének tekintette. A szövetkezetben az ő fia is megkapta a kapásnövény ékből a ráeső részt, hogy egész éven keresztül gondozza. Tibencki János munka után ki-kiment a határba, hogy segítsen a fiának. Most már nem kérdezhette meg tőle senki, hogy mit keres a szövetkezet földjein. Ilyen alkalommal aztán a szomszédos parcellákon dolgozó szövetkezeti tagokkal is elbeszélgetett. Minden érdekelte, ami a szövetkezetben történik. Néha-néha már úgy érezte, hogy ö is a szövetkezetbe tartozik. Óvatosan azt is kipuhatolta, vajon ú] munkaerőre van-e szüksége a szövetkezetnek. Amit hallott, az csak jobban megérlelte benne azt a gondolatot, hogy felhagy a mindennapi utazgatással és otthon marad a szövetkezetben. A Központi Bizottság júniusi határozata után véglegesen döntött. Bekopogott a szövetkezet irodájába és töviről-hegyire elmondta szándékát. Azzal fejezte be: „Most aztán határozzatok, befagadtok-e magatok közé." Persze, hogy befogadták, sőt örültek is, hogy olyan emberrel gyarapodik a szövetkezet, mint Tibencki János. Azt is megmondták neki, ha akarja, az állattenyésztésbe helyezik. 6 ezt örömmel fogadta. Az irodából tudta meg ezt a hírt Csaplár Bódis Is. Megörült a hírnek és most már alig várja augusztus elsejét, hogy újból együtt dolgozhasson Tibenckivel, mint valamikor régen. Szarka István.