Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-17 / 145. szám, péntek

1955. június 17. • Ül SZÖ Fény és árny a rappí szövetkezetben •|N(u(>i««|i l|M«i.f..«..««é>'* •»<»»««t'>» .| ••••(•••••(•••••i<.|.>i«(..É»a»i..aii«i.ini _á_ ^ A falusi pártszervezetek legfontosabb feladata ma a szocialista nagyüzemi gazdálkodás felvirágoztatása. Meg kell értetni a földművesekkel, hogy egyedül a szövetkezeti gazdálkodás biztosítja tartósan és egyre fokozottabban jólétük emelkedését. Üj szövetkezeteket kell alakítani és a meglévőket politikailag is, gazdasá­gilag is szilárddá kell tenni. E nehéz, de az egész parasztság és a dolgozó nép érdekeit szolgáló cél el­érésében és sikeres megvalósításában nagy feladat hárul a falusi pártszervezetekre. A pártszervezetek is, de minden egyes kommunista személyesen felelős a mezőgazdasagi termelés magas színvonalra emeléseért. A falusi pártszervezetekben állsndóan napirenden kell TUDVALEVŐ, HOGY a rappí szövet­kezet már elég régi. Kezdetben a szö­vetkezet, úgy is mondhatnók minta­képül szolgálhatott sok más kezdő szövetkezetnek. A rappi kommunisták örömmel könyvelték el az elért sikere­ket. A kezdő szövetkezet népszerűvé vált a falu egyénileg gazdálkodói kö­zött is. Sikere azonban rövid ideig tartott, mint a „pünkösdi királyság". A jó hírben álló szövetkezet a múlt évben már a munkaegységek tervezett értékét sem tudta kifizetni a tagság­nak. Itt bizony valami sántit. Próbáljuk meg most gyökerében megkeresni a hibát. Az ma már min­denki előtt világos, hogy a szövetke­zeti gazdálkodás magasan túlszárnyal­ja az egyéni gazdálkodást, a rappiak mégis kátyúba kerültek a múlt évben. A hiba alapjában véve abból eredt, hogy az elért sikerek a kommunistá­kat megmámorosították. Ügy gondol­ták, hogy elég volt csak megszervezni a szövetkezetet és tovább az már ma­gától is megy. A jól működő szövet­kezet kapui a szó szoros értelmében mindenki előtt tárva-nyitva voltak. Ezt a kulákok is kihasználták és be­fészkelődtek a szövetkezetbe. Alig telt el egy fél év és a jól gazdálkodó szövetkezetekben új meg új nehézsé­gek ütötték fel a fejüket. Meglazult a munkafegyelem, romlott a közös tu­lajdonhoz való viszony. A kommunis­ták látták, hogy baj van a szövetkezet körül. Azt is megállapították, hogy a kulákok a szövetkezet fokozatos gyen­gülésének okozói. Hoztak is határoza­tot, hogy a kulákokat ki kell zárni a szövetkezetből. Ez a határozat egé­szen a múlt év őszéig csak határozat maradt. Amikor arra került volna sor, hogy a kulákokat valóban kizárják a szövetkezetből, a többi szövetkezeti tagok a kommunistákkal ellentétes ál­láspontra helyezkedtek: a kulákok mellett foglaltak állást. Ezeknek a vé­leménye az volt, hogy ha már befo­gadták őket a szövetkezetbe, marad­janak, úgy sem tehetnek ott semmi rosszat. , A GYŰLÉS EREDMÉNYE kijózaní­totta a kommunistákat a kezdeti eredmények feletti örömmámorból. A gyűlés után megállapították, hogy el­szakadtak a tömegtől, nem állnak mellettük a szövetkezeti tagok zárt sorai. A rosszul sikerült gyűlés arról is tanúbizonyságot tett, hogy az ellen­ség, a kulákság is alaposan dolgozik. A szövetkezeti tagok nagy részét a maguk oldalára vonták. A szövetkezetbe könnyűszerrel be­jutott az osztályellenség; pl. Misányik Kálmán, 20 hektáros kulák, vagy Bo­lyós Imre, akik világéletükben cselé­dekkel dolgoztattak, szép szóval ma­guk köré tömörítették a szövetkezet tagságát. Fokozatosan megnyerték a maguk romboló politikájának a szövet­kezet elnökét, Pribisan Györgyöt is. Először is iparkodtak a szövetkezeti tagok között ellentéteket szítani, ké­sőbb a közös vagyont kezdték dézs­málni. Ebben a munkában a kulákok példáját a szövetkezeti tagok közül többen is követték, sőt az elnök is követte a rossz példát. A szövetkezeti tagok nagy része azonban már nem nézte jó szemmel a közős vagyon el­herdálását. A pártszervezet és a szö­vetkezetben dolgozó kommunisták is mindent elkövettek, hogy rendet te­remtsenek a szövetkezetben. A kulá­kok eltávolítása még akkor sem sike­rült, mivel a bajokért a tagok csak az elnököt hibáztatták. Nem látták be, hogy a hibák gyökerét a kulákok bo­szorkánykonyhájában kell keresni. Csak az elnököt váltották le és helyébe Pal­csó Barnabást választották. Palcső tagja a pártnak és mint a szövetkezet elnöke, a pártgyűléseken a tagságnak mindig beszámolt a szövetkezet hely­zetéről. tartani a mezőgazdasági termelés szocialista fellendí­tésének problémáit. Lépésről lépésre kell a még egyé­nileg gazdálkodókat a közösség felé vezetni. A szövet­kezeti tagokat pedig a közös vagyon megbecsülésére, tiszteletben tartására, munkafegyelemre és az új mód­szerek- bátor alkalmazására kell nevelni. A kommunis­ták feladata az is, hogy napirenden tartsák az osztály­harc kérdését, következetesén leleplezzék a kulákok szövetkezet elleni mesterkedéseit. Azokban a falvak­ban. ahol a kommunisták a párt irányvonalát nem té­vesztik szem elöl, meg is van az eredmény. Igy van ez a losonci járásban lévő Rapp községben is. A MÜLT ÉVBEN aztán már csor­dultig telt a pohár. A kulákok kitalál­ták azt, hogy inkább a szomszéd köz­ségben vállalnak fe!£s földet, sem­hogy a szövetkezetben dolgozzanak. Ez a lépésük azonban csak, csel volt. A csel sikerült is, mert a kulákok példáját többen is követték. Vajon mi lett ennek az eredménye? Az, hogy a szövetkezetek földjén dudva és gyom termett. Egyes termékekből még megközelítően sem tudták teljesíteni beadási kötelezettségüket. Szabad­piaci eladásra még nem is gondolhat­tak. Ennek aztán az anyagi következ­ményei is megmutatkoztak. A rossz anyagi helyzet gondolkodó­ba ejtette a szövetkezeti tagokat Már maguk kezdték keresni a baj okozóját. A tagság túlnyomó része rájött arra, hogy a bajnak, a rossz anyagi helyzet következtében beállt elégedetlenség­nek az oka abban rejlik, hogy két év­vel ezelőtt nem hallgattak a kommu­nisták tanácsára. Megtűrték a kuláko­kat a szövetkezetben. Most már ko­molyan foglalkozni kezdtek a kulákok és szekértolóik káros munkájával. Egyszerre látni kezdték, hogy a rossz termésnek a fő oka az, hogy a kulákok példájára többen inkább feles krump­lit és kukoricát kapáltak, sem hogy a közösben dolgoztak volna. PALCSO BARNABÄS minderről ér­tesítette a pártszervezet tagjait. A kommunisták elérkezettnek látták az időt, hogy újból támadást indítsanak a kulákok ellen. A múlt év őszén újból napirendre került a kulákok kizárásának ügye. Most már maguk a szövetkezeti tagok mutattak rá arra, hogy Bolyós Imre, Misanyik Kálmán kulákok és az ő szekértolóik két év alatt hogyan tönk­re tették a szövetkezetet. Loptak, ha­zudtak, csaltak, minden rosszat elkö­vettek és most ők isszák meg minden­nek a levét. — Ezt tovább nem tűrjük — kia­bálták a szövetkezeti tagok. — Ki ve­lük a szövetkezetből. Ezen a gyűlésen kilenc olyan tagot zártak ki a szövetkezetből, akik egy­részt nem odavalók voltak, másrészt pedig súlyosan megsértették a szövet­kezeti törvényt, a kulákok sugalmazá­sára kerékkötőivé váltak a közös gaz­dálkodásnak. Az erélyes intézkedés után a párt­szervezetre hárult az a feladat, hogy a szövetkezeti gazdálkodást újból ren­des mederbe terelje és megteremtse a további fejlődés feltételeit. A pártszervezet hosszú estéken át foglalkozott a szövetkezeti kérdéssel. Ferenc József elvtárs, a helyi párt­szervezet elnöke, így emlékszik visz­sza ezekre a napokra: — Nappal dolgoztunk, éjszaka gyű­léseztünk, de biztosítani tudtuk a mélyszántás elvégzését és azt is, hogy az őszieket rendes időben el­vessük. / A helyi pártszervezet tavasszal is állandóan foglalkozott a szövetkezet problémáival. A szövetkezetben dolgo­zó kommunisták és a szövetkezet el­nöke azt kapta feladatul, hogy szer­vezzék meg az állandó munkacsopor­tokat. Éz meg is történt. A határozat teljesítését a pártszervezet állandóan és gondosan ellenőrzi. A januári tag­gyűlés pl. Palcsó Barnának, a szö­vetkezet elnökének azt a feladatot' adta, hogy a párt és kormány hatá­rozatának megfelelően kövessen el mindent, hogy egy talpalatnyi föld se maradjon megmüveletlenül. Palcsó Barnabás a márciusi taggyűlésen be­számolt arról, hogy megbízatását ho­gyan teljesítette. Bejelentette, hogy megbízatásának eleget tett. Lecsapo­lással, csatornák ásásával 7 hektár vizenyős talajt tettek művelhetővé. A traktorállomás segítségével az említett területet fel' is szántották és be is vetették takarmányfélékkel. A PÁRTSZERVEZET TÖBBI TAG­JAI is ugyanúgy mint Palcsó Barna­bás kaptak megbízatást. Egyes elv­társak feladatul kapták, hogy az állatállomány részére bőséges silóta­karmányt biztosítsanak. Mások a ker­tészet fellendítésével voltak megbíz­va. A jegyzőkönyvek és a kézzel fogható bizonyítékok alapján megál­lapíthatjuk, hogy az elvtársak ezen a téren is jó munkát végeztek. A múlt évben csak ősszel silóztak, az idén már május közepéig több mint 150 köbméter takarmányt si­lóztak. A kertészet is fellendült. Míg a múlt évben palántákért rengeteg pénzt kiadtak, az idén már saját ne­velésű palántákat ültettek. Május közepéig a kertészetből több mint 10 000 korona bevételük volt. Ez a fellendülés a szövetkezet minden egyes termelési szakaszán észlelhető és ezt legtisztábban mutatja az, hogy pénzügyileg elég jól állnak. Az elmúlt években ismeretlen va­lami volt a tagok előtt a krumpli és a kukorica négyzetes-fészkes ülteté­si módszere. A kapásnövények meg­művelése sem volt felosztva egyé­nekre. Ezzel a problémával a párt­szervezet bizottsága márciusban fog­lalkozott. A bizottsági jegyzőkönyv­ben ez áll: „A pártbizottság Bauman és Uhrin elvtársakat azzal bízza meg, hassanak n oda, hogy a szövetke­zeti tagok a krumplil; és a kukoricát négyzetes-fészkes módszerrel ültes­sék és győzzék meg a szövetkezeti tagokat arról, hogy hä a kapásnövé­nyeket egyéni megművelésre szét­osztják, ennek elsősorban ők veszik hasznát. A feladat megvalósításában támaszkodjanak a nóbizottságr.i." A május második hetében tartott bizottsági ülésen az említett elvtársak beszámoltak arról, hogyan teljesítet­ték megbízatásukat. A jegyzőkönyv­ben ez áll: „A szövetkezet 8 hektá­ron kukoricát, 6 hektáron pedig krumplit ültet négyzetes-fészkes módszerrel. Az összes kapásnövények megművelése egyénekre van feloszt­va." A PÁRTMEGBIZATÁSOK rendszeres ellenőrzésének tehát megvan az ered­ménye. A párttagok érzik, hogy a rá­juk bízott feladatok teljesítéséért és a szövetkezet menetéért személyesen felelősek. A rappi kommunistákra azonban még nagy feladatok megvalósítása vár. A szövetkezeti tagok támogatá­sával már nagy rendet vágtak a szö­vetkezetbe befurakodott kulákok so­réiban. Azonban még mindig van ten­nivaló. Van még kulák most i.s szö­vetkezetükben. Azt hiszem, mmdany­nyian jól ismerik Lukács Bélát. Ott bujkál még közöttük és ott akarja folytatni a rendbontó munkát, ahol Misányik Kálmán, Bolyós Imre és az ő támogatóik abbahagyták. Már is si­került neki a szövetkezeti rend meg­bontása. Lukács Bélának nem elég az, hegy a 17 hektár földjének megfele­lően nem ad munkaerőt, hanem azt kívánja, hogy neki a szövetkezeti alapszabályzatban megállapított 50 ár háztáji gazdálkodásra meghagyott földterületnél többet adjanak. Palcső Barna, a szövetkezet elnöke, hajlott is a szavára és az 50 áron felül még 10 árat juttatott neki. Bauman elv­társ pedig lehetőséget nyújtott arra, hogy Lukács lánya, a kulák kisasszony megszökjön a földekről és felsőisko­lára iratkozzon be. A helyi pártszer­vezetnek csírájában el kell fojtani az ilyen kulák törekvéseket és felvilágo­sítani az olyan elvtársakat, akik pil­lanatnyilag a kulákok hálójába kerül­tek. Ébernek kell lenni, mert az osz­tályellenség nem alszik ... Lukács Bélának is ki kell tenni a szűrét a szövetkezetből; neki és „kisasszony" lányának sem árt meg egy kis mun­ka. Szarka (stván. A köztársasági elnök fogadta a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának küldöttségét Antonín Zápotocký köztársasági el­nök csütörtökön, június 16-án a prá­gai Várban fogadta a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának 16 tagú küldöttségét, amely Csehszlová­kiában részt vett a csehszlovák—né­met barátság hetének ünnepségein. A küldöttséget, amelynek tagjai kö­zött a tudomány,' kultúra, ipar és a mezőgazdaság dolgozói vannak az NDK-ból és Nyugat-Németországból, Wilhelm Koenert, a Demokratikus Né­metország Nemzeti Frontja nemzeti tanácsa elnökségének tagja vezette. / A fogadáson jelen volt Bemard Koe­rfen, az NDK prágai nagykövete is. Jelen volt még dr. h. c. Jozef Ploj­har egészségügyi miniszter, dr. Jozef Kyselý helyi gazdaságügyi miniszter, dr. Alois Neumann távösszeköttetés­ügyi miniszter, Ján Mukaŕovský aka­démikus, a Csehszlovák Békevédők bizottságának elnöke, és Ladislav No­vák, a köztársasági elnöki iroda veze­tője. A köztársasági elnök a küldöttek­kel hosszabb ideig szívélyesen elbe­szélgetett. A libanoni ipari küldöttség megérkezett Csehszlovákiába Szerdán, június 15-én érkezett meg Prágába baráti látogatásra a libanoni ipari küldöttség R. Karamannal, gazdasági és szociális gondoskodás­ügyi miniszterrel az élen. A vendégeket Róbert Sohmela, a külkereskedeiemügyi miniszterhelyet­tes, Ján Stadler, a Külkereskedelem­ügyi Minisztérium protokollfőnöke, * Külügyminisztérium képviselői, és a Külkereskedelem ügyi Minisztérium további vezető dolgozói üdvözölték a ruzyni repülőtéren. A küldöttség cseh­szlovákiai tartózkodása alatt elláto­gat az egyes üzemekbe és a külkeres­kedelmi vállalatokkal megtárgyalja a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok növelésének további lehetőségeit. il 4 E üÉrtC Készül a kassai botanikus kert Ha az ember villamoson vagy gyalogszerrel a Csermely felé igyekszik, már messziről szembe­tűnik a készülő botanikus kert impozáns, napfényben csillogó kupolás üvegháza. A Szlovák Tu­dományos Akadémia botanikai osztálya építtet Kassán kísérleti intézetet botanikus kerttel. A kísérleti intézethez 54 hektár terület tartozik; itt tudományos alapon fognak majd a szakembe­rek mezőgazdaságunknak segi'e­ni. A kísérleti intézet alapjai már készek. Különféle laboratóriumuk nyernek itt elhelyezést, lesz mete­orológiai megfigyelő állomás, szo­ciális berendezések, üzemi konyha és társalgó, könyvtár az itt dolgo­zók részére. A hatalmas üvegház — amely már majdnem kész — 10 helyiség­ből áll. Milyen különleges célokat fog szolgálni mutatja az a tény, hogy például a 8-as számú helyi­séget mesterséqes fagy és szél • • előidézésére szolgáló berendezé­sekkel szerelik fel, hogy tudomá­nyos alapon közelebbről tanulmá­nyozhassák a fagy és szél hatását a növények különböző fajtáira. Három-négy mesterséges tavat is létesítenek a botanikus kertben; ezeket több, különböző szinten fekvő esővízlevezető árok látja majd el az öntözéshez szükséges esővízzel. Az alkalmazottak részére 8 csa­ládi ház rövidesen már beköltö­zésre készen áll. Vécsey elvtárs, az építkezés ve­zetője nagy optimizmussal nyilat­kozott arról, hogy ha a szükséges feltételek meglesznek, úgy 1956­ban Kassán egy új intézménnyel gazdagodunk, mely mezőgazdasár qunk céljatt fogja szolgálni s dol­gozó népünk jobb ellátása és élet­színvonalának emelése érdekében fejti majd' ki fontos, tudományos síkon mozgó munkáját. \ Deme Vilma A MAGAS-TÁTRA Holuby völgyé­ben érdekes természettani leletre buk­kantak. A Kecskehát-nevű hegyen pl. 1230 méter magasságben is nőnek a boróka-fenyők. Ez Csehszlovákiában a boróka-fenyő legmagasabb határa. A GÖMÖRI VASÉRCBÁNYÁK szer­dán, június 15-én déli 1/2 1 órakor teljesítették félévi tervüket. DETVÄBAN a favágók új munka­módszerek szerint dolgoznak. Igy az első fél év alatt 6719 köbméter fával többet termeltek ki. A BRATISLAVAI kerület gép- és traktorállomásai 18 000 hektárnyi te­rületen végezték el a kapásnövények gyomlálását. AZ OSTRAVAI televízió már no­vemberben megkezdi a próbaadásokat. A szerelők az acélanténna egy részét már felállították. NOVÄKYBAN brigádmunkával bőví­tették strandfürdőjüket a vegyi üzem dolgozói. Röplabda és teniszpályát is építettek s emellett az igazgatói alap­ból csak 15 000 koronát merítettek ki. AZ „ÖRÖMTELJES NYÁR" kereté­ben Nyitrára látogatott a Faluszínház együttese és előadta J. K. Tyl „A gyújtogató lánya" című művét. A KASSAI bábjátszók „Derű" együt­tese a népművészeti alkotás verse­nyein a legjobbak közé. került. Fel­váltva játszik szlovák és magyar nyel­vű darabokat, előadásait a Művelődés Házában tartja. LIBERECBEN megnyitották a „Né­met nép békeharca" című kiállítást. 50 000 GYÜMÖLCSFÁT ültettek ez­idén az olomouci kerületben, ősszel további 150 000-et ültetnek, így 1963-ig két millióval gyarapodik a gyümölcsfák száma. A KIRÁLYHELMECI járás Lelesz községében kétosztályos óvodát nyi­tottak meg 50 gyermek számára. A NOVÁKI bányászipariskola tanu­lóinak 7000 kötetes könyvtár áll ren­delkezésére. RÖVIDESEN MEGKEZDIK az új öt­tonnás tehergépkocsik gyártását a prágai Klement Gottwald autógyár­ban. Az új teherautó sokban hasonlít az ismert terepjáró V-3 S-re. A FÜLEKI járásban 18 600 brigád­munkás 108 000 órát dol£ozott le a város és falu szépítéši akció kereté­ben. A BRATISLAVAI Priemstav dolgo­zói versenyre hívták ki a Pozemné stavby építővállalat dolgozóit a mun­katermelékenység és gazdaságosság fokozására, valamint a tennelési terv teljesítésére. 1607 ÜJ EFSZ-tag lépett be a bra­tislavai kerület szövetkezeteibe ebben az évben, ebből 316-an a somorjai járásban. KOBALTKÉKKEL díszített porcelánt gyártanak Horný Slavkovban, Karlovy­Vary kerületben. GÉPPEL sarabolták a berencsi szö­vetkezetesek a cukorrépát s ezzel 1200 koronát takarítottak meg. A KIRÁLYHELMECI járásban repülő­géppel végzik a szőlő permetezését, így egy nap alatt 18 ember nyolc napi munkáját végzik el, 649 JAKÁSEGYSÉGET adott át a lt'kóknak ez idén a bratislavai magas­építési vállalat. IDŐJÁRÁS Felhőátvonulások. A hegyvidékeken sűrű felhőzet, futóesők lehetségesek. A legmagasabb napi hőmérséklet a síkságon 20 C fok, Szlovákia északi részén 16—18 C fok. Enyhe észak­nyugati szél. f V » \

Next

/
Oldalképek
Tartalom