Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-17 / 145. szám, péntek

2 U J SZÖ 1955. június 17. PÁRTÉLET Néhány szó a pártoktatás értékeléséről A X. kongresszus határozatainak teljesítése megköveteli minden kom munistátől. hogy állandóan emelje ideológiai színvonalát. Csakis akkor tudunk jó eredményeket elérni, ha párttagjaink elég fejlettek lesznek. Pártszervezeteink jobban meg tudják állni helyüket az egyes gazdasági sza­kaszokon. A párttagok elméleti színvonalának emelését a pártoktatásban való­sítjuk meg. Járásunkban az idén sok­kal jobban sikerült a pártoktatási év, mint tavaly. Ez szükséges is, mert hiszen napról napra nőnek feladataink és ezzel párhuzamosan emelni kell a párttagok ideológiai színvonalát is. Ha ez nem valósul meg, akkor nerr^tu­dunk lépést tartani a fejlődéssel, nem tudjuk kellően megvalósítani a X. kongresszus határozatait. Hogy. a párt­oktatási év mennyire fontos, azt bizo­nyítja az a tény, hogy egyes helyeken, ahol ezt elhanyagolták, a pártszerve­zetek nem tudtak kellően harcolni a hatáskörükbe tartozó üzemek, vagy EFSZ-ek munkájának megjavításáért. Egyes helyeken még mindig felüti a fejét a burzsoá nacionalizmus is, ami szintén annak tudható be, hogy párt­tagjaink keveset merítettek a tudás forrásából. Á MÜLT ÉVHEZ VISZONYÍTVA SOK­jKAL TÖBB PÁRTONKÍVÜLI VEIT RÉSZT AZ OKTATÁSBAN. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a pártonkívüliek közt és az ifjúság so­rában is a pártoktatás iránt. Míg ta­valy 571 pártonkívüli látogatta a párt­oktatást, ebben az évben már 740 pártonkívüli hallgató vett részt a kü­lönféle körökben. A járási pártbizottság rendszeresen ellenőrizte a pártoktatást, de egyes pártszervezetek ennek ellenére mégis lebecsülték az ideológiai munkát és több helyen nem tartották meg a pártoktatást, mint pl. Kétyen. Vajkán és a zselízi vasútállomáson. Lebecsül­ték az ideológiai munkát Nyrovcén, Ipolyszakállason, Zseléren és Lontón is. ahol csak kétszer-háromszor tar­tották meg az oktatást. Az ideológiai munka lebecsülése ' ezekben a párt­szervezetekben gyakran megmutatko­zott abban, hogy a tagok a pártfepyel­met megszegték. Több helyen a pártoktatás elhanya­golását azzal okolták meg, hogy SOK A MUNKA, NINCS IDŐ A PÁRT­OKTATÁST MEGTARTANI. Most arra hivatkoznak, hogy az embe­rek a határban vannak, viszont télen sem tartották meg az oktatást, amikor az emberek otthon voltak. Ezekbe a pártszervezetekbe kevés új tagot vet­tek fel, mert nem nevelik az embere­ket a pártoktatás útján. Az említett pártszervezetek közül Nyirovcén, Ipoly­szakállason. Kétyen egyetlen tagjelöl­tet sem vettek fel. Ezek a pártszerve­zetek csak akkor válhatnak aktívakká, ha új, friss vérrel töltik fel soraikat. Pártszervezeteink nagy része kellő gondot fordított a pártoktatásra, így pl. Tőrén, Málason. Szodón, Csekén és másutt, ahol a megjelenés 80—90 százalékos volt és az oktatás színvo­nala is elég magas volt. Az üzemi pártszervezetekben is megjavult az utóbbi időben a pártoktatás, különö­sen az oroszkai cukorgyárban és já­rási nemzeti bizottságon. Pártszervezeteink egy része igen nagy gondot fordított arra, hogy a pártoktatási évben új, fiatal tagjelöl­tekkel frissítse fel sorait. A párt je­lenlegi politikáját tanulmányozó kö­rökben különös érdeklődéssel kísérték a hallgatók az első témát, amelyben megismerkedtek Csehszlovákia kom­munista Pártjának politikájával és cél kitűzéseivel. Ennek tudható be, hogy Sárón öten. Karolinán négyen, Málason öten, Garamsallón négyen jelentkez­tek a pártba. A jelentkezők nagyrészt EFSZ-tagok és egyénileg gazdálkodó földművesek. A járási nemzeti bizott­ság pártszervezete igen nagy gondot fordított úi tagok felvételére és A PÁRTOKTATÁSI ÉVBEN 9 TAG­JELÖLTET VETT FE L, Ezek a pártszervezetek megértették a pártoktatás jelentőségét. A jövőben a többi pártszervezeteknek is követniük kell példájukat. Pártoktatási évünk egyik legnagyobb hiányossága volt, hogy egyes propa­gandisták nem világították meg eléggé a hallgatók előtt az előadás anyagát és nem kapcsolták össze a gyakorlat­tal. Ilyen helyeken aztán a hallgatók nem jártak az oktatásra. Ez volt a helyzet Oroszkán. Garamvezekényen, a zselízi helyi pártszervezetben, Bars­endrődön és másutt. Ezeken a helye­ken a megjelenés 35—50 százalékos volt. Sok helyen az volt a hiba, hogy a hallgatók csekély száma miatt egy­bevonták a különböző témájú pártok­tatási köröket, mint pl. Demásdon és Garammikolán. ahol három körből egyet csináltak és a népgazdaságot tanulmányozó kört összevonták alsóbb fokúval. A járási pártbizottság figyelemmel kíséri a pártoktatás értékelését, széleskörű plénumon és aktíván be­széltük meg az értékelést. A pártok tatási köröket, mint pl. Domásdon és szervezet konkrét útmutatást kapott, valamint arra is, hogy a jövő évi párt­oktatásra hogyan készüljön fel. Annak ellenére, hogy a járási pártbizottság konkrétan megszabta, hogy az egyes pártszervezetek mikor tartsák meg az értékelést, a határidőt nem tartják be, Ez megnehezíti az ellenőrzést is, amit a járási pártbizottság mellett felállí­tott hármas csoportok • végeznek. Ezek a csoportok teszik meg a pártszervezetek bizottságával együtt az új propagandistákra is a javaslatot és segítenek az új pártoktatási év megszervezésében. Bírálólag kell rámutatni, hogy noha a falvakon a pártoktatási évet május 31-i.q kellett volna értékelni, eddig csak a községek 60 százalékában ér­tékelték az oktatást. Hiba az is, hogy az értékélés anyagát eddig csak a sá rói, szodói, kuralanyi és hulvinki párt­szervezetek küldték be. Pártszerveze­teinknek ezen a téren is meg kell ia­vítani munkájukat, és a járási párt­bizottságot informálni kell a kiértéke­lésről. Az eddig lefolyt értékelésekből megállapíthatjuk, hogy A PÁRTOKTATÁSI ÉV EGYES HELYEKEN LÉNYEGESEN HOZZÁ­JÁRULT A GAZDASÁGI HELYZET MEGJAVÍTÁSÁHOZ. Fegyverneken, Málason, Hontfüzes­gyarmaton és Szólóban igen sokat ta­nultak a pártoktatási év alatt, köny­nyebben megbirkóztak a feladatokkal és megerősítették szövetkezetüket. A járási pártbizottság most igen nagy figyelemmel kíséri a pártokta­tás befejezését, főleg nagy súlyt he­lyez a propagandisták kiválasztására. A járási pártbizottság most minden erejét arra összpontosítja, hogy a jö­vőben a pártszervezetek még több pár­tonkívülit vonjanak be az oktatásba, hogy több tudással nagyobb eredmé­nyeket érhessünk el. Molnár József, a zselízi járási pártbizottság dolgozója Szilárd munkafegyelmet a mezőgazdasági munkákban (Folytatás a 1. oldalról.) s ha kell, komolyabb rendszabá­lyokhoz is folyamodnak. A munkafegyelem megszilárdí­tásában döntő szerepet játszik a felvilágosító, meggyőző szó és pél­damutatás. Viszont teljes mérték­ben igaz, hogy csak az állhat elő meggyőző érvekkel, akiknek sza­vait. érveit saját példamutató helytállása támasztja alá. Ez kü­lönösen a vezetőkre vonatkozik. Döntő fontosságú, hogy annál, aki felvilágosít, érvel és meg akar győzni, a szó és a tett egy legyen. Mit ér az olyan ember érvelése a lógás ellen, akiről köztudomású, hogy maga is szívesen azt a helyet keresi, ahol i— mint mondani szo­káá — „nem szakad meg a mun­kában". Nem más ez, mint a bort iszik, vizet prédikál politikája, márpedig az ilyen agitáció csak kárára van az ügynek. Pártunk X. kongresszusa jelen­tős feladatokat tűzött mezőgazda-. ságunk elé. E feladatok jelentős részét • most váltjuk valóra. Most és az elkövetkező hetekben a nö-f vényápolási munkák során dől el. hogy ősiszel a kapásnövényekből milyen termést takaríthatunk be» Most, amikor az állatállomány téli takarmánykészletének jelentős ré­szét kell begyűjteni, s e munkák­kal egyidejűleg mirjden előkészü­letet meg kell tennünk, h°£yha beérik a gabona, minden gép és minden munkáskéz készen álljon arra, hogy népünk egész évi ke­nyerét a leggyorsabban, a legki­sebb veszteséggel betakaríthassuk. Helytállni a mezőgazdasági munka minden szakaszán — ezt követelik meg dolgozó parasztsá­gunknak, minden egyes szövetke­zeti tagnak, a gép- és traktorál­lomások dolgozóinak, az ország dolgozó népének, a szocializmus építésének érdekei. A Szlovák Nemzeti Tanács ülése Csütörtökön, június 16-án összeült a Szlovák Nemzeti Tanács. A tárgya­lások napirendjén a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia tevékenységéről, a Csehszlovákia, felszabadítása 10. év­fordulója altimából indított város­és falu szépítési akcióról, valamint a tűzvészeket és más elemi csapásokat megelőző harc helyzetéről szóló be­számolók voltak. Az ülést František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke nyitotta meg. Részt vettek rajta Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke, Os­kar Jeleň, a Megbízottak Testületének alelnöke, belügyi megbízott, Štefan Še­besta, a Megbízottak Testületének al­elnöke, Ján Bušňiak, Jozef Gajdošík, Štefan Gažík, Jozef Hojč, Ondrej Klokoč, dr. h. c. Josef Lukačovič, Ján Marcelly, Ernest Sýkora és Sá­muel Takáč megbízottak, a Szlovák Nemzeti Tanács szűkebbkörű elnöksé­gének tagjai és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői, továbbá a Belügyi Megbízotti Hivatal és a Helyi Gazdál­kodási Megbízotti Hivatal illetékes üavosztályának tudományos dolgozói. A tárgyalások napirendjének jóvá­hagyása után Ondrej Pavlík akadémi­kus, az Akadémia elnöke beszámolt a Szlovák Tudományos Akadémia mű­ködésének első két évéről. A beszámolót víta követte. Az ülés további lefolyásáról holna­pi számunkban számolunk be. Megerősítjük és elmélyítjük a német és csehszlovák nép közötti barátságot A csehszlovák-német barátság manifesztációja Bratislavában Szlovákia egész dolgozó népe őszinte szeretettel vett részt a csehszlovák-német barátság hetének meneté­ben, amely a két ország nemzetei közötti egyre mé­lyülő és szilárduló barátság jegyében folyt le. Bratislava dolgozói a békeszerető, haladó német nép iránti barátságukat azzal a manifesztációval juttatták kifejezésre, melyet június 15-én a Kultúra- és Pihenés Parkjában rendezett a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága és a Békevédők szlovákiai bizottsága. A feldíszített esztrád-terem már 16 óra előtt meg­telt, mert a manifesztációra eljöttek az üzemek és hi­vatalok dolgozói, a szövetkezeti tagok, a kitüntetett és példás dolgc&ók, az államdíjasok, a tudomány, kul­túra és művészet képviselői, a hadsereg tagjai, a Szlo­vák Nemzeti Front és az ifjúság képviselői. A manifesztáció megnyitása előtt az összegyűltek szívélyesen üdvözölték a német békevédők küldöttsé­gét, a Német Demokratikus Köztársaság kiváló kultu­rális és politikai tényezőit, a német munkások és föld­művesek képviselőit, Walter Wesperrel, a Demokra­tikus Németország Nemzeti Frontja elnöksége irodá­jának alelnökével, a küldöttség vezetőjével áz élen. Bratislava dolgozói szívélyes tapssal üdvözölték a szlovák politikai és közélet képviselőit, köztük Oskar Jeleňt és Jozef Valót, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága irodájának tagjait, Štefan Šebes­tát, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának póttagját, František Kubačot, a Szlovák Nem­zeti Tanács elnökét, a Szlovák Nemzeti Tanács elnök­ségének tagjait és a Megbízottak Testületének tagjait. ÉREZZÉK MAGUKAT NÁLUNK ÚGY, MINT OTTHON! Elhangzottak a Csehszlovák Köztár­saság, a Német Demokratikus Köztár­saság és a Szovjetunió államhimnu­szai. Hercka elvtárs, a bratislavai Kerületi Nemzeti Bizottság alelnöke üdvözli a kedves német vendégeket. A teremben a következő kiáltás hang­zik fel: „Érezzék magukat nálunk úgy, mint otthon"! E mondat először szlo­vákul, majd németül hangzik el; a német vendégeknek szól. Az utolsó helyig megtelt terem közönsége vi­haros tapssal válaszol rá. Dr. h. c. Alexander Horák, távössze­köttetésügyi megbízott, a Békevédők Szlovákia Bizottságának elnöke, a Béke-Világtanács tagja, az emelvény­re lép. Megemlékezik az első világhá­ború éveiről és a nagy Hviezdoslav szavaival emlékezteti az összes jelen­levőket arra, hogy a kizsákmányoló, rabló háború az egész emberiség közös ellensége. Hviezdoslav költeménye az­zal a mondattal végződik, hogy eljön a győztes, aki a kizsákmányolók, az önzés, a háború felett győzedelmeske­dik. Ez a győztes — folytatta Horák megbízott — a nagy Szovjetunió, amely, az egész emberiséget a békéhez vezeti és békepolitikájával biztosítja a boldog és virágzó életet a földön. A Szovjetuniónak e békepolitikája azért győzedelmeskedik, mivel nem az önzés, a nyereség utáni vágy és az az akarat vezeti, hogy más államo­kat leigázzon, mint ahogyan ez az im­perialista uralkodóknál van, akik há­borús egyezményeiket csak azért kö­ťk, hogy más nemzeteket elnyom­hassanak és kizsákmányolhassanak: A Szovjetunió békepolitikája a szó­nok hasonlata szerint a kézfogásra nyújtott kéz gyönyörű kezdeményezé­sét képviseli, amely bárhová nyúl, ott megoldódnak a csomók, ott új békeszerető élet ébred. NÉMETORSZÁG DOLGOZÓ NÉPE BÉKÉT AKAR Tizenkétmillió német szavazott a Béke-Világtanács felhívására. Ezt a béke-törekvésüket a német munkások, földművesek milliói naponta igazolják munkájukkal. De a Német Demokratikus Köztár­saság népe békeszeretetének legszebb bizonyítéka — mondja Horák meg­bízott — építő törekvéseinek ered­ményei, a gyönyörű gyárak és épü­letek. Németország dolgozói áthidalják azt a szakadékot, amely ma Németorszá­got kettéválasztja. Azokat az erőket, amelyek el akarják fojtani és el akar­ják ködösíteni az egységes, demokra­tikus békeszerető Németország meg­teremtésére irányuló törekvéseket, le fogjuk verni, mivel a nép akarata hatalmas erő, amit nem lehet legyőz­ni. Számunkra határtalan jelentősége van annak, — mondotta befejezésül Horák megbízott — hogy békeszerető, erős szomszédaink legyenek. És ilyen szomszédaink önök, drága német ven­dégeink. Most csak arról van szó, hogy Németországból mindenki elmenjen, aki nem tartozik oda! A manifesztáció részvevői hatalmas tapssal üdvözlik Walter Wespert, a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja elnöksége irodájának alelnö­két, a német küldöttség vezetőjét, aki beszédének bevezető részében átadta Bratislava dolgozóinak az összes né­met hazafiak testvéri üdvözleteit. „A német munkások és földművesek mil­liói ma büszkén hirdetik a Csehszlo­vákia és Németország nemzetei kö­zötti barátságot. Az emberek azon millióinak nevében szólok önökhöz, akik békére vágynak, akik az egységes, demokratikus Németország megterem­tésére vágynak — mondotta Walter Wesper, a német küldöttség vezetője. MILYEN NÉMETORSZÁGÉRT HARCOL MA A NÉMET NÉP Azok a sikerek, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó né­pe elért, ma világosan mutatják a fejlődés útját. Németországnak Goe­the, Liebknecht, Ernst Thálmann és Wilhelm Pieok Németországának kell lennie. „A német nép nem engedi meg — mondotta Walter Wesper, a kül­döttség vezetője — hogy Németország olyanná váljék, amilyennek az ame­rikai imperialisták, a hitleri fasizmus örökösei szeretnék látni". Ezekre a szavakra másképp' nem lehet válaszolni, csak úgy, ahogyan azt a szívünk diktálja. A terem meg­élénkül. „Éljen az egységes, demok­ratikus Németország" kiáltások hang­zanak fel, és a végén hatalmas taps­orkán tör ki. Bratislava dolgozói lel­kesedéssel válaszoltak a német ven­dég azon szavaira is, hogy a cseh­szlovák néppel való barátság a né­metek szívügye. SCHLÜTTERT VIGYE EL AZ ÖRDÖG A nyugatnémet nép harcában, amelyről Walter Wesper elvtárs be­szélt, a közelmúlt napokban nagy győ­zelmet ért el, amikor Nyugat-Német­ország kulturális dolgozóinak tiltako­zására Schlütter miniszter, volt náci vezetőt fel kellett menteni állásá­ból. A nyugatnéínet kulturális dol­gozóknak azért sikerült ez, mivel azo­kat a forradalmi hagyományokat kö­vették, amelyek már évszázadokkal ezelőtt egybekapcsoltak bennünket. HŰEK MARADUNK A JÖ HAGYOMÁNYOKHOZ A német forradalmi munkásosztály mindig, de főleg a náci rendszer el­len folytatott harcok időszakában hű, önzetlen bajtársra talált a csehszlovák munkásosztályban. Mi, német haza­fiak — folytatta beszédének befejező részében Walter Wesper elvtás — hű­ek maradunk nemzeteink jó hagyomá­nyaihoz, amelyek utat mutatnak és egyre jobban fogjuk őket ápolni. GYERMEKEINK ÉS A NÉMET GYERMEKEK BOLDOGSÁGÁÉRT Amikor Walter Wesper, a német küldöttség vezetője befejezte beszé­dét, egy pionírfiú és leány piros ró­zsacsokrot nyújtott át neki. Az egész teremben örömteljes volt a légkör, amikor Walter Wesper ölébe vette előbb a fiúcskát, aztán a lánykát és megcsókolta őket. Talán ebben a pil­lanatban ébredtek tudatára valameny­nyien annak, hogy a szövetségben és barátságban a legszebb az, amit eb­ben a pillanatban valamennyien érez­tünk — gyermekeink, a német gyer­mekek és az egesz világ gyermekeinek közös boldogsága. A lidicei Béke- és Barátság Parkja ünnepélyes megnyitása előtt A Béke- és Barátság Parkja ünnepé­lyes megnyitása előtti napokban Lidicén nagy az élénkség. A kertészeti dolgo­zók az utolsó simításokat végzik, hogy a park vasárnapig teljesen elkészül­jön. A park déli részében 16 kőpillér áll futórózsák számára; elkészült már a tavacsKa is, amelynek közepén egy szobor áll majd, amely a hála jelképe lesz azok iránt, akik virágajándékok­kal járultak hozzá a park kiépítésé­hez. A parkban 17 000 rózsabokor van, J amelyeket naponta gondosan öntöznek. | Sikerrel folyik a munka azon a kép­zőművészeti plasztikán is, melyet Bed­rich Štefan professzor és Karel Hla­dík akadémikus képzőművészek készí­tenek. 1, A park tervezőjének, František Ma­rek építész akadémikusnak kijelentése szerint a kedvezőtlen időjárás ellenére is sikerült a munkát annyira meg­gyorsítani, hogy a park kiépítéséhez már csak néhány kiegészítő munka elvégzése hiányzik. A lidicei Béke- és Barátság Parkja | a világ nemzetei közötti baráti együtt­I élés nemes gondolatának méltó jel­képe lesz. Jelképe lesz a nemzetek kö­zös békeharcának is. Vasárnap, június 19-én a park ünnepélyes megnyitása­kor főleg a külföldi vendégek győződ­nek meg arról, hogy milyen gondot fordít a népi demokratikus állam arra a községre, amely örökre megmarad az emberiség emlékezetében, mint a támadó háború pusztító barbárságá­nak intő jele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom