Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-12 / 141. szám, vasárnap

1955. június 25. U l SZ O 3 A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának üdvözlő távirata N. A. Bulganyinhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökéhez A szovjet lapck június 11-én közölték az N. A. Bulganyinhoz, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökéhez 60. születésnapja alkalmából inté­zett üdvözlő táviratot: Nyikolaj Alekszandrovics Bulganyin elvtársnak. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjet­unió Minisztertanácsa önnek, Lenin hű tanítványának és Sztálin harcos­társának, a Kommunista Párt és a Szovjet állam kiváló dolgozójának szí­vélyes jókívánságait küldi 60. születés napja alkalmából. A kommunista párt és a szovjet nép nagyra becsüli az ön érdemeit a szovjet állam és a szocialista iparosítás kiépítéséért, a fasiszta megszál­lók feletti győzelemért, valamint hazánk gazdasági és védelmi hatalmá­nak megszilárdításáért folytatott harcban. Valamennyi tisztségben, amelyekkel önt a pártbeli és állami tevékeny­ség terén megbízták, fáradhatatlan energiával és magasfokú elvszerúség­gel minden erejét a kommunizmus építése nagy művének szentelj. SzívUnk mélyéből kívánunk önnek, barátunk és elvtársunk, drága Nyi­kolaj Alekszandrovicsunk, jó egészséget és sok évig tartó további termé­keny tevékenységet a Szovjetunió népeinek és a kommunizmusnak javára. A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÄRTJÄNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSA A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége N. A. Bulganyinnak a Szocialista Munka Hőse címet adományozta A Szovjetunió Legfelső Tanácsának j címét, a Lenin-rendet, és a „Sarló és Elnöksége a következő határozatot hozta: N. A. Bulganyinnak, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökének 60. születésnapja alkalmából a kommu­nista párt és a szovjet nép javára végzett murikéban elért kiváló érde­meiért a Szocialista Munka Hő-e kalapács" aranyérmet adományozzuk. K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnöke. N. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára. Moszkva, Kreml 1955. június 10. llllllllll!VI!t[!f l!f ritHIIIII!IIIIHIIIIlllVIIEtll!tlll!!l!tlíil!llt(|[tllllllli!llllillHllll]llllll1IMI!llllll)ll!llllllllllllllll!lll!IIIR!llllllll[|||l| Adenauernak Moszkvába kell menni — követeli a német nép iniiiiiiHiniiniuiiiiiiii A szovjet jegyzék külföldi visszhangja wiiiiiiiiiwiiiuiiiiiuíi Berlin A szovjet kormánynak a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányához intézett jegyzéke még min­dig a német közvélemény figyelmé­nek középpontjában áll. Nyugat- és Kelet-Németországban a lakosság széles rétegei örömmel üdvözlik a Szovjetunió kezdeményezését és érté­kes hozzájárulásnak tartják a béke megszilárdításához, a nemzetközi fe­szültség enyhítéséhez és a német kérdés békés megoldásához. A sajtó rámutat, hogy a szov-jet kormány javaslatait Nyugat-Német­ország lakossága behatóan megvitat­ja. A közvélemény lényegében meg­egyezik abban, hogy a Szovjetunió és Nyugat-Németország közötti diplomá­ciai kapcsolatok felvételére tett szov­jet javáslatot el kell fogadni: Aden­auernek Moszkvába kell mennie! oldását és ezzel hozzájárulna a béke és valamennyi ország biztonságának megszilárdításához. E kérdés fontos­sága Belgiumra, amely két ízben esett áldozatul a német militarizmusnak, feljogosítja a belgákat, hogy örüljenek a szovjet diplomácia új kezdeménye­zésének." Bei g rád A „Politika" című lap a szovjet kormánynak a Német Szö­vetségi Köztársaság kormányához in­tézett jegyzékét, olyan tényezőként üdvözli, amely hozzájárul az európai feszültség enyhítéséhez és azt írja: „A jelenlegi nemzetközi helyzetben Európában új kilátások alakulnak ki az országok közeledésére. A kapcsola­tok felvétele Moszkva és Bonn között gyakorlatilag a közép-európai kapcso­latok normalizálásának kibővítését je­lentené, mert az európai problémák A ! szorosan összefüggnek egymással." Helsinki A „Suomen socialide­nak a Német Szövetségi Köztársaság kormányához intézett jegyzékét szé­leskörűen kommentálják a legbefolyá­sosabb lapok és ismert megfigyelők. Az egész amerikai sajtó kénytelen elismerni a Szovjetunió javaslatainak óriási jelentőségét és pozitív hatásu­kat a nemzetközi helyzetre. Számos lap azonban leleplezi azok­nak a köröknek állásfoglalását, ame­lyek a Szovjetuniót és Nyugat-Né­metországot egymással szembe akar­ják állítani és utal arra, hogy az USA ellene van a szovjet-német kapcsola­tok normalizálásának. London A „Tribúne" című an­gol hetilap kommentálja a Német Szövetségi Köztársaság kormányához intézett szovjet kormányjegyzéket és azt írja: „Moszkva ismét bámulatba ejtette a Nyugatot pompás diplomá­ciájával". „Valamennyi nyugati or­szág kormányainak — írja a „Tribú­ne" — üdvözölniük kell azt a javas­latot, hogy Adenauer Moszkvába láto­gasson. Ezt a javaslatot a német nép kétségtelenül épp olyan helyesléssel fogadja, mint Ollenhauer, a szociál­demokraták vezetője. A német nép nem akarja, hogy országát tartósan kétfelé osszák. Nem akarja, hogy hazája harctér legyen egy új háború­ban, amelyben a németek németek ellen harcolnának — írja a lap. Brüssze / A belga lapok a szöv­et kormánynak a Német Szövetségi <öztársaság kormányához intézett egyzékét nagy figyelemmel méltat­ák. A „Drapeau Rouge" vezércikkében •ámutat, hogy a Szovjetunió és a Né­net Szövetségi Köztársaság kapcso­ltainak normalizálása jelentősen , legkönnyítené a német kérdés meg­mokraatti" című lap a szovjet kor­mánynak a Német Szövetségi Köztár­saság kormányához intézett jegyzé­két kommentálva rámutat, hogy a Szovjetunió legutóbbi diplomáciai lé­pése! enyhülést hoztak a feszült kér­désekben és hozzájárultak a pozitív fejlődéshez a nemzetközi kapcsolatok terén. A lap megállapítja, hogy a Szovjetunió és Nyugat-Németország közötti rendezetlen kapcsolatok szük­ségszerűen nyugtalanságot keltettek Európában és fokozták a nemzetközi feszültséget. A Szovjetunió kormányának és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának nyilatkozata fontos hozzájárulás a nemzetközi problémák békés megoldásához J. Cyrankiewicz beszélgetése a moszkvai Pravda tudósítójával A moszkvai Pravda „A szovjet-jugoszláv kapcsolatok normalizálása hozzájárul az európai béke megszilárdításához" cím alatt közli Josef Cyrankiewicznek, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsa elnökének válaszait a moszkvai Pravda varsói tudósítójának kérdéseire. A moszkvai Pravda varsói tudósítója felkérte Josef Cyrankiewiczet, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnökét, hogy válaszoljon a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának nyilatkozatát érintő néhány kér­désre. Kérdés: Hogyan értékeli a len­gyel közvélemény a Szovjetunió és Ju­goszlávia közötti tárgyalások fontos­ságát Európa és az egész világ béké­jének megszilárdítása szempontjából? Válasz: A lengyel közvélemény a belgrádi tárgyalások lefolyását és eredményeit megelégedéssel fogadta. A Szovjetuniónak. Jugoszlávia iránti politikája az utóbbi időben észrevehe­tően arra irányult, hogy leküzdje a közelmúlt következményeit. A lengyel közvélemény mély megértéssel és ro­konszenvvel fogadta a szovjet politikai akciókét, amelyeknek célja a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal fennálló kapcsolatok normalizálása volt. A Szovjetunió a leninizmus elveinek szellemében tiszteletben tartja vala­mennyi ország szuverenitását és nem kíméli erejét, hogy kiküszöbölje az államok és nemzetek közötti kapcso­latokban lehetséges konfliktusok ösz­szes tűzfészkeit. Ami Jugoszláviát il­leti, az adott esetben ez a törekvés a közös forradalmi hagyományokra és a hitleri megszállók elleni közös harc hagyományaira támaszkodik. A Jugoszlávia és a Szovjetunió, valamint a népi demokratikus orszá­gok közötti feszUlt kapcsolatok ka­póra jöttek a reakció és az ag­resszió erőinek: arra használták fel, hogy ellentéteket szítsanak a nem­zetek között, bizalmatlanságot hint­senek el és megakadályozzák a bé­keszerető erők megszilárdulását. Ezért a Szovjetunió kormányának és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársa­ság kormányának nyilatkozatát meg­elégedéssel fogadtuk, nemcsak mint fontos hozzájárulást a kapcsolatok nor­malizálásához, hanem egyben messze­menő lehetőségek megnyilvánulásaként sokoldalú baráti kapcsolataink további fejlesztésére Jugoszláviával azon közös célok alapján, amelyek felé nemzeteink haladnak. Hála az érdekelt nemzetek jóakara­tának, ebben az irányban fognak fej­lődni a Jugoszlávia és a Szovjetunió, valamint a népi demokratikus orszá­gok közötti kapcsolatok. Kérdés: Milyen szerepe lesz az ön nézete szerint a Szovjetunió kor­mánya és a Jugoszláv Szövetségi Nép­köztársaság kormánya nyilatkozatának a nemzetközi feszültség enyhítésében és a megoldatlan kérdések békés meg­oldásában? Válasz: A Szovjetunió kormá­nyának és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának nyilat­kozata fontos hozzájárulás a nem­zetközi problémák békés megoldásá­hoz. Elősegíti korunk fő kérdéseinek, a béke és a nemzetközi együttmű­ködés biztosításának és az államok közötti kapcsolatok feszültsége eny­hítésének megoldását. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Dzsavaharlal Nehru, India miniszterelnöke a Szovjetunióban Dzsavaharlal Nehru, az Indiai Köz­társaság miniszterelnöke leányával, Indira Gandhival és kíséretével június 10-én Moszkvában tartózkodott. A vendégek reggel meglátogatták az 545. számú iskolát. A tanulók és ta­nítók szívélyesen virágcsokorral üd­vözölték D. Nehrut. A pionírok a je­lenlevők viharos ünneplése mellett D. Nehru és Indira Gandhi nyakára pionírkendöket kötöttek. Ezután a vendégek megtekintették a moszkvai földalatti vasutat. Az „Arbatszka" állomáson, amelyet elő­ször látogattak meg, az indiai minisz­terelnököt a moazkval lakosok ezrei fogadták hatalmas tapssal és „hurrá" kiáltásokkal. A földalatti vasút megtekintése után D. Nehru és kísérete autókon a Lenin-hegyen levő új moszkvai egye­temhez ment. India miniszterelnökét a Szovjetunió 6 legrégibb főiskolájának többezer hallgatója szívélyesen üdvö­zölte. Ezután D. Nehru kíséretével egy előadóterembe vonult. Az itt össze­gyülekezett diákok és tanárok viharos ünneplésben részesítették. A minisz­terelnök beszédet intézett hozzájuk. „Örülök, hogy üdvözölhetem önö­ket — mondotta. — Az önök országa mérhetetlenül nagy. Azonban mi az" ország nagysága az önök népe szelle­mének és eszének nagyságához ké­pest." D. Nehru annak a meggyőződé­sének adott kifejezést, hogy az egye­tem teljesíti nemcsak a Szovjetunió népei, hanem az egész világ népei kö­zötti barátság megszilárdításának fel­adatát. A. G. Geraszimov, a Szovjetunió Művészeti Akadémiájának elnöke, ez­után albumokat és könyveket ajándé­kozott a vendégeknek. Szövetsége és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya nyilatkoza­tának rendkívüli fontossága van a nemzetközi kapcsolatok további fejlő­désére. Jelentős hozzájárulás a béke biztosításáért, valamint Európa és az egész világ agresszív körei háborús terveinek meghiúsításáért vívott harc­hoz. A nyilatkozat állást foglal a töm­bök kialakítása ellen, mert ez a nem­zetközi feszültség kiélezéséhez és a háború veszélyének fokozásához vezet. A kollektív v..^ionsági rendszert a bé­ke biztosításához vezető legmegbíz­hatóbb útnak tekinti. Ez további lehe­tőségeket nyújt az Európa és az egész világ kollektív biztonsági rendszerének megteremtéséért folytatott harcban. A nyilatkozat megteremti az erők to­vábbi fejlesztésének és egyesítésé­nek előfeltételeit a béke megszilárdí­tásáért vívott harcban. A nyilatkozat annak a nézetnek ad kifejezést, hogy a népi Kínának meg kell adni törvényes helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében és hogy ki kell elégíteni a Kínai Népköztársaság jogos igényét, elválaszthatatlan részé­re — Tajvan szigetére. KUlönösen nagy fontossággal bír­nak azok a közös feladatok, ame­lyeket a nyilatkozat a leszerelésért és a tömegpusztító fegyverek el­tiltásáért folytatott harcban tűz ki. A nyilatkozat az atomfegyverek eltil­tásának követelésével egyidejűleg fel­hívást tesz az atomerők békés célokra, az emberiség javára való felhasználá­sára. A nyilatkozat foglalkozik a német kérdéssel, természetes kapcsolatában az európai biztonsági rendszerrel és újból hangsúlyozza a német nép jo­gát a német kérdés demokratikus alapon való megoldására Európának és maguknak a németeknek érdekeivel összhangban. A Lengyel Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kö­zötti baráti, jószomszédi kapcsolatok tapasztalatai ezen elv előnyösségét bi­zonyítják a nemzetközi kapcsolatok te­rén. A nyilatkozat hozzájárulhat az Egye­sült Nemzetek Szervezete szerepének megerősítéséhez és tekintélyének fo­kozásához. A nyilatkozat megteremti a széles­körű együttműködés feltételeit Ju­goszláviával a kultúra, tudomány, mű­vészt t és népnevelés terén; hozzá­járul az egészséges alapokon épülő nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődéséhez és utat nyit az e téren fennálló akadályok kiküszöböléséhez. A Szovjetunió kormánya és a Ju­goszláv Népköztársaság kormánya nyi­latkozatának tehát fontos szerepe lesz a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló törekvésben. Kérdés: Milyen jelentőségük van a Szovjetunió kormánya és a Jugoszláv­Szövetségi Népköztársaság kormánya nyilatkozatában kihirdetett elveknek a nemzetek közötti együttműködés ki­bővítésére és megszilárdítására? Válasz: Ez a nyilatkozat fon­tos hozzájárulás a nemzetközi együtt­működéshez azzal, hogy kiemeli a nemzetek közötti együttműködés fő elveit, vagyis: a béke oszthatatlanságát, amin egyedül alapulhat a kollektív biz­tonság, a szuverenitás, független­ség, a területi sérthetetlenség és egyenjogúság kölcsönös tisztelet­bentartását az államok között; a társadalmi rendszerektől, vagy ideo­lógiai különbségektől független bé­kés együttélést, az egymás belügyei­be való be nem avatkozást; a gaz­dasági együttműködést; az agresz­szió elítélését és más fontos cik­kelyeket. A nyilatkozatnak nagy fontossága van a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából is. Értékes hozzájárulás a dolgozók szolidaritásának megszi­lárdításához a békéért és szocializ­musért vívott harcban. A nyilatkozat további élő példája a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Szovjetunió kormánya szüntelen alko­tó politikájának, amely a jelenlegi konkrét helyzetben nagyvonalúan való­sítja meg a nemzetek közötti együtt­élés lenini elveit és követelményeit. Kérdés: Milyenek a Lengyel Nép­köztársaság és a Jugoszláv Szövetsé­gi Népköztársaság közötti kapcsolatok fejlődésének kilátásai ? Válasz: Nemzeteinket egybefűzik a függetlenségért és a támadók ellen folytatott sok éves harc közös hagyo­mányai, valamint a második világ­háborúban a hitleri megszállók ellen folytatott közös harc hagyományai. Országaink munkásmozgalmát a for­radalmi harc dicső hagyományai kap­csolják össze. Minden lehetőség meg van az or­szágaink közötti politikai, gazda­sági és kulturális együttműködés­nek kifejlesztésére. A lengyel nép­nek élénk érdeke van a Jugoszlá­viával való kölcsönös kapcsolatok fejlesztésében és elmélyítésében. A lengyel kormány már lépéseket tett a lengyel-jugoszláv kapcsolatok normalizálására, valamint a két ország közötti barátság és együttműködés kialakítására. A lengyel dolgozók tö­megei teljes mértékben támogatják ezt a törekvést. A Lengyel Egyesült Munkáspárt tag­jai, szakszervezetei, köz- és kulturális szervezetei .megelégedéssel fogadták azt a tervet, hogy támogassák és meg­könnyítsék a Szovjetunió és Jugoszlá­via közszervezeteinek együttműködését kölcsönös kapcsolatokkal, szabad véle­ménycserével és a szocialista ta­pasztalatok kicserélésével. E szerve­zetek is törekedni fognak arra, hogy Lengyelország és Jugoszlávia között népünknek javát, a béke és országok együttélését szolgáló sikeres együtt­működés fejlődjék ki. A lengyel kormány a Lengyel Nép­köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság baráti kapcsolatainak és együttműködésének fejlesztésére fog törekedni. Fogadás India moszkvai nagykövetségén Dzsavaharlal Nehru tiszteletére K. P. S. Menőn, az Indiai Köztársa­ság szovjetunióbeli rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete június 10-én fogadást rendezett a Szovjetunióban tartózkodó Dzsavaharlal Nehrunak, az Indiai Köztársaság miniszterelnöké­nek tiszteletére. A fogadáson részt vett Dzsavaharlal Nehru, az Indiai Köztársaság minisz­terelnöke és külügyminisztere, leánya Indira Gandhi asszony, N. R.' Pillái, az Indiai Köztársaság külügyminisz­tériumának főtitkára, A. Husszam, az Indiai Köztársaság külügyminisztériu­ma Európai osztályának vezetője. Szovjet részről e fogadáson részt vettek: N. A. Bulganyin, N. Sz. Hruscsov, L. M. Kaganovics, G. M, Malenkov, A. I. Mikojan, M. G. Per-: vuhin, M. Z. Szaburov és K. J. Voro­silov, I. F. Tevoszjan, a Szovjetunió Minisztertanácsának helyettesse, M. P. Taraszov, az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, A. M, Puzanov, az OSZSZSZK Miniszterta­nácsának elnöke és sokan mások. Nehru Moszkvából Sztálingrádba utazott Dzsavaharlal Nehru, India minisz­terelnöke és külügyminisztere leányá­val, Indira Gandhi asszonyai és kísé­retével június 10-én Moszkvából Sztálingrádba utazott. Egyidejűleg Sztálingrádba utazott ,:az-indiai újságírók csoportja is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom