Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-05 / 135. szám, vasárnap

NEPHADSEREQÜNK A BEKE ORE llliillii[iliiliilltlliiliiilliiiiii:!i;iiMiMiiiln iiiiiiiiiiriirii'iiliiiiKiiiiiniiiiiii I CSILLAG-SEREG | | Arcukat ezüst harmat mossa. § | Bakancsuk bütykös rög veri. | Ha hajnal jön hasadozva, p Az őket már úton leli. | Nehéz a fegyver, — egyse görnyed, | | Büszke mellükben dal feszül. Ütszéli fák tisztelegnek, | Agat emelve fegyverül. Tavaszi ég, — csillag-hadadból Hulltak le tán a csillagok? Puskák csövén, — mint fent előbb — Ezernyi csöpp csillag ragyog. | Májusi zsenge szél, fülembe Harsány dalukat hozd hamar! Csillagokig hadd zengem én is, Kedvemnek hisz parazsa van ... Csillag-csapat jön: büszke, délceg, Menetelő csillag-sereg ... Siess szellő, — hadd énekeljek — ... Jövőre én is ott leszek! Nagy Lajos. § ni: iiiiiiiiiiiiliiBiiliiliiliiliiaiilllliiliiiiiliiliiltil iiniiilitiiiiiiliiiiiiMaiiiiiliiliiliianiiiliiliiliiiiiiiiliiiiiiiiifiiiiiiiiitiiiiiiiiiiitiin Fél év távlatából tekintek vissza a katonai szolgálatra. Ügy érzem joggal írhatok a katonai életről én is, aki a múlt évben hagytam el a kaszárnyát, hogy miután elsajátítottam a haditudományt, tovább dolgozzam, tovább építsek. Ma talán tárgyilagosabban tudom megítélni a dolgokat, mint akkor, amikor katonai szolgálatomat teljesítettem. Gyakran visszagondolok a hadseregben töltött évekre. Emlékszem, gyakran nem értettük meg a „Több fáradság a gyakorlótéren— kevesebb vér a harctéren" jelszót. Ma is segítségemre vannak az ott szerzett tapasztalatok. Ma is büszke vagyok, amikor azokra a percekre gondolok, amikor parancsnokom megdicsért. Ma is boszszant az az egy megrovás, amelyet elszakadt köpenyegemért kaptam. Szeretném megmondani azoknak, akik most szolgálnak a hadseregben, hogy érdemes hiba és büntetés nélkül teljesíteni a katonai szolgálatot. Erőtök növelésével, az • öntudatos fegyelem szilárdításával becsületesen készüljetek hazánk megvédésére! Bálint Lajos, tartalékos szakaszvezető. Uj tagjelölt A bombarobbanásnál az ezredparancsnokság rádióállomásának egész személyzete harcképtelenné vált. Pastier szakaszvezetőnek, mint az alakulat rádiósának egyedül kellett fenntartania az összeköttetést, mely nélkül lehetetlen lett volna a harc •irányítása. Nagyon felelősségteljes feladat várt rá: minden körülmények között továbbítani az ezredparancsnok utasításait az alárendelt parancsnokoknak. Négy ember helyett kellett dolgoznia. — Jelentse az 1. zászlóalj parancsnokának, hogy gépfegyvertűzzel segítsen a 13. számú ellenállás megsemmisítésében — adja ki az ezredparancsnok Pastier szakaszvezető rádiósnak a parancsot. Közben hátra sem néz, csak figyeli az alakulatok előrenyomulását az ellenség felé. Pastier szakaszvezető ismétli a parancsot és átkapcsolja a rádióállomást. — Szegfű! Szegfű! Szegfű! itt Ilona! Ilona! Ilona! Hall engem? Hall engem? — jelenti egyszer, kétszer... de választ mem kap ... Hamarosan megállapítja, hogy a bombarobbanás megsemmisítette az elemtöltöállomást is. Hogyan töltjük me« újból az akkumulátorokat ? Hogyan adjuk át az ezredparancsnok parancsát az 1. zászlóalj parancsnokának? A nehéz gépfegyvereknek már tüzelniük kellene. Mit tegyünk? Pastier szakaszvezető gyorsan egy más típusú akkumulátort vesz elő és kis módosítással újra használhatóvá teszi a rádióállomást. Lekapcsolja a forgatható váltót, helyette egy kéz. dinamót kapcsol a rádióállomásra és kitartó forgatással előállítja a szükséges villanyáramot. — Szegfű! Szegfű! Szegfű! Itt Ilona! Ilona! Ilona! Hallanak engem? Hallanak engem? Átkapcsolok! Kissé nyugtalanul várja a választ. Hisz már a legfőbb ideje, hogy továbbítsa az ezredparancsnok utasítását. Aki nem látta, nem hinné, milyen öröme volt, amikor a zászlóalj parancsnok rádiósa, jelentette, hogy jól érti és hogy átkapcsol. Azután gyorsaji közölte a parancsot, megigazította a fülhallgatót, letörölte homlokáról az izzadságcseppeket es mélyet lélegzett: Nagy „munka" volt! Dehogy szitkozódott! Ellenkezőleg. Mosolygó arcáról le lehetett olvasni mit gondol: Nehéz volt, de a parancsot teljesítettem, az összeköttetést fenntartottam. Az 1. zászlóalj nehézgépfegyverei már hosszabb ideje tüzeltek. Az ezredparancsnok azonnal a helyszínen dicséretben részesítette Pastier szakaszvezetőt. — A népet szolgálom — válaszolt Pastier szakaszvezető a dicséretre. Majd tovább közvetítette a parancsokat. Abban az ezredben, ahol Kvasnovský tiszt a CSKP alakulatszervezetének elnöke, az utolsó taggyűlésen tagjelöltnek vették fel Pastier szakaszvezető példás rádióst. A népet szolgálja. Úgy, ahogyan erre felesküdött. A párttagságot megérdemli. E. Hudec, tiszt. Egységeink életéből A napokban meglátogatta egységünket a szovjet hadsereg Vörös Zászló Alekszandrov-együttese. A szovjet katonai együttes tagjai az egész napot alakulatunk katonáival töltötték. A sportpályán és a lovaglótéren töltöttük a vendégekkel majd az egész délutánt. Megcsodáltuk az együttes néhány tagjának kiváló lqvaglótudását, különféle sportjátékokat játszottunk, közelebbről megismertük a hírneves, kitűnő együttes tagjait. Az együtt töltött örömteljes napot közös beszélgetéssel fejeztük be, amelynek keretében — nem kis szorongással — énekegyüttesünk is fellépett. Végül nehezen, de mégis búcsúznunk kellett: „Da szvidányia taváriscsi!" Zuhogó esőben indultunk éjszakai gyakorlatra. Sárban, átázva kellett teljesíteni a feladatot. Kellett, mert az ellénség nem vár szép időre. A feladatot teljesítettük, mert a harcban is teljesíteni kellett volna. Jó volt, fiúk, — mondotta a szakaszparancsnok a gyakorlat befejezése után. — Ebben a harcban mi győztünk, mert nem az időjárásra, hanem a feladat teljesítésére gondoltunk. Gottlieber Ferenc közkatona. Alakulatunk CSISZ-szervezete kötelezettséget vállalt, hogy plasztikus térképet készít Havlfček tiszt vezetésével. A térkép nagy segítséget jelent a pilóták kiképzésében. Kötelezettségvállalásunkat pontosan, határidőre teljesítettük. Fényképészkörünk is jól dolgozik. Faliújságunkon megjelentek legjobb katonáink fényképei. A jól végzett szolgálatért Panoska, Brva és Svoboda elvtársak dicséretben részesültek. A parancs felolvasása utáni napon fényképeik már a faliújságon voltak. Széli Ferencz őrvezető. Hírek a katona-bányászok munkájáról Az elmúlt hónapokban egész bányaüzemünk értékelésénél egységünk katona-bányászai az első helyet foglalták el. Egységünk tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy terven felül 1000 tonna szenet termelnek. Igy köszöntük meg a „legjobb kollektíva" feliratú vándorzászlót, amelyet továbbra is meg akarunk tartani. Mi katona-bányászok is szorgalmasan készülünk az I. Országos Spartakiádra. Eddig büszkék vagyunk eredményeinkre: a járási és kerületi spartakiádokon alakulatunk tornászai voltak a legjobbak. „Za mír" nevű énekkarunk is a Spartakiádra készül. Hatvantagú énekkarunkat meghívták Prá gába az I. Országos Spartakiád ünnepségeire. Énekkarunk a múlt évben alakult és még ugyanabban az évben elérte 50-ik előadását. Prágába a kerületi népművészeti alkotás versenyének győzteseiként megyünk. Egységünk katonái minden téren gaídag tevékenységet fejtenek ki. A harci és politikai kiképzés, a szénfejtés, a kultúra és a sport terén elért szép eredmények katona-bányászaink jó munkáját bizonyítják. A jó munkáért jutalom jár. Egységünk 24 legjobb tagja külön jutalomban is részesült. A külön jutalom kirándulás volt a Magas-Tátrába és Bratislavába. A repülőgépen megtett többnapos kirándulás mindnyájunk számára gyönyörű élményt jelent és további sikerek elérésére buzdít. Halasi Arpád, őrvezető. A spartakiád sikeréért Egységünknél Mechúra és Procházka elvtársak vezetésével folynak az előkészületek az I. Országos Spartakiádra. Nagy sikerrel léptünk fel a királyhelmeci és rozsnyói járási spartakiádokon. Kitűnően megálltuk helyünket s kivétel nélkül mindenki hibátlanul végezte a gyakorlatokat. Első sikereinket a hideg, esős időjárás sem csökkentette. A múlt héten a kerületi spartakiádra készültünk. Mindnyájan bízunk abban, hogy ma, június 5-én, a kassai kerületi spartakiádon elsők leszünk a tömegszervezetek közötti versenyben. Ez nem könnyű feladat, mert komoly ellenfelekkel állunk szemben. Legesélyesebb vetélytársaink a Sokol tornászai, akik már a járási spartakiádon is veszélyeztették elsőbbségünket. Barta Vilmos, közkatona. Hidászok a spartakiádra Az I. Országos Spartakiád minden napja gazdag műsorral gyönyörködteti a nézőket. Az utolsó napon egységünk katonái lépnek fel. Ezen a napon, június 6-án hidászaink mutatják be tudásukat, fejlettségüket. Különféle versenyeket, mutatványokat rendezünk. Hidászaink bemutatják, hogyan sajátították el a bonyolult harci technikát és harcképességet. Egységünk a Vltava egyik partján, az „ellenség" a másik parton foglalt állást. A parancs: „Rohamot intézni a Vltava „ellenségtől" megszállt partja ellen". Először a csónakok indulnak és átszállítják a hídfő elfoglalására szükséges egységeket. Az „ellenség" megsemmisítése után az a feladat vár hidászegységünkre, hogy rövid idő alatt hidat állítson fel gépesített alakulataink, gyalogsága számára. A hídrészek összeállításánál alakulatunk katonáira felelősségteljes faladat vár. ügyességüktől és felkészültségüktől függ, hogy időre és pontosan teljesítik-e a feladatot. A hídnak 20—25 perc alatt készen kell állnia. Az eddigi előkészületek azt mutatják, hogy katonáink ezt a gyakorlatot már kitűnően elsajátították és bebizonyítják dolgozóinknak, akik azt a gyakorlatot megtekintik, hogy néphadseregünk katonái úgy a vízen, mint a szárazföldön, képesek megvédeni hazánk békés építését. A készülődés lázasan folyik. A hídépítést Sokol tiszt elvtárs igazi szaktudással, a csónakos egységet peclig Podžomý tiszt ugyancsak szakértelemmel irányítja. Az eddigi előkészületek folyamán a csónakosok közül Roháč szakaszvezető, Ribecký és Vörös tizedesek, meg Nagy és Prokop közkatonák tűntek ki. Feladataikat komoly felelősségérzettel végzik. Parancsnokaik meg vannak elégedve eddigi munkájukkal. Üjváry László, őrvezető. Fényképezte: K. Bocek. Bélík szakaszvezető zászlócskákkal mutatja azt a heljet, ahol a hidalkatrészeket kell lehorgonyozni. A gyors hídépítés titka a szorgalmas és kitartó előkészUIet. A hidászok pontosan és fegyelmezetten végzik a gyakorlatokat /V pontonokat motoros csónak vontatja a híd helyére. Az egyik legjobb csónakvezetö Vörös tizedes (baloldalt), aki a gyakorlatok folyamán lelkiismeretes munkájával járult hozzá a híd gyors felépítéséhez