Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-30 / 156. szám, csütörtök

1100 kombájn HAZÁNK ÉLETÉBŐL Bratislava, 1955. június 30. csütörtök 30 fillér VIII. évfolyam, 156. szám A mai számban: A Szlovák Nemzeti Tanács kulturális és népnevelési bizottságának alakuló ülése (2- old.) Egy kínai fémkohászati üzemben (3- old.) Időszerű külpolitikai kérdések (4- old.) A traktorállomások bevételi terve teljesítésének jejentősége (5- ol

d ) Ütünk: a nehézipar fejlesztése (6. old.) Értékes sikereket értek el atlétáink (7. old.) I. Országos Spartakiád (8- old.) Majdnem elcsépelten hangzik,! ha valaki azt mondja, hogy a pa- I rasztember legnehezebb, legtöbb erőt és fáradságot igénylő munkája az aratás, a termés betakarítása. Elcsépeltnek kezd ez hangzani főleg azért., mert az aratás hovatovább nem az ember, hanem a gép munkája lesz, s az ember csak mint a gép kezelője vesz részt az aratásban. A gép, amely azelőtt ismeretlen volt a dolgozó paraszt előtt, a mezőgazdasági munkás pedig úgy ismerte, mint a megélhetésére törő ellenségét, most az ember legjobb segítőtársává vált. Nem elcsépelt szó és nem nagyhangú frázis, hanem élö' valóság, ha azt mondjuk, hogy a gép levette a munka nehezét az ember válláról, megszabadította a dolgozó parasztot a legnehezebb testi munkától. Aratás! Mennyi fáradságot, verejtéket, éjszakából éjszakába nyúló, hetekig tartó nehéz robotot jelentett ez a munka nem is olyan régen, még a felszabadulás utáni első években is. Ma? Már nem is ott tartunk, mint néhány évvel ezelőtt, hogy kévekötő aratógépekkel könnyítsünk a földművesek munkáján, hanem nagyteljesítményű kombájnok aratják-csépelik a gabonát. A kombájnt, a kombájn munkáját, azt, hogy ez a csodálatos gép egyszerre learatja és elcsépeli a gabonát, s a földművesnek nem marad más munkája, mint a gép tartályából elszállítani a kicsépelt gabonát és a tarlón öszszeszedni a szalmát, ma már egész természetesnek, magátólértetődőnek tartjuk, pedig ha csak egy kissé is elgondolkozunk a dolgok felett, világossá válik, milyen sokat mond a dolgozó parasztság helyzetében történt óriási változásokról. Egy új életről beszél a kombájn, arról, hogy íme, nálunk, ahol a nép az úr, a technika minden vívmánya a dolgozó embert szolgálja, annak életét teszi könynyebbé, szebbé és boldogabbá. Ezidén Szlovákiában 1100 kombájn 90 000 hektár gabonafélét fog learatni. Micsoda nagy dolog, micsoda nagvarányú fejlődés ez. 1949-ben mindössze 333 hektáron, 1952-ben 14 500 hektáron, tavaly 53 000 hektáron, az idén pedig 90 000 hektáron aratunk kombájnnal. 90 000 hektárt kézzel, emberi munkaerővel learatni hány ember munkáját, mennyi fáradságot és verítéket jelentene. Ha azt vesszük alapul, hogy egy aratópár, kaszás és marokszedő, egy nap alatt — de akkor igen-igen jól fogják meg a munka nehezebbik végét — learat fél hektárt, akkor ez azt jelenti, ahhoz, hogy 90 000 hektárt 10 nap alatt learassanak, 18 000 aratópár, vagyis 36 000 ember munkája kellene. De ez még csak az aratás. Hol van a hordás, az ehhez szükséges fogatok és emberek és a cséplés? Hány tízezer ember többhetes nehéz, fárasztó munkáját jelentené ez és most mindezt a rengeteg munkát elvégzi a gép, a kombájn. De nemcsak az emberi munkaerő megtakarítását jelenti a kombájn. Azt is jelenti többek között hogyha több tízezer embert felszabadít az aratás munkája alól, akkor azok máis munkát végezhetnek, például, éppen a legfontosabb fejlődési időszakban, még egyszer megkapál! hatják a répát, a kukoricát és a ! többi kapásokat, amire különösen most, igen nagy szükség van. Korántsem merítettük ki még ezzel sem a kombájnos aratás előnyeit. Tudjuk, a kombájn nemcsak arat, hanem csépel is. S mit jelent ez? Azt, hogy a gabonát nem kell keresztekbe rakni, aztán kocsira rakni, asztagba hordani és majd csak azután csépelni és hogy minden rakodásnál a legnagyobb elővigyázatossággal kell eljárni, hogy'ki ne peregjen a kalászokból a szem. Igen nagy megtakarítást jelent ez, s ha nem számolunk többet — pedig ez nem sok — hektáronként csak két mázsát, akkor is az 90 000 hektárnál 1800 vagon gabona nyereséget jelent. Ez pedig bőven számolva is 70 000 ember egész évi kenyér, ós li^z'ellátását jelenti. Hetvenezer ember egész évi kenyér- és lisztellátását jelenti a kombájnos aratás csak a -zemveszteség megakadályozásában, illetve annak minimurpra váló csökkentésében. A kombájn munkája nem ismeretlen dolgozó parasztságunk, a szövetkezeti tagok között. Ott, ahol már aratott a kombájn, s gépéhez értő, munkájáért felelősséget érző kombájnos kezelte a gépet, a földművesek legnagyobb elismerését és megbecsülését váltotta ki. Számos kombájnos pedig a földművesek kívánságának eleget tévp, különféle újításokat, módosításokat eszközölt, amelyek még tökéletesebbé teszik a kombájn munkáját. Ha az elmúlt, a kombájnos aratás első éveiben voltak is kisebbnagyobb hibák a munkában, az egyedül annak tudható be, hogy nem voltak megfelelő, gépükhöz értő és azt. tökéletesen ismerő kombájnkezelők. Ma már ezen a téren is kielégítő a helyzet, mivel biztosítva van, hogy minden kombájnra megfelelő szakember kerüljön. Semmi ok sincs tehát arra. hogy bárhol is húzódozzanak a kombájnos aratástól és a falusi, s a gép- és traktorállomások pártszervezeteinek fontos feladata, hogy visszaverjék az ellenség minden olyan támadását, amellyel a kombájnos aratás ellen uszít. A tények sokasága áll rendelkezésükre, amelyekkel meggyőzhetik a kombájn munkájától esetleg még 'idegenkedő szövetkezeti tagokat a kombájnos aratás előnyeiről 1100 kombájn, annak munkája óriási erőt, segítséget .jelent a termés gyors és veszteségnélküli betakarításában. De hogy a kombájnok nyújtotta segítségbe vetett remények valóra váljanak, ahhoz az szükséges, hogy az aratásig hátralévő időben a gép- és traktorállomásokon még egyszer és a legalaposabban vizsgálják felül a gépeket, s tegyenek meg minden előzetes intézkedést ahhoz, hogyha elkezdődik az aratás, akkor a gépek zavartalanul és hiba nélkül dolgozhassanak. A kombájnosoktól, a gépkezelőktől pedig azt kívánja az ország, hogy odaadóan és becsülettel álljanak helyt a termés betakarításának nagy munkájában, s jó munkájukkal válaszoljanak arra a bizalomra, amelyet a dolgozó parasztok, a szövetkezetek, az ország beléjük és a kombájnok munkájába helyezett Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA A bajcsi állami birtok földjein a kombájnok megkezdték az aratást. František Seiffert munkaérdemrendes kombájnos kombájnján „Az országos versenyben az elsőségért küzdünk" feliratú tábla látható. Jól halad a szénabegyüjtés a vágsellyei járásban Az elmúlt napokban megkezdődött a szénabegyűjtés. A vágsellyei járás szőve tkezetesei, egyénileg dolgozó kis- és középparasztok megértették a szénabegyíijtés teljesítésének fontosságát és egymásután szállítják az állam raktárába kötelező beadásaikat. Már több szövetkezet teljesítette, sőt túlteljesítette beadási tervét. A vágsellyei szövetkezet háromszáz nyolcvan, a tornóci szövetkezet pedig 175 kg-al adott többet Magukévá tették a begyűjtést az egyénileg dolgozó kíis- és közéfiparasztok is. A szénabeadás terén a perediek járnak az élen. A szénabeadás tervét elsőnek Lelovics Ernő, Lelotuu Miklós és Herencsár József középparaszt teljesítette. Polgár József, Vágsellye. A skalkai vízierőmű építkezése A vízijerömű építkezésénél a betonozok nagy segítségére van a „finiser" nevű betonozó gép. E napokban kezdték meg a skalkai vízierőmű csatornájának betonozását. Kováčik József egy hónap alatt 7260 négyzetméter betonfelületet készített el ezzel a géppel. A gép segítségéve! ez év végéig 142 000 négyzetméternyi területet betonozhatnak ki. A nagysáróiak megkezdték a dohánytörést A zselízi járás szövetkezetesei nagy súlyt helyeznek a dohánytermesztésre A nagysárói szövetkezet tagjai, akik versenyre hívták az ország ösz- | szes dohánytermelő csoportjait, a napokban megkezdték a virgínia dohány törését. Rövidesen a kispeszekiek és a tőrei szövetkezet tagjai is megkezdik a dohánytörést. ERNEST CUNDERLlK Üjabb sikerek felé Tizenhat nappal határidő előtt teljesítették félévi tervfeladataikat a považská bystricai Klement Gottwaldüzem dolgozói. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. ^évfordulója tiszteletére kötelezettségvállalást tettek, hogy a második félév tervét december 21-ig 100,8 százalékra teljesítik. A második félév tervének túlteljesítésével 3 414 000 korona értékben termelnek több árut. A gépipari minisztérium vörös zászlajának birtokosai gondoltak a munkatermelékenység fokozására is és 270 ezer koronát takarítanak meg az önköltségek csökkentésével. A terven feliüli akkumuláció keretében 1120 000 koronát fizetnek be az állami pénztárba. Az összüzemi kötelezettségvállalásban nagy figyelmet szentelnek a Pionír 50 és a Jawa 250 típusú motorkerékpárok alkatrészei gyártási tervének teljesítésére. Jugoszláv testnevelési dolgozók érkeztek Prágába Az I. Országos Spartakiádon részt vesz a jugoszláv testnevelési dolgozók küldöttsége is, amely június 29re virradó éjjel érkezett Prágába. A küldöttség tagjai Manilo Knyezsevic, a jugoszláv sportszövetség vezetőségének tagja, Ivo Kalib, a Horvát Sportszövetség titkára, Brankó Polis, a Jugoszláv Sportszövetség igazgatója, Milica Jankovicsova, a Horvát Sportszövetség vezetőségi tagja, Borisz Jovanovics, a Testnevelési Főiskola igazgatója, Tomás Sav nik, a „Partizán" szlovén testnevelési szervezet igazg atója. A prágai pályaudvaron a jugoszláv vendégeket az I. Országos Spartakiád veze tőségének és az Állami Testnevelési és Sportbizottságnak képviselői fogadták. A Szövetségi Vasútvonal építői befejezték a második sínpár lefektetésének munkálatait. Az utolsó sínre a következő jelszót írták: „Dicsőség pártunknak és kormányunknak.' Összekötöttük Prágát Moszkvával." Bolgár gyakorlatozok érkeztek az Első Országos Spartakiádra A bolgár gyakorlatozók, akik fellépnek a szövetségi estéken, június 29-re virradó éjjel megérkeztek hazánk fővárosába. A Moni Chatimov vezette 50-tagú küldöttséget a Praha-stred állomáson az I. Országos Spartakiád törzskarának és az Állami Testnevelési és Sportbizottságnak képviselői fog adták.