Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-09 / 111. szám, hétfő

1955. május 14. Ili SZO A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége hatálytalanította a Nagy-Britanniával és Franciaországgal kötött szövetségi szerződést A Szovjetunió sajtóügynöksége má­jus 7-én a következő jelentést közöl­te: Az 1942. május 26 i angol—szovjet szerződésről A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége 1955. május 7-én megtár­gyalta a Szovjetunió Minisztertanácsa javaslatát a Szovjetunió és Nagy-Bri­tannia között 1942. május 26-án kö­tött szerződés hatálytalanításáról. E szerződés a hitleri Németország és szövetségesei elleni háborúban való szövetségre és a háború utáni együtt­működésre és kölcsönös segélynyúj­tásra vonatkozott. A szerződés hatálytalanításáról szó­ló beszámolót V. M. Molotov, a Szov­jetunió külügyminisztere tartotta. D. T. Sepilov, a Nemzetiségi Tanács külügyi bizottságának elnöke közölte, hogy a Szövetségi Tanács és a Nem­zetiségi Tanács külügyi bizottságai jó­váhagyták a Szovjetunió Miniszterta­nácsának javaslatát és javasolják a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének az 1942. évi angol—szovjet szerződés hatálytalanítását. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége megtárgyalta V. M. Molotov beszámolóját és a Szövetségi Tanács, valamint a Nemzetiségi Tanács kül­ügyi bizottságainak határozatát és el­határozta, hogy a Szovjetunió és a Nagy-Britannia közötti 1942. május 26-án a hitleri Németország és szö­vetségesei elleni háborúban való szövet­ségre és a háború utáni együttműkö­désre és kölcsönös segélynyújtásra vo­natkozó szerződést, mint érvénytelent hatálytalanítja, és jóváhagyja az er­re vonatkozó határozatot. Az 1944. december 10-i francia— szovjet szerződésről A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége 1955. május 7-én megtár­gyalta a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak javaslatát a Szovjetunió és Fran­ciaország között 1944. december 10-én kötött szövetségi és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés hatálytalanítá­sára. A szerződés felmondására vonatkozó beszámolót V. M. Molotov, a Szovjet­unió külügyminisztere tartotta. M. A. Szuszlov, a Szövetségi Tanács külügyi bizottságának elnöke bejelen­tette, hogy a Szövetségi Tanács fes a Nemzetiségi Tanács külügyi bizottsá­gai jóváhagyták a Szovjetunió Minisz­tertanácsa javaslatát és ajánlják a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének az 1944. évi francia—szovjet szerződés hatálytalanítását. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége megtárgyalta V. M. Molo­tov beszámolóját és a Szövetségi Ta­nács, valamint a Nemzetiségi Tanács külügyi bizottságának határozatát és úgy döntött, hogy a Szovjetunió és Franciaország között 1944. december 10-én kötött szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződést mint ér­vénytelent hatálytalanítja és jóváhagy­ja az erre vonatkozó határozatot. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége által jóváhagyott határoza­tok szövege a következő: A Legfelső Tanács Elnökségének határozata az 1942. május 26~i angol— szovjet szerződés hatálytalanításáról A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége megállapítja, hogy Nagy­Britannia ratifikálta az 1954. október 23-i párizsi egyezményeket, amelyek elhatározzák Nyugat-Németország új­rafelfegyverzését, a nyugat-európai hadsereg feállítását és az újrafelfegy­verzett Nyugat-Németország bevoná­sát katonai szövetségükbe — a Nyu­gateurópai Unióba és az Északatlanti tömbbe. Az angol kormány úgy járt el, mint a német militarizmus felújí­tása fő kezdeményezőinek és végre­hajtóinak egyike. Az angol kormánynak ez az eljárá­sa elvben ellenkezik az 1942. évben kötött angol—szovjet szerződés alap­céljaival, amely szerződést a szovjet és az angol népnek a hitleri agresszió elleni közös, nehéz harca idején kö­töttünk meg. A szovjet és az angol nép közötti szoros együttműködésre irányuló szerződés szerint Nagy-Bri­tannia és a Szovjetunió kötelezték magukat, hogy közösen fogják meg­valósítani azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek az új német cg­resszió elhárítására, és hogy semmiféle olyan szerződést nem fognak kötni és nem vesznek részt semmiféle olyan tömörülésben, amely a szerződő fe­lek egyike ellen irányul. A szerződés ezt mondja: „1. A magas szerződő felek kijelen­tik, hogy a háború utáni időszakban a közös akciókra vônatkozó javaslat jóváhagyása mellett a béke megőrzése és az agresszió elleni harc érdekében összefognak a többi hasonlóan gon­dolkodó állammal. 2. Ezen javaslatok jóváhagyásáig a katonai akciók befejezése után meg­tesznek minden tőlük telhető intézke­dést, hogy lehetetlenné tegyék Német­országnak, vagy bármely más állam­nak, amely az európai agresszióban, szövetségese volt, az agresszió meg­ismétlését és a béke megszegését." (A szerződés 3. cikkelye.) A szerződés a továbbiakban ezt mondja: „A magas szerződő felek mindegyike kötelezi magát, hogy semmiféle szer­ződést nem köt és nem vesz részt semmiféle tömörülésben, amely a má­sik magas szerződő fél ellen irányul­na." (A szerződés 7. cikkelye.) A szerződés ezenkívül kölcsönös se­gélynyújtásra kötelezi a szerződő fe­leket a német militarizmus támadása esetén. A felsorolt kötelezettségek ellenére Nagy-Britannia részt vett a párizsi egyezményekben, amely egyezmények a német militarizmus • feltámasztására vezetnek és ezáltal előidézik az új né­met agresszfó veszélyét. Nagy-Britan­nia egyúttal az úiíafegyverzett Német­országgal a Szovjetunió ellen irányu­ló katonai tömbbe lépett. Nagy-Bri­tannia ezen eljárása az angol—szov­jet szerződés megszegését jelenti. A Szovjetunió lankadatlanul töre­kedett a Nagy-Britannia és a Szov­jetunió közötti barátsági és kölcsönős segélynyújtási szerződés megtartására és megszilárdítására,. abból a tényből kiindulva, hogy a szovjet és az angol nép harcos együttműködésével megpe­csételt szerződés megfelel mindkét ál­lam biztonsága biztosítása érdekeinek és hogy az angol—szovjet baráti kap­csolatok megőrzése és fejlesztése' az európai béke és biztonság megőrzésé­nek fontos előfeltétele. A Szovjetunió Legfelső Taná­csának Elnöksége sajnálattal álla­pítja meg, hogy Nagy-Bnitannia kormánya tekintet nélkül arra, hogy a német militarizmus felújí­tása veszélyezteti az európai népek békéjét és biztonságát, az angol­szovjet szerződésből eredő kötele­zettségeit közvetlenül megszegte és ezáltal ezt a szerződést való­jában hatálytalanította. Fentiekre való tekintettel a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége elhatározta, hogy a Szovjetunió és Nagy-Britannia kö­zötti 1942. május 26-án a hitleri Németország és annak szövetsége­sei elleihi háborúban való szövet­ségre és a háború utáni együtt­működésire és kölcsönös segély­nyújtásra vonatkozó szerződést, mint érvénytelent, hatálytalanítja. K. Vorosilov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének el­nöke; N. Pegov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének tit­kára. Moszkva, Kreml, 1955. május 7. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének határozata az 1944. december 10-i francia—szovjet szer­ződés hatálytalanításáról. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége megállapítja, hogy a párizsi egyezmények 1954. október 23-án történt ratifikálásával, ame­lyek kimondják Nyugat-Németor­szág újrafelfegyverzését, a nyu­gat-európai hadsereg felállítását és az újrafelfegyverzett Nyugat­Németország bevonását a Nyugat­európai Unióhoz és az Észak-at­lanti Tömbhöz hasonló katonai tömö­rülésekkel, Franciaország olyan köte­lezettségeket vállalt magára, amelyek elvben ell nkeznek az 1944. évi fran­cia-szovjet szerződés célkitűzéseivel. A szovjet és a francia népnek a hitleri agresszió elleni nehéz, közös harcának idejében kötött ezen szer­ződése szerint Franciaország és a Szovjetunió kötelezték magukat, hogy a Németország elleni háború befejezé­se után közösen fogják megvalósítani mindazon intézkedéseket, amelyek szükségesek a Németország részéről mutatkozó újabb veszedelem elhárítá­sára és hogy meggátolnak minden olyan akciót, amely lehetővé tenné a német agresszió bármilyen új kísérle­teit. (A szerződés 3. cikkelye.) A Szovjetunió és Franciaország ugyan­csak kötelezték magukat, „hogy sem­miféle szövetséget nem kötnek és nem vesznek részt olyan tömörülésben, amely a magas szerződő felek egyike ellen irányul." (A szerződés 5. cikke­lye.) A szerződés ezenkívül kölcsönös se­gélynyújtási kötelezettséget tartalmaz a német militarizmus részéről történő támadás esetére. Ezen kötelezettségek ellenére Fran­ciaország részt vett a párizsi egyez­ményekben, amely egyezmények a né­met militarizmus feltámasztására ve­zetnek és ezáltal az ýj német ag­resszió veszélyét idézik elő. Francia­ország egyúttal az újrafelfegyverzett Németországgal a Szovjetunió ellen irányuló katonai tömbbe lépett. A francia kormány ezen eljárása a fran­cia szerződés durva megsértését je­lenti. A Szovjetunió lankadatlanul töreke­dett a Franciaország és a Szovjetunió közötti barátsági és kölcsönös segély­nyújtási szerződés megtartására és megszilárdítására, abból a tényből ki­indulva, hogy a francia és a szovjet nép harcos együttműködésével meg­pecsételt ezen szerződés megfelel mindkét állam biztonsága érdekeinek és hogy a francia—szovjet baráti kap­csolatok megőrzése és fejlesztése az európai béke és biztonság megőrzésé­nek fontos előfeltétele. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége sajnálattal állapítja meg, hogy a -francia kormány tekintet nél­kül arra, hogy a német militarizmus feltámasztása veszélyezteti az euró­pai népek békéjét és biztonságát, ki­váltképp azokét, amelyek Németor­szággal határosak, a francia—szovjet barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződésből eredő kötelezettségeit közvetlenül megszegte és ezáltal ezt a szerződést valójában hatálytalanítot­ta. Fentiekre való tekintettel a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának Elnöksé­ge elhatározta, hogy A Szovjetunió és a Francia Köztár­saság között 1944. december 10-én kötött szövetségi és kölcsönös se­gélynyújtási szerződést mint érvény­telent hatálytalanítja. K. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, N. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára. Moszkva, Kreml, 1955. május 7. MacMillan beszéde választási körzetében A Reuter hírügynökség jelentése szerint Mac Míllan anfeol külügymi­niszter május 6-án, párizsi útja előtt beszédet tartott választási körzetében. Pá-Izsban Franciaország és az USA külügyminisztereivel találkozik, hogy velük többek között megbeszélje a négyhatalmi értekezlet összehívásának kérdését. Mac Millan kijelentette: „Néhány nap múlva, ha minden jól megy, Nagy-Britannia Franciaországgal és az Egyesült Államokkal együtt ja­vasolni fogja a Szovjetuniónak, hogy vegyen részt azon az értekezleten, ame­lyen meggyőződhetnénk arról, hogy közösen haladhatunk-e az általános bé­ke és leszerelés felé. Remélem, hogy így megszüntethetjük az atom- és hid­rogénfegyver veszélyét. Remélem, hogy ez az értekezlet a legfőbb ténye­zők — a miniszterelnökök tanácskozá­sa lesz a külügyminiszterek részvételé­vel." Ünnepi gyűlés Berlinben a német nép felszabadításának 10. évfordulóján A német népnek a hitleri fasizmus béklyóiból a szovjet hadsereg által való felszabadítása 10. évfordulójának előestéjén a berlini Állami Operában ünnepi gyűlést tartottak. A Német Demokratikus Köztársaság legjobb dolgozói, az üzemek élmunká­sai, a közélet és a kulturális élet kép­viselői viharos lelkesedéssel üdvözölték Wilhelm Piecket, az NDK elnökét, a kormányelnökség és az Egységes Né­met Szocialista Párt KB politikai iro­dájának tagjait, valamint a Szovjet­unió, a Kínai Népköztársaság, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, Románia, Bulgária, Albánia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Mongol Népköztársaság küldött­ségeit. A részvevők határtalan lelkesedés­sel ünnepelték a szovjet küldöttség vezetőjét, M. G. Pervuhint, a Szovjet­unió Minisztertanácsa első elnökhe­lyettesét és K. G. Zsukov marsallt, a Szovjetunió nemzetvédelmi miniszterét, Berlin felszabadítóját. Ottó Grotewohl, az NDK miniszter­tanácsának elnöke beszédet mondott, amelyben rámutatott a Szovjet hadse­regnek a fasizmus felett aratott győ­zelmének történelmi jelentőségére M. G. Pervuhin, a Szovjetunió mi­nisztertanácsa első elnökhelyettese a szovjet kormánynak, a Szovjetunió és a béketábor népei által támogatott ama törekvéséről beszélt, hogy Né­metország ügyét békésen megoldják és biztosítsák Európa és a világ bé­kéjét. A külföldi küldöttségek vezetői üd­vözlő beszédeket mondottak. A beszédek elhangzása után német és szovjet művészek léptek fel gazdag kultúrműsorral. A szovjet kormányküldöttség Berlinben megtekintette a Marx-Engels kiállítást A szovjet kormányküldöttség tag­jai: M. G. Pervuhin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának tagja és a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhelyettese, G. K. Zsukov marsall, a Szovjetunió nem­zetvédelmi minisztere, N. M. Pegov, a Szovjetunió Leg,felső Tanácsa Elnök­ségének titkára és G. M. Puskin, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete a Német Demokrati­kus Köztársaságban május 7-én meg­tekintették a Karol Marx és Friedrich Engels életéről és művéről rendezett berlini kiállítást. A szovjet kormányküldöttséget a kiállításra elkísérte F. Oelssner, az Egységes Német Szocialista Párt Köz­ponti Bizottsága politikai irodájának tagja és K. Hager, az Egységes Német Szocialista Párt Központi Bizottságá­nak titkára. NÉHÁNY SORBAN & KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG kor­mányküldöttsége, amely Vészt vett az ázsiai és afrikai országok bandungi konferenciáján, május 7-én Csou En­lajnak, az államtanács elnökének és a Kínai Népköztársaság külügyminiszte­rének vezetésével visszatért Pekingbe. A BOLGÁR KORMÁNYKÜLDÖTT­SÉG, amelyet Valko Cservenkov, a mi­nisztertanács .elnöke vezet, május 7-én Varsóba utazott, hogy részt vegyen azoknak az államoknak értekezletén, amelyek aláírták az 1954. december 2-i moszkvai deklarációt. A küldött­ség tagjai: Peter Pancsevszki hadse­regtábornok, neYnzetvédelmi miniszter és Mincso Nejcsev külügyminiszter. AZ OLASZ ISKOLÁK igazgatói és tanítói folytatják a sztrájkot, tiltako­zásul az ellen, hogy a kormány nem­csak hogy nem teljesítette követe­léseiket, hanem visszautasította azok megtárgyalását is. Lombardiában, Abruzziában, Campaniában és Calab­riában az üzemek dolgozói bérsztráj­kot folytatnak. A SZÍRIAI PARLAMENT külügyi bi­zottsága elhatározta, hogy elfogadja a Szovjetunió Legfelső Tanácsa meghí­vását és parlamenti küldöttséget küld a Szovjetunióba. India parlamenti küldött­sége Moszkvába érkezett A Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívására május 7-én Moszkvába érkezett India parlamentjének kül­döttsége. A küldöttséget Kricsnamurti Rao, az indiai parlament államtaná­csának elnökhelyettese vezeti. Az ünnepélyesen feldíszített moszk­vai központi repülőtéren M. P. Tara­szov, az Orosz SZSZSZK Legfelső Ta­nácsa Elnökségének elnöke és a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökhelyettese, a Szovjetunió Szövet­ségi Tanácsa és Nemzetiségi Tanáe<a egyes bizottságainak elnökei, a Szov­jetunió külügminisztériumának képvi­selői, a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak és a szovjet főváros közéletének képviselői fogadták a vendégekel. A repülőtéri fogadáson megjelent K. P. S. Menőn, az Indiai Köztársaság Szovjetunió-beli rendkívüli és megha­talmazott nagykövete is. A FRANCIA POSTAALKALMAZOT­TAK folytatják sztrájkjukat. Francia­ország egész területén és Észak-Afri­kában tiltakozó sztrájkot tartanak a posta alkalmazottai, akik „veszélyes munka"" címén pótlékot és az alkal­mazottak létszámának emelését köve­telik. Külföldi ünnepségek Csehszlovákia felszabadításának 10. évfordulóján SZOVJETUNIÓ _ Az Elektrosztal kohászati üzem al­kalmazottai május 7-én Moszkvában ünnepi estet rendeztek Csehszlovákia felszabadításának 10. évfordulójára. A Maxim Gorkij kultúrházban melegen üdvözölték Jaromír Vošahlíkot, a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, valamint Vladimír Žižka nagykövetségi taná­csost. M. J. Kpreskov, az üzem igaz­gatója és a további szónokok megis­mertették a jelenlevőket a népi de­mokratikus Csehszlovákia sikereivel Az ünnepi est befejezésében Jaromír Vošahlík nagykövet mondott beszédet. KÍNA A pekingi kormánypalotában május 7-én ünnepélyes összejövetelt tartot­tak Csehszlovákiának a szovjet hadse­reg által való felszabadítása 10. év­fordulója alkalmából. Az ünnepi össze­jövetelt a kulturális ügyek minisztere rendezte. Az ünnepségen megjelent Csu Teh, a Kínai Népköztársaság el­nökhelyettese, Ten Csu-hui és Li Hszien-nien, az államtanács elnökhe­lyettesei, valamint más jelentős köz­életi személyiségek. A gyűlésen Sen Jen-pin, a kulturális ügyek minisztere mondott beszédet. LENGYELORSZÁG A lengyel sajtó nagy figyelmet szentel Csehszlovákia felszabadítása 10. évfordulójának. Az Egységes Len­gyel Munkáspárt Központi Bizottságá­nak lapja, a „Trybuna ludu" május 7-i száma egész oldalon foglalkozik Csehszlovákia felszabadításával. BULGÄRIA Szófiában a belügyminisztérium kul­túrházában május 7-én 19 órakor ün­nepi estet rendeztek Csehszlovákiának a szovjet hadsereg által történt fel­szabadítása 10. évfordulója alkalmából. A kultúrház termét színültig megtöl­tötték a szófiai üzemek munkásai, a kulturális és közéleti dolgozók. Až el­nöki emelvényen helyet foglaltak En­cso Sztajkov, Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodájának tagja, Georgi Trajkov, a minisztertanács alelnöke, Dimiter Ga­nov, Bulgária Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának titkára és mások. „A szabad Csehszlovákia tíz éve" cí­men Atanász Dimitrov könnyűipari miniszter tartott beszámolót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom