Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-06 / 108. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek l ' & ľ,??','? v-*>í í'íírlft'ii; r :U ••'í'j •P SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. május 6. péntek 30 fillér VIII. évfolyam, 108. szám Erősödjék és virágozzék örök időkre test­véri barátságunk és szilárd szövetségünk a Szovjetunióval, a szocializmus győztes építésének biztosítékával hazánkban! I A kulturális építés tíz éve Tíz éve szabad a mi hazánk! Nemzetek, országok életében egy évtized elenyészően csekély idő, nemzedékünk azonban, ha vissza­tekint a felszabadulása óta elteit •tíz esztendőre, a büszkeség érzé­sével vallhatja, hogy az országban folyó lázas és lelkes • munka, amelynek tanúja volt, felér csak­nem egy évszázad teljesítményé­vel. Valóban, a mi nemzedékünk messzehangzó szóval vallhatja, hogy évtizedek lemaradását hoz­tuk be! Nagy barátunk és szövet­ségesünk segítségével felszabadul­tunk és talpraálltunk,. Népeink ke­zéről lehullt a szolgaság bilincse, homlokáról eltűnt a szomorúság • felhője és karja — pártunk erejé­től táplálva — országépítő tettek­re lendült. Szemében ma az aka­rás, az öntudat, a boldogság fé­nyessége. a győzelem érzésének tudata izzik. Nincs város, nincs falu, nincsen egyetlen tanya ebben a felszabadí­tott országban, amely ne adna ta­núságot a megtett hatalmas utunk­ról. Az elmúlt évtizedben kiküz­dött anyagi jólét olyan hatalmas, hogy felülmúlja minden álmun­kat. És a gazdasági jól^t mellett milyen lenyűgözően nagy az a szellemi felemelkedés, amelyet ha­zánk népei egy rövid évtized alatt megtettek. Űj szabadságunk meg­gyújtott fényei ott ragyognak ma milliók szemében, akiknek nagy szellemi, kulturális felemelkedése a legnagyobb eredmény, amellyel ez a munkával, erős küzdelmek­kel, harcokkal és nagy tervekkel teli évtized dicsekedhet. A szabadság hajnalhasadásával, gazdasági életünk kibontakozásá­val egyidőben kezdődött népeink kulturális életének nemes hagyo­mányokra támaszkodó, s új ala­pókra fektetett virágba borulása is. Ez a mai ragyogó évforduló al­kalmat ad egy büszke számvetés­re, de egyúttal figyelmeztet is: líz évünk elért kulturális eredményei, akár a gazdaságiak, ennek a mi új kultúránknak megvédésére és to­vábbi kibontakoztatására kötelez­nek. 1953 decemberében pártunk Központi Bizottságának teljes ülé­sén Antonín Novotný elvtárs be­számolójában a tudomány és a művészet jelentőségéről, valamint az iskolák munkájáról, a kulturális és népművelési tevékenységről szólva kifejtette, hogy épülő ren­dünk minden munkást és dolgo/ó parasztot kultúrált és nagymű­veltségű emberré akar nevelni. Szocialista közművelődésünk hiva­tott rá, hogy nagymértékben hoz­zájáruljon e nemes cél megvalósí­tásához. Ma, új életünk második évtize­dének küszöbén optimista hittel pillanthatunk vissza és a tudo­mány, a művészet, az iskola és a kulturális élet nagy és jelentős eredményeit regisztrálhatjuk. Könyveink és filmjeink legna­gyobb eredménye, hogy egyre mé­lyebben és behatóbban érvényesül bennük a pártosság követelménye, ahogy arra felejthetetlen Gottwald elvtársunk, majd Novotný elvtárs fent idézett beszámolójában és leg­utóbb Bacílek elvtárs intettek. De nemcsak könyveink és filmjeink, hanem drámai alkotásaink is egyre merészebben és igazabban szólnak arról a nagy munkáról, amely or­szágszerte folyik. Tudósaink, kuta­tóink, íróink és képzőművészeink munkájuk értelmét és célját, mű­vészetük pártasságát abban látják, hogy a nép érdekeit szolgálják tet­teikkel és alkotásaikkal. Alig két hete annak, hogy Szlo­vákia Kommunista Pártja kong­resszusán Bacílek elvtárs a Köz­ponti Bízottság munkájáról és pár­tunk további feladatairól tartott beszámolójában kiemelte tudósaink egyre szorosabbá váló kapcsolatát a néppel és utalt arra, hogy új, je­lentékeny íróink nőttek, akik mű­veik témáit dolgozó népünk hősi tetteiből mprítik és alkotásaikban folytatói klasszikusaink műveinek. „Űj életünket megéneklő költők nőttek fel. Tavaly 1452 könyvet adtunk ki 11 869 000 példányszám­ban. Ezt össze sem hasonlíthatjuk az 1937-ben kiadott könyvek szá­mával, amikor 313 könyv jelent meg körülbelül 1 600 000 példány­számban", — mondotta Bacílek elvtárs. Ez a számadat egyedül Szlová­kiára vonatkozik és magában fog­lalja a mi könyveinket, a magyar nyelvű kiadványokat is, amelyek nek példányszáma ugyancsak meg­hatványozódott. Az író azelőtt úgyszólván minden visszhang nél­kül alkotott, vaktában dolgozott, egyhelyben topogott, mert annak, akinek írt, a néptől el volt zárva. Kulturális életünk egyik legérté­kesebb fényoldala, hogy az író ma a nép eleven visszhangja mellett írja műveit, a kapott szabadság éltető áramában tanít és tanul. Ma Szlovákiában 11 állandó színház terjeszti színpadjairól az új kultúrát és köztük a mi egyre eredményesebb munkát kifejtő Magyar Területi Színházunk és a Falu Színház magyar együttese is. A szép szó, az új kultúra napszá­mosai ma olyan falvakban is meg­jelennek, esővel és faggyal dacol­va, ahova ezelőtt csak csepűrágók tévedtek búcsúk napján a nép közé. Míg a mi dolgozóink az ál­lam által támogatott Csemadok­ban fejleszthetik kultúrájukat, az ukrán kultúra fejlesztéséről az Ukrán Dolgozók Kultúregyesülete gondoskodik. A kerületi és járási vároisokban 90 kultúrházunk és városainkban, falvainkban 1003 kultúrotthonunk van. Elég, ha a márciusban meg­rendezett könyvvitá'kra utalunk, hogy lássuk ezeknek a kultúrhá­zaknak és otthonoknak jelentősé­gét. Az író találkozását olvasójával lehetővé teszik ezek a meghitt, csendes otthonok, a kultúrának igazi melegágyai. A felszabadulás óta egyedül itt Szlovákiában 19 egész estét betöltő játékfilm és 188 dokumentum- és népszerű tudományos film készült, köztük két film, „A harcnak hol­nap vége" és a „Töretlen föld" ál­lamdíjat kapott. Tegyük hozzá, hogy a szlovák film teljesen úijá­teremtődött, hiszen a háború előtt egyetlen filmünk sem volt. Eugen Suchoň „Örvény" és Ján Ci'kker „Jánošík" című operái a szlovák zene tüneményes fejlődé­séről tesznek tanúságot és ugyan­ilyen fényes és örvendetes a kép­zőművészet mérlege is a népi de­mokratikus köztársaság tíz éve alatt. Nagy eredményeink mellett akadnak még fogyatékosságok is. Éppen Bacílek elvtárs utal beszá­molójában arra, hogy az irodalom és a művészet sokkal adósa a cse­hek és szlovákok testvérisége ál­landó megszilárdítása eiszméjének. Ha valóban nincs is még olyan' mű, amely feltárná a csehek és szlovákok testvériségének történel­mi gyökereit, amely állandóan szilárdítaná azt a tudatot, hogy a csehek és szlovákok, ez a két nem­zet nemcsak nyelvében rokon, ha­nem közel áll egymáshoz törté­nelme legdicsőbb szakaszaiban, (Folytatás a 2. oldalon.) Csehszlovákia felszabadításának ünnepségeire Prágába érkezett a magyar kormányküldöttség Csütörtökön, május 5-én a dél­előtti órákban Prágába érkezett Cseh­szlovákiának a szovjet hadsereg ál­tal való felszabadítása 10. évfordu­lója ünnepségeire a Magyar Népköz­társaság kormányküldöttsége. A küldöttséget Hidas István, a Ma­gyar Népköztásaság minisztertaná­csának elnökhelyettese vezeti. Tagjai Szabó János, helyiipari miniszter, Hegyesi László vezérőrnagy és Hor­váth Imre, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete. A küldöttséget a ruzyni repülőté­ren Rudolf Barák, a CSKP KB politi­kai irodájának tagja, belügyminiszter, Vratislav Krutina, a CSKP KB titká.a, és Václav Dávid külügyminiszter üd­vözölték. A fogadtatáson részt vettek dr. Josef Plojhár egészségügyi mi­niszter, František Krajčír belkeres­kedelemügyi miniszter, dr. Ján Bar­tuška igazságügyiminiszter, dr. Fran­íišek Kahuda iskolaügyi miniszter, dr. Dionysius Polanský, a nemzetgyűlés alelnöke, a hadsereg képviselői, a mi­niszterhelyettesek, dr. J. Ječný, a kü­lügyminisztérium diplomáciai proto­kollfőnöke és más közéleti tényezők. Jeten voltak még a baráti országok nagykövetei is. A Magyar Népköztársaság kormány­küldöttségének megérkezése után fel­hangzottak a magyar, csehszlovák és szovjet államhimnuszok, majd utána Hidas István, a Magyar Népkörtása­ság minisztertanácsának elnökhelyet­tese, a küldöttség vezetője, Ján Ze­man altábornagy kíséretében szemlét tartott a prágai helyőrség díszórsége felett. Ú§abb W r,e •• J, » m köszöntjük a munkagyőselmekkel felszabadulás évfordulóját A jubileumi — évforduló előtt— A KELETSZLOVÄKIAI GÉP­ÜZEMBEN a több mint 400 szo­cialista kötelezettségvállalás telje­sítése szép sikerek elérését ered­ményezte. A múlt év ugyanezen időszakához viszonyítva ez évben a munka gazdaságosságát 26 szá­zalékkal fokozták, a gépek kihasz­nálása 11,5 s^azalékkal emelke­dett, az önköltség pedig 12 szá­zalékkal csökkent. A ZSOLNAI CELLULÖZE-ijZEM dolgozói, a kormány és a minisz­térium vörös zászlóinak hatszoros birtokosai a felszabadulás jubileu­mi évfordulóját új munkagyőzel­mekkel köszöntik. Az össztermelés tervét az év elejétől 105,6 szá­zalékra teljesítik. A minőség javí­tásával és az önköltség csökken­tésével több mint 460 ezer koro­nát takarítottak meg. A NYITRAI ÄRAMELOSZTÔ­tlZEM dolgozói az évi szép ered­ményeikkel a vállalat ketetén be­lül az első helyre kerültek. Ter­vüket bruttó értékben 107,7 szá­zalékra teljesítették. Az önköltség csökkentésével pedig 334 000 koro. nát takarítottak meg. Derekas munkát végeztek (E. E.) A bratislavai „Dimitrov­üzem" kollektívája lelkesen készül felszabadulásunk 10. évfordulójának megünneplésére. A munkások és mű­szakiak már az év elején nagy szám­ban tettek felajánlást. Az üzem ve­zetősége mindenben segítségére volt a dolgozóknak, hogy ígéretüket valóra válthassák. A verseny legjobbjainak eredményeit naponta nyilvánosságra hozzák. Bizony ritka eset, hogy va­lakinek neve hosszabb ideig szerepeljen az elsők között, mert mindenki szor­galmas munkával igyekszik a legjob­bak közé kerülni. Az osztályok és műhelyek közötti verseny és a párosverseny eredménye, hogy az első negyedévi tervet 102 százalékra teljesítették. De nemcsák az volt a céljuk, hogy többet termel­jenek, hanem az is, hogy csökken­jen a gyártmányok önköltsége. Ezért az új, termelékenyebb technológiai el­járások előtt szélesre tárták az üzem­részleg kapuit. A januári eredmények még nem voltak .kielégitőek. Nem ér­tette meg minden egyes dolgozó a technológiai eljárás szigorú betartá­sának jelentőségét, a különféle anya­gokkal való takarékosságot, még ak­kor is, ha csak pár fillér az értéke. Nem is beszélve a villanyáram olyan fogyasztásáról, amelyre igazán nem volt szükség. Az üzemi pártszervezet, pártcsoportok, az üzemi tanács és a szakszervezeti csoportok kezdték a hiányosságokat megvitatni minden munkahelyen. Ez meghozta eredmé­nyét. Az önköltség 8,40 százalékos csökkentésére kötelezték magukat, amit 10,84 százalékra teljesítettek és így 377 840 koronát takarítottak meg nemze tgazdaságunknak. Az újítómozgalom is nagyon fej­lődött az üzemben. Nemcsak alkalom­szerűen foglalkoznak az újításokkal, hanem tervszerűen a termelésben fel­merülő akadályok leküzdésére irányí­tották tevékenységüket. Az utolsó időben a 08-as munkahelyen kis, de jelentős módosításokkal foglalkoztak. Legfontosabbak Zavazal elvtárs és Sí­kora elvtárs módosítása, aki tisztító­por helyett hulladékvattával tisztítja a kannákat és így 9 koronát takarít meg naponta. Ha ezt hónapokra, évek­re összegezzük, jelentős megtakarítást jelent nemzetgazdaságunknak. Az üzem dolgozói felajánlásaik tel­jesítésével és t újabb vállalásokkal, a félévi terv teljesítésének biztosításá­val üdvözlik felszabadulásunk 10. év­fordulóját. Ahol a férfiing-újdonságok készülnek A tavasznak nemcsak az első fecske, nemcsak a sarki ibolyaárus a csalha­tatlan jele, hanem az is, hogy egy-egy textilüzlet kirakatát úgy ellepik a kíváncsi nézőkí mint a virágok kely­hét az édességre vadászó méhecskék. Legtöbbnyire fiatal lányok, asszonyok álldogálnak a kirakatok előtt. Az egyik belvárosi textilüzlet kirakata előtt azonban nyolcan tolonganak, valamennyien férfiak. Azaz kilencen, mert én is közéjük álltam, megálla­pítani, mi lehet mdászpuskákon és dohányzási cikkeken kívül az a látni­való, amely megállásra késztet nyolc komotyképű fiatalembert. Ingek feküdtek szép sorjában a ki­rakatban. Szürke, kékszínű és tarka férfiingek: Praktikus és mégis csino.­férfias viselet, sportos szabású, szép időben kabátot sem kell viselni hozzá. A nagy bratislavai fehérnemű­üzemben, a Zornicában, ahol a „Zor­nica" márkájú közkedvelt férfiingek készülnek, száz meg száz csinos fia­tal asszony és leány hajol mindennap a zakatoló villanyvarrógép fölé, hogy szorgalmas munkájával kielégítse a férfiaknak azt a jogos igényét, hogy jól szabott ingekben járhassanak. — Üzemünk idei gyártási terve úgyszólván kizárólag sportférfiing készítését írja elő — válaszol kérdé­semre a Zornica üzemvezetője, Va­nák Alfréd elvtárs. — Olyan nagy ebből a kereslet, hogyha éjjel-nappal dolgoznánk, se tudnánk elegendő mennyiséget készíteni. Pedig hát üze­münk a legkorszerűbb módszerek sze­rint dolgozik. Szalagrendszer szerint folyik itt a munka, minden dolgozó az ingkészítésnek úgyszólván csak egyetlen műveletét végzi, így a sza­bászatból kikerülő anyag, véghálad a dolgozók kezein és rövid időn belül már mint kész ing vasalva és adjusz­tálva kerül a csomagólóosztályra. Üze­münk igen nagy _ gondot fordít a ki­való minőségre is. A minőségi ellen­őrök gondosan megvizsgálják a mun­kadarabok minőségét, sőt amióta Csutkih éš Amelcsenkova módszereit is bevezettük, minden dolgozó saját­maga is éberen ügyel arra, hogy csak tökéletes munka kerüljön ki keze alól. így értük el azt az eredményt, hogy az első negyedévben nemcsak a gyár­tási tervet teljesítettük 100,3 százalék­ra, hanem a minőséget is terven fe­lülire emeltük. Vanák igazgató elmondja azt is, hogy az idei tavaszi és nyári idény­ben minden férfi kiváló minőségű sportingek között válogathat majd. A vállalat dolgozói, élükön a 228 Szú­zalékra dolgozó Valovič Máriával, a 200 százalékot teljesítő Texler Mária varrónővel, továbbá Bojišek Mária és Cleichig Mária kiváló vasalónővel, azt a fogadalmat tették május 9-e tiszte­letére, hogy a következő negyedév­ben a sportingek minőségét 99 szá­zalékra emelik, a gyártmányok 5 szá­zaléka aranyvignettás kiváló minő­ségű ing lesz, az önköltséget pedig 15 000 koronával fogják csökkenteni. Neumann János

Next

/
Oldalképek
Tartalom