Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-03 / 105. szám, kedd

2 III %w 1955. május 3. J. V. Sztál in emlékmű leleplezése Prágában Václav Kopecký miniszterelnökhelyettes beszéde Tisztelt elvtársak! Drága vendégek 1 Az örömteljes május 1. jegyében fo­gunk hozzá ennek az emlékezetes ün­nepélyes aktusnak lefolytatásához, amely a Csehszlovák Köztársaság­nak a hős szovjet hadsereg által való felszabadítása 10. évfordulójának ün­nepségeivel kapcsolatos. 1949. év december havában, ami­kor népünk Sztálin elvtárs 70. szü­letésnapjának megtisztelésére készült, a csehszlovák kormány határozatot hozott, hogy Prágában méltó emlékmű épüljön hazánk szovjet felszabadítói­nak emlékére és a Nagy Honvédő Há­ború szovjet katonasága főparancsno­kának, a Szovjetunó generalisszimuszá­nak és az OSZSZSZK Minisztertaná­csa elnökének, Joszif Visszárionovics Sztálinnak emlékére. Az egész prágai nép óhajával összhangban, Prága fő­város Központi Nemzeti Bizottsága hálával fogadta a kormány e határo­zatát és elhatározta, hogy a letnái térséget jelölik ki Sztálin generalisszi­musz emlékművének helyéül. Klement Gottwald elvtárs, feledhetetlen köztár­sasági elnökünknek és Csehszlovákia Kommunista Pártja elnökének véd­nöksége alatt 1949. december 21-én letették az emlékmű alapköveit, ame­lyeket a köztársaság minden kerületé­ből hoztak, és amelyekhez hozzátettek egy követ az ősi prágai Vár alapjaiból is. Az emlékmű felállításáról való gon­doskodást magára _ vállalta azután a párt és a Nemzeti Front kormánya képviselőinek különbizottsága, élén az akkori miniszterelnökkel és későbbi köztársasági elnökkel Antonín Zápo­tocký elvtárssal. Ma szemünk előtt emelkedik ez a hatalmas gránitemlékmű, amely monu­mentális, szimbolikus szoborcsoportot ábrázol. Felépítésével köztársaságunk fővárosában és ezen a méltó helyen a csehszlovák kormány, Csehszlovákia Kommunista Pártja, Prága város, a prágai és az egész csehszlovák nép a legnagyobbfokú tiszteletet adja meg hazánk szovjet felszabadítóinak és Joszif Visszárionovics Sztálin genera­lisszimusz nagy emlékének. Elvtársak! Felépítettük ezt az emlékművet, hogy megörökítsük a szovjet nép és Sztálin generalisszimusz érdemeit né­peink 1945. évi felszabadításában a német fasiszta járom alól. Tíz év után ezekben a pillanatokban ismét élén­ken emlékezünk 1945. májusának első napjaira, amikor a bátor szovjet had­sereg győzedelmes előrenyomulásával a szabadság hazánk szívéhez közele­dett. A hitleri katonasággal folytatott véres harcokban köztársaságunk terü­letén a szovjet hadsereg hősei nagy áldozatokat hoztak szabadságunkért. És hozták ezeket az áldozatokat egé­szen 1945. május 9-ig, amikor a győz­tes szovjet hadsereg megérkezett, hogy megmentse Prágát a pusztulás­tól, amellyel a vereségtói felbőszült hitleri hordák fenyegették és hogy Prága felszabadításéval ne csak be­fejezzék egész köztársaságunk felsza­badítását, hanem diadalmasan bete­tőzzék a Szovjetunió történelmi győ­zelmét a német fasiszták felett. Felszabadításunk 10. évfordulójának előestéjén ennél az emlékműnél ismét megemlékezünk arról, hogy Sztálin generalisszimusz hogyan adott pa­rancsot 1945. május 5-én a prágai nép kérésére az 1. ukrajnai front harc­kocsizó- és gyalogsági egységeinek, hogy Berlin és Drezda felől hősies villámfelvonulást hajtsanak végre a veszélyeztetett Prága megmentésére. Prága népe soha sem felejti el azt az ujjongó örömet, amelyet akkor ér­zett, amikor 1945. május 9-én a szov­jet harckocsik bevonultak Prága utcái­ba és a virággal elárasztott szovjet hősök meghozták Prága megváltását és szabadságát. Nem felejti el azonban Prága népe azt sem, hogy 1945. má­jus 9-én sok szovjet katona vére ön­tözte a prágai utcákat és életével fizetett szabadságunkért. Soha sem felejtjük el azokat a szomorú per­ceket, amikor a szabad Prágában sír­ba helyeztük az elesett szovjet hő­söket. Soha sem felejtjük el, hogy népünk karjaiban haltak meg még a felszabadulás után is a súlyosan se­besült szovjet katpnák, tisztek, tábor­nokok százai, akiknek az olšany-i te­Hálánk, szeretetünk és barátságunk jele a szov­jet nép és hadserege iránt, mely felszabadította né­peinket a fasiszta járom alól és megnyitotta népünk előtt a boldog élethez vezető utat, a prágai J. V. Sztálin emlékmű. J. V. Sztálin generalisszimusznak, Lenin műve folytatójának és Csehszlovákia nagy barátjának örök emlékére állítottuk. Örökké emlé­kezni fogunk arra, hogy 1945. május 9-én dőlt el győzelmesen a csehszlovák nép szabadságáért és függetlenségéért vívott hősi küzdelem. Május elseje estéjén a prágaiak tízezrei gyűltek össze a Vltava partján a Máneš- és Šverma hidak között, ahonnan a legjobb kilátás nyílik az emlék­műre. Több tízezer prágai nézte végig az emlék­mű ünnepélyes leleplezését, a Vltaván úszó ha­jókról. A Vltava partjáról a Letná csúcsáig veze­tő lépcsők két oldalán az emlékmű építői, az épí­tőmunkások, technikusok, kertészek és brigádosok sorakoztak fel. Az emlékmű két oldalán görögtüzek lobogtak, a zászlórudakon csehszlovák és szovjet zászlókat len­getett a májusi szél. Az emlékmű alapjának grá­nitköveibe a következő szavakat vésték be: „A csehszlovák nép — felszabadítójának!" Pontban 19.30 órakor érkeztek meg a párt és a kormány képviselői — Rudolf Barák, Alexej čepič­ka, Jaromír Dolanský, Zdenék Fierlinger, Václav Kopecký, Antonín Novotný, Viliam Široký, Antonín Zápotocký, a CSKP KB politikai irodájának tagjai, Otakar Siműnek, a politikai iroda jelöltje, továbbá Emanuel Slechta, a Csehszlovák Szocialista Párt elnöke, Josef Plojhár, a Csehszlovák Néppárt el­nöke és a kormány többi tagjai. Az emlékmű előtti téren gyűltek össze a Cseh­szlovák-Szovjet Baráti Szövetség, a Forradalmi Szákszervezeti Mozgalom, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség, a Csehszlovákiai Békevédők Bizottsága és a többi tömegszervezetek, a csehszlovák fegy­veres erők képviselői, a tudomány, kultúra és mű­vészet képviselői, köztársaságunk kerületeinek kép­viselői, az emlékmű megalkotói és a felállítására alakult kormánybizottság tagjai. Az ünnepélyen jelen volt Ny. P. Firjubin, a Szovjetunió prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és a baráti országok nagykövetei is. Dolgozó népünk képviselőivel együtt részt vettek az ünnepségen a külföldi szakszervezeti küldött­ségek is, akik május 1. ünnepségeire érkeztek Cseh­szlovákiába. Az emlékmű leleplezésének ünnepségét Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Csehszlovák Köztársaság kormánya megbízásá­ból Rudolf Barák, a CSKP KB politikai irodájának tagja nyitotta meg Bedfích Smetana egyik örökbe­csű művének ünnepélyes elhangzása után. Utána Václav Kopecký, a CSKP KB politikai irodájának tagja emelkedett szólásra, hogy meg­tartsa ünnepi beszédét. Utolsó szavainál, amikor hazánk felszabadítóit él­tette, kigyúltak a fényszórók, megvilágítva a hatal­mas szoborcsoportot. Az emlékmű leleplezését a Szovjetunió, hős hadserege, a csehszlovák-szovjet barátság és Csehszlovákia Kommunista Pártja él­tetése kisérte. F.zután Ny. P. Firjubin, a Szovjetunió prágai nagykövete mondott beszédet csehül, melyet a je­lenlévők sokszor szakították meg viharos tapssal és< éljevzéssel. Az ünnepély befejező részében Adolf Svoboda, Prága főváros polgármestere a prágai polgárok nevében gondjaiba vette az emlékművet. A csehszlovák és a szovjet himnusz hangjai, amelyekbe beledördültek a díszágyúlövések, fejeztek be az ünnepséget. A prágaiak tízezrei, akik a Vltava túlsó partjáról nézték az ünnepséget, átvonultak a Csehov-hídon, hogy az emlékmű leleplezésének történelmi napján megtekinthessék azt a művet, amellyel a köztársa­ság fővárosa és Csehszlovákia népe tisztelettel adó­zott felszabadítóinak. metőben levő sírjait a prágai nép fél­tő szeretettel gondozza. E szovjet hősök — felszabadítók — halhatatlan emlékének emeltük ezt az emlékművet. Nekik adózunk tisz­telettel ezekben a pillanatokban. Leg­mélyebb tisztelettel hajlunk meg Jo­szif Visszárionovics Sztálin genera­lisszimusz emléke előtt, aki mint a győztes szovjet hadsereg főparancs­noka és mint a szovjet nép nagy ve­zére felszabadító tetteivel halhatatla­nul beírta nevét hazánk történelmébe. Ezekben a pillanatokban forrón üd­vözlünk minden szovjet hőst. akik tíz évvel ezelőtt felszabadították or­szágunkat és Prágánkat. Üdvözöljük felszabadítóinkat: a szovjet katoná­kat, tiszteket, tábornokokat és mar­sallokat. Üdvözöljük Konyevet, a Szov­jetunió marsallját, Malinovszkij mar­sallt, Jeremenko marsallt, Moszkftlen­ko marsallt, üdvözöljük Lejlusenko vezérezredest, Gordov vezérezredest, Zsadov vezérezredest és a többi szov­jet parancsnokokat, akik azokat a szovjet katonákat vezették, akik fel­szabadították köztársaságunkat és Prá­gánkat. Hálás tisztelettel emlékezünk Tolbuhinnak, a Szovjetunió marsall­jának emlékére és Rybalko marsallnak, a harckocsizó egységek marsalljának emlékére, amely egységek elsőnek ér­keztek Prágába 1945. május 9-én. Az egész prágai lakosság érzéseit tolmácsoljuk, amikor ezen ünnepélyes alkalomból külön üdvözöljük a szov­jet hadsereg minden alakulatát, akik­nek tíz évvel ezelőtt Sztálin gene­ralisszimusz történelmi parancsára a „Prágai" jelzőt adományozták azért, mert a legjobban kitüntették magu­kat a Prága felszabadításáért vívott harcokban 1945. május 9-én. Elvtársak! "Ezt az emlékművet annak jeléül ál­lítottuk fel, hogy 1945. május 9-én, há­la a hős szovjet hadsereg felszabadító segítségének és a Szovjetunió törté­nelmi győzelmének a német fasizmus felett, új korszaka kezdődött népünk és államunk történelmének. 1945. má­jus 9-én nemcsak Csehszlovákia né­peinek a szabadságáért és a függet­lenségéért vívott ősi harca dőlt el, hanem eldőlt az is, hogy meg­kezdődött Csehszlovák Köztársaságunk népeinek új, boldog sorsa, amely ál­lam a felszabadulás után a szocializ­mus útján haladó új népi demokrati­kus köztársasággá válhatott. Milyen mérhetetlen segítséget nyújtott a szovjet nép építő művünkben! Ugyan­olyan önfeláldozással, amilyennel 1945 májusában felszabadításunkra sietett a szovjet nép, ugyanolyan áldozatkészen tettek, és tesznek meg mindent, hogy segítsenek nekünk a szocializmus alapjain felépíteni új, boldog életün­ket. Országunk dolgozó népe, mun­kások, parasztok, értelmiségiek, köz­társaságunk minden hazafiasan érző polgára ma, az 1945 májusa óta el­telt tíz év után tudatosítani tud­janak, miért hálásak a Szovjetunió iránt, miért hálásak a szovjet nép iránt. Csehszlovák népünk e hálájának kife­jezése jeléül állítottuk fel ezt az em­lékművet. E szoborcsoport alakzatai azt a szi­lárd barátságot ábrázolják, amely ma egybekapcsolja a csehszlovák és szov­jet népet. Gránitszilárd barátság ez! Mert ezt a barátságot a német fasiz­mussal folytatott küzdelemben, a sza­badságért folytatott küzdelemben kö­zösen ontott vér pecsételte meg. Ezt a barátságot Csehszlovákia és a Szovjet­unió nemzeteinek testvéri szeretete tette erőssé. Ezt a barátságot Cseh­szlovákia és a Szovjetunió munkás­osztályának közös nagy eszméi, a szo­cializmus és a kommunizmus eszméi, Marx—Engels—Lenin—Sztálin eszméi szentelték meg. Ez a barátság törhe­tetlenné, megbonthatatlanná vált és mélyen, kitörülhetetlenül él az egész csehszlovák nép szívében, amely zász­laján Klement Gottwald szent öröké­ként hordozza annak szavait: „A Szov­jetunióval örök időkre!" Mi e pillanatban is a csehszlovák­szovjet barátság szellemében nyilvánít­juk ki határtalan odaadásunkat és leg­forróbb szeretetünket a testvéri Szov­jetunió, nagy szövetségesünk, erős védőbástyánk és támaszunk, élő példa­képünk iránt. Manifesztáció keretében juttatjuk kifejezésre, hogy a legszoro­sabban a Szovjetunió oldalán állunk most a békéért, Európa és a világ biz­tonságáért folytatott nemes harcában. Mivel teljes mértékben tudatosítjuk, hogy milyen új veszélyek fenyegetik országunkat az imperialisták háborús terveiből, a párizsi egyezmények rati­fikálásából, Nyugat-Németország újra­felfegyverzéséből kifolyólag. Felépítet­tük ezt az emlékművet, hogy mindig eszünkbe juttassa azt, hogy köztársa­ságunknak a szovjet nép és népünk nagy áldozatai árán kiépült szabadsá­gát, amely új szocialista életet biztosít számunkra, meg kell védeni minden ellenséggel szemben, és minden erőnk­ből. Tudatában vagyunk ennek a szent kötelességnek. És itt manifesztáljuk azt, hogy készek vagyunk megvédeni hazánkat bármely órában, hogy készek vagyunk védeni hazánkat hősies ál­dozatkészséggel és hogy készek va­gyunk védeni hazánkat egy emberként a legpéldásabb nemzeti és hazafias egységben! Soha sem engedjük meg, hogy az imperialisták megrabolják köztársaságunk biztonságát és békéjét. Sohasem engedjük meg, hogy a nyu­gat-német militaristák hozzányúljanak hazánk határaihoz. Sohasem engedjük meg, hogy az ellenség pusztító fegy­vere veszélyeztesse gyönyörű Prágán­kat. Sohasem engedjük meg, hogy nemzeteink hitleri kínzói, a Gestapo és SS gyilkosok és Lidice gyújtogatói, az őrült fasiszta erőszakoskodók megis­mételhessék gaztetteiket. Remegjenek népünk haragjától és attól az erőtől, amelyre köztársaságunk ma, új fejlő­désének tíz éve után támaszkodik. Ma a Szovjetunió, az összes népi demok­ratikus országok hatalmas ereje, a ha­talmas Kínai Népköztársaság áll mel­lettünk. Ma a béke, a demokrácia és szocializmus nagy táborának legyőz­hetetlen ereje van mellettünk. És ma új népi csehszlovák hadseregünkben olyan véderőnk van, amely képes na­gyon hathatósan hozzájárulni az ellen­ség döntő leveréséhez, ha azok gonosz agresszióra vetemednének. Békét óhajtva, amiért az összes vi­lágrészek békeszerető nemzetei egyre szélesebb arcvonalban harcolnak, mi egyúttal ígérjük, hogy minden igyeke­zetünkkel azon leszünk, hogy építő és alkotó munkánk további fejlesztésével a béke bástyájaként még jobban meg­erősítsük drága népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságunkat. Ezt ígérjük abban a pillanatban, amikor összegyűltünk ennél az emlék­műnél, amely oly magasra emeli gon­dolatainkat és amely oly jelentősen jelképezi nemzeteink fejlődésében és népünk sorsában az új történelmi kor­szakot. Büszkék vagyunk arra, hogy az or­szágunk történelmi dicsőségét hirdető emlékmű mellett, a prágai vár közelé­ben, amely ma dolgozó népilnk győztes hatalmának jelképe, ez az emlékmű úgy fog a magasba emelkedni, mint olyan mű, amely hazánk új, boldog, szocialista korszakát jelenti. És közben drága szovjet barátainkra gondolunk, akik előtt felszabadításunk 10. évfordulója alkalmából el akarunk dicsekedni azzal, hogy milyen új fej­lődést értünk el hazánkban annak a szabadságnak tíz éve alatt, amelyért ők harcoltak és hogy milyen új szép­séget adtunk Prágánknak, melyet 1915 májusában megvédtek a pusztulástól és amelyet akkor a német fasizmus hat évig tartó barbár uralma után meg­gyötörten láttak. Igen, rájuk gondo­lunk, szovjet barátainkra, akik Prágán­kat egybekapcsolják Vladimír Iljics Lenin halhatatlan emlékével, aki 1912­ben a prágai konferencián megalakí­totta a bolsevikok dicső, győzedelmes pártját. Szovjet barátainkra gondo­lunk, akik oly őszintén szeretik orszá­gunkat, és akik szeretik Prágánkat, csodálják ősrégi kultúráját, történelmi gazdagságát és szépségét. Drága szov­jet barátainknak felszabadításunk 10. évfordulója alkalmából meg akarjuk mutatni, hogy Prága ma még inkább hasonlít ahhoz az arany Prágához, aho­gyan ismerik és ahogyan hívják és hogy ma még inkább arany Prágává teszi ez az emlékmű is, melyet a szov­jet felszabadítóink érdemeinek meg­örökítésére és Joszif Visszárionovics Sztálin generalisszimusznak, Lenin műve nagy folytatójának, Csehszlová­kia felszabadítójának és barátja emlé­kének megörökítésére építettek. Ez a Prága felett hatalmas gránittömbökben emelkedő, csehszlovák-szovjet barát­ságot jelképező emlékmű örök időkre szól. Idejönnek majd a csehszlovák nép mostani és jövő nemzedékei, hogy megerősítsék akaratukat: a szovjet néppel hü szövetségben dolgozni a leg­áldozatkészebben a jólétért és boldog­ságért, köztársaságunk egyre szebb jövőjéért. Elvtársak és elvtársnők! A mi kötelességünk a párt és a kormíny, egész népünk nevében for­ró köszönetet mondani mindenkinek, aki ennek az emlékműnek építésében érdemeket szerzett, köszönetit mon­dani a művészeknek, szobrászoknak, építészeknek, kőfaragóknak, építőipa­ri munkásoknak és technikusoknak, kertészeknek, a brigádmunkások ez­reinek, akik a Sztálin emlékmű építé­sén, és környékének rende^só/i áldo­zatos szeretettel, a nagy megtisztel­tetés érzésével dolgoztak és dolgoznak. Köszönet illeti őket azért a nagyszerű és magas értékű műért, amelyre most büszkén tekintünk. Elvtársak és elvtérsnők! Bekövetkezett emlékünnepségünk jelentős aktusa. A fénytengerben hó­fehéren tündöklik az újonnon felépí­tett Sztálin emlékmű gránitból ké­I szült szoborcsoportozata. A prágai nép nagy tömegeinek részvételével és örömteli izgalomban éljük ét Joszif Visszárionovics Sztálin generalisszi­musz emlékműve ünnepélyes leleplezé­sének pillanatát. Az egész csehszlovák nép, köztársaságunk nyugati határai­tól keleti határáig, Aštól Csernőig, a Sumavától a Tátráig e pillanatban ve­lünk van. E nép nevében kiáltjuk: Dicsőség hazánk szovjet felszabadí­tóinak! Örök dicsőség Joszif Visszárionovics Sztálin generalisszimusz emlékének! (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom