Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-27 / 127. szám, péntek

1955. május 27. UISZ0 5 A magyar nemzetgyűlés jóváhagyta a varsói szerződést A magyar nemzetgyűlés május 25én tartotta rendkívüli ütését, amelyen megtárgyalta a nyolc európai állam között létrejött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A magyar kormány és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottságának tagjai 10 órakor foglalták el helyüket a nemzetgyűlésben. A diplomaták páholyaiban helyet foglaltak J. V. Andropov szovjet nagykövet, Štefan Major csehszlovák nagykövet és a többi képviseleti hivatalok vezetői. Rónai Sándor, a nemzetgyűlés elnöke megnyitotta az ülést, majd Boldocrki János külügyminiszter javasolta a szerződés törvényesítését. A magyar kormány nevében Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke mondott beszédet. Ezután Rákosi Mátyás beszélt, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottsága nevében. Az ezután következő vitában több szónok vett részt. A vita végeztével a képviselők egyhangúlag jóváhagyták a varsói szerződés elfogadásáról szóló törvényjavaslatot. A bolgár nemzetgyűlés külügyi bizottsága javasolja a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírását A bolgár távirati iroda közlése szerint a bolgár nemzetgyűlés külügyi bizottsága 1955. május ?5-én tárgyalta a moszkvai deklarációt aláírt államok között a varsói értekezleten megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslatot. A varsói értekezletről és a szerződés jelentőségéről Mincso Neicsev külügyminiszter tartott beszámolót. A külügyi bizottság egyhangúlag elhatározta, hogy a nemzetgyűlésnek elfogadásra ajánlja a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslatot. Az albán nemzetgyűlés május 28-án tárgyalja a varsói szerződés jóváhagyását Az albán sajtóügynökség jelentése szerint az Albán Népköztársaság minisztertanácsa Tiranában május 25-én tartotta ülését, amelyen Mehmed Sehu, a varsói értekezleten részt vett albán kormányküldöttség vezetője beszámolt az értekezlet lefolyásáról és eredményeiről. Az Albán Népköztársaság minisztertanácsa egyhangúlag elhatározta, hogy jóváhagyja a varsói értekezleten részt vett 8 állam által megkötött és 1955. május 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést, valamint a szerződésben részvevő államok fegyveres erői egységes parancsnokságának létesítését. A minisztertanács egyben elhatározta, hogy javasolja a nemzetgyűlés elnökségének a nemzetgyűlés rendkívüli ülésének a legrövidebb időn belüli öszszehlvását a szerződés jóváhagyására. A nemzetgyűlés elnöksége május 25-i ülésén elhatározta, hogy a nemzetgyűlést május 28-ra összehívja rendkívüli ülésre. Pinay és Dulles a négyhatalmi tanácskozásról A „Francé Presse" hírügynökség közlése szerint Pinay francia miniszterelnök május 25-én a francia kormány ülése után kifejtette a három nyugati hatalom álláspontját, amelyek úgy vélik, hogy a négy hatalom miniszterelnökeinek értekezletét július 18—21-én tarthatnák meg. A „Francé Presse" hírügynökség egy másik közlése arról számol be, hogy Dulles, az USA külügyi államtitkára Eisenhowerrel, az USA elnökével folytatott tanácskozása után kijelentette, hogy kormánya egyetért a négy nagyhatalom legfelsőbb képviselői értekezletének fenti időpontjával. A három nyugati hatalom feltételezi, hogy a külügyminiszterek háromnégy nappal a miniszterelnökök értekezlete előtt találkoznának, hogy előkészíthessék a tárgysorozati programot. A nyugati hatalmak az ülés színhelyéül épipen úgy, mint azelőtt, Lausannet ajánlják, azonban megjegyzik, hogy ezt a kérdést véglegesen a négy külügyminiszter intézhetné el az ENSZ alapokmánya évfordulójának ülésén San Franciskóban, június végén. A Szabad Német Ifjúság kongresszusa „Német ifjúság, egyesülj hazád békéjének és boldogságának harcában!" E jelszó jegyében kezdődött Erfurtban május 25-én a Szabad Német Ifjúság Szövetségének V. kongresszusa. Az ünnepélyesen feldíszített csarnokban az új Németország ifjú nemzedékének több mint 2500 legjobb képviselője gyűlt össze. Három napon át tanácskozni fognak arról, hogyan küzdjenek legjobban a háború veszedelme, valamint a párizsi egyezmények ellen, Németország egységéért jés a nemzetek közötti békéért és barátságért. A kongresszuson részt vesznek a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ifjúsági küldöttségei. Erich Honnecker, a Szabad Német Ifjúság Szövetségének elnöke beszédében összehasonlította azokat a körülményeket, amelyek között felnő, él és dolgozik a Német Demokratikus Köztársaság ifjúsága, a nyugat-németországi ifjúság helyzetével. Az NDK ifjúsága előtt a legszebb távlatok nyílnak, míg Adenauer országának ifjúságára nyomorúságos sors vér. Honnecker rámutatott az NDK-ban elért eredményekre a szocializmus építése terén. Majd figyelmeztetőleg utalt arra a halálos veszedelemre, amely a bonni klikk részéről fenyegeti a német ifjúságot. DÉL-VIETNAMBAN a Reuter ügynökség sajtótudósltójának közlése szerint május 25-én kiújultak a harcok a dél-vietnami sorkatonaság és a „Hoa Hao" vallási szekta alakulatai között. A LONDONI TEXTIL-INTÉZET évzáró értekezletén közölték, hogy,Angliában a textilszükféglet az utóbbi évek során állandóan csökken. Ma Nagy-Britanniában átlag csak annyi textilt vásárolnak, mint az 1930— 1934-es válság Idején. A KOREAI KOZPOSrri sajtóhiveta) jelentése szerint a liszinmani kormány Dél-Korea különböző járásaiban több mint 150 iskola épületét és berendezését bocsátotta áruba, hogy ezáltal fedezetet nyerjen a katonai kiadásokra. K. V. KISZELEV, a Fehérorosz SZSZK külügyminisztere e napokban küldött választ az ENSZ fótitkárának 1055. március 22-i levelére, amelyben. az ENSZ alapokmánya aláírásának 10. évfordulója tiszteletére rendezendő ülésről van szó. K. V. Kíszelev Válaszában közli, hogy a Fehérorosz SZSZK részt vesz az ENSZ tagjainak az évforduló tiszteletére rendezendő ülésén, San Franciskóban. A SZOVJETÜNK) LEGFELSŐ TANÁCSÁNAK elnöksége Mlchadl Andrlenovlci Jevszejenkot kőolajipari mir'szterré nevezte ki és egyszersmind felmentette öt a kőolajipari-építészeti miniszteri tisztségétől. Kőolajipariépítészeti miniszterré a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége Aiexaj Mírilovios Kortunovot nevezte ki. A GÉPI MUNKA ELŐNYEI Saraholással a kapásnövények nagy terméséért Csak pár héttel ezelőtt fejezték be a szövetkezeti tagok, állami birtokok dolgozói és az egyénileg gazdálkodó földművesek a cukorrépa, kukoricfi és burgonya ültetését. Az említett növények ültetésével a munka még nem fejeződik be. Nagyon sok munkát igényel a gondozásuk a vegetáció idején. A cukorrépát ki kell egyelni és a kukoricával együtt többször kell sarabolni, kapálni. Ugyanígy a burgonya kapálásáról és a sorok közti megművelésről sem feledkezhetünk meg. A sorközi kapálásnak már itt az ideje. Több száz, sőt több ezer hektár cukorrépával bevetett területen már elvégezték dolgozó parasztjaink a sarabolást. A múlt napokban megkezdődött a kukorica és burgonya sarabolása is. Ezekben a napokban tehát fontos, hogy beszéljünk a cukorrépa, kukorica, burgonya és egyéb kapásnövények kapálási munkáiról, a sorok közti kultivácíóról. A mag elvetése után, de főleg eső után a talaj felületén száraz réteg keletkezik, ami nagyon ártalmas a fiatal növényre. Ez a száraz réteg megakadályozza a savak behatolását a talajba, megakadályozza a fiatal növényhajtásnak a talaj felszínére való jutását. A sarabolással ezt a száraz réteget legkésőbb két-három nappal képződése után fel kell törnünk. A sorok közötti kultivációval megakadályozzuk a talajvíz elpárolgását, amivel a talaj felszínén védőréteg keletkezik, amely megakadályozza a lepárolgást. Ezzel szabályozzuk a talaj víztartalmát. A talaj víztartalmával összefüggésben van a levegőtartalom is. A talaj levegőhiánya csökkenti a gyökérrendszer működését. Ez viszont akadályozza, hogy a növények felhasználják az ásványi anyagokat és megnehezíti a hasznos mikroorganizmusok bakteriális működésének életfeltételeit. A tudományos kutatások bebizonyították, hogy a talaj levegőtartalmának 35 százalékról 23 százalékre való csökkenése a cukorrépatermésnél 56 mázsa veszteséget jelent egy hektáron. A levegőtartalomnak 11 százalékra való csökkenése további 70 mázsával csökkenti a termést hektáronként. A talaj helyes levegőrendszerének szabályozása tehát a sorok közötti kultiváció további feladata. A talaj felszíne annak megbolygatásával nagyobbodik, ami a talaj hőmérsékletének emelkedésében is megnyilvánul, mert a megbolygatott talajfelszín jobban elnyeli a nap melegét. Az egyöntetű talajszlnnél a napsugarak behatolása a talajba nem Ilyen intenzív. A sorok közötti kultivációval tehát a talaj hőmérsékletét is szabályozzuk és hatunk a növényi környezet mikroklímájára. S végül a legfontosabb munka a gyomirtás. Hiszen a gyom, amely együtt nő a növényekkel, sőt nagyon gyakran sokkal gyorsabban nő, a talajból jelentős mennyiségű nedvet és tápanyagot szív fel és elnyomja a növényt. A másik kérdés, amit közülünk mindenki feltenne most, biztosan így hangzana „hogyan, mivel?" végezzük a sorok közti kultivációt. Régen, amikor csak kézierővel végezték, egy hektárnyi cukorrépa kézikapálása bizony sok emberi munkát követelt. De az egyelés — ez még csak a legfárasztóbb munka. Hiszen a térdelő, vagy mélyen lehajló munkásnak kézzel kell egyelnie a növényt és kis kapával kell megkapálnia annak tövét. Egy hektárnyi cukorrépa egyelésekor az ilyen térdelő vagy guggoló 22,2 kilométernyi utat tesz meg. E nehéz munkának meggyorsítás* és megkönnyítésére való a kézi sarabológép, bór az ezzel végzett munka Is nagyon fárasztó. A sorok közti kapálásnál a fogat, leggyakrabban lovasfogat használata már a munka lényeges könnyítését, a termelékenység fokozását és a munka idejében való elvégzésének megflyorsftását jelenti. Egy hektárnyi cukorrépa megműveléséhez az első és második kapálás kézzel való végzéséhez és négyszeri fogattal való sarabolásához már csak 429 óra emberi munkára és 18 óra fogattal végzett munkára van szükség. De ez még így is sok és a nagy vetési területeken hosszú Ideig tart. A falunak a szocializmusra való áttérésével a gépesítéssel a mezei munka is sok mindenben megváltozott. Csehszlovákia Kommunista Pártja és kormánya vezetésével az ország a nehézipar, a gép- és traktorállomások segítségével nagymennyiségű új, korszerű traktorokkal, hazai és szovjet gyártmányú mezőgazdasági gépekkel látja el a mezőgazdaságot. Géppel végezni ezt a munkát nemcsak könnyebb, hanem gyorsabb és jobb is. Hiszen mélyporhanyosítást kézzel és fogattal nem is lehet végezni. A gépek ma segítenek a cukorrépa egyelésében, mégpedig a bokros egyelés bevezetésével. Ezzel a módszerrel az egyelés fárasztó munkáját 40 százalékban megkönynyítjUk. Ha a kukoricát és a burgonyát négyzetesén vetettük el, akkor a traktoros sarabolóval keresztbe és hosszába is kapálhatunk. így megmunkáljuk a növénnyel bevetett terület 85 százalékát. Ha a sorközi növényápolásnál traktort használunk és háromszor sarabolunk és elvégezzük az egyelés előtti talajporhanyosítást és bokros* egyeiést, akkor egy hektárnyi cukorrépaterület gondozásához kéziegyelés és kapálás mellett már csak 254 órai emberi munkára és 15 órai traktorral végzett munkára van szükség. A munkatermelékenység pedig a kapával végzett munkához viszonyítva megháromszorozódik. De nemcsak erről van szó. A gépi munkánál a költségek is kisebbek. Ha a kézikapálás költségeit száz százalékosnak vesszük, akkor a kézisarabolóval végzett munka 73 százalékot, a fogattal vontatott sarabolóval végzett munka 59 százalékot, a traktorral végzett munka pedig 40 százalékot tesz ki. Tehát azt látjuk, hogy a technika fejlődése a mezőgazdaságban a növényápolási tennivalókban is nagy segítséget jelent, a munkát könynyebben végezzük, szántóföldjeink termékenyebbek lesznek és szövetkezeti tagjaink, mezőgazdasági dolgozóink nagyobb jövedelemhez jutnak, ami egyben biztosítja hazánk minden egyes polgára részére az életszínvonal emelkedését. De nem szabad megfelekeznünk azokról az emberekről, akiknek érteniök kell a technikához, és ilyenek már vannak gép- és traktoríllomásainkon. Hiszen a múlt év folyamán a sorközi növényápolás szakaszán a traktorosok részéről elért teljesítmények bizonyítékai annak, hogy a gépek pótolják a kézzel végzett munkát ott is, ahol nemrégen azt állították, hogy az lehetetlen. Miloš Bartoš, Mezőgazdasági ökonómiai Kutató Intézet, Bratislava. ll!lllltllllll!IIIIMtllll'IIIIMl!;lllll!ll<l:!ll!lllllllllllilllll!ll>lllllllllllllllllll'lllllllllllllllllliai!llllll<llll{|nilll> III Néhány év múlva milliókban számolnak [ Kint szemerkél az eső. De csak éppen annyira, hogy beharmatozza a szomjas földeket, a gabonatáblák zöldjét, répalevelek csokrát. Alig esik., el is áll, makacskodik, mint a rakoncátlan gyerek, aki hol rí, hol nevet. Pedig az volna jó, ha sűrűbben rína az ég, mert nincs hízlalóbb a májuají esőnél. A somorjai szövetkezeti iroda az utcára ásít. Olyan, mint egy tátott száj, mert sarkig csapva az ajtó, ki is van akasztva, nehogy beverje a szél. fiatal lányka körmöl az egyik asztalnál. Felpillant, mikor belé, pek, fel is kel, széket billent alám. Átellenben idősebb ember ül. Barázdás a képe, mint a meghasogatott föld. Barna homloka alól élénk szemek figyelnek. Hozzá fordulok. — Mi újság a szövetkezetben? — Eső kéne. Jó kövér. — Hiszen esik. — Csak szemerkél, mint a menyasszony könnye. — Aszott a föld? — Szomjas, kemény. — Hát o tavaszi munkálatok? — Mit szóljak? Talán könnyebben megérti, ha azt mondom, közel feleannyival jobban dolgozunk mint tavaly. Az öreg kihúz egy fiókot. Belekotor, füzetet vet az asztalra és felcsapja. Aztán olvassa, mint pap az igét. — Búzából háromseáztiz hektárnyit vetettünk. Keresztsorosan. Az utolsó szót szinte szótagolja és rám pislant, de hogy nem szólok — folytatja. — Árpából kétszázhetvenet, rozsból negyvenöt hektárnyit vetettünk be. Keresztsorosan. Huszonöt hektár zabunk van. SúrŰsorosati vetettük. A kukoricát négyhetesen ültettük, nyolcvanöt hektáron zöldül. Amíg beszél, két csizmás ember sündörög be az utcdról. . — Kiszántották? — emelt rájuk pillantását at idős pénztárnok. — Ki, még az írmagját is. Szóváltásukból megtudom, hogy a somorjai szövetkezet mintegy tizenöt hektárnyi cukorrépáját tönkrerágták a répabogarak. Kiszántották hát a pusztulásnak induló répazsengét, hogy utánvethessenek. Csakhogy nem vplt ez olyan egyszerű munka. Neki kellett gyűrköcai Hamar, hamar, nehogy elkéssenek. A traktorosbrigád éjjel-nappal szántott. Szakadatlanul dohogott a két hernyótalpas, meg a Zetör. Csenkei Jánós, Csetnqki Károly és Fekete László traktorosak nem nyugodtak, míg az utolsó barázdát is ki nem hasították. A két mezei munkacsoport odaadóan segítette őket. Meg is dicsérte mindnyájukat Takács István, a szövetkezet elnöke. A szövetkezeli gondolat megerősödését mi sem bizonyítja jobban Somorján, mint az az örvendetes jelenség, hogy az év elejétől negyven taggal szaporodott a létszámNegyven tag. Nyolcvan dolgos kéz. Nagyon szép eredmény. Rabina József, Tiki Károly és a többi újdonsült tag hathatósan járul hozzá a munkálatok gyors elvégzéséhez. Az asszonyok sorában is sok a szorgalmas, földszerető. Például Gyurkovict Júlia. Azt mesélik ró'•la, hogy egy napot sc• hagyna ki, édes kenyere a munka. A szövetkezet fejlődik, építkezik. E napokban fejezik be az új sertésól építését. Száz anyadisznót helyeznek el benne. Tavaly tehénistállót építettek, ugyancsak 100 szarvasmarha részére. Ide most szerelik be a futószalagot, amin a trágyát szállítják majd. Mindennek meglesz a haszna, a szövetkezet is megleli számítását, a tagok is. Mikor elköszöntem a somorjai szövetkezetessktöl, még lelkemre kötötték: • — Ne feledje el, néhány jó esztendő és müliókban számolunk. Dénes György ItlIlllllllllltlIlllllllllllllltlIllllllllliilIillIllfrlIITltl^