Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-25 / 125. szám, szerda

1955. május 25. UISZO 3 A Csehszlovák Köztársaság Kormánya továbbra is a nemzetek közötti béke és barátság politikáját folytatja (Folytatás a 2. oldalról.) a szovjet kormány javaslataival és ki­jelentette, hogy a csehszlovák kor­mány minden erejét a Szovjetunió ezen új békekezdeményezésének támogatá­sára, javaslatai elfogadáséra és meg­valósítására fordítja. Az új szovjet javaslatok a Szovjet­unió következetes békepolitikäjának, a nemzetközi feszültség enyhítésére irá­nyuló kitartó és törhetetlen törekvé­sének, a háborús veszély elhárítására irányuló törekvésének további kifejező bizonyítékai, Nyikolaj Alekszandrovics Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke szavainak mély igazságát bizonyítják, aki 1955. feb­ruár 9-én a Legfelső Tanács ülésén ki­jelentette: „A szovjet kormány egész tevékenységével bebizonyította és bi­zonyítja ma is, hogy békét akar és védi a béke ügyét, hogy újabb és újabb tettekkel járul hozzá a nemzet­közi feszültség enyhítéséhez és az összes nemzetek közötti normális kapcsolatok megszilárdításához." A szovjet javaslatok jelentősége ab­ban van, hogy konkrét intézkedéseket terjesztenek elő a nemzetközi feszült­ség enyhítésére a nemzetközi kapcso­latokban elkerülhetetlen alapvető bi­zalom megteremtésével az új háború veszélyének kiküszöbölésére és a nem­zetek békés együttéléséhez szükséges feltételek megteremtésére. A szovjet javaslatok megnyitják az utat az úgy­nevezett „hidegháború" felszámolására, a német kérdés és a Távol-Kelet kér­déseinek megoldására és a békekap­csolatok, az összes országok közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok széleskörű kifejlődésére. A szovjet javaslatnak különösen nagy jelentősége van a fegyverzet csökkentésében, valamint az atom- és hidrogénfegyverek betiltásában és a fegyverzet csökkentése feletti nemzet­közi ellenőrzésre vonatkozó pontosan kidolgozott és teljes mértékben reális javaslatban is. Mindkét szovjet javas­lat nagyvonalúan támogatja a nyugati hatalmak eddigi javaslatait és állásfog­lalásait, hogy megteremtődjenek a kö­zös tárgyalások és a nemzetek békés együttélése ezen lényeges kérdéseiről szóló egyezmények alapjai. Ezért érthető, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez beterjesztett szovjet javaslatoknak rendkívül nagy visszhangjuk van és hogy az összes országokban, minden világrészben nagy figyelem tárgyát képezik. Figyelemre­méltó, hogy a kapitalista országok burzsoá sajtójában is számtalan po­zitív visszhangot találunk e javas­latokra. Ügy jellemzik óket, mint „a koekzisztencia programját világmére­tekben." A szovjet javaslatok világvisszhang­ja azért oly nagy, mivel az igen fe­szült és veszélyekkel, fenyegetésekkel teli helyzetben a nemzeteknek a nem­.zetközi politikai alapvető problémáik békés megoldásának perspektíváit és legreálisabb útját mutatják, rámutat­nak azokra a reális lehetőségekre és eszközökre, hogyan lehet a nemzetek közötti bizalmatlanság tűzfészkét meg­szüntetni és hogyan lehet megvalósí­tani békés együttműködésüket. Cseh­szlovákia őszintén üdvözli a legutóbbi szovjet javaslatoknak a világ széles köz­véleménye részéről történt kedvező fo­gadtatását, mivel megvan győződve arról, hogy az e kérdésekre vonat­kozó egyezmény döntő módon befo­lyásolhatja a világhelyzet fejlődését és jelentősen hozzájárulhat a nemzetek békés együttműködésének kifejlődésé­hez. Ezért nincs kétség afelől, hogy a csehszlovák kormány és a csehszlo­vák nép megtesz mindent e nagy báke­kezdeményezés teljes sikeréért és győzelméért. Azokban a napokban, amikor az eu­rópai országok varsói értekezlete a Szovjetunió kezdeményezéséből és bé­kepolitikájának alapján összeült az európai béke és biztonság biztosítása érdekében, megérett az osztrák kér­dés megoldása is. Május 15-én a Szov­jetunió, Nagy-Britannia, az USA, Fran­ciaország és Ausztria képviselői alá­írták a független, demokratikus Auszt­ria megújításáról szóló államszerző­dést. Ausztria megvan újítva mint szuverén, független, demokratikus és semleges állam a régi határokon be­lül. Az 'osztrák kormány kijelentette, hogy megőrzi tartós semlegességét és a négy nagyhatalom kormányai ki­««iezésre juttatták készségüket Auszt­Viliam Široký miniszterelnök besxéde ria semlegességének tiszteletbentartá­sára. Az osztrák kormány kötelezte magát, hogy nem fog csatlakozni sem­miféle katonai tömbhöz és hogy nem engedi meg, hogy területén idegen katonai támaszpontokat létesítsenek. Az Ausztriával kötött államszerződés egyúttal hathatós biztosítékokat tar­talmaz az új Anschluss veszélye el­len. Ausztria kötelezi magát, hogy nem enged meg semmiféle pángermán és revizionista propagandát, nem tűri fasiszta jellegű szervezetek létesíté­sét és folytatja a politikai, gazda­gi és kulturális élet szakaszán a nácizmus minden nyomának kiirtá­sára irányuló törekvését. A csehszlovák kormány és az egész csehszlovák nép teljes mértékben egyetért az államszerződéssel, őszin­tén és örömmel üdvözli a szomszédos Ausztriát, mint szuverén, semleges, demokratikus államot. Jókívánatait fe­jezi ki az osztrák népnek és hazájá­nak gazdag, békés virágzását kívánja. A csehszlovák kormány meg van győ­ződve arról, hogy az államszerződés aláírása kedvező feltételeket teremtett az országaink közötti gazdasági, kul­turális és sportkapcsolatok kölcsönös széleskörű fejlődéséhez. Ami a cseh­szlovák kormányt illeti, el van határoz­va az ilyen jellegű fejlődés sokoldalú támogatására, mivel abból indul ki, hogy nemcsak országaink érdekében, hanem az európai béke ügyének meg­erősítése érdekében is cselekszik. A csehszlovák kormány az osztrák kér­dés sikeres megoldáséban meggyőző bizonyítékát látja annak, hogy a rész­vevő felek jóakarata mellett olyan bo­nyolult problémákat "is meg lehet ol­dani, mint amilyen az osztrák kér­dés. Az osztrák kérdés megoldásának nagy visszhangja volt Európában, de főleg Nyugat-Németországben. Nyu­gat-Németország lakosságának egy­re nagyobb része érti meg, hogy az „erőpolitika" érvényesítése, az agresszív tömbök politikája, Nyu­gat-Németország újrafelfegyverzésé­nek politikája kizárólag az ország tartós megszállásához, a német kérdés megoldásénak lehetetlenné tételéhez vezetne. A béke útja a nemzetek bé­kés együttélése tiszteletbentartásénak útja, a kölcsönös megegyezés útja — ez Németország esetében is az egye­düli reális út a tíz éve tartó rend­kívüli állapot kiküszöbölésére, a né­met nemzeti egység megújítására. A nemzetközi feszültség enyhítése és a nemzetek közötti békés együtt­működés politikájához való jelentős hozzájárulás az az út, amelyen a szov­jet küldöttség készül a belgrádi tár­gyalásra. A szovjet kormány világosan kije­lentette, hogy a Jugoszláviával való kapcsolatok rendes mederbe terelése nem jelenti és nem is jelentheti Ju­goszláviának más államokkal való kap­csolatai rosszabbodását. A Szovjet­unió és köztársaságunk, valamint a többi népi demokratikus országok Ju­goszláviához való kapcsolatainak ren­dezése és megjavítása a nemzetek ama őszinte törekvéséből ered, hogy megjavítsák a kölcsönös kapcsolatokat és ama óhajukból, hogy enyhítsék a nemzetközi feszültséget és meg­teremtsék az együttműködést és a hagyományos baráti kapcsolatokat, melyek őket Jugoszlávia népéhez fű­zik. Mi más országokkal való kap­csolatainkat függetlenségük és érde­keik következetes tiszteletbentartása­val építjük. Az agresszív körök és azok propa­gandistái továbbra is bizalmatlanságot igyekeznek ébreszteni a Szovjetunió és az egész demokratikus tábor béketö­rekvései iránt, bizalmatlanságot igye­keznek kelteni az összes államokkal való békés együttélésünkre irányuló törekvéseinkkel kapcsolatban is, vala­milyen kommunista összeesküvésről, a kapitalista és gyarmati országok for­radalmi erőinek kívülről jövő felbujtá­sáról szóló provokációs koholmányok­kal. Erre vonatkozólag csak azt jelent­hetjük ki, hogy ahhoz az elvhez igazo­dunk, amelyhez a szovjet kormány is igazodik és hogy a marxi-lenini politika megváltoztathatatlan alapelve, hogy minden államban az állami és társadal­mi rendszer a nép belügye és hogy a más államok ügyeibe való bármilyen beavatkozás nem engedhető meg. Az utóbbi időben Ausztria semle­gességének elismerésével és a nemzet­közi helyzet fejlődésében beállott más körülményekkel kapcsolatban az euró­pai és Európán kívüli országok között egyre erősödik az a meggyőződés, hogy lehetséges ellenállni az agresszív erők nyomásának. Terjed az a meggyőző­dés, hogy lehetséges visszautasítani az államok agresszív tömbökbe való be­vonását és lehetséges meg nem en­gedni idegen katonai támaszpontoknak építését saját területükön. Az impe­rialisták, akik már annyira megszok­ták Európát és a világot a háborús tömbök és támadó támaszpontok szem­szögéből nézni, olyan követelmények­kel jönnek elő, hogy egyik vagy másik ország számára csak olyan áron legyen megengedhető a támadó tömbökből való kívülmaradás, ha a népi demokra­tikus államok, köztük Csehszlovákia is, önként nyakába veszi az imperialista igát. A nyugati nagyhatalmak e hivata­los képviselőinek, akik úgylátszik tel­jesen elvesztették az államok szuvere­nitása és a nemzetek jogai iránti tisz­telet maradványait is, azt üzenjük: a csehszlovák nép véglegesen megoldot­ta állami szuverenitásának, nemzeti szabadságának kérdését, nem vágyik a kizsákmányolás szabadsága után, az erősebbnek a gyengébb feletti uralma után, állami és nemzeti függetlensége büszke zászlajának lábbaltiprása után. Tisztelt nemzetgyűlés! A nyolc állam közötti szerződés m'nden fejezete minden betűje, amely önök elé lett terjesztve jóváhagyás végett, azt bizonyítja, hogy a párizsi egyezmények ratifikálását nem lanka­dás, hanem ellenkezőleg a béketörek­vés, az agresszív erők megfékezésére és a háborús veszély elhárítására irá­nyuló törekvés megerősödése és fo­kozódása követte. A csehszlovák kor­mány teljes következetességgel foly­tatja és folytatni fogja továbbra is a nemzetek közötti béke és barátság politikáját. A béke és a nemzetek sza­badsága hatalmas és legyőzhetetlen védőbástyájának, a nagy Szovjetunió­nak oldalán a többi szövetséges és baráti országokkal együtt továbbra is állandóan törekedni fog a nyílt kér­déseknek tárgyalások útján való meg­oldására, a nemzetközi feszültség enyhítésére és mérséklésére. De egy pillanatra sem feledkezünk meg arról, hogy béketörekvésünk az agresszív körök részéről mindenféle akadályokba és cselszövésekbe ütközik, amely körök valósággal lázasan kö­vetik az éppen ellentétes célokat: ki­élezni a nemzetközi feszültséget, megakadályozni a vitás kérdések meg­oldását, kiprovokálni a fegyverkezési versenyt és végül az emberiséget új világháborúba sodorni. Nem feledke­zünk meg arról, hogy az agresszív kö­rök egy pillanatra sem lankadnak nemzeteink biztonsága és szabadsága ellen irányuló cselszövéseikben. És ezért áll népünk a szabadság és béke ügyének őrhelyén. Oly hatalmas erőkre támaszkodik, amilyenek nem­zeteink történetében még soha sem álltak biztonságunk és függetlenségünk oldalán. A nyolc állam közötti barát­sági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés a fegyveres erők közös parancsnoksága megterem­téséről szóló határozattal együtt köz­társaságunk szabadságának és függet­. lenségének teljes biztonságát jelenti, biztonságának hatalmas megerősödését és megszilárdítását jelenti. Amint a köztársaságunk minden ré­széből érkező Jelentések bizonyítják, népünk éppen így értelmezi a szerző­dést, amelynek aláírását lelkes helyes­léssel üdvözölte. Tudatában van an­nak, hogy a szerződésből nemcsak jo­gok és előnyök hárulnak rá, haném kötelességek is, tudatában van annak, hogy^arról van szó, hogy á szerződést életbe léptessük, tettekkel bizonyítsuk be a szerződés iránti és hazánk élet­kérdései iránti pozitív viszonyunkat. Ezért, drága barátaim, elvtársak, munkások, földművesek, alkalmazot­tak, mérnökök, technikusok, tanítók, katonák, tisztek és tábornokok, most arról van szó, hogy a Csehszlovák Köztársaság, mint a szerződésben rész­vevő államok egyike e nagy szövetség' kapcsolatnak még szilárdabb és erő­sebb részévé váljon. Arról van szó, hogy még sikeresebben, gyoraabb ütemben fejlődjék iparunk és főként nehéziparunk, amely népgazdaságunk fejlődésének és hazánk védelmi képes­ségének alapját képezi, arról van szó, hogy minél gyorsabban képesek le­gyünk fellendíteni mezőgazdasági ter­melésünket. Arról van szó, hogy az eddiginél sokkal gyorsabb ütemben emelkedjék és tökéletesedjék techni­kánk színvonala, hogy munkásaink és mérnökeink igazi tűzzel és lelkese­déssel győzzék le a technikai fejlődés új nehézségeit, hogy a legfejlettebb szovjet technikára támaszkodva, ko­runk világszinvonalának legmagasabb fokára kerüljünk. Arról van szó, hogy az állandó technikai haladásra és a termelés gyors fejlődésére támaszkod­va megvalósítsuk a munkatermelé­kenység gyors ütemben való növelé­sét. Arról van szó, hogy tudományunk mérföldes léptekkel haladjon előre, hogy tudósaink tántoríthatatlanul újabb merész távlatokat nyissanak to­vábbi fejlődésünk elérésére. Tartsuk szem előtt, hogy a szocia­lizmus nyugodt építését csak akkor biztosíthatjuk, ha hadseregünk mindig készen áll, ha úgy fegyverezzük fel és képezzük ki, hogy megfeleljen a leg­igényesebb követelményeknek is, hogy parancsnoki kara mindig fegyveres erőink nagy védelmi feladatainak meg­felelő magaslatán álljon. A biztonság és béke érdekei feltétlenül megköve­telik fegyveres erőink védelmi képes­ségének állandó fokozását, a haditech­nika állandó tökéleteskését. A közös parancsnokság megteremtésével meg­teremtettük ennek legkedvezőbb elő­feltételeit. A köztársaság kormánya meg van győződve arról, hogy népünk, áthatva a megkötött szerződés jelentőségétől, megtesz mindent, hogy utolsó betűig teljesítse kötelezettségeit a béke ügye és országaink biztonságának közös biz­tosítása érdekében. A köztársaság kor­mánya meg van győződve arról, hogy a nyolc ország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződés buzdítássá válik szocialista gazdaságunk, kultúránk fej. lődésére, a más államokkal való bé­kekapcsolatok minden téren való fej­lődésére, a hazánk védelmi képességé­nek növelésére irányuló további, még nagyobb törekvésben. A köztársaság kormánya meg van győződve arról, hogy a szerződés öntudatos biztonság­gal tölti el egész népünket, hogy sza­badsága és boldog jövője örökre biz­tosítva van. Ezért ajánljuk a tisztelt nemzet­gyűlésnek, hogy a nyolc állam között 1955. május 14-én Varsóban megkö­tött barátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződést ma­nifesztációs egységben jóváhagyja. Helena Leflerová képviselő beszéde Tisztelt elvtársak, barátaim! A nemzetgyűlés külügyi és alkot, mányjogi bizottságának megbízásából ma a plénum elé terjesztem az Al­bán Népköztársaság, a Bolgár Nép­köztársaság, a Magyar Népköztársa­ság, a Német Demokratikus Köztár­saság, a Lengyel Népköztársaság, a Román, Népköztársaság, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság között kö­tött barátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződést. Ezt a szerződést ez év május 14-én írták alá Varsóban a részvevő államok kép­viselői. A mi nemesek örömteljes, hanem rendkívül megtisztelő történelmi fel­adatunk, hogy népünk akaratával össz­hangban megtárgyaljuk és jóváhagy­juk a nyolc állam barátsági, együtt­működési és kölcsönös segélynyújtási szerződését, hogy az a legrövidebb időn belül érvénybe lépjen és így megvalósuljon minden fontos intéz­kedés, amelyet a szerződés feltételez. A történelemből tanulva, amelynek során gyakran megismerkedtünk a német fasizmus aljasságával, fele­lősségteljes kötelességünk, hogy ne nézzük tétlenül az európai agresszív erők növekvését, a német militarizmus felfegyverzését. A háborús párizsi szerződések tartalma senkiben sem hagy kétséget a német militarizmus küszöbönálló veszélye felől, amelynek ezek a szerződések még az atomfegy­vert is kezébe adják és így komolyan veszélyeztetik Európa békéjét és biz­tonságát. A nyolc állam közti barát­sági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási varsói szerződés a je­lenlegi helyzetből indul ki, amely a nemzetközi kapcsolatokban a Szovjet­uniónak az európai kollektív bizton­ság biztosításira irányuló minden igye­kezete ellenére kialakult. Viliam Široký elvtárs miniszterel­nök beszámolt nekünk itt keletkezé­sének okairól. A szerződést elemezve rámutatott jelentőségére Európa bé­kéje és biztonsága biztosítása szem­pontjából és így az egész világ békéje szempontjából. A szerződés elemzése azt bizonyítja, hogy ez a szerződés a jelenlegi nemzetközi jog általánosan elismert alapvető elvein alapul és összhangban áll az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányával. A szerződés első cikkelye arra kö­telez, hogy az államok némzetközi kapcsolataikban ne fenyegessenek erejükkel, vagy annak alkalmazásával és a nemzetközi ellentéteket békés úton-módon oldják meg a nemzet­közi béke és biztonság veszélyezteté­sének mellőzésével. Ez azonban távol­ról sem jelenti azt, hogy hajlandók vagyunk hallgatással fogadni az ellen­ségnek köztársaságunk ellen irányuló provokációit. Ezeket a provokációkat továbbra is leleplezzük, kipellengérez­zük és hatékonyan harcolunk ellenük. A szerződés második Cikkelye kife­jezi békeszerető országaink készsé­gét részt venni az őszinte együtt­működés szellemében minden nemzet­közi tárgyaláson, amelynek célja a némzetközi béke és biztonság bizto­sítása és készségüket, erejüket tel­jes mértékben e cél megvalósítására összpontosítani. Továbbá ez a cikkely meghatározza, hogy más államokkal megegyezve, amelyek ebben a kérdés­ben együtt akarnak működni, orszá­gaink iovekezni fognak hatékony in­tézkedéslk tételére a fegyverzet álta­lános csökkentése, az atom- és hidro­gén, valamint más tömegpusztító fagy­verek tilalma terén. A szerződés 3—6. cikkelye a szer­ződésben részvevő államok biztonsá­gának biztosítására irányul. Orszá­gaink közösen tanácskozzék meg az összes fontos nemzetközi kérdéseket, amelyek érdekeiket érintik, minden esetben tanácskozni fognak, ha bár­melyikük véleménye szerint a szerző­dés részvevői egyikét vagy több szer­ződésben részvevő államot fegyveres támadás fenyeget. A szerződés 7. cikkelye arra köte­lez minket, hogy ne lépjünk be sem­milyen koalícióba ér. tömbbe, vala­mint ne kössünk olyan szerződéseket, amelyek céljai ellentétben állnak ez­zel a szerződéssel. A 8. cikkelyben köteleztük magun­kat, hogy a barátság és együttműkö­dés szellemében továbbfejlesztjük és megszilárdítjuk a kölcsönös gazdasági és kulturális kapcsolatokat, a szuve­renitás kölcsönös tiszteletben tartása és a más állam beit gyeibe való be nem avatkozás elveihez igazodva. A szerződés 9. cikkelye további ki­fejező bizonyítéka annak, hogy béke­szerető nemzetek szerződéséről Van szó. Nem zárt tömb ilakult. A barát­sági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződéihez csatlakozhat bármely állam bármikor, tekintet nél­kül társadalmi és álkmrendjére, ha a szerződésben való részvételével kifeje­zi készségét hozzájárulni a békesze­rető nemzeteknek a béke megőrzésére és az európai biztonság biztosítására irányuló igyekezeténe < egységesítésé­hez. Ez a jövőre irányulás, az európai kollektív biztonság rendszerének ki­alakításéra irányuló szilárd igyekezet adva van már a szerződés időtarta­mában, amint azt a 11. cikkely le­szögezi. „Mihelyt euiópában megala­kítják a kollektív biztonság rendszerét és e célból megkötik a kollektív biz­tonságról szóló európai szerződést, amire a szerződő felel: kitartóan igye­kezni fognak, ez a szerződés aznap, amikor az európai szerződés érvénybe lép, elveszti érvényességét." Ezek a nyolc állam barátsági, együttműködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződésének fő elvei, ame­lyeket külpolitikánk éf púgy, mint szö­vetségeseink külpolitikája, mindig szi­lárdan követett és továbbra is követ­ni fog. Ezek az elvek köztársaságunk és népünk békeszeret>>téből a világon uralkodó feszültség csökkentésére, a különböző gazdasági rendszerek együttélésére, a népek közelebbhozá­sára irányuló közös igyekezetünkből erednek. Ezek az elvek egyben abból az őszinte kívánságunkból erednek, hogy minden kétes kérdést békés tár­gyalások útján oldjunk meg. A nemzetgyűlés kü'ügyí és alkot­mányjogi bizottságainal; ülésén a kép­viselő elvtársak beszámoltak népünk (Folytatás a 4. oláewr^

Next

/
Oldalképek
Tartalom