Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-21 / 122. szám, szombat

1955. május 21. U J SZÖ 7 Jľf UJik, btózíiiliiik kdíjMtii 2. A tuajdonnevek írása— Az intézmények nsvei Egyszerű dolog — mondja az olva­só, ha a fenti címet elolvassa, s talán már idézi is a szabályt: „Az elvont főneveket és a konkrét főnevek közül a közneveket mindig kis kezdőbetűvel írjuk: szabadság, szépség, asszony, könyv stb." A tulajdonneveket pedig mindig nagybetűvel írjuk, — jelenti ki egyszerűen. De vajon tudja-e, hogy mi is tartozik a tulajdonneved cso­portjába, tudja-e, hogy mikor és mit írunk nagy kezdőbetűvel, b hogy mi­lyen fontos szerepe van a nagybetűs írásnak a tulajdonnevek jelölésében? Vegyük tehát sorra a legfontosabb tudnivalókat. Tulajdonnevek a sze­mélynevek (család, és keresztnevek), az állatnevek, a földrajzi nevek, in­tézmények nevei stb. Legegyszerűbb a személynevek írá­sa, ezt kevesen tévesztik el: Petőfi Sándor, Fekete Kálmán, Kis László stb. Itt csak arra kell vigyáznunk, hogy: „a különböző kitüntetések, fo­kozatok megjelölésére használt kifeje­zéseket általában kis kezdőbetűvel ír­juk a személynév után": Bakos János akadémikus, Fraňo Kráľ nemzeti mű­vész (Üj Szó, 96.) stb. Az állatok tulajdonnevét is nagy­betűvel írjuk: Csillag, Villám, Bodri stb. A földrajzi tulajdonneveket mindig nagybetűvel kezdjük: Csehszlovák Köz­társaság, Kelet-Szlovákia, Magas-Tát­ra, Csallóköz, Duna, Prága, Nagyszom­bat, Ligetfalu, Léva városa, Nováky (de ha melléknévet képezünk: nová­kyi!) stb. Az intézmények nevének írása okoz­za a legtöbb gondot. Itt tévedünk leg­többször s talán éppen azért, mert a szlovák nyelvvel való állandó és szoros kapcsolat következtében itt Is a szlovák helyesírás szabályait alkal­mazzuk, elfelejtkezve a magyar he­lyesírás szabályáról, mely szerint: „A hivatalok, intézetek, intézmények, is­kolák, szervezetek, szövetkezetek, tár­sulatok, vállalatok és hasonlók hiva­talos nevében minden lényeges szót nagy kezdőbetűvel írunk, s az egyes tagok közé nem teszünk kötőjelet." Ezek helyesírása tehát a következő: 1. Hivatalok: Kultúrügyi Megbízotti Hivatal, Szlovák Tervhivatal, Állami Tervhivatal (Št. úrad plánovacieho.) stb. 2. Intézetek, intézmények, iskolák nevei: Ipari Tervező Intézet, Állami Munkaerőtartalékok Intézete, Állami Biztosító Intézet, Közegészségügyi In­tézet, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (nem: vízgazdálkodási Tudományos Kutató-intézet, 1. Üj Szó, ; 88.); Királyhelmeci Középiskola, Köz­gazdasági Főiskola, Pedagógiai Főisko-' la, Komenský Tudományegyetem; Szlo­vák Tudományos Akadémia, Iparmű­vészeti Múzeum stb. 3. Minisztériumok: Egészségügyi Mi­nisztérium (M. zdravotníctva), Vegy­ipari Minisztérium (M. chemického priemyslu), de nem: Vegyiipari Mi­nisztérium (Üj Szó, 102.), Belügymi­nisztérium (M. vnútra). Könnyűipari Minisztérium (hem: könnyűipari mi-' nisztérium, Üj Szó, 78.) stb. 4. Szervezetek, szövetkezetek, tár­sulatok hivatalos nevei: Forradalmi: Szakszervezeti Mozgalom (ROH), Szak­szervezetek Központi Tanácsa, Újság­írók Nemzetközi Szervezete, il. Szö­vetsége (helyesen: Nemzetközi Üjság­író Szervezet; Szabad Nép, 118.), Csehszlovák Ifjúsági Szövetség (nem:: Csehszlovákiai... 1. Üj Szó, 91.), Szlo"^ vák írószövetség, Magyar Könyvbará­tok Köre, Csehszlovák-Szovjet Baráti Társaság (Üj Szó), de előfordul így is: Csehszlovák Szovjetbarátok Szövetsége 5 (Fáklya, V. 3.), Politikai és Tudomá­nyos Ismereteket Terjesztő Társaság, Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kul­túregyesülete, Állami Testnevelési és, Sportbizottság, Szlovák Népművészeti Együttes, Fogyasztási Szövetkezetek' Központi Szövetsége, Bajkai Állami Gazdaság, Kálnai Gépállomás stb. 5. Vállalatok, üzemek, színházak ne­vei: Csehszlovákiai Magyar Könyvkia­dó, Magyar Könyvesbolt (nem pedig kisbetűvel, mint egy sokszorosított meghívó szövegében olvastam), Nová­kyi Vegyiüzemek, Matador-üzem, Vö­rös Csillag magnezi.t-üzem (nem: Vö­rös csillag... í. Üj Szó, 83.), Béke­üzem (Závod mieru), Duna Állami Áruház, Szövetkezeti Áruház (nem: Szövetkezeti áruház, mint Galántán!); Magyar Területi Színház, Smetana Színház, Nemzeti Színház, Csehszlovák Hadsereg Központi Színháza, Bratisla­vai Gyermekszínház Állandó Bábszín­háza (nem pedig csupa kisbetűvel, mint az Üj Sző 81. számában.) stb. 6. Néhány fontos tulajdonnév írá­sa: Megbízottak, Testülete, Csehszlová­kia Kommunista Pártja, Szlpválci^ Kommunista Pártja, Szlovák Nemzeti Tanács, Szlovák Nemzeti Front, Kerü­leti Nemzeti Bizottság (ugyanígy já­rási és helyi is!) stb. 7. Egyéb tulajdonnevek írása: Világ­ifjúsági Találkozó, I. Országos Spar­takiád, Béke-Világtanács, Ifjúsági Fa­lu (Dedina mládeže), Városi Szálló (Léván) stb. Jegyezzük meg, hogy a hivatalos, teljes intézménynevek helyett használ­hatjuk a név rövidebb formáját is. „Ezt a rövidebb, általánosabban hasz­nált intézménynevet nagy kezdőbetű­vel írjuk": a Csemadok (Csehszlová­kiai Magyar Dolgozók Kultúregyesüle­te), a Nemzeti (Nemzeti Színház), a Földmüvelésügyi stb. A helyesírás szabalyai szerint: „Kis kezdőbetűt írunk azonban olyankor, ha az intézményt köznévként emlegetjük": a miniszté­riumból jövök, a színház előtt vártalak stb. Vigyáznunk kell a nevezetes napok, kongresszusok, gyűlések nevének írá­sára, mert ezt mindig kisbetűvel je­löljük: anyák napja, nemzetközi nőnap (nem: Nemzetközi Nőnap, 1. Fáklya, V. 3.), magyarszovjet barátság hónap­ja (nem: Magyar-Szovjet Barátság Hónapja, lásd: Üj Szó, 1954.), orvos­kongresszus stb. Az ún. útbaigazító feliratokat min­dig nagybetűvel kezdjük: Bejárat, Pénztár, Házfelügyelő stb. A hírlapok és folyóiratok címében minden szót (a címben szereplő név­elők és kötőszók kivételével !)nagy kez­dőbetűvel írunk: Üj Szó, Szabad Föld­műves, Tudomány és Technika stb. Ha .a cím hosszabb, akkor csak az el­ső szót kezdjük nagybetűvel: Tartós békéért, népi demokráciáért! Vigyáz­zunk a nagybetűs írásra, mert mást jelent: olvasom az Irodalmi Újságot (a Magyar írók Szövetségé iek hetilap­ját) és más: irodalmi újságot olvasok (ez. lehet már pl. a cseh „Literár­ni noviny" is). A könyvek, költői művek, cikkek stb. címében általában csak az eisö szót írjuk nagy kezdőbetűvel: A város peremén, Nemzeti dal. Néhány címben azonban — a hagyományt követve — minden szót nagy kezdőbetűvel írunk: Halotti Beszéd, Magyar Tájszótár stb. Szöveg közben a könyveknek, költői müveknek, cikkeknek stb. címét álta­lában idézőjelbe tesszük, és az idéző­jelben álló címekhez mindig kötőjellel kapcsoljuk a ragokat: Mikszáth regé­nyét, a „Különös ' házasság"-ot filmre **is átírták. A hírlapok, és a folyóiratok . címé^r.azűíjban szövegben asm emeljülj ki: Nemcsak az Új Szó-közölte, hanem minden napilap. A lapok és folyóiratok címével a ragokat is egybeírjuk: a Fáklyában olvastam. Előfizettem a Népsportra. Összefoglalva: vigyázzunk arra, hogy mit tekintünk tulajdonnévnek, s hogy írjuk ezeket a tulajdonneveket! B. Kern Mária. Felszabadulási irodalmi pályázat A Szlovák Irodalmi Alap és a Kul­túrügyi Megbízotti Hivatal a Szlová­kiai írók Szövetségének közreműködé­sével új szocialista irodalmunk további fellendítése érdekében hazánknak a szovjet hadsereg által történt felsza­badítása 10. évfordulója alkalmából „Felszabadulási irodalmi pályázatot" hirdet. A pályázat keretében kiváltképp azo­kat az irodalmi műveket fogják jutal­mazni, amelyek meggyőző képet raj­zolnak Szlovákia új életéről, szocialista építésünkről h azánknak a dicső szov­jet hadsereg által való felszabadítása óta elmúlt első 10. esztendő folyamán. A pályázatnak az a célja, hogy fel­karolja a szocialista értelmiség, a mun­kások, szövetkezeti tagok és az ifjúság soraiból származó új irodalmi tehetsé­geket. Az irodalmi pályázatra beküldhetők prózai művek, (regények, novellák, irodalmi riportok, elbeszélések, film­irodalmi alkotások, fejtonok, stb), drámai müvek (egész estét betöltő színjátékok, vígjátékok, egyfelvonáso­sak stb.), költői művek (elbeszélő köl­temények, lírai versek stb.). Az irodalmi pályázat bíráló bizott­sága különös tekintettel lesz a szati­rikus müvekre. A pályázaton részt le­het venni irodalmi-tudományos mü­vekkel is, amelyek időszerűek irodal­munk további fejlődése szempontjából (tanulmányok, bírálatok, esszék stb.). A pályázaton részt lehet venni a gyermekirodalommal, valamint az ifjú­ság számára írt művekkel mind az öt csoportban. A bíráló bizottságot a Szlovákiai írók Szövetsége, a Szlovák Irodalmi Alap, a Kultúrügyi Megbízotti Hivatal és az Állami Film képviselőiből állítják össze. Jutalmak I. Próza: 1. 15 000.—, 2. 10 000.—, 3. 5000.—, többiek 5000.—. II. Dráma: 1. 15 000.—, 2. 10 000.—, 3. 5000.—, többiek 5000.—. III. Költészet: 1. 15 000.—, 2. 10 000.—, 3. 5000.—. többiek 5000.—. IV. Irodalmi tudományos munkák: 1. 15.000.—, 2. 10 000.—, 3. 5000.—, többiek 5000.—, V. Filmszövegek: 1. 15.000.—, 2. 10 000.—, 3. 5000.—, többiek 3000.—, VI. Ifjúsági irodalom: 1. 15 000.—', 2. 10 000.—, 3. 5000.—, többiek 3000.— Az irodalmi művek pályázati határ­ideje 1955. október 31. A pályázat nyílt. A részvevők küldjék pályamű­veiket a „Slovenský literárny fond, Bratislava, Štúrova 8. II." címre a név és pontos cím megjelölésével. A pá­lyázaton a Csehszlovák Köztársaság minden polgára részt vehet egy vagy több pályaművel, szlovák, magyar és ukrán nyelven. A pályázat eredményét a sajtó és rádió útján közöljük. A Szlovák Irodalmi Alap. A Kultúrügyi Megbízotti Hivatal. Cervantes emlékest A Békevédők Szlovákiai Bizottsága e hó 19-én, csütörtökön M. S. Cer­vantes, a nagy spanyol regényíró Don Quijote című regénye megjelenésének 350. évfordulója alkalmából a bratisla­vai Művelődés Háza szíriháztermében ünnepi estet rendezett. . A Cervantes-ünnepélyt D. M. Krno dr. docens, a Békevédők Szlovákiai Bizottságának elnökségi tagja nyitotta meg. Dr. K. Telgársky, aki a spanyol széppróza nagymesterének e regényét méltatta, rámutatott ünnepi beszédé­ben a Don Quijote világirodalmi jelen­tőségére, azokra a haladó gondolatokra és eszmékre, amelyek ma is elevenen hatnak és méltóvá teszik a művet arra, hogy a Béke Világ tanács határo­zatára az egész haladó emberiség megünnepelje megjelenésének negyed­félévszázados évfordulóját. Az ünnepi est kultúrműsorában Gustáv Valach, a Nemzeti Színház Gottwald-államdíjas művésze és Ivan Teren, a Nemzeti Színház igazgatója a regénynek néhány népi humorral és mély bölcseséggel teli fejezetét olvasta fel. Rudolf Macudzinski tanár a XVII. századbeli francia zeneszerzők, Jean Fhilippe Rameau, Jean Baptiste Lully és Francois Dandrieu szerzeményeit játszotta és František Zvarík, a Nem­zeti Színház tagja Jules Massenet Don Quijote című operájából két áriát énekelt nagy hatással. Mezőgazdaságunk az 19 S5. évi állami költségvetés tükrében ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSÜNK a bé­ke költségvetése. Ezt igazolja az a körülmény is, hogy mezőgazdaságunk feladatainak pénzügyi biztosítása Cseh­szlovákia Kommunista Pártja X. kong­resszusának határozata értelmében oly mértékben jut benne kifejezésre, mint eddig még soha. Mezőgazdaságunk fő feladata az 1955. évben elsősorban a hektárhozamok lényeges fokozása, az állati termékek, főképpen a hús termelésének növelése, az egységes földművesszövetkezetek további gazda­sági és politikai megerősítése és fej­lesztése, az állami gép- és traktor­állomások további gépesítése és mun­kájuk minőségének javítása cs végül mezőgazdaságunk ellátása megfelelő számú, jólképzett szakemberrel. Ezen feladatok teljesítése az ál­lamtól fokozott anyagi és pénzügyi eszközöket igényel. Összehasonlítva az 1954. évi költség­vetéssel, ez évi költségvetésünk fo­kozza a kiadásokat különösen állat­tenyésztésünk, növénytermelésünk, le­gelőink, rétjeink és gyümölcsészetünk gyarapítására. Növeljük a kiadásokat egységes földművesszövetkezeteink to­vábbi fejlesztésére. A fokozott felada­toknak megfelelően fokozzuk a kiadá­sokat mezőgazdasági kísérleti állomá­saink további technikai fejlesztésére. Erre a célra az állami költségvetés több mint 74 millió koronát biztosít, 46 millió koronával növeljük a kiadá­sokat mezőgazdasági iskoláinkra, amit tanulni vágyó ifjúságunk és felnőtt dolgozóink egyre növekvő száma, va­lamint az újonnan létesült téli mező­gazdasági tanfolyamok tettek szüksé­gessé. Növekednek az állami költségvetés kiadásai a gép- és traktorállomások­ra is, amelyek összehasonlítva az 1954. évvel 21 százalékkal több pénzeszköz­ben részesülnek. Ily módon kormá­nyunk lehetővé teszi gépállomásaink agronómus hálózatának további fej­lesztését, a gépesítő káderek további bővítését kvalifikált technikusokkal és szakemberekkel, akik biztosítják majd laboratóriumok és kovácsműhe­lyek felállításét, valamint egységes földművesszövetkezeteink megsegítését és megerősítését elsőrendű szakem­berekkel. • MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSÜNK megsegítésére az 1955. évben gép- és traktorállomásaink 489 kultivációs traktort, 529 lánctalpas traktort, 348 gabonakombájnt kapnak. Az 1954. ja­nuár l-i átlaggal szemben a gabona­kombájnok száma 3,5-szer, a kukorica­Kombájnok száma 85 és a Keskeny­sorközű vetőgépek száma 2098 darab­bal növekszik. A gép- és traktorállomásokból ily­módon mezőgazdaságunk anyagi és technikai támaszpontjait teremtjük meg, melyek hatékony eszközei lesz­nek egységes földművesszövetkeze­teink további fejlődésének és gazda­sági megerősödésének. 1955-ben lényegesen kibővül az ál­lami gazdaságok alapvagyona és állat­állománya. Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának határozata értelmébe.i az állami gazdaságok az 1953. évhez viszonltva szarvasmarha­állományukat 240/o-kal növelik, a vá­gómarha átlagos vágósúlya eléri a 430 kg-ot és egy tehén évi tejbo­zama 2500 literre emelkedik. Az 1955. évben lényegesen növek­szenek mezőgazdaságunkban az épít­kezési beruházások is. Ezen beruhá­zások mezőgazdaságunknak további gazdasági épületeket juttatnak, kibő­vítik gép- és trktorállomásaink gépja­vító berendezéseit, további új gép­és traktorállomások, valamint állami gazdaságok kiépítését teszi lehetővé és végül megjavítják az állami gazda­ságok, gép- és traktorállomások dol­gozóinak lakásviszonyait. Az állami költségvetés fokozott kiadásai arra kö­telezik mezőgazdaságunk dolgozóit, hogy a nagy pénzügyi eszközöket cél­szerűen és gazdaságosan használják lel mezőgazdaságunk feladatainak tel­jesítésére és dolgozóink életszínvona­lának emelésére. A mezőgazdaságban dolgozóknak an­nák tudatára kell ébredniök, hogy az állami költségvetés minden egyes ki­adási tétele mögött a dolgozó ember munkája áll. Mezőgazdaságunk min­den egyes dolgozója felelős azért, hogy elérjük mezőgazdaságunk oly arányú fellendülését, amint azt az ál­lami költségvetésünk kifejezésre jut­tatja. A tervet teljesíteni és túltel­jesíteni, fokozni a termelékenységet, csökkenterii a termelési önköltséget — ez az egyedüli út az állami költ­ségvetés teljesítéséhez. HOGYAN JÁRULT mezőgazdaságunk eddig hozzá hazánk rriegerősítéséhez és fejlődéséhez? Mondhatjuk, hogy elégtelenül. Mezőgazdaságunk terme­lése a háború előtti időkhöz viszonyít­va lényegesen nem emelkedett és el­maradt az ipari termelés mögött. Az állami gazdaságok, ha el is értek bi­zonyos eredményeket az állat- és nö­vénytermelésben, termelésük színvona­la általában nem felel meg az adott lehetőségeknek. Az állami gazdaságok hektárhozama, különösen a takarmá­nyoknál elégtelen. Egységes földmű­vesszövetkezeteink gazdálkodásával sem lehetünk teljesen megelégedve, mert az elért eredmények nincsenek arányban azon lehetőségekkel, me­lyeket pártunk és kormányunk juttat egységes földművesszövetkezeteink pénzügyi megsegítésére. Ez az állapot oda vezet, hogy olyan mennyiségű mezőgazdasági termékek behozatalára szorulunk, mint eddig még soha. A behozott mezőgazdasági termékekért értékes iparcikkeket szál­lítunk külföldre, melyeket saját gaz­daságunk fejlesztésére is fel tudnánk használni. Hogyan növeljük®'tehát mezőgazda­sági termelésünket? Lényegesen csak akkor növelhetjük, ha áttérünk a nagyüzemi termelésre. Csakis a nagy­üzemi termelés teszi lehetővé a gé­pesítés és a tudomány vívmányainak tökéletes kihasználását. Ezt teljes mértékben igazolják azon helyesen gazdálkodó egységes földművesszövet­kezeteink, ahol évről évre emelkedik a gabona és egyéb mezőgazdasági ter­mékek hozama. A mezőgazdasági termelés növelése terén sok nagyszerű tapasztalattal bír­nak a magas terméshozam szovjet mesterei. Ezeket a tapasztalatokat, mint például a gabona keresztsoros vetését, a burgonya fészkes ültetését még gyorsabban kell terjesztenünk és alkalmaznunk falvainkban, különösen egységes földművesszövetkezeteinkben és az állami gazdaságokban. Az 1955. évben lényegesen meg kell javíta­nunk gép- és traktorállomásaink munkájának minőségét oly módon, hogy munkájukat dolgozó parasztjaink és egységes földművesszövetkezeteink ré­szére agrotechnikai határidőkben vé­gezzék el. Gép- és traktorállomásaink vezetőinek állandóan növelniök kell a munka minőségét, szervezettségét és a gépekről való gondoskodást. Egységes földművesszövetkezeteink­nél biztosítani kell a beruházások jobb teljesítését. Hogy állami gazdaságaink jobban tudják teljesíteni kitűzött céljaikat, az eddiginél jobban kell irányitaniok és felhasználniok munkaerőiket. Fel­tétlenül meg kell szilárditaniok az ál­lami- és munkafegyelmet és az álla­mi gazdaságok dolgozóit a szocialista tulajdonhoz való öntudatos viszonyra kell vezet.nl. A NEMZETI BIZOTTSÁGOK mező­gazdasági osztályainak mezőgazdasági termelésünk szervezőivé kell válniok. A járási nemzeti bizottságok mező­gazdasági osztályainak dolgozói kell, hogy ismerjék járásuk minden közsé­gének helyzetét, állandó összekötte­tésben kell lenniök a szövetkezeti ta­gokkal, valamint egyénileg dolgozó pa­rasztjainkkal, hogy ily módon biztosíta­ni tudják mindazt, ami mezőgazdaság; termelésünk növeléséhez szükséges. Pártunk és kormányunk nagy fi­gyelmet fordít mezőgazdasági terme­lésünk támogatására és megsegítésére. A mezőgazdasági termelésünk fejlesz­téséről szóló utolsó nagyjelentőségű párt- és kormányhatározat teljesítése biztosítja a munka intenzitását, jobb termelékenységét a mezőgazdaságban és ezzel dolgozóink magasabb életszín­vonalát. P. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom