Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-21 / 122. szám, szombat

2 If J £2

0 195

5- m

áí"

5 2

1Antonín Zápotocký köztársasági elnök beszéde (Folytatás az 1. oldalról) puccsszerűen lehetetlenné akarták tenni. A szakszervezeteknek ezt az érdemes tevékenységét értékelte Klement Gottwald elvtárs öt évvel ezelőtt a II. országos szakszervezeti kongresszuson mondott üdvözlő beszédében, kijelentve: „Ma a nép ellenségeinek 1948 februári leverése után építjük a szocializmust. E fordulathoz nem kis mértékben járult hozzá a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, munkásosztályunk egységes szervezete. Az üzemi tanácsoknak 1948 február 22-én a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom által éppen az Ipari-palota ezen helyiségeiben szervezett kongresszusa döntő csapást mért a reakcióra és a reakciós puccsistákra." A kapitalista reakció elleni harcban a szakszervezetek e döntő jelentősége miatt igyekeztek a reakciósok február előtt kizárni a szakszervezeteket a Nemzeti Frontból. Ezzel szemben a Kommunista Párt mindig az egységes szakszervezetekre támaszkodott és jelentőségüket a kapitalizmus kizsákmányoló uralma elleni harcban is és a szocializmus építésében is hangsúlyozta. A szakszervezetek felelőssége és feladata 1948 februárja után a szocializmus fejlettebb építésének időszakában tovább emelkedett. A szocializmushoz vezető út akadályokkal és harcokkal van tele. Nemcsak a szocializmus ellenségeivel folytatott harcokkal, hanem tele van harcokkal a kapitalizmus időszakából öröklött régi nézetek és előítéletek ellen is, amelyek gyakran fékezik az előrehaladás gyors és sikeres útját. A szocializmus felé vezető út az ipari és mezőgazdasági termelés állandó fejlődésének és emelésének útja. A szocializmusban, ahol a termelő eszközök szocialista tulajdont képeznek, a termelés növekedése a nép életszínvonalának emelkedésére vezet. Éppen ezért teljesíthetik és teljesíteniük kell a szakszervezeteknek azt a feladatukat, hogy gondoskodjanak a dolgozók érdekeiről és harcoljanak a szocialista gazdaság állandó fejlődéséért. Ez természetesen megköveteli a szakszervezetek széleskörű öntudatosító munkáját és aktivitásuk fokozását. Nem lehet abban bízni, hogy a kapitalista önkényuralom kiküszöbölése után a fejlődés magától megy majd előre. Oj gazdákat nevelni, a dolgozókat a termelés, a munka és szocialista tulajdon iránti új viszonyra vezetni, ez a szakszervezeti mozgalom nagy felelősségteljes feladata a szocializmus építésének időszakában. A szocializmust nem lehet megálmodott vágyakon vagy óhajokon építeni, nem épül fel határozatokon és utasításokon sem. A szocializmust szorgalmas, közös munkával kell felépíteni. De erről a nép széles tömegeit meg kell győzni. A dolgozók öntudatos együttműködése nélkül nem lehet szocializmust építeni. Éppen így az egységes Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és aktív vezetősége nélkül sem lehet a szocializmust felépíteni. Ennek a Nemzeti Front elkerülhetetlen részének kell lennie, annak a fő kapocsnak, melynek segítségével a párt a dolgozók széles tömegeinek körébe viszi át politikáját. Ha a szakszervezetek biztosítani akarják a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának állandó emelkedését, figyelmüket a termelés növekedésével kapcsolatos kérdésekre kell fordítaniok, amelyek szorosan összefüggnek a munkatermelékenység kérdésével. A munkatermelékenység fokozása, ahogy azt Lenin elvtárs tanítja és amit ma újra és újra hangsúlyozni kell, végeredményben a legfontosabb tényező a szocializmusnak a kapitalizmus felett aratott győzelmében. A munkatermelékenység fokozása szorosan összefügg a munkához való új viszonnyal. Az új munkaviszonyért folytatott harc a szakszervezetek tevékenységének magvát képezi a szocializmus építésében. Meg kell látni azt, hogy valóban harcról van szó, mégpedig olyan harcról, amely a dolgozók széles tömegeinek gondolkodási módjában forradalmi változást jelent. Sr'ikséges rámutatni arra, hogy az anyagi és kulturális színvonal emelkedése kizárólag attól függ, hogy a gyárakban és a földeken mennyit termelünk. Ezért minden hanyagság, nemtörődömség és a termelés minden károsítása ma nemcsak az egyén ügye, hanem valamennyiünk ügye, mivel fékezi a termelés általános fejlődését és megkárosítja az összességet. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a dolgozók egész sora még a régi Kapitalista társadalomtól örökölt, idejétmúlta, helytelen előítéletek és elképzelések rabságában él. Világosan kell látnunk azt, hogy a szocializmust nem építjük légüres térben, hogy a kisajátított burzsoázia, amely számára lehetetlenné tettük a kizsákmányolást, sohasem nyugodott bele és nem nyugszik bele vereségébe, hogy igyekszik hatást gyakorolni a dolgozókra és a külföldi imperialisták segítségéve! nem szűnik meg különféle cselszövéseket szőni a köztársaság ellen. Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy üzemeinkbe és vállalatainkba különböző kisburzsoá elemek kerültek, akiknek alkalmat és jogot adtunk a munkához. Ezek a volt élősdiek sem szabadulnak egyszerre a kapitalista nézetektől és előítéletektől, ök készek részesülni azokban az előnyökben, amelyeket népi demokratikus köztársaságunk nyújt. De mivel hozzá vannak szokva idegen munkán élősködni, ma is saját munkájuk és hozzájárulásuk nélkül akarnak előnyökben részesülni. Nehezen értik meg, hogy ezek az előnyök a termelés állandó fejlődésén és a munkatermelékenység fokozásán alapulnak. Hiba lenne úgy vélekedni, 'hogy az ilyen embereket legjobb lenne a munkából kidobni. Ezeket az embereket is át kell nevelnünk, meg kell ókét győznünk nézeteik helytelenségéről és káros voltáról, meg kell változtatnunk a munkához való viszonyukat, azonban nem szabad megengednünk, hogy helytelen, a szocializmus építésére káros nézeteikkel a dolgozókat megmételyezzék. Ez a szakszervezetek feladata. Ha nem akarunk a régi módon élni, akkor nem is dolgozhatunk a régi módon. Ezt a vitathatatlan igazságot hangsúlyozta mindig a kommunista párt és elismerte ezt a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom is, amikor a fordulat után új szakszervezeti politikájának útjára tért. A gyárakban és a földeken a többtermelés szükségessége és a munkatermelékenység fokozása a legfontosabb kötelességként áll előttünk — ma még sokkal nagyobb mértékben, mint bármikor ezelőtt. Az emelkedő életszínvonallal növekszik a szükséglet és emelkednek a dolgozók gazdas'ági és kulturális követelményei is. E szükségletek kielégítésére és a nép követelményeinek teljesítésére irányult mindig és minden időszakban pártunk és kormányunk legnagyobb érdeklődése és törekvése. Ezt bizonyltja a termelés állandó fokozása és az ennek megfelelő rendszeres árleszállítás. A nép érdekei minden téren való kielégítésének nagy feladatát nem teljesíthetik egyesek, e feladat teljesítésében érdekelve kell lennie az egész népnek. A gyárakban és a földeken a termelés kibővítésével kapcsolatos feladatok teljesítésében és a munkatermelékenység emelésében kétségtelenül elsőrendű szerepet töltenek be a szakszervezetek, a Nemzeti Front tömegjellegű szervezete. Hogy a szakszervezetek teljesíthessék feladatukat, nem elég, ha a politikai színvonal magaslatán állnak és tudják, hogy miért szükséges a termelés állandó fokozása, hanem azt is tudniok kell, hogyan kell ezt megvalósítani. Az új munkaformák és munkamódszerek, az új, tökéletesebb technika és a termelés szervezése a lehető legjobb minőségű termékek termelésére irányuló törekvés, a tartalékok feltárása, a gazdaságosság rendszerének bevezetése, a szocialista munkaverseny, az üzemen belüli önálló elszámolás stb, — ezek ma azok a forradalmi tényezők, amelyek megszilárdítják népi demokratikus államunkat és megteremtik a feltételeket a termelés további fejlesztéséhez és ezzel a társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális biztosításához. Szocialista építésünk alapja továbbra is az ipari termelés marad, melynek magva a nehézipar. Ezt kell állandóan fejlesztenünk, technikailag tökéletesítenünk, korszerűsítenünk, gépesítenünk, felhasználva a tudományos technika minden vívmányát. Ehhez a fizikai dolgozóknak termelési értelmiségünkkel, a mérnökökkel, technikusokkal, tudósokkal, újítókkal és feltalálókkal való különösen szoros együttműködése szükséges. Nagy segítséget jelentenek ezen a téren a Szovjetuniónak a szocializmus és kommunizmus építése szakaszán szerzett gyakorlati tapasztalatai is, amelyeket készségesen és önzetlenül bocsát rendelkezésünkre. Csak a fejlett nehézipar biztosíthatja ipari termelésünk fellendítését, csak ennek segítségével érhetjük el mezőgazdaságunk magasabb színvonalát, csak ez teheti lehetővé a talaj behatóbb művelését és a hozamok növelését. Csak a mezőgazdaság gépesítése, több gép, traktor és kombájn küszöbölheti ki a robotot és meggyorsíthatja a termelés menetét. E néhány alapvető problémából tűnik ki a szakszervezetek munkájának és tevékenységének jelentősége és fontossága. A szakszervezetekben a dolgozók konkréten és gyakorlatilag megismerkednek a szocialista építés problémájával. Tudatosítják, hogy egyedül csak a kollektívára támaszkodva, e kollektívával együtt érhetnek el nagy munkasikereket, fejthetik ki teljes mértékben tehetségüket és szolgálhatják mind az egész, mind a sajátmaguk érdekeit. Lenin és Sztálin arra tanítottak, hogy a szakszervezetek a kommunizmus iskolái. Nincs itt szó valami iskolamesteri nevelésről és iskolázásról. A termelési feladatok teljesítéséért, az akadályok és hiányosságok legyőzéséért folytatott mindennapos harcra való nevelésről van szó. Jól nevelni annyit jelent, mint jól irányítani. Ezért van, hogy pártunk és kormányunk nagy figyelmet fordítanak a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom munkájára. Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa múlt év júniusában további feladatokat tűzött ki az építés további szakaszán. A párt a maga legfontosabb programfeladatául a nép ' szükségleteinek minden téren való kielégítésére való további gondoskodást, életszínvonalának az ipari és mezőgazdasági termelés fejlesztése útján, a munkatermelékenység fokozása és az árleszállítás útján való emelését jelölte meg. Ezzel kapcsolatban lehetetlen volt, hogy ne fordítsunk figyelmet a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom munkájára is, amelynek tevékenységére a párt programjának megvalósításakor támaszkodnia kell. A szakszervezetek munkájának értékelése és a kongreszszuson kifejtett kritika is abból indult ki, hogy a dolgozóknak szükségük van a szilárd és erős Forradalmi Szakszer, vezeti Mozgalomra, mivel egyedül csak így képesek teljesíteni a kommunista párt vezetésével azokat a nagy és történelmi feladatokat, amelyek a szocializmus építésében és a világbékéért folytatott harcban előttünk állanak. Hiszem, hogy az önök III. országos szakszervezeti kongresszusa minden téren alaposan, felelősségteljesen és bírálőan értékeli a szakszervezetek munkáját a központtól kezdve a szövetségek vezetőségein át egészen az üzemi alapszervezetek vezetőségéig. Tárgyalásai és határozatai jeladássá válnak a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmunk munkájának minden szakaszon való megjavítására irányuló törekvéseknek tömeges megkezdéséhez. Az ehhez szükséges feltételeink megvannak. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom előtt áll a szovjet szakszervezetek tevékenységének fényes példája. Meríthet gyakorlati tapasztalatai kimeríthetetlen forrásából. Mögötte van saját tízéves munkája, számos sikere és tapasztalata. Megvannak irányelvei és feladatai, amelyeket a szocializmus építésének további sikeres fejlesztése érdekében tűzött elénk Csehszlovákia mindannyiunknak drága Kommunista Pártjának X. kongresszusa. Csupán a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tagjain áll, hogy mint öntudatos szakszervezeti tagok, hozzájárulnak ahhoz, hogy a forradalmi szakszervezetek, a munkásosztály legnagyobb mértékben tömegalapokon nyugvó szervezete, a termelésnek és a szocializmus építésének legfontosabb tényezője, teljesítsék feladataikat, amit elvár tőlük a párt és egész népünk. Engedjék meg tisztelt elvtársak, a III. országos szakszervezeti kongreszszus küldöttei, hogy most Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának megbízásából felolvassam pártunk Központi Bizottságának a III. országos szakszervezeti kongresszushoz intézett e levelét: Elvtársak! Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a III. országos szakszervezeti kongresszusnak elvtársi harcos üdvözleteit küldi. Üdvözli a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak, dicső munkáspártunk legnagyobb tömegalapokon nyugvó szervezetének három és fél millió tagját és az összes szakszervezeti alkalmazottat. Csehszlovákia Kommunista Pártja mindig nagy jelentőséget tulajdonított a szakszervezeti mozgalomnak, soraiba legtapasztaltabb tagjait küldte és minden erejével harcolt annak egységéért a munkásosztály érdekeinek összes árulói ellen. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom egysége hazánknak a dicső szovjet hadsereg által való felszabadulása után valósult meg amely a fasizmus felett aratott történelmi győzelmével népünk előtt megnyitotta az új élet kapuit. Egységes Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmunk Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével aktívan részt vesz országunk minden forradalmi változásában, erejet a népi demokratikus köztársaság megújítására és építésére fordítja. Jelentősen hozzájárult a munkásosztálynak a burzsoázia felett aratott dicső februári győzelméhez, érdemeket szerzett az első ötéves terv becsületes teljesítésében. Mindebben kifejezésre jutott a munkásosztály új helyzete, amely a kizsákmányoltak és elnyomottak osztályából uralkodó, a szocializmus felé haladó államnak irányító osztályává vált. Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa kitűzte a szocialista építés további bátor programját. A szakszervezeti mozgalomra itt az a feladat hárul, hogy legjobb erőit a dolgozók nevelésére és mozgósítására fordítsa az új feladatok teljesítéséért, hogy őrizze s naponta végzett politikai és szervezési munkájával szilárdítsa sorainak egységét. A szocialista termelés fejlődésének, a társadalom gazdasági fejlődésénék és a dolgozók jóléte állandó emelkedésének, államunk védelmi képessége és gazdasági ereje megszilárdításának alapfeltétele a munkatermelékenység állandó fokozása, gazdaságunkban az összes tartalékok feltárása és felhasználása. A szakszervezeti mozgalom azon van, hogy bölcsen és következetesen megszervezze és e célra irányítsa a széles alapokon nyugvó szocialista munkaversenyt, hogy elősegítse a technika minden téren való kihasználását, az új, haladó munkamódszerek bevezetését. Az állami gazdasági terv egyenletes teljesítése és túlteljesítése a lemaradó üzemek termelésének fellendítésével és a lemaradó dolgozóknak az élenjáró dolgozók színvonalára való emelésével — ez a jelenlegi időszakban a szakszervezeti munka fő mértéke. Becsülettel teljesíteni e feladatokat azt jelenti, hogy egyre nagyobb mértékben kell fejleszteni a nép kimeríthetetlen erejét, hogy forradalmi lelkesedéssel és alkotó lendülettel kell dolgozni. Népi demokratikus államunk alappillérje a munkások és parasztok szilárd szövetsége. Egyedül a munkásosztály vezetésével és állandó segítségével tudják a dolgozó parasztok mezőgazdaságunkat a szövetkezeti és szocialista nagytermelés útján gazdag élelmiszer- és nyersanyag-forrássá alakítani. A szakszervezeti mozgalomnak most méginkább becsületbeli kötelessége, mint eddig, hogy a szocialista ipar fejlettségét átvigye a gép- és traktorállomások s az állami gazdaságok munkájába, hogy a munkásosztály hosszúéves tapasztalatait átadja a dolgozó parasztoknak a mezőgazdasági termeléc fokozása és falvainkon a szocializmus építése szakaszán. Az üzemeknek a falvak és egységes földművesszövetkezetek, a gépés traktorállomások és állami gazdaságok feletti eredményes védnöksége, a munkások segítsége a falu részére, a földművesek között végzett hathatós politikai munka — ez a szakszervezeti mozgalom nagy feladata. Minden törekvésünk és tevékenységünk célja a dolgozók életszínvonalának állandó emelése. A népünk jólétére fordított gondoskodás elválaszthatatlan részei: az élet és munkafeltételek megjavítására fordított gondoskodás, a dolgozók szükségleteivel szemben megnyilvánuló közömbösség és nemtörődömség ellen folytatott harc, a munka higiénájára és biztonságára fordított gondoskodás, a j munkások és alkalmazottak egészségének megszilárdítására s az ifjú nemzedék egységes fejlődésére fordított gondoskodás. Kell, hogy mindez a lelkiismeretes gondoskodás mindennapos gondja legyen a szakszervezeteknek. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom jelentősége a szocializmus építésében állandóan növekszik. A szakszervezetek küldetésének teljesmértékű teljesítése azt jelenti, hogy állandóan tanuljunk Leninnek ama szavaiból, hogy a szakszervezetek a kommunizmus iskolája. Szítani a dolgozók hazafias lelkesedését a gazdasági feladatok teljesítéséért folytatott harcban, megteremteni a szocialista tulajdonhoz és a munkához való új viszonyt, a munkások és alkalmazottak politikai öntudatának állandó növelését jelenti, kulturálistechnikai színvonaluk emelkedésére, a technikai, közgazdasági > propaganda fejlesztésére fordított gondoskodást jelenti. A mindennapos politikai munkában feltétlenül szükséges életünkben minden újnak és alkotónak a támogatása és viszont nyíltan és megalkuvást nem ismerően harcolni kell minden maradi felfogás ellen, amely ellenkezik a szocialista elvekkel. A legmelegebb gondoskodást és legnagyobb figyelmet kell fordítani ifjúságunkra, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetséggel együtt segíteni kell hazánk új ifjúsága nevelésében. A szocializmus kiépítése feltételezi, hogy azt az összes dolgozók legsajátabb ügyévé, érdekévé tegyük, mert e nélkül lehetetlen megoldani a szocialista építés bonyolult kérdéseit. Ez a tény a szakszervezeti mozgalom elé azt a feladatot tűzi, hogy állandóan szilárdítsa a tömegekkel való kapcsolatát, irtsa ki életéből az irányítás irodai-bürokrata módszereit és a tömegpolitikai munka súlypontját az alapszakszervezetekbe vigye át. A szak. szervezetek csak így erősítik meg a dolgozó tömegekre gyakorolt befolyásukat, csak így növelik kimeríthetetlen aktivitásukat és kezdeményezésüket. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága elvárja, hogy a szakszervezetek a belső demokjácia, / a bírálat és önbírálat rendszeres fejlesztésével megjavítják munkájukat, teljes mértékben érvényesítik alapszabályzatukat és újabb dolgozókat nyernek meg tagjaikul. Merítsetek, elvtársak, a dicső szovjet szakszervezetek gazdag tapasztalataiból! Tanuljatok a szovjet szakszervezetektől aktívabb segítséget nyújtani a pártnak a dolgozók nevelésében, alkotó erőinek országunk további fejlesztésére való mozgósításában! Ismerve országunk nagy erejét, amely a Szovjetunió vezetése alatt álló szocializmus és demokrácia hatalmas táborának szilárd részét képezi, tántoríthatatlanul haladjatok előre a békéért, a nemzetközi munkásmozgalom egységének megszilárdításáért a harcolók első soraiban! Még szélesebb mértékben fejtsetek ki nevelő munkát a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság szellemében! A III. országos szakszervezeti kongresszus, melyet Csehszlovákia szovjet hadsereg által való felszabadítása 10. évfordulójának dicső évében tartunk, váljék erős buzdítássá a szocialista építés minden szakaszán, az új győzelmekért folytatott harcban! Éljen dicső munkásosztályunk és annak legnagyobb, tömegalapokon nyugvó szervezete — a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom! Éljen drága népi demokratikus köztársaságunk! Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével előre a szocializmus győzelme felé! Csehszlovákia Kommunista Pártjának ^ Központi Bizottsága. * «