Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-20 / 121. szám, péntek

Világ proletár jai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. május 20. péntek 30 fillér VIII. évfolyam. 121. szám A mai számban: Csehszlovákia Kommunista Pártia Központi Bizottságának határozata az 1955—56. évi pártoktatásról (3—4. oldal) Ä gyakori kapálás kettős haszonnal Jár Alig néhány hete még országszerte javában vetettek dolgozó parasztjaink. Ma már örömmel állapíthatjuk meg, hogy a lelkes, kitartó szorgos munkában még a szokatlanul kedvezőtlen időjárás sem tudta visszatartani a nagy munkalendületet, melyet nagyrészt a faluszerte széles méretekben indult felszabadulási verseny láza fűtött. Ezzel az erős akarattal s nagy elhatározással vetette be a dolgozó parasztság minden erejét a tavaszi munkába. S a versenylendület, amely egy pillanatra sem lankadt, egyre szebb eredményeket hozott. Ennek a jó munkának. a gyors vetésnek eredményeként ma már javában végezhetjük a tavaszi tennivslók egyik legfontosabbikát, a növényápolást. Ez a munka dolgozó parasztságunk nagy erőpróbája. A X. pártkongresszus irányelvei alapján jelentősen fokozni kell a kapásnövények hektárhozamát, országos méretben kell gyarapítani a kukorica-, cukorrépa- és a krumplitermést. Sokan úgy vélik, akkor tesznek eleget ^ megnövekedett követelményeknek, hn az eddiginél nagyobb területen vetnek kapásnövényeket. Részben ez is jó, ha a természeti viszonyok, a föld minősége megfelel ennek a célnak. Ez azonban nem a legjobb megoldása a dolgoknak, mert ahogyan a X. pártkongresszus irányelvei is meghatározzák, a következő két-három évben lehetőleg a meglévő földterületen kell növelni a kapásnövények hektárhozamát. Mi tehát a teendő? A mag, ha késve is, de a földbe került. Többhelyütt kisorolt már a kukorica, s országszerte megkezdték a cukor és takarmányrépa sarabolását, sőt ott, ahol egy percet sem késtek a vetéssel, a cukorrépa már annyira kifejlődött, hogy megkezdhették az egyelését. A nánai állami gazdaság agronómusa. Nagy József, a napokban közölte szerkesztőségünkkel, hogy gazdaságukban a cukorrépa egyelése már teljes erővel folyik. Azt is hozzáfűzte, hogy igyekezni fognak az egyelést minél gyorsabban elvégezni, mert pár napon belül meg kell kezdeniök a kukorica kapálását is. S hogy aratásig körmükre ne égjen a munka, gépi erő bevonásával gyorsítják a kapálást. És ami a legfontosabb — írja — minél többször szeretnék megkapálni a répát, a kukoricát, a krumplit, mert a gyakori kapálás kettős haszonnal jár: írtja a gyomot, javltja a talaj szerkezetét, ami röviden annyit jelent, hogy már az idén kevesebb lesz a gyom, jobb lesz a termés; őszre pedig tiszta, gyommentes magágyat készíthetnek a búza alá. S mindezt azért tesszük — Írja befejezésül — mert az idén még szebb eredményeket akarunk elérni, még több kukoricát, cukorrépát, krumplit és ebből következőleg több húst, zsírt, tejet, vajat akarunk adni az ország dolgozó népének. Helyesen gondolkozik Nagy József agronómus. Helyesen, mert minden jó gazda sok éves tapasztalatból tudja már, hogy egyszeri kapálás felér egy jó esővel és minden kapálás hektáronként legalább három mázsával növeli a terméshozamot. A növényápolási munka minden más paraszti tennivalónál több munkaerőt vesz Igénybe. Ezért szükséges, hogy azt a nagymérvű segítséget, amelyet traktorállomásaink adnak a növényápoláshoz, teljes egészében gazdaságosan felhasználjuk. Az idén sokkal több gépi kapával végezhetjük a növények áp«'*cát, mint az elmúlt esztendőben. Az új keskeny magaskerekü Zetor traktorainkra szerelt kapálógépeK olyan pontosan megművelik a sorközöket, akárcsak az ember. Ragadjuk meg tehát a kedvező alkalmat, s ne késlekedjünk: kapát a földnek, levegőt, napfényt, tiszta talajt a növénynek — ez legyen a jelszó. S ha már van sok gépünk, melyek segítenek megoldani a növényápolási munkák évről-évre nagyobb gondot okozó kérdését, nem szabad olyan hibába esnünk, hogy csupán a gépekre bízzuk a növényápolást. Természetesen a gépi kapálás óriási segítség a szövetkezetnek, az egyénileg dolgozó parasztoknak, de korántsem jelenti azt, hogy nincs minden munkáskézre szükség. A falusi pártszervezeteknek, a helyi nemzeti bizottságoknak elsőrendű feladatuk, hogy most minden erőt a növényápolásra mozgósítsanak. Munkájukban azonban szem előtt kell tartaniuk, és a trakrorállomások kommunistáinak szoros együttműködésével arra kell törekedniük, hogy minden egyes traktor-kapálógép munkába álljon. Emellett azonban nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a gépek mellett bevonják az asszonyokat és a családtagokat is a növényápolás nagy munkájába. •«A falusi pártszervezeteknek, a helyi nemzeti bizottsági tagoknak gondosan kell ügyelniük arra, hogy a dolgozó parasztok egyetlen egy napot, órát, percet se késsenek le a terméshozamot jelentősen befolyásoló nagy munkával. Mert mi is az oka, hogy legkivált az egyénileg dolgozó parasztok késve végzik a kapálást? Ezen a téren sok helyen a rosszul értelmezett takarékosság is szerepet játszik. Vannak, akik úgy vélekednek, hogy a nem túl nagy és a nem túl sűrű gyom nem teszi tönkre a növényt, viszont ha később kapálnak, kevesebb kapálás is elegendő. Helytelen ez a számításuk, becsapjuk elsősorban a földet, elburjánzik a gyom, elnyomja a növényt, amely levegő és nedvesség hiányában nem fejlődhet, elsatnyul, elsárgul, s nehezen tér magához a gyomirtás után. És még egy: az efféle okoskodással nemcsak a földet csapjuk be, hanem becsapjuk saját magunkat, az államot és az egész ország dolgozó népét. Tehát gondolkozzunk helyesen és cselekedjünk aszerint, ahogy Nagy József írta, kapáljunk minél többször, mert a gyakori kapálás kétszeres haszonnal jár: kevesebb lesz a gyom — dúsabb lesz a termés. A kommunistákra vár az a szerep, hogy állandó népnevelő munkával mindent elkövessenek a növényápolás sikeréért s munkájukban igyekezzenek odahatni, hogy a felszabadulás tiszteletére indult országos versenymozgalmat továbbra is ápolják, fejlesszék dolgozó parasztságunk körében. És akkor egész bizonyos, hogy a mindennapi népnevelői munkának gazdag lesz a gyümölcse. Gazdag lesz, mert dolgozó parasztságunk lelkes, odaadó munkával, hazafiságával minden munkában eddig is becsülettel megállta helyét, s most, a tavaszi tennivalók második szakaszában is mindent megtesz, hogy jó munkájával, többtermeléssel erősítse a békeharcot. Erre megvan minden lehetősége. Nyugodtan dolgozhat, gépek segítik munkájában, segíti őket az ügyes-bajos kérdések megoldásában a párt s az egész ország. Az utóbbi napok eseményei pedig — a Szovjetunió vezette béketábor újabb győzelme a háborús úszítók felett — még az eddiginél is jobb munkára serkenti hazánk dolgozó parasztságát. Megnyílt a Sil. országos szakszervezeti kongresszus Május 19-én, csütörtökön a prágai Július Fučíkról elnevezett kultúra és pihenés park kongresszusi palotájában megnyílt a III. országos szakszervezeti kongresszus. Nyolc óra harminc perc van. A kongresszusi palotába, amelynek fő kapuja felett a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom hatalmas jelvénye látható, megérkeznek a kongresszus küldöttei és vendégel. A kongresszuson 23 ország szakszervezeteinek képviselői vesznek részt. A szakszervezeti világszövetséget küldöttség képviseli, amelyet a szövetség főtitkára, Louis Saiilant vezet. Megjelent továbbá a szovjet szakszervezetek össz-szövetsége központi tanácsának küldöttsége, Iván Petrovics Gurejev titkár vezetésével. A karzaton a tanácskozási szavazattal bíró kongreszszusi küldöttek és vendégek foglalnak helyet. Jelen vannak Josef Jonáš, František Kachuda, František Krajčír, Josef Krosnáŕ, Alois Málék, Alois Neuman, Karel Poláček, Antonín Pospíšil, Jozef Púčik, Marek Smida és Ladislav Stoll elvtársak, a kormány tagjai, a Nemzeti Front Központi Bizottságának küldöttsége, Adolf Svoboda, Prága főváros főpolgármestere, az országos szervezetek képviselői és az érdemes szakszervezeti dolgozók. Továbbá jelen vannak a nemzeti vállalatok igazgatói, kitüntetett dolgozók, nemzeti művészek, a Klement Gottwald államdíj laureátusai, valamint a külföldi és hazai sajtó képviselői. Pontosan 9 óra van. Az elnöki asztal mellett elfoglalják helyüket a központi szakszervezeti tanács titkárságának tagjai. Szűnni nem akaró taps közepette az emelvényre lépnek az Európából, Ázsiából, Afrikából és Amerikából érkezett külföldi küldöttségek. Viharos kiáltások: „Éljen a CSKP!", „Éljen a béke!", „Éljen a Szovjetunió!" üdvözlik a párt és a kormány küldöttségeinek érkezését, amelyet Antonín Zápotocký köztársasági elnök, a CSKP KB politikai irodájának tagja vezet. A küldöttség tagjai: Karol Bacílek, Rudolf Barák, Alexej Čepička, Jaromír Dolanský, Zdenék Fierlinger, Václav Kopecký, Antonín Novotný, Viliam Široký, Ľudmila Jankovcová és Otakar Šimúnek. A III. országos szakszervezeti kongresszus tárgyalásait Josef Kolský, a Központi Szakszervezeti Tanács elnökségének tagja, érdemes szakszervezeti dolgozó nyitja meg. Az egységes szakszervezet több mint 3,5 millió tagjának nevében üdvözli a párt és a kormány küldöttségét, a külföldi küldöttségeket, a küldötteket és a kongresszus vendégeit. Josef Kolský a jelenlevők üdvözlése után a többi között a következőket mondotta: „Harmadik országos szakszervezeti kongresszusunkról lángoló harcos üdvözleteinket küldjük az egész világ munkásosztályának és dolgozóinak, akikkel a világbéke megőrzésére irányuló közös törekvés, valamint a dolgozók gazdasági és szociális körülményeinek állandó megjavításáért folytatott közös harc fűz egybe bennünket. Üdvözöljük a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tagjainak millióit és egész dolgozó népünket is, amely áldozatkészen és szüntelen lelkesedéssel váltja élő valósággá hazája szocialista építésének bátor terveit." Josef Kolský beszédének további részében rámutatott, hogy a III. országos szakszervezeti kongresszus hazánknak a szovjet hadsereg által való felszabadulása 10. évfordulójának örömteli napjaiban ül össze, abban az évben, amelyben forradalmi szakszervezeti mozgalmunk az egységes szakszervezet tízéves fennállásának évfordulóját ünnepli. A kommunista párt és a Nemzeti Front kormányának vezetésével munkásaink, parasztjaink és dolgozó értelmiségünk képes volt kiépíteni olyan erős köztársaságot, amelyben a dolgozó ember élete napról napra örömtelibb. E sikerekben kétségtelenül része van az FSZM munkájának is. J. Kolský megemlékezett a szakszervezetek fokozott feladatairól az országépítésben. Ezeket a feladatokat a CSKP X. kongresszusa tűzte ki az egész népnek. A továbbiakban rámutatott, hogy a kongresszus tárgyalásai ezért arra fognak irányulni, hogyan kell biztosítani és meggyorsítani a szocializmushoz vezető utunkat, hogyan kell fokozni a szakszervezet részesedését ennek az alapvető feladatnak teljesítésében. A II. országos szakszervezeti kongresszus óta elért sikerek azzal a hittel töltenek el bennünket, hogy képesek vagyunk hazánk szocialista építésének jól megkezdett művét még sikeresebben bevégezni, képesek vagyunk második ötéves tervUnkben még sokkal nagyobb és jobb eredményeket elérni, mint a múlt években. A kongresszus ezután napi tanácskozását a III. országos szakszervezeti kongresszus elnökségének megválasztásával kezdte meg. Az elnökség megválasztott tagjai a jelenlévők tapsa közepette elfoglalják helyüket az elnöki asztal mellett. A kongresszus további munkája folyamán jóváhagyta a tárgyalási rendet és megválasztotta a kongresszusi bizottságokat. A javasoló bizottság élén František Kacha, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára, az FSZM alapszabályzatl bizottságának élén Jaroslav Kolár, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára, a választóbizottság élén Vojtech Daubner, a Szlovákiai Szakszervezeti Tanács elnöke és a jelölő bizottság élén Marié Trojanová, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára áll. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak a II. országos szakszervezeti kongresszus óta végzett tevékenységéről és további feladatairól František Zupka, a Központi Szakszervezeti Tanács ügyvezető elnökhelyettese tartott beszámolót. František Zupkának, a Központi Szakszervezeti Tanács ügyvezető elnökhelyettesének beszéde Tisztelt küldöttek és vendégek, elvtársak ! Több mint öt év után gyűltünk öszsze egységes Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmunk III. kongresszusára. Az az időszak, amely bennünket a II. országos szakszervezeti kongresszustól elválaszt, mérhetetlenül fontos volt országunk és az egész csehszlovák nép életére nézve; ebben az időszakban nemzetközi téren is olyan eseményekre került sor, amelyek új megvilágításban mutatják a nemzetek és államok közötti kapcsolatok fejlődését. Zupka elvtárs ezután a külpolitikai helyzettel foglalkozva rámutatott azokra a nagy sikerekre, amelyeket a szocializmus és a béke Szovjetunió vezette tábora a legutóbbi években a világ békéjének megőrzése ügyében elért. Ezt követőleg rámutatott arra, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, követve a Szakszervezeti Világszövetség politikáját, következetesen harcol küldetésének teljesítésééig, a szocializmus felépítéséért, dolgozóink anyagi és kulturális életszínvonalának emeléséért. Segíti a kapitalista, gyarmati és függő országok dolgozóit igazságos harcukban. Majd a felszabadulásunk óta eltelt tíz év alatt népgazdaságunkban elért sikerekről számolt be. Utána a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom méltatására tért át. További építőfeladatok állanak előttünk — folytatta beszédét Zupka elvtárs —, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa tűzött ki. Teljesítésük biztosítja népgazdaságunk arányos fejlődését, a nép anyagi és kulturális színvonalának emelkedését, a köztársaság gazdasági hatalmának és védelmi képességének további megerősítését. Minden erőfeszítést megtenni e politika támogatására] gazdasági hatalmunk további növelésére, az anyagi jólét emelésére, a béke megszilárdítására — ez a fő feladata a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak. I. A szakszervezetek a szocialista gazdaság fejlesztéséért folytatott harcban 1. Az ipar fejlődését, valamint fokozza országunk védelmi képességét. Ezért a párt és A szocialista gazdaság fejlesztésé- a kormán

y továbbra is következetenek fő láncszeme a nehézipar. A ne- sen követi a nehézipar minden téren hézipar sokoldalú fejlődése biztosítja való fejlesztésének egyedüli helyes a többi iparágak és a mezőgazdaság irányvonalát. Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa az életszínvonal szüntelen emelésének biztosítása érdekében az ipar alapvető feladatául tűzte ki a terv egyenletes teljesítését, a termelésben rejlő tartalékok feltárását, a gazdaságosság rendszerének szüntelen szilárdítását, a készítmények minőségének és a munkatermelékenységnek fokozását, ami egyben a szocialista termelés növekedésének legfontosabb előfeltétele. Korlátlan lehetőségeink __ vannak a munkatermelékenység szüntelen fokozására. A nehézipar üzemeinknek és építkezéseinknek korszerű, magas teljesítményű gépeket és berendezéseket szállít; a leghaladóbb munkamódszerek valamennyi üzem számára hozzáférhetők, bőséges gondoskodás történik a szakképzettség emeléséről. Azonban még mindig tanúi vagyunk annak, hogy a magasteljesítményű gépek kihasználatlanul hevernek, az új munkamódszereket nem terjesztik el még saját üzemükben sem. A szakszervezet gyakran vakon megy el a jelenségek mellett. Vegyük figyelembe, elvtársak, hogy minden egyes kihasználatlanul heverő gép, minden egyes elvesztett óra, elavult termelési eljárás nemcsak az üzem igazgatóját és technikusait vádolja, hanem a szakszervezet funkcionáriusait is. A szocialista ipar (Folytatás a 2, oldalon.)