Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-19 / 120. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetekl SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. május 19. csütörtök 30 fillér VIII. évfolyam, 120. szám. Üdvözöljük a 111. Országos Szakszervezeti Kongresszust! Megkezdjük a szakszervezet sokoldalú munkájának megjavítását írta: František Zupka, a Szakszervezeti Központi Tanács ügyvezető alelnöke A prágai Kongresszus-palotában megkezdődik a III. országos szakszer­vezeti kongresszus. A kongresszust kampány előzte meg, amely mély hatással volt a szakszervezetek és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom minden tagjának életére. A múlt év folyamán az utolsó hónapokban a szakaszbizalmiak, a műhely- és üzemi tanácsok megválasztása után hívták össze a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szövetségeinek szlovákiai kerüíeti konferenciáit, a Szlovák Szak­szervezeti Tanácsnak, a kerületi szak­szervezeti tanácsok konferenciáit és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom országos konferenciáját. A működés értékelése után újabb feladatokat tűz­tek a szakszervezetek elé. Ennek alap­ján az újonnan megválasztott vezető szervekre az a feladat vár, hogy a szakszervezeteket úgy irányítsák, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom munkája egyre tökéletesebbé és job­bé véljék. A kongresszus előtti kampányt, amely köztársaságunknak a szovjet hadsereg által való felszabadítása 10. évfordulójával kapcsolatos ünnepsé­gek előkészítésével egyidőben folyt, a felszabadítás dicső évfordulójának tiszteletére indított szocialista mun­kaversenyben részvevő egyének és munkakollektívák alkotó kezdeménye­zésének lendülete jellemezte. Az or­szágos szocialista versenyben részvevő legjobb üzemeket vörös zászlókkal jutalmazták, a legjobb munkakollektl­vákat és egyéneket pedig a kiváló munkasikereikért, az új technika ter­jesztéséért, a munkatermelékenység emeléséért és a termelés minőségének javításáért érdemrendekkel és kitün­tetésekkel jutalmazták. A tagok a kongresszus előtt meg­vitatták az új alapszabályzat javas­latát, amely a szakszervezetek idő­szerű feladataiból indul ki, oly viszo­nyok között, amikor az uralom szi­lárdan a munkásosztály kezében van és amikor az iparban a termelő esz­közök az egész nép tulajdonéba men­tek át, ami által lényegében kiküszö­bölődött az embernek ember által való kizsákmányolása. Már a kongresszus előtt) vita fo­lyamán is megmutatkozott, hogy az új alapszabályzatnak hatalmas jelen­tőséoe ' sz az egész szakszervezeti munka minden téren való megjavítá­sa szempontjából. A szakszervezetek tevékenységének megjavítása iránti nagy érdeklődést bizonyítja a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom tag­jainak nagy részvétele az új alapsza­bályzat megvitatásában. A vitában a tagok tízezrei vettek részt és hozzá­szólásaikkal kifejezésre juttatták azon törekvésüket, hogy hozzá akarnak já­rulni ahhoz, hogy a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom a lehető legjob­ban teljesítse felelősségteljes felada­tait a szocializmus építésében és a béke megszilárdításában. Kétségtelen, •hogy az alapszabályzat a III. orszá­gos szakszervezeti kongresszuson való megtárgyalása és jóváhagyása után jelentős eszközzé válik a szakszerve­zetek szervezési munkájának és egyéb tevékenységének megjavításában. A III. országos szakszervezeti kong­resszus fő feladata, hogy megtárgyalja a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tevékenységét az elmúlt öt év folya­mán és hogy a sikerek és a munkában előforduló eddigi hiányosságok érté­kelése alapján megteremtse a feltéte­leket ahhoz, hogy a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom emelje munká­jának színvonalát a dolgozóknak a szocialista építés feladatai teljesítésé­re való mozgósításában. Arról van szó, hogy a III. országos szakszervezeti kongresszus a szakszer­vezetek sokoldalú munkája megjaví­tásának kezdetét jelentse a munka­termelékenység emeléséért, az iparban és a mezőgazdaságban a gazdaságos­ság elvének betartásáért, az Iparnak, elsősorban a nehéziparnak továbbfej­lesztéséért folytatott harcban, amely országunk védelmi képessége meg­szilárdításának alapja és gazdaságunk összes ágazatai fejlődésének, valamint a nép anyagi és kulturális színvonala tovább emelkedésének előfeltétele. A Forradalmi Szakszervereti Moz­galom ezeket a feladatokat annál job­ban fogja teljesíteni, minél többet fo­gunk tanulni a szovjet szakszervezetek tapasztalataiból és főként, ha mun­kánk alapjáyá a tagokkal való minden­napos kapcsolatot tesszük és ha a szakszervezeti aktívával fogunk dol­gozni. A III. országos szakszervezeti kong­resszus megszabja a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom feladatait és a szakszervezetek munkamódszereit is a CSKP X. kongresszusa irányelveinek teljesítéséért folytatott harcban. A kongresszus további feladatokat tűz ki a szakszervezeteknek a dolgozók alkotó aktivitásának fejlesztésében, a népgazdaság általános fellendítéséért valamint a dolgozók anyagi és kultu­rális színvonalának állandó emeléséért folytatott igyekezetben, hogy a For­radalmi Szakszervezeti Mozgalom még jobban teljesítse a kommunizmus is­kolájának, a gazdálkodás iskolájának, a közigazgatás iskolájának feladatát. Ma ülnek össze tárgyalásra a III. Országos Szakszervezeti Kongresszus küldöttei Ezekben a napokban, amikor egész hazánk örömmel köszönti a béketábor megbonthatatlan, szövetséget kötött erői varsói értekezletének határozatát, összeülnek Prágában a május 19-én kezdődő III. Országos Szakszervezeti Kongresszus küldöttei. A kongresszus előtti napokban az üzemek, hivatalok, gép- és traktorállomások, az állami gazdaságok szakszervezeti csoportjai­ban széleskörű vita folyt a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom új alapsza­bályzatának javaslatairól. Az alapszabályzati javaslatok meg­tárgyalásánál a dolgozók részéről ja­vaslatok hangzottak el a szakszerve­zeti munka megjavítására, s kötele­zettségeket vállaltak a munkatermelé­kenység növelésére. A Szakszervezeti Központi Tanács címére egész köztár­sasáaunkból több mint 50 millió ko­rona értékű kötelezettségvállalások érkeztek az üzemek, műhelyek szak­szervezeti dolgozóitól. Az új alapsza­bályzat-javaslatokkal kapcsolatban le­folyt viták rámutattak a szakszerveze­tek hivatására abban az időben, amikor népünk életszínvonalának emelkedése elsősorban a munkatermelékenység nö­vekedésétől és a termelés fejlesztésé­től függ. Körülbelül 30 000 új tag lé­pett be a kongresszus előtt a szakszer­vezeti csoportokba. A III. Országos Szakszervezeti Kong­resszus küldötteinek négynapos ülése jelentős esemény összes polgáraink éle­tében. Megmutatja a dolgozóknak, ho­gyan lehet még jobban megbirkózni a kijelölt feladatokkal, hogy gvorsabhan elérhessük közös célunkat — a szocia­lizmus felépítését hazánkban. Ä barátsági, együttműködési és kölcsönös « segélynyújtási szerződés jóváhagyása Jelentés a Csehszlovák Köztársaság kormánya üléséről A kormány 1955. május 17-i ülésén megtárgyalta az Európa békéjéről és biztonságáról tárgyaló varsói érte­kezleten részt vett küldöttség beszámolóját. A beszámolót Viliam Široký miniszterelnök, a küldöttség vezetője mon­dotta. A kormány megállapította, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása, amelyek magukban foglalják a militarizmus felújítását Nyugat-Németországban és annak az agresszív erők magvaként való besorolását a nyugati katonai töm­bökbe, a nemzetközi viszonyok feszültségének kiéleződé­séhez, a háborús veszély növekedéséhez és az európai országok, különösen Nyugat-Németország szomszédai biz­tonságának fokozott fenyegetéséhez vezet. A kormány ezért mély megnyugvással fogadta a ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés aláírását, amelyet az Albán Népköztársaság, a Bol­gár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársa­ság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság kö­tött, s amely ezen országok rettenhetetlen akaratát fe­jezi ki, hogy biztosítják a népek békéjét és biztonságát. A szerződésnek hazánk szabadsága és függetlensége megszilárdítása szempontjából történelmi jelentősége van és népeinknek biztos védelmet nyújt az agresszív erők támadásának veszélye ellen. Az egyezményt aláírt .országok fegyveres erői közös parancsnokságának létesítésével az egyezmény megte­remti egységes védelmi törekvéseik hatékony eszközét. Az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának el­veivel és céljaival összhangban az Európa és a világ békéjének és biztonságának megszilárdítása érdekében kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződés kifejezi a részvevő országok ama igyekezetét, hogy megteremtség Európa kollektív bizton­ságának rendszerét. A kormány egyhangúlag jóváhagyta a barátsági, együtt­működési és kölcsönös segélynyújtási szerződést és el­határozta, hogy a köztársaság alkotmánya értelmében a nemzetgyűlés elé terjeszti azt jóváhagyás végett. A kor­mány ugyancsak egyhangúlag jóváhagyta a varsói érte­kezlet határozatát a részvevő államok fegyveres erői kö­zös parancsnokságának megalakításáról, amelynek élén I. S. Konyev, a Szovjetunió marsallja áll, a szovjet had­sereg hősi és dicső katonáinak parancsnoka, akik meg­mentették és felszabadították Prágát. A nemzetgyűlés megtárgyalja a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést Május 17-én 19 óra 55 perckor összeült a nemzetgyű­lés szűkebbkörű elnöksége és határozatot hozott, hogy a napirendi szabályzat 10. §-a alapján elrendeli, hogy az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköz­társaság, a Román Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést tárgyalja meg a külügyi bizottság és az alkotmányjogi bizottság, amelyeket ebből a célból 1955. május 23-ra összehívnak. Határozatot hozott arra is, hogy f. év má­jus 24-ére hívják össze a nemzetgyűlést ennek a szer­ződésnek a megtárgyalására. A varsói szerződés további munkasikerek serkentője A nyolc áRam közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződés megkötése és a közös parancsnokság megteremtése egész Szlovákiában nagy lelkesedést váltott ki. Dolgozóink gyűlések és politikai tízpercek keretében beszélne k a varsói értekezlet eredményeiről. Kifejezésre juttatják teljes egyetértésüket az értekezlet eredményével, amely hozzájárult a béketábor és hazánk biztonsága megerősítéséhez. Köszöntöm a varsói szerződést A szerződés jelentőségéről MUDr. Juraj Červenka, Szlovákia területi hi­giénikusa, „a kiváló munkáért" kitün­tetés birtokosa, a Csehszlovák Sajtó­iroda tudósítójának ezeket mondotta: Az egészségügyi dolgozók tudják ta­lán legjobban, hogy mennyi szeren­csétlenséget és milyen nyomort jelent a háború, mennyi pusztítást és emberi élet tömeges megsemmisítését, beteg­ségeket okozhatnak a szokásos fegy­verek, akár barbár módon használt atom- és hidrogénbombák, esetleg baktériumfegyverek. Minden háború nélkülözést, éhséget, veszélyes fertő­zéseket, járványt hoz magával. Az egészségügyi dolgozók, akiknek fel­adata a nép egészségét védeni és megszilárdítani, a béke élenjáró har­cosai. Hazánknak a hős szovjet hadsereg által való felszabadítása óta eltelt tíz év egészségügyünk számára is az ér­tékes sikerek egész sorát hozta. A burzsoá köztársaság időszakához vi­szonyítva többszörösére emelkedett az orvosok, az egészségügyi közép- és segédszemélyzet, az egészségügyi be­rendezések száma. Jelentős mértékben csökkent a lakosság halandósága és a fertőző betegségek is lényegesen ki­sebb mértékben fordulnak elő. A még gyermekcipőben járó, alig három éves egészségügyi járványszolgálat tavaly a dunai árvizekkel kapcsolatban bebi­zonyította, hogy képes megbízhatóan védeni a lakosságot a járványokkal szemben. Pártunk és kormányunk állandó gondot fordít az egészségügyi beren­dezések további építésére és az egész­ségügyi szolgálatok fejlesztésére. A megbetegedések további csökkentése, a tömegesen előforduló járványos be­tegségek kiküszöbölése, a nép egész­ségügyi állapotának megjavítása, a dolgozók munkaképességének megszi­lárdítása és az élet meghosszabbítása — mindez gyönyörű hazánkban és az egész világon csupán a béke megőr­zésével lehetséges. Teljes egyetértés­sel és lelkesedéssel üdvözlöm a var­sói értekezlet eredményét és a szer­ződést, amely azt jelenti, hogy or­szágunk szabadsága és függetlensége megbízható kezekben van. A terv teljesítésével támogatják kormányunk békeigyekezetét A szinnai Vihorlát-üzem dolgozói kedden, május 17-én összüzemi gyű­lés keretében ismerkedtek meg a var­sói értekezlet eredményeivel. Üzemük­ben a terv jó teljesítésével támogatják legjobban a dolgozók jobb életéért és a köztársaság biztonságáért folytatott harcot. A tervet az év elejétől brut­tó-értékben 101,7 százalékra, áruban pedig 102,2 százalékra teljesítik. Az üzemben sikerrel harcolnak a selejt­képződés és a munkából való távol­maradás ellen is. Az üzem dolgozói a varsói értekezlet eredményeivel va­ló egyetértésüknek kötelezettségválla­lásban adnak kifejezést, amely szerint az egész évi tervfeladatokat 102 szá­zalékra teljesítik. Jobb lesz a minőség és gazdaságosabb a munka Az európai béke és biztonság biz­tosításáról szóló varsói tárgyalások menetét a Béke-üzem dolgozói nagy érdeklődéssel kísérték. Most, amikor már aláírták a varsói szerződést, el vannak határozva, hogy annak hatá­rozatait lelkiismeretes munkájukkal támogatják. Štefan Prekop, példásan dolgozó gépműhelymester, munkatár­sai nevében a következőket jelentette ki: „Válaszunk a varsói értekezlet ha­tározatára az, hogy üzemünkben meg­kezdjük a minőségi szalagrendszer be­vezetését. Ez azt jelenti, hogy egyre jobb minőségű termékeket küldünk feldolgozására." Prekop mester munka­társaival együtt az elsők között mu­tat példát. A gépek kifogástalan me­netének biztosítása mellett másfél normán felüli teljesítményt érnek el. A bratislavai Blaho utcai 29 lakás­egység építésén ez év márciusa óta dolgozik . Florián Hološka komplex csoportja az üzemen belüli önálló el­számolás alapelvei szerint. Ezenkívül elhatározták, hogy segíteni fognak a befejező munkákban is. „Most még nagyobb örömmel építjük dolgozóink lakásait, mivel bízunk erőnkben és azon egységes elhatározásunkban, hogy megőrizzük a békét. A felszabadítás 10. évfordulójára és Szlovákia Kom­munista Pártjának X. kongresszusára tett kötelezettségvállalásainkat az ed­diginél még nagyobb mértékben túl­szárnyaljuk. A varsói értekezletet az­zal akarjuk támogatni, hogy gyorsan, gazdaságosan és jól fogunk építeni. A májusi tervet már e hó 20-án tel­jesítjük." /

Next

/
Oldalképek
Tartalom