Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-18 / 119. szám, szerda

4 UJSZ0 ^955 május Ifi. V. M. Molotov beszéde az osztrák államszerződés aláírása alkalmából Memorandum a Szovjetunió kormányküldöttsége és az Osztrák Köztársaság kormányküldöttsége közt lefolyt tárgyalások eredményeiről Moszkvában 1955. április 12—15. kö­zötti napokban az osztrák államszer­ződés gyors megkötéséről szóló tár­gyaiésok lOlyamán a szovjet és az osztrák küldöttség között megegye­zés jött létre arról, hogy tekintettel a szovjet kormány tagjainak, V. M. Molotovnak, a Szovjetunió Miniszter­tanácsa első elnökhelyettesének és külügyminiszternek, valamint A. I. Mi­Jfójannak, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökhelyettesének nyilatkoza­tára Július Raab úr, Ausztria szö­vetségi kancellárja, dr. Adolf Schärf kancellárhelyettes úr, dr. Leopold Figl mérnök, külügyminiszter úr és dr. Bruno Kreisky államtitkár úr, az oszt­rák államszerződés megkötésével kap­csolatban gondoskodnak arról, hogy az osztrák szövetségi kormány a kö­vetkező határozatokat és intézkedése­ket fogadja el: I. 1. Az osztrák szövetségi kormány — Ausztriának 1951-ben, a berlini ér­tekezleten tett azon nyilatkozata Szel­lemében, hogy nem csatlakozik kato­nai szövetségekhez és területén nem tűr- meg katonai támaszpontokat — deklarációt tesz olyan formában, amely nemzetközi kötelezettséget ró Auszt­riára, hogy állandóan olyanfajta sem­legességhez fogja tartani magát, mint amelyhez Svájc tartja magát. 2. Az osztrák szövetségi kormány a szövetségi alkotmány előírásainak megfelelően Ausztriának ezt a dekla­rációját a parlament elé terjeszti, hogy az közvetlenül az osztrák államszer­ződés ratifikálása után határozatot hozzon a deklaráció elfogadásáról. 3. A szövetségi kormány megtesz minden ahhoz szükséges lépést, hogy ez az osztrák parlament által megerő­sített deklaráció nemzetközi elisme­rést nyorjen. 4. Az osztrák szövetségi kormány szívesen fogadja a négy nagyhata­lom által Ausztriának állami területe integritása és érinthetetlensége te­kintetében nyújtott garanciákat. 5. Az osztrák szövetségi kormány szót emel majd Franciaország, Nagy­Britannia és az Egyesült Államok kor­mánya előtt a négy nagyhatalom ilyen garancianyilatkozatáért. 6. Mihelyt Ausztriának átadják a szovjet megszállási övezetben lévő német aktívákat, a szövetségi kormány intézkedéseket tesz arra, hogy kizárja annak lehetőségét, hogy ezek az ak­tívák- külföldi polgárok tulajdonába menjenek át, éspedig sem magánjogi személyek, sem pedig közjogi szemé­lyek tulajdonába. Továbbá gondoskod­ni fog arról, hogy azon személyek ellen, akik a volt USIA vállalatokban, a volt szovjet nafta igazgatóság vál­lalataiban az ORT, OROP és DDSu rész . ; nj t írsaságok vállalataiban dol­goztiik, ne alkalmazzanak semmilyen diszkriminációs intézkedést. II. V. M. Molotov és A. I. Mikojan, a Szovjetunió, Minisztertanácsának elnök­helyettesei tekintettel az osztrák kormányküldöttség nyilatkozatára a szovjet kormány nevében a következő nyilatkozatot tették: 1. A szovjet kormány kész haladék nélkül aláírni az osztrák államszerző­dést. 2. A szovjet kormány beleegye­zik abba, hogy a négy nagyhatalom összes megszálló csapatait visszahívják Ausztriából, mihelyt érvénybe lép az államszerződés, legkésőbb 1955. de­cember 31-ig. 3. A szovjet kormány a 6., 11., 15., 16/ b és 36. cikkelyeket elavultaknak, il­letve feleslegeseknek minősíti és kész ezeket a cikkelyeket törölni. Épp így kész törölni a 48/b cikkelyt is, amely arról , szóU hogy Ausztria egyúttal le­mond a Szovjetunióval szemben fenn­álló igényeiről az úgynevezett „pol­gári megszállási kiadások" tekinte­tében. Ezenkívül támogatni fogja az osztrák kormányt abban a törekvésében, hogy esetleges további változtatásokat érjen el az osztrák államszerződés ja­vaslatában és ezekbe a változtatásokba bele fog egyezni. Megegyezés történt arról is, hogy a swrződés módosí­tására tett javaslatok következtében a nagyhatalmak és Ausztria közötti ál­lamszerződés megkötéséről szóló tár­gyalások szükségtelenül ne húzódjanak el. 4. A szovjet kormány kész elis­merni az Ausztria semlegességéről szóló deklarációt. 5. A szovjet kormány kész részt­venni a nagyhatalmak garancianyúj­tásában az osztrák állami terület in­tegritását és érinthetetlenségét illető­leg — úgy mint Svájc esetében. III. A véleménycsere alapján a két fél a következő megállapodásra jutott: A Szovjetunióba való áruszállításról, amely kárpótlás az osztrák állam­si-rződés 35. cikkelye (lásd a meg­jegyzést) alapján átadott ausztriai szovjet vállalatok értékéért 1. A szovjet kormány 1954-ben a berlini értekezleten kinyilvánított be­leegyezése értelmében kész osztrák áruszállítások formájában elfogadni az államszerződés 35. cikkelyében (lásd a megjegyzést) feltüntetett 150 millió amerikai dollár paušál összegű teljes egyenértéket. 2. A szovjet küldöttség tudomásul veszi az osztrák küldöttségnek kije­lentését, amely szerint a szovjet kül­döttségtől kapott árujegyzéket elfo­gadták alapul és ezzel kapcsolatban legkésőbb ez év május végéig Moszk­vába érkeznek az osztrák kormány meghatalmazottai. 3. A szovjet küdöttség. ugyancsak tudomásul veszi az osztrák küldött­ségnek azt a nyilatkozatát, hogy az j osztrák kormány külön bizottságot lé­tesít, amely megküldi idejében és jó minőségben az áruszállítmányokat a Szovjetunióba a megállap'iíott meny­nyiségben összesen 150 millió ameri­kai dollár értékben, évi 25 millió amerikai dollár összegben. 4. Az osztrák küldöttség készsé­gét nyilvánította, hogy a szovjet meg­rendelők képviselőinek biztosítja, a Szovjetunióba az említett összeg számlájára való áruszállítások felül­vizsgálásának és átvételének lehető­ségét. Az áruszállítás franko osztrák határ értendő a világpiaci árakban. Az áruk árát és mennyiségét pontosan megállapítja mindkét fél minden év­ben, három hónappal a következő év kezdete előtt. Az Osztrák Bank fe­dezeti váltókat ad ki az áruszállítmá­Megjegyzés: Az államszerződés vég­leges szövegében 22. cikkely. a Szovjetunió kormányküldöttsége nevéven: V. M. Molotov, \. I. Mikojan Moszkva, 1955. április 15. nyok biztosítására az osztrák állam­szerződés által megállapított 150 mil­lió dollár összegben. Az Osztrák Bank váltóit fokozatosan visszaadják, amint azt az összeget, amelyre ki vannak állítva az áruszállítmányok fedezik. A Szovjetunió tulajdonát képező ausztriai naftavállalatok átadásáról: 1. A szovjet küldöttség elfogadta az osztrák küldöttségnek azt a javas­latát, amely szerint az osztrák kor­mány a Szovjetunió tulajdonában lévő nafta kitermelő vállalatok és finomí­tók értékét, amelyeket Ausztriának átadnak, nyers naftaszállítással térít­se meg a Szovjetunió számára évi 1 millió tonna mennyiségben, tíz éven keresztül, összesen 10 milfi^ tonna mennyiségben. A szovjet küldöttség tudomásul ve­szi az osztrák küldöttségnek nyilat­kozatát, amely szerint az osztrák kormány jogosult az említett mennyi­ségű naftát rövidebb határidőn belül is a Szovjetuniónak szállítani. A naf­tát franko osztrák határ szállítják vám-, valamint illetékmentesen. 2. Az osztrák küldöttség tudomá­sul vette a szovjet kormánynak azt a felvilágosítását, hogy a naftafejtő vállalatok és naftaüzemek közé tar­toznak a naftafinomítók, valamint a naftakészítmények kereskedelmi rész­vénytársaságai is. (OROP). A Duna Gőzhajózási Társaság aktíváinak átadásáról Kelet-Ausztriá­ban A szovjet kormány átadja Ausztriá­nak a Duna Gőzhajózási Társaság va­lamennyi Kelet-Ausztriában lévő ak­tíváit, beleszámítva a korneuburgi ha­jógyárat, a hajókat és kikötőberende­zéseket, Az osztrák kormány ezért a Szovjetuniónak 2 millió amerikai dol­lárt fizet ezen aktívák Ausztriának való átadásakor. A Szovjetunió és Ausztria közötti kereskedelemről 1. Megegyezés jött létre öt évre szóló kereskedelmi szerződés megkö­téséről a Szovjetunió és Ausztria kö­zött. Ez a szerződés automatikusan meghosszabbodik, ha egyik fél sem jelenti be a szerződés felmondását. 2. Megegyezés jött létre, hogy Ausztria és a Szovjetunió árúcsere­és fizetési egyezményt köt öt évi tar­tamra. Az árumennyiséget évente ál­lapítják meg. Kiállíttatott két példányban, mind­egyik orosz és német nyelven; mind­két szövegnek egyforma érvénye van. Az említettek igazolásául a me­morandumot parafálta a* osztrák kormányküldöttség nevében: J. Raab, A. Schärf, L. Figl, B. Kreisky. Szövetségi kancellár úr! Uraim! Az osztrák államszerződés aláírása fontos nemzetközi esemény. Ez a nap örömünnep az osztrák nép számára. Egyúttal nagy megelégedéssel fogja fogadni ezt az eseményt minden nép, amely a tartós béke és a nemzetközi együttműködés megteremtésére tö­rekszik. A szerződés, amelyet ma alá­írunk, helyreállítja a demokratikus Ausztria szuverénitását és független­ségét. Üj lapot nyit az osztrák nép történetében és az európai államok kapcsolataiban. Ausztria kijelenti, hogy az állandó semlegességhez tartja magát. Európa központjában Svájcon kívül mostantól fogva ott lesz a semleges Ausztria. A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Ál­lamok, Anglia és Franciaország kor­mánya kijelentette, kész tiszteletben tartani Ausztria semlegességét. En­gedjék meg kifejeznem azt a meg­győződésemet, hogy más államok is követnek bennünket ezen az úton. A Szovjetunió nagy jelentőséget tu­lajdonít Ausztria ama nyilatkozatának, hogy nem csatlakozik semmilyen ka­tonai szövetséghez és nem engedé­lyez területén külföldi katonai támasz­pontokat. A szovjet nép lelkesen helyesli Ausztriának ezt az álláspontját, a be­csületes semlegesség álláspontját, amely az európai béke megszilárdítá­sa szempontjából nagy jelentőségű. Különösen fontos, hogy ez az állás­pont mindenben megfelel az osztrák nép őszinte törekvéseinek. Ausztriá­nak ezt az álláspontját Európa és nemcsak Európa, de más nemzetek is megelégedéssel fogják támogatni. Ma meg kell emlékezni arról, hogy még 1943-ban, a hitlerista hódítók elleni véres harcok tetőpontján a Szovjet­unió, Anglia és az Amerikád Egyesült Államok kijelentette, hogy kívánja a szabad és független Ausztria helyre­állítását. Ezt a három hatalom ismert moszkvai nyilatkozatában mondották ki, amelyhez Franciaország is csatla­kozott. 1945-ben a szovjet hadsereg az ellen­séggel vívott súlyos harcokban fel­szabadította Bécset, Ausztria főváro­sát. Hadseregünk ezt a győzelmet a Hitler-ellenes koalícióban részvevő szövetségeseivel együtt érte el. Ezzel létrejött a moszkvai nyilatkozat meg­valósulásának lehetősége. Az idén áprilisban, Moszkvában J. Raab szövetségi kancellár vezetése alatt álló osztrák kormányküldöttség­gel folytatott tárgyalások, mint tud­juk, az osztrák kérdés végleges rende­zésére vezettek. Ezek a tárgyalások az igazi kölcsönös megértés és együtt­működés szellemében zajlottak le. Biztosították az osztrák államszerző­déssel összefüggő valamennyi igen fontos probléma sikeres megoldását. Ezenkívül komoly gazdasági kérdése­ket is rendeztek. A szerződés értel­mében Ausztria mentesül a jóvátétel­fizetés alól. Nagy jelentősége volt azonban itt a volt német tulajdon kér­désének. Meg kell állapítani, hogy most a négy hatalom és Ausztria teljes egyetértésével ezt a kérdést is rendeztük. A szovjet kormány arra törekedett, hogy ne csak az osztrák kérdés meg­oldása ne halasztódjék tovább, de a német kérdés megoldása sem. A je­lenlegi körülmények között azonban ez megvalósíthatatlannak bizonyult. Míg 1955 az osztrák kérdés végleges rendezésének éve, nem lehet azt mon­dani, hogy a német kérdés megoldá­sában az idén előrehaladtunk volna. Itt a helyzetet komolyan bonyolító új akadályok támadtak. Létrejött az agresszív német militarizmus feltá­masztásának veszélye, ami az európai békeszerető államokat biztonságuk megóvására irányuló új intézkedések foganatosítására kényszeríti. A Szovjetunió ezután is arra fog tö­rekedni, hogy megtalálja a német kér­dés békés és demokratikus rendezésé­nek útját — olyan utakat találjon, ame­lyek megfelelnek a német nép jogos tö­rekvéseinek, amelyek Németország egységének a német militarizmus fel­támadása nélküli helyreállítsára irá­nyulnak. A német kérdésnek csak ez a megoldása fog mindenben egybevág­ni Németország — mint egységes ál­lam — szabadsága és függetlensége helyreállításának érdekeivel és egy­úttal megfelelni az európai béke va­lóságos megszilárdításának. El kell ismerni, hogy a nemzetközi helyzet feszültségét enyhítő minden lépés megfelel a népek legmélyebbről jövő törekvéseinek. Az osztrák szerződés megkötése hozzá fog járulni a nem­zetközi viszonyok enyhüléséhez, és 8z a legnagyobb jelentősége. Közismert dolog, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió jelenleg tárgyal a kor­mányfők küszöibön álló tanácskozásá­ról. Mind a négy kormány kijelentette már, hogy kedvezően fogadja ezt a tanácskozást. Az ilyen tanácskozásnak az a célja, hogy szorgalmazza azokat a lépése­ket és konkrét intézkedéseket, ame­lyek megfelelnek a népek nemzetköri feszültség enyhítésére irányuló törek­véseinek. Ez teljesen megfelel a szovjet kor­mány békeszerető politikájának. Á szovjet kormány változatlanul az ál­talános béke és a nemzetközi bizton­ság érdekeit védelmezi. Szemléletesen tanúskodik erről a Szovjetunió min­den új lépése. E lépések közül fő­képp a Szovjetunió legújabb javasla­tait kell megemlíteni. Ezek a fegy­verzet általános csökkentésének, az atom- és hidrogénfegyver eltiltásá­nak és a nemzetközi ellenőrzés meg­teremtésének konkrét tervét tartal­mazzák, amely terv megfelel az ál­talános béke megszilárdításának. Az osztrák szerződés aláírása nagy nemzetközi jelentőségű esemény. Az aláírás előkészítésének sikeres befejezése újabb bizonyítéka annak, hogy az érett nemzetközi problémák * rendezésének meg vannak a lehető­ségei. Európa és az egész világ népei a meglévő nemzetközi kérdések megol­dását nem az új atomháború előké­szítésének útján, nem ilyen vagy olyan katonai kalandok útján várják. Az osztrák szerződés szemléletesen mu­tatja, hogy e kérdések megoldásának vannak olyan útjai is, amelyek más irányban haladnak, megfelelnek a köz­vetlenül érdekelt népek valódi törek­véseinek és egyúttal államuk társa­dalmi rendszerétől függetlenül min­den más nép érdekeinek. Most tudjuk, hogy Ausztria nem fog részt vermi semmilyen katonai tömb­ben és nem engedi meg, hogy terüle­tén külföldi támaszpontok legyenek. Ez feltétlenül örömet okoz az oszt­rák népnek. A szerződés értelmében Ausztria más államokkal való kereskedelmében nem tesz megkülönböztetést. Feltét­lenül el kell ismerni ennek a Szov­jetunió, az Amerikai Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaország támo­gatta döntésnek a fontosságát. Mindez kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy az osztrák nép békében éljen, demokratikusan fejlődjék és nemzetgazdasága fellendüljön. Ennek Ausztria más országokkal való baráti kapcsolatainak további fejlődése szem­pontjából is nagy jelentősége van. Mindez megerősítheti a Szovjetunió és Ausztria baráti kapcsolatait, a két ál­lam népének javára, az általános bé­ke megszilárdításának javára. Az osztrák népnek azt kívánom, hogy Európa és az egész világ béké­jének megszilárdítása céljából sike­reket arasson gazdaságának, nemzeti kultúrájának további fellendítésében és más népekkel való politikai és gazdasági együttműködésének fejlesz­tésében. V. M. Molotov elvtárs az osztrák államszerződés aláírásánál a Belvedere­paiotában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom