Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)
1955-05-18 / 119. szám, szerda
4 UJSZ0 ^955 május Ifi. V. M. Molotov beszéde az osztrák államszerződés aláírása alkalmából Memorandum a Szovjetunió kormányküldöttsége és az Osztrák Köztársaság kormányküldöttsége közt lefolyt tárgyalások eredményeiről Moszkvában 1955. április 12—15. közötti napokban az osztrák államszerződés gyors megkötéséről szóló tárgyaiésok lOlyamán a szovjet és az osztrák küldöttség között megegyezés jött létre arról, hogy tekintettel a szovjet kormány tagjainak, V. M. Molotovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének és külügyminiszternek, valamint A. I. MiJfójannak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének nyilatkozatára Július Raab úr, Ausztria szövetségi kancellárja, dr. Adolf Schärf kancellárhelyettes úr, dr. Leopold Figl mérnök, külügyminiszter úr és dr. Bruno Kreisky államtitkár úr, az osztrák államszerződés megkötésével kapcsolatban gondoskodnak arról, hogy az osztrák szövetségi kormány a következő határozatokat és intézkedéseket fogadja el: I. 1. Az osztrák szövetségi kormány — Ausztriának 1951-ben, a berlini értekezleten tett azon nyilatkozata Szellemében, hogy nem csatlakozik katonai szövetségekhez és területén nem tűr- meg katonai támaszpontokat — deklarációt tesz olyan formában, amely nemzetközi kötelezettséget ró Ausztriára, hogy állandóan olyanfajta semlegességhez fogja tartani magát, mint amelyhez Svájc tartja magát. 2. Az osztrák szövetségi kormány a szövetségi alkotmány előírásainak megfelelően Ausztriának ezt a deklarációját a parlament elé terjeszti, hogy az közvetlenül az osztrák államszerződés ratifikálása után határozatot hozzon a deklaráció elfogadásáról. 3. A szövetségi kormány megtesz minden ahhoz szükséges lépést, hogy ez az osztrák parlament által megerősített deklaráció nemzetközi elismerést nyorjen. 4. Az osztrák szövetségi kormány szívesen fogadja a négy nagyhatalom által Ausztriának állami területe integritása és érinthetetlensége tekintetében nyújtott garanciákat. 5. Az osztrák szövetségi kormány szót emel majd Franciaország, NagyBritannia és az Egyesült Államok kormánya előtt a négy nagyhatalom ilyen garancianyilatkozatáért. 6. Mihelyt Ausztriának átadják a szovjet megszállási övezetben lévő német aktívákat, a szövetségi kormány intézkedéseket tesz arra, hogy kizárja annak lehetőségét, hogy ezek az aktívák- külföldi polgárok tulajdonába menjenek át, éspedig sem magánjogi személyek, sem pedig közjogi személyek tulajdonába. Továbbá gondoskodni fog arról, hogy azon személyek ellen, akik a volt USIA vállalatokban, a volt szovjet nafta igazgatóság vállalataiban az ORT, OROP és DDSu rész . ; nj t írsaságok vállalataiban dolgoztiik, ne alkalmazzanak semmilyen diszkriminációs intézkedést. II. V. M. Molotov és A. I. Mikojan, a Szovjetunió, Minisztertanácsának elnökhelyettesei tekintettel az osztrák kormányküldöttség nyilatkozatára a szovjet kormány nevében a következő nyilatkozatot tették: 1. A szovjet kormány kész haladék nélkül aláírni az osztrák államszerződést. 2. A szovjet kormány beleegyezik abba, hogy a négy nagyhatalom összes megszálló csapatait visszahívják Ausztriából, mihelyt érvénybe lép az államszerződés, legkésőbb 1955. december 31-ig. 3. A szovjet kormány a 6., 11., 15., 16/ b és 36. cikkelyeket elavultaknak, illetve feleslegeseknek minősíti és kész ezeket a cikkelyeket törölni. Épp így kész törölni a 48/b cikkelyt is, amely arról , szóU hogy Ausztria egyúttal lemond a Szovjetunióval szemben fennálló igényeiről az úgynevezett „polgári megszállási kiadások" tekintetében. Ezenkívül támogatni fogja az osztrák kormányt abban a törekvésében, hogy esetleges további változtatásokat érjen el az osztrák államszerződés javaslatában és ezekbe a változtatásokba bele fog egyezni. Megegyezés történt arról is, hogy a swrződés módosítására tett javaslatok következtében a nagyhatalmak és Ausztria közötti államszerződés megkötéséről szóló tárgyalások szükségtelenül ne húzódjanak el. 4. A szovjet kormány kész elismerni az Ausztria semlegességéről szóló deklarációt. 5. A szovjet kormány kész résztvenni a nagyhatalmak garancianyújtásában az osztrák állami terület integritását és érinthetetlenségét illetőleg — úgy mint Svájc esetében. III. A véleménycsere alapján a két fél a következő megállapodásra jutott: A Szovjetunióba való áruszállításról, amely kárpótlás az osztrák államsi-rződés 35. cikkelye (lásd a megjegyzést) alapján átadott ausztriai szovjet vállalatok értékéért 1. A szovjet kormány 1954-ben a berlini értekezleten kinyilvánított beleegyezése értelmében kész osztrák áruszállítások formájában elfogadni az államszerződés 35. cikkelyében (lásd a megjegyzést) feltüntetett 150 millió amerikai dollár paušál összegű teljes egyenértéket. 2. A szovjet küldöttség tudomásul veszi az osztrák küldöttségnek kijelentését, amely szerint a szovjet küldöttségtől kapott árujegyzéket elfogadták alapul és ezzel kapcsolatban legkésőbb ez év május végéig Moszkvába érkeznek az osztrák kormány meghatalmazottai. 3. A szovjet küdöttség. ugyancsak tudomásul veszi az osztrák küldöttségnek azt a nyilatkozatát, hogy az j osztrák kormány külön bizottságot létesít, amely megküldi idejében és jó minőségben az áruszállítmányokat a Szovjetunióba a megállap'iíott menynyiségben összesen 150 millió amerikai dollár értékben, évi 25 millió amerikai dollár összegben. 4. Az osztrák küldöttség készségét nyilvánította, hogy a szovjet megrendelők képviselőinek biztosítja, a Szovjetunióba az említett összeg számlájára való áruszállítások felülvizsgálásának és átvételének lehetőségét. Az áruszállítás franko osztrák határ értendő a világpiaci árakban. Az áruk árát és mennyiségét pontosan megállapítja mindkét fél minden évben, három hónappal a következő év kezdete előtt. Az Osztrák Bank fedezeti váltókat ad ki az áruszállítmáMegjegyzés: Az államszerződés végleges szövegében 22. cikkely. a Szovjetunió kormányküldöttsége nevéven: V. M. Molotov, \. I. Mikojan Moszkva, 1955. április 15. nyok biztosítására az osztrák államszerződés által megállapított 150 millió dollár összegben. Az Osztrák Bank váltóit fokozatosan visszaadják, amint azt az összeget, amelyre ki vannak állítva az áruszállítmányok fedezik. A Szovjetunió tulajdonát képező ausztriai naftavállalatok átadásáról: 1. A szovjet küldöttség elfogadta az osztrák küldöttségnek azt a javaslatát, amely szerint az osztrák kormány a Szovjetunió tulajdonában lévő nafta kitermelő vállalatok és finomítók értékét, amelyeket Ausztriának átadnak, nyers naftaszállítással térítse meg a Szovjetunió számára évi 1 millió tonna mennyiségben, tíz éven keresztül, összesen 10 milfi^ tonna mennyiségben. A szovjet küldöttség tudomásul veszi az osztrák küldöttségnek nyilatkozatát, amely szerint az osztrák kormány jogosult az említett mennyiségű naftát rövidebb határidőn belül is a Szovjetuniónak szállítani. A naftát franko osztrák határ szállítják vám-, valamint illetékmentesen. 2. Az osztrák küldöttség tudomásul vette a szovjet kormánynak azt a felvilágosítását, hogy a naftafejtő vállalatok és naftaüzemek közé tartoznak a naftafinomítók, valamint a naftakészítmények kereskedelmi részvénytársaságai is. (OROP). A Duna Gőzhajózási Társaság aktíváinak átadásáról Kelet-Ausztriában A szovjet kormány átadja Ausztriának a Duna Gőzhajózási Társaság valamennyi Kelet-Ausztriában lévő aktíváit, beleszámítva a korneuburgi hajógyárat, a hajókat és kikötőberendezéseket, Az osztrák kormány ezért a Szovjetuniónak 2 millió amerikai dollárt fizet ezen aktívák Ausztriának való átadásakor. A Szovjetunió és Ausztria közötti kereskedelemről 1. Megegyezés jött létre öt évre szóló kereskedelmi szerződés megkötéséről a Szovjetunió és Ausztria között. Ez a szerződés automatikusan meghosszabbodik, ha egyik fél sem jelenti be a szerződés felmondását. 2. Megegyezés jött létre, hogy Ausztria és a Szovjetunió árúcsereés fizetési egyezményt köt öt évi tartamra. Az árumennyiséget évente állapítják meg. Kiállíttatott két példányban, mindegyik orosz és német nyelven; mindkét szövegnek egyforma érvénye van. Az említettek igazolásául a memorandumot parafálta a* osztrák kormányküldöttség nevében: J. Raab, A. Schärf, L. Figl, B. Kreisky. Szövetségi kancellár úr! Uraim! Az osztrák államszerződés aláírása fontos nemzetközi esemény. Ez a nap örömünnep az osztrák nép számára. Egyúttal nagy megelégedéssel fogja fogadni ezt az eseményt minden nép, amely a tartós béke és a nemzetközi együttműködés megteremtésére törekszik. A szerződés, amelyet ma aláírunk, helyreállítja a demokratikus Ausztria szuverénitását és függetlenségét. Üj lapot nyit az osztrák nép történetében és az európai államok kapcsolataiban. Ausztria kijelenti, hogy az állandó semlegességhez tartja magát. Európa központjában Svájcon kívül mostantól fogva ott lesz a semleges Ausztria. A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormánya kijelentette, kész tiszteletben tartani Ausztria semlegességét. Engedjék meg kifejeznem azt a meggyőződésemet, hogy más államok is követnek bennünket ezen az úton. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít Ausztria ama nyilatkozatának, hogy nem csatlakozik semmilyen katonai szövetséghez és nem engedélyez területén külföldi katonai támaszpontokat. A szovjet nép lelkesen helyesli Ausztriának ezt az álláspontját, a becsületes semlegesség álláspontját, amely az európai béke megszilárdítása szempontjából nagy jelentőségű. Különösen fontos, hogy ez az álláspont mindenben megfelel az osztrák nép őszinte törekvéseinek. Ausztriának ezt az álláspontját Európa és nemcsak Európa, de más nemzetek is megelégedéssel fogják támogatni. Ma meg kell emlékezni arról, hogy még 1943-ban, a hitlerista hódítók elleni véres harcok tetőpontján a Szovjetunió, Anglia és az Amerikád Egyesült Államok kijelentette, hogy kívánja a szabad és független Ausztria helyreállítását. Ezt a három hatalom ismert moszkvai nyilatkozatában mondották ki, amelyhez Franciaország is csatlakozott. 1945-ben a szovjet hadsereg az ellenséggel vívott súlyos harcokban felszabadította Bécset, Ausztria fővárosát. Hadseregünk ezt a győzelmet a Hitler-ellenes koalícióban részvevő szövetségeseivel együtt érte el. Ezzel létrejött a moszkvai nyilatkozat megvalósulásának lehetősége. Az idén áprilisban, Moszkvában J. Raab szövetségi kancellár vezetése alatt álló osztrák kormányküldöttséggel folytatott tárgyalások, mint tudjuk, az osztrák kérdés végleges rendezésére vezettek. Ezek a tárgyalások az igazi kölcsönös megértés és együttműködés szellemében zajlottak le. Biztosították az osztrák államszerződéssel összefüggő valamennyi igen fontos probléma sikeres megoldását. Ezenkívül komoly gazdasági kérdéseket is rendeztek. A szerződés értelmében Ausztria mentesül a jóvátételfizetés alól. Nagy jelentősége volt azonban itt a volt német tulajdon kérdésének. Meg kell állapítani, hogy most a négy hatalom és Ausztria teljes egyetértésével ezt a kérdést is rendeztük. A szovjet kormány arra törekedett, hogy ne csak az osztrák kérdés megoldása ne halasztódjék tovább, de a német kérdés megoldása sem. A jelenlegi körülmények között azonban ez megvalósíthatatlannak bizonyult. Míg 1955 az osztrák kérdés végleges rendezésének éve, nem lehet azt mondani, hogy a német kérdés megoldásában az idén előrehaladtunk volna. Itt a helyzetet komolyan bonyolító új akadályok támadtak. Létrejött az agresszív német militarizmus feltámasztásának veszélye, ami az európai békeszerető államokat biztonságuk megóvására irányuló új intézkedések foganatosítására kényszeríti. A Szovjetunió ezután is arra fog törekedni, hogy megtalálja a német kérdés békés és demokratikus rendezésének útját — olyan utakat találjon, amelyek megfelelnek a német nép jogos törekvéseinek, amelyek Németország egységének a német militarizmus feltámadása nélküli helyreállítsára irányulnak. A német kérdésnek csak ez a megoldása fog mindenben egybevágni Németország — mint egységes állam — szabadsága és függetlensége helyreállításának érdekeivel és egyúttal megfelelni az európai béke valóságos megszilárdításának. El kell ismerni, hogy a nemzetközi helyzet feszültségét enyhítő minden lépés megfelel a népek legmélyebbről jövő törekvéseinek. Az osztrák szerződés megkötése hozzá fog járulni a nemzetközi viszonyok enyhüléséhez, és 8z a legnagyobb jelentősége. Közismert dolog, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió jelenleg tárgyal a kormányfők küszöibön álló tanácskozásáról. Mind a négy kormány kijelentette már, hogy kedvezően fogadja ezt a tanácskozást. Az ilyen tanácskozásnak az a célja, hogy szorgalmazza azokat a lépéseket és konkrét intézkedéseket, amelyek megfelelnek a népek nemzetköri feszültség enyhítésére irányuló törekvéseinek. Ez teljesen megfelel a szovjet kormány békeszerető politikájának. Á szovjet kormány változatlanul az általános béke és a nemzetközi biztonság érdekeit védelmezi. Szemléletesen tanúskodik erről a Szovjetunió minden új lépése. E lépések közül főképp a Szovjetunió legújabb javaslatait kell megemlíteni. Ezek a fegyverzet általános csökkentésének, az atom- és hidrogénfegyver eltiltásának és a nemzetközi ellenőrzés megteremtésének konkrét tervét tartalmazzák, amely terv megfelel az általános béke megszilárdításának. Az osztrák szerződés aláírása nagy nemzetközi jelentőségű esemény. Az aláírás előkészítésének sikeres befejezése újabb bizonyítéka annak, hogy az érett nemzetközi problémák * rendezésének meg vannak a lehetőségei. Európa és az egész világ népei a meglévő nemzetközi kérdések megoldását nem az új atomháború előkészítésének útján, nem ilyen vagy olyan katonai kalandok útján várják. Az osztrák szerződés szemléletesen mutatja, hogy e kérdések megoldásának vannak olyan útjai is, amelyek más irányban haladnak, megfelelnek a közvetlenül érdekelt népek valódi törekvéseinek és egyúttal államuk társadalmi rendszerétől függetlenül minden más nép érdekeinek. Most tudjuk, hogy Ausztria nem fog részt vermi semmilyen katonai tömbben és nem engedi meg, hogy területén külföldi támaszpontok legyenek. Ez feltétlenül örömet okoz az osztrák népnek. A szerződés értelmében Ausztria más államokkal való kereskedelmében nem tesz megkülönböztetést. Feltétlenül el kell ismerni ennek a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország támogatta döntésnek a fontosságát. Mindez kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy az osztrák nép békében éljen, demokratikusan fejlődjék és nemzetgazdasága fellendüljön. Ennek Ausztria más országokkal való baráti kapcsolatainak további fejlődése szempontjából is nagy jelentősége van. Mindez megerősítheti a Szovjetunió és Ausztria baráti kapcsolatait, a két állam népének javára, az általános béke megszilárdításának javára. Az osztrák népnek azt kívánom, hogy Európa és az egész világ békéjének megszilárdítása céljából sikereket arasson gazdaságának, nemzeti kultúrájának további fellendítésében és más népekkel való politikai és gazdasági együttműködésének fejlesztésében. V. M. Molotov elvtárs az osztrák államszerződés aláírásánál a Belvederepaiotában.