Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)
1955-05-15 / 117. szám, vasárnap
1955. ma.íus 15. UISZO 5 MMMMM Szép eredmények követték az üzemen belüli önálló elszámolás bevezetését Az üzemen belüli önálló elszámolás gyökeret vert a bratislavai magasépítkezési vállalat munkahelyein is. Az építkezési dolgozók jobban, gyorsabban és főleg gazdaságosabban akarnak dolgozni. E célkitűzés elérésében pedig elsőrendű segítség az üzemen belüli önálló elszámolás bevezetése. A bratislavai magasépítkezési vállalat üzemi hozrascsot bizottságának legfontosabb problémája, hogy az építőiparban. különösen a lakásépítésben megteremtse a feltételeket a gazdaságosság elérésére, arra, hogy a vállalat minden dolgozója anyagilag érdekelve legyen az eredményekben. A bizottság tehát foglalkozik az üzemen belüli önálló elszámolásnak az egyes építkezési helyekre való bevezetése feltételeinek megvalósításával. Az elmúlt év december 1-től a bratislavai szállítóközpontban is az ütemen belüli önálló elszámolás alapján dolgoznak és ez év március 1-től bevezették az üzemen belüli önálló elszámolást a Blaho utcán készülő 29 lakásegység építésénél is. Az önálló elszámolás alapján kezdenek dolgozni a Svec utcán készülő 72 lakás építésénél és készek ennek a módszernek bevezetésére a Kertész utcán készülő 59 lakás és a Pöstyénben készülő 18 lakásegység építésénél is. Amint előbb említettük, a Blaho btcai 29 lakásegység építésénél elsötiex alkalmazták Szlovákiában az üzemen Xbelüli önálló elszámolást. Az építkezési munkálatokat, kezdve az alapásástól a kőműves munkákon keresztül egészen a vakolásig, a 19 tagú Május 1. munkacsoport végzi Hološka Florián vezetésével. Már az első hónapban bebizonyosodott, hogy a Hološka-csoport tagjai helyesen határoztak. Az első hónap folyamán elvégezték az alapásási munkálatokat, elhelyezték a betonalapokat, elvégezték a függőleges szigetelést és a földalatti részek betonozását. A csoport tagjai kedvvel dolgoznak, mert az építőanyag folyamatos szállítása biztosítva van. A munkát pontosan szétírták minden napra, előre elkészítették a teljesítménylapokat és a csoport minden tagja ismeri a napi és a dekad-tervet és így rendszeresen ellenőrizhetik a teljesítést. A munka ilyen megszervezésével időt nyertek és majdnem óraveszteség nélkül dolgoznak. Jobban gazdálkodhatnak az építőanyaggal is. És az eredmény? A munkatermelékenység előírt tervét a csoport már az első hónapban 144 százalékra teljesítette. A terv 4744 órára írta elő az említett munka elvégzését. Ezt a munka jó megszervezésével a csoport 3293 óra alatt elvégezte. A normál átlag 224 százalékra teljesítették Szép eredményeikért a csoport tagjai többezer korona jutalmat kaptak. A csoport jelenleg a vakoláson dolgozik. Tagjai lelkesen dolgoznak, mert meggyőződtek róla, hogy az üzemen belüli önálló elszámolás alapján végzett munka az építkezésnek is és nekik is hasznukra van. Állandó jobb eredmények elérésére tett célkitűzésüket értékes szocialista kötelezettségvállalással támasztották alá. Vállalták, hogy teljesítménynormájukat rendszeresen 200 százalékon felül teljesítik, az időveszteséget a legalacsonyabbra csökkentik úgy, hogy ez nem lesz több a ledolgozott órák két százalékánál. Teljesen megszüntetik a munkából való távolmaradást és minden munkát kifogástalanul elvégeznek. Ezenkívül a fő építkezési anyagoknál 5 százalékos megtakarítást érnek el. E célok elérését tűzték maguk elé a „Május 1." csoport tagjai, akik szilárdan eltökélték, hogy úttörői lesznek az építkezéseinken az üzemen belüli önálló elszámolás bevezetésének. Az üzemen belüli önálló elszámolás bevezetésének eddig* eredményei szem. melláthatóan mutatják a lakásépítések meggyorsítását, az önköltségek csökkentését, a gazdaságosság növelését és nem utolsó sorban a dolgozók Inyagi érdekeltségét az elvégzett munkában. Ivan Pohovej A felajánlás teljesítése után újabb célok elérését tűzték ki A kékkői szénbányák bukoveci tárBájában Dulaj András munkacsoportja ÍÖ98 tonna szenet bányászott ki terven felül. A felszabadulási verseny során kötelezettségvállalásukat 100 tonnával túlteljesítették. Molnár József munkacsoportja pedig 968 tonna szenet fejtett ki terven felül. Jeléntös eredményeket ért el Malachovszky György gyorsfejtő csoportja. Hovorka György csoportja a dolinái szakaszon 47 méter folyosót fejtett ki terven felül. A kötelezettségvállalások teljesítése után a Hovorka-csoport tagjai újabb felajánlást tettek, hogy a bányász-napig további 50 méter folyosót hajtanak ki terven felül. A bukovec-üzemben nemsokára új, teljesen gépesített kombájnfalat nyitnak meg. Ez a szénfal 115 méter hoszszú, a réteg vastagsága 2,20 méter s az eddigi legnagyobb szénfal lesz a pótori bányákban és a legnagyobb fejtőhely Szlovákiában. A bukoveci bányászok szorgalmasan végzik az új munkahely előkészítését. Malachovszky György kilenctagú gyorsfejtő kollektívája 400 méter hoszszú folyosó áttörésén dolgozik. A munka befejezéséig még 40 méter áttörése van hátra. György József csoportja a múlt héten befejezte a segédtárna, vájását, amelyen a bányafát szállítják majd. František Janečka szerelőcsoportja befejezte a fejtőberendezés szerelését, a karbantartók pedig szorgalmasan dolgoznak a szovjet „Donbas" kombájn javításán. A munkát úgy szervezték meg, hogy a bányászok Dulaj András elővájár vezetésével június 1-én megkezdhessék a fejtést. Az új szénfal fejtése a Bukovec-bánya egész eddigi tervezett fejtésmennyiségét fedezni fogja. Az üzemi pártbízottság tevékeny segítséget nyújt a feladatok megoldásában A dunaszerdahelyi Dunostrov konzervgyár dolgozói az áprilisi tervet 114,8 százalékra teljesítették. A munkaversenyben a legjobb eredményt Egri Pál, Csámán Irma és Gaza Viktor munkások érték el, akik tervüket egyaránt jóval túlteljesítették. Az üzem mezőgazdasági részlegén is szép eredmények kísérték a dolgozók jó munkáját. Az első negyedévben a tejbeadást 167,3, a sertéshúsbeadást 112,5, a marhahúsbeadást pedig 112 százalékra teljesítették. Az állatállományban elért napi súlygyarapodással a gazdaság az első helyre került és szép eredményeivel vándorzászlót nyert. A jó eredmények elérésében jelentős szerepe van az üzemi pártbizottság által helyesen irányított népneveló munkának. A párttagok élenjárnak a terv egyenletes teljesítésében, a jó minőségért és a munka gazdaságosságáért vívott harcban. A pártbizottság szem előtt tartva a X. pártkongresszus irányelveit, nagy gondot fordít arra is, hogy az üzem a diósförgepatonyi EFSZ felett vállalt védnökségi kötelezettségeinek következetesen eleget tegyen. Az üzemi pártbizottság az üzem vezetőségének tevékenyen segít az üzemen belüli önálló elszámolás bevezetésében. Népnevelő munkával meggyőzi a dolgozókat arról, hogy az önálló elszámolás bevezetése nekik is, az üzemnek is előnyös. Patasi István, Dunaszerdahely. M. GEORGIEV: GEO MILEV a kiváló bolgár forradalmi költő 1895 1.15—1925 V. 15. Halálának 30. évfordulójára A bolgár népnek a fasiszta terror elleni elszánt harcában 30 évvel ezelőtt áldozatul esett Geo Milev, a fiatal, alig 30 esztendős tehetséges költő, a bolgár nép forradalmi harcának részvevője és dalnoka, aki a jövő nemzedékek számára nevét fennen lobogó zászlóként hagyta örökül. Irodalmi hagyatéka nagy és tartalmas. Kimagasló műve, a „Szeptember" a fasiszta gyilkosok elleni küzdelmet örökíti meg. Geo Milev költészetére nagy hatással voltak egyrészt Pencso Slavejkov bolgár költő, másrészt az pros r és ukrán irodalom kimagasló alakjai. Lefordította Puskint, Nekrasszovot, Lermontovot, Sevcsenkót és másokat. Geo Milev költészetében megtartotta egyéni irányvonalát. Az első imperialista világháborúban nem tartott azokkal, akik a soviniszta irányzatú költészetet ápolták. 1919-ben Geo Milev, a szörnyű háború befejezése után visszatért Bulgáriába. A háború folyamán egyikszemét elvesztette. Az egy évig tartó berlini kezelés sem segített rajta. A Nagy Októberi Forradalom nagy hatással volt Geo Milevre. Őszintén hitt abban, hogy a művészetben is sor kerül forradalmi változásokra, amelyek kihatással lesznek a társadalmi átalakulásokra. Az 1923. évi szeptemberi forradalom Geo Miievet magával ragadja. Még hallható volt az anyák zokogása, még úgyszólván nem alvadt meg a kivégzett forradalmárok vére, amikor Geo Milev mennydörgő hangja belecsapott a vérengző fenevadak falkájának üvöltésébe. Három hónappal a forradalom letörése után kiadja a „Láng" című folyóiratot. Programcikkében így ír: „Jöjjetek — gyújtóanyagot gyűjteni a fasizmus máglyája alá." A „Láng" cikkei ragyogóak, pontosak és könyörtelenek. Geo Milev már nem tesz különbséget irodalom, közélet és politika között. A cikkek azonban határtalan lendületéhez és lelkesedéséhez mérten szűkeknek bizonyultak. És így már a novemberi számban megjelent a „Szeptember" poéma. Až olvasók szétikapdosták á lapot. A gyilkosok lelkiismerete háborgott. A nemzeti bosszúállás kísértete Bulgária szomorú útjait járta, szoroíjgattatást és félelmet keltve a fasiszta zsarnokok között. A hatalmat bitorló klikk ráveti magát a meztelen igazságot ismertető költőre. Geo Miievet letartóztatták, majd szabadon bocsátották. Azután elitélték egy évre. A fasiszta hóhéroknak ez nem volt elég, lakásán rátörtek, elhurcolták és meggyilkolták. A fasiszta zsarnokok azt hitték, hogy Geo Milev megölésével megsemmisítik művei hatását is. Azonban siralmasan csalódtak. Geo Milev halálával nem halt meg költészete, hanem tovább él és hangja messze szárnyal Bulgária népe körében. A költő hangja ma lelkesen, örömtől és boldogságtól árad. Lelkesíti a munkásokat, földműveseket és a népi hadsereg katonáit munkájukban, küzdeltttiikben. A bolgár nép kegyeletteljes szeretettel őrzi emlékét. Felejthetetlen percek József Attila özvegyével Féltizenkettő körül járt az idő. A tanítás javában folyt a Magyar Pedagógiai Iskolán. Diákjaink talán izgultak vagy éppen feleltek, amikor megszólalt a hangszóró és az igazgató elvtárs figyelmeztető szava: „A tanítást azonnal fejezzük be és vonuljunk a rajzterembe Szántó Judit, a kiváló magyar költő özvegyének fogadtatására." Mint a villám járta át ez a hír tanulóink szíyét. Hát itt van ő, végre valaki hozzátartozói közül, akivel elbeszélgethetünk szeretett költőnk életéről s müveiről. Ilyen váratlan, kedves meglepetés! Tegnap még sejtelmünk sem volt róla, hogy ő is itt lesz a József Attila esten, melyre oly izgatottan készülünk. Ma személyesen itt van köztünk. Hogyan fogadjuk? Valakit virágért kell szalasztani. Lányaink erre nagy örömmel vállalkoztak. Ki fogja fogadni? Ez is megoldódott, mert Štítnický elvtársnak, a Szlovák írószövetség vezető titkárának kíséretében érkezett, s ő üdvözölte. De nem egyedül jött, két kiváló budapesti művész, Palotai Erzsi és Horváth Ferenc kíséretében érkezett. Nem lehet leírni azt a lelkes, szűnni nem akaró tapsot, amely megérkezésüket jelezte. Már maga a gondolat is, hogy József Attila özvegye itt lesz köztünk, megható. Mindent egyszerre szerettünk volna kérdezni, de vendégünk szerényen csak ennyit válaszolt: — Előbb beszéljen ő maga, verseivel, amelyeket kiváló művészeink, Palotai Erzsi és Horváth Ferenc adnak elő. Aztán következtek a versek: Hazám, Harminckét éves lettem én, Szocialistákhoz stb. Elhallgattuk volna órák hosszat. Az egyes költemények végén felviharzó taps azt jelentette, hogy megértettük és még jobban a szívünkbe zártuk a költőt. Aztán következett a kérdések szűnni nem akaró árja; diákjaink mindent szerettek volna hallani, különösen a nagy költőnek Szántó Juéittal való kapcsolata érdekelte őket. És Szántó elvtársnő egyszerű, őszinte szavakkal mondta el a vele töltött boldog napokat. Szántó Judit Csehszlovákiában való látogatása még jobban elmélyíti a két ország közötti barátságot. József Attila versei, melyek a magyar társadalomban folyó osztályharc legfontosabb problémáit tükrözik, azt hirdetik, hogy a költő feladata az igazságot szolgálni. Igy válik a nagy proletárköltő nemcsak a magyar dolgozók, hanem az egész szocialista világ szószólójává. Szántó Judit: ď József /Qllila és a csehszlovák kölíészei József''Attila 1930-ban ismerkedett meg Anton Strakával, a Csehszlovák Köztársaság magyarországi követségének akkori sajtóattaséjával. Elmélyült barátságukat csak a költő tragikus haliila szakította meg. Nemcsak emléket idézek, hanem hazája földjén adózom Anton Straka éra,ékének, aki akkor állt a kommunis:a költő mellé, amikor Európa földjén tömörültek a fasiszta erők, hogy leromboljanak mindent, amit úgy hívunk humánum- — emberiesség. Anton Straka hallomásból már ismerte József Attila hányatott életét. A költőről úgy beszéltek akkor az irodalom jól értesültjei, mint „vad zseniről". Ez a jellemzés eljutott Straká'ioz is. Ismeretségük elején szeretettel vegyes csodálkozással kellett tapasztalnia, hogy semmi anarchizmus, semmi zseniskedés nincs Attilában. Az akkori társadalmi rend még a csäh és szlovák nép között is szította az ellentéteket, de már a kulturális front emberei is bontogatták a mesterséges falakat. Ezek közé tartozott Straka is, aki a világirodalom nagyjai kézül is azokat fogadta szívébe, akik az emberi haladást szolgálták. Tanáros pedantériája alól csak az Attila által kezdeményezett vitákban szabadult fel. A későbbi közös munka, a versfordításokkal járó „szakmai" feladatok megbeszélése is mind Strakáék családi körében zajlott le. A lakás műhellyé változott, a rímek és ritmusok műhelyévé. Szavak variánsai cseh és magyar nyelven, költők ismertetése verseiken keresztül és sok irodalmi probléma felvetése itt zajlott le Strakáéknál. És milyen hű volt József Attila emlékezőtehetsége! Hogy megtanulta az általa fordított költők verseit cseh nyelven! A vers ritmusával érzékeltette a másik nép édes anyanyelvének ízét, amit a költök hazai tájakról összegyűjtöttek, gondolatokká formáltak, hogy szélesebb távlatokat nyissanak a népek testvériesüléséhez. Mennyi szeretette! fedezte fel ezeket a költeményeket önmaga számára is. Nem a fordításokért kapott tiszteletdíj lelkesítette, hanem a haladást szolgáló költők táborának növekedése, a műfordítás politikai jelentősége. Akik nem szolgáltak „nyomorító hatalmakat", a szenvedélyes hangú Petr Bezručnak vagy Jozef Horának szép gondolati képei igézték meg József Attila intellektusát, Bednár és Pisa tájleíró költészetének mindegyik alkotása segítette József Attila költészetének kiteljesülését. Jifí Wolker költészetét külön kell megemlítenem. Szívébe fogadta és szenvedése a saját szenvedésével fonódott össze. Kemény fegyelmezettséggel kívánta a harcot, a munkásosztály felemelkedését, győzelmét. Mintha érezte volna, amikor Wolker sírversét idézgette „Meghalt, mielőtt kiránthatta volna szívét a harcban", hogy a saját életét eltipró hatalmakkal nem tud megbirkózni. Wolker Róza Luxemburghoz írott versét nem tudta lefordítani, mert Sfrakát viszszarendelték, Attila azóta szótár segítségével és a Strakától tanult nyelvtudással vállalkozott a fordításra. A vers két utolsó versszakát fogalmazványban még nem láttam. Egy korábban közölt tanulmányom szavaival fejezem be megemlékezésemet. 1932-ben Gödön elvtársaink között előadást tartott Attila a Szovjetunióról. Az előadás után összeborult fejjel, körültekintő óvatossággal énekeltük az Internacionálét... „Szavalj Attila" — kérlelték. És «ít hangzottak el először a román .-seh, német és orosz költők versei Attila fordításában. Itt tágult a világ, itt fogták Attila kezét költők és munkások; a lélek mérnökei és a világ alkotói. És a boldogan eltöltött vasárnapi együttlét után az elvtársak a szürkülő ég alatt nekifutnak a langyos Dunának, hogy lelkierejüket növeljék munkához, harchoz. Attila kis homokbuckán ülve szeretettel nézi őket, majd a város irányába fordul elkomorultan, s a rájuk leselkedő világ közepette versbe foglalja, hogy mit jelent számára ez az idő, ez a hely, és ež a közösség. Ezt a megemlékezést Szántó Judit, a költő özvegye, a budapesti József Attila-múzeum vezetője a Szlovák írók Szövetségének 1955. május 12-én a Belügyi Megbízotti Hivatal hangversenytermében megtartott nagysikerű József Attila emlékestjén mondotta el.