Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-19 / 92. szám, kedd

Q ON K A B EKE OR \ Hogyan tanuljuk a szolgálati nyelvet Több olyan elvtárs van egységünk­nél, akik bevonulásukkor egyáltalán nem tudtak sem szlovákul, sem pedig csehül. Ilyenek pl. Varga László, vagy Nikla József, akik csallóközi falukból vonultak be és azelőtt nem törődtek azzal, hogy megtanulják a szlovák nyelvet. Müche Rudolf, tizedes kötele­zettséget vállalt, hogy segít ezeknek az elvtársaknak megtanulni a tananyagot és segít nekik a szolgálati nyelv elsa­játításában is. Nemrégen a térkép ismeretét és a tájékozódást tanulták az elvtársak. Müche elvtárs ebben a munkában is nagy segítséget nyújtott, mert egyes szakkifejezéseket lefordít, hogy az elv­társak jól megértsék azt, amit tanul­nak. Az elvtársak örömmel tanulnak, tudják, hogy nemcsak a hadseregben, hanem a polgári életben is hasznát ve­szik szlovák nyelvtudásuknak. Egysé­günk pártszervezete gondot fordít a szolgálati nyelv tanulására, mert így jobb eredményeket érhet el egységünk a politikai oktatásban is épp úgy, mmt a harci kiképzésben. Különféle nemze­tiségű katonáink együttműködése jó kollektíva megteremtésére vezetett. Az egyetértés eredményét a legutóbbi éles­lövészetek alkalmával láthattuk, ami­kor egységünk kitűnő osztályzatot ért el. Ez eredmény eléréséhez nagyban hozzájárult a jól végzett politikai ne­velő munka is, amely megérttette az elvtársakkal harci és politikai tudásuk állandó fejlesztésének jelentőségét. Vadkerti József tizedes A népnevelő munka eredménye Egységünk népnevelői nem teljesí­tették jól a tisztségükből reájuk há­ruló feladatokat. Sürgősen tennünk kell valamit, hogy változtassunk a helyzeten. Taggyűlésünkön felhívtuk a figyel­met a népnevelök munkájára és szó­bakerült tisztségük alóli felmentésük is Machal és Setík tiszt elvtársak azonban vállalták, hogy segíteni fog­nak a népnevelőknek. Felajánlásukat becsülettel teljesítették: megvilágí­tották az elvtársaknak a népnevelő munkájának fontosságát és a reájuk háruló felelősséget. Machal és Setík tiszt elvtársak fáradozása nem volt hiábavaló. Meglátszott ez Slaný és Halasi elvtársak tevékenységén is. Az atomháború eltiltásáért indított aláírási mozgalomban mutatkozott meg munkájuk eredménye: egységünk minden tagja aláírta a Béke-Világta­nács felhívását. Egységünknél az agitációs munka ma már jó úton halad. A népnevelök rendszeresen teljesítik feladataikat. Munkájuk eredménye meglátszik a harci és politikai kiképzés színvona­lának további emelkedésén is. * * * Egységünknek lövészetből kellett vizsgáznia. Nem voltak "jó kilátásaink erre a vizsgára, mert az előző éles­lövészet alkalmából többen átlagon alul teljesítették a feladatot. Ami a legrosszabb, ezek az elvtársak rossz eredményeiktől elkedvetlenedtek és azt hitték, hogy nem tudnak lőni és így sohasem válhatnak jó lövészekké. Suchoň tizedes, szakaszunk népne­velője látta, hogy itt tenni kell vala­mit. Beszélgetett egyenként az elv­társakkal. Ez azonban nem volt elég. Megkérte Machal tiszt elvtársat, hogy segítsen munkájában. Amikor együtt voltunk a tanteremben — az esti tömegmunka idejében — Machal tiszt elvtlrs és Suchoň tizedes elméleti ok­tatást tartottak a lövészetből. A rossz lövészek önbizalma azonban ezzel sem tért vissza. Népnevelőinknek azonban sikerült elérniök, hogy ha önbizalom nem is volt bőven a fiúkban, de meg­gondoltabban és pontosabban kezdték végezni a lövőgyakorlatokat. Machal tiszt az éleslövészet előtt el­mondta, hogyan tanult meg jól iőni. Kitartó tanulással érte el azt, amit tud, és főleg az segített neki, hogý néŕiŕi kedvetlenedett el az első. gjien^ gébb eredmények után. A legjobb agitáció azonban az első lövések eredményeinek kihirdetése volt. Amikor a fiúk látták, hogy a ki­tartó tanulás az első lövéseknél meg­hozta eredményét, visszatért önbizal­muk. Bátran léptek a tüzelővonalra. Egységünk eredményei felülmúltak minden eddigi várakozást. A feladatot jól teljesítettük. Sáfár Sándor közkatona A harckocsizónak ismernie kell a gyalogsági fegyvereket is (K. K.) Délután a harckocsizók mű­során a géppisztollyal való lövés szere­pelt. Az éleslövészet értékelési táblá­ján, amelyet Halaj tizedes készített, csillogott a tavaszi napsugár. „Kelje­tek fel a földről — szólt a harckocsi­zókhoz Bučko hadnagy — még nincs nyár, megfáztok." Halaj tizedes, példás harckocsizó az elsők között lőtt. A legutóbbi éleslövé­szetnél tankágyúból Halaj elvtárs négy lövésből négyszer talált és négy talá­lata volt Winkler lövész és Hrbovsky töltő elvtársaknak is. Valóban kitűnő eredmények. Halaj csoportja megmu­tatja,- hogy tud lőni a gyalogsági fegy­verekkel is. Halaj és Winkler elvtár­sak három lövésből háromszor talál­nak, Vrbovský és Hejcman kétszer. Most lő Károly és Tichy elvtárs. Mindkettő lövései célba találnak. Bučko hadnagy, a Szovjetunióban alakult egy­ségünk tagja, így szól: „Adjátok át tapasztalataitokat azoknak az elvtár­saknak, akik még nem' lőttek. Károly elvtárs Filkó tizedesnek mutatja, hová célzott: a céltábla fehér szélére és az ellenséges katona zöld fejének alsó szélére. Filkó tizedes szintén három­szor talál célba. Šmajstrla őrvezető már nem olyan biztos a dolgában. „Agyúval kitűnően lőttem de ez nem ágyú, nem tudom, jó fogok-e lőni." Šmajstrla őrvezető kétszer talál. Néhány elvtárs azonban, mint pl. Adámek, Tomka, Urbanovič valóban nem teljesítették feladatukat. Urbanovič elvtárs a harckocsi fegyve­reiből kitűnő eredményt ért el, ezért elő is léptették. Csak az a géppisztoly! Urbanovič parancsnoka, Ország tizedes és Béták elvtárs, akik a géppisztoly­lyal minden lövéssel találtak, segíteni voltak kénytelenek Urbanovič elvtárs­nak, hogy géppisztolylövései ne ront­sák el kitűnő lövő hírét. Ez érvényes Klapka elvtársra is. Szegény Klapka tizedes! Ő írta be az értékelő táblára az eredményeket, sok százszázalékos eredményt és most ezt mondja: „Azt hiszem, hogy nem is kellene ezt a kiértékelést kifüggesz­teni" Klapka tizedes nem teljesítette feladatát, magának csak egy találatot jegyez be. A harckocsik fegyvereiből ő is kitűnően lőtt, ez rendben van. De nem történhetik-e meg a harckocsizó­val, hogy géppisztolyt kell kézbe ven­nie? A duklai harckocsizók, akiknek gépeit kilőtték, mint gyalogosok harcol­tak — puskákkal, géppisztolyokkal. No meg aztán parancsnoki tekintélyéhez bizony nem járul hozzá, ha a kocsiveze­tők — akik géppisztolyból legjobban lőttek, — kinevetik. Még ha barátsá­I gosan is. Képek munkánkról Beneš elvtárs szakasza e napokban puskából végezte az éleslövészetet. Az idő jó volt, az éleslövészet jól sike­rült. Kitűnő eredményeket értek el: Lantay, Bolebruch, Hrdlička, Vejvoda, Horálek közkatonák. A többiek is jó eredményeket értek el. Az egész sza­kasz elérte a jó osztályzatot. Versenyt rendeztünk, hogy minél gyorsabban és jobban tudjuk kiszá­mítani a tűzérparancsnok számára az adatokat. Az egység többsége részt vett a számolási versenyben. Azok, akik pontosan és gyorsan kiszámítot­ták a példákat, jutalomban részesül­tek. Huml, Schulz, Kalista, Poncár, Buchta és még többen szép könyv­jutalmat kaptak. Hasonló versenyek megrendezésével elérjük azt, hogy rö­vid időn belül egységünk minden tag­ja jól és gyorsan tanulja meg a tü­zérségi adatok kiszámítását. Szabad időnket arra használjuk fel, hogy brigádmunkát,végzünk a helybeli sportpályán. Az első brigádon egysé­günk 500 brigádórát 1 dolgozott le. Munkánkkal hozzásegítünk városunk szépítéséhez. * * * Az időjárás még hűvös, de egysé­günk katonái, akiknek nem volt alkal­muk megtanulni úszni, minden vasár­nap elmennek a gottwaldovi fedett uszodába. Ma már a legrosszabb úszók is 20—30 m-t bírnak úszni. Mire meg­jön a nyár, egységünkben nem lesz egy katona sem, aki nem úszná köny­nyen a 100 m-t. Gottlieber Ferenc, közkatona. Jegyzetek a CSISZ alakulati konferenciájáról Az elmúlt napokban folyt le alaku­latunk CSISZ-konferenciája. Kosacki elvtárs, az alakulat szerve­zeti elnöke, beszámolójában részlete­sen elemezte a kiképzési évben elért eredményeket és hiányosságokat. Hang­súlyozta, hogy azoknál az egységek­nél, ahol a CSISZ jól működik és ahol a CSISZ-tagok valóban a parancsnok biztos támaszai, ott az egység jó ered­ményeket ér el a harci és politikai kiképzésben és a fegyelem megszilár­dításában egyaránt. így van ez pl. Ví­tek tiszt egységénél. Nem véletlen, hogy az egység egy egész osztályzat­tal javította átlageredményeit és nem véletlen az sem, hogy az egység fenn­állásának 5 éve alatt egyetlen súlyos fegyelemsértés történt. Ennél az egy­ségnél jól folyik a tömegpolitikai mun­ka, a Fučík olvasókör, a tudományos munkakör, az énekkar stb. Példás a sajtóval végzett munka is; az egység katonáinak 86 százaléka előfizetője valamelyik napilapnak. Rendszeresen szervezik a sajtó olvasását és a viták élénkek. A CSISZ-konferencia részletesen foglalkozott a magyar nemzetiségi ka­tonák nevelésének kérdésével is. Az elvtársak rámutattak arra, hogy az egyedüli helyes út á^ sztálini nemze­tiségi politika elveinek helyes alkal­mazása, ami azt jelenti, hogy a ma­gyar nemzetiségű katonáknak segít­séget kell nyújtani ahhoz, hogy fela­dataikat jól végezhessék. Ez a segít­ség lényegében a szolgálati nyelv szervezett tanulásában és az egyéni tanulásban a mindennapi segítséget je­lenti. Nem kisebb jelentőségű feladat a magyar nemzetiségű katonák egyiké­nél-másikánál megmutatkozó burzsoá­nacionalista magatartás felszámolása. Nemrégen történt meg az egyik gyű­lésen, hogy Kerekes közkatona, ami­kor felelősségre vonták az egység előtt fegyalmezetlen magatartása, hanyag­sága és gyenge előmenetele miatt, oly feleletet adott, amelyből látszott, hogy ninCs tisztában azzal, hogy az egyen­jogúság fogalma nemcsak egyenlő jo­gokat, hanem egyenlő kötelességeket is jelent. Hisz a csehszlovákiai magya­rok hazája Csehszlovákia és közös ha­zánk védelmének érdeke, hogy jól végezze katonai feladatait. A burzsoá nacionalizmus mas jelen­ségekben is megmutatkozik. Amikor a kiképzési év elején megszerveztük a szolgálati nyelv tanfolyamát, Gyurek elvtárs kijelentette, hogy „amig nem tudok szlovákul, addig nem állíthat­nak örségbe, nem oszthatnak be ügye­letesnek. Ha tetszik a parancs, meg­értem, ha. nem tetszik, nem értem meg." Azóta Gyurek elvtárs megér­tette, hogy felfogása téves volt és ma már alakulatunk legjobb katonái közé tartozik. Tudja azt, hogy a szolgálati nyelv ismeretével többet tehet hazänk békéjének megvédése érdekében. Ifjúsági szervezetünknek a jövőben még gondosabban kell foglalkoznia a magyar nemzetiségű katonák nevelé­sével, még több segítséget kell nyúj­tani sokoldalú fejlődésük érdekében. Csak így tudjuk kiküszöbölni a CSISZ­konferencián feltárt hiányosságokat és hibákat. Szabó Imre őrvezető. Az ellenséges harckocsik nem törtek át J\ hegyekre és völgyekre leszállt az éj. A sátrakban és a kocsikban aludtak a katonák. Egész éjjel min­den oldalról valami erős zúgás hallat­szik. Valószínűleg sebes patak folyik lefelé a fennsíkról, valahol a sátrak környékén. De nem, nem patak ez, csak áz 'utakon, amelyek merő sár­tengerek, folydogálnak gyorsan zavaros kis patakocskák. A lőállásokban az őrök majd elvesznek a sártengerben. Figyelmük ezért nem lankad. Most a lőállásból éles hang kiált az éjsza­kába: „Állj, ki vagy!" Takács kato­na a víz erős zúgása ellenére is hal­lotta a lépéseket. A parancsnok jön. „Nem fél a farkasoktól?" — kérdezi Takácstól. Néhány nappal ezelőtt hal­lattszott üvöltésük egész éjszaka, de most már behúzódtak a mély erdőbe. Az éjszaka elmúlt. Prihoda tankel­hárító tisztnek nagy ünnepe lesz — az éleslövészet. Az ünnepet általános borotválkozással és cipőtisztítással kezdik, bár tudják az elvtársak, hogy nem fog a bakancsuk csillogni, mire a mezei úton a lőállásokhoz érhek. A harckocsik éleslövészete nagy vizsga. Az elvtársak januártól készültek rá a kaszárnyákban. Nem okoznak csaló­dást? Most még a fennsík felett, ahol a harckocsik löállása és a tankelhárító lőtér van, sűrű köd húzódik. A szél elég erős, de nem tudja a ködöt szét­oszlatni. A napnak, amely tegnap olyan szépen sütött, nyoma sincs. Az em­berek tíz lépésre sem látnak. A lő­állások mögött tüzet gyújtottak. Lát­hatjuk, hogy a várakozás minden per­cét hasznosan ki lehet használni. A parancsnok elvtárs taktikai példákat hoz fel. Lélekben mindnyájan látják a tank gyors haladását, felmérik a belövés, a távolság és az útvonal hosszát, számítgatnak. Pospišil sza­kaszvezető körül csoport alakul, úgy­szintén Kamený szakaszvezető körül is. Most ismét történelemről beszél­nek — a Nagy Morva birodalomról, Amerika felfedezéséről, a kapitalizmus keletkezéséről, a 30 éves háborúról és arról, ki hozta be Európába a bur­gonyát. „Szójátékot" játszanak, amit Pospišil szakaszvezető talált ki. Olyan szórakoztató iskola ez a tűz mellett. A katona-család iskolája. S mire be­fejeződött, eltűnt a köd, a nap rá­mosolygott a fennsíkra, a tar fákkal és fehér hófoltokkal borított hegyol­dalra. A tankelhárító tüzérség felso­rakozott az éleslövészet megkezdésé­hez. „Előttünk áll a feladat — mon­dotta a parancsnok elvtárs — amely­re olyan régen készültünk." Ezután a parancsnok átismételte az elvtár­sakkal a tananyagot és vizsgáztatni kezdte őket az ellenséges tankok is­meretéből. Szinte öröm hallgatni Deák elvtárs feleletét és ő sem titkolja örömét afelett, hogy tudja az anya­got. Kristek tizedes azonban keve­set tud. Mégis csak igaz lesz, amit a politikai tiszt mondott róla: „Kris­tek jó elbeszélő, de nem katona.' 1 A vizsga befejeződött. „Szabad a lőpálya?" „Igen.'' Először Dolejš ti­zedes lő álló célra — gyalogsági ágyúra. A lövés azonban csak meg­felelő, Králik őrvezető elégedetlenül mondja a tizedesnek: „Feri, mérges vagyok, csak egy találat volt. Svet­kovský hadnagy csendesíti Králik őr­vezetőt. Megfelelő, ez elég, legyen elégedett. A következő lövés meggyő­ző feleletet ad Svetkovský hadnagy­nak. A katonák nincsenek megeléged­ve a megfelelő minősítéssel. Štefek bemérő négy lövést ad le egy mozgó el­lenséges harckocsira. Pospišil szakasz­vezető örömmel mondja: „Két talála­tot láttam." Ez azonban még nem a legjobb eredmény: négy találat éri a tankot. Az idő is kitűnő. A parancs­nok elvtárs első jókívánságára öröm­teljes „Hurrá" a felelet. Az „ellensé­ges tank" ismét elindul. Králik had­nagy az előbb még ideges volt. Fel­alá járkált, öklével tenyerébe csapott: na még csak az kellene, hogy én ne találjak, amikor mindenki talál. Amint az ágyúhoz lépett és szemét a táv­csőhöz szorította, elmúlt idegessége A látom" szótól kezdve', amellyel az ütegparancsnoknak a cél megadására felelt, munkája az ágyúkezelés és a nyugodtság példája volt. Az eredményt a célon láthattuk. Mind a négy lövés a harckocsi közepét érte A célke/e­lők a szétlőtt tankot újjal váltják fel. — Csak egy megjegyzést, elvtársak — feladatotok volt az is, hogy az ellen­séges gyalogságot visszavessétek. Králik elvtárs lövése nem talált célt és Deák elvtárs a géppisztollyal négy lövés közül csak egyszer talált célba. A tankelhárító tüzérnek minden fegy­verrel tudni kell lőni. Igaz? Az ágyúfedezék melletti homokdom­bocskán plakát van az ellenséges tankok rajzával, amellyek ellen irá­nyulnak ágyúink csövei. A rajz alatt feltűnő betűkkel ez áll: „Az ellensé­ges harcskocsik nem törnek át." A plakátot göröngyökkel támasztották meg. Kamený szakaszvezető — üteg­parancsnok és Pavlík őrvezető-be­mérő — lövésénél a göröngyök le­gurultak és a plakát az ellenséges harckocsik rajzával darabokra tépve repült levegőbe. A fedezék homokján csak pár papírdarab maradt. Pavlík bemérő negyedik lövése ebben a pil­lanatban érte az ellenséges tankot. Ismét négy lövés, ismét négy találat, még hozzá az eddigi legjobb időben. Felhangzik újra a háromszoros „Hur­rá" a jókívánságokra és a parancsnok elvtárs megszorítja az őrs tagjainak kezét. És mindnyájunkhoz szól: „Csak ne gondoljátok, hogy már mindent tudtok!" A megfigyelőktől balra Tatra (r­kezik egy tankelhárító ágyúval. Ebben a pillanatban megjelennek az ellensé­ges harckocsik. Pospišil szakaszve­zető, példás tüzér vezényel: „Leszáll­ni!". Deák és Mech katonák gyorsan és ügyesen gödröket ásnak és Južák őrvezető már figyeli az oldalról k"­zeledő harckocsit. Öt lövést ad le. Kettő a tornyot súrolja, három a cél­ban. Ismét kitűnő. A tankból csak két fadarab maradt. A lőtér parancs­noka ezt mondja: ,,Na, legalább lesz mivel tüzelni a konyhában." A pa­rancsnok ellenőrzi az adogatok és az irányítók együttműködését. Megkéri az elvtársakat, hogy mutassák meg a többi szakasznak, hogyan kell he­lyesen beállítani az ágyút az el r.em készített lőállásban. Azután gratulál nekik a feladat kitűnő teljesítéséért. A lövészet befejeződik. A kaszár­nyai becsületes előkészületek és a versenyek meghozták a kiváló ered­ményeket. Az ellenséges harckocsik nem törnek át. Karel Kroupa, tiszt. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom