Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)
1955-04-19 / 92. szám, kedd
Q ON K A B EKE OR \ Hogyan tanuljuk a szolgálati nyelvet Több olyan elvtárs van egységünknél, akik bevonulásukkor egyáltalán nem tudtak sem szlovákul, sem pedig csehül. Ilyenek pl. Varga László, vagy Nikla József, akik csallóközi falukból vonultak be és azelőtt nem törődtek azzal, hogy megtanulják a szlovák nyelvet. Müche Rudolf, tizedes kötelezettséget vállalt, hogy segít ezeknek az elvtársaknak megtanulni a tananyagot és segít nekik a szolgálati nyelv elsajátításában is. Nemrégen a térkép ismeretét és a tájékozódást tanulták az elvtársak. Müche elvtárs ebben a munkában is nagy segítséget nyújtott, mert egyes szakkifejezéseket lefordít, hogy az elvtársak jól megértsék azt, amit tanulnak. Az elvtársak örömmel tanulnak, tudják, hogy nemcsak a hadseregben, hanem a polgári életben is hasznát veszik szlovák nyelvtudásuknak. Egységünk pártszervezete gondot fordít a szolgálati nyelv tanulására, mert így jobb eredményeket érhet el egységünk a politikai oktatásban is épp úgy, mmt a harci kiképzésben. Különféle nemzetiségű katonáink együttműködése jó kollektíva megteremtésére vezetett. Az egyetértés eredményét a legutóbbi éleslövészetek alkalmával láthattuk, amikor egységünk kitűnő osztályzatot ért el. Ez eredmény eléréséhez nagyban hozzájárult a jól végzett politikai nevelő munka is, amely megérttette az elvtársakkal harci és politikai tudásuk állandó fejlesztésének jelentőségét. Vadkerti József tizedes A népnevelő munka eredménye Egységünk népnevelői nem teljesítették jól a tisztségükből reájuk háruló feladatokat. Sürgősen tennünk kell valamit, hogy változtassunk a helyzeten. Taggyűlésünkön felhívtuk a figyelmet a népnevelök munkájára és szóbakerült tisztségük alóli felmentésük is Machal és Setík tiszt elvtársak azonban vállalták, hogy segíteni fognak a népnevelőknek. Felajánlásukat becsülettel teljesítették: megvilágították az elvtársaknak a népnevelő munkájának fontosságát és a reájuk háruló felelősséget. Machal és Setík tiszt elvtársak fáradozása nem volt hiábavaló. Meglátszott ez Slaný és Halasi elvtársak tevékenységén is. Az atomháború eltiltásáért indított aláírási mozgalomban mutatkozott meg munkájuk eredménye: egységünk minden tagja aláírta a Béke-Világtanács felhívását. Egységünknél az agitációs munka ma már jó úton halad. A népnevelök rendszeresen teljesítik feladataikat. Munkájuk eredménye meglátszik a harci és politikai kiképzés színvonalának további emelkedésén is. * * * Egységünknek lövészetből kellett vizsgáznia. Nem voltak "jó kilátásaink erre a vizsgára, mert az előző éleslövészet alkalmából többen átlagon alul teljesítették a feladatot. Ami a legrosszabb, ezek az elvtársak rossz eredményeiktől elkedvetlenedtek és azt hitték, hogy nem tudnak lőni és így sohasem válhatnak jó lövészekké. Suchoň tizedes, szakaszunk népnevelője látta, hogy itt tenni kell valamit. Beszélgetett egyenként az elvtársakkal. Ez azonban nem volt elég. Megkérte Machal tiszt elvtársat, hogy segítsen munkájában. Amikor együtt voltunk a tanteremben — az esti tömegmunka idejében — Machal tiszt elvtlrs és Suchoň tizedes elméleti oktatást tartottak a lövészetből. A rossz lövészek önbizalma azonban ezzel sem tért vissza. Népnevelőinknek azonban sikerült elérniök, hogy ha önbizalom nem is volt bőven a fiúkban, de meggondoltabban és pontosabban kezdték végezni a lövőgyakorlatokat. Machal tiszt az éleslövészet előtt elmondta, hogyan tanult meg jól iőni. Kitartó tanulással érte el azt, amit tud, és főleg az segített neki, hogý néŕiŕi kedvetlenedett el az első. gjien^ gébb eredmények után. A legjobb agitáció azonban az első lövések eredményeinek kihirdetése volt. Amikor a fiúk látták, hogy a kitartó tanulás az első lövéseknél meghozta eredményét, visszatért önbizalmuk. Bátran léptek a tüzelővonalra. Egységünk eredményei felülmúltak minden eddigi várakozást. A feladatot jól teljesítettük. Sáfár Sándor közkatona A harckocsizónak ismernie kell a gyalogsági fegyvereket is (K. K.) Délután a harckocsizók műsorán a géppisztollyal való lövés szerepelt. Az éleslövészet értékelési tábláján, amelyet Halaj tizedes készített, csillogott a tavaszi napsugár. „Keljetek fel a földről — szólt a harckocsizókhoz Bučko hadnagy — még nincs nyár, megfáztok." Halaj tizedes, példás harckocsizó az elsők között lőtt. A legutóbbi éleslövészetnél tankágyúból Halaj elvtárs négy lövésből négyszer talált és négy találata volt Winkler lövész és Hrbovsky töltő elvtársaknak is. Valóban kitűnő eredmények. Halaj csoportja megmutatja,- hogy tud lőni a gyalogsági fegyverekkel is. Halaj és Winkler elvtársak három lövésből háromszor találnak, Vrbovský és Hejcman kétszer. Most lő Károly és Tichy elvtárs. Mindkettő lövései célba találnak. Bučko hadnagy, a Szovjetunióban alakult egységünk tagja, így szól: „Adjátok át tapasztalataitokat azoknak az elvtársaknak, akik még nem' lőttek. Károly elvtárs Filkó tizedesnek mutatja, hová célzott: a céltábla fehér szélére és az ellenséges katona zöld fejének alsó szélére. Filkó tizedes szintén háromszor talál célba. Šmajstrla őrvezető már nem olyan biztos a dolgában. „Agyúval kitűnően lőttem de ez nem ágyú, nem tudom, jó fogok-e lőni." Šmajstrla őrvezető kétszer talál. Néhány elvtárs azonban, mint pl. Adámek, Tomka, Urbanovič valóban nem teljesítették feladatukat. Urbanovič elvtárs a harckocsi fegyvereiből kitűnő eredményt ért el, ezért elő is léptették. Csak az a géppisztoly! Urbanovič parancsnoka, Ország tizedes és Béták elvtárs, akik a géppisztolylyal minden lövéssel találtak, segíteni voltak kénytelenek Urbanovič elvtársnak, hogy géppisztolylövései ne rontsák el kitűnő lövő hírét. Ez érvényes Klapka elvtársra is. Szegény Klapka tizedes! Ő írta be az értékelő táblára az eredményeket, sok százszázalékos eredményt és most ezt mondja: „Azt hiszem, hogy nem is kellene ezt a kiértékelést kifüggeszteni" Klapka tizedes nem teljesítette feladatát, magának csak egy találatot jegyez be. A harckocsik fegyvereiből ő is kitűnően lőtt, ez rendben van. De nem történhetik-e meg a harckocsizóval, hogy géppisztolyt kell kézbe vennie? A duklai harckocsizók, akiknek gépeit kilőtték, mint gyalogosok harcoltak — puskákkal, géppisztolyokkal. No meg aztán parancsnoki tekintélyéhez bizony nem járul hozzá, ha a kocsivezetők — akik géppisztolyból legjobban lőttek, — kinevetik. Még ha barátsáI gosan is. Képek munkánkról Beneš elvtárs szakasza e napokban puskából végezte az éleslövészetet. Az idő jó volt, az éleslövészet jól sikerült. Kitűnő eredményeket értek el: Lantay, Bolebruch, Hrdlička, Vejvoda, Horálek közkatonák. A többiek is jó eredményeket értek el. Az egész szakasz elérte a jó osztályzatot. Versenyt rendeztünk, hogy minél gyorsabban és jobban tudjuk kiszámítani a tűzérparancsnok számára az adatokat. Az egység többsége részt vett a számolási versenyben. Azok, akik pontosan és gyorsan kiszámították a példákat, jutalomban részesültek. Huml, Schulz, Kalista, Poncár, Buchta és még többen szép könyvjutalmat kaptak. Hasonló versenyek megrendezésével elérjük azt, hogy rövid időn belül egységünk minden tagja jól és gyorsan tanulja meg a tüzérségi adatok kiszámítását. Szabad időnket arra használjuk fel, hogy brigádmunkát,végzünk a helybeli sportpályán. Az első brigádon egységünk 500 brigádórát 1 dolgozott le. Munkánkkal hozzásegítünk városunk szépítéséhez. * * * Az időjárás még hűvös, de egységünk katonái, akiknek nem volt alkalmuk megtanulni úszni, minden vasárnap elmennek a gottwaldovi fedett uszodába. Ma már a legrosszabb úszók is 20—30 m-t bírnak úszni. Mire megjön a nyár, egységünkben nem lesz egy katona sem, aki nem úszná könynyen a 100 m-t. Gottlieber Ferenc, közkatona. Jegyzetek a CSISZ alakulati konferenciájáról Az elmúlt napokban folyt le alakulatunk CSISZ-konferenciája. Kosacki elvtárs, az alakulat szervezeti elnöke, beszámolójában részletesen elemezte a kiképzési évben elért eredményeket és hiányosságokat. Hangsúlyozta, hogy azoknál az egységeknél, ahol a CSISZ jól működik és ahol a CSISZ-tagok valóban a parancsnok biztos támaszai, ott az egység jó eredményeket ér el a harci és politikai kiképzésben és a fegyelem megszilárdításában egyaránt. így van ez pl. Vítek tiszt egységénél. Nem véletlen, hogy az egység egy egész osztályzattal javította átlageredményeit és nem véletlen az sem, hogy az egység fennállásának 5 éve alatt egyetlen súlyos fegyelemsértés történt. Ennél az egységnél jól folyik a tömegpolitikai munka, a Fučík olvasókör, a tudományos munkakör, az énekkar stb. Példás a sajtóval végzett munka is; az egység katonáinak 86 százaléka előfizetője valamelyik napilapnak. Rendszeresen szervezik a sajtó olvasását és a viták élénkek. A CSISZ-konferencia részletesen foglalkozott a magyar nemzetiségi katonák nevelésének kérdésével is. Az elvtársak rámutattak arra, hogy az egyedüli helyes út á^ sztálini nemzetiségi politika elveinek helyes alkalmazása, ami azt jelenti, hogy a magyar nemzetiségű katonáknak segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy feladataikat jól végezhessék. Ez a segítség lényegében a szolgálati nyelv szervezett tanulásában és az egyéni tanulásban a mindennapi segítséget jelenti. Nem kisebb jelentőségű feladat a magyar nemzetiségű katonák egyikénél-másikánál megmutatkozó burzsoánacionalista magatartás felszámolása. Nemrégen történt meg az egyik gyűlésen, hogy Kerekes közkatona, amikor felelősségre vonták az egység előtt fegyalmezetlen magatartása, hanyagsága és gyenge előmenetele miatt, oly feleletet adott, amelyből látszott, hogy ninCs tisztában azzal, hogy az egyenjogúság fogalma nemcsak egyenlő jogokat, hanem egyenlő kötelességeket is jelent. Hisz a csehszlovákiai magyarok hazája Csehszlovákia és közös hazánk védelmének érdeke, hogy jól végezze katonai feladatait. A burzsoá nacionalizmus mas jelenségekben is megmutatkozik. Amikor a kiképzési év elején megszerveztük a szolgálati nyelv tanfolyamát, Gyurek elvtárs kijelentette, hogy „amig nem tudok szlovákul, addig nem állíthatnak örségbe, nem oszthatnak be ügyeletesnek. Ha tetszik a parancs, megértem, ha. nem tetszik, nem értem meg." Azóta Gyurek elvtárs megértette, hogy felfogása téves volt és ma már alakulatunk legjobb katonái közé tartozik. Tudja azt, hogy a szolgálati nyelv ismeretével többet tehet hazänk békéjének megvédése érdekében. Ifjúsági szervezetünknek a jövőben még gondosabban kell foglalkoznia a magyar nemzetiségű katonák nevelésével, még több segítséget kell nyújtani sokoldalú fejlődésük érdekében. Csak így tudjuk kiküszöbölni a CSISZkonferencián feltárt hiányosságokat és hibákat. Szabó Imre őrvezető. Az ellenséges harckocsik nem törtek át J\ hegyekre és völgyekre leszállt az éj. A sátrakban és a kocsikban aludtak a katonák. Egész éjjel minden oldalról valami erős zúgás hallatszik. Valószínűleg sebes patak folyik lefelé a fennsíkról, valahol a sátrak környékén. De nem, nem patak ez, csak áz 'utakon, amelyek merő sártengerek, folydogálnak gyorsan zavaros kis patakocskák. A lőállásokban az őrök majd elvesznek a sártengerben. Figyelmük ezért nem lankad. Most a lőállásból éles hang kiált az éjszakába: „Állj, ki vagy!" Takács katona a víz erős zúgása ellenére is hallotta a lépéseket. A parancsnok jön. „Nem fél a farkasoktól?" — kérdezi Takácstól. Néhány nappal ezelőtt hallattszott üvöltésük egész éjszaka, de most már behúzódtak a mély erdőbe. Az éjszaka elmúlt. Prihoda tankelhárító tisztnek nagy ünnepe lesz — az éleslövészet. Az ünnepet általános borotválkozással és cipőtisztítással kezdik, bár tudják az elvtársak, hogy nem fog a bakancsuk csillogni, mire a mezei úton a lőállásokhoz érhek. A harckocsik éleslövészete nagy vizsga. Az elvtársak januártól készültek rá a kaszárnyákban. Nem okoznak csalódást? Most még a fennsík felett, ahol a harckocsik löállása és a tankelhárító lőtér van, sűrű köd húzódik. A szél elég erős, de nem tudja a ködöt szétoszlatni. A napnak, amely tegnap olyan szépen sütött, nyoma sincs. Az emberek tíz lépésre sem látnak. A lőállások mögött tüzet gyújtottak. Láthatjuk, hogy a várakozás minden percét hasznosan ki lehet használni. A parancsnok elvtárs taktikai példákat hoz fel. Lélekben mindnyájan látják a tank gyors haladását, felmérik a belövés, a távolság és az útvonal hosszát, számítgatnak. Pospišil szakaszvezető körül csoport alakul, úgyszintén Kamený szakaszvezető körül is. Most ismét történelemről beszélnek — a Nagy Morva birodalomról, Amerika felfedezéséről, a kapitalizmus keletkezéséről, a 30 éves háborúról és arról, ki hozta be Európába a burgonyát. „Szójátékot" játszanak, amit Pospišil szakaszvezető talált ki. Olyan szórakoztató iskola ez a tűz mellett. A katona-család iskolája. S mire befejeződött, eltűnt a köd, a nap rámosolygott a fennsíkra, a tar fákkal és fehér hófoltokkal borított hegyoldalra. A tankelhárító tüzérség felsorakozott az éleslövészet megkezdéséhez. „Előttünk áll a feladat — mondotta a parancsnok elvtárs — amelyre olyan régen készültünk." Ezután a parancsnok átismételte az elvtársakkal a tananyagot és vizsgáztatni kezdte őket az ellenséges tankok ismeretéből. Szinte öröm hallgatni Deák elvtárs feleletét és ő sem titkolja örömét afelett, hogy tudja az anyagot. Kristek tizedes azonban keveset tud. Mégis csak igaz lesz, amit a politikai tiszt mondott róla: „Kristek jó elbeszélő, de nem katona.' 1 A vizsga befejeződött. „Szabad a lőpálya?" „Igen.'' Először Dolejš tizedes lő álló célra — gyalogsági ágyúra. A lövés azonban csak megfelelő, Králik őrvezető elégedetlenül mondja a tizedesnek: „Feri, mérges vagyok, csak egy találat volt. Svetkovský hadnagy csendesíti Králik őrvezetőt. Megfelelő, ez elég, legyen elégedett. A következő lövés meggyőző feleletet ad Svetkovský hadnagynak. A katonák nincsenek megelégedve a megfelelő minősítéssel. Štefek bemérő négy lövést ad le egy mozgó ellenséges harckocsira. Pospišil szakaszvezető örömmel mondja: „Két találatot láttam." Ez azonban még nem a legjobb eredmény: négy találat éri a tankot. Az idő is kitűnő. A parancsnok elvtárs első jókívánságára örömteljes „Hurrá" a felelet. Az „ellenséges tank" ismét elindul. Králik hadnagy az előbb még ideges volt. Felalá járkált, öklével tenyerébe csapott: na még csak az kellene, hogy én ne találjak, amikor mindenki talál. Amint az ágyúhoz lépett és szemét a távcsőhöz szorította, elmúlt idegessége A látom" szótól kezdve', amellyel az ütegparancsnoknak a cél megadására felelt, munkája az ágyúkezelés és a nyugodtság példája volt. Az eredményt a célon láthattuk. Mind a négy lövés a harckocsi közepét érte A célke/elők a szétlőtt tankot újjal váltják fel. — Csak egy megjegyzést, elvtársak — feladatotok volt az is, hogy az ellenséges gyalogságot visszavessétek. Králik elvtárs lövése nem talált célt és Deák elvtárs a géppisztollyal négy lövés közül csak egyszer talált célba. A tankelhárító tüzérnek minden fegyverrel tudni kell lőni. Igaz? Az ágyúfedezék melletti homokdombocskán plakát van az ellenséges tankok rajzával, amellyek ellen irányulnak ágyúink csövei. A rajz alatt feltűnő betűkkel ez áll: „Az ellenséges harcskocsik nem törnek át." A plakátot göröngyökkel támasztották meg. Kamený szakaszvezető — ütegparancsnok és Pavlík őrvezető-bemérő — lövésénél a göröngyök legurultak és a plakát az ellenséges harckocsik rajzával darabokra tépve repült levegőbe. A fedezék homokján csak pár papírdarab maradt. Pavlík bemérő negyedik lövése ebben a pillanatban érte az ellenséges tankot. Ismét négy lövés, ismét négy találat, még hozzá az eddigi legjobb időben. Felhangzik újra a háromszoros „Hurrá" a jókívánságokra és a parancsnok elvtárs megszorítja az őrs tagjainak kezét. És mindnyájunkhoz szól: „Csak ne gondoljátok, hogy már mindent tudtok!" A megfigyelőktől balra Tatra (rkezik egy tankelhárító ágyúval. Ebben a pillanatban megjelennek az ellenséges harckocsik. Pospišil szakaszvezető, példás tüzér vezényel: „Leszállni!". Deák és Mech katonák gyorsan és ügyesen gödröket ásnak és Južák őrvezető már figyeli az oldalról k"zeledő harckocsit. Öt lövést ad le. Kettő a tornyot súrolja, három a célban. Ismét kitűnő. A tankból csak két fadarab maradt. A lőtér parancsnoka ezt mondja: ,,Na, legalább lesz mivel tüzelni a konyhában." A parancsnok ellenőrzi az adogatok és az irányítók együttműködését. Megkéri az elvtársakat, hogy mutassák meg a többi szakasznak, hogyan kell helyesen beállítani az ágyút az el r.em készített lőállásban. Azután gratulál nekik a feladat kitűnő teljesítéséért. A lövészet befejeződik. A kaszárnyai becsületes előkészületek és a versenyek meghozták a kiváló eredményeket. Az ellenséges harckocsik nem törnek át. Karel Kroupa, tiszt. i