Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-17 / 91. szám, vasárnap

1955. április 17. III $Ü0 A népi demokratikus Csehszlovákia tíz éve köztársaságunk gazdasági erejének és védelmi képességének megbízható és rendíthetetlen alapja lett, megbízható alapul szolgál a népgazdaság valamennyi ágának fejlesztéséhez, biztosítja egész népgazdaságunk felszerelését korszerű technikával, valamint a dolgozó nép jólétének és kultúrájának további emelkedését. Csehszlovákia gazdasági erejének gyarapodása jelentősen hozzájárul a béketábor megszilárdulásához. Az ötéves terv során a kapitalista szektort teljesen kiszorítottuk a népgazdaság valamenynyi ágazatából, kivéve a mezőgazdaságot. Jelentős lépést tettünk előre a falu szocialista átalakításának útján. Az egységes földművesszövetkezetek falvainkban biztos gyökeret vertek. Köztársaságunk falvainak közel felében ma már magasabb típusú EFSZ-ek gazdálkodnak és az állami gazdaságokkal együtt a termőföld közel felét művelik meg. A mezőgazdaság szocialista szektorának részesedése a lakosság élelmiszer- és az ipar nyersanyagellátásában •gyre nő. Mindeme nagyszerű sikerek megteremtője a dolgozó nép, amely a kommunista párt vezetésével lelkesen és önfeláldozóan dolgozik, hogy megteremtse a maga és gyermekei új, boldog életét. A nép forradalmi Jelkesedése és kezdeményezése, a termelés szüntelen megjavításában, szocialista fogadalmakban és szocialista munkaversenyben megnyilvánuló kimeríthetetlen alkotó erői e nagy történelmi mű megvalósításának múlhatatlan tényezői lettek. Az ipar sikeres fejlesztésének alapján lényegesen emelkedett a dolgozók anyagi és kulturális színvonala. A népgazdaságban foglalkoztatottak száma az ötéves terv során vagy egyharmadával emelkedett. A nemzeti jövedelem rohamos emelkedése, amelynek elosztását nem szabják meg többé a kizsákmányoló osztályok érdekei, hanem a dolgozók érdekei, lehetővé teszik, hogy a múltban elképzelhetetlen nagy összegeket fordítsunk a társadalom rohamosan növekvő szükségleteinek kielégítésére. Ez alapon emelkedett a dolgozók életszínvonala, különösen a társadalmi fogyasztás terén. Az állam óriási gondot fordít az egészségügy, a kultúra, a művelődés, a tudomány, a testnevelés és a sport fejlesztésére, a dolgozók szociális biztosítására. Mindez jellemző bizonyítéka annak, hogy pártunk és kormányunk politikájának fő célja a dolgozó ember java. A társadalmi fogyasztás emelkedésével karöltve jelentősen nő az egy lakosra eső fogyasztás élelmiszerekben és iparcikkekben. A párt és a kormány a termelés növekedése alapján következetesen végrehajtja az árleszállítások politikáját. Emelkedtek a dolgozók munkabérei, megnőttek a szövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok jövedelmei, emelkedett a falu életének anyagi és kulturális színvonala. Azokat a jelentős sikereket, amelyeket népünk a népgazdaság fejlesztésében elért, világosan bizonyította az 1953. június 1-i pénzreform és a jegyrendszer megszüntetése. A pénzreform szilárd pénzegységet biztosított népgazdaságunknak, lehetővé tette a város és falu közti árucsere kiszélesítését, megteremtette a végzett munka mennyisége és minősége szerinti következetes díjazás előfeltételeit, az önálló elszámolás és a szocialista gazdálkodás elve érvényesítésének feltételeit. A pénzreform végrehajtása és a jegyrendszer megszüntetése fontos minőségi változást jelent egész népgazdaságunkban, megteremtette a munkatermelékenység rohamos növekedésének és a dolgozók anyagi színvonala állandó emelkedésének feltételeit. A pénzreform megsemmisítő csapást mért a kapitalista elemek maradványaira és az üzérekre. A szocializmus építése során rohamosan halad előre kulturális forradalmunk. Oj kultúra jött létre, amely tartalmában szocialista és formájában nemzeti. Oj, a népi demokratikus rend iránt odaadó értelmiség nő fel, amely a népből származik és a népet szolgálja. Tudományunk, irodalmunk és művészetünk, amelynek eddig példátlan fejlődési lehetőségeket biztosítottunk és amely gazdag kultúrörökségünkből merít, öntudatosan teljesíti felelős és megtisztelő társadalmi feladatát a nép alkotó erőinek fejlesztésében és a nép szocialista nevelésében. A tudományos és kulturális munka minden eredménye a széles dolgozó tömegek tulajdona lesz, amelyeknek kulturális színvonala és igényel évről évre nőnek. Iskoláink széleskörű hálózata, beleértve a fő- és szakiskolákat is, minden dolgozó számára hozzáférhetők. A sajtó, a rádió, a népnevelés és a propaganda többi eszköze kizárólag a nép érdekeit szolgálja. 11. Vitathatatlan sikereink ellenére azonban népgazdaságunk fejlődésében komoly aránytalanságok álltak elő. Ipari fejlődésünk 1953-ban több mint kétszeresen felülmúlta a legmagasabb háborúelötti színvonalat, a mezőgazdasági termelés azonban az ötéves terv során csupán 14 százalékkal fokozódott és egészben még nem lépte túl a háború előtti színvonalat. Ennek az aránytalanságnak a legfőbb oka abban rejlik, hogy a termelőeszközök társadalmi tulajdonára támaszkodó és legkorszerűbb technikával felszerelt szocialista nagyipar gyors ütemben fejlődött a bővített szocialista újra(1945-1955) termelés elvének megfelelően. A mezőgazdaság azonban, amelyben túlnyomó volt a kistermelékenységű felaprózott paraszti gazdálkodás, egészben véve egy helyben topogott. A mezőgazdaság lemaradásának oka továbbá abban állt, hogy a szocialista szektorban és az egyéni mezőgazdasági kistermelésben nem használták ki a mezőgazdasági termelés fejlesztésének minden lehetőségét. Nem érvényesítették mindig és mindenütt helyesen a párt politikáját, amely a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megszilárdítására irányult. A gazdasági szervező munka fogyatékosságai, a kitűzött feladatok és határozatok teljesítésében tapasztalható következetlenség komolyan hozzájárultak ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelést nem sikerült a tervbevett színvonalra emelni. A mezőgazdasági termelés komoly lemaradása fékezi a dolgozók életszínvonalának, elsősorban a személyes fogyasztásnak még gyorsabb emelkedését. Az ipar és a mezőgazdaság közti aránytalanságot csakis a szocialista mezőgazdasági nagytermelés, a falu szocializálásával szüntethetjük meg. Csakis így küzdheti le mezőgazdaságunk elmaradottságát az ipar mögött. A mezőgazdaság szocialista alapokon való átépítése azonban csakis a nehézipar támogatásával lehetséges, amely korszerű technikával látja el a mezőgazdaságot. A szocialista iparosítás megteremtette a mezőgazdaság évszázados elmaradottsága leküzdésének, az ipar és a mezőgazdaság közti aránytalanság leküzdésének előfeltételeit. A tüzelőanyag-, energetika- és ércalap fejlődése is elmaradt fejlődő népgazdaságunk szükségletei mögött. A CSKP Központi Bizottsága 1953 szeptemberében mérlegelte iparunk kiépítésének és átépítésének sikereit; a pénzreformnak és a jegyrendszer megszüntetésének eredményeit és irányelveket dolgozott ki a népgazdaságunkban fennálló aránytalanságok megszüntetésére, valamint a lakosság életszínvonala gyorsabb emelkedésének biztosítására, egyrészt a nehézipar egyes kulcságazatainak (szén- és ércbányászat, villamos energia termelés), másrészt a mezőgazdasági termelésnek gyorsabb fejlesztése révén. A CSKP X. kongresszusa és a népgazdaság fejlesztésének további feladatai 12. Mialatt népünk sikerrel építi a szocializmus alapjait, ült össze Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa (1954 júniusában). A szocializmus építésében elért nagy sikerek, népi demokratikus rendünk gyarapodó ereje, köztársaságunk nemzetközi helyzetének megszilárdulása teljesen igazolták a párt fő irányvonalának helyességét. A komrňunista párt, a szocializmus gazdasági törvényeinek ismeretére támaszkodva nem elégszik meg az elért sikerekkel, hanem harcra szervezi, összefogja és lelkesíti az egész dolgozó népet a szocializmus további építéséért, a termelés további szüntelen gyarapításáért és tökéletesítéséért a legfejletteb technika alapján, hogy biztosítható legyen az egész társadalom szüntelenül emelkedő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése. A párt X. kongresszusa a szocializmus építése továbi szakaszának fő feladatául azt tűzte ki, hogy még kitartóbban törekedjünk a népgazdaság arányos fejlődésének biztosítására, ami az életszínvonal emelkedésének előfeltétele. „A szocializmus végső győzelme és a dolgozók szüntelenül emelkedő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése érdekében a párt munkáját belpolitika terén a következő igen fontos feladatokra kell összpontosítani: Biztosítani a népgazdaság fejlesztési tervének teljesítését az 1954—1955. években és megteremteni a gazdaság egyenletes fejlődésének előfeltételeit a második ötéves tervben. A legközelebbi 2—3 esztendőben biztosítani a mezőgazdasági termelés lényeges feljesztését. Sürgősen megszüntetni a tüzelőanyag-, energetikai és ércalap lemaradását a népgazdaság szükségletei mögött. Fokozni és minőségileg megjavítani a közszükségleti cikkek gyártását. Csökkenteni a termelési önköltségeket, ügyelni a legszigorúbb gazdaságosság elveinek betartására népgazdaságunk és állami közigazgatásunk minden szakaszán. Egyre jobban kifejleszteni és érvényesíteni a dolgozók alkotó kezdeményezését a szocialista munkaverseny útján. Szüntelenül erősíteni az ország védelmi képességét, az egész népet politikai éberségének fokozására ösztönözni." (A CSKP KB beszámolójából a CSKP X. kongresszusán.) 13. Népgazdaságunk szíve a nehézipar. Elsődleges fejlesztése a feltétele annak, h'jgy biztosítsuk a népgazdaság valamennyi ágazatának fellendülését és országunk védelmi képességének fokozását. A nehézipar egyes ágazatainak sikeres fejlesztésével kellő anyagi és műszaki bázist teremtettünk ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelést is megfelelő színvonalra emeljük. A nehézipar egyes ágazatainak hatalmas arányú fejlesztése továbbra is múlhatatlan előfeltétele a mezőgazdaság fellendülésének, amely csakis az egyre nagyobb mértékben érvényesülő gépesítés, villamosítás és chemizálás alapján lehetséges. A CSKP X. kongresszusa által az ipar terén kitűzött feladatok teljesítése megköveteli, hogy az állami, gazdasági, szakszervezeti és pártszervezetek minden figyelmüket a meglévő gyártási berendezések teljes kihasználására, új és minél tökéletesebbb gyártási folyamatok bevezetésére összpontosítsák. A termelés műszaki színvonalának további emelésében és a munkatermelékenység növelésében kulcsfontosságú a nehéz és erőfogyasztó munkák további meszszemenő gépesítése, a termelés teljes gépesítésének és automatizálásának fokozatos bevezetése, valamint a tudomány és a technika vívmányainak, az újítók és élenjáró dolgozók haladó tapasztalatainak széleskörű alkalmazása. A munkatermelékenység szüntelen növelése döntő jelentőségű a termelőerők nagyarányú fejlesztésében, a szocialista országépítés feladatainak teljesítésében, és az egész társadalom anyagi és kulturális szükségleteinek minél teljesebb kielégítésében. „A munkatermelékenység végeredményben a legfontosabb és a legfőbb tényező az új társadalmi rend győzelme szempontjából." (Lenin.) Csak a nagyobb és olcsóbb termelés gyarapítja társadalmunk javait és teszi lehetővé, hogy minden dolgozó többet fogyasszon. A vállalatok termelési kapacitásának elsősorban a korszerű technika teljes kihasználása, a munkaszervezés és az egész gazdaság, valamint az egyes vállalatok vezetési módszerei színvonalának emelése és a dolgozók szakképzettségének szüntelen gyarapítása nagy tartalékokat jelentenek, amelyek kihasználásával növelhetjük a termelést és a munka termelékenységét. Gazdasági életünk valamennyi szakaszán következetesen érvényesíteni kell a dolgozók anyagi érdekeltségének elvét munkájuk eredményeiben és a szocialista munkaverseny, az újítómozgalom révén teljesen kifejleszteni a dolgozók kezdeményezését. Ez népi demokratikus államunk minden polgárának saját érdeke és hazafias kötelessége. 14. A szocializmus építése a falun éles osztályharcban megy végbe. A dolgozó parasztok tömegei a munkásosztály támogatásával és vezetésével kiszabadulnak a kulákok befolyása alól és szövetkezetekbe tömörülnek, amelyek a kizsákmányolóktól és a kizsákmányoltaktól mentes új szocialista falu alapját alkotják. A falusi pártmunkában döntő jelentőségű az a lenini elv, hogy a kisparasztokra támaszkodjunk, megszilárdítsuk szövetségünket a középparasztokkal és egy pillanatra se feledkezzünk meg a kulákság elleni harcról. A X. pártkongresszus irányelvei népünk egyik legfontosabb, közvetlenül sürgető feladatává teszik a mezőgazdasági termelés lényeges fejlesztését a legközelebbi 2—3 esztendőben. A párt és a kormány megteremtette a mezőgazdasági termelőerők fejlődésének és ezzel a mezőgazdasági termelés növelésének biztos előfeltételeit. Hatalmas és műszakilag fejlett nehéziparunk, elsősorban gépiparunk van, amely képes magas műszaki színvonalra emelni a mezőgazdasági termelést. Az egységes földművesszövetkezetek fejlesztésével megvetettük a szocialista falu tartós és szilárd alapjait. Számos lényegbevágó intézkedést foganatosítottunk a begyűjtési és felvásárlási árak, begyűjtési normák, a dolgozó parasztoknak nyújtott pénzügyi támogatás és hitelek, a beruházási építkezések ngvelése terén, messzemenően leszállítottuk a közszükségleti, elsősorban az iparcikkek állami kiskereskedelmi árait. Mindezek az intézkedések növelték a parasztok anyagi érdekeltségét a mezőgazdasági termelés gyarapításában. A kommunista párt X. kongresszusán kitűzött irányelvek valóra váltásának legfőbb útja a termőföld növelése, minden talpalatnyi föld gondos megművelése és kihasználása, a mezőgazdasági termelés belterjességének növelése a földek hozamának és az állatok hasznosságának gyarapításával, a mezőgazdasági tudomány újabb vívmányainak, a szovjet és hazai haladó tapasztalatoknak felhasználásával. E lehetőségek kihasználásában döntő szerepe van annak, hogy emeljük a mezőgazdasági szervek gazdasági szervező munkájának általános színvonalát. A mezőgazdasági munka műszaki színvonalának, kultúrájának és termelékenységének nö-. velése attól függ, hogy minden tekintetben megjavítsuk a gép- és traktorállomások munkáját, lényegesen fokozzuk feladataikat a mezőgazdasági termelés gyarapításában az egységes földmüvesszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok földjein. A gép- és traktorállomások a legfőbb eszközei annak, hogy a mezőgazdaságot szocialista nagytermeléssé fejlesszük. Az állami gazdaságoknak az a feladata, hogy példát mutassanak a messzemenően gépesített, nagy termelékenységű és gazdaságos mezőgazdasági nagytermelésben, amely munkájában felhasználja a tudomány legújabb vívmányait. Ugyanakkor feladatuk az is, hogy hathatósan hozzájáruljanak a központi közellátási alapok biztosításához és a szövetkezeti nagytermelés fejlesztéséhez. A szocialista falu építésének szempontjából, valamint a piaci termelés lényeges növelésének szempontjából rendkívül fontos, hogy belsőleg megszilárdítsuk az egységes földművesszövetkezeteket és biztosítsuk további fejlődésüket. Ez feltételezi, hogy emeljük a termelés műszaki színvonalát és mindenekelőtt következetesen érvényesítsük az EFSZ-ek minatalapszabályzatát a szövetkezet mindennapi életében és munkájában. Ki kell szélesíteni a szövetkezetek tagságát és mindenütt, ahol megvannak a szükséges előfeltételek, új egységes szövetkezéteket kell alakítani. A szövetkezeti termelés gyarapodása és a szövetkezeti tagok életszínvonalának emelkedése a legmeggyőzőbben bizonyítja a szövetkezeti nagytermelés előnyeit. A mezőgazdasági termelés lényeges fejlesztése érdekében teljesen ki kell használni a még egyénileg gazdálkodó parasztok termelési lehetőségeit is. A párt és a kormány támogatja az egyénileg gazdálkodó parasztok termelő munkáját, mivel ez megfelel egyrészt közvetlen gazdasági érdekeinknek, másrészt hozzájárul ahhoz, hogy megszilárdítsuk szövetségünket a dolgozó parasztokkal. Minden paraszt és szövetkezeti tag hazafias kötelessége, hogy hathatósan elősegítse egész népünk életszínvonalának emelését, szem előtt tartsa a termelési és begyűjtési feladatok lelkiismeretes és idejében való teljesítését. A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének további megszilárdítása a kulákok egyidejű korlátozásával és kiszorításával, az állam gazdasági szervező munkájának lényeges növelése, a falusi pártmunka színvonalának emelése, a mezőgazdaság anyagi és műszaki alapjának további megerősítése — ezek a kitűzött feladatok sikeres teljesítésének és a szocialista falu további eredményes építésének alapvető feltételei. A népi demokratikus köztársaság erejének forrásai 15. A népi demokratikus köztársaság ereje abban áll, hogy újtipusú állam, hogy valóban az egész nép demokratikus állama, amely egyre növekvő mértékben biztosítja társadalmunk sokoldalú fejlődését, anyagi és kulturális szükségletének kielégítését. A München előtti köztársaságtól eltérően, amelyben a finánc, ipari és agrár nagyburzsoázia szűk rétege uralkodott, és amelyben az állam egész hatalma a kapitalisták uralmának biztosítását szolgálta, a népi demokratikus köztársaságban megvalósult a munkások és a parasztok kormánya. A népi demokratikus hatalom lényege a proletariátus diktatúrája. A kizsákmányoló osztályokat egyszer s mindenkorra eltávolítottuk az állam kormányától, minden cselszövényük és összeesküvésük meghiúsult a dolgozók megbonthatatlan egységén. A május 9-i alkotmány törvénybe' iktatja azt az elvet, hogy „az államban minden hatalom egyetlen forrása a nép." Ezt az elvet az állam valamennyi szerve, alulról felfelé valóra váltja. Ezelőtt, a burzsoá köztársaság idején a parlament és más választott szervek rendkívül korlátozott hatáskörrel rendelkeztek és arra szolgáltak, hogy a burzsoázia álcázza uralmát és megtévessze a tömegeket. A burzsoázia az államhatalom gyakorlását járási főnökökre, iránta odaadó bürokratikus apparátusra bízta. Ezzel szemben a népi demokratikus köztársaságban a dolgozó nép választott szervei révén nemcsak meghozza, hanem végre is hajtja a törvényeket. Az államhatalom alapvető szervei a különféle fokú nemzeti bizottságok, amelyek biztosítják az államhatalom és az állami közigazgatás egész apparátusának szoros kapcsolatát a tömegekkel. A néphatalom szervei kitartóan arra törekesznek, hogy leküzdjék a népi demokratikus rend fejlődését fékező bürokratikus elemeket. Államunk az alkotmányban széleskörű jogokat biztosít a népnek: a munkára és a végzett munkáért járó igazságos díjazásra való jogot, a személyes tulajdon jogát, a művelődés, a pihenés jogát ás munkaképtelenség esetén az ellátottságra való jogot. E jogok valóra váltásával érvényesül a dolgozók igazi szabadsága. Az állam valamennyi szervének az a kötelessége, hogy megvédje a nép jogait és szabadságát, gondoskodjék az ember boldogulásáról, tántoríthatatlanul tiszteletben tartsa a törvényeket és a kormány határozatait, amelyek kifejezésre juttatják a dolgozó nép akaratát és hogy küzdjön a szocialista törvényesség megszilárdításáért. A szocialista társadalmat építő nép egyre csendőrségre, rendőrségre, bíróságokra, az 1 erősbödő politikai és erkölcsi egységének ki t