Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-02 / 79. szám, szombat

2 UJSZ0 1955. április 5. 1945 januárjában a szovjet hadse­reg világraszóló dicső győzelmei a be­fejezéshez közeledtek. A hitlerista hor­dákat egymásután érték a vereségek. Fejveszetten menekültek a felszabadí­tott országoktól, romokat, haló it hagyva maguk után. Közelgett a vég, napjaik meg voltak számlálva. A moszkvai rádió Csehszlovákia népének üzenetet küldött: „Közeledik a felsza­badulás órája a kapitalista járom alól." Ekkor már északon, az első ukrán fronton a szovjet hadsereg a csehszlo­vák alakulatokkal átlépte hazánk ha­tárait és feltartóztathatatlanul nyo­mult előre. A harmadik ukrán front délről, a negyedik pedig kelet felől indult hazánk felszabadítására. Kassa körül hstekig folytak a súlyos harcok, de a szabadságért harcoló szovjet had­sereget a fasiszta horda nem tudta fel­tartóztatni. így jutottak egész Nagy­megyer határáig. A város nehéz napokat élt át ekkor. A hitlerista hordák nyilas csatlósaik­kal, raboltak, pusztítottak tehetetlen dühükben. A marhacsordákat, a pa­raszt utolsó lovát is elhajtották a fal­vakból. A frontokról visszaözönlő fa­siszta katonaság mindent elpusztított maga mögött. A hadszíntér közvetlen közelségével a város lakóira még nehezebb napok következtek. Fokozódott a hitlerista visszavonuló hadak erőszakossága, s tetőfokot ért a nyilasok embertelen­sége, az ártatlanok kivégzése. Már éhin­ség is fenyegetett a városban, hiszen a fasiszta hordák, amelyeknek a nyi­lasok mindenben hü követői voltak, kétszer is végigrabolták a várost. Pus­kákkal. géppisztolyokkal járkáltak, ha­lált ígérgetve mindenfelé. Az ő lelkükön szárad szegény Hesz Mikola Gyula ha­lála is. Mint katonaszökevényt elfog­ták őt a nyilasok és Gútán kivégezték. Két apró gyereket és beteg asszonyt hagyott hátra. A gyilkosoknak azonban ez mit sem számított. A bűnből még mindig nem volt elég. A városban lévő két nagy malmot és raktárépületet is aláaknázták, hogy a levegőbe röpítsél^. Csak az elvtársak éberségének köszönhető, hogy nem így történt. A munkásság egyöntetűen mel­lettük állt és bátran ellentálltak a fa­siszta katonaságnak és csatlósaiknak, a nyilasoknak. Buzgó Vince, Varga Im­re és a többi kommunista állt a harc élén. Megszervezték a lakosság ellen­állását. Mikor ezt a beözön'őtt nyi­lasok megtudták, halálra ítélték őket. Március 26-án, hétfői napon este 8 órakor tárgyalták a kommunista veze­tők ügyét. Az ítéletet azonban nem hajthatták végre, mert Bu ó és Var­ga elvtárs tudomást szereztek róla. Még azon éjjel a közeli nádasokba búj­tak, s így mentették meg az életüket. A nyilasok, hogy tervük nem sike­rült, szuronyhegyre szúrtak mindent a házaikban, a hozzátartozókon és a vá­ros lakosságán töltötték ki bosszúju­kat. Munkára vezényelték ki a lakosságot és arra kényszerítették őket, hogy tankcsapdákat és lövészárkokat ássa­nak a határban. Pénteken, március 30-án fajragaszok jelentek meg, amelyek sze­rint 60 éves korig minden férfinek be kellett volna vonulnia. A város férfi­lakossága azonban inkább az erdőt és a nádasokat választotta. Követték az elvtársak példáját, akik megtanították őket ellentállni. Ugyanezen a napon a falragaszok értelmében még a várost is el kellett volna hagyni a lakosság­nak. A nyilasoknak azonban nem sike­rült ezt a tervüket végrehajtani. Ebben az időben a német katona­ság egyre nagyobb egységekben vonult el a város alól. A szovjet katonaság bekerítő mozdulatai gyors visszavonu­lásra kényszerítették őket. Ami csak mozdítható volt, mindent magukkal vittek. Amihez pedig nem tudtak hoz­záférni, azt igyekeztek megsemmisí­teni. Március 30-án éjjel, a fasisztak rémuralmának utolsó éjszakáján a pusztítás tetőfokára hágott. Borzain as robbanások hallatszottak a sötét éj­szakában. A német fasiszták és nyilas csatlósaik több helyen felrobbantot­ták a vasúti síneket és hidakat. A va­rosban eszeveszetten lövöldöztek es gyújtogattak. Lángtenger volt a vá­ros körös körül. Füstölgő romok, pusz­tulás, halottak és haldokló sebesültek jelezték visszavonulásukat. A pincékben és bunkerekben ezen az éjszakán ébren virrasztott a város.la­Gyózflfifs Mrcok nyomán tté fte soha nem fele jti... kossága és reménykedve várta a fel­szabadító szovjet katonákat. Szomba­ton, március 31-én délután fél kettő­kor jelent meg az első szovjet ka­tona. Pár perc múlva tele volt velük a város. Mire Varga Imre hazatért a ná­dasokból, házában 9 szovjet katona volt, akik mosolygó arccal fogyasztot­ták a megérdemelt ebédet, összecsó­kolóztak, az örömtől és meghatottság­tól némán ölelgették egymást. A város népe perceken belül az utcákon volt és örömrivalgással fogadta a felszaba­dító sereget, amely véget vetett a ret­tegésnek. Sok-sok átvirrasztott éjjel után végre nyugodtan álomra hajthat­ták fejüket. A szovjet katonák, csak nézték a meggyötört, pincékből előbújt embe­reket. Bátorították, vigasztalták a la kosokat. Boldog jövőt, szabad életet ígértek és megjósolták; hogy boldog élete lesz itt minden dolgozónak. Lesz munka, lesz jó kereset a Csehszlovák Köztársaságban. A város lakossága bi­zalommal nézett rájuk. Nagymegyer népe hálával emlékezik meg a szovjet katonákról. A várost nemcsak felszabadították, hanem azon­nal hozzáláttak az újjáépítéséhez is. A nép mindenben egy emberként segéd­kezett. Első gondjuk volt a városból el­távolítani a tankakadályokat, helyre­hozták a telefonhálózatot, megjavítot­ták a vasutat, és megindították a for­galmat. A felrobbantott részeken új síneket raktak le és újjáépítették a vasúti hidakat. Ma tizedszer emlékezik meg Nagy­megyer e nagy nap évfordulójáról, mindnyájunk legdrágább és legkedve­sebb emlékünnepéről. Tizedszer em­lékeznek meg a hős szovjet hadsereg­ről, amely több ezer kilométert tett meg harcolva, amíg Nagymegyer dol­gozóit felszabadította. Ügy emlékez­nek meg e hadseregről, mint a dol­gozók felszabadítójáról. Tíz év múlt el a felszabadítás óta. A történelemben tíz év csak röpke pil­lanat, de az emberi életben hosszú idő. Ezt bizonyítja a nagymegyeri járás­ban az a nagy alkotó munka, amely tíz év alatt végbement. Üj élet sarjadt a I " .* "* "*' • • li l I I H HI I .I • • n— t >..|i H I I I >|-> n> > n» • • • l I Áz új árak érvénybelépésével egy időben végezték be a vetést MÁR JÖ PÁR NAPJA teljes gőzzel dolgoznak a csalló­közcsütörtöki traktorállomás dolgozói. A szövetkezetek és az egyéni gazdák földjein éjjel-nappal zúgnak a trak­| torok. Azon igyekeznek, hogy minél hamarabb elvégezzék | a tavaszi munkálatokat. Naponta átlag 850 hektár föl­f det müveinek meg Eddig összesen 2029 hektár földet t vetettek bé tavasziakkal,- abból 462 hektárt kereszt-, ! 1567-et pedig sürűsorosan vetettek el. A többi tavaszi I munkálatokban is szépen haladnak Naponta 3,60/o-kal { emelkedik a terv teljesítése. ? A traktorállomáson sem maradnak el a mechanikusok ý és a szerelők. Nagyban készítik a négyzetes ültetéshez t szükséges agregátokat. A traktorállomásnak 930 hektár ä kukoricát és 250 hektár burgonyát kell négyzetes-fész­kes módszerrel elvetnie. Az állomás dolgozóit erősen ser­. kenti a szocialista munkaverseny és a vállalt kötelezett­| ségek. Ezeket határidő előtt akarják teljesíteni. Min­í denki igyekszik, hogy munkabeosztásában az első le­] gyen. i A március 29-én kiadott villámújság arról számol be, | mennyire vannak a tavaszi munkákkal az egyes brigá­f dok. A szocialista munkaversenyben az első helyen a f tejfalusi traktorosbrigád áll 42,8%-os teljesítménnyel. ! A traktorállomás agronómusa azonban úgy vélekedik. | hogy a kispakai brigád hamarosan utóiéri őket. Ugyanis t ott eddig csak előkészületet végeztek, ^ így a második ^ helyre szorultak. f NEM VOLTUNK RESTEK és kimentünk a kispakai trak­torosbrigádhoz is. Este hat és hét óra között szokták váltani a traktorosok egymást. Bizony már félhét volt, f mire beérkezett az első traktoros. Földes elvtárs rögtön jelentést tett a diszpécsernek, hogy Zetor-traktorával ma 25 hektáron végezte el a fogasolást. A traktor napi normája csak 13 hektár. Később egy­másután jöttek a traktorosok. Kovács Baltazár 30 hek­táron szórta el a műtrágyát és 10 hektárt fogasolt meg. Testvére, Kovács Mihály 33 hektár boronálást és nyolc hektár keresztsoros vetést, Német Imre Zetor­traktorával tíz hektár keresztsoros vetést és tíz hektár fogasolást, Varga László pedig DT-54 lánctalpas trakto­rával A0 hektár fogasolást és boronálást jelentett. A BRIGÁDKÖZPONTBAN mindenki értesült róla, hogy este a rádió fontos határozatot közöl. Mindenki türelmet­lenül várja az estét. Az arcok mosolyogva figyelték, ami­kor hét órakor bejelentette a rádió, hogy pártunk és kormányunk a közszükségleti cikkek kiskereskedelmi árait immár negyedszer csökkenti. Jankovcová minisz­ter beszédét is különös érdeklődéssel figyelték mert hiszen őket is érinti az árlesszállítás. Az örömhír újabb munkateljesítményekre buzdítja a jelenlévőket. Cafik elvtárs, a szakasz szerelője feláll és jelenti a brigádvezetőnek, hogy az egyik traktor nincs éjjeli vál­tásra beosztva. Engedélyt kér, hogy ő mehessen ezzel a traktorral dolgozni. Német Dezső brigádvezető pedig ceruzát vesz elő és számolni kezd. Azután a traktorosok felé néz és ezt mondja: — Mit szóltok hozzá, mire érvénybe lépnek az új árak, mi is befejezzük a vetést. Százkét hektárt kell még bevetni. A TRAKTOROSOK megértették, miről van szó és máris nekiláttak a munkának. A traktorok motorjai fel­búgtak. Elindultak, hogy teljesítsék adott szavukat. így akarják viszonozni pártunk és kormányulík gondosko­dását. i Jó példáváI járnak elöl a dunaújfalusi kommunisták A dunaújfalusi EFSZ tagjai már­cius 25-én kezdték meg a tavaszi munkálatokat. Először a földeket ké­szítették elő, azután műtrágyát szór­tak. A tavaszi árpa vetését -26 hek­táron kezdték meg. A 64 éves Fülöp brigádvezető és Toronyi Titusz, a bri­gád fiatal agronómusa jól megértik egymást és mindenben segítik a traktorosokat, hogy azok akadály nél­kül folytathassák munkájukat. A szö­vetkezet vezetőségével minden este értékelik az egész napi munkát, meg­beszélik a következő napi feladatokat s erről a traktorosokat és a cso­portok tagjait is idejében értesítik. Az EFSZ-tagok és a traktorosok el­határozták, hogy a tavasziakat ke­reszt- és sürűsorosan vetik el, mint ahogy' az őszieket is így vetették. Kora reggeltől késő estig megy a munka, mint a karikacsapás. Nagy feladatot vállaltak a traktorosok és a szövetkezeti tagok. Elhatározták, hogy a tervezett 97 hektár árpát, 15 hektár zabot, 20 hpktár tavaszi keveréket április 2-ig elvetik. Ezért úgy szer­vezték meg a munkákat, hogy a gé­peket jól ki tudják használni. Jól megy a munka a dunaújfalusi szövetkezet tábláin, mert a traktoro­sok és a párttagok jó példát mutat­nak a szövetkezet tagjainak. Takács Ferenc és Múcska János DT 54-es lánctalpas traktorjukkal két váltás­ban dolgoznak. Fáradságot nem is­merve éjjel is végzik a talaj előkészí­tését. Hideg János három vetőgépet húzat Škoda-traktorával. A műtrá­gyaszórógép körül idősebb Kiss Jó­zsef és idősebb Takács Nándor szor­goskodnak és fiatalos mozdulatokkal töltik a gépeket. Ifj. Szikhard Ferenc KD 35-ös lánctalpas traktorával tíz nehéz fogast húzat. Ezek jó apróra zúzzák a göröngyöket, s így a map jól előkészített földbe kerül. A 35 soros vetőgépet Múcska Ferenc Ze­tor 25 traktora húzza. Múcska figyelmesen vezeti gépét, nehogy el­tévessze a keréknyomot. A vetőgépen Takács Márton szövetkezeti tag ügye­sen tisztogatja a vetögép csöveire erősített csoroszlyákat, hogy a csövek el ne duguljanak. Nem feledkezik meg a vetőgép után húzott könnyű mag­takaróról sem, ezt menetközben is ügyesen fel-felemeli, hogy mindig tiszta legyen. A dunaújfalusi pártszervezet be­tartja a termelés pártellenőrzését és a pártbizottság üléseire meghívja Sza­bó Sándort, a szövetkezet elnökét és Kiss Jenőt, a szövetkezet agronómu­sát is. Közösen megtárgyalják a szö­vetkezeti munkák menetét. Schulz József, a falusi pártszervezet elnöke is eljár az EFSZ-be és segít a mun­ka helyes megszervezésében. A duna­újfalusi EFSZ eredményes munkát vé­gez, mert a falusi' pártszervezet min­denben segítségére siet a szövetkezet­nek. A tapgyűléseken megvitatják a mezőgazdasági kérdéseket, s megbe­szélik a termelés soron lévő felada­tait. r>ni r.M'in Jól halad a munka Ekecsen Az^ekecsi szövetkezet tagjai jól fel­készültek a tavaszi munkákra. A mun­kák megkezdése előtt a helyi nem­zeti bizottság tagjai a kommunisták­kal és a szövetkezet vezetőségével alaposan megtárgyalták, hogyan vé­gezhetnék el a legrövidebb idő alatt a vetést. Alig szikkadt meg egy kis­sé a föld, máris kivonultak a szövet­kezet tagjai a földekre, hogy meg­kezdjék a vetést. Megállapítható, hogy nem hiába dolgozták ki a tavaszi munkák tervét, mert 300 hektárt már bevetettek. A kertészetben is jól folyik a mun­ka. Eddig 15 000 karalábépalántát ül­tettek ki és a múlt héten elvetettek 5 hektár borsót. Nagyon jól bevált a saját készítményű 130 négyzetméte­res üvegház, ahol szép palántákat neveltek. A kertészetben különösen az ifjúsági munkacsoport segít sokat. Ebbe a csopo-.-tba 11 fiú tartozik, akik most is és a jövőben is komoly se­gítséget jelentenek a szövetkezének. Hogy ezek az eredmények megszü­lettek, az elsősorban a pártszerve­zet és a helyi nemzeti bizottság jó munkájának tudható be. Minden sza­kaszon a kommunisták a kezdemé­nyezők. Minden lehetőségük megvan arra, hogy felszabadulásunk 10. év­fordulóján vállalt kötelezettségeiket hiánytalanul teljesíthessék. Palóci László, Ekers romokon, a boldog alkotó munka, me­lyet a dolgozó nép a maga számára vé­gez. Csehszlovákia Kommunista Pártja a fasizmus legyőzése után új harcra, a haza újjáépítésére mozgósította a népet. Kisajátítottuk a gyárokat ?s nagybirtokokat. A felszabadítás után a nagymegyeri járás minden községében szocialista földreformot hajtottak végre, a nyu­gatra menekült bárók és nagybirtor kosok földjeit a szegényparasztság kapta meg. Annak ellenére, hogy az újjáépítés megkezdése nem kis aka­dályokba ütközött, mégis nagy len­dülettel folyt. A nép elszántsága és lelkesedése csodákat művelt. A dolgo­zók lelkesedését és cselekvő képessé­gét megacélozta a győztes szovjet hadsereg jelenléte s az a siker, hogy a szovjet hadsereg a hitlerista feneva­dakat egész Berlinig kergette. A szovjet katonák önzetlen testvéri segítségével és támogatásával hama­rosan eltüntették a város romjait. Ha Nagymegyer népe ma visszate­kint alkotó munkájának tíz eszten­dejére, büszkén és bátran vonhatja meg végzett munkájának mérlegét. Űj üzemek, iskolák, kultúrházak, mozik és más középületek épültek fel. Nagy­íj megyeren felépült egy hatalmas váýó- híd, amely két járást lát el hússal. Üj járási székházat építettek és 560 sze­mély befogadására kultúrházat. Több üzletet és kocsmahelyiséget átalakítot­tak irodahelyiségekké és új emeletes házakat építettek a dolgozók szárrňra. Felépítették a hatalmas traktorállo­mást is, nagy gépparkkal és korszerű műhelyekkel. A telefonhálózatot föld alatt kábelezték és a város közepén, ahol ezelőtt szemétdomb volt, parkot létesítettek, virágokkal és szökőkút­tal. Ezen felül még a várost vízveze­tékkel is ellátták. A járás falvain is hatalmas építke­zések folytak. Kultúrházakat, iskolakat és szórakozóhelyeket építettek, hogy a falvak lakossága kulturális téren is fejlődhessék. Hét község kapott új mozit. Üjabb öt faluba beszerelték a helyi hangszórót, új községházakat épí­tettek, iskolákat rendeztek be. Izsap és Padány szintén új községházat épí­tett. Kint az izsapi pusztán és Jánoste­lepen a grófi kastélyban mezőgazda­sági szakiskolát létesítettek, 65 tanuló befogadására. Az apácaszakállasi grófi kastélyban pedig gyógyintézetet ren­deztek be, ahol 125 angolkóros gyere­ket gyógyítanak. Több faluba bevezet­ték a villanyt. Nyárasdon, amely 1954­ben kapott villanyt, a falu lakossága falig két hónap alatt 184 rádiót vásá­| rolt. | Az életszínvonal egyre emelkedik a Ť falvakban. Bizonyítja ezt az a sok új f családi ház, amely a járásban felépült. | Alig négy év alatt 1010 családi házat Í építettek. Magán Nagymegyeren 136­| ot, Csicsón 98-at, Füssön 39 Tet és Ta­I nyon 38-at. A falvak további gazda­I godását biztosítják az egységes föid­í művesszövetkezetek. A járasban 29 f EFSZ működik és a szántóföld 96,7 szá­| zalékát művelik meg. A szövetkezet f minden faluban lehetővé tette a hek­I tárhozamok és az állatállomány hasz­\ nosságának fokozását. A nyárasdi EFSZ ! naponta 12 000 liter tejet ad az or­| szág dolgozóinak, míg azelőtt a közel­j fekvő három állami gazdasággal együtt ? sem tudtak naponta 1200 liternél tob­1 bet leadni. | A falvak lakossága kulturális téren j is hatalmas fejlődésen ment át. Népi f demokratikus államunk erre minden le­| hetőséget megad. A főiskolások, peda­| gógiai és középiskolai tanulók száma | sokszorosan meghaladja a háború előt­f tit. A könyvesboltokban húszszor any­! nyi könyv fogy, mint a kapitalista rend­| szerben. A községekben alig akad ház, t ahol újságot, vagy folyóiratokat ne öl­'i vasnának. Ezeníeljji a berendezett | könyvtárakból számos pulitlkai, szak­f és szépirodalmi könyvet kölcsönözn* '< f ki a dolgozók. így folytathatnók méy | tovább a fejlődésünkről tanúskodó ? adatok felsorolását, t A nagymegyeri nép nagyon jól tud­? ja, hogy milliók véráldozata vívta ki f számára a szabadságot, az emberhez | méltó életet. Sok hős szovjet katona, l sok csehszlovák harcos vére folyt ki | azért, hogy szabadon építhessük bol­í dog hazánkat. Éppen ezért örök barát­| ság fűz minket a Szovjetunióhoz, és | e zt a barátságot Csehszlovákia dolgo­5 zó népe egyre jobban elmélyíti. Soha i el nem múló hálával emlékezünk visz­| sza egy évtized távlatából a felszaba­? dító szovjet katonákra. Halász Aojbrup

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom