Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-16 / 90. szám, szombat

t m szó 1955. április 16 „O an egy mérnök fiam... í t A nagyszombati Kovosmaltban. Éles csattanással vasdarabok csapódnak egymáshoz. Kalapálnak. Zizegő, süvítő hangok vegyülnek a gépek zúgásába, zümmögésébe, majd tompább puffanások egészítik ki a zajt. Mint a hangyabolyok sorakoznak a kúpolókemencék. Belőlük sárga fény tör elő. Remegve hullámzik és az ablakon szűrődő napsugárral elvegyülve eltűnik a gyéren gomolygó füstben. Döngölnek a munkások, a vasszínű homokot igazítják a formákba. Az öntök gyakorlott mozdulatokkal rángatják a fogantyúkat, engedik a homokot a magasból, hogy pár perc alatt elvégezze a gyömöszölést, simítást, újból megteljen a forma, menjen az öntés. Id. Zachar Károly és Bednár Ernő öntök éppen tízóraiztak. Együtt dolgozik a két elválaszthatatlan barát, munkatárs Együtt örülnek sikereiknek, eredmenyeiknek. Közelebb járnak már a hatvanhoz, mint az ötvenhez, de a munkatársak jobbról is, balról is tréfálkozva nem egyszer el-elmondják, hogy a Zachar—

Bednár kettős még „lehúzza" a fiatalokat. No, nem valami kötélhúzásra kell gondolni, de szorgalmukra és eredményeikre. Mert nem akármilyen öntök ők. Sokat tanultak, tapasztaltak hosszú munkáséletük során. Öreg „szakiktól,, lesték el a fogásokat a múltban. Sürgölődtek, forgolódtak körülöttük, hogy a titkot elcsenhessék. Nem ment ez olyan könnyen. Hol volt még akkor a Fantalov-módszer, meg dr. Petržalka mérnök újítása a homokverésben. Hét lakat alatt őrizték akkor az újat, és csak akkor húzták elő, amikor már tört-szakadt minden, az utcára kerülés előtt, hogy tudásukkal legalább ideig-óráig talajt érezzenek a lábuk alatt. Éppen ezért most kétszeresen büszkéi

c m unkájukra. Bednár elvtárs korát meghazudtoló módon kezdi mondanivalóját. — Tudja — s közben jókora darabot nyisszant a szalonnából —, nekem kétszeresen is érdemes jól dolgozni. Először azért, hogy jól éljek. De nem csak azért. Még valami máiért is. Van egy mérnök fiam. Én neki, ő meg nekem dolgozik. Nagyon szeretem a fiamat. Büszke vagyok rá. — Itt egy pillanatra elgondolkozik, majd folytatja. — Gondolhattam volna arra valamikor, hogy a fiam mérnök lesz? Aligha! És most rhérnök. Meg kell ezt köszönni. No meg — egészíti ki, az a legfontosabb, hrgy bélce legyen, akkor minden jó lesz. Igaz e szaki? — s ez zel bekattant ja csontnyeles bicskáját. Rácsap munkatársa vállára, s még egyszer odaszól neki: — Na, gyerünk, Károly! Lépteik zaja belevegyül a csörömpölésbe, csikorgásba, puffanásokba. A magkészítőben kisebb a zaj, mint a műhelyekben. Nézelődöm, figyelek. Szerrnm egy középkorú, testes nőn akad meg, amint amolyan sarló, meg félhold alakú munkadarabokat simogat, egyengeti a gödröcskéket, s a lecsorbult széleket egészíti ki. Odamegyek hozzá, Lehajolok, figyelem, milyen gyorsan, ügyesen jár a keze. Elmerül a munkában, nem vesz észre, csak a köszönésre rebben fel. — Már egy perce figyelem — mondom —, milyen ügyesen dolgozik. Kisimulnak az arcvonásai, hátrasímitiá őszülni kezdő haját, kezét csípőjére téve felém fordul, és nagyon halkan csak ennyit mond: — A gyakorlat. Mozdulatáról, ahogy a szerszámhoz nyúl, forgatja a magot, a még puha, meleg anyagot, látom, hogy nem tegnapelőtt vett először nzerszámot a kezébe. — Húsz éve egyfolytában ezt csinálom — egészíti ki gondolataimat. A nevét is megtudom. Monkrenovának hívják. Négy gyermek anyja. Egyik leánya is az üzemben dolgozik. Olyan büszkén beszél róla, hogy szinte megnő. Évekkel ezélőú került Nagyszombatba. Azóta itt dolgozik az üzemben. Nem keresett munkát. — Tetszik nekem a mesterségem — mondja. — Szeretem ezt a munkát. Meg fontos is a magkészítés. Valamikor lebecsülték ezt a Szakmát. Ma már más a helyzet. Megbecsülnek a gyárban. Egyszerű szavak. Mögöttük a tettek. Egy négygyermekes anya építőmunkája gyermekei boldogabb jövőjéért. G. Á. A technika világában N< i em lehet egy újságcikk keretében mindazt lelmi, amit egy látogatás alatt a kassai technikai múzeumban látunk. A bányászat és kohászat, az építészet, a textilipar kezdetleges és egyre tökéletesedő formái és eszközei mellett felsorakoznak a többiek: a repülés technikájának gyűjteménye, a vasúti közlekedés egykori és mai berendezése s a technika úttörőinek fizikai készülékei, a távközlés, híradás fejlődése a nagy érdeklődésnek örvendő radar modelljével egyetemben. A repülés technikájának fejlődését ä Csehszlovákiában gyártott repülőgépeken láthatjuk. Nagy érdeklődéssel nézegetik a látogatók a 004-es léglökéses motor keresztmetszetét, a navigációs készülékek berendezését, valamint azt a készüléket, mely lehetővé teszi a repülést rossz látási viszonyok mellett is. A múzeum gyűjteményének értékei közé tartoznak a rádió leadó és felvevő készülékei, valamint a fényképészet s a filmtechnika alapismeretének megértéséhez szükséges berendezések. A vasúti közlekedés fejlődését bemutató múzeumi anyag figyelemreméltó darabjai egy villamosított vasútvonal modellje, melyet a kassai vasutas technikusok készítettek. A modellnek az ad különös érdekességet, hogy különleges biztosító berendezése van. Akik a modellt készítették, most tapasztalataikat Szlovákia villamosított vasútvonalainak építkezéseinél hasznqsítják. A múzeum előcsarnokában a középkor kovácsművészetének számos szép emléke fogadja a látogatót. A leleszi kolostorból 1447-ből származó vasajtó gótikája, a reneszánsz, a rokokó s a XVIII. század iparművészetének egy-egy értékes darabján meglátni azt a különbséget, ami a korra, az anyag feldolgozási módozataira, eszközeire annyira jellemző. Művészettörténeti emlékek ezek, melyek nagy értéket jelentenek. A kassai technikai múzeum új típusa a múzeumoknak. Nem elégszik meg a technika régiségeinek gyűjtésével, küldetése ennél sokkal meszszebbmenő. Olyan intézmény, mely a különféle technikai ágazatok fejlődésének, a haladó technikának, a sztahanovista tapasztalatoknak hirdetője, propagátora. Tudományos intézetek, üzemek dolgozói, az iskolák ifjúsága nagy számban látogatja a múzeumot, hogy szocialista rendszerünk modern technikájával, a munka új formáival megismerkedjenek. Feladatának megfelelően a múzeumnak szemléltetnie kell tehát a technika fejlődését, anyagát állandóan ki kell egészítenie a technika legújabb vívmányaival. Szocialista jelenünknek szüksége van a technikai fejlődés emlékeinek összpontosítására. Ahogy ezeket a régi múzeumi tárgyakat nézzük, bepillantást nyerünk a technika történelmébe, feltalálók, technikusok munkájába, akik a technikai civilizációnak egy-egy határkövét jelentették. Rendkívül fontos, hogy szemléltető anyag mutassa be Szlovákia technikai fejlődését. A szocialista nevelés feladata megismertetni az ifjúsággal a technika legidőszerűbb kérdéseit. Ezt a feladatot végzi a politechnikai nevelés. Az elméleti ismeretek így kapnak gyakorlati értelmet, így nyer az ifjúság betekintést a termelés sokféle ágazatába, s megismerkedik általánosságban és részleteiben a termelés folyamatának technikájával, a gépek munkájával. Az ifjúságot az is érdekli, hogyan éltek és dolgoztak, milyen erőfeszítéseket tettek a tudósok, a feltalálók, s a dolgozók névtelen hősei annak érdekében, hogy a természet erőit az emberiség szolgálatába állítsák, hogy kortársaikat mentesítsék a megerőltető testi munkától, hogy mindennapi életüket szebbé tegyék. A múzeumi anyag elrendezése lehetővé teszi, hogy a látogató előtt tisztán álljon a felismerés: a technika mai fejlettsége hosszantartó, fokozatos fejlődés eredménye. Milyen nagyot fejlődtünk a textiliparban, arról minden múzeumlátogató fogalmat alkothat magának, ha az egykori és mai szövőszék között tesz összehasonlítást. A mai szövőszék mellett egy nő végzi el ugyanazt a munkát, amelyet azelőtt negyvenen végeztek. A kassai harisnyakészítő üzem régi gépei méltóképpen egészítik ki a textilipar helyiségének múzeális légkörét. A nyomdaipar fejlődéséről ugyanúgy áttekintő képet nyújtanak a poligráfiai munkában használt gépek, közöttük a kassai nyomdaipar emlékeivel. Nemrégen fejeződött be a múzeum planetáriumának berendezése, mely szemléltetően tárja elénk fényhatásaival a bolygórendszer szerkezetét, a bolygók mozgását a nap körül, s fogalmat ád a világűrről. A múzeum televízió-berendezése május közepén készül el, amikorra a stúdióban is megkezdődik a munka. A televízió berendezés munkálatain kívül a múzeum dolgozói előtt még egy nagy feladat áll: a termelési eszközök fejlődéséről olyan átfogó képet adni, amely megmutatja, hogyan jelentkeznek azok a történelmi korok folyamán és hogyan formálták az ember mindennapi életét. A múzeum dolgozóinak tevékenysége sokrétű. Előadásokat rendeznek „A múzeum technikai szerdái" keretében, kiállításokat és közös akciókat szerveznek a tömegszervezetekkel. Technikusaink és a technika rajongói jó segítőtársra találtak a kassai technikai múzeumban. A múzeum a tudomány és technikáért lelkesedők táborának erőforrása, az iskolák politechnikai nevelésének nélkülözhetetlen intézménye. Mészáros Gyula. A kassai technikai múzeum Időszerű mezőgazdasági kérdésekről | Négyzetes-fészkes vetéssel könnyítjük a növényápolási munkát J\t évről évre szerzett tapasztalatok arra tanítanak bennünket, hogy a szétaprózott egyéni gazdálkodásról a szocialista nagytermelésre való áttérés nem valósulhat; meg a gépesítés és az új haladó szellemű agrotechnika bevezetése nélkül. Ha nem vennők tekintetbe ezt az alapfokú gazdasági törvényt, komoly hiányosságok és zavarok állnának be a szocialista szektorban, főleg a szövetkezetekben, ahol egy dolgozóra aránylag nagy kiterjedésű gazdasági földterület esik. Nem szükséges, hogy részletesen vizsgáljuk a dolgot ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy a legnagyobb hiányosságok éppen a kapásnövények termelésében mutatkoznak. Ezt a körülményt csaknem mindenki ismeri és ezért nem kell aprólékosan fejtegetni. A legutóbbi időben tehát joggal szentelünk sz eddiginél nagyobb figyelmet a tmrgonya, kukorica és a répa terme lésnek, valamint az ezzel kapcsolatos gondozási, kapálás! munkák megkönnyítésének. A gép- és traktorállomásoknak a gépesítés körüli feladatai nem becsülhetők le. Összehasonlítva a múlt évvvel a burgonyaültetésben 150 százalékkal, a növényápolásban 250 százalékkal nagyobb eredményeket értünk el. Az idén a burgonya egész vetésterületének 30 százalékét, a kukorica vetésterületének pedig 55 százalékát négyzetes-fészkes módon ültetjük be. A hozam lényeges növelésére a gépés traktorállomésok és az állami gazdaságok dolgozói új munkamódszereket kerestek, amelyekkel az eddigi agrotechnikában javulást érhetnek el olyan módon, hogy a lehető legtöbb munkát gépesítik, az emberi munkaerők számát és a termelési költségeket pedig csökkentik. Eddig ilyen módszer a négyzetes-fészkes ültetésnek gépi elvégzése. Az ültetéssel kapcsolatos múlt évi tapasztalatok bizonyítják, hogy ezzel a módszerrel 30—35 százalékkal nagyobb hozamokat sikerült elérni, mint a többi parcellákon. Jegyes gép- és traktorállomások, mint a királyhelmeci, vágsellyei és mások a kukorica négyzetes-fészkes módon való vetésénél megpróbálkoztak ugyan az elektromagnetikus vagy a mechanikusan vető gépekkel, de nem értek el kellő eredményeket, mert a gép bizonyos területeket bevetetlenül hagyott. A holiči gép- és traktorállomáson ugyanilyen módszerrel ültettek burgonyát, de szintén nem kielégítő eredménnyel. Pozitív eredmény esetén a földterület nem lett volna rézsútos irányban felhasogatva, ami sokat jelent. Az említett gépekkel való négyzetesfészkes ültetésnél a munka nem volt pontos és a sorok közti kapálás nehézségekbe ütközött. A fészkes-négyzetes ültetés biztosítására való törekvésben a Magyar Népköztársaságban gyártott egyszerű, praktikus és aránylag olcsó vetőgép használatát vezették be. A gép- és traktorállomásokon eddig 350 ilyen gép van, amelyeket a kanalas vetőgépekre szerelték rá. Kellő átvizsgálás után bizonyos hibákat állapítottak meg a gépen, de ezeket sikerült módosítással eltávolítani. A burgonya négyzetes-fészkes ültetésére az SZK—2-es ültetőgépet használjuk, amelyet zsákokkal felszerelt agregátra erősítünk, vagy önállóan használunk. Ez a vetési módszer naa loliči gyon jól bevált a Szovjetunióbanjjés múlt évben a vágújhelyi és a 1 loli gép- és traktorállomés előző tapasztalatok nélkül aránylag sikeresen alkalmazta. A gép- és traktorállomásoknak ebből a gépből is 360 darab áll rendelkezésére. A fészkek kijelölését éjjeli műszakban is el lehet végezni, mégpedig az erre legalkalmasabb KUTZ-2—8, KON-2—8 gépekkel traktorra szerelhető sorhúzó villákkal, HN-41-es hantolókkal. E gépek hátránya, hogy a bevetendő földterületet már előre csíkozni kell. Ebből következik, hogy a gépek a vetésre nem százszázalékosan alkalmasak. Hogy a gép kezelője, s maga a gép könnyen dolgozhasson és az ültetés pontos legyen, az ültetőgépek kerekei elé göröngylazltókat szereltek. Hogy az érdekelt dolgozók megismerkedjenek az emiitett gépek kezelésével, kerületenként és körzetenként oktatások folytak. Ebből az alkalomból szocialista felajánlások történtek a talaj jóminőségü előkészítésére, jelölésére és bevetésére, ugyanis ezektől a munkáktól függ a további kultiváló munkák zökkenőmentes elvégzése. A sorok közti növénygondozásnál az idén traktoros sarabolókat fogunk használni. A gép- és traktorállomasok rendelkezésére álló gépesítési eszközök közül elsősorban a KPN-7-es sarabolóra, a KON-2-8, a KUTZ-2-8 kultivátorokra, a HN-41-es hantolókra és más sarabolókra vár a fentemlített feladatok elvégzése. A kultiváló felszerelésekkel végzett munka minősége nagymértékben függ a gép rendes karbantartásától, helyes kezelésétől. A gép- és traktorállomésokra váró további feladat a kis- és középparasztoknak nyújtandó segítség, tehát a GTÁ-ok iránti bizalom megszilárdítása. Szükséges, hogy a gép- és traktorállomások a kis- és középparasztoknali olyan módon nyújtsanak segítséget, ahogy a megkötött szerződőinkben meghatározták. Szükséges, hogy a yépés traktorállomások e munkák elvégzésére külön brigádokat létesítsenek, amelyeket a szükséges traktorokkal és vontatott felszerelésekkel látnak A gép- és traktorállomásnak « négyzetes-fészkes ültetésre irányuló propagációs tevékenysége nem mindenütt érte el a kellő színvonalat. Például a korompai járásban kiadott „Nová Dedina" földművesújság a szövetkezeteknek a korompai gép- és traktorállomás címére intézett néhány bíráló cikkére, — amelyekben a fészkesnégyzetes ültetés előkészítésére és tervezésére vonatkozó kielégítő tudósítást kértek, — egyáltalán nem adott választ. Ezzel szemben a csallóközcsütörtöki gép- és traktorállomás, a holiči, bárcai és egyéb traktorállomások a napi sajtóban értékelik az új munkamódszerek által a szövetkezeti tagoknak nyújtott előnyöket. Ezért szükséges, hogy a gép- és traktorállomások minden erejükkel a négyzetes-fészkes ültetés zökkenőmentes elvégzésére törekedjenek, amivel nagymértékben hozzájárulnak a X. kongresszusnak a mezőgazdasági termelés lényeges növelésére vonatkozó határozata teljesítéséhez, főleg a takarmányalap növeléséhez, ami a szarvasmarhaállomány hozamának fokozódásában tükröződik vissza. Kristlík František, a gép- és traktorállomások főosztályának dolgozója Jelentés a földekről (De) A bodrogszerdahelyl EFSZ-ben teljes erővel folynak a tavaszi munkák. Eddig 60 hektáron vetették el az árpát, 15 hektáron zabot és 33 hektáron tavaszi búzát. Takarmányfélékből 10 hektáron bükkönyt, 5 hektáron lucernát és 55 hektáron lóheremagot vetettek. Cukorrépánál — melyből 10 hektárt vetettek be — a prosenicel módszeyt használják, hogy minél nagyobb hozamokat érjenek el. Kertészetük is eredményesen dolgozik. 2 hektáron salátát vetettek, 3 hektáron mákot, másfél hektáron hagymamagot, 1 hektáron vegyesen sárgarépát és petrezselymet. A gyógyszeriparra is gondoltak, amikor fél hektáron kamillát vetettek. Melegházukból már kalarábé és saláta került a piacra. Rizst 88 hektáron fognak vetni, a kedvezőtlen viszonyok miatt eddig még csak az előkészítő munkákat végzik. Ugyanez a helyzet a dohánynál is, amit — ha az idő engedi — 7 hektáron fognak palántázni. Az eddigi rossz időjárás hátráltatta a burgonya és kukorica ültetését is, amelyet, mihelyt lehetséges, négyzetes-fészkesen fognak ültetni. Elvégezték továbbá 70 hektár őszi búza fejtrágyázását is. AzonkívUI megtisztítottak, műtrágyáztak és boronáltak 100 hektár rétet és legelőt. Traktorosaik a múlt évhez viszonyítva igen jól dolgoznak. Harmadik helyen állnak a járásban.