Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-14 / 88. szám, csütörtök

1955. április 17. ti j %m 3 N. A. Bulganyin és V. M. Molotov fogadták az osztrák kormányküldöttséget N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke április 12-én fogadta J. Raab osztrák szövetségi kancellárt, az osztrák kormányküldött­ség vezetőjét, valamint a küldöttség tagjait, A. Schärfet, a szövetségi kan­cellár helyettesét, L. FiegI külügymi­nisztert és B. Krajszky külügymi­nisztériumi államtitkárt. A küldöttség kíséretében volt N. Blschofí, Ausztria rendkívüli és meghatalmazott szovjet­unióbeli nagykövete. > A fogadásnál jelen voltak V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisz­tere és I. I. Iljicsev, a Szovjetunió ausztriai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és főbiztosa. V. M. Molotov, a Szovjetunió kül­ügyminisztere április 12-én fogadta J. Raab osztrák szövetségi kancellárt, az osztrák küldöttség vezetőjét, vala­mint a küldöttség tagjait. A küldött­ség kíséretében volt N. Bischoff, Ausztria rendkívüli és meghatalmazott szovjetunióbeli nagykövete. A fogadásnál jelen voltak V. Sz. Szemjonov, a Szovjetunió külügymi­niszterhelyettese és I. I. Iljicsev, a Szovjetunió ausztria rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és főbiz­tosa. V. M. Molotov fogadást rendezett az osztrák kormányküldöttség tiszteletére V. M. Molotov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnökhelyettese és külügyminisztere április 12-én fo­gadást rendezett az osztrák küldött­ség tiszteletére, amely a szovjet kor­mány meghívására jött Moszkvába. A fogadáson részt vettek az osztrák kormányküldöttség tagjai, Julius Raab szövetségi kancellárral az élen. A fogadáson részt vettek szovjet részről a kommunista párt és a szov­jet kormány vezető funkcionáriusai N. A. Bulganyin, L. M. Kaganovics, A. I. Mikojan, M. G. Pervuhin, va­lamint a Szovjetunió miniszterei és 1. I. Iljicsev, a Szovjetunió ausztriai főbiztosa s rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete. A vendégek között jelen voltak a külföldi hatalmak szovjetunióbeli nagykövetei, követei, ügyvivői és ma­gasrangú tisztviselői. A fogadás baráti légkörben folyt le. Raab osztrák kancellár moszkvai rádiónyilatkozata Raab osztrák kancellár Moszkvába érkezése alkalmával a repülőtéren a következő rádiónyilatkozatot tette: — Szeretném saját örömömet és kol­legáim örömét tolmácsolni abból az alkalomból, hogy a Szovjetunió kor­mánya meghívott bennünket, az oszt­rák kormányt, a Szovjetunió e nagy városába. Immár tíz esztendő múlt el azóta, hogy a Szovjetunió nagy hadserege megszabadította hazánkat a nemzeti szocialistáktól. Bennünket, akik éppen ezekben a napokban ér­keztünk ide, az a törekvés fűt, hogy még szorosabb kapcsolatokat teremt­sünk a Szovjetunió és hazánk között, és hogy e két tényezőt a béke ere­jévé tegyük. Osztrák lapok az osztrák kormányküldöttség moszkvai útjáról Az osztrák lapok április 12-i szá­mai nagy figyelmet szentelnek az osztrák kormányküldöttség moszkvai látogatásának. Delhiben békegyűlést tartottak Delhiben, a Gandhi téren április 11­én a nemzetközi kapcsolatok feszült­ségének enyhítését célzó konferencia befejezése alkalmából nagy népgyű­lést tartottak. A gyűléésen részt vett India fővárosának több mint 20 ezer lakosa. A díszemelvény mindkét olda­lán a békés együttélés öt elvének szövegét tartalmazó plakátok voltak elhelyezve. A gyűlés részvevői lelkesen ünne­pelték az ázsiai országok konferen­ciájának küldötteit. Beszédet tartot­tak Kuo Mo-zso (Kínai Népköztársa­ság), Matszumoto (Japán), Ednan Ha­kim (Libanon), Pak Den Aj (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság), N. U. Bazanova (Szovjetunió), Nguyen Van Huong (Vietnami Demokratikus Köz­társaság), Zsagvara (Mongol Népköz­társaság), Pandit Szunderlal (India), Abdel Kader és As-Sale (Jordánia) és mások. ­A gyűlés az indiai népnek az ázsiai nemzetek iránti szolidaritását igazolta és kifejtette ama készségét, hogy kö­zösen harcoljon a világbéke nemes ügyéért. Befejezték az Ulan Bator-Cinín vasút­vonal mongol részének építését A három testvéri állam — a Szov­jetunió, a Mongol Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság — fővárosait összekötő vasútvonal mongol részét felépítették. Ez az új vasútvonal ezer kilométerrel rövidíti meg a Moszkva— Peking-i utat. Adenauer diplomáciai kapcsolatokat köt Csang Kaj-sekkel Kedden, április 12-én bejelentették Bonnban, hogy Adenauer kormánya a legközelebb felveszi a diplomáciai kap­csolatokat Csang Kai-sekkel a Távol­Kelet legellenszenvesebb amerikai báb­jával, a legnagyobb ázsiai katonai ka­landorral. Adenauer ezzel a tettével azt bi­zonyítja, hogy az ő feladata Német­országban és Nyugat-Európában ugyanaz, mint Csang Kai-sek távol­keleti reakciós feladata. A „Bild-Telegraph" című lap fényképet közöl az osztrák kormány­küldöttség moszkvai repülőtérre való érkezéséről. A „Welt am Montag" című lap az osztrák küldöttséa érkezésével kap­csolatban arról ír, hogy a küldöttsé­get ünnepélyesen fogadták. Hangsú­lyozza, hogy a repülőtéren V. M. Mo­lotov, a Szovjetunió első miniszter­elnökhelyettese és külügyminisztere, A. J. Mikojan. a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhelyettese és A. A. Gromiko, a Szovjetunió kü­lügyminiszterhelyettese is megjelent. A „Salzburger Nachrichten" cikket közölt az osztrák küldöttség útjáról „Raabot Moszkvában nagy tisztelettel fogadták" címen. A lap közölte Raab szövetségi kancellárnak a moszkvai repülőtéren elmondott beszéde teljes szövegét. Amerikai aggodalmak Raab moszkvai útja miatt Richard O'Regan, az Associated Press amerikai hírügynökség bécsi tudósítója aggódva kommentálja Raab osztrák kancellár moszkvai útjának várható fejleményeit és arról ír, hogy az osztrák kérdésben való megegye­zés reális lehetősége így „alaposan felborítja majd a nyugatiak szekerét Európában." O'Regan nem titkolja, hogy egy ilyen megegyezés, az amerikai politi­kával ellentétes hatást keltené Nyu­gat-Németországban. „A nyugatnéme­tek ugyanis kétszer is meggondolják majd — folytatja — vajon felfegy­verkezzenek-e, ha az oroszok reményt nyújtanak nekik arra, hogy országuk egyesülhet. ... A németeket ez arra késztetheti, hogy azt gondolják, ők is semlegesek lehetnek, s így visz­szanyerhetik teljes szuverenitásukat." Az Associated Press tudósítója ugyanakkor nyíltan beismeri, hogy a megegyezésellenes politika csak az európai feszültség fokozódására vezet­het. „Ha azonban Ausztria és a nyu­gati hatalmak nem járulnak hozzá ... a szovjet javaslatokhoz — írja — akkor megszilárdul majd a választó­vonal Kelet és Nyugat között. Nem lesz többé semmi remény a kompro­misszumra, semmi kilátás arra, hogy sikeres külügyminiszteri konferencia jöhessen létre és végül magára Auszt­riára is olyan kettéosztás várhat, mint Németországra." Előkészületek a Béke-Világtalálkozóra A Béke-Világtanács azon javaslata, hogy 1955. május 22—29-én Helsin­kiben Béke-Világösszejövetelt ren­dezzenek, a legszélesebb körökben, az egész világon visszhangot keltett. A Béke-Világtanács titkársága „Tájékoz­tatót" adott ki az előkészületekről. A Világ-Béketatólkozó előkészületei az összes országokban az atomháború elleni és a világbéke megszilárdítá­sára irányuló mozgalom erösödösének jegyében folynak. NÉHÁNY SORBAN NÉHÁNY NAPPAL azelőtt az „Észa­ki sark—4" úszó tudományos állomás kutatóinak munkaegyüttese is aláírta a Béke-Világ tanács felhívását az atomháború előkészítése ellen. A BERLINI demokratikus sajtó köz­lése szerint a párizsi egyezmények el­lenzőinek összberlini találkozóját elő­készítő bizottság jelentős mennyiségű levelet kap a berlini lakosságtól, ame­lyekben a levelek írói lelkesen támo­gatják a találkozás összehívásának gondolatát. ROMÄNIÄBAN felépítik az első ro­mán penicillingyárat. A gyár építését még ez évben befejezik. A REUTER-ügynökség jelentése sze­rint a melbournei kikötőben április 12-én ötezer kikötőmunkás 24 órás sztrájkot tartott. AZ ÜJ KlNA sajtóiroda jelentése szerint Fam Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszter­elnökhelyettese és külügyminisztere U Nu burmai miniszterelnök meghí­vására Rangunba érkezett. A BELGIUMI Grammontban most t&rtották meg „Belgium Népi Ifjúsá­ga" haladó irányzatú szervezet VI. kongresszusát. A kongresszus kidol­gozta és jóváhagyta a szervezet ak­cióprogramját és alapszabályait. I A FINNORSZÁGI Kotkában tartot­ták meg a Finn Ifjúsági Szövetség és a Finn Pionírok Demokratikus Szö­vetsége IV. kongresszusát. DULLES, az USA államtitkára a jezsuita kollégiumok volt szemina­ristáinak kongresszusán beszédet tar­tott, amelyben igazolni igyekezett a háború elkerülhetetlenségének gondo" latát. AZ „UNITED PRESS" singapuri közleménye szerint egy indiai utas­szállítórepülőgép április 11-én, Hongkongból Dzsakartába menet, a délkínai tenger fölött Avak partjai­nak közelében (Észak-Borneo) lezu­hant. A repülőgépen a héttagú le­génységen kívül 11 utas tartózkodott. Az utasok között volt a Kínai Nép­köztársaság 8 polgára és egy lengyel újságíró, aki az ázsiai és afrikai or­szágok bandungi értekezletére indult. Az angol légierő egyik repülőgépe a dél-kínai tengerben megpillantotta az utasszállító-repülőgép roncsát. Egy mentőhajó később jelentette, hogy repülőgép 18 személye közül hármat életben talált. Jelentések szerint a három életben maradott a gép legény­ségéhez tartozott. Több mint 400 millió aláírás Kínában az atomfegyverek eltiltásáért 400 505 997 aláírást gyűjtöttek Kí­nában a Béke-Világtanácsnak az atom­fegyverek eltiltását követelő felhívá­sára — jelenti az aláírásgyűjtés lebo­nyolítására felállított bizottság. Befejeződött Hollandia Kommunista Pártja XVII. kongresszusa Hollandia Kommunista Pártja XVII. kongresszusának záróülését április 11­én tartották meg. A parlamenti vá­lasztások előkészítéséről szóló jelen­tést Harry Verhey, a párt Központi Bizottságának titkára terjesztette elő. Hangsúlyozta, hogy a katolikus körök Hollandiában reakciós kormányt akar­nak létesíteni és felhívta a kongresz­szus részvevőit az e tervek elleni küz­delemre a választási kampányban. A továbbiakban kijelentette, hogy a kommunista párt folytatni fogja ha­tározott harcát az amerikai beavatko­zás ellen Hollandia belügyeibe. Paul de Groot, Hollandia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának főtitkára nagy megelégedéssel állapí­totta meg, hogy a kongresszus előtti időben nagyon sok új tag jelentkezett a pártba és felhívta a küldötteket, hogy folytassák az új tagok beszer­vezését. De Groot hangsúlyozta, hogy szükséges a párt szervező munkáját fokozni különösen a földművesek kö­zött. Foglalkozott a Hollandia és Indoné­zia közötti kapcsolatokkal és rámuta­tott arra, hogy Ázsia a világ hatalmas békevédő tényezőjévé vált. Azt mon­dotta: „A holland kormánynak ezt a lehető leggyorsabban meg kell értenie. Elmúlt már az az idő, amikor a hol­land gyarmatosítók Indonéziában ké­nyük kedvük szerint járhattak el." Majd áttért Nyugat-Németország felfegyverzésének kérdésére és kije­lentette: „Meg kell értetnünk népünk­kel a jelenlegi helyzet rendkívüli ve­szélyét. Tapasztalatokkal rendelkezünk a hitleri háború idejéből és készen állunk arra, hogy szembeszálljunk az új háborús gonosztevőkkel és úszí­tókkal. Mozgósítanunk kell erőnket a küzdelemre nemzeti függetlenségün­kért és a béke megvédéséért, meg kell szilárdítanunk a nemzetközi szolidari­tást az összes nemzetekkel és elsősor­ban a Szovjetunió népeivel." Az ázsiai országok konferenciája elnökségének határozati javaslata Április 12-én az ázsiai országok kon­ferenciájának elnöksége határozati ja­vaslatot hagyott jóvá „az ázsiai szoli­daritási bizottság megalakításáról", amelyben ezt írják: „A konferencia elnökségének és tit­kárságának tagjai bizottságot alakíta­nak, amely azon ázsiai országok nem­zeti bizottságai közti érintkezéseket fog­ja támogatni, amelyeknek propagálni­uk és megvalósítaniuk kell a konferencia határozatait. E bizottság neve ázsiai szolidaritási bizottság lesz. A bizottság tagjai felelősek lesznek a konferencia határozatai javaslatának népszerűsíté­séért országaikban a nemzeti bizottsá­gok útján, amelyeknek e célból minden országban meg kell alakítaniuk az elő­készítő bizottságokat. Megbízzák a konferencia titkárságának indiai tag­jait, hogy koordinálják a bizottság munkáját és állapítsák meg, meg le­hetne-e alakítani egy állandó ázsiai titkárságot Burma, Ceylon, Kína, India, Indonézia, Japán, Pakisztán, a Szovjet­unió és az arab államok képviselőiből megfelelő helyen. A Daily Worker az angol kormány felelősségéről az angol—szovjet szerződés felmondásáért A „Daily Worker" című londoni lap azt írja, hogy a párizsi egyezmények­nek az angol parlamentben történt ra­tifikálása az oka az Imgol-szovjet szer­ződés felmondásának. A lap megjegyzi, hogy az angol polgárok százezrei kö­szönhetik életüket az angol-szovjet katonai szövetség sikereinek a háború alatt. „Hogy Nagy-Britannia vesztesé­ge a második világháborúban valami­vel kisebb volt, mint Nagy-Britannia veszteségének egyharmada az első vi­lágháborúban, ez nagy mértékben an­nak köszönhető, hogy a szovjet had­sereg meggyengítette a német hadse­reget." A lap hangsúlyozza a nyugat-európai országok katonai tömbjeinek — melye­ket az ÜSA utasítására létesítenek — szovjetellenes jellegét és kérdezi: „kit akar megtéveszteni a külügyminiszté­rium, amikor kijelenti, hogy Nagy­Britannia részvétele a NATO-ban nem ellenkezik az angol-szovjet szerződés­sel és nem jelenti az angol és orosz katonák elárulását, akik azért harcol­tak, hogy a német militarizmust egy­szer s mindenkorra megsemmisítsék? Faure nyilatkozata Az Associated Press ügynökség je­lentése szerint április 11-én Edgár Faure francia miniszterelnök a „Uni­ted States News and World Report" levelezőjével folytatott beszélgetésé­ben kijelentette, kitart amellett, „hogy mielőbb rendezzék meg a három nyu­gati hatalom és a Szovjetunió konfe­renciáját", Faure reményének adott ki­fejezést, hogy a konferenciát a fran­cia, angol, amerikai és a szovjet kül­ügyminiszterek részvételével júliusban megvalósíthatják és hangsúlyozta, hogy véleménye szerint össze kellene jönnie a négy nagyhatalom miniszterelnökei­nek is. Arra a kérdésre, hogy megoldha­tók-e azon kérdések, melyek a nem­zetközi feszültséget okozzák, Faure igenlően felelt. A távol-keleti helyzet­tel kapcsolatban azt mondotta, hogy kormánya „a kommunista Kínának minden nyugati hatalom által való el­ismerését akarja. Hatojama japán miniszterelnök állásfoglalása A „Kiodo Cusin" sajtóügynökség közlése szerint Hatojama japán mi­niszterelnök a felsőház külügyi bizott­ságának ülésén mondott beszédében rámutatott arra, hogy Josida volt mi­niszterelnök politikája, aki a Szovjet­unióval és a Kínai Népköztársaság­gal való kapcsolatok rendszeresítése ellen foglalt állást, helytelen volt. „A Szovjetunió politikája az európai és ázsiai békét szolgálja — mondotta Hatojama — és ezért a japán kormány helyesen cselekszik, ha megkísérli a Szovjetunióval való kapcsolatok felvé­telét." Hatojama ugyancsak kijelen­tette, szükségesnek tartja, hogy Japán a legszorosabb kapcsolatokat tartsa fenn a Szovjetunióval és a Kínai Nép­köztársasággal, tekintettel arra a je­lentős szerepre, amelyet a Kínai Nép­köztársaság a világ e részén betölt. Hatojama a továbbiakban foglal­kozott azzal a kérdéssel, amely Ja­pán hozzájárulásának csökkentését tartja szem előtt az amerikai fegy­veres erők fenntartásával kapcsolatos kiadásokban és ismételten kijelentet­te, hogy a japán kormány az Egyesült Államok elé terjeszti Japán ezen kí­vánságát. Az Üj Kína sajtóiroda közlése sze­rint a kínai kereskedelmi küldött­ség vezetője a Japánban tartott sajtó­konferencián kijelentette, hogy „a kí­nai-japán kereskedelem fejlődésének távlatai nagyon jól alakulhatnának, ha sikerülne ledönteni a mestersé­gesen létesített akadályokat." Japán és az amerikai fegyveres erők fenntartása A japán rádió jelentése szerint Al­lison, az USA nagykövete Japánban április 14-én átadta Sigemicunak, a japán külügyminiszternek az USA kor­mányának jegyzékét. Ez a jegyzék válasz a japán kormány azon kérel­mére, hogy csökkentsék Japán hozzá­járulásának összegét az amerikai kato­naság ellátásával kapcsolatban. A jegyzékboT kitűnik, hogy az USA kormánya nem ért egyet a japán hoz­zájárulásnak 20 milliárd jennel való leszállításával, mint ahogy azt a ja­pán kormány kérte. Az USA közölte, hogy Japán hozzájárulását csak 10 milliárd jennel csökkenthetik és ezt is csak azzal a feltétellel, hogyha ezt az összeget Japán felhasználja fegy­veres erői állományának emelésére. Japán baloldali és jobboldali szocia­lista pártjának nyilatkozata az USA kormánya által megszabott ezen fel­tételt az ország belügyeibe való „lep­lezetlen beavatkozásnak" minősíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom