Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-13 / 87. szám, szerda

1955. április 13. UJSZÖ 3 A nemzetközi feszültsé

g enyhítés

ére irányuló ázsiai konferencia felhívása ŕ Ázsia népei nem fognak fegyvert az imperialisták érdekéljen Az ázsiai országoknak a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló konferenciája, amely április 10-én végződött Delhiben, po'.itikai, gazdasági és kulturális kérdésekben határozati javaslatokat fogadott el. Határozati javaslatok politikai kérdésekben Az öt elv. A konferencia teljes egészében támogatja a Kína és India miniszterelnökei által kitörött öt elvet, amelyeket sok más ország is támogat. A konferencia felhívja a világ öszszes országainak népét, hogy őszintén támogassák ezeket az elveket és gondoskodjanak megértésükről és megbecsülésükről. Felhívjuk Ázsia és az egész világ kormányait, hogy ezeket az elveket írják alá és vegyék alapul az országok közötti kölcsönös kapcsolatokban. A tömegpusztító fegyverek betiltásáról és a betiltás betartásának ellenőrzéséről A tömegpusztítás veszélye, valamint a nukleáris fegyverek felhasználásának veszélye megmérgezi a nemzetközi légkört. Kiváló tudósok, jelentős közéleti személyek és vezető lelkészek az egész világon tiltakoznak a tömegpusztító fegyverek gyártása ellen. Támogatunk a világ minden táján minden olyan mozgalmat, amely kifejezi a közvélemény tiltakozását e fegyverek ellen és rámutatunk arra, milyen eredményre vezet ezeknek a fegyvereknek felhasználása. A konferencia követeli, hogy a nukleáris, baktérium- és vegyifegyvereket tiltsák be. Követeljük az általános leszerelést, valamint a nukleáris fegyverekkel való kísérletek azonnali beszüntetését. Követeljük, hogy ezeket a fegyvereket semmisítsék meg és az atomanyagot alkotó, építő és békés célokra használják fel. Követeljük e fegyverek betiltásának teljesítése feletti szigorú nemzetközi ellenőrzés bevezetését. Felhívjuk a népeket, hogy 1955. augusztus -6-át, Hirosima bombázása 10. évfordulójának napját egész Ázsiában az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyverek elleni tüntetés napjaként ünnepeljék. A Kínai Népköztársaság törvényes jogainak elismerését az ENSZ-ben A konferenpia követeli, hogy a Kínai Népköztársaságnak a Biztonsági Tanácsban helyet biztosítsanak és hogy onnan Csang Kajseket eltávolítsák és javasolja, hogy az összes államok ismerjék el a Kínai Népköztársaságot. Térjen vissza az ENSZ eredeti céljához A konferencia sajnálatát fejezte ki afölött, hogy az ENSZ rohamosan eltávolodik eredeti céljától. A konferencia úgy véli, hogy ha nem újítják fel azt az eredeti szellemet, amellyel az ENSZ-t létrehozták, ez a nemzetközi szerv nem fogja tudni kötelességeit és funkcióit teljesíteni. Az országok közötti diplomáciai kapcsolatok rendszeresítéséről A konferencia javasolja, hogy az összes ázsiai országok tartsanak fenn egymás között közvetlen hivatalos kapcsolatokat és hogy újítsák fel azokat a kapcsolatokat, amelyek a háború alatt félbeszakadtak. A konferencia javasolja, hogy Japánt vegyék fel az ENSZ-be és annak szerveibe bárminemű katonai kötelezettségek nélkül. A faji megkülönböztetésről Az ázsiai népek a faji megkülönböztetés legkülönfélébb fajtái miatt szenvednek. Felhívjuk Ázsia és az egész világ népeit, hogy közös erővel arra törekedjenek, hogy azok a kormányok, amelyek érvényesítik a faji megkülönböztetést, kiváltképp a Délafrikai Unió kormánya, hagyjanak fel ezen gyakorlattal, amely tagadja az alapvető emberi jogokat. Felhívás a bandungi konferenciával kapcsolatban A konferencia sok sikert kíván az ázsiai és afrikai országok közeledő bandungi konferenciájának. A konferencia felháborodását fejezi ki a szabadságáért harcoló északafrikai nemzeteken elkövetett állatiasság felett és követeli, hogy ennek a barbárságnak azonnal vessenek véget. A politikai kérdésekről szóló határozati javaslatban a konferencia tiltakozik az ázsiai katonai egyezmények és katonai támaszpontok ellen. Követeli, hogy az ázsiai országok területéről vonják vissza idegen hatalmak katonaságát. Határozati javaslat a gazdasági kérdésekről A határozati javaslat megállapítja, hogy a háború befejezése után az ázsiai országok gazdasági élete nagy változásokon megy keresztül és rámutat arra, hogy „azonnal meg kell tenni a szükséges intézkedéseket azon nehézségek kiküszöbölésére, amelyek az ázsiai országok életében még mindig felmerülnek." A konferencia részvevői úgy vélik, hogy azonnal meg kell szüntetni az embargót, amit az Egyesült Államok vezetett be Kínával és más országokkal folytatott kereskedelmének lebonyolításánál, fel kell újítani a sza-. bad hajózást a tajvani tengerszorosban és az ázsiai országok olyan nemzetgazdasági politikáját kell létrehozni, amely lehetővé teszi a gazdasági gyarmatosítás minden formájának felszámolását. Határozati javaslat a kulturális kérdésekről A kulturális kérdésekről szóló határozati javaslatban szó van az ázsiai országok kulturális fejlődésének és az ázsiai országok közötti kulturális kapcsolatok felújításáról, valamint az új kapcsolatok támogatásáról. A tudományos kérdésekről szóló határozati javaslat A határozati javaslat feltételezi az ázsiai országok együttműködését a tudományos és technikai problémák megoldásában. A határozati javaslat üdvözli az atomenergia békés célokra való felhasználását célzó konferenciát, amit az Egyesült Nemzetek Genfben fognak megtartani, mivel ez a konferencia reményt' nyújt arra, hogy a vezető országok egyezményre lépnek az atomkutatás terén szerzett tudományos- és műszaki tapasztalataik kicserélését illetőleg. Határozati javaslat a gyarmatosításról és más államok belügyeibe való külföldi beavatkozásról E határozati javaslatban a konferencia részvevői teljes mértékben támogatják az összes nemzetek szabadságjogát és elítélik mindazon kísérleteket, amelyek az országok szuverenitásának megsértésére irányulnak. A határozat megállapítja, hogy „Tajvan történelmileg, földrajzilag és jogilag Kínához tartozik és külföldi haderő jelenléte Tajvan területén Kína szuverenitásának nyilvánvaló megsértése. Követeljük, hogy az összes fegyveres erőket vonják vissza Tajvanról, a Peszkadorszigetekről és a partmenti szigetekről és ezt a területet azonnal adják vissza Kínának. Az arab nemzetek harca a szabadságért és a nemzeti függetlenségért A konferencia teljes mértékben támogatja az arab nemzeteket a szabadságuk és nemzeti függetlenségük megőrzéséért vívott harcukban. A konferencia elítéli katonai tömbök összetákolását és támaszpontok kiépítését az arab államokban. Határozati javaslat a szociális kérdésekben A konferencia követeli, hogy oldják meg a nők egyenjogúságának kérdését és teremtsék meg a gyermekek egészséges fejlődésének szükséges feltételeit. A konferencia határozatot fogadott el az ázsiai országok különböző felekezeteinek együttműködéséről a béke érdekében. A küldöttek az összes határozati javaslatokat egyhangúlag jó váhagyták. V. M. Molotov nyilatkozata az osztrák államszerződésről V. M. Molotov szovjet külügyminiszter április 9-én fogadta Hayter urat, Nagy-Britannia moszkvai nagykövetét és az alábbi nyilatkozatot tette előtte: ,A szovjet kormány még a négy nagyhatalom külügyminisztereinek 1954 elején megtartott berlini értekezletén javaslatot tett az osztrák kérdés mielőbbi rendezésére és bizonyos intézkedések megtételére egy újabb Anschluss megakadályozása céljából, valamint annak meggátlására, hogy külföldi katonai támaszpontokat létesítsenek osztrák területen és Ausztriát bevonják olyan koalícióba vagy katonai szövetségbe, amely a Németország elleni háborúban és Ausztria felszabadításában fegyveres erőikkel részt vett hatalmak valamelyike ellen irányul. A berlini értekezleten azonban a Szovjetunión kívül álló okok miatt nem jött létre megegyezés az osztrák államszerződés megkötéséről és az osztrák kérdés megoldatlan maradt. Ezzel kapcsolatban a Szovjetunió küldöttsége aikkor javasolta, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket az osztrák államszerződésben való megegyezés ügyében. • A szovjet kormány 1954 augusztusában javasolta, hogy hívják össze Bécsbe a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok nagyköveteinek tanácskozását Ausztria képviselőinek részvételével és ezen vizsgálják meg az osztrák államszerződés tervezetével kapcsolatban megoldatlanul maradt kérdéseket és más, e szerződés megkötésével összefüggő kérdéseket. Sajnos azonban nem hívtak össze ilyen értekezletet. Á szovjet kormány nagy jelentőséget tulajdonít az osztrák kérdés rendezésének, annak, hogy az európai béke fenntartásának és megszilárdításának érdekeivel összhangban állítsák teljesen helyre a független, demokratikus Ausztriát, és indokolatlannak tart mindennemű további halogatást az osztrák államszerződés megkötése ügyében. Ezért a szovjet kormány, mint ismeretes, ez év február 8-án újabb javaslatokat terjesztett elő az osztrák kérdésben. E javaslatoknak az a céljuk, hogy érjen véget a mostani rendellenes helyzet, amikor az osztrák államszerződés kérdése még megoldatlan, Ausztria pedig 10 évvel a hitleri uralom alól történt felszabadulása után Moszkvában Ausztria jövőjéről tárgyalnak Tíz éve szabadította fel Ausztria fővárosát, Bécset a diadalmasan Berlin felé törő szovjet hadsereg. A szovjet emberek ezrei áldozták életüket az osztrák nép felszabadításáért, az önálló, szabad, demokratikus Ausztria megteremtéséért és a felszabadulás óta eltelt tíz esztendő alatt is azon fáradozott a Szovjetunió, hogy minél előbb államszerződést kössenek Ausztriával és vonják ki a négy nagyhatalom megszálló csapatait az országból. A tíz éve vajúdó osztrák kérdés megoldását mindanynyiszor a nyugati imperialista hatalmak spekulációi akasztották meg. De a Szovjetunió türelmes békepolitikájának eredményeként az osztrák kérdés megoldása újra előbbre jutott, amikor Molotov elvtárs a Legfelső Tanács február 8-i ülésén konkrét, új javaslatokat tett az osztrák államszerződésre és kijelentette, hogv az osztrák kérdés rendezésére sor kerülhet a német békeszerződés megkötése előtt is. A Szovjetunió ezután Bischoff moszkvai osztrák nagykövettel tárgyalt és megerősítette fenti nézeteit. Bécs felszabadításának tizedik évfordulóján pedig a Szovjetunió meghívására Raab osztrák kancellár vezetésével osztrák kormányküldöttség utazott Moszkvába, hogy tárgyaljon Ausztria függetlensége helyreállításának gyakorlati lehetőségeiről. Mint ismeretes már a múlt évi berlini konferencián megegyezett a négy nagyhatalom az osztrák kérdés csaknem valamennyi lényeges pontjában. De a nyugati hatalmak nem voltak hajlandók beleegyezni az Ausztria függetlenségét biztosító szovjet kiegészítő javaslatokba, amelyek i az „európai védelmi közösség" létrej hozáséval, a német militarizmus felélesztésének tervével kapcsolatban váltak szükségesekké. A szovjet küldöttség Berlinben kijelentette, hogy minden további nélkül aláírja a megállapodásokat, ha Ausztria kötelezi magát, hogy nem lép be semmiféle katonai szövetségbe, amely a fasizmus ellen harcoló és Ausztriát felszabadító országok valamelyike ellen irányul, Ausztria területén nem engedik meg idegen katonai támaszpontok építését. Továbbá ideiglenesen Ausztria területén hagyják a négy nagyhatalom fegyveres erőit, hogy megakadályozzák Nyugat-Németország esetleges újabb Anschluss-kísérletét. Az idegen katonaság kivonásának kérdését legkésőbb 1955-ig újra megvitatják. A nyugati hatalmak elutasították a szovjet javaslatokat és hazug rágalmakat koholtak arról, hogy a Szovjetunió azért akarja meghosszabbítani a katonai megszállást, mert nem akarja Ausztria függetlenségét és szabadságát. Ezzel akarták álcázni Ausztriával kapcsolatos háborús terveiket. Az azóta nyilvánosságra került tények a Szovjetunió bölcs előrelátását igazolják. Adenauerék, „államjogi szempontból" Ausztriát ma is a német birodalom szerves részének tekintik. A nyugati megszállási övezetben igyekeznek megkaparintani Ausztria hadi fontosságú üzemeit és erőmüveit. Az amerikaiak egyre-másra építik a katonai támaszpontokat. Az Alpeseket a NATO béketáborellenes előretolt bástyájává teszik. Az amerikai imperialisták új katonai terveket dolgoznak ki, amelyek értelmében a volt fasiszta tisztek vezetésével 150 ezres osztrák hadsereget szerveznek és a tervek szerint a Wehrmachthoz csatolják. De nemcsak ezek a tények igazolják, hogy a nyugati hatalmak nem akarják a demokratikus, békeszerető Ausztriát, hanem a legújabb szovjet-osztrák tárgyalások nyugati visszhangja is erre vall. Az Egyesült Államok ausztriai főbiztosát utasította, hogy lehetőleg akadályozza meg az osztrák-szovjet tárgyalásokat. A „Frankfurter Allgemeine Zeitung" szerint nagyon kellemetlen dolog lenne, ha az európai „védelmi" rendszerből kiesne Ausztria és így rés keletkezne .az egységes tömbön. A „Salzburger Nachrichten" azon siránkozik, hogy Ausztria semlegesítése, (ahogy a Szovjetunió követeli),, a Nyugat középeurőpai hadállásain rést tör. így bújik ki a szög a zsákból, így kerül napfényre az imperialisták ausztriai spekulációja. Ausztria reakciós vezetői a nyugati hatalmak nyomására gyakran szembehelyezkedtek a szovjet javaslatokkal. De a népi tömegek, a közvélemény nyomására, követelésére az osztrák kormányküldöttség elfogadta a Szovjetunió meghívását. A moszkvai tárgyalások bizonyára jelentősen közelebb visznek egy nehéz nemzetközi kérdés békés megoldásához, az ausztriai államszerződés megkötéséhez. Hazánk dolgozói is örömmel fogadták az osztrák-szovjet tárgyalásokat, mert remélik, hogy eredményeként déli határunkon • békeszerető, demokratikus, független Ausztria áll majd, aki szembeszáll a háborús törekvésekkel és nem lesz még egyszer hazánk ellen a fasizmus ugródeszkája, bázisa. Az osztrák főváros felszabadításának tizedik évfordulóján az osztrák-szovjet tárgyalások révén*a Szovjetunió minden bizonnyal közelebb segíti az osztrák népet a független Ausztria megteremtéséhez. Szűcs Béla még mindig a négy hatalom megszálló szerveinek ellenőrzése alatt áll. Helyénvaló megemlíteni, hogy a szovjet kormány még a berlini értekezleten, 1954 februárjában javasolta, hogy legkésőbb 1955-ben térjenek vissza annak a kérdésnek megvizsgálására, milyen időpontban vonják ki a négy hatalom csapatait Ausztria területéről. Február végén és márciusban a szovjet kormány kezdeményezésére előzetes eszmecsere folyt le a Szovjetunió és Ausztria kormánya között a szovjet kormány fentemlített február 8-i javaslatairól. Ennek .\orán kiderült, hogy most megvan a lehetőség' az osztrák kérdés rendezésének meggyorsítására a négy nagyhatalom és Ausztria közötti megfelelő egyezmény megkötése útján. Minthogy az is kiderült, hogy a Szovjetunió és Ausztria vezető személyiségeinek közvetlen érintkezésbe való lépése elősegítheti ezt a fontos ügyet, megállapodás jött létre, hogy az említett kérdések további megvitatása végett április 11-én osztrák kormányküldöttség érkezik Moszkvába J. Raab úr, osztrák kancellár vezetésével. A szovjet kormány feltételezi, hogy az osztrák kormány képviselőivel Moszkvában folytatandó eszmecsere előre viheti az osztrák kérdés rendezésének ügyét. A szovjet kormány ennek során számításba veszi, hogy a berlini értekezlet óta eltelt idő alatt az osztrák kormány vezetői már folytattak megfelelő találkozókat és eszmecseréket Nagy-Britannia, Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok vezető személyiségeivel. A szovjet kormány kifejezi ažt a reményét, hogyha megvan a megfelelő törekvés az összes érdekelt államok részéről, lehetségesnek bizonyul, hogy már a legközelebbi időben létrejöjjön a szükséges megegyezés az osztrák államszerződés megkötéséről. A szovjet kormány kéri, hogy a nagykövet juttassa a fentebb kifejtetteket Nagy-Britannia kormányának tudomására." Hayter úr kijelentette, hogy a szovjet kormány nyilatkozatát haladéktalanul továbbítja Nagy-Britannia kormá' nyához. V. M. Molotov ugyanezen a napon fogadta Ch. Bohlen urat, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét, valamint Le Roy urat, Franciaország moszkvai ügyvivőjét és hasonló nyilatkozatot tett előttük. Ch. Bohlen úr és Le Roy úr szintén kijelentették, hogy a szovjet kormány nyilatkozatát haladéktalanul továbbítják kormányaikhoz. A Szovjetunió Minisztertanácsa javaslatának világvisszhangja PEKING. A „Zsenmindzsibao", a „Kvanminzsibao" és „Bejcsinzsibao" c. lapok az első oldalon közöltek hírt a Szovjetunió Minisztertanácsa javaslatáról. „A Szovjetunió Minisztertanácsa javasolja a Legfelső Tanács Elnökségének, hogy mondja fel az angol-szovjet és francia-szovjet szerződést" címen. Ezt a- hírt a Kínai Népköztársaság rádióállomásai többször közvetítették. V A R S Ö. Az összes varsói lapok április 11-i számuk első oldalán hírt hoztak a Szovjetunió Minisztertanácsának határozatáról. A „Trybuna Ludu", a moszkvai „Pravda" április 10-i száma vezércikkének részletes tartalmát közölte. BRÜSSZEL. A belga burzsoá sajtó: A „Le Soir", „La Metropole", a „La Nation Belge" és más lapok hírt hoztak arról, hogy a szovjet kormány javaslatot terjesztett a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elé a francia-szovjet és az angol-szovjet szerződés felmondására. A lapok tartózkodtak a magyarázatoktól. BELGRÁD. A Szovjetunió Minisztertanácsának határozatát az összes belgrádi lapok közölték. A „Borba" és a „Politika" című lapok kiemelik a hír azon részét, amely rámutat, hogy Nagy-Britannia és Franciaország Nyugat-Németország felfegyverzésére irányuló törekvéseikkel' megszegték azokat a kötelezettségeket, amelyeket a Szovjetunióval kötött szerződéssel magukra vállaltak. »