Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-09 / 85. szám, szombat

4 IIISZÖ 1955. április 9. HÍREK w m A KOMMUNIZMUST EPITO NAGY SZOVJETUNIÓBÓL Fiatalok a Majakovszkij-könyvtárban A Vlagyimir Majakovszkij könyvtár-múzeumot számtalan fiatal látogatja. Figyelemmel nézegeti a nagy költő köny­• veinek különböző kiadásalt. Képünkön Ljudmilla Majakovszkaja, Majakovszkij nővére a múzeum ifjú látogatóival beszélget, a legnagyobb szocialista költőről. A múzeum elősegíti az oktatást A pjatyigorszki kerületi múzeum nagy népszerűségnek örvend a tanítók és diákok körében. Három osztállyal rendelkezik. A természettudományi, a körzet múltját ismertető, valamint a szovjet rendszer alatti fejlődést bemutató osztállyal. A múzeum dolgozói rendszeres is­meretterjesztő előadásokat tartanak a tanuló ifjúságnak. A múzeumot nemcsak a sztavropolszki kerület, de Moszkva, Leningrád és más városok tanítói és diákjai is felkeresik. , Üj orvosi műszer V. Krepszon és I. Sipalov szovjet tudósok új orvosi műszert szerkesztettek, az Oxyhemometert, amellyel megmérhető a vér oxigéntartalma. A műszernek nagy jelentősége van az operációknál, különösen a mellkas­ban és a tüdőn végrehajtott műtéteknél. Ezenkívül le­hetővé teszi az orvosok számára, hogy figyelemmel kí­sérhessék a narkózis alatt a beteg vérében levő oxigén mennyiségét. A műszer felhasználható az érrendszer és a légzőszervek zavarainak megállapítására is. Üj szovjet szénkombájn A donyeci bányák egyikében nemrég fejezték be a „Donbas-2" jelzésű bányakombájnnal folytatott kísérlete­ket. Az új kombájn alapja a „Donbas" konstrukciója, amely már elterjedt a szovjet szénbányákban. A „Donbas-2" azon­ban erősebb, 12 kw-os motorral rendelkezik és nagyobb tel­jesítményű adogatóval szerelték fel. A „Donbas-2" konbájnnal óránként 140 tonna szenet bányásztak. A konbájn-brigád minden tagjára így egy váltás alatt átlag 43 tonna termelési átlag jutott a 15­tonnás norma helyett. Az új kombájn sorozatgyártását már megkezdték. A gyümölcsfák trágyázásának új módja A szovjet tudósok a gyümölcstermelés fokozásának le­hetőségeivel kísérleteznek. A tudósoknak jelenleg olyan nagy jelentőségű kísérleti eszközök állnak rendelkezé­sükre, mint amilyenek a rádióaktív anyagok, kiváltképp „a jelzett atomok." Segítségükkel sikerül kivizsgálni a növényzetben lejátszódó vegyi folyamatokat, valamint a tápanyagoknak és természet feltételeinek a növények fejlődésére gyakorolt hatását. Ezen megfigyelések alap­ján kidolgozzák a fák trágyázásának új, ésszerűbb mód­szerét. A vízben feloldott műtrágyát egyenesen a gyö­kérhez vezetik. így a fa szövetanyaga négyszer-ötször olyan gyorsan szívja fel a tápanyagokat, mint a szoká­sos „felületi" trágyázásnál. Össz-szövetségi Képzőművészeti kiállítás IDŐSZERŰ KÜLPOLITIKAI KÉRDÉSEK Imperialista „gondoskodás" Afrikáról A második világháború óta eltelt tíz esztendő alatt az egész vi­lágon kibontakozott a gyarmati és függő országok elszánt küzdelme a nemzeti függetlenségért és a teljes önállóságért. Ázsiában a nemzeti moz­galmak harcát siker koronázta, s egész sor ország kiszakadt a gyarmatosító hatalmak „gyámságából" és ma már önálló külpolitikára törekszik, bátran szembe szállva az imperialista törek­vésekkel. Persze a gyarmatok rablói nem tudnak belenyugodni abba a sú­lyos anyagi veszteségbe, arr.it egy­egy ország elvesztése jelent számuk­ra Ravasz elméleteket agyainak ki és még agyafúrtabb terveken spekulál­nak, hogy kezükből ki ne csússzanak a kincseket érő ázsiai, afrikai nyers­anyagforrások. így az imperialista agytröszt az utóbbi időben világgá kürtölte, hogy az USA a legnagyobb ellensége a gyarmati rendszemek és a nemzeti fel­szabadító mozgalmak harcának ered­ményeként önállósult országokat az Egyeisült Államok vezetői úgy tüntetik feli mintha az ő józan politikájuknak az eredménye lenne. Persze kitalálni, hazudni akármit lehet, csak legyen aki elhiggye. A „National Herald" című indiai lap így reagált erre az újdonsült elméletre: „A nemzeti felszabadító mozgalmak elfoj­tásával nehéz bebizonyítani, hogy az USA ellensége a gyarmati rendszer­nek ... Ázsia és Afrika népeinek sze­mében az Egyesült Államok ma a gyarmati rendszer és az imperializmus fő támasza." Ázsiában az USA zászlója alatt tö­mörültek az összes reakciós erők. A délkeletázsiai katonai paktum (SEATO) és a török-iraki szerződés egyik fő feladata a gyarmatosítók uralmának biztosítása és a nemzeti felszabadító mozgalmak elfojtása. Afrikáiban is ég a talaj a gyarma­tosítók talpa alatt. A kétszázmilliós néger földrész is egyre határozottab­ban követeli függetlenségét. A fran­cia parlament az algíri feszültség miatt szavazta meg a rendkívüli álla­pot kihirdetését. Marokkóban, Tunisz­ban sem rózsás a gyarmatosítók hely­zete. Nehni indiai miniszterelnök a napokban határozottan tiltakozott a négerek üldözése ellen a Délafrikai Unióban és gyalázatosnak bélyegezte a fehérek eme politikáját. Kenyában 1946-ban 5680 néger volt bebörtönöz­ve, napjainkban 87 ezerre emelkedett számuk, és újabb börtönök, koncent­rációs táborok építéseinek költségeit szavazták meg. Afrika mozgolódik és az impe­rialisták sem tétlenkednek. A Dél­afrikai Unió báb-honvédelmi minisz­tere, Erazmusz nemrég bejelentette, hogy Londoniban egy afrikai „védelmi szervezet" tervein dolgoznak. A' nyu­gati sajtó a NATO (Atlanti Szövetség) SEATO (délkeletázsiai katonai tömb) nr'ntájára el is keresztelte a készülő új szervezetet ATO-nak (az afrikai szö­vetség szervezető.) Az ATO gondolata nem új. Először az Anglia által 1951-ben Najrobba (Kenya), összehívott gyarmatosító ha­talmak konferenciáján vetődött fel. 1953-ban Anglia, Franciaország, Bel­gium, Portugália, a Délafrikai Unió és Libéria képviselői megállapodást kötöttek .afrikai tevékenységük össze­hangolására. 1954 márciusában Da­karban (Francia Nyugat-Afrika) a gyarmatosítók újabb tanácskozást tar­tottak. Az „Aľ Gumhuria" című egyiptomi lap ekkor ezt írta: „Fran­ciaország, Anglia és a Délafrikai Unió az Atlanti Szövetséghez hasonló afri­kai védelmi közösség létrehozásán fá­radozik." Kitől akarják megvédeni Afrikát az ATO kitalálói? Nyomban megértjük, ha megismerkedünk az ATO céljával: 1. Az afrikai felszabadító mozgalmak el­fojtása; 2. Afrika természeti kin­cseinek kiszolgáltatása a monopolis­táknak (újabban főleg a gazdag urán­lelőhelyek után nagy az érdeklődés); 3. katonai támaszpontok, bázisok a bé­ketábor ellen. Annak, hogy eddig nem sikerült az ATO-t létrehozni, két oka van. Az afrikai tömegek ellenállása és az imperialisták közötti versengés Afrika birtoklásáért. Természetesen az ATO-ban is az USA szeretné megkaparintani a vezető­szerepet. Szövetségeseit, partnereit rohamosan kiszorítja. Ujabb és újabb amerikai katonai támaszpontokat épít Afrikában. Francia-Marokkóban öt hatalmas repülőteret épített az atom­bombázásra alkalmas repülőgépek szá­mára. De nemcsak a Földközi-tenger mellékén tűnnek fel az új támasz­pontok, hanem Keleten Abesszíniában, Nyugaton Libériában, Francia Nyu­gat-Afrikában és Afrika szívében, Belga-Kongóban is. Találó a „Lityeraturnaja Gazeta" megjegyzése. „A katonai támaszpontok az USA taktikájában a trójai ló sze­repét töltik be. Bevezetője és egyben biztosítása a különböző országok gaz­dasági leigázásának." A gyarmatosítás rendszere a végét járja. Hiába kapkodnak fűhöz-fához a tőkés világ vezetői, a történelem ke­rekét nem lehet megállítani, nem lehet visszaforgatni. A NAPOKBAN ÜL ÖSSZE az afrikai és ázsiai országok konferenciája Ban­dungban, hogy megtárgyalja ezen or­szágok helyzetét, jövőjét, a béke meg­szilárdításának lehetőségét. Az impe­rialisták rúgkapálództak a konferencia összehívása ellen és most mindent megtesznek, hogy báb-kormányaikon keresztül érvényre juttassák nézetsi­ket. Egy dolog azonban biztos, a gyarma­tosítók nem sokat remélhetnek ettől a konferenciától. Szűcs Béla. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII APRÓ JEGYZETEK r.iiíÍí&; :. Egy kép az össz-szövetségi képzőművészeti kiállítás sok száz nagyszerű festménye közül. I. H. Kricsev: A Kara­kum sivatagban 1953. WASHINGTONBAN keserűen döb­bentek rá, hogy a szovjet kultúra egy­re népszerűbb lesz az egész világon és állandóan nő a szovjet zeneművé­szet, irodalom stb. kedvelőinek tábo­ra. összedugták fejüket a nagy okosok és kiadták a hangzatos jelszót: „Ellen­támadással elszigetelni a szovjet kul­túrát!" Az „Éter-szimfóniája" nevű rádiózenekart Ázsiába vezényelték, a newyorki filmharmonikusokat Észak­Európába, a nemzeti balettet Latin­Amerikába küldik és így tovább. Nemes verseny, csak úgy ne járja­nak a nagy kultúrtámadással, mint Saunders Redding négerszármazásű professzor, akit alaposan kioktattak és Indiába küldtek, hogy népszerűsítse í ott az amerikai életformát. A BRONWSKI egyetem professzora hazatérve „Egy amerikai Indiában" című könyvében sírta el panaszait In­diai élményeiről. Hogy hányszor kellett a hátsó ajtón sietve meglépni a gyűlésről, hányszor vágták a szemébe, hogy nem mond igazat és milyen amerikaellenes szenve­déllyel találkozott, azt mindenki sejt­heti. De hogy ne beszéljünk a levegő­be, Idézzünk a frofesszor bánatoshan­gú könyvének befejező részéből né­hány sort: „India népe az Egyesült Államokat imperialista hatalomnak tartja és az Indiával szembeni amerikai erveket imperialista terveknek bé­lyegzi. India népe meggyőződött róla, hogy az amerikai politikát a színesbő­rű népek szabadsága ellen irányítják." Ilyesmi gyakran előfordul az ame­rikai életforma népszerűsítőivel. A napokban Amerika leghűbb „szövetsé­gesei", az angolok betiltották a milli­ós példányszámban megjelenő ameri­kai „Komics" szennyirodalmat, amely az állati ösztönöket, szadizmust, em­bertelenséget és gyilkosságot dicsőí­ti. Az amerikai kultúrszakértők versen­gése ezek után nem sok sikerrel ke­csegtet. Az IIISZG külpolitikai kis lexikonja A Közel' és Közép-Kelet országai Az utóbbi időben egyre többet hallunk a Közel- és Közép-Kelet országairól. Az alábbi kis összefoglalóban igyekszünk dióhéjban elmondani a legfontosabb tudniva­lókat ezekről az országokról. Bevezetőül csak annyit, hogy ez a Földközi-tengertől Kínáig, Indiáig terjedő terület természeti kincsekben (főleg kőolajban) nagyon gazdag. A második világháborúig Anglia volt az úr Közel- és Közép-Keleten, de azóta Amerika már kiszorította a legtöbb országból, és most elkeseredett harc folyik birtoklásukért. Egy félhivatalos jelentés arról tudósít, hogy 1 a francia külügyminiszter is rövidesen az arab államokba utazik, hogy az imperia­lista csetepaték tüzéből ő is kikaparja a maga sültgesz­tenyéjét. Vegyük sorra a Közel-Kelet országait: TÖRÖKORSZÁG: Területe 776 723 négyzetkilométer. La­kosainak száma 20 millió. Fővárosa: Ankara. Törökor­szág reakciós uralkodókörei életre halálra eladták ma­gukat az USA-nak. Az Egyesült Államok felfegyverezve Törökországot, területén egyre másra építi katonai tá­maszpontjait és belekényszerítette a török-iraki katonai szerződésbe, amelynek célja a Közel-Kelet reakciós erői­nek tömörítése az USA zászlaja alatt és háborús céljai érdekében. IRAK: Területe 425 415 négyzetkilométer. Lakosainak száma körülbelül 5,5 millió. Fővárosa: Bagdad. Irak reak­ciós vezetői nem sokat törődnek ,az ország önállóságával. A napokban Anglia is csatlakozott a török-iraki szerző­déshez, így fegyveres erőit tovább is Irakban tarthatja és ilyenformán biztosíthatja az ország ellenőrzését. Az angol diplomácia azért törekedett eme sakkhúzásra, mert most járt le az Irakkal 1930-ban megkötött szerződése. LIBANON: Területe 9400 négyzetkilométer. Lakói­nak száma 1,2 millió. Fővárosa: Beirut. A népi tömegek nyomására a kormány az önállóság látszatát igyekszik kelteni, de Samun libanoni miniszterelnök Ankarában a parlament tudta nélkül, titokban csatlakozni akar a tö­rök-irald paktumhoz. EGYIPTOM: Területe körülbelül 1 millió négyzetkilo­méter. Lakóinak száma 20 millió. Fővárosa Kairó. Egyip­tom kezdeményezte az amerikaiak által szervezett táma­dó jellegű katonai tömörülés ellensúlyozására az arab államok szövetségének létrehozását. Ehhez a gondolat­hoz elsőként csatlakozott. SZAÚDI ARÁBIA: Területe 1800 000 négyzetkilomé­ter. Lakosainak száma 6 millió. Fővárosai: El Riad és Mekka. (Az ország két részből áll, ezért van két főváro­sa.) Szaúdi Arábia vezetői figyelembe vették a népi tö­megek akaratát és önálló nemzeti politikát akarnak foly­tatni, ezért csatlakoztak az Egyiptom által kezdeménye­zett szövetséghez. Ide tartozik még: SZÍRIA: Területe 187 ezer négyzetkilométer. Lakóinak száma 3,2 millió. Fővárosa: Damaszkusz. Az arab or­szágok közé ékelődött és stratégiailag nagy fontosságú Szí­riát is szerették volna belekényszeríteni az Egyesült Ál­lamok vezette katonai tömbbe, de az ország népe ellenállt. Az imperialisták Törökországot Szíriára uszítják és egy­mást követik a Szíria elleni durva provokációk. De Szí­riát ez nem rettenti vissza attól, hogy katonai, gazda­sági és pénzügyi szövetségre lépjen Egyiptommal és Szaúdi Arábiával. Az ország vezetői többször kijelentet­ték, nem akarják, hogy hazájuk idegen hatalmak gyar­mata legyen. JEMEN: Területe 195 ezer négyzetkilométer. Lakosai­nak száma körülbelül 4,5 millió. Fővárosa Sana. Az itteni angol protektorátusok: Aden, Omán, Hadramant és Kuwait stb., mintegy félmillió lakost számlálnak. Néhány közel­keleti lap arról számolt be, hogy Jemen is csatlakozni óhajt az arab államok most megkötött szövetségéhez (Egyiptom, Szaúdi Arábia és Szíria). Az imperialisták ezért puccsot szerveztek, de az nem sikerült. JORDÁNIA: Területe 91 ezer négyzetkilométer. Lako­sainak száma 1,7 millió. Fővárosa: Amman. Lap jelen­tések szerint szintén be akar lépni az arab államok szö­vetségébe. IZRAEL: Területe 20 850 négyzetkilométer. Lakosai­nak száma 1,6 millió. Fővárosa: Jeruzsálem. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a napokban megrótta Izraelt Egyip­tom-ellenes provokációi miatt. A Közép-Kelet országai. IRÄN: Területe 1630 000 négyzetkilométer. Lakó­sainak száma 19 millió. Fővárosa: Teherán. Az ameri­kaiak mindjobban kiszorítják az angolokat ebből a gaz­dag országból és a segítségükkel hatalomra jutott báb­kormány mindenben kiszolgálja őket. Lehetséges, hogy rövidesen csatlakozik a török-iraki egyezményhez. AFGANISZTÁN: Területe 650 ezer négyzetkilométer. Lakosainak száma: 12 millió. Fővárosa Kabul.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom