Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-08 / 84. szám, péntek

UJSZG 1955. április 8. Hogyan segítse elő az értelmiség a CSKP X. kongresszusán hozott határosatok népszerűsítését (A Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság I. országos kongresszusa alkalmából) illái és Tu- munkáját hivatott elősegíteni. További fogyatékosság az, hogy a rossz előkészítés miatt a gyárakban tervbe vett előadások több mint 35 százaléka elmaradt. A Társaság előtt az a sürgető feladat áll, hogy megértesse a dolgozókkal, mily fontos szerepet játszik a nehézipar a termelőerők fejlesztéséHolnap ül össze a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság I. országos kongresszusa. A kongresszus számot ad értelmiségünk vezető képviselőinek népszerűsítő tudományos munkásságáról a társaság keretében. Országunk rohamos gazdasági és kulturális fejlődése szükségszerűen megköveteli, hogy gyarapítsuk a dolgozók széles tömegeinek politikai és szaktudását; e célt szolgálja a politikai és tudományos ismereteknek a Társaság megszervezte népszerűsítése. A CSKP X. kongresszusa után a Társaságnak — tehát szlovákiai bizottságának is — az a feladat jutott, hogy hozzájáruljon a szocialista országépítés alapvető feladatainak teljesítéséhez, amelyeket a kongresszus kitűzött. Ezzel kapcsolatban fokozni kellett falvainkon az előadás-propagandát, gyárainkban ki kellett fejleszteni a gazdasági és műszaki propagandát és meg kellett magyarázni a lakosoknak a belpolitikai és a nemzetközi élet eszmei és politikai kérdéseit. A falusi elöadáspropagandának elsősorban arra kell irányulnia, hogy konkrét segítséget nyújtson mezőgazdasági termelésünknek és ezzel valóra váltsa a CSKP X. kongresszusának irányelveit a mezőgazdasági termelésnek a legközelebbi 2—3 évben való fejlesztéséről. Ezek az irányelvek megmutatják, hogyan kell fejleszteni a növénytermesztési és az állattenyésztési termelést, hogyan kell szélesíteni és gondosan kihasználni a termőföldet, hogyan kell megjavítani a gépállomások, az állami gazdaságok munkáját és miben kell biztosítani a népgazdaság többi ágazatának, segítségét. A Társaság e kérdéseket állította a falusi előadások középpontjába, a kerületi székvárosokban pedig szemináriumokat szervezett a közművelődési lektorok és mezőgazdasági dolgozók támogatására. Kiderült azonban, hogy a kulturális ügyek megbízotti hivatalának és a földművelésügyi megbízotti hivatalnak egyes dolgozói nem ismerték fel a falusi előadáspropaganda feladatait, mivel az egyes járásokban csak ritkán valósultak meg ilyen szemináriumok. Csak a nyitrai kerületben sikerült az SZLKP kerületi bizottságának kezdeményezésére valamennyi járásban módszertani szemináriumokat szervezni, amelyek foglalkoztak a tavaszi munkák előkészítésével, a kapásnövények agrotechnikájával, a burgonya és a kukorica ültetésével, az istálló- és műtrágya felhasználásával stb. E fontos propagandista feladat teljesítésében jelentős segítséget nyújtottak a Társaság tagjai, a nyitrai mezőgazdasági főiskola tanárai. Az SZLKP nyitrai kerületi bizottságának dolgozói munkájukkal megmutatták, hogy ott, ahol a kommunisták veszik kezükbe a kezdeményezést, százszázalékosan biztosítható a Társaság ismeretterjesztő előadáspropagandája. A Társaság szlovákiai bizottsága azonban még sokkal maradt adósa falvainknak mind a haladó termelési módszerek népszerűsítésében, mind a mezőgazdasági gazdaságtan alapvető kérdéseinek, a nagyobb munkatermelékenység jelentősége, a gazdaságosság, az árpolitika stb. alapvető kérdéseinek magyarázatában. A CSKP X. kongresszusának határozatai értelmében a Társaság üzemeinkben fontos feladatot hivatott teljesíteni azzal, hogy kifejleszti a műszaki és gazdaságtani propagandát, bevonja munkájába a különféle termelési ágak, és tudományos kutatóintézetek szakembereit. Hiba azonban, hogy az előadásoknak csupán egyharmad része igyekezett konkrét segítséget nyújtani a termelésnek. A Társaság lektorainak meg kell érteniük, hogy a műszaki-gazdaságtani előadáspropaganda elsősorban a termelés ben, a fejlettebb társadalmi formáció eléréséhez vezető úton. Ennek érdekében munkájával hozzá kell járulnia ahhoz, hogy üzemeinkben elterjedjenek a munka magasabbrendű formái és módszerei, megszilárduljon a munkafegyelem és a gazdaságosság. CSKP X. kongresszusa központi eszmei-politikai kérdésekként hangsúlyozta a néptömegek, a kommunista párt jelentőségét a szocializmus építésében és rámutatott a munkás-paraszt szövetség megszilárdításának politikai és gazdasági jelentőségére is. A Társaság ezeknek az eszmei-politikai kérdéseiknek a megvilágításában is részt' vesz, bekapcsolódik a propagandista munkába; a marxizmus-leninizmus szakosztályának lektorai már többtucatnyi gyárat, EFSZ-t, várost és falut kerestek fel. Az időszerű eszmei-politikai kérdések azonban nem lehetnek kizárólag a marxizmus-leninizmus szakosztálya érdeklődésének tárgyai, hanem vörös fonálként kell végighúzódniok a többi szakosztály előadásain is. Például a történelmi szakosztály tagjai a Szlovák Nemzeti Felkelés és a duklai harcok évfordulója alkalmából megtartott előadásaikban rámutattak a néptömegek jelentőségére, a munkásosztály döntő szerepére és a párt vezető szerepére is. Ez a szakosztály azonban a továbbiakban nem dolgozott kellő lendülettel. A központi történelmi szakosztály nem tartott rendszeres üléseket és nem volt képes kihasználni a dolgozók természetes érdeklődését a történelem kérdései iránt. A történelmi szakosztály vezető dolgozói nem fordítottak kellő figyelmet munkáik népszerűsítésére. Ideológiai vonalon a Társaságnak még kemény harcot kell vívnia különféle idealista, ál-materialista ideológiák ellen, amelyeket a burzsoázia szed elő fegyvertárából, hogy harcbavesse őket a haladás ellen. A megdöntött osztályok különösen népünk vallási érzelmeivel igyekeztek visszaélni. Ezért a Társaságnak még nagyobb gondot kell fordítania a természettudományi ismeretek népszerűsítésére, hogy általuk megismertesse a dolgozókkal a tudományos igazságot. E téren még sok a fogyatékosság. A természettudományi szakosztály lektorai nem kapcsolódnak be kellő mértékben a Társaság előadáspropagandájába. Az 1953. évi összesen 7200 előadásnak 41,2 százaléka foglalkozott természettudományi kérdésekkel, 1954-ben az arányszám a 20 százalékot sem érte el. Ez azonban részben a népművelési intézmények hibája is, amelyek alig terveztek természettudományi előadásokat. Emellett megállapítható, hogy a természettudományi szakosztály számos lektorát objektivista nézetek terhelik. A központi természettudományi szakosztály ezért több központi módszertani szemináriumot rendezett természettudományi kérdésekről. Sajnos, a kerületekben és a járásokban a szemináriumok nem jártak sikerrel, mivel kevés a lektor. A mindennapi gyakorlat azt mutatja, hogy a propaganda és az agitáció minden eszközét fel kell használnunk a körmönfont burzsoá ideológiák, a burzsoánacionalizmus, a kozmopolitizmus és a szociáldemokratizmus elleni harcban. A Társaság feladata, hogy az e kérdésekről rendezett előadásokkal hathatósan támogassa a párt propaganda-munkáját. A propagandista és népnevelő munka sikerének alapja, hogy tettrekészen A párt- és kormányküldöttség visszaérkezett Magyarországból válaszoljunk az időszerű bel- és külpolitikai eseményekre. E téren is sok fogyatékosság tapasztalható a Társaság munkájában. így például mindkét választási kampányban a Társaság előadói nem világítottak rá kellően népi demokratikus államrendünk elméleti alapjaira az országépítők munkájából vett időszerű példákkal. A békeharccal kapcsolatban a Társaságnak az a feladata, hogy megmagyarázza a nemzetközi helyzetet, a Szovjetunió és a vele szövetséges államok békepolitikáját, a gyarmati népek békeharcát, a tőkés országok helyzetét és a Béke-Világtanács munkáját. A Társaság munkájában általános fejlődés tapasztalható; erről tanúskodik az a tény, hogy 1953-ban Szlovákiában 324 ezer hallgató vett részt a Társasaág előadásain, 1954-ben pedig már 520 ezernél több. Szocialista országépítésünk rohamos irama, a bel- és külpolitikai események sebes áramlása, dolgozóink anyagi és kulturális színvonalának állandó emelkedése — mindez szükségessé teszi, hogy a Társaság egyre nagyobb mértékben és egyre jobbár eleget tegyen feladatainak. Ennek érdekében kívánatos, hogy fokozott gondot fordítson új tagok toborzására, az előadók szaktudásának gyarapítására, a tömegszervezetekkel való együttműködésének megjavítására és munkájában szüntelen a pártszervek és szervezetek támogatására támaszkodjék. Igaz, 1953 óta a Társaság tagjainak száma több, mint kétszeresére emelkedett, de még sok vezető, tudományos dolgozónk, közéleti dolgozónk, írónk, művészünk, technikusunk, államdíjasunk nem értette meg, hjgy a Társaság keretében is leróhatja adóját a munkásosztálynak, amelynek győzelme nélkül munkájában sohasem érhetett volna el olyan eredményeket, mint amilyenekkel ma dicsekedhetik. A Társaság kommunista tagjainak úgy kell irányítani a Társaság szerveinek munkáját, hogy kellő gondot fordítsanak megfelelő tagok toborzására és szemináriumok révén gondoskodjanak a tagok és lektorok állandó neveléséről, szaktudásuk gyarapításáról. Ezzel szorosan összefügg az a feladat is, hogy a Társaság új kerületi bizottságai nagjfobb gondot fordítsanak a kerületi szakosztályok munkájára, amelyet mindeddig túlnyomó részben a központi szakosztályok irányítottak. A kerületi szakosztályokat arra kell ösztönözni, hogy a központi szakosztály által kiadott előadásszövegeket a kerület kérdéseivel hangolják egybe és hogy önállóan feldolgozzák a kerület életének problémáit. A Társaság munkájának eddigi tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy a Társaságnak biztosabban meg kell vetnie a lábát a járásokban és az eddigi járási megbízottak csoportjait a Társaság járási osztályaivá kell átalakítania. A Társaság és a tömegszervezetek együttműködése biztosabb alapot kap azáltal, hogy együttműködési szerződéseket kötnek, együttes akciókat szerveznek. Még e téren is sok a fogyatékosság, amelyek abban gyökereznek, hogy gyakran nem értik meg a Társaság munkájának nagy politikai jelentőségét. A Társaság csak akkor nyerheti el a széles közvélemény elismerését, ha fáradhatatlan, szorgos, apró munkát végez a tömegek körében. A Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság I. országos kongreszszusa határkövet jelent a Társaság munkájában és megmutatja a Társaság szlovákiai bizottságának is, hogyan szíthatja magasra a marxistaleninista tudomány fáklyájának lángját és állíthatja fényét a nép, a béke és a szocializmus szolgálatába. Štefan Žolnay. Szerdán, április 6-án visszatért Prágába a párt és a kormány küldöttséga, amely részt vett Budapesten a Magyar Népköztársaság államünnepének megünneplésén — Magyarország szovjet hadsereg által való felszabadítása 10. évfordulójának alkalmából. A küldöttséget dr. Jaromir Dolansky, a CSKP KB politikai irodájának tagja, első miniszterelnökhelyettes vezette. A küldöttség tagjai a következők voltak: Ladislav Štoll tanár, a kulturális ügyek minisztere, dr. Jozef Plojhar egészségügyi miniszter és Štefan Major, a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Magyar Népköztársaságban. A ruzyni repülőtéren a küldöttséget Oldŕich Beran, dr. František Kahuda és Jozef Reitmajer miniszterek, továbbá a CSKP KB, a külügyminisztérium, a nemzetgyűlés képviselői, a miniszterhelyettesek és mások fogadták. A fogadáson jelen volt Horváth Imre, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és a nagykövetség további tagjai is. Zdenék Nejedlý miniszter, a CSTA elnöke Karol Bacíleknél, az SZLKP KB első titkáránál Zdenék Nejedlý, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke, aki részt vett Kassán a kassai kormányprogram kihirdetése 10. évfordulójának ünnepségein, csütörtökön, április 7-én Bratislavába, Szlovákia fővárosába látogatott. A délelőtti órákban a becses vendég meglátogatta Karol Bacíleket, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodájának tagját, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárát. A szívélyes, barátságos beszélgetésen jelen voltak Rudolf Strechaj és Pavol Dávid, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága irodájának tagjai, Jozef Kríž és Augustín Michalička az SZLKP KB titkárai, az SZLKP KB dolgozói és az SZLKP története intézetének dolgozói. Ä spartakiádra másfélmillió tornász készül Szerdán, április 6-án Prágában, 2ižkovon a Pritomnost-teremben országos sajtókonferenciát tartottak a Spartakiád előkészületeinek állásáról. A konferencián részt vettek a köztársaság minden kerületének újságírói, a prágai üzemi újságok szerkesztői, valamint az Állami Testnevelési és Sportbizottságának és testedzési tagozatoknak képviselői. A konferencián Vilt Mucha, az Állami Testnevelési és Sportbizottság elnöke elnökölt. Dr. Jaroslav Šterc, a Spartakiád tömegfellépéseinek vezetője az ülés részvevőinek jelentést terjesztett be a közös szabadgyakorlatok helyzetéről, különösen a járási és kerületi Spartakiádákra való előkészületekről A tornászok toborzása a Spartakiádra befejeződött. Ma a közös szabadgyakorlatokat az összes testedzési tagozatok mintegy másfélmillió tornásza végzi. A tornászok legtöbbje fellép a járási és kerületi Spartakiádon. A legfőbb feladat most az, hogy a gyakorlatokat tökéletesítsék és magas fokra emeljék. Ezt a tornászok járási közös gyakorlatai által akarják elérni, amelyeket április végén fognak megtartani az összes járásokban. Ezeken a gyakorlatokon összejönnek néhány egylet tornászai, hogy egységesítsék a gyakorlatok betanulását és hogy hozzászokjanak ahhoz, hogy szabad, széles téren a zene hangjaira tanulják be pontosan a program szerinti gyakorlatokat. A kerületi Spartakiádot a köztársaság összes kerületeiben május 29-én, június 5- és 12-én tartják meg. A spartakiádokat felosztják ifjúsági napokra és a felnőttek napjaira. Az egyes területi spartakiádokon fellép legalább 10 000 tornász; egyes kerületekben, pl. Ostraván, Olomoucon és Bratislavában mintegy 30 000, Brnóban 35 000 tornász mutatja be gyakorlatait. Az összes kerületi spartakiádokon ünnepélyes felvonulást rendeznek és a spartakiádok teljes lefolyása meg fog felelni a strahovi I. Országos Spartikád műsorának. A párt további megszilárdításáért (Folytatás az 1. oldalról.) helytelen volna, ha a pártszervezetek a kommunista párt tagsága kérdéseinek tüzetes magyarázata helyett ridegen levonnák a következtetéseket azok magatartásából, akik nem fogják fel teljesen a páít tagságának jelentőségét, akik mind ez ideig nem sajátították el a párt alapszabályzatának vezérelveit, akár a tagsági illetmények rendszeres fizetését, akár a gyűléseken való részvételt, stb. tekintve. Azok a sikerek, amelyeket együttesen értünk el a párt vezetése alatt, túlnyomó részükben a dolgozó milliók áldozatos munkájának eredményei, akiknek körében a kommunisták működnek. Az elért eredmények a párt és a nép szoros kapcsolatának gyümölcsei. Sztálin elvtárs meggyőzően beszélt arról, hogy a pártnak szemefényeként kell őriznie a néphez fűződő kapcsolatát. Sztálin elvtárs az Anteusról szóló , görög mondát idézi, aki győzhetetlen volt, míg el nem szakadt anyjától, a földtől, s megállapítja: „Amíg a kommunisták kapcsolatban maradnak anyjukkal, a néppel, megvan minden kilátásuk arra, hogy győzhetetlenek maradnak." Megszilárdítani a dolgozókhoz fűződő kapcsolatokat, a feladatok teljesítésére vezetni őket, megmagyarázni nekik a párt politikájának értelmét — fontos és mindennapi feladata mindazoknak, akik a párt tagsági igazolványának birtokosai. Egyes elvtársak úgy vélik, hogy a nép között végzett politikai munkához elég a párt népnevelőinek kollektívája és ezért nem szükséges, hogy e munkában minden egyes kommunista részt vegyen. Igaz, nem mindenki ért ahhoz, hogy előadást tartson, vagy vitát vezessen. A párt ezt nem is követeli mindenkitől. De mindenütt, megszokott beszélgetésekben, a szántóföldeken, a gép mellett és egyebütt szó esik életünk kérdéseiről és nem egyszer hangzanak el helytelen nézetek. Ha ilyenkor egy kommunista van jelen, úgy kötelessége tisztázni a félreértéseket, megmagyarázni a szóbanforgó és helytelenül értelmezett problémákat. Ezt a politikai tömegmunkát a párt minden tagjától elvárja. A pártigazolvány minden kommunista legdrágább okmánya. Bizonyítéka annak, hogy ahhoz a nagy elvtársi közösséghez tartozik, amelyet egy eszme, egységes szervezet és fegyelem kovácsol össze. A pártigazolvány a munkásmozgalom legszebb hagyományainak, a párt hősi harcának jelképe, amelyet az emberiség jövőjéért vív. Nemhiába hangozta^a pártunk, hogy a párttag viszonya igazolványához a párthoz fűződő viszonyát tükrözi. A párt szerveinek és szervezeteinek fontos feladatot kell teljesíteniük a tagsági igazolványok kicserélése során. Ojból meg kell magyarázni minden kommunistának a párttag kitüntető címének jelentőségét, hogy mindegyikük munkájával tegyen bizonyságot arról, hogy joggal ffleti meg ót a tagsági igazolvány. Ahhoz, hogy a tagsági igazolványok kicserélésének kampánya elérje kitűzött célját, a kerületi és járási pártbizottságoknak már most gondosan fel kell készülniük mindazokra a feladatokra, amelyek a központi pártbizottság e fontos határozátából következnek számukra, meg kell érteniük, hogy feladataikat csakis a legszélesebfckörű pártaktíva bevonásával oldhatják meg helyesen. A tagsági igazolványok helyes és gondosan végrehajtott kicserélése — állapítja meg a Központi Bizottság határozata, — a párttagság jelentőségének megmagyarázásával együtt hozzájárul ahhoz, hogy még jobban megszilárdítsuk a tagok viszonyát pártunkhoz. Elősegíti azt is, hogy pártunk még erősebb, még egységesebb legyen és még merészebben vezethesse dolgozó népünket a pártunk X. kongresszusán kitűzött nagy feladatok teljesítésére. i