Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-03 / 80. szám, vasárnap

6 i UJSZ0 1955. április 3. A Szovjetunióban megindult a Béke-Világtanács aláírási mozgalma A Szovjetunióban április 1-én kezd­ték meg a Béke-Világtanács aláírási mozgalmát. A városokban és falvak­ban, üzemekben építkezéseken, isko­lákban, kolhozokban és szovhozokban, valamint a gép- és traktorállomáso­kon a dolgozók összejöveteleket tar­tottak, hogy aláírják a Béke-Világta­nács felhívását az atomháború ellen. A moszkvai üzemekben a váltás után senki sem sietett naza. A mun­kások, mérnökök és technikusok cso­portokba gyülekezve hallgatták meg elvtársaik beszédeit az aláírás előtt. Április 1-én a világ békeszerető em­berei sok millió aláírásához csatla­kozott a szovjet nép sok millió alá­írása. tanúbizonyságul arra, hogy ké­szek elszántan harcolni az atomháború előkészületei ellen. Michail Kotov, a békevédők szov­jet bizottságának főtitkára április 1­én tájékoztatta a külföldi újságírókat az aláírási akciónak megkezdéséről a Szovjetunióban. A nemzetközi béke­harcról folytatott beszélgetés során megemlítette azt is, hogy a csehszlo­vák békevédőknek szándékában áll Lidicén egy „Béke Rózsaligetet" lé­Az USA szenátusa ratifikálta a párizsi egyezményeket Az USA szenátusa április 1-én tár­gyalta a külügyi bizottság azon je­lentését, amely javasolja a Nyugat­Németország felfegyverzésére és az északatlanti szövetségbe való csat­lakozásba vonatkozó párizsi egyezmé­nyek ratifikálását. Rövid vita után a szenátus jóvá­hagyta a párizsi egyezmények rati­fikálására ajánló bizottság javaslatát. A bizottság jelentése ellen szavazott a2 Észak-Dakota állambeli Langer köztársasági és a Nevada állambeli Mülon szenátor. Fokozódik Törökország Szíriára gyakorolt nyomása Az „leni Sabah" című lap jelenti, hegy Ankarából érkezett hírek sze­rint a török kormány felkéri a szíriai kormányt a török—szíriai határiga­zításra. mert ezeket a határokat állí­tólag „kísérletképpen állapították meg." Az ENSZ ázsiai és távol-keleti gazdasági bizottságának ülése Az ENSZ távol-keleti gazdasági bi­zottsága április l-i ülésen a közleke­dési albizottság jelentését tárgyalta. Az ülésen M. A. Mensikov, a Szov­jetunió képviselője rámutatott arra, hogy szükséges volna a közlekedési bizottság funkcióját kibővíteni és e bizottság hatáskörébe osztani a gaz­dasági bizottság tagállamai tengeri hajózása fellendítésének kérdését is. A gazdasági bizottságnak támogatnia kell az olyan államokat, mint például India és Burma, melyek a tengeri hajózás terén több fontos intézke­dést tettek. Beszéde befejező részé­ben M. A. Mensikov kijelentette, hogy a szovjet küldöttség jóváhagyja a közlekedési albizottság jelentését. Sžaud Arábia üdvözli a függetlenségét védő Szíriát Feiszal emir, Szaúd-Arábia minisz­terelnöke március 31-én Kairóba ér­kezett. A sajtó közlése szerint részt­vesz az egyiptomi-szíriai tanácskozá­sokon a katonai és gazdasági együtt­működés új arab szervezetének léte­sítésére vonatkozólag. Feiszal a sajtó képviselői eiőtt ki­jelentette, hogy Szaúd-Arábia kormá­nya áttanulmányozta a szerződés ja­vaslatát és kész együttműködni Egyip­tommal és Szíriával a szerződés vég­leoes szövegének megtárgyalásában. Szaúd-Arábia üdvözli Szíria álláspont­ját, „amely függetlenségét, szuvereni­tását és szabadságát védi". Szaúd-Ará­bia kész együttműködni Egyiptommal, Szíriával és Iemennel, hogy az arab államok kollektív biztonságának új egyezményét létrehozzák. tesíteni. Kijelentette, hogy a szovjet nép ezt a gondolatot lelkesedéssel fo­gadta és a Lidicei Rózsaliget számá­ra Moszkvában, Jaltán, Szocsban és más városokban a békevédők már több mint 500 rózsatövet neveltek. Ezt az ajándékot majd az a szovjet küldött­ség adja át, amelyik Csehszlovákiá­ba jön a békevédők országos konfe­renciájára. Michail Kotov főtitkár ez alkalommal megkérte a csehszlovák újságírókat, hogy tolmácsolják otthon a szovjet nép nagy örömét aíöiött a nagy siker fölött, amit Csehszlová­kiában az aláírási akció elért és egy­ben fejezzék ki a szovjet nép jókí­vánságait a további sikeres békeharc­ban. Faure írancia miniszterelnök nyilatkozott a moszkvai „Pravda" tudósítóinak Edgár Faure francia miniszterelnök nyilatkozott a moszkvai „Pravda" tu­dósítóinak. Kérdés: Mi a nézete Önnek N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének március 27-i nyilatkozatáról, amely a nagyhatalmak konferenciájának összehívására vonat­kozik? Válasz: Ez a kijelentés nagyon fontos és pozitív eredmény. Ügy vé­lem, hogy a nemzetközi feszültség csökkentése az érdekelt nagyhatalmak közös erőfeszítésétől függ. Szeretném, ha a tanácskozás ennek szellemében folyna. Csak így lehet eredményes. Örülök, hogy Bulganyin marsall ked­Suydam nyilatkozata a mezőgazdasági küldöttségekről A Yova állambeli Des Moines vá­rosban megjelenő „Des Moines Re­gister" című lap február 10-i száma szerkesztői cikkében javasolta a Szov­jetunió és az USA gazdasági küldött­ségének kölcsönös látogatását. Ezt a javaslatot mind az amerikai, mind a szovjet sajtó támogatta. A Szovjetunió kormánya március 10-i jegyzékében megkérdezte az ame­rikai kormányt, milyen álláspontot foglal el e kérdésben. A Szovjetunió kezdeményezését az USA mezőgazda­sági szakemberei készségesen támo­gatják, azonban az USA kormánya ed­dig még nem válaszolt. A „TASZSZ" hírügynökség washing­toni tudósítója a március 31-i sajtó­konferencián megkérdezte Suydamot, az állami departement képviselőjét, hogy az Egyesült Államok elvben tá­Az USA további katonai egységeket küld Kanadába Waring, a „New York Herald Tri­búne" című new-yorki lap ottawai tu­dósítója közlése szerint, rövid időn be­lül további katonai egységek érkeznek Kanadába. Eddig már 15 ezer ameri­kai katona van Kanadában. Az új kato­nai egységeket azzal kapcsolatban cso­portosítják át, mivel Észak-Kanadában új katonai támaszpontokat épít az USA. Dakartában tiltakoztak az atomháború ellen A dakartai rádió jelentette, hogy a közélet képviselői gyűlést tartottak az atomháború veszedelme ellen. A gyűlésen felszólalt Szupdiadi, a Békevédők Indiai Bizottságának el­nökhelyettese és kijelentette, hogy kö­vetelni kell az atom- és hidrogén­fegyver gyártásának azonnali beszün­tetését. „Az atomháború lehetőségét már csírájában kell elfojtani" — mondotta Szupdiadi. A gyűlésen megválasztották az atomháború veszélye ellen küzdő bi­zottság tagjait. NÉHÁNY SORBAN MÁRCIUS 31-ÉN Utrechtben befeje­ződött a nemzetközi ipari kiállítás. Ez évben a kiállítás látogatói különösen a szovjet pavilonra figyeltek fel, mivel a Szovjetunió első ízben vett részt ezen a kiállításon. A szovjet pavillont több mint 120 ezer ember nézte meg. SAJTÓJELENTÉSEK szerint az USA­ban tovább tart a mintegy 50 ezer közlekedési alkalmazott sztrájkja, amely 19 nappal ezelőtt kezdődött. A sztrájkolók béremelést követelnek. A JAPÁN RÄDIÓ jelentése szerint Tokióban április 1-én hivatalosan meg­kezdték a Japán és a Kínai Népköz­társaság közötti gazdasági tárgyalá­sokat. AZ ADN hírügynökség jelentése szerint az erfurti kerületben március hónapban 515 nyugatnémet la<os je­lentkezett, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaságban akar élni és dol­gozni. A KARLSRUHEI nyugatnémet alkot­mánybíróság elhatározta, hogy a Né­metország Kommunista Pártja elleni pert május 3-án folytatja. Az alkot­mánybíróság kikötötte, hogy ezt a terminust meghosszabbíthatja, ha nem sikerül addig letárgyalnia a szociál­demokrata párt Saar-kérdésben be­nyújtott panaszát. mogatja-e a küldöttségek kölcsönős látogatásának gondolatát. Suydam azt válaszolta, hogyha vannak bizonyos nehézségek, azok nem az elgondolás­ra, hanem egyes részletekre vonatkoz­nak. — Ezeket szeretnénk kiküszöböl­ni, még mielőtt a Szovjetunióval e kér­désben érintkezésbe lépnénk — mon­dotta Suydam. Arra a kérdésre, miben rejlenek ezek a részletek, Suydam ezt válaszol­ta: — Sok olyan részlet van, ami min­ket és az országunkban uralkodó hely­zetet érinti. — Nem volt hajlandó sem­mi közelebbit mondani. vezően fogadta Eisenhower elnök nem­régi kijelentését. Kérdés: Hogyan képzeli el a francia-szovjet kapcsolatok további fejlődését a legutóbbi események után? Válasz: Az utóbbi idők eseményei nem változtatták meg azon nézete­met, hogy semmi sem akadályozhatja a francia-szovjet kapcsolatok kedvező fejlődését. Franciaország valóban nem akar semmi mást, csak Európában és az egész világon a béke és a bizton­ság megszilárdítását. Ugy gondolom, hogy a parlamentben jóváhagyott egyezmények tartalma és szelleme nem ellenkezik a Szovjetunióval és Nagy-Britanniával kötött szerződésünk kötelezettségeivel. Szeretném, ha a gazdasági és kulturális kapcsolatok is javulnának. A moszkvai „Pravda" kommentárt fűz E. Faure miniszterelnök nyilatko­zatához. A kommentár hangsúlyozza, hogy Faure szerint a nagyhatalmak közös erőfeszítésétől függ a biztonság és a béke, mégis Faure kormánya a köztársasági tanácsban keresztülhaj­totta a párizsi egyezmények ratifi­kálását, amely egyezmények ellentét­ben állanak „a biztonság feltételeivel". LehetP 1' t észre nem venni, hogy a közös , ékezetért Franciaország is sokat tehet. Faure helyesen látja Franciaország és a Szovjetunió közötti békés együtt­nűködés fontosságát, de másik olda­Eden New Castle-i beszéde A „Press Association" sajtóügynök­ség közlése szerint Eden angol kül­ügyminiszter március 31-én este a konzervatív párt New Castle-i ülé­sén nagy beszédet mondott. Eden felhívta azokat, akik a nem­zetközi ellentétek megoldásának hívei, hogy türelemmel várakozzanak. Azt j mondotta, hogy Nagy-Britannia „meg- i kezdte szövetségeseivel annak a kér- j désnek a tárgyalását, hogyan szervez­zék meg a nemzetközi tanácskozások legközelebbi szakaszát." A sajtóügynökség megjegyzi, Eden annak a reményének adott kifejezést, hogy a legrövidebb időn belül tanács­kozásokat fognak folytatni és ámbár ezeken a tanácskozásokon legelőször a hivatalnokok vesznek részt, belát­ható időn belül a nyugati hatalmak külügyminiszterei is megtárgyalják az égető kérdéseket. Eden szavai szerint ez megnyithatja az utat a Szovjet­unióval való tárgyalásra. Ugyanezen sajtóhírből az is kitűnik, hogy Eden beszédében a négyhatalmi tanácskozások kérdésének megvitatá­sánál igyekezett indokolni a halaszt­gatás politikáját, a Szovjetunió ellen irányuló kitalálásokhoz folyamodott és kétségeinek adott kifejezést a ta­nácskozások sikereivel kapcsolatban. Eden ezután rátért a leszerelés kérdésére és megjegyezte, hogy a je­lenlegi Iondoni tárgyalások abból a tervből indultak ki, amelyet Francia­ország és Nagy-Britannia javasolt és amely szerint „a nukleáris fegyve­rek használatának és gyártásának tel­A francia parlament ülése A francia nemzetgyűlés kétnapos vita után jóváhagyta a kormány tör­vényjavaslatát „a rendkívüli állapot­ról". A javaslat mellett 379, ellene 219 képviselő szavazott. A javaslat ellen szavaztak a kommunisták, a szo­cialisták és más pártok egyes képvi­selői. „A rendkívüli állapotot" elrendelő törvény olyan cikkelyeket tartalmaz, amelyek hozzájárulnak a katonai és rendőri diktatúra rendszerének beve­zetéséhez. Községi választások Angliában Március 31-én kezdődtek meg Ang­liában a községi választások. Anglia és Walles grófságaiban a választások április 7-ig tartanak. Nagy harc folyik a munkáspárt és a konzervatív párt között. Annak da­cára, hogy a konzervatívok néhány választási körzetben győztek, ahol az­előtt munkáspárti volt a képviselő, az eddigi eredmények a munkáspárt győ­zelméről tanúskodnak. A munkáspárt 1 016 338, míg a konzervatív párt csak 828 263 szavazatot kapott. jes betiltását, a többi fegyver korlá­tozását, a fegyveres erők csökkenté­sét és a leszerelés teljes programja szigorú nemzetközi ellenőrzését kell megteremteni." Eden az általánosan ismert tényekkel szemben igyekezett a helyzetet olyképp beállítani, hogy a londoni egyezményt a Szovjetunió hiúsította meg és nem a nyugati ha­talmaknak azon álláspontja, melyet ama igyekezetük diktált, hogy folytas­sák a lázas fegyverkezést és az atomháború előkészítését. Beszédének befejező részében Eden azt állította, hogy „a hidrogénfegyver elősegíti a béke megőrzését" és ezzel tagadta azt a nyilvánvaló tényt, hogy a lázas atomfegyverkezés szükségképp csakis a háborús veszedelem erősíté­séhez vezethet. Ion össze akarja egyeztetni a hitleri Wehrmacht felállítására vonatkozó szerződéseket a Szovjetunióval 1944­ben kötött együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási egyezménnyel. Köz­ismert tény, hogy a párizsi egyez­mények alapján Franciaország a német militarizmus szövetségese lesz. A Szov­jetunió nem egyezhet bele, hogy a francia-szovjet szerződést bizonyos körök a nyilvánosság előtt a valóság leplezésére használják. Senki sem kételkedhetik a gazda­sági és kulturális kapcsolatok szük­ségességében, de ma elsősorban nem ezek a legégetőbb kérdések. A Szov­jetunió mindig fontosnak tartotta a francia-szovjet kapcsolatok megszilár­dítását. De a párizsi egyezmények hazug tartalmának valóraváltása visz­szatükröződne a francia-szovjet vi­szonyban is — állapítja meg többek között kommentárjában a moszkvai „Pravda". Az Olasz Szocialista Párt kongresszusa Az Olasz Szocialista Párt XXXI. kongresszusát Torinóban március 31­én kezdték. Alessandra Pertini tartotta a meg­nyitó beszédet, aki a fasiszták és a német megszállók elleni nemzeti moz­galom 10. évfordulójának jelentőségét méltatta. Mauro Scocciamarre tolmácsolta a kongresszusnak az Olasz Kommunista Párt üdvözletét. Kijelentette, hogy az olasz munkásosztály mindkét pártjá­nak akcióegységét nem lehet megsem­misíteni, mert ez az egység abból a reális helyzetből ered, hogy Olaszor­szág összes haladó erőit egyesítse a monopóliumok uralma és a reakciós kormány elleni harcban. Ferruccio Parri és Andrea Gaggero beszéde után Pietro Nenni, az Olasz Szocialista Párt főtitkára tartott elő­adást e címen: „A szocialisták a de­mokráciáért a társadalomban, az al­lamban, valamint a békéért folytatott harcban." Hangsúlyozta, hogy a belpolitikai helyzet legjellemzőbb vonása az alkot­mányjogok, a politikai szabadság és a szakszervezeti szabadság állandó meg­sértése. Nenni a továbbiakban a szocialista pártnak a kormánnyal szembeni köve­teléseivel foglalkozott. Tíz éve szabad Magyarország (Folytatás a 4. oldalról.) re szaporodó tényei. Országaink né­peinek soha el nem múló barátságát pecsételte meg a két szomszéd or­szág között 1949-ben megkötött ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés. Ennek szel­lemében kötöttük meg a műszaki és tudományos együttműködési egyez­ményt, évről <évre a kereskedelmi megállapodásokat, létrehoztuk a Gaz­dasági Együttműködési Bizottságokat a népgazdaság különböző területein, amelyek jelentős szerepet töltenek be országaink gazdasági fejlődésében, népeink életszínvonalának emelkedé­sében. Magyar és csehszlovák dolgozók számos szocialista építkezésen köz­vetlenül együtt működnek, aminek csak egy példája volt a múlt év vé­gén megnyitott komáromi új vasúti Dunahíd, melyet dolgozóink a „Barát­ság Hídja" néven ismernek. Vállalatok és termelőszövetkezetek, ifjúsági bri­gádok között egyre gyakoribbá váló tapasztalatcserék, kölcsönös munka­verseny kihívások (pl. a magyarorszá­gi Ikarusz és a csehszlovákiai Karosa gyár, gépállomások, szénbányák, stb. között), jelzik népeink közös munká­ban is összeforró barátságát. Az 1951-ben megkötött kulturális egyezmény sem marad csupán papíron, hanem népeink visszatérő eleven él­ményévé válik. Tudósok, írók, művé­szek kölcsönös tanulmányútjai, peda­gógus delegációk, művészegyüttesek kölcsönö^ látogatásai mély nyomokat hagynak a magyar és a csehszlovák dolgozók szívében és fokozódik a köl­csön-igény az ilyen együttműködés szélesítésére. Csak a tudomány vonalán több mint száz tudós kölcsönös látogatása való­sult meg. Ki ne emlékeznék a Skupa bábegyüttes magyarországi látogatásá­nak, vagy Lakatos Sándor és népi ze­nekara csehszlovákiai fellépéseinek nagy sikerére és népszerűségére. A két ország kulturális értékeinek kicserélését segítik elő az olyan ese­mények, mint az idén Magyarorszá­gon járt csehszlovák színházi vezetők tanulmányútja. Jelentős esemény volt a magyar nemzeti opera Erkel Ferenc „Bánk bán"-jának március 5-én az opavai Területi Színházban való be­mutatója. Az elmúlt évek folyamán a cseh­szlovák filmek egész sora aratott si­kert Magyarországon. Közel fél millió magyar dolgozó tekintette meg a múlt év decemberében Magyarországon rendezett csehszlovák filmhéten az új cseh és szlovák filmalkotásokat. Ugyanígy a két nép egymás iránti megbecsülését tükrözi az a nagy ér­deklődés, amelyet a csehszlovák dol­gozók a most megrendezett magyar filmhéten bemutatásra kerülő magyar filmek iránt tanúsítanak. A mi népünk is örül a népi demok­ratikus Csehszlovák Köztársaság min­den sikerének. Örül a csehszlovák munkásosztály nagyszerű eredményei­nek, amelyek a korszerű csehszlovák nehézipar fejlődésében jelentkeznek. Elismeréssel figyeli egyebek között a csehszlovák mezőgazdaság technikai színvonalában elért eredményeket. Tudja, hogy olyan szomszéd, mint Csehszlovákia: jó szomszéd és hű ba­rát a közös harcban. Népünk békeakarata találkozik a földkerekség sok száz milliójának aka­ratával és semmi kétség nincs afelől, hogy a népeknek ez az összefogása legyőzi az agresszió, a háború erőit. A magyar nép el van szánva arra, hogy a Szovjetunió vezetésével, a testvéri népi demokratikus országok­kal együttműködve megvédi békéjét, országépítő eredményeit, új, szabad életének most következő, még szebb, boldogabb második évtizedében is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom