Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-29 / 101. szám, péntek

IJI %w 1955. április 29. Küfyofrtikai jegyietek Az osztrák állams* rződés ügyében folytatott moszkvai tárgyalások sikeresen fejeződtek be. Raab kancellár s az általa vezetett küldöttség azzal a felemelő tudattal térhetett vissza útjáról, hogy a független és szabad Ausztria közeli megteremtésének reménységét hozza népének. A moszkvai tárgyalások még a legmakacsabb hitetlenkedóket is meggyőzhették a Szovjetunió nemes és önzetlen békepolitikájáról. A szovjet kormány megelégedéssel vette tudomásul az osztrák kormányküldöttség kijelentését, mely alapjában véve három kötelezettséget tartalmaz, mégpedig: Ausztria nem lép semmiféle katonai szövetségbe, területén nem enged sen! mek katonai támaszpontot építeni és minden állammal szemben megóvja nemzeti függetlenségét. Ennek ellenében a szovjet kormány beleegyezett abba, hogy a négy nagyhatalom az államszerződés érvénybelépése után, legkésőbb 1955. december 31-ig kivonja Ausztriából megszálló csapatait. Ezenkívül a szovjet kormány igen jelentós gazdasági könnyítéseket helyezett kilátásba, melyek hozzájárulnák Ausztria szabad fejlődésének hathatós előmozdításához. És mindezt még betetézte azzal az ígérettel, hogy a megszálló csapatok visszavonása után minden osztrák hadifogoly vagy elítélt visszatér hazájába. A legújabb hivatalos sajtójelentés szerint a hadifoglyok elbocsátására vonatkozó ígéret a kikötött határidő előtt beteljesadik. Az osztrák népnek tehát minden oka megvolt, hogy boldogan fogadja a küldöttséget s zászlódíszbe öltöztesse fővárosát. A moszkvai tárgyalások kétségtelenül feíbuzdítják a szabadságszerető ! osztrák népet, melynek függetlenségi törekvéseit és békeharcát hazánk dolgozói is mély rokonszenvvel kísérik. A szovjet kormány baráti segítőkezet nyújtott Ausztriának, utat nyitott boldog jövője felé. Mint a moszkvai tárgyalások jegyzőkönyvéből kitűnik, a nyugati nagyhatalmak április 5-i nyilatkozatukkal hangsúlyozták, hogy az államszerződés gyors megkötésére törekszenek. Nos ez a lehetőség ma a legteljesebb mértékben fennáll. Ezért javasolta a minap V. M. Molotov az Egyesült Államok kormányának, hogy a négy nagyhatalom külügyminiszterei és Ausztria képviselői mihamarabb üljenek össze Bécsben az osztrák államszerződés megvitatása és aláírása céljából. A hel z:t tehát tökéletesen megérett a cselek. ésre. A jelek azonban arra vallanak, hogy a nyugati nagyhatalmak diplomáciája nyilatkozatokra könnyen hajlik, de annál nehézkesebb az Ígéretek betartásában .. . A burzsoázia befolyásos körei hirtelen tartózkodók, óvatoskodók és „gyanak- j vók". Sajtójuk nem is titkolja, sót kifejezetten beismeri, mitől is tartanak. Véleményük szerint Ausztria semlegesítése meghiúsíthatná a párizsi egv zménveket, felboríthatná az atlanti szövetség stratégiai terveit, és erős'thetné a demokrácia táborát. íme így gondolkodnak az imperialisták, akik borzadnak a béke megszilárdításának gondolatától. Elvitathatatlan, hogy a moszkvai tárgyalásokból mind Nyugat-, mind Kelet-Németország népe új erőt merít a. párizsi egyezmények végrehajtása ellen és Németország demokratikus, békés egyesítése érdekében folytatott harcában. Egyre több német hazafi veti fel a kérdést, vajon miért ne járhatna Németország azon az úton, melyet a moszkvai tárgyalások mutatnak. Legyen ez az út bármilyen göröngyös is, de kétségtelenül a győzelem útja lesz. A világpolitikai események sorában kiemelkedő helyet foglalt el Bandung is, vagyis az ázsiai és afrikai nemzetek értekezlete, ahol a világtörténelem egyik legszebb fejezetét írták meg. Most történt ugyanis először, hogy úgyszólván tegnap még teljes gyarmati elnyomatásban sínylődő, de ma már többé-kevésbé teljes nemzeti függetlenséget élvező államok képviselői közös érdekeik védelmében tárgyalásokat folytattak. Közel másfél milliárd embert felölelő 29 nemzet kormányfér fiai tanácskoztak Bandungban. Megvitatták a békés együttélés és a nemzetközi együttműködés alapelveinek és avgyarmatosítás elleni küzdelemnek kérdéseit, számos olyan problémát, melyekben a Kínai Népköztársaság, India és Burma már régebben egyetértettek. Az értekezlet részvevői nemcsak különböző társadalmi rendszerű, hanem területre és lakosságszámra nézve is igen különböző országok képviselőiből kerültek ki. Elegendő rámutatni arra, hogy a 10 millió négyzetkilométernyi 600 milliós Kína oldalán nemcsak a közel 3 millió négyzetkilométer kiterjedésű, 365 millió lelket számláló India képviselői foglaltak helyet, nanerr. például a mindössze 9000 négyzetkilométeren elterülő, 1 millió főnyi Libanon is, nem szólván Jordániáról, Laoszról és Líbiáról, melynek lakossága még kevesebb. De mindezen mozzanatokon kívül, Bandung történelmi jelentősége az összefogásra irányuló törekvésben rejlik. Az értekezlet megmutatta, hogy a Kínai Népköztársaság és India mindjobban fejlődő barátsága ne'rn kis vonzerőt gyakorol Ázsia és Afrika népeire. A részvevők azonban nemcsak közös ügyeiket hányták-vetették meg, hanem felemelték szavukat a testvérnépekért is, amelyek még az imperialisták rabigájában görnyednek. Malájföld, Kénia, Algír, Tunisz, Marokkó, stb. elnyomottjainak függetlenségi törekvése ugyancsak visszhangra talált Bandungban. A vendéglátó Indonézia kormányának kiállása nem hagy kétséget aziránt, hogy maga Indonézia népe is mélyen átérzi a gyarmatosítók uralmanak minden szörnyűségét. Ne feledjük el, hogy e szigetország csaknem 300 évig viselte a holland gyarmatosítók rabláncait, majd a második világháború alatt a japán hódítók kegyetlen elnyomását szenvedte el. Azután istnét évekig kellett harcolni a holland imperialisták ellen, míg végre 1951-ben sikerült lerázni magáról a holland uralmat. De a gazdasági függőség még ma is fennáll. Szasztroamidzsozso kormánya, melyet egyébként az indonéziai kommunista párt is támogat, államosította ugyan egyes népgazdaságllag fontos vállalalatokat és igyekszik a külföldi tőke befolyását fokozatosan visszaszorítani, de a monopóliumok hatalmi pozíciója még mindig igen erős. Az USA trösztjei bénítják Indonézia gazdaságát, mindent elkövetnek, hogy megkaparintsák hatalmas ásványi kincseit, a petróleumforrásokat, az ónbányákat stb. s ugyanúgy a kaucsukot is. A holland gyarmatosítók által bevezetett monokultúrás rendszer, mely arra szorította a parasztokat, hogy kizárólag egy-egy kivitelre szánt árufajtát, kávét, cukornádot, dohányt vagy indigót termeljenek, még „virul." A holland gyarmatosítók az Indonéziához tartozó Irian nyugati részét még mindig kezükben tartják, sőt háborús támaszpontként építik ki. Az USA s az egykori holland „anyaország" sehogysem akarnak tehát beletörődni Indonézia elvesztésébe. Szüntelenül ármánykodnak, de Indonézia harcos népe éberen őrködik nemzeti szabadsága felett. Az ázsiai és afrikai országok értekezlete tehát termékeny talajon tárgyalt. Hiába igyekezett az USA, — amely eleinte azt a látszatot keltette, mintha Bandung se nem osztana, se nem szorozna —, később a Fülöp-szigetek, Ceylon, Irak s néhány más „szövetségese" felhasználásával az értekezlet sikerét meghiúsítani. Ázsia és Afrika népeinek érdekközössége számos kérdésben túlságosan reálisnak mutatkozott, semhogy az Egyesült Államok elérhették volna sötét céljaikat. Az elfogadott közös határozati javaslatok bizonyítják, hogy Bandung eredményes, jó munkát végzett. Ha még nem egy kérdésben eltérők is voltak a nézetek, a részvevők komoly eredVnényeket értek el a gyarmatosítás elleni küzdelem, a világbéke biztosítása, továbbá a politikai-gazdasági és kulturális együttműködés számos kérdésében. A határozati javaslatok határozottan elvetik az atom- és más tömegpusztító fegyverek használatát, síkra szállnak a leszerelésért, Indonézia teljes szuverenitásáért, Észak-Afrika népeinek önrendelkezési jogáért, a tajvani térségben és általában a Távol-Keleten uralkodó feszültség kiküszöböléséért stb. Bandung tehát az ázsiai és afrikai nemzetek barátságát és szolidaritását lényegesen megerősítette és utat mutatott az átkos gyarVr.ati rendszer történelmileg feltartóztathatatlan, végleges felszámolása felé. S. J. Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll KÉPEK A SZOVJETUNIÓBÓL MINDEN ERŐVEL r r A Szovjetunióban tavaly több mint 117 millió gyermekkönyvet adtek ki. A könyvújdonságokat gyakran kiállítják. Képünkön a moszkvai pionír házban kiállított legújabb gyermekkönyveket tekintik meg az Iskolások. „Nézze csak, nagyapó, hogy fejlődnek veteményeink:'" A Lemn-kolhoz fiatal gyümölcstermesztönője Radion Csernyisevhez, a kolhoz régi és tapasztalt gyümölcstermesztőjéhez fordul tanácsért, akinek tudását nagyon becsülik nemcsak szülőfalujának lakói, hanem a környező kolhozok agronómusai is. A TAVASZI MUNKA MEGGYORSITASARA Szerte az országban már elvetették a kora tavasziakat, sőt sok szövetkezet, állami gazdaság vagy egyénileg dolgozó paraszt már elvetette a cukorrépát, krumplit és a kukoricát is. Most, hogy beköszöntött a kedvező időjárás, minden erőt mozgósítani kell a tavaszi munka csatájára, hogy minéi előbb földbe kerüljön a kukorica vetőmagja, is. Dolgozó parasztságunk él az időjárás biztosította jó lehetőségekkel és amint képünkön is látható a gépi segítség mellett lófogatokkal is ve«r.'t:k. Új „mesterek" az ímetyi szövetkezetben Kora áprilisi reggel. Ezer pompában játszik a napfény a zöld, hullámzó gabonatáblákon. Szorgos munka folyik mindenfelé, az imelyi szövetkezet földjein. Az erdő fái alatt öreg juhász terelgeti nyáját a dúsabb legelő felé. Csengetyű csüingel a vezérkos nyakában, s nyomukban hömpölyög az egész birkasereg. Életre kelt körös-körül minden ... Másutt emberek szórják a trágyát, s vakító fénnyel verődik vissza a napfény a villák acélágairól. Nyomban utánuk lánctalpas traktor hasítja a fekete földet. Távolabb innét, a kertészeti táblákon asszonyok palántáznak. Fiatál lányok, fürge menyecskék és ráncos szoknyájú idősebb nénik szorgoskodnak. Víg nóta csendül a fiatalok ajkán, s a jókedv magával ragadja az idősebbeket is. A kezek a nóta ütemére mozognak, s hamarosan száz meg száz palánta kerül a porhanyós földbe. Minden táblán csoportok tevékenykednek. Bojtos András, a szövetkezet fiatál agronómusfi csoporttól-csoportig jár. Egyik helyen utasításokat ad, a másikon az elvégzett munkát ellenőrzi, majd másutt jó tanácsokat oszt a szövetkezeteseknek. Jó szervező, kitűnő szakember Böjtös András. Igaz, hogy gyermekkorától tanult, de tanul még ma is. Érti a munkáját, tudja mit kell adni a földnek. A szövetkezet aranyat nyert vele. nőjtösi elvtárs azonban azt is tudja, hogy a nagy feladatokat, melyeket pártunk X. kongresszusa tűzött mezőgazdaságunk elé, egymaga soha sem tudná megvalósítani. Társakra, jó szakemberekre van szükség, hogy a termelést fokozni tudják. Belátta, hogy soksok szakembert keH nevelni, n dolgozókba öntudatosságot oltani, s csak azután lehet velük karöltve a célt megvalósítani. Mindezeket a lehetőségeket jó d őre számításba vette. Két eve megszervezte a szövetkezeti munkaiskolát, ahol a dolgozók gyarapítják tudásukat, elmélyíthetik szakképzettségüket. A szövetkezeti tagok szívesen eljárnak az iskolába, ahol Böjtös elvtárs es a többi előadó értékes előadásokkal neveli őket. Annyira megszerették a dolgozók az iskolát hogy n második évben 15-ről 45-re emelkedett a hallgatók száma. Böjtös András most záróvizsgára mozgósít valamennyi hallgatót, hogy hitet tegyenek tudásukról, amit az iskolában szereztek. A kultúrterem délután két órakor megtelik. Méo mielőtt a vizsgák elkezdődnének, a szlovák és magyar középiskola pionírjai köszöntik a részvevőket. Dallal, tánccal, s egyéb kultúrszámokkal szórakoztatnak, s a végén további sikereket kívánnak a dolgozóknak munkájukban. Orom csillog a szemekben, s tettrekészség feszíti a dolgozók bensőjét. A néma csendben is megerti az ember, hogy mindegyikük ajkára az a két szó kívánkozik: „Megálljuk helyünket!" Három órakor elkezdődik a vizsga. A legnagyobb rend, fegyelem uralkodik a teremben. Meglátszik mindenkin, hogy az iskolában megszokták. Figyelmesen hallgatják a feltett kérdéseket, s mindegyikük helyes választ ad. Mind egyszerre szeretne beszélni, megmutatni, hogy nem hiába töltötték a sok-sok estet az iskolában. Valóságos mesterek lettek valamenynyien. Aprólékosan elemezték a növény és állattenyésztési tudomány minden részét. Az az akaraterő, tudni akarás, amely bennük lakozik, képes átvarázsdni az egész szövetkezetet. Nagy kincset jelent ez a 45 ember az ímelyi szövetkezetnek, így, közösen a többi dolgozóval nagy eredmények elérésére képesek. Kint a földeken, bent az állattenyésztésben egyaránt tudatosan dolgoznak valamennyien. A ió munka pedig nem ma^xd siker nélkül, s ez meg is látszik minden szakaszon. Az állatállomány gondozásában szovjet módszereket, s kint a földeken haladó munkamódszereket alkalmaznak. A szervezeti és gazdasági eredmények egyre nagyobbak, s ez elsősorban a szövetkezeti munkaiskolát végzett taaoknak köszönhető, akik úttnröi a mezőgazdasági termelés növelésének. A tudatos munka lehetővé tette, hogy az a szövetkezet, amely a múltban az utolsók között kullogott, ma már az élen halad Az elsők közé küzdötte fel magát az ógyallai járásban, s megvan ra a lehetőség, hogy az év végéig a legjobbat is felülmúlja. A dolgozók kint a földeken mindazt érvényesítik, amit az iskolában tanulták. Tudásukat, szakképzettségüket gyakorlatban is tovább fejlesztik. A szövetkezet többi tagját is igyekeznek megnyerni a közös ügynek. Elhatározták, hogy mindegyikük tíz dolgozót vesz gondjaiba és megérteti velük a szövetkezeti munkaiskola fontosságát és rávezeti őket az új munkamódszerek alkalmazására. Ezek a szövetkezeti tagok megértették a mezőgazdasági termelés fokozásának fontosságát és harcolnak azért, hogy ezt a gyakorlatban is megvalósítsák. Példájukat követni fogja minden tag, mert tudják, hogy ez a szövetkezet gazdagodásához, a dolgozók életszínvonalának emelkedéséhez vezet. HALÁSZ AMBRUS