Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-27 / 99. szám, szerda

156 II

J

S2

0 1955. április 24. A bandungi értekezlet záróközleménye A Szovjetunió Nemzetiségi Tanácsa és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa külügyi bizottságainak ülése A ba

ndungi értekezlet április 24-i közleményt hagyták jóv

á: Az ázsiai—afrikai értekezlet, amelyet Burma, Ceylon, India, Indonézia és ťakisztán miniszterelnökei hívtak össze, 1955. április 18-tól 24-ig tartotta ülését Bandungban. Az öt kezdeményező országon kívül 24 ország képviseltette magát az értekezleten. Az ázsiai—afrikai értekezlet megvizsgálta az Ázsia és Afrika országait közösen érdeklő és érintő problémákat, megvitatta, hogy az ázsiai és afrikai népek milyen utakon, módokon érhetik el a teljesebb gazdasági, kulturális és politikai együttműködést. A) Gazdasági együttműködés Az ázsiai-afrikai értekezlet megállapította, hogy rendkívül sürgős feladat az ázsiai—afr:ikai térség gazdasági fejlődésének előmozdítása. A részvevő országok körében általános az az óhaj. hogv a kölcsönös érdekek és a nemzeti szuverenitás tiszteletbentartása alapján gazdasági együttműködés jöjjön létre. A részvevő országok gazdasági eg- Uttmüködésére vonatkozó javaslatok nem jelentik azt, hogy nem kívánatos, vagy nem szükséges a gazdasági együttműködés az ázsiai—afrikai térségen kívüli országokkal, beleértve a külföldi tőkebefektetéseket is. A részvevő országok megállapodnak abban, hogy technikai segítséget nyújtanak egymásnak a gyakorlatilag lehetséges legnagyobb mértékben. Az ázsiai—afrikai értekezlet a következőket javasolja: Minél hamarabb hozzanak létre egy különleges ENSZ-alapot gazdaságfejlesztésre, A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank eszközeinek az eddiginél nagyobb részét fordítsa az ázsiai— afrikai országokra. Az ázsiai—afrikai értekezlet megállapította, hogy életbevágóan szükséges a térség kereskedelmének fejlesztése. Elfogadta a többoldalú kereskedelmi és fizetési rendszer kiszélesítésének elvéť. Az értekezlet azt javasolja, hogy a részvevő országok közös lépéseket tegyenek az első fogyasztási javak nemzetközi árának és keresletének kétoldalú és sokoldalú egyezmények útján való megszilárdítása érdekében. Az ázsiai-afrikai értekezlet a továbbiakban még azt javasolja, hogy az ázsiai—afrikai országok fejlesszék exportjukat azáltal, hogy nyersanyagaikat, amennyiben ez gazdaságilag megvalósítható, feldolgozott állapotban exportálják. Az ázsiai—afrikai értekezlet hangsúlyozza, hogy milyen különleges jelentősége van az ázsiai és afrikai országok számára az atomenergia békés felhasználásának. Az értekezlet sürgeti a nemzetközi atomerőhivatal mielőbbi felállítását és azt, hony ennek a hivatalnak igazgató hatóságában az ázsiai—afrikai országok meg-, felelő képviselethez jussanak. Az ázsiai—afrikai értekezlet megállapodott abban, hogy összekötő tisztviselőket nevez ki a részvevő országokba, akiket az illető ország kormánya jelöl ki. Az értekezlet azt ajánlja, hogy a részvevő országok a nemzetközi fórumok előtt előzetesen beszéljék meg álláspontjukat, hogy a lehető legnagyobb mértékben mozdítsák elő közös gazdasági érdekeiket. Olyan szándék azonban nincs, hogy regionális cso• portosulást alakítsanak. B) Kulturális együttműködés Az ázsiai—afrikai értekezlet arra a meggyőződésre jutott, hogy a nemzetek közötti megértés előmozdításának leghathatósabb eszköze a kulturális együttműködés fejlesztése. Az ázsiai és afrikai országok kulturális kapcsolatai az elmúlt évszázadokban megszakadtak. Ázsia és Afrika népeit most az az őszinte óhaj tölti el, hogy felújítsák régi kapcsolataikat és új kapcsolatokat teremtsenek a mai világ keretei között. Az értekezlet megállapította, hogy a gyarmati rendszer uralma Ázsia és Afrika sok részén — bármilyen formában is nyilatkozik meg — nemcsak a kulturális együttműködést akadályozza, hanem elnyomja a népek nemzeti kultúráját is. Az értekezlet külön megbélyegezte a faji megkülönböztetést, mint a kulturális elnyomás eszközét. Az ázsiai—afrikai értekezlet véleménye szerint az ázsiai és afrikai országok kulturális együttműködésének a következő célok felé kell irányulnia: záróülésén a következő tartalmú záróa) egymás országának .megismerése, b) kölcsönös kulturális csere és c) tájékoztatáscsere. C) Az emberi jogok és az önrendelkezés Az ázsiai—arfikai értekezlet kinyilvánítja, hogy teljes mértékben támogatja az emberi jogok alapelveit, ahogyan azokat az ENSZ alapokmánya kifejti. Az értekezlet kinyilvánítja az ázsiai és afrikai népeknek azt az eltökéltségét, hogy kiirtják a faji megkülönböztetés minden még meglévő maradványát saját országukban. D) A függő népek problémája Az ázsiai—afrikai értekezlet megvitatta a függő népek és a gyarmati rendszer problémáit és azokat a hátrányokat, amelyek abból származnak, hogy népeket idegen népek leigáznak, uralomnak és kizsákmányolásnak vetnek alá. Az értekezlet részvevői egyetértenek a következőkben: a) a gyarmati rendszer mindenféle megnyilatkozásban bűn, amelynek gyorsan véget kell vetni; b) népek alávetése idegen leigázásnak, uralomnak és kizsákmányolásnak az alapvető emberi jogok megtagadását jelenti és ellentétben van az ENSZ alapokmányával, hátrányos a világbéke és a nemzetközi együttműködés előmozdítása szempontjából; c) az értekezlet támogatását nyilvánítja minden ilyen nép szabadsága és függetlensége ügyének; d) az értekezlet felszólítja az érdekelt hatalmakat, hogy adják meg ezeknek a népeknek a szabadságot és a függetlenséget. Tekintettel arra, hogy Észak-Afrikában rendezetlen a helyzet és hogy Észak-Afrika népeitől következetesen megtagadják az önrendelkezés jogát, az ázsiai—afrikai értekezlet kijelenti, hogy támogatja Algír, Marokkó és Tunisz népének önrendelkezési jogát és függetlenségét, és felszólítja a francia kormányt, késedelem nélkül gondoskodjék ennek a kérdésnek békés rendezéséről. E) Egyéb problémák Tekintettel arra a feszültségre, amelyet a palesztinai helyzet idéz elő a Közép-Keleten és arra a veszélyre, amelyet ez a feszültség a világbéke szempontjából jelent, az ázsiai—afrikai értekezlet kijelenti, hogy támogatja Palesztina arab népének jogait és sürgeti az ENSZ Palesztinára vonatkozó határozatainak végrehajtását, a palesztinai kérdés békés rendezését. Az ázsiai—afrikai értekezlet támogat- | ia Indonézia álláspontját Nyugat-Irian kérdésében, amely álláspont Indonézia és Hollandia erre vonatkozó egyezményén alapszik. Támogatja Jemen álláspontját Aden, valamint a „protektorátusok" néven ismert dél-jemeni részek ügyében. F) A leszerelés Az ázsiai—afrikai értekezlet tekintetbe vette, hogy több államot még mindig nem vettek fel az ENSZ-be és úgy vélekedik, hogy a világbékére irányuló eredményes együttműködés érdekében az ENSZ tagságának egyetemesnek kell lennie. Ezért felszólítja a Biztonsági Tanácsot, hogy támogassa mindazoknak az államoknak felvételét, amelyek az alapokmány értelmében felvételre jogosultak. Az értekezlet véleménye szerint az ázsiai—afrikai térség országainak képviselete a Biztonsági Tanácsban nem megfelelő az igazságos földrajzi megoszlás elvei szempontjából. Az értekezlet azt a véleményét fejezi ki, hogy a Biztonsági Tanács nem állandó helyeinek betöltésénél kerülhessenek sorra azok az ázsiai—afrikai országok is, amelyek a Londonban 1946ban kötött megállapodás értelmében jelenleg nem jöhetnek szóba. Ezáltal alkalmat kapnának arra, hogy a Biztonsági Tanácsban dolgozva, eredményesebben hozzájáruljanak a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához. Az ázsiai—afrikai értekezlet megvizsgálta a jelenlegi nemzetközi feszültség következtében előállott veszélyes helyzetet és azokat a veszélyeket, amelyek az egész emberi fajt fenyegetik egy világháború kitörése esetén, amely háborúban mindenféle típusú fegyverzet, tehát az atom- és termonukleáris fegyverek pusztító erejét is igénybe veszik. Az értekezlet véleménye szerint elengedhetetlen a leszerelés, elengedhetetlen az atom- és termonukleáris fegyverek gyártásának, az azokkal való kísérletezésnek és azok felhasználásának betiltása, ha meg akarjuk menteni az emberiséget és a civilizációt a teljes pusztulás veszélyétől. Az értekezlet véleménye szerint ennek a leszerelésnek és ennek a tilalomnak végrehajtásához hathatós nemzetközi ellenőrzést kell létesíteni és fenntartani, és ennek érdekében minél hamarabb határozott erőfeszítéseket kell tenni. Az értekezlet felszólítja az összes érdekelt hatalmakat, hogy addig is, amíg az atom- és termonukleáris fegyverek gyártásának teljes betiltására sor kerül, jussanak megegyezésre az ilyen fegyverekkel való kísérletezés megszüntetésére vonatkozólag. G) A világbéke és az együttműködés előmozdítása Az ázsiai-afrikai értekezlet nagy gonddal fontolta meg a világbéke és az együttműködés kérdését. A béke problémája szorosan összekapcsolódik a nemzetközi biztonság problémájával. Ebben az összefüggésben valamennyi államnak együtt kell működnie — elsősorban az ENSZ keretében —, hogy létrehozzák a fegyverzet csökkentését és az atomfegyverek kiküszöbölését hathatós nemzetközi ellenőrzés mellett. A nemzetközi béke ügyét ilyen módon diadalra lehet vinni és az atomenergiát kizárólag békés célokra használni. A nemzetek bizalmatlanság és félelem nélkül, egymás iránti bizalommal és jóakarattal, türelemben és békében éljenek egymás mellett, mint jó szomszédok és lépjenek baráti együttműködésbe a következő elvek alapján: 1. Az alapvető emberi jogok tiszteletbentartása, az ENSZ alapokmányában kimondott célokkal és elvekkel összhangban. 2. Valamennyi nemzet szuverenitásának és területi sérthetetlenségének tiszteletbentartása. 3. Valamennyi emberfajta és valamennyi — nagy, vagy kis — nemzet egyenlőségének elismerése. 4. Más nemzetek belügyeibe való be nem avatkozás. 5. Minden egyes nemzet azon jogának elismerése, honv az ENSZ alapokmányával összhangban egyénileg, vagy kollektíván védelmezze önmagát. 6. a) Tartózkodás az olyan kollektív védelmi rendszerekbe való belépéstől, amelyeknek célja bizonyos nagyhatalmak különleges érdekeinek szolgálata — bármelyek is legyenek ezek a nagyhatalmak; b) tartózkodás attól — bármely hatalom részéről —, hogy nyomást gyakoroljo- más hatalmakra. 7. Tartózkodás az agressziótól, az agresszióval való fenyegetéstől vagy az erőszak alkalmazásától más ország területi épsége, vagy politikai függetlensé"" rovására. 8. Minden nemzetközi vita békés eszközökkel — tárgyalással, vagy közvetítéssel, döntő bíráskodással, vagy a nemzetközi törvényszék útján — való rendezése az ENSZ alapokmányával összhangban. 9. A kölcsönös érdekek és az együttműködés elősegítése, 10. A nemzetközi jog és a nemzetközi kötelezettségek tiszteletbentartása. Az ázsiai-afrikai értekezlet azt a meggyőződést nyilvánítja ki, hogy a baráti együttműködés, amely megfelel a fenti elveknek, hathatós módon hozzájárulhat a béke és a biztonság megszilárdításához, a gazdasági, szociális és kulturális együttműködés pedig hozzájárulhat minden nép felvirágzásához és jólétéhez. Az ázsiai-afrikai értekezlet azt ajárlia az öt kezdeményező országnak, hoov vegyék fontolóra az értekezlet következő ülésszakának összehívását és erről tanácskozzanak a részvevő országokkal. A Szovjetunió Nemzetiségi Tanácsa és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa külügyi bizottságai a moszkvai Kremlben április 25-én D. T. Sepilov képviselő elnökletével közös ülést tartottak. Az ülésen megtárgyalták a Szovjetunió és a Nagy-Britannia közötti háború utáni együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés felmondására vonatkozó javaslatot. Ezt a javaslatot a Szovjetunió Minisztertanácsa terjesztette a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége elé. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége ezt a kérdést határozathozatal végett a külügyi bizottságokhoz küldte. A vita során felszólaltak: M. I. Kucsava, a Grúz SZSZK, I. G. Kebin, az Észt SZSZK, A. N. Selepin, az Orosz SZSZK, A. J. Sznecskusz, a Litván SZSZK és M. B. Mitin, az Orosz SZSZK képviselője. D. T. Sepilov képviselő elnöki minőségében megállapította, hogy az összes képviselők egyöntetűen támogatták a Szovjetunió Minisztertanácsának az 1942. május 26-i angol-szovA „New York Yournal American" című lap közli, hogy Raab kancellár az International News Service ügynökség tudósítójának azon kérdésére, hogy milyen jelentősége volna Európára nézve az osztrák kérdés elintézésének, válaszában a következőket mondotta: „Ügy vélem, hogy az osztrák kérdés megoldását mind Kelet, mind Nyugat úgy használja fel, mint a jóakarat reáBefejeződött a bolgár békevédők IV. kongresszusa A bolgár békevédők kongresszusa április 25-én véget ért. A vitában 30 küldött vett • részt. Felszólalt Vlagyimir Georgijev akadémikus, a szófiai egyetem rektora, Ilja Kupukov, vízierőmű sztahanovista, Iván Negyelkov vasutas, a Szocialista Munka Hőse, Stojimenka Terziszka, a pocserinovi Klement Gottwald-szövetkezet tagja és mások. A délutáni gyűlésen a küldöttek határozati javaslatot fogadtak el, amelyben szilárd elhatározásukat fejezték ki az atomháború előkészítése elleni harcra. A kongresszus megválasztotta a bolgár békevédők bizottságának 125 tagját és a Helsinkiben megrendezésre kerülő Béke-Világkongresszus 18 küldöttjét. V NÉHÁNY SORBAN A REUTER sajtóügynökség jelentése szerint J. Edgár Hoover, a nyomozó hivatal igazgatója 1955. április 25-én kijelentette, hogy az USA-ban 1954 folyamán 2 267 250 súlyos bűncselekményt követtek el. A bűncselekmények széma 7 esztendő óta évről évre emelkedik. A FRANCIA marokkói Casablancában április 24-én Nemzetközi Vásár kezdődött, amelyen részt vesz Csehszlovákia is. A látogatók körében nagy figyelmet keltenek a csehszlovák gyártmányú Jawa-motorkerékpárok, traktorok, gazdasági gépek, vadászfegyverek, a kristályüvegneműek stb. A HOLLANDIAI Delft-ben április 22-én megkezdődött a fizikusok Nemzetközi Uniójának kongresszusa. Csehszlovákiát a kongresszuson Vladimír Hermooh mérnök képviseli. AZ ŰJ KÍNA sajtóiroda jelentése szerint április 24-én a csangkajseki repülőgépek két csoportja hatolt be Kvantum tartomány partmenti térségébe. A kínai népi felszabadító hadsereg légelhárító egységei lelőttek egy F-84 típusú amerikai gépet és egyet megrongáltak. A TOKIÓI SAJTÓ közlése szerint Kiusi japán szigeten, 1954 március elsejétől 1955. március 31-ig 16 ezer bányászt bocsátottak el. Fukuoka, a nemzetközi kereskedelem és ipar hivatalának főnöke megállapította, hogy a Kiusi bányászatban 140 közép- és kis bányavállalat beszüntette a munkát. jet szerződés felmondására vonatkozó javaslatát, mivel az angol kormány lemondott a szerződéssel magára vállalt kötelezettségekről, támogatta a német militarizmus felújítását és támadó jellegű egyezményre lépett az újrafelfegyverzett Nyugat-Németországgal, ami jelentős mértékben fokozza az új háború veszélyét. Sepilov hangsúlyozta, hogy az angol kormány eljárása nyomot hagy az angol-szovjet kapcsolatokon. A Szovjetunió azonban továbbra is következetes békepolitikát fog folytatni. A Sizovjetunió Nemzetiségi Tanácsa és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa külügyi bizottságai jóváhagyták a Szovjetunió Minisztertanácsának javaslatát és elhatározták, hogy javasolni fogják a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének, hogy mondja fel az 1942. évi angol-szovjet szerződést, mint olyan okmányt, amely érvényét vesztette, mert azzal, hogy Nagy-Britannia ratifikálta a párizsi egyzményeket, közvetlenül megszegte az angol-szovjet szerződésben vállalt kötelezettségeit. lis bizonyítékát. Hiszem, hogy azután bekövetkezik a nemzetközi feszültség enyhülésének időszaka, amikor lehetséges lesz nyugodtan és értelmesen elintézni más eddig még meg nem oldott problémákat. Jó lenne felhasználni ezt az időszakot a további nemzetközi tárgyalásokra." Arra a kérdésre, hogy nézete szerint az Ausztria és a Szovjetunió közötti egyezmény biztosítja-e Ausztria teljes függetlenségét a jövőre nézve is, Raab ezt felelte: „A moszkvai tárgyalás csak az utat mutatta meg. A jövő igazolja majd, hogy elkészülnek-e olyan szerződésjavaslatok, melyek területünk szabadságát és sérthetetlenségét biztosítják." Üldözik a kommunistákat Algírban A „l'Humanité" közlése szerint a francia hivatalok Algírban a „rendkívüli állapotról" szóló törvényt arra használják fel, hogy megtorlásokat foganatosítsanak a kommunista párt ellen. Oran megye főnöke a megye területén az Algíri Kommunista Párt 26 tagjától megvonta a tartózkodási engedélyt. Dánia Kommunista Pártja Központi Bizottsaganak teljes ülése Dánia Kommunista Pártja Központi Bizottsága április 23—24-én tartotta teljes ülését, amelyen meghallgatta Alfréd Jensennek, a kommunista párt elnökhelyettesének beszámolóját az ország politikai és gazdasági helyzetéről és megtárgyalta a párt XVIII. kongresszusának előkészületeit. A kongresszust ez év októberében tartják meg. Az alsószászországi országos választások eredményei Április 24-én zajlottak le AlsóSzászorszagban az országos parlamenti választások, amelyek első választások voltak azóta, hogy a bonni parlament ratifikálta a párizsi egyezményeket. Az ADN sajtóiroda jelentése szerint Adenauer kereszténydemorkata uniója az 1953. évi választásokkal összehasonlítva több mint 437 ezer szavazatot vesztett. A kereszténydemokrata unió szavazatainak száma 35,7 százalékról 26,6 százalékra esett. Ezzel szemben a szociáldemokrata párt, amely a választási kampány ideje alatt Németország egyesítése mellett foglalt állást, átvette » vezető szerepet Alsó-Szászországban. Az 1953. évi választásokkal összehasonlítva 30,1 százalékról 35,2 százalékra emelkedett szavazatainak száma. Németország Kommunista Pártja mintegy 4,700 szavazattal kapott többet, mint azelőtt és két mandátumot nyert az alsó-szászországi parlamentben. Raab kancellár nyilatkozata \