Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-23 / 96. szám, szombat

í 955. április 23. UJSZO T Az ázsiai és afrikai országok bandungi konferenciája Kudarcba fullad minden imperialista mesterkedés Csou En-lajnak, a Kínai Népköz­társaság Államtanácsa elnökének áp­rilis 19-én elmondott nyugodt és tár­gyilagos beszédét, amely az ázsiai és afrikai országok közötti együttműkö­dést méltatta, nagy megelégedéssel fogadták a konferencia küldöttségei és az újságírók, kivéve az amerikai tudósítókat és az amerikabarát kül­dötteket, akik abban reménykedtek, hogy a konferencián a részvevők kö­zött áthidalhatatlan ellentétek támad­nak. Csou En-laj beszéde kedvező visszhangra talált az indonéz sajtó­ban is, amely azt írja, hogy most reális lehetőség nyílt arra, hogy a konferencián részvevő országok kö­zött egyezmény jöjjön létre a béke megszilárdítására és az együttműkö­désre vonatkozólag. Roosen, indonéz gazdaságügyi mi­niszter elnökletével április 21-én tar­tották meg Bandungban az ázsiai-af­rikai országok konferenciája gazda­sagi bizottságának negyedik ülését. Az ülésen befejezték a program mind az öt pontjának vitáját: A gaz­dasági fellendülésre, — a kereskede­lem felvirágoztatására vonatkozó együttműködésről, a gazdasági élet más területén való együttmunkálko­dásról, az atomenergiának békés cé­lokra való felhasználásáról és a szer­vezési kérdésekről szóló kérdéseket. A hét ors.zág albizottsága, amely jelentést készít a konferenciára, áp­rilis 20-án kezdte meg munkáját. A politikai bizottság április 20-i üléséről szóló közlemény arról szá­mol be, hogy a küldöttségek vezetői megtárgyalták az emberi jogok kér­dését és a politikai problémákat. A küldöttségek vezetői április 21­én két további ülést tartottak. A bandungi konferencia küldöttsé­geinek vezetői április 21-én a kiadott közlemény szerint befejezték a pa­lesztinai kérdés és az önrendelkezési jog vitáját. Befejezték a fajelmélet problémáinak megvitatását is. Jamin, indonéz népművelésügyi mi­niszter elnökletével április 21-én a délutáni órákban a kulturális ügy^k bizottságának albizottsága tartott ülést. Az albizottság jóváhagyta a kulturális együttműködésre vonatko­zó jelentést, amit a kulturális bizott­ság teljes ülése elé terjesztenek. Az ázsiai és afrikai országok ban­dungi konferenciáján a Vietnami De­mokratikus Köztársaság küldöttsége április 21-én nyilatkozatot tett közzé, amit a konferencia részvevői között Fam Van Dong, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság küldöttségének ve­zetője osztott szét. Fam Van Dong nyilatkozatában ki­emeli a konferencia történelmi jelen­tőségét és rámutat arra, hogy a konferencia visszatükrözi „az ázsiai és afrikai népek ama vágyát és óhaját, hogy békében éljenek!" Fam Van Dong hangsúlyozta, hogy a konferenciának sok bonyolult prob­lémát kell megoldania. Megmagya­rázta a Vietnami Demokratikus Köz­társaság népe és kormánya álláspont­ját e problémákkal kapcsolatban. Ki­emelte, hogy a vietnami nép okulva a 15 évig tartó háború szenvedésein, éppen úgy, mint a többi ázsiai és af­rikai nép határozottan állást foglal az összes hadiintrikák, a támadó kato­nai egyezmények és az atomháború ellen, követeli az at és hidrogén­fegyverek gyártásának azonnali be­szüntetését és a fegyverkészletek megsemmisítését, s teljes egészében pártolja az atomenergia békés célok­ra való felhasználásának gondolatát a népek anyagi és kulturális életszín­vonala emelésének érdekében. fegyvereket és katonákat küldjenek oda. Az imperialisták ezen eljárása azonban a vietnami nép határozott ellenállásába ütközik, amely keszen áll arra, hogy meghiúsítsa az impe­rialista tervek megvalósítását. A politikai bizottság április 22-én folytatta ülését. Woodhull és Ismail, a maláji népi akciók pártjának képvise­lői közölték azon nyilatkozat szövegét, amelyben felhívták az ázsiai és afrikai országok konferenciájának küldöttsé­gét, hogy tegyenek lépéseket a kato­nai akciók megszüntetésére Malájban és biztosítsák a maláji nép független­Dulles: — Majd én megmutatom, hogy ki az erősebb! (Neues Deutschland) A vietnami nép követeli a gyar­mati rendszer és a fajelmélet teljes felszámolását egész Ázsiában és Afrikában, valamint az egész vilá­gon és ragaszkodik ahhoz, hogy az összes idegen katonaságot végleg vonják ki Ázsiából és Afrikából. Határozottan állást foglal az ázsiai és afrikai országok belügyeibe való köz­vetlen és közvetett külső beavatkozas ellen. A Vietnami Demokratikus Köztársa­ság kormánya teljes egészében be akarja tartani a genfi egyezmény ha­tározatait, beleértve az általános vá­lasztásokat is. Ami Franciaországot illeti, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság kor­mánya hajlandó vele felvenni a diplo­máciai és kulturális kapcsolatokat a Vietnami Demokratikus Köztársaság szuverenitásának tiszteletbentartása alapján. Azonban közvetlenül az indokínai béke megkötése után az agresszív imperialisták, akik folytatni akarták az indokínai háborút, sőt annak kiszélesí­tésére törekedtek, a genfi egyezmény ellen irányuló katonai tömböt akartak szervezni, amelyben Dél-Vietnam, Kambodzsa és Laosz vettek volna részt. Minden erejükkel azon fáradoz­tak, hogy fokozzák Dél-Vietnam bel­ügyeibe való beavatkozásukat, új kato­nai támaszpontokat létesítsenek ott, A francia külügyminiszter Londonban tárgyal Antoine Pinay francia külügyminisz­ter egynapi látogatásra Londonba re­pült. A Reuter hírügynökség jelenté­se szerint tárgyalni fog Mac Millan angol külügyminiszterrel, valamint Eden miniszte..elnökkel. Pinay a londoni repülőtérre való megérkezése után kijelentette, hogy az angol külügyminiszterrel meg akar­ja tárgyalni mind az európai, mind az egész világot érdeklő problémákat. Főképp a Szovjetunióval való tárgya­lásokról, a párizsi egyezmények meg­valósításáról és az indokínai kérdés távlatairól van szó. A „Scotsman" című lap közli, hogy Pinay londoni tárgyalásai folyamán felemlíti a négyhatalmi konferenciát is. amelynek az osztrák államszer­ződés megkötését kellene megtárgyal­nia. A párizsi lapok Pinay francia kül­ügyminiszter londoni utazásával kap­csolatban azt írják, hogy az USA és Nagy-Britannia kormánykörei attól féinek, hogy az osztrák államszerző­dés kérdésének megoldása lehetet­lenné teszik Nyugat-Németország fel­feayverzésének politikáját. Ezért az USA és Nagy-Britannia azt akarják, hogy a Nyugat-Németország felfegy­verzésére irányuló terveket véglege­sen jóváhagyják, még mielőtt össze­hívnák a nagyhatalmak konferenciá­ját. Ezért ismételten nyomást gya­korolnak Franciaországra és azt kö­vetelik, hogy a lehető leggyorsabban helyezzék letétbe a párizsi egyezmé­nyek ratifikációs iratait. Geneviev Ta­bouis, az „Information" című lapban arról ír, hogy a francia kormány azt javasolta, hogy hívják össze a három nyugati hatalom szakértőinek konfe­renciáját, amely áttanulmányozza a Szovjetunióval való tárgyalások lehe­tőségét a ratifikációs iratok letétbe helyezésére való tekintet nélkül. Azonban Nagy-Britannia és az USA a konferencia összehívását függővé akarják tenni a ratifikációs iratok le­tétbe helyezésétől. A francia kormány ezzel nem ért egyet, mert mind ez ideig nem írták alá a francia Saar­vidéki gazdasági egyezményt és nem intézték el a Saar-vidéki üzemek kér­dését, amelyek Röchling német ipar­mágnás tulajdonát képezik. ségét. Woodhull és Ismail hangsúlyoz­ták, hogy a konferenciának figyelmet kell szentelni a maláji béke és füg­getlenség megteremtésének, mert ez a kérdés nemcsak Maláj és Délkelet­Ázsia népeit érinti, hanem minden ázsiai és afrikai népet, melyeknek ér­deke a béke megőrzése. Amíg Maláj meg nem szabadul a gyarmati rendszer béklyóitól, bab lesz az idegen hatalmak kezében és veszedelmet fog jelenteni szomszéd­jaira. A maláji népi akciók pártjának kép­viselői felhívták a konferenciát, hogy adjon ki közös deklarációt, amely elí­télné a gyarmati rendszert és a kon­ferencia tegye meg a szükséges lépé­seket annak érdekében, hogy a gyar­mati uralom alatt szenvedő országok függetlenekké váljanak. Woodhull és Ismail a többi között a konferencia elé terjesztették a ma­láji ' katonai akciók beszüntetésére vonatkozó terveket. Ez a terv meg­szabja, hogy 1. azonnal szüntessék be a tüzet, azonnal vonják vissza a rendkívüli állapotot kimondó tör­vényt, biztosítsák, hogy a katonai akciókban részt vett személyeket nem büntetik meg, bocsássák sza­badon azokat a politikai foglyokat, akiket a rendkívüli állapotról szóló törvény alapján ítéltek el, kezdjék meg a fegyverszüneti tárgyalást; 2. tegyék meg a szükséges lépéseket az ideiglenes kormány összeállítá­sára azon politikai pártok közremű­ködésével, amelyek a nép támogatá­sát élvezik, készítsék elő a szabad és általános választásokat, nemzetközi ellenőrzéssel, amelyeken részt ven­ne az egész felnőtt lakosság, le kell fektetni a jövőbeni kapcsolatok alap­jait Malájföld és Nagy-Britannia kö­zött azon új törvényhozó testület akaratával egyetértve, amely a vá­lasztások alapján jön létre. A Francia Általános Szakszervezet felhívása A Francia Általános Szakszervezet (CGT) a közeledő május elsejével kap­csolatban felhívást intézett a francia dolgozókhoz, amelyben a többi között a következőket mondja: Május elsején, a munkásosztály ün­nepnapján az egész világ dolgozóinak milliói fognak tüntetni a béke, a sza­badság és a jobb élet mellett. A fran­cia dolgozók hatalmas akcióegységben tömörülve nyilvánítják elszántságukat arra, hogy megdöntsék a nyomor és az új háború előkészítésének politikáját, amelynek következményeit oly súlyo­san érzik mindennapi életükben és munkájukban. ttagg Jleain emLéke él Ünnepségek V. I. Lenin születésének 85. évfordulójára MOSZKVA. Április 22-én V. I. Le­nin születésének 85. évfordulóján érték el a Szovjetunióban a Lenin­napok ünnepségei csúcspontjukat. Ez a nap a Szovjetunió összes népeinek nagy ünnepe. A szovjet lapok pénteki száma e ne­vezetes évfordulóval vezércikkekben, •terjedelmes cikkekben foglalkoznak és az első oldalon hozzák Lenin nagy arcképét. Lenin születésnapja 85. évforduló­jának előestéjén Moszkvában folytat­ták a dolgozók ünnepi gyűléseiket az üzemekben, hivatalokban, iskolákban, a munkásklubokban és a kultúrházak­ban. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága Társadalom­tudományi Akadémiájában ünnepélyes ülést tartottak. A könyvtárakban, klu­bokban és kultúrházakban V. I. Lenin életéről és munkáiról kiállításokat rendeztek. A külföldi irodalom össz­szövetségi állami képtárában megnyi­tották a Lenin külföldön kiadott mun­káit ismertető kiállítást. TIRANA. Az albán kerületi és járá­si központokban, az üzemekben és is­kolákban ünnepélyes gyűléseket tar­tanak V. I. Leninnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a világ első szocialista ál'ama inegalapítójának em­lékére. Az Albán Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága pártiskolájában ápri­lis 21-én ünnepélyes gyűlést tartot­tak és az iskolát ez alkalommal V.. I. Leninről nevezték ej. Az ünnepéiyen jelen voltak az Albán Munkáspárt és az albán kormány vezetői, valamint K. D. Levicskin, a Szovjetunió albániai nagykövete. BUDAPEST. V. I. Lenin születésének 85. évfordulója alkalmából ünnepé­lyes ülést tartottak Budapesten, ame­lyen részt vettek a párt és a kor­mány vezető funkcionáriusai. Az ülést Rákosi Mátyás, az MDP főtitkára nyi­totta meg, utána Hegedűs András a Minisztertanács elnöke beszélt. „Lenin neve elválaszthatatlanul összefügg népünk szabadságával és boldog jövőjével — mondotta Hege­dűs. elvtárs. A hazánk felszabadulása óta eltelt tíz év alatt elért sikereink­nek kútforrása a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom. Az új Magyar­ország, a mi népi demokratikus ha­zánk, Lenin Októberének szülemé­nye." NÉHÁNY SORBAN AZ ÜJ KlNA sajtóiroda jelentése szerint Josio Kobajasi, a japán kül­döttség egyik vezetője, az ázsiai or­szágok Delhiben nemrég tartott kon­ferenciáján kijelentette, hogy az ázsiai és afrikai országok bandungi konferen­ciája történelmi jelentőségű. Koba­jasi kifejezte ama reményét, hogy a konferencia megszilárdítja Ázsia és Afrika országai között a baráti kap­csolatokat és a békét. A HAIFONI körzetben a Framcia Unió erői és a Ngo Dinh Diem klikkje fokozzák bomlasztó tevékenységüket. A haifoni polgárokat arra kényszerí­tik, hogy délre költözzenek. Akik nem hajlandók, azokat erőszakkal kitele­pítik. A vietnami népi hadsereg kül­döttsége a fegyverszüneti vegyes bi­zottságban tiltakozott a Francia Unió eljárása ellen és követelte, hogy a franciák tartsák be a haifoni körzet átadására vonatkozó egyezmény hatá­rozatait. A NYUGAT-BERLINI rendőrség áp­rilis 20-án este szétkergette a pári­zsi egyezményeket elítélő berlini nép­gyűlést. AZ ÜJ KlNA hírügynökség jelenti Bandungból, hogy az indonéz Béke­védök Bizottságának gyűlése Szema­rangban felhívta az ázsiai és afrikai országok konferenciáját, hogy álljon ki az atomfegyverek betiltása mellett, az atom- és hidrogénfegyverkészle­tek megsemmisítéséért és hagyja jó­vá a békés együttélés öt alapelvét. A szamarangi konferencia felhívta az in­donéz tudósokat, hogy csatlakozzanak az atomháború előkészítése elleni harchoz. AZ USA honvédelmi minisztériu­ma jelentette, hogy Radford tenger­nagy, a vezérkari főnökök tanácsá­nak elnöke és Robertson, a távolkele­ti kérdések államittkárának helyette­se Tajvanba utazott „értekezletre." PEKING. V. I. Leninnek, a Szovjet­unió Kommunista Pártja és a világ első szocialista állama alapítójának születése 85. évfordulója alkalmából Kína Kommunista Pártjának Központi Bizottsága április 21-én Pekingben a Huajzsentan-teremben a kínai főváros párt, állami és közszervezeti kép­viselőinek jelenlétében ünnepélyes gyűlést tartott. A gyűlés elnökségé­ben helyet foglaltak Kína Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodájának tagjai: Liu Sao-csi, Csu Teh, Csen Juan, Pen Teh-huaj, Pen Csen és mások. Jelen volt P. F. Ju­din, a Szovjetunió pekingi nagyköve­te. ULAN-BATOR. A Mongol Népköz­társaság összes városaiban és tele­pülésein megünnepelték V. I. Lenin­nek, a világ dolgozói vezérének szü­letése 85. évfordulóját. E jelentős évforduló alkalmával mindenütt kiál­lításokat rendeztek V. I. Lenin éle­téről és műveiről. A felsőbb iskolák­ban előadásokat tartottak Lenin egyes müveiről. PÁRIZS. A párizsi „Mutualité"-te­remben április 21-én Vlagyimir Iljics Lenin születésének 85. évfordulója alkalmából a dolgozók ünnepi gyűlést tartottak. Jelen voltak a párizsi üze­mek dolgozói, a haladó értelmiség képviselői és a Sorbonne-egyetem hallgatói. A gyűlés elnöki emelvényén helyet foglaltak Jacques Duclos, Jea­nette Vermersch, Raymond Guyot, Waldeck Rochet, a Francia Kommu­nista Párt vezetői, Benőit Frachon, a Francia Általános Szakszervezeti Szö­vetség főtitkára és más haladó köz­életi személyiségek. Megállapodás a Kínai Népköztársaság és Indonézia között Az Üj Kína sajtóiroda jelentése sze­rint április 22-én Bandungban egyez­ményt írtak alá a Kínai Népköztársa­ság és az Indonéz Köztársaság kőzött a kettős állampolgárság kérdéséről. Az egyezmény betetőzése azoknak a tár­gyalásoknak, amelyek 1954. november 2-tŐl december 23-ig Pekingben és 1955. március 29-től április 20-ig Dzsakartában és Bandungban folytak. A Kínai Népköztársaság nevében Csou En-laj, az Államtanács elnöke és külügyminiszter, az Indonéz Köztársa­ság nevében Szunarjo külügyminiszter írták alá az egyezményt. Japán nehézségeket gördít a szovjet-japán tárgyalások elé A szovjet kormány április 4-én ja­vaslatot tett a japán kormánynak, hogy a szovjet-japán tárgyalások szín­helyére vonatkozólag vagy Tokióban, vagy Moszkvában állapodjanak meg. Szavada japán nagykövet A. A. Szobol­jevnek, a Szovjetunió ENSZ-beli kép­viselőjének átadta a japán kormány válaszát, amely a tárgyalások színhe­lyéül New Yorkot javasolja. A szovjet kormány a japán válasszal nem értett egyet és vagy Genfet, vagy Londont javasolta. Erre az ajánlatra a japán kormány még nem adott választ. Tito nyilatkozata A „Francé Presse" brüsszeli tudó­sítója írja, hogy a „Peuple" szocialis­ta párti lap április 20-i számában in­tervjut közölt, ami Tito jugoszláv el­nök és a lap igazgatója között folyt le. Tito a többi között kijelentette, hogy „a bennünket fenyegető legna­gyobb veszély a világ tömbökre való felosztása". Tito nézete szerint egye­düli eszköz, ami a békét elősegíti „a meqnyugtatás aktív politikája, amely­nek együttműködésre kell vezetnie. Az együttműködés fontos alapja csak­is a más országok belügyeibe való bárminemű beavatkozás betiltása le­het, hogy ezáltal gazdasági, szociális és kulturális együttműködést érhes­sünk el világviszonylatban." Tito jugoszláv elnök a továbbiakban rámutatott arra, hogy fontosnak tart­ja a négyhatalmi konferencia összehí­vását. Németorszáq egyesítésének prob­lémáiára vonatkozólaq a juqoszláv elnök kijelentette, hogy szükséges „le­hetővé tenni a német népnek, hogy döntsön jövőjéről." (

Next

/
Oldalképek
Tartalom