Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-23 / 96. szám, szombat

1955. április 17. ti j %m 3 támlásához híven ezentúl még határozottabban erősítjük pártunk és népünk megbonthatatlan egységét Jozef Kríž elvtárs, az SZLKP KB titkárának beszéde Lenin Április 22-én, pénteken este, Vlagyimir Iljics Lenin születése 65. évfordulója alkalmából a bratislavai Kongresszusi Palotában ünne­pi Lenin-estet tartottak, amelyen Jozef Kríž elvtárs, Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságának titkára tartott ünnepi beszé­det. Az ünnepi estről részletes jelentést lapunk holnapi számában közlünk. Tisztelt elvtársak! A mélységes szeretet és csodálat, a jövőjébe vetett szilárd bizalom, a végső győzelme iránti rendíthetetlen biztonság érzelmeivel ünnepli az egész nemzetközi munkásmozgalom és egész dolgozó népünk a Szovjetunió népével együtt Vlagyimir Iljics Lenin szüle­tésének 85. évfordulóját. V. I. Leninnek, a Szovjetunió Kom­munista Pártja és a világ első szocia­lista állama megalapítójának, az orosz­országi és a nemzetközi proletariátus lángeszű vezérének neve határtalanul drága és meghitt az egész szovjet népnek, országunk és az egész világ dolgozóinak. Ez azért van így, mert Lenin egész életét annak a gondolat­nak áldozta, hogy a kizsákmányoltak felszabaduljanak a kapitalista, elnyo­más igája alól, minden erejét ós min­den tehetségét annak a harcnak a szolgálatába állította, amelynek célja a munkásoknak és a parasztoknak a kapitalisták és földbirtokosok fölötti győzelme, a szocializmus felépítése. Lenin neve elválaszthatatlan a tu­dományos világnézet megalapítóinak, Marxnak és Engelsnek forradalmi mű­vétől és tanításától. Ez azért van így, mert Lenin tekintetbe véve az új fej­lődési feltételeket, a kapitalizmus új fejlődési fokának, az imperializmusnak viszonyait, általánosította a proleta­riátus osztályharcáriak új felismeré­seit, megvédte a marxizmus alapel­veit e tanítás ellenségeivel és kifor­gatóival vívott engesztelhetetlen harc­ban és alkotó módon tovább fejlesz­tette Marx és Engels halhatatlan ta­nítását. Lenin neve egy és minden időkre egy marad a forradalmi párttal, az új típusú párttal — a Szovjetunió Kommunista Pártjával. Ez azért van így, mert Lenin olyan forradalmi marxista pártot alapított és épített fel, amilyent azelőtt a munkásmoz­galom nem ismert. Oroszország dol­gozói e párt vezetésével és Leninnel az élükön megdöntötték a kapitalis­ták és nagybirtokosok hatalmát és győzelemre vitték saját hatalmukat — a szovjet hatalmat. A kommunisták pártja tántoríthatatlanul tovább halad­va a lenini úton, a Szovjetunió nem­zeteit elvezette a szocializmus győ­zelméhez és ma biztosan vezeti őket tovább a nagy cél — a kommunizmus felé. Lenin neve elválaszthatatlan törté­nelmünk legdicsőbb időszakától. A ka­pitalizmus végsőkig kiéleződő ellenté­teinek időszaka ez, a proletár forra­dalmak időszaka, az a korszak, amely­ben az emberiség történetének leg­nagyobb fordulata következett be, a szocialista forradalom győzelme és a szocializmus felépítése egy országban, a szovjetek országában; az a korszak, amelyben a világtörténelmi átalakulás kiszélesedett azáltal, hogy Európa és Ázsia további országaiban megdön­tötték a tőkések és a nagybirtokosok uralmát és győzelemre vitték a népi demokratikus rendet. Lenin a forradalom géniusza és stratégája volt, a néptömegek vezére, a munkásosztály és az egész dolgozó nép tanítója, új típusú vezéregyéniség, aki a maga személyében szerény és egyszerű volt, de eltéphetetlen szálak fűzték a tömegekhez. Lenin nagysága megfelel a kor nagyságának, amely­ben élt és amelyben él és győzedel­meskedik nagy müve. Lenin neve kitörülhetetlen betűkkel szerepel hazánk nemzetei és forradal­mi munkásmozgalmunk történetének legdicsőbb lapjain. Lenin tanítása, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példája és a bolsevikok dicső párt­jának, a Szovjetunió Kommunista Pártjának példamutatása megtermé­kenyítőleg hatott országunkra és harcra lelkesítette munkásosztályunk legforradalmibb részét. így került sor 1921-ben Csehszlovákia Kommunista Pártjának, mint a munkásosztály nagy tömegpártjának megalakítására. A München előtti burzsoá köztársaság idején a CSKP éles osztályharcokban új típusú lenini párttá edződött, amely képes volt előkészíteni, megszervez­ni és vezetni a forradalmi harcot. A bolsevizálás folyamata során a párt marxista-leninista közpon'j bizottságot választott, élén Klement Gottwalddal. A CSKP kitartó és céltudatos harcot vívott ezért, hogy — Klement Gott­wald szavai szerint — „a proletárok kisajátíthassák a bankokat, a gyáro­sokat és az uzsorásokat, hogy a föld­munkások és a kisparasztok kisajátít­hassák a nagybirtokosokat. Hogy ez állam elnyomott nemzetei meg dönt­hessék elnyomóik uralmát!" Amikor végül is a gyáva és számító csehszlovák burzsoázia, amely mindig nagy hangon dicsekedett hazafiságá­val, elárulta és kiszolgáltatta a német fasizmusnak Csehszlovákiát, amikor ennek következtében a megszállás terrorrendszere, a nemzeti és osztály­elnyomás rendszere egész súlyával nehezedett Csehszlovákia népire Csehszlovákia Kommunista Pártja, hí­ven Lenin tanításához folytatta har­cát és a nemzeti önállóságért, a de­mokratikus szabadságokért vívoct nemzeti harc élére állt. A kommu­nisták, akik a Szovjetunióban szer­vezték a csehszlovák katonai egysé­geket és idehaza a partizánalakula­tok szervezői voltak, a legáldozatosab­ban küzdöttek a fas'zmus ellen, a nemzeti szabadságért. Népünk nem­zeti felszabadító harca pártunk veze­tésével így az imperialistaeilenes és fasisztaellenes háború része lett, ame­lyet a világ minden szabadságszerető nemzete és haladó ereje folytatott élén a szocializmus első országával, a Szovjetunióval, amelynek múlhatat­lan érdemei vannak felszabadulásunk­ban. Csehszlovákia, hála a Szovjetunió által történt felszabadításának és a Szovjetunió támogatásának, kiszaba­dult az imperializmus jármából, men­tes maradt az imperialista interven­ciótól és népünk szabadon dönthetett sorsáról. Országunkban a népi demokrácia nem válhatott volna valóra a Szov­jetunió győzelme és támogatása nél­kül, valamint népünk forradalmi harca nélkül, amelyet Csehszlovákia Kom­munista Pártjának vezetésével folyta­tott. íme, ezért tekinti Csehszlovákia sza­bad népe, amely 1945-ben történelmé­nek új korszakát kezdte, Lenint leg­nagyobb tanítójának, ezért vallja a le­ninizmus zászlaját a maga zászlajá­nak. V. I. Lenin születésének mai 85. évfordulóján kevéssel azelőtt, hogy tizedszer emlékezünk meg Csehszlová­kiának a szovjet hadsereg által törtSnt felszabadításáról, ül össze Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa. Mindnyájan azt kívánjuk, hogy kong­resszusunk a lenini elvhűség, a h-bák és fogyatékosságok iránti engesztel­hetetlenség, a munkásosztály es a dolgozó nép iránti odaadás szellemében folytassa le tanácskozásait. Kongresszusunkon szocialista or­szágépítésünk számos fontos és bo­nyolult kérdését vitatjuk meg. Fog­lalkozunk majd azzal, hogyan teljesít­hetjük minél jobban a CSKP X. kong­resszusának határozatait, hogyan ér­hetünk el újabb győzelmeket, hogyan tehetjük hazánkat gazdaggá és boldog­gá, hogyan erősíthetjük köztársasá­gunkat, hogy megvédjük a békét. E fontos kérdésekre Lenin tanításában és műve folytatójának, Sztálinnak ta­nításában találjuk meg azt a váiaszt, amely lehetővé teszi számunkra, hogy minden helyzetben, minden körülmé­nyek között a dolgozó nép javára, a szocializmus győzelme érdekében cse­lekedjünk. Lenin ragyogó emlékét az­zal tiszteljük meg legjobban, örökét azáltal teljesítjük legméltóbban, ha az SZLKP kongresszusának egész fo­lyását és egész további munkánkat áthatja Lenin tanítása, a leninizmus iránti tántoríthatatlan hűség. Lenin tanítása ma az emberek száz­millióinak vezérfonala, az orosz nép és a világ kultúrájának felbecsülhetet­len vívmánya. E tanítás az egész világ dolgozóinak nagy nemzetközi kincse, valamennyi ország kommunista és munkáspártjának legyőzhetetlen ideo­lógiai fegyvere. Lenin eszméi eljutottak a tömegek­hez és óriási anyagi erővé váltak, amely átalakítja a világot. A leninizmus vonzóereje, győzhetet­len ereje abban áll, hogy ez a tanítás helyesen fejezi ki a társadalom anya­gi és kulturális életének szükségleteit, a dolgozó nép legfontosabb létérdekeit. A lenini eszmék meggyőző ereje ép­pen abban rejlik, hogy vaskövetkeze­tességgel válnak valóra. Lenin tanításának lényege az, hogy alkotó módon tovább fejlesztette a marxizmus, mégpedig annak filozó­fiai részét, közgazdasági elméletét, va­lamint a szocialista forradalomról és a szocialista rendszerről szóló tanítását a kapitalizmus fejlődésének és az im­perializmusba való áttérésének új vi­szonyai közepette és általánosította a proletariátus kiéleződött osztályharcá­nak további újabb tapasztalatait az imperializmus korszakában. Lenin történelmi érdeme éppen ab­ban rejlik, hogy az imperializmus vi­szonyainak elemzése alapján, a kapi­talizmus egyenetlen gazdasági és po­litikai fejlődésének általa felfedezett törvényére támaszkodva levonta és megindokolta azt a lángeszű végső kö­vetkeztetést, hogy a világimperializ­mus frontja leggyöngébb pontján át­törhető. Ebből következik annak lehe­tősége, hogy a szocializmus kezdetben egynéhány, vagy csak egy országban is győzedelmeskedhetik. Ez a következ­tetés lehetővé tette, hogy új, teljes el­méletet dolgozzon ki a szocialista for­radalomról. Ez az elmélet jelentősen gazdagította a marxizmust, forradalmi távlatokat nyitott minden ország pro­letárjai előtt és megszilárdította a pro­letár forradalom győzelmébe vetett hitüket. A forradalom lenini elmélete valamennyi ország kommunista és munkáspártja, az egész nemzetközi kommunista mozgalom programjának, stratégiájának és taktikájának alap­köve lett. A szocialista forradalomról szóló le­nini tanítás egyik alkotó része a párt­ról szóló tanítás, amely szerint a párt a proletariátus vezető szervezete, har­cának alapvető fegyvere, amely nélkül nem harcolható ki a proletariátus dik­tatúrája, nem építhető fel a szocializ­mus és a kommunizmus. Lenin gazdag tanítását kiegészítik a proletariátus diktatúrájáról és formá­járól, illetve további formáiról, a szo­cializmus építésének kérdéseiről tüze­tesen és mélyrehatóan kidolgozott té­telei. A leninizmus eszméinek diadala a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely példát mutatott abban, milyen stratégiát, taktikát kövessen a prole­tariátus és pártja, hogyan szervezze meg erőit. A leninizmus eszméinek dicső győzelme továbbá az a tény, hogy Kína és a népi demokratikus országok a második világháború után kiszaba­dultak az imperializmus rabságából. A marxizmus-leninizmus, mint a természet és a társadalom fejlődésé­nek törvényeivel, a kizsákmányolt és elnyomott tömegek forradalmának, a szocializmus minden országban való győzelmének, a kommunista társada­lom építésének kérdéseivel foglalkozó tudomány állandóan tovább fejlődik. A marxista-leninista elmélet további fej­lődéséhez jelentősen hozzájárultak a szocialista és a kommunista társada­lom építése forradalmi gyakorlatának általános értékelése, valamint a tudo­mányos gondolkodás további eredmé­nyei, amelyeket Lenin müve folytató­jának, J. V. Sztálinnak művei tartal­maznak. A marxizmus-leninizmus to­vább fejlesztéséhez hozzájárulnak az SZKP határozatai, az SZKP és más országok kommunista pártjai vezető tényezőinek munkái, amelyek egyben a marxizmus-leninizmus gyakorlati és alkotó szellemű alkalmazásának példá­ját mutatják az adott körülményeknek megfelelően. Marx, Engels, Lenin és Sztálin hal­hatatlan eszméinek diadalmenetét nem tartóztathatja fel már semmi akadály. Lenin követőinek, valamennyi ország kommunista és munkáspártjainak so­raiban ma már kereken 25 millió em­ber tömörül. Kommunista és munkás­pártok állnak számos ország élén, ame­lyeknek lakossága 900 millió embert számlál. A kapitalista és gyarmati or­szágokban is egyre számosabb és szé­lesebb tömegek követik a kommunis­tákat. A jövő sorsa már eldőlt, a jövő Lenin követőié. • « • A leninizmus iránti hűség arra kö­telez bennünket, hogy elsajátítsuk a leninizmus tanítását, úgy sajátítsuk el, hogy — Gottwald elvtárs szavaival élve — fel tudjuk használni utainkon és válaszutainkon. Ez úgy értendő, hogy távolról sem volna elég, ha csupán azoknak az is­mereteknek, következtetéseknek és felismeréseknek summáját sajátíta­nánk el, amelyeket V. I. Lenin művei tartalmaznak, bár ez magában véve sem volna kis munka. „Ha a kommu­nizmus megismerése csupán abban állna — mondja Lenin —, hogy elsajá­títjuk mindazt, amit a kommunista iratok, könyvek és brosúrák tartalmaz­nak, úgy igen könnyen kommunista könyvmolyokat, vagy szájhősöket ne­velhetnénk és ez csupán kárunkra lenne, mivel ezek az emberek, akik megtanulnák és bemagolnák mindazt, ami a kommunista könyvekben és bro­súrákban áll, nem volnának képesek mindezt a tudást egybefogni és nem volnának képesek úgy cselekedni, ahogy azt a kommunizmus valóban megköve­teli." (V. I. Lenin művei. 31. kötet, 250. oldal.) Lenin műveinek, a marxizmus-leni­nizmusnak lexikális ismerete magában véve nem volna elegendő és tulajdon­képpen semmi haszna sem lenne, ha nem kapcsolnánk össze a munkával, a gyakorlati élet mindennapos harcai­val. Lenin és általában a marxista-leni­nista klasszikusok tételeinek egybekap­csolása a gyakorlati munkával azt je­lenti, hogy megteremtjük e tételek alkotó értelmezésének és alkalmazásá­nak lehetőségét. „A marxizmus nem halott dogma, hanem eleven útmuta­tás a cselekvésre" — hangsúlyozta is­mételten Lenin. Megbecsülte a tudo­mányos kommunizmus alapítóinak, Marxnak és Engelsnek minden szavát, minden gondolatát. Pellengérre állította azokat, akik a marxista elméletet opportunista pol­gári nézetekkel igyekeztek helyette­síteni, kíméletlenül leleplezte azokat, akik szavukban elismerték a marxiz­must, de a gyakorlatban elárulták. Mindemellett azonban Lenin nem volt a betűszerinti írott szöveg rabja. Fel tudta tárni a marxizmus mélységes ér­telmét, e tanítás igazi lényegét, fel tudta ismerni és meg tudta védeni a marxizmus legfőbb alapvető tételeit, kiinduló elveit, amelyek nélkülözhetet­lenek ahhoz, hogy helyesen értelmez­zük a végbemenő eseményeket. Végül nem szabad szem elől tévesztenünk, mondta Lenin, hogy a marxizmust egyoldalúvá, tartalmatlanná tenné, ha nem vennénk figyelembe lényeges ré­szét — a dialektikát, az ellentétekkel teljes sokoldalú történelmi fejlődésről szóló tanítást, mert ezáltal megszakí­tanánk kapcsolatát a korszak felvetette gyakorlati feladatokkal, amelyek min­den történelmi fordulattal megváltoz­hatnak. Mindebből világosan látható, milyen fontos helyet foglal el a marxizmus­ban a társadalmi jelenségek vizsgá­latának dialektikus elve, mily fontos az, hogy helyes következtetéseket tudjunk levonni és a fennálló objektív feltételeknek megfelelően állapítsuk meg a politikai feladatokat. Tévedne az, aki azt hinné, hogy ez až elv csak a nagy feladatok meg­oldásánál érvényes, olyan feladatok esetében, amelyeket a párt legfőbb szervei tűznek kí. A tapasztalat azt mutatja, hogyha nem érvényesítjük nemcsak az elméleti tanítás, hanem a pártkitűzte egyes feladatok alkotó al­kalmazásának elvét is, úgy nem old­hatjuk meg kielégítően a legjelenték­telenebbnek tűnő feladatat sem. * * » Lenin tanításában igen fontos he­lyet foglal el a proletariátus forradal­mi pártjáról — a kommunista pártról szóló tanítás. Mint ismeretes, Marx és Engels csupán vázlatosan dolgoz­ták ki a pártról szóló tanítást. Azt az eszméjüket, hogy a munkásmozgalmat egybekapcsolják a tudományos szocia­lizmus elméletével, Lenin fejtette ki következetesen és nagyszerű módon alkalmazta gyakorlatilag az oroszor-: szági viszonyokra. Lenin vezetésével új típusú forradalmi marxista párt alakult, amelynek feladata az volt, hogy az oroszországi proletariátust a nem­zetközi munkásmozgalom élcsapata­ként új történelmi feladatokra készít-: se elő, harcba vigye a szocialista for­radalom győzelméért az új történel­mi időszak adta feltételek közepette. Az új típusú proletárpárt megterem­tése megkövetelte, hogy kiküszöböl­jenek minden akadályt, leküzdjenek minden marxizmussal szemben ellen-: séges elméletet. Lenin a naroönyikok­kal, „legális" marxistákkal" ökonomis­tákkal és másfajta opportunistákkal vívott harcban tudományosan kidol­gozta a marxista párt ideológiai, szer-s vezeti, politikai és elméleti alapjait. A pártépítés folyamán rendkívül éle-­sen merült fel a párt szervezeti el­veinek kérdése. Ugyanazok, akik Le­ninnel ellentétben- azt az elméletet hirdették, hogy engedni kell a mun­kásmozgalom ösztönösségének, szer­vezeti kérdésekben makacsul védel­mezték a szabadosságot és a fegyel­mezetlenséget. Lenin az egységes, központilag ve­zetett párt felépítéséért harcolt, ame-: lyet vasfegyelem fog egybe. Kidol­gozta a pártélet szigorú elveit és a pártvezetés alapelveit. Ezek az elvek megkövetelik a minden párttagot egyaránt kötelező legszigorúbb fe­gyelmet, a demokratikus centralizmus érvényesítését, a kommunisták akti­vitásának mftiden eszközzel való fej­lesztését. a munkában felmerülő fo­gyatékosságok és hibák merész bí­rálatát. Az élet igazolta a pártról szóló le­nini tanítás megcáfolhatatlan igazát, Lenin pártépítési tervének forradalmi elvei győzedelmeskedtek a második internacionálé pártjainak és oroszor­szági ügynökségének reformista és op­portunista elvei fölött. Lenin pártja, amelyet három forra­dalom acélozott meg, a szocialista for­radalom győzelmének mozgósító és szervező ereje lett, a dolgozó töme­gek ügyéért küzdő harcosok hűséges, bölcs, megbízható tanítója és vezé­re. Lenin, a párt megteremtője, taní­tója és vezére a pártban azt látta, ami valóban volt és aminek lennie kell: korunk bölcsességét, becsületét és lel­kiismeretét. Az csak természetes, hogy až Ily kiváló tulajdonságokkal rendelkező proletárpárt ragyogó példát mutatott a testvér Kommunista és munkáspár­toknak, hogy a világ forradalmi moz­galmának „első rohambrigádja" lett, a nép hűséges szolgálatának, a béké­ért, a demokráciáért és a szocializ­musért folytatott harcnak példaképe. Mi, Csehszlovákia Kommunista Pártjának tagjai büszkék vagyunk ar­ra, hogy pártunk a lenini elveken épül fel, hogy a párt alapszabályzata — pártunk belső törvénye és gyakorla­ti mimikájának útmutatója — Lenin és Sztálin győztes pártjának gazdag ta­pasztalataira és ragyogó példamuta­tására támaszkodik. Szeretett pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja va­lóban országunk dolgozó népének ta­nítója, vezére, ihletője és boldogsá­gának őre lett. Pártunk ereje elsősor­ban abban van, hogy törhetetlen hű­séggel viseltetik a leninizmus zászlaja iránt és az egész nép határtalan bi­zalmát élvezi. Ezért legszentebb kö­telességük, hogy továbbfejlesszük és szilárdítsuk pártunk erejét. Ezt akkor érjük el, ha Lenin taní­tásához híven ezentúl még határo­zottabban erősítjük pártunk és né­pünk megbonthatatlan egységét. Ez megköveteli, hogy tanítsuk a töme­geket és tanuljunk a tömegektől, álta­lánosítsuk a néptömegek gazdag ta­pasztalatait, mozgósítsuk forradalmi kezdeményezésüket és aktivitásukat az új élet építésében, gondosan és szeretettel ápoljunk minden új, ha­ladó jelenséget, amely népünkben szü­letik, s céltudatosan úgy irányítsuk népünk erejét, hogy biztosítsa hazánk

Next

/
Oldalképek
Tartalom