Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-22 / 95. szám, péntek

1955. április 21. UI S Zö 7 Az ázsiai és afrikai országok bandungi konferenciája Az ázsiai és afrikai országok ban­dungi konferenciája április 19-én ál­talános vitával folytatódott. Az abesz­szin küldött az ázsiai és afrikai gyar­mati rendszer teljes felszámolása mellett szólott. Takasaki japán küldött beszédében a konferencián jelenlevő országok közötti gazdasági együttműködés fo­kozására hívta fel a ügyeimet. A ja­pán küldött a továbbiakban kijelen­tette, hogy Japán visszautasítja a háborút, és elítéli azt mint a nemzet­közi ellentétek megoldásának mód­szerét. Jordánia képviselője kijelentette, hogy az ázsiai és afrikai nemzetek teljes szabadságot akarnak és füg­getlenséget a nyugati imperializmustól ti gyarmatosítóktól. Libéria képviselője a konferenciát a világ e két nagy földrésze állami felébredése új kor­szaka kezdetének minősítette. Nepál küldötte az ázsiai és afrikai orszá­gok közötti együttműködés bővítése mellett foglalt állást. Pakisztán képviselője, melynek kor­mánya mint ismeretes, katonai egyez­ményt kötött az Egyesült Államokkal, azt állította, hogy kormánya „elítéii a háborút, mint a nemzetközi ellen­tétek megoldásának eszközét." Törek­vésében, hogy a konferencia hang­nemét megőrizze, arról beszélt, hogy véglegesen ki kell irtani a gyarmati rendszert. Amellett megkísérelte, ha­bár nagyon óvatosan, hogy árnyékot vessen a Szovjetunió külpolitikájára. Romulo, a Fülöp-szigetek képvise­ltje, aki a koriferenciára egyenesen az USA-ból jött, fellengzős beszédet tartott, amelynek egész jelentősége abban állt, hogy meggyőzze a küldöt­Otto Grotewohl beszéde A munkatörvény kihirdetésének ötö­dik évfordulóján, április 19-én a Né­met Demokratikus Köztársaságban a Bergmann-Borsig berlini villamosmű­vekben ünnepélyes ülést tartottak, melyen részt vett Ottó Grotewohl, az NDK miniszterelnöke is. Ottó Grote­wohl beszédet mondott, amelyben rá­mutatott a munkatörvény jelentősé­gére és azokra a sikerekre, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaságban a munkatörvény életbeléptetése óta el­értek. „Csakis olyan államban, ahol 1945-óta a Szovjetunió támogatásával nagy társadalmi változások valósultak meg, lehetett törvénybe iktatni a pi­henésre, a művelődésre való jogot, a nők egyenjogúságát és a dolgozók de­mokratikus együttműködését az állami és gazdasági életben, — hangsúlyozta Ottó Grotewohl. teket arról, hogy a konferencián mé­giscsak az ázsiai országok egyikét, n..-m pedig az Egyesült Államokat kép­viseli. Romulo részletes mérlegelés­be bocsátkozott „az egyik fél dikta­túrájának veszedelméről", valamint „a rendőri ellenőrzésről" stb., nyilván­valóan azzal a szándékkal, hogy a konferencia figyelmét elterelje a gyar­mati elnyomás, kizsákmányolás és a békeharc égető kérdéseiről. A TASZSZ sajtóügynökség jelenté­se szerint április 20-án Ázsia és Af­rika országainak bandungi konferen­ciáján zárt ülést tartott a gazdasági bizottság, a kulturális együttműködés búottsága és a küldöttség vezetőiből alakult politikai bizottság. Az Üj Kína sajtóiroda közleményt adott ki a politikai bizottság ülése után. A 29 részvevő állam küldöttsé­gének vezetői az emberi jogok kér­dését és a palesztinjai kérdést vitat­ták meg. A bizottság előadójának van Vajthajakon herceget, thaiföldi külügyminisztert választották meg. A kiadott közlemény szerint a kul­turális bizottság megtárgyalta azokat az okmányokat, amelyeket India, In­drnézia, Japán és Pakisztán küldött­ségei terjesztettek elő. A küldöttek­beszédeikben lelkesen támogatták a kulturális együttműködésre vonatko­zó javaslatot.Egy 12 tagú albizottság megalakítását határozták el, amely a kulturális együttműködés problémáit tárgyalja meg. Az albizottság tagjai. India, Indonézia, Japán. Pakisztán. Irak, Egyiptom, a Kínai Népköztársa­ság, Fülöp-szigetek, Szudán, Dél-Viet­nam, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság és Libéria képviselői. Amerikai mesterkedések a bandungi konferencia bomlasztására A „Zsenminzsibao" című kínai lap április 20-i számában közölte Hu Csin cikkét az amerikai agresszív tömb­nek a bandungi konferencia ellen irá­nyuló támadásának két irányáról. Az amerikaiak egyrészt kísérletet tesz­nek, hogy a konferencia részvevői kö­zött az ellentétek és ellenségeskedés magvát hintsék el, másrészt a rész­vevők némelyikét meg akarják vesz­tegetni, hogy az-amerikaiak agresz­szív politikáját szolgálja — mondja a cikk, majd a többi között így foly­tatja : Az indiai repülőgép elleni támadás, valamint a kínai küldöttség, a kínai és külföldi újságírók meggyilkolása csak egy része az amerikaiak ama tervének, amellyel az ázsiai—afrikai országok konferenciáját szabotálják. A világ közvéleménye megfigyel­hette, hogy a szabotázs céljainak egyike az volt, hogy a Kína és In­dia között ellentéteket szítsanak. Ugyanezt a tervet követték az ame­rikaiak Bandungban is. Az amerikai tudósítók még a konferencia megkez­dése előtt széltében-hosszában a Kí­na és India közötti ellentétekről* ír­tak és' költött' történeteket közöltek" erről. Még azt is' megjósolták, hogy a konferencia nem "vezet eredmény­re. Minden erejükkel a békés együtt­élés öt elvét becsmérelték és azt ál­lították, hogy ezen elvek támogatása Kína ázsiai „vezető szerepének" el­ismerését jelentené. Az Egyesült Államok egyúttal az ázsiai—afrikai országokat gazdasági „támogatással" igyekeznek megvesz­tegetni. A bandungi konferencia elő­estéjén Washingtonból az a hír kelt szárnyra, hogy az Egyesült Államok a külföldi „segítség" egységes ellen­őrzését akarja megszervezni. E szer­vezetben a washingtoni hírek szerint nemcsak az Egyesült Államok és az európai országok, de az ázsiai orszá­gok is részt vennének. Azt is rebes­gették, hogy az Egyesült Államok nagy összegeket áldoznak „az ázsiai országok fellendítési alapjára". Az amerikai agresszív tömb azt kíván­ja, hogy a bandungi konferencia rész­vevői elhigyjék, hogy gazdasági fel­lendülésük alapja nem saját törekvé­sükben rejlik, hanem az amerikai tő­ke „támogatásában". Az ázsiai-afrikai országok konfe­renciájának célja, nem az ellentétek szítása, hanem eme országok kö­zös problémáinak megtárgyalása, hogy ezáltal a kölcsönös megértés alap­ján együttműködhessenek. A konfe­rencián részvevő országok közül egye­sek nemrég még a gyarmati rend­szer igája alatt nyögtek és egyes or­szágok még ma sem szabadultak fel a gyarmati uralom alól. Mindannyiu­kat pusztította, vagy fenyegette a háború. Mindannyiuknak közös érde­kük a béke, a függetlenség és a sza­badság védelmé. Feltételezhető ezért, hogy a kon­ferenciára jó szándékkal jöttek el és arra törekednek, hogy ez sikerrel végződjék. Az ázsiai és afrikai or­szágok érdekei most az egységben és a békés együttműködésben rejlenek. Ez az ázsiai és afrikai országok kö­zös óhaja és a bandungi konferencia célja. Mindez a konferencián részvevő országok felelősségteljes ügye, hogy e cél megvalósítására törekedjék. Szlovákia V. I. Lenin-napját ünnepli Békés, boldog jövőt szán a Szovjetunió Ausztriának KüiföSdi sajtóvisszhangok a szovjet jegyzékre BÉCS Az összes lapok nagy fi­gyelmet szentelnek a szovjet kormány azon jegyzékének, melyet az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kor­mányaihoz intézett a négyhatalmi kon­ferencia összehívására vonatkozólag Ausztria részvételével. Az összes osztrák napilapok vastag ­betűs címmel az első oldalon közlik a szovjet jegyzék teljes szövegét. A „Die Presse":,A szovjet kormány ja­vaslata a nyugati hatalmakhoz. A Kreml lehetségesnek tartja az állam­szerződés gyors megkötését. A „Neues österreich": Szovjet felhívás a nyu­gati hatalmakhoz. „Das kleine Volks­°itt": Moszkva gyorsan meg akarja • > tni az államszerződést. A „Wiener Zeitung: „Moszkva új lépése az oszt­rák kérdésben — cjmmel ismerteti a szovjet jegyzéket. A „Das Kleine Volksblatt" vezér­cikkében ír arról, hogy a Szovjetunió jegyzéke megfelel mind az osztrák kormány álláspontjának az osztrák államszerződés kérdésé­ben, mind a nyugati hatalmak kí­vánságainak. Az „Österreichische Volksstimme" vezércikkében így ír: „Svájc példája, amelynek semleges­ségét már 140 év óta sikeresen biz­tosítják a világ más országai, arról tanúskodik, hogy az ilyen kezesség nem papírfoszlány és hasonló semle­gességi egyezmény elérhető más or­szágok, például Ausztria esetében is... Megnyílnak előttünk a békés élet le­hetőségei, amelyben messze kerülünk a háború szenvedéseitől. A békés, boldog jövő ezen lehető­ségét a Szovjetunió adja nekünk. Az egyetértés Ausztria semlegessé­gével most a nyugati hatalmaktól függ." PÁRIZS A szovjet kormánynak az USA, Nagy-Britannia és Francia­ország kormányaihoz intézett jegyzé­ke a négyhatalmi konferencia össze­hívásáról Ausztria részvételével külö­nös érdeklődést keltett a francia fő­város sajtójában. A francia lapok hangsúlyozzák, hogy a szovjet kormány a konferencia gyors összehívását javasolja, hogy az oszt­rák államszerződést aláírhassák huza­vona nélkül. „Moszkva követeli a négyhatalom miniszterei konferenciájának azon­nali összehívását, amely aláírná az osztrák államszerződést", hangsúlyozza a „Figaro". A „Combat" rámutat arra, hogy a Szovjetuniótól eltérően a nyugati ha­talmaknak nincs szándékukban siet­tetni az osztrák államszerződés kér­désének megoldását. A valóságban a Szovjetunió arra tö­rekszik, hogy gyorsan megoldja az osztrák problémát, míg a nyugati hatalmak nyilvánvalóan készségesen megelégednének azzal, hogy a prob­lémát gyorsan áttanulmányozzák. Az „Aurore" című lap kijelenti, hogy az osztrák kérdés végleges meg­oldásának távlata a szovjet diplomá­cia sikerét jelenti, amely így meg­előzte a nyugati hatalmakat. Az „Au­rore" a nyugati hatalmaknak az oszt­rák kérdésben elszenvedett fél vere­ségéért a felelősséget az USA állami departementjére* és közvetlen Dul­lesre hárítja, mert a lap nézete sze­rint gyakran hibát követtek el, mert „rosszul tájékozódtak az európái hely­zetről". A lap a továbbiakban felhívja a francia és az angol diplomáciát, hogy még a négyhatalmi konferencia előtt lépjenek kölcsönös érintkezésbe, egységes taktikát dolgozzanak ki és követeljék, hogy engedjék át nekik a diplomáciai kezdeményezést azokban a részekben, amelyek az európai kér­déseket érintik. A .„Franc Tireur" kifejezi azt a nézetét, hogy a nyugati hatalmak kormányai most nagyon nehezen utasíthatják vissza az osztrák kérdés végleges megol­dását célzó konferencia összehívá­sát, még abban az esetben is, hogy­ha nem lesznek ínyükre azok a fel­tételek, amelyeket Ausztria elfogad. RÓMA Az összes olasz lapok kö­zölték a szovjet kormánynak az USA, Nagy-Britannia, Franciaország kormá­nyához intézett jegyzékét. „A szovjet kormány jóindulatának újabb tanújelét adta, mikor kezde­ményezőként lépett föl a négyha­talmi konferencia összehívásának kérdésében" írja az „Avanti" című lap. — Nagy megelégedéssel fogadták az osztrák fővárosban a szovjet jegyzéket és kü­lön örömükre szolgál az osztrákoknak az, hogy a konferencia megtartására Bécset jelölték ki. Szlovákia dolgozó népe pénteken, április 22-én a dolgozók nagy vezére és a Szovjet szocialista állam megal­kotója, Vlagyimir Iljics Lenin 85. szü­letésnapián ünnepli V. I. Lenin-napját. E napon Szlovákia kerületi és járási városaiban ünnepi emlékesteket ren­deznek, amelyeken polgáraink megem­lékeznek a kommunista párt és a szovjet állam bölcs vezérének és feled­hetetlen megalkotójának életéről és művéről. Szlovákia üzemeiben, hivatalaiban, iskoláiban előadásokat, vitaesteket rendeznek, amelyek megvilágítják V. I. Lenin alkotó tevékenységét. r Uj csehszlovák—szovjet kereskedelmi szerződés A csehszlovák-szovjet kereskedel­mi tárgyalások eredményeként április 20-án Prágában aláírták az 19:J5-ÖS évre a Szovjetunió és Csehszlovákia között kölcsönös árucseréről szóló jegyzökönyvet. A jegyzőkönyv szerint a Szovjet­unió Csehszlovákiának — mint az el­múlt években is — gabonát, gyapjút, gyapotot, színes fémeket, vas- és mangánércet, műtrágyát, mezőgazda­sági gépeket, traktorokat, ipari be­rendezést, valamint a csehszlovák nép­gazdaság számára szükséges más árut szállít. psehszäovákia a Szovjetuniónak Diesel-villanymotoros személyszállító hajókat, vontatókat, kotrógépeket, megmunkáló gépeket, hengerlő, fém­megmunkáló és préselő berendezése­ket, kompresszorokat szivattyúkat, vegyi, élelmiszer- és könnyűipari be­rendezéseket, nyersolaj-csöveket, cuk­rot és más árukat fog szállítani. A jegyzökönyvet a Szovjetunió részéről A. P. Morozov, a Szovjetunió csehszlovákiai kereskedelmi képvise­letének vezetője, a Csehszlovák Köz­társaság részéről Richard Dvoŕák kül­kereskedelmi miniszter írta alá. ti I & K SZERDÁN, április 20-án Lengyel­országba utazott a csehszlovák orvosi küldöttség a varsói XV. dermatológiai kongresszusra, amely április 21—23­án lesz. A küldöttséget dr. Ján Kono­py docens vezeti. BRATISLAVÁBAN a Szlovák Filhar­mónia hangversenytermében szerdán, április 20-án fellépett Leonard Cassini " híres angol zongoraművész. Előadott Domenic Scarlatti, Dimitrij Kabalev­szkij, Ludvig van Beethoven, Johannes Brahms, Fréderic Chopin és Aram Hacsaturjan műveiből. ÁPRILIS 20-ÄN a Német Demokra­tikus Köztársaságba utazott Bohumü Šmid, a Csehszlovák Állami Film mű­vész-filmstúdiójának igazgatója. Né­metországban tartózkodása alatt a Berlin-Babelsberg-i filmszínészeti fő­iskolán előadássorozatot tart a mű­vészi film gyártásáról és szervezésé­ről. AZ I. ORSZÁGOS SPARTAKIÁD részvevői számára a Centropen nem­zeti vállalat 50 000 „I. Országos Spar­takiád" felírású töltőtollat készít. PAVOL ORSZÁGH HVIEZDOSLAV­EST. A Szlovák Szépirodalmi Könyv­kiadó klubhelyiségében szerdán, április 20-án irodalmi estet rendeztek Pavol Országh Hviezdoslav szlovák klasz­szikus költő müveinek ismertetésére. Az előadást Andrej Plávka, a Szlovák Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója tartotta, majd utána kultúrműsor kö­vetkezett. IDŐJÁRÁS Változó felhőzet, helyenként, főleg ti hegyvidékeken futózáporok. Legna­gyobb délutáni hőmérséklet Délnyu­gat-Szlovákia területén 8—12 fok, másutt 5—8 fok. Mérsékelt, időnként erősödő északnyugati szél. £rős akaralíi emb er Felső Imre Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának küldötte hosz­szú évekig az apátfalusi gyárban mint zsákhordó, raktári munkás dolgozott. Csak a felszabadulás után ismerte meg a jobb életet, amikor már nem kellett attól rettegnie, hogy kenyér nélkül maradhat. Belépett a pártba. Munkatársai megbecsülték nyíltsága, őszintesége miatt és ő is megszerette őket. Mindenben az igazságot kereste. Amikor az üzemben megindult a ver­senymozgalom, az elsők között szer­vezte azt. Tanult és fejlődött. Csak­hamar fontos megbízatást kapott. Előbb az üzemi pártszervezet, majd a járási pártbizottság elnöke lett. 1952-ben hazánk legtávolabbi ré­szében is ismertté váltak az apátfa­lusi textilesek. Az ő kezdeményezé­sükre indult meg a forgalmi eszkö­zök meggyorsításának országos moz­galma, amiért a Köztársasági renddel tüntették ki az üzemet. Ennek a moz­galomnak az üzemben való megszer­vezésében és a politikai segítség biz­tosításában tevékeny részt vett Felső Imre is, mint az üzemi pártszervezet elnöke. Még az év decemberében vá­ratlan megtiszteltetés és kitüntetés érte Felső Imrét. Kinevezték az üzem igazgatójává. Nehéz helyzete volt. A munkafegye­lem laza volt, a káderelosztás sem volt a legjobb, egyesek pedig liberá­lis politikát folytattak. Míhéz kezd­jen? Nem volt szakember, de a gaz­dasági ügyekben már jártas volt, mint pártfunkcionárius ismerkedett meg velük. Először is helyes káder­politikára törekedett, a vezető helyek­re megbízható, jó szakembereket he­lyezett. Mint igazgató szigorúan ra­gaszkodott az egyéni felelősség elvé­hez, de mindenben saját maga igye­kezett dönteni. Ez hiba volt. Ezt egy kissé ifjú korában kialakult makacs természete is okozta, az az elve, hogy „nem akarok senkire sem támaszkod­ni". Az élet körülményei tették ilyen­né. Sokszor nyers volt. Sok ember szemében „népszerűtlen" dolgokat kellett végrehajtania — sor került a munkafegyelem, a normák szilárdí­tására — ezt megkívánta az üzem, a köz és maguknak a dolgozóknak az érdeke is. Rendet kellett teremtenie az üzemben. És az kezdett is kiala­kulni. Nem volt addig nyugta, amíg el nem érte kitűzött célját. A jó ered­mények elérése érdekében állandóan csak bírált, de igazságosan. Szerette a nyíltságot, az egyenességet. Többen a szemére vetették, hogy diktátoroskodik. Hogy ő? Hiszen min­denben az üzem érdekeit nézi. De a modorában volt hiba. Szó volt erről a pártgyűléseken és a kommunisták aktíváin is. Felső Imre igazi kommu­nistává érésének döntő pillanatához érkezett. Belátta, igazuk van az elv­társaknak. Azóta még a legapróbb ügyekben is kikéri munkatársainak véleményét. Elmondja nekik a maga szándékát, meghallgatja őket, és ha úgy látja, hogy helyes a véleményük, elfogadja. És a széleskörű kollektív munka győzedelmeskedett. Az apát­falusi Poľana az ország legjobb üze­mei közé tartozik. Tavaly ' egymás után háromszor nyerte el a Köny­nyűiparügyi Minisztérium vörös zász­laját. Az apátfalusi textilesek büszkék igazgatójukra. Öröm hallani, amikor azt mondják róla: — Már nem csak bírál, dq a jó munkáért jól esik hallani dicsérő szavát is. Megtanított bennünket a rendre. Erős akaratú, kommunista. Petröoi Bálint

Next

/
Oldalképek
Tartalom