Uj Szó, 1955. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1955-04-20 / 93. szám, szerda

1955. április 20. m sm 5 Valóra váltott felajánlásokkal köszöntik Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusát • • • H . a az ember belép az érsekúj­vári Elektrosvit kapuján, a legelső, ami szemébe tűnik, a rend, a tisztaság. Szinte úgy érezzük, hogy egy parkba érkeztünk. A fűvel bevetett sávok kö­zepén fiatal fák rügyeznek. Csak a füstölgő kémény figyelmeztet arra, hogy gyár területén járunk. Amikor beléptem a második üzem­részleg ajtaján, ahol lámpavédőkosa­rakat, „Manet" hűtőszekrényeket és egyéb villanylámpákhoz szükséges al­katrészeket készítenek, arra számítot­tam, hogy rendületlenül, össze-vissza dobált pléhek és drótok között kell majd elbotorkálnom. Kellemesen csa­lódtam. A végtelennek tűnő csarnok hosszában tiszta, szabad út húzódik. Kísérőm, Szahaj János elvtárs, az össz­üzemi pártbizottság elnöke, valószínű­leg észreverte meglepődésemet, mert anélkül, hogy kérdeztem volna, azt mondta: „A szigorú renddel és tiszta­sággal a dolgozók egészségét védel­mezzük. Ez biztosítja a terv akadály nélküli teljesítését és jelentősen elő­segíti a takarékossági mozgalmat is." Beszélgetésünk közben minden el­csendesült körülöttünk. Tíz óra. A gé­peket leállították, a munkások szalon­nával, vajaskenyérrel, hússal, gyü­mölcsei kezükben csoportokban gyü­lekezni kezdtek. Az egyik gyülekező­helyen Kiss József technológus vezette a sajtótízpercet. Van miről beszélget­niük, hiszen felszabadulásunk 10. év­fordulója tiszteletére tett felajánlá­saik teljesítésében derekasan helytáll­tak. Nézzük csak meg közelebbről, mire tanítanak az eredményesen dol­gozó második üzemrészleg tapasztala­tai. Füle János elvtárs, a pártbizottság elnöke büszkén újságolja: Az első ne­gyedévi tervet 103 százalékra teljesí­tettük. A munka jó megszervezésével megszilárdítottuk a teljesítményi nor­mát. Ezzel üzemrészlegünk 61188 ko­ronával csökkentette az önköltséget. Továbbá a lemez-, drót- és a segéd­anyagok célszerű felhasználásával 108.000 koronát takarítottunk meg. Bi­zony tekintélyes számok ezek — feje­zi be Füle elvtárs. A sikerek egyik legfontosabb mozgatója a verseny. A munkaver­seny lendítője pedig mindenekelőtt a kommunisták példamutatása volt. Alig akadt köztük. aki ne tejlesítette volna felajánlását. S a kommunisták nyomában ott haladtak az üzemrészleg összes dolgozói. Természetesen a kom­munisták helytállása, példamutatása Teljesítették ígéretüket maga is komoly nevelő- és szervező­munka eredménye. Sok kiváló dolgozó, szakmájának mestere mérte össze tu­dását, képességét, közöttük Tvrdoň István elvtárs, a nikkelező csiszolója, aki szorgalmasan tanulmányozza a szovjet tapasztalatokat és szép ered­ményeket ért el Lidia Korabelnyikova módszerével az anyagok komplex meg­takarításáért folyó szocialista munka­versenyben. Kollektívája kitűnő minő­ség mellett átlagban 200 százalékig teljesíti munkatervét. Hasonlóan Bi­hari Gyula forrasztó, aki sok egyszerű, ügyes fogással és új munkamódszer bevezetésével jelentősen hozzájárult munkatársaival együtt a „Manet" hű­tőszekrény árának 144 koronával való csökkentéséhez az első negyedévben és 847 koronával, vagyis 41 százalék­kal egy év alatt. Vagy Keszeg Rózsi, aki menetvágógépen dolgozik, Karaba Imre vasesztergályos és mások, akik a munkaverseny értékelése alapján az üzem legjobb munkásai között találha­tók az év első negyedében. Nem véletlen, hogy a II. üzemrészle­gen nincs olyan munkás, aki ne akarna többet tudni és fokozatosan többet és olcsóbban termelni. Az üzemrészlegen mind gyakoribb, hogy a pártbizottság számon kéri a pártcsoportbizalmiakat, munkájukat segíti és ellenőrzi, időn­ként meghallgatja a csoport népneve­lőit a felvilágosító-munka közben, hogy világosan, érthetően magyarázzák-e a dolgokat. Utána aztán a pártcsoport a pártbizalmi vezetésével megbeszéli a népnevelő munkamódszereit. Tóth Já­nos elvtárs pártcsoportja pl. keményen megbírálta azokat a népnevelőket, akik nem teljesítették pártmegbizatásukat, vagy akik a dolgozók kérdéseire nem adtak világos, kielégítő választ. De megmagyarázták azt is, hogyan kell jobb munkát végezni. Itt aztán meg­mutatkozott a kollektíva ellenőrző­nevelő ereje. A pártszervezet munkája azért eredményes, mert a feladatokat nemcsak néhány munkával túlterhelt párttag végzi, hanem a munkát ará­nyosan elosztják, senkit sem terhelnek meg feleslegesen és minden párttag­nak és tagjelöltnek képességeinek megfelelő pártmegbizatást adnak. Füle elvtárs alapszervezetében nagy gondot fordítanak a dolgozók véleményére, kívánságaira. A sok jó javaslat a mun­ka megszervezése terén arról tanúsko­dik, hogy a munkások a párt ügyét magukénak érzik és bátran bírálják azokat, akik azt nem valósítják meg elég harcosan, következetesen. Nagy eredmény az, hogy a forrasztok, nik­kelezők és a többi munkacsoportok maguk kérik normájuk megszilárdítá­sát, és elítélik az anyagtékoziást. A nevelőmunka tehát nem volt hiábavaló. Megértették a dolgozók, hogy a ftiun­katermelékenység fokozása, az ön­költség csökkentése teremti meg az alapot a fogyasztási cikkek árainak további leszállítására, ami egyik fontos eszköze az életszínvonal emelésének. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy a többi üzemrészlegeken a párt­szervezetek bizottságai még nem fog­lalkoznak megfelelően a pártcsoportok munkájával és a népnevelők tervszerű irányításával. A III. üzemrészlegben bizony nagyon érezhetők ezek a hiá­nyok. Nem a terv teljesítésében, mert a tervet teljesítik, hanem az önköltség csökkentésében. Nyilvánvaló, hogy a munkatermelékenység fokozásának el­választhatatlan része a gazdaságosság. A munkás akkor járul hozzá a munka termelékenységének növeléséhez, ha takarékosan bánik az élő és holt mun­kával és takarékoskodik a munkaidő­vel. Ha az egy termékegységre fordí­tott munkaidőt a gépek jobb kihaszná­lásával és a munka jobb megszervezé­sével lerövidítik, de ugyanakkor pazar­lóan bánnak a termékegység előállítá­sához szükséges gépekkel, szerszámok­kal és anyagokkal, nem mondhatjuk, hogy növekedett a munkatermelékeny­ség. A termékegységben rejlő összes munka mennyiségének csökkenése te­hát feltétele a munkatermelékenység valóságos emelkedésének. A szóban forgó üzemrészlegen a helytelen mun­kanorma és anyagnorma fékezi a mun­katermelékenység növekedését. Sajnos, a pártszervezet bizottsága •-keheset; -az üzemi tanács pedig még kevesebbet foglalkozott e fontos kérdés megoldá­sával. Ezzel magyarázható, hogy mikor az elvtársak felvetették a problémát, akadtak olyanok, mint Tonka, Kliszky és Kosztolányi elvtársak, akik ahelyett, hogy a normarendezés élére álltak vol­na, maguk is ingadoztak. Nem csoda, mert a pártcsoportokat megszervez­ték ugyan, de a tagsági díjak besze­désén kívül semmivel sem foglalkoznak. A pártoktatáson való részvétel is jobb lehetne. Kevés pártonkívülit nyertek meg az oktatáson való részvételre. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a mun­katermelékenység egy helyen topog. Márpedig aki jólétet akar, szükséges, hogy érzéke .legyen az új iránt. Az összüzemi pártbizottság be­számolója a kommunisták aktíváján részletesen foglalkozott a terv telje­sítése terén elért szép eredményekkel az első negyedévben. Kiemelte a jó politikai munkát végző alapszervezete­ket, rámutatott a pártmunka hiányos­ságainak okaira a III. alapszervezetben és bírálta az üzemi tanácsban dolgozó kommunisták munkáját. Az aktíva sok lelkes hozzászólója, a részvevők nagy érdeklődése azt bizonyítja, hogy a gyár kommunistái szíVükön viselik üzemük sorsát és most, a hibák fel­színre hozása után újult erö\|el indul­nak harcba az önköltség csökkenté­séért, a minőség és a munkatermelé­kenység növeléséért, hogy a legnagyobb kitüntetés, a kormány vörös zászlaja továbbra is birtokukban maradjon. Erdősi Ede Borsa község a felszabadulás 10. évfordu­lójának tiszteletére Már csak rövid idő választ el ben­nünket hazánk felszabadulásának 10. évfordulójától. Dolgozó népünk méltón akarja ünnepelni ezt a nagy napot és értékes kötelezettségvállalásokat tesz: felszabadulásunk tiszteletére. Borsa községben egyetlen olyan dol­gozó paraszt sincs talán, aki ne tett volna felajánlást hazánk felszabadulasa 10. évfordulójának tiszteletére. Jáger Ján, Švirčič Ján és Unterma-: ýer Štefan egyénileg gazdálkodó parasz­tok elhatározták, hogy a felszabadulás tiszteletére egy-egy 120 kg-os sertést adnak be terven felül. , Szepesi Mihály elvtárs 50 brigádórát jegyzett elő a faluszépítés akcióban. Vlahy Gusztáv magángazdálkodó 300 liter tejet, Tornyai József 400 liter tejet szolgáltatnak be terven felül. (Ge) Jó munkával meg lehet szüntetni a nehézségeket A dobsinai vasércbányák dolgozói márciusi tervüket 100,9 %-ra, ne­gyedévi tervüket pedig egy nappal a határidő előtt teljesítették. E szép eredmény eléréséhez a dobsinai bá­nyászok kemény elhatározására volt szükség, amely hozzásegítette őket a nehézségek leküzdésére. Mert bizony a hónap elején úgy látszott, hogy nem tudják adott szavukat valóra váltani. Elmaradtak a terv teljesíté­sével, magas volt a műszakmulasztás, sok volt a szervezés hiányosságaiból eredő objektív nehézség. A dobsinai bányászok kötelezettsé­get vállaltak még az év elején, hogy tervüket határidő előtt fogják tel­jesíteni. A tnárcius eleji lemaradás ráébresztette a bányászokat, hogy ezt csaik akkor tudják megvalósítani, ha megszilárdítják a munkafegyelmet, elmélyítik a szocialista munka ver­senyt és jó szervezéssel megszünte­tik a nehézségeket. Ez nem volt köny­nyű feladat, de az itteni bányászok nem első esetben bizonyították már be, hogy a kitűzött . cél eléréséért következetesen tudnak harcolni. A kommunisták és a szakszervezeti bi­ZE'lmiak jó né£>nevalő munkával já-< rultakj hozzá a fegyelem meg szilére dításához és a verseny fellendítésé-: hez. A termelési értekezleteken bát­ran bírálták a hiányosságokat, fele* lősségre vonták mindazokat, akik el­hanyagolták kötelességük teljesítését és megdicsérték azokat, akik jó pél­dát mutattak a feladatok teljesíté­sében. A terv teljesítését jelentő vörös csillag hamarosan kigyulladt az üzem fölött, jelezve a bányászok szorgalmas igyekezetét. Az első negyedévi terv sikeres tel­jesítése új eredmények elérésére ser­kenti a dobsinai bányászokat. Elha­tározták, hogy tervein felül 1200 tomna vasércet bányásznak ki. Ebből 400 tonnát hazánk felszabadulásának 10. évfordulójáig. A felajánlás teljesíté­séért folyó versenyben a versenyző bányászok eddig már több mint 240 tonnát fejtettek ki terven felül. A dsdičnai bányában Hriőko Miklós vá­jár 60 tonnával, Revúoky János cso­portja pedig 50 tonna vasérc kibányá­szásával teljesítette túl kötelezettség­vállalásait. K. L. iíiíeiiiiíiiiiii iüiíhihh Üzem, amelyben házakat gyártanak Itt készülnek a házfalak. A képen jól látható az előregyártott falon lévő ablak. A további megmunkálásnál a falra vakolat és ablakráma is kerül. Bratislavában a Malomligeti úton egy hangárra emlékeztető üvegezett épület áll. Tágas, világos, magas csar­nok, mellette apró melléképületek, telettük hatalmas Wolf-daru mered az égnek, mintha a gyár kéményét akar­na helyettesíteni. Itt van a „házakat gyártó gyár". Ha messziről nézzük, így folyik a gyártás: elől teherautók jönnek ka­viccsal, cementtel, acéldrótokkal; há­tul a nagy daru épületalkatrészek vá­zait szállítja a másik csarnokba, amelyből vakolattal, villany- és víz­vezeték-csövekkel ellátott kész ház­alkatrészeket visz az építkezés szín­helyére egy trailernek nevezett 40 tonnát bíró kocsi. Az építkezés helyén azután az egyes alkatrészeket öt hét alatt összeszerelik ot emfe.et magasra és — 36 lakásba bs khet költözköd­— Majd ha, kész lesz és meglátom — elhiszem. — Szélben szeretném látni azt a házat! — Ha nem dől össze, akkor beton­tól van. Betonbunkerben pedig nem akarok lakni. — Mi lesz a kőművesmesterséggel, ha ez így megy tovább? Mindenki a maga módján érzékeli azt a tényt, hogy a Priemstav építő vállalat megkezdte az előregyártott ápületalkatrészekből álló épületek ké­szítését. Az újságírónak is megvan a maga nézete: nézzük meg a tényeket — és kimegy a helyszínre. A bratislavai Szőlősi úton 13 nagy raktárépület épült fel e télen megle­pően gyorsan. A 60 méter hosszú, 18 méter széles és 9 méter magas csar­nokokat előregyártott alkatrészekből Építették a bratislavai nagykereskedel­mi vállalat számára. A Priemstav vál­lalat további ilyen épületeket a zólyo­mi Bučinában és Garamkereszten épít, Bratislavában pedig az első ötemele­tes, 36 lakásos ház építését készíti elő. Üttörő kezdeihényezés ez az épít­kezés terén! Merész gondolatot való­sítanak meg a technikai tervezők, amikor az építészet eddigi alapvető formájának gyökeres megváltozásán dolgoznak. Nézzük meg az előregyártott lakó­ház munkálatait a Malomligeti kísérleti gyárban. Nem szívesen fo­gadják a látogatót, hiszen amióta híre ment eredményeiknek, naponta átlag 30 látogatót kell végigvezetni üzemü­kön. "— Újságíró? Két évvel ezelőtt jött volna A kezdet nehézségein segíteni munkánk propagálásával — igy fogad­nak. Kučera építész mutatja meg az üzemet, ősz hajú, idősebb szakember. Szakmájában mindig az újat kereste. Ő volt az építész ott, ahol Török Pál, a neves komplex-csoport kezdeménye­zője tanulta a mesterséget. Dolgozott már kísérleti telepeken és nagy építke­zéseken. Most is a haladó építészet élén találta meg munkahelyét. A technikai kivitelezés terén Turzu­nov és Šafrán mérnökök az új mód­szer lelkes úttörői. Sikerült megolda­niuk a korszerű építészet legégetőbb problémáját — az előre gyártott al­katrészekből való házépítést. A leg­fontosabb kérdések megoldása után keresztülvitték, hogy gondolataikat és terveiket valóra váltsák. Három héttel ezelőtt Michajlov Sztálin-díjas szovjet építész, aki ugyanezen probléma meg­oldásával foglalkozott, meglátogatta a bratislavai üzemet. Nagy elismerését fejszte ki az itt elért eredmények felett. A technikai tervezőknek sikerült megoldani a könnyű és szilárd tégla­helyettesitő, szigetelő anyag kérdését is. Olyan anyagot sikerült gyártani, amely könnyebb, mint a tégla, jobban szigeteli a hőt és a hangot és olcsó is. Az előre gyártott házfalaknak elő­ször a betonvázát készítik el. Hogy szilárdabb legyen és kevesebb betont kelljen alkalmazni egy négyzetcenti­méterre, 600 tonna erővel kifeszítik a betonba kerülő acéldrótokat, ame­lyek azután többszörösére emelik a beton szilárdságát. A vázakba az előbb | említett műanyag, a keramozit kerül. Ez alkotja a falat. Itt a gyárban ké­szítik el az ablakokat, ajtókat, a vil­lany- és vízvezetékszerelést is^ Az üzemben semmi sem emlékeztet az éípítkezésre. Gépészeket, szerelő­ket, mérnököket és hegesztőket lá­tunk mindenütt. Összesen csak hat betonozó dolgozik a vázak elkészíté­sén. Megkérdezzük Hasoň Tamás mes­tert, aki kitanult kőműves, hogy tet­szik neki itteni munkája. — JEz már nem a régi kőműves munka. A betonozóknak sem kell itt az építkezésen fújó szélben dolgozni­uk. Fűtött csarnokban dolgozunk és a munka össze sem hasonlítható a kő­művesmunkává?. — Ilyen építkezésen még nem dol­goztam. Ha ugyan építkezésnek lehet nevezni ezt. De sokat tanulok itt és azt hiszem, hogy a jövőben csak ilyen módon fogják gyártani a házakat, mondja Dávid Pál betonozó. Elbúcsú­zunk Zsilák Istvántól, Riflik Kálmán­tól, akik szintén az első épületgyár­ban dolgozó építőmunkásokhoz tartoz­nak. Vezetőnktől, Kučera építésztől meg­tudjuk, hogy nemsokára — a jövő héten — megkezdik a kísérleti kétla­kásos lakóház építését. Azután nagy­ban kezdődik a gyártás. Amikor az ötemeletes ház alkatrészeinek kéthar­mada meglesz, megkezdik a bratisla­vai Kmeť téren a ház alapjainak ásá­sát. Öt hétre számítják ettől az időponttól a ház átadását a lakóknak. A kísérletek befejeződtek. A számí­tások eddig jóknak bizonyultak. Az újfajta házépítés technológiáját kidol­gozták. Kezdődik a gyártás. Az újfaj­ta építészet elindult hódító útjára. Vilcsek Géza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom