Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-17 / 65. szám, csütörtök

WJSZ0 1955. márcus 17. A JARASI PÁRTKONFERENCIÁKRÓL Több vasércet népgazdaságunknak A rozsnyói járást, Gömörnek ezt az északi részét a természet nem­csak jótermó síkságokkal, völgyekkel ajándékozta meg, hanem kiterjedt vasérc-lelőhelyekkel is. Itt van nép­gazdaságunk vasércalapjának egyik fontos pillére. A járási pártkonferen­cián a küldöttek is, a beszámoló is nagy figyelmet fordítottak a vasérc­termelésben elért eredményekre, s nem feledkeztek meg a még megmu­tatkozó fogyatékosságokról sem. Meg­tudjuk a beszámolóból, hogy több üzem, mint pl. az alsósajói és der­nöi nem teljesítették a tervüket és a' gömöri vasércbányák 9 millió ko­ronával túllépték az önköltséget. A bányákban főleg az érckitermelés te­rén előforduló fogyatékosságokért felelősek az üzemi pártszervezetek is, mert nem egy helyen elterjedt az a nézet, hogy a bányák már „kimerül­tek". Magától értetődő dolog, hogy a kapitalisták basáskodása kellemetlen következményeket hagyott maga után, és Csak természetes, hogy állandóan új lelőhelyeket kell feltárni. A kom­munisták a Szadlovszky-bányában be­bizonyították, hogy mennyire helyte­len az a „kimerülési" elmélet és a hazafias mozgalom jegyében, felszaba­dulásunk tiszteletére terven felül 1290 tonna ércet fejtenek ki. Ahol azonban hiányzik a kommunisták kezdeménye­ző munkája, ott nehezen lehet jó eredményeket várni. Nem lehet a kommunistáknak mellékes az sem, hogy a dobsinai Július-bányában a kutatási tervet csak 50—60 százalék­ra teljesítették. A vitában Subovics elvtárs, az összüzemi pártszervezet elnöke arról beszélt, hogy az elért eredmények ellenére lemaradtak a feltárási és ku­tatási munkálatokban. Szopko Ferenc, a Szadlovszky revír ­bánya mestere arról beszélt, hogy a bánya dolgozói az év eleje óta száz százalékon felül teljesítették tervüket és 1252 tonna vasércet bányásztak ki terven felül, a folyosó és akna­hajtásban pedig 69,9 méterrel többet értek el. Az alsósajói vasércbánya dolgozói nevében" Kovács András elvtárs be­szélt. Azt mondotta, hogy május l-e tiszteletére terven felül 1168 tonna vasércet fejtenek. Ezenkívül kötelezik magukat, hogy mind a három munka­szakaszon tonnánként 2 százalékkai csökkentik az önköltséget. Az alsósa­jói bánya dolgozói a konferencia napfán 92 tonna vasércet bányász­tak ki terven felül A beszámolóhoz sokan hozzászóltak, köztük Klajni János elvtárs is, a dob­sinai vasércbányák Július-revírjének dolgozója. Arról beszélt, hqgy az egyenletes tervteljesítés érdekében a jövőben több segítséget várnak az üzem vezetősége részéről. — Több anyagra, fára, fúróra és csillére lesz szükségünk, mert ezek­nek a hiánya komolyan veszélyezteti havi tervünk teljesítését — mondotta Klajni elvtárs. Bakos László elvtárs, a dernői üzemi pártszervezet elnöke hozzászólásában szintén foglalkozott az üzemi terv teljesítésével és a kon­ferencia küldötteinek bejelentette, hogy mind januárban, mind februárban 103 százalékra teljesítették havi ter­vüket. Megemlítette még felszólalá­sában, hogy az üzem vezetőségének idejében gondoskodnia kell, hogy a kitermelt vasércet átvegyék. A járási pártkonferencia a bánya­üzemek küldötteinek nagy iskolája volt. Černaj elvtárs, a járási párt­bizottság vezető titkára beszámolójá­ban, továbbá Bohdanovsky elvtárs, a kerületi pártbizottság részéről hozzá­szólásában arról beszéltek, hogy a konferencia küldötteinek t'elszplalasa tanulságul szolgált a gömöri vasérc­bányák üzemi pártszervezetének, megmutatta, hogy a járási pártkon­ferencia után a határozatok teljesíté­sére mozgósítani kell az üzem vala­mennyi dolgozóját, hogy a tervet si­keresen teljesíthessék. A konferencia foglalkozott a me­zőgazdasági kérdésekkel is. Megálla­pította, hogy a járásban e téren még komoly fogyatékosságok vannak. A múlt évben 490 hektárral kevesebb ^ántóterületet műveltek meg a ter­vezettnél. Kovács elvtárs, a rozsnyói egységes földmúvesszövetkezet elnöke önbíráló­lag beismerte, hogy szövetkezetük rosszul gazdálkodott. — Hiba volt bennünk is, — mondta — mert sok esetben elhanyagoltuk a munkákat, de hiba volt a járási párt­bizottságban is, mert kevés segítsé­get kaptunk részükről. Ezzel szem­ben a sziücei IV. típusú EFSz dol­gozói kiváló eredményeket értek el. Tej-, tojás- és húsbeadási tervüket is száz százalékra teljesítették. A szi­licei EFSz azért érte el ezt a jó eredményt, mert a falusi pártszerve­zet rendszeresen foglalkozott a szö­vetkezeti termeléssel és a szövetke­zetben dolgozó kommunisták is jó példát mutattak a szövetkezeti tagok­nak. A járási pártkonferencia tanulsága az, hogy mind az ipari, mind a mező­gazdasági szakaszon a pártszerveze­teknek sokkal tevékenyebb gazdaságii, szervező és irányító munkát kell vé­gezniük, és teljes komolysággal hoz­zálátniok a X. kongresszus határoza­tainak teljesítéséhez. . Karcagi László Alkalmazzuk a haladó módszereket a mezőgazdaságban A zselízi járási pártkonferencia első napján nehezen indult meg a vita. Kevés felszólaló akadt, aki a való­sághoz híven feltárta volna a párt­szervezetek mulasztásait, holott a já­rási pártbizottság beszámolója konk­réten rámutatott azokra a hibákra, amelyek egyes községekben gátolták a terv teljesítését. Ugyancsak kevés felszólaló akadt, aki mondanivalójá­ban híven visszatükrözte volna azo­kat az eredményeket, amelyeket a járás szövetkezetei 1954-ben elértek. Ha csak az év végi jutalék kifizetését vesszük tekintetbe, akkor kiderül, hogy a járás 38 szövetkezete közül 1953-ban mindössze 18, l'354-b9n pe­dig már 28 szövetkezet tudta bizo­nyítani év végén, hogy a helyes gaz­dálkodás útjára lépett. De a felszólalók jelszavas áradatá­ban ez a követendő példa is elsik­kadt, ami igazolja, hogy a járásban nem fordítottak kellő gondot a párt­iskolázásra, a kommunisták ideoló­giai tudásának növelésére. Ezt az is bizonyítja, hogy a járás egyes fal­vaiban a párttagok mindössze 60 szá­zalékban jelentek meg a gyűléseken. Ennek oka részben az instruktorok hiányos és felületes munkájában ke­resendő. A jelenségen pedig sürgősen változtatni kell. A járási instruktorok kiváló mun­kája megmutatkozott tavaly a be­gyűjtésnél, amikor a begyűjtési osz­tály dolgozóinak aggodalmai voltak, sikerrel jár-e a munkájuk, mert az időjárás a nyári hónapokban kedve­zőltlen volt. Ekkor mutatta meg a já­rási pártvezetőség, hogy aggodalom­ra nincsen ok. Aratás idején az instruktorok szétszéledtek a járás valamennyi falvába és a helyi párt­szervezetek segítségével, meggyőző munkájával sikerült a járásnak egy nappal a kitűzött határidő előtt tel­jesítenie gabonabeadását. Az ifjúság aktivizálásában is kimu­tatható a jó pártmunka. Damásdon pl. a CsISz külön brigádot alakított, amely versenyben volt a szövetkezet növénytermesztő csoportjával. A bri­gád több mint 10 vagon gabonát csé­pelt el, a répaszedésnél pedig 1200 órát dolgozott le. Nagysallón és több más községben is méltó módon vette ki részét az ifjúság a mezőgazdasági munkából, a kommunisták példamu­tató, meggyőző népnevelő munkája révén. Annak viszont, hogy az ipolybéli mezőgazdasági iskolából a 22 ifjú közül mindössze fele tért vissza mezőgazdasági pályára, a járási pártvezetőség az oka, mert nem fordított kellő gondot arra, hogy tudatosítsa az ifjakkal feladatuk fon­tosságát. Hogy a pártszervezet munkája, a tagok ideológiai fejlettsége milyen ha­tással van a termelékenység növelé­sére, a X. pártkongresszus határoza­tainak megvalósítására, azt szemlél­tetően bizonyítják a tavalyi burgonya­termés eredményei. Amíg Nagytöre 175 mázsát ért el hektáronként, ad­dig Pásztón mindössze 32 mázsát ter­meltek. Még szemléltetöbb példát lá­tunk, ha szemügyre vesszük azt a különbséget, amely a gabonahozam­ban Nagysalló és Kissalló között mu­tatkozik. Az előbbi alig érte el a 17 mázsa hektárátlagot, az utóbbi vi­szont 23 mázsát takarított be egy hektárról. A két község úgyszólván egy határban fekszik, úgyhogy nem lehet hivatkozni a talaj különböző minőségére, de igenis hivatkozni le­het a haladó módszerek különböző al­kalmazására. Hogy az ideológiai fej­lettség mennyire összefügg a szak­tudással is, azt Zsemlér esete bizo­nyítja. Ugyanakkor, amikor a zselízi járás az őszi vetést 92,1 százalékra kereszt- és sűrűsorosan végezte, Zsemlér sem az egyik, sem a másik vetési módszert nem alkal • mazta. Ennek oka részben abban is keresendő, hogy a község dolgozói nem ismerik eléggé e módszerek elő­nyeit. Az említett tényeket nem az első napi felszólalók, hanem a beszámoló tárta fel. Gyökeres változást hozott a vitában Gazsík elvtárs földműve­lésügyi megbízott felszólalása, aki mint az SzlKP KB küldötte elégedet­lenségét fejezte ki a vitával kapcso­latban. Hangsúlyozta, hogy a békéért valő harcot csak úgy folytathatjuk eredményesen, ha megerősítjük a munkás-paraszt szövetséget, ha szi­lárdítjuk a szövetkezeteket, ha telje­sítjük azokat a feladatokat, ^melye­ket a X. pártkongresszus határozatai tűznek elénk. A konferencia vitája ezután konk­rét formát öltött. A szódói Kovács László elvtárs rámutatott, hogy ami­óta a pártszervezet községükben el­lenőrzi a szövetkezet termelési ter­vét, azóta komoly fejlődésnek indult szövetkezetük. Ez kimutatható a tej­hozamban is, amely 3,5 literről 6 li­terre emelkedett. Ma községükben az a helyzet, hogy a szövetkezet tag­sága örömmel fogadja a kommunis­ták tanácsát a felmerülő problémák megoldására. Hangsúlyozta azonban, hogy a sajtó előfizetése körül még mindig hiányosságok mutatkoznak: Van olyan dolgozó is, aki még min­dig azt állítja, hogy nincs pénze a sajtó előfizetésére, holott a szövetke­zet nemcsak rendes nadrágot húzott rája a rongyos helyébe, hanem lehe­tővé tette neki, hogy tehénkét, meg sülyeszthetö varrógépet vásárolhasson, k téren a pártszervezet még komoly feladatok előtt áU. Kozlov László elvtárs, a JNB föld­művelési , osztályának vezetője, fel­szólalásában azt mondotta, hogy ko­moly felkészültséggel kell nekilátni a tavaszi munkáknak Eddig 1100 hek­tárral bővült a megművelt földterü­let, amit az állami birtokok és a szö­vetkezetek között osztottak fel és a járási nemzeti bizottság ily módon biztosította megművelésüket, de 600 hektár, amely ugyan megvan művel­ve, még mindig hiányzik a nyilván­tartásból. A munkaerőhiánnyal kap­csolatban rámutatott, hogy a nagy­peszeki szövetkezet 1953-ban panasz­kodott, hogy sok a földje. El is vit­tek tőle 40 hektárt. Ma a szövetke­zet tagjai keveslik a földet és egye­nesen könyörögnek a 40 hektárért. Mindez azt igazolja, hogy helyes munkamegszervezéssel, az alapsza­bályzatok betartásával rengeteg mun­kaerőt szabadíthatnak fel. Kozlov elv­társ végül azzal fejezte be mondani­valóját, hogy minden előfeltétel meg­van adva a járás dolgozóinak, hogy maradéktalanul teljesítsék a X. párt­kongresszus határozatát. Nem fér kétség hozzá, hogy az újonnan megválasztott járási pártbi­zottság odahat, hogy levonja a kon­ferencia tanulságait és segíteni fogja a .járás dolgozóit abban, hogy a fel­szabadulás 10. évfordulója tisztele­tére vállalt példás felajánlásokat tel­jesítsék. Az állami birtok 1720 000, 32 szövetkezet közel 4 miliió, 5239 magángazda pedig 3 825 890 korona értékű vállalást tett a felszabadulás jubileumi esztendejének tiszteletére. Szabó Béla. Á nemzetgyűlés bizottságai az állami költségvetésről tárgyalnak Március 14-én a nemzetgyűlés bi­zottságai folytatták az 1955. évi állami költségvetés további fejezeteinek meg­tárgyalásét. A költségvetési és a gaz­dasági bizottság megtárgyalta és jó­váhagyta a közlekedésügyi miniszté­rium, a munkaerőügyi minisztérium és a helyi gazdálkodásügyi miniszté­rium költségvetését. A törvényhozó bizottság megtárgyalta és jóváhagy­ta a nemzetgazdaság fejlesztésének ál­lami tervéről szóló törvényjavaslatot 1955-re azzal, hogy még megtárgyal­ják a költségvetési és a gazdasági bi­zottságokban. Jóváhagyták továbbá a „A köztársaság elnöke és a köztár­saság elnökének irodája" fejezetet. Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlés el­nöke jelenlétében a bizottság meg­kezdte a „nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács" költségvetési feje­zetének megtárgyalását. Mindkét fe­jezetet változtatás, nélkül jóváhagy­ták. A „miniszterelnökség" fejezeté­vel egyidejűleg megtárgyalták és jó­váhagyták a kerületek költségvetését is. A bizottság azután megtárgyalta és jóváhagyta a „Megbízottak Testülete elnökségének" költségvetési fejezetét, Az „állami egyházügyek hivatala" költségvetési fejezetének megtárgya­lásánál Andrej Žiak előadó-képviselő hangsúlyozta, hogy az állami egyház­ügyek hivatala gondot fordít arra, hogy az egyházi és a vallási élet népi demokratikus rendszerünk elveivel és alkotmányával összhangban fejlődjék. Dr. Jaroslav Havelka, az állami egy­házi ügyek hivatalának elnöke rámu­tatott arra, hogy nagy összegeket for­dítanak a jogos egyházi szükségle­tekre. Az előadók javaslatára a törvényho­zó bizottság jóváhagyta az állami vallásügyi hivatal költségvetési fejeze­teit változtatás nélkül. A nemzetgyűlés bizottságai folytat­ják az állami költségvetés további fe­jezeteinek megtárgyalását. A szlovákiai szovjetek történetének marxista feldolgozása A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom hazánk forradalmi mozgalmára gyakorolt hatásának mélyreható jellem­zése és helyes kiértékelése történet­írásunk időszerű feladata. A Csehszlo­vák Köztársaság politikai jellegéért vívott harc időszakának kérdéseivel eddig J. Veselý és Zd. Solle művei és néhány kisebb tanulmány foglalkozott, amelyek megvilágítják a csehországi és a morvaországi munkásmozgalom­nak ezt az időszakát, azonkívül Go­siorovský, Kráľ és Holotík munkái, amelyek a szlovák munkásmozgalom történetéről szólnak. E művek most dr. Vietor Márton docens „A szlovák tanácsköztársaság 1019-ben" című művével szaporodtak, amelyet a Szlovák Politikai Könyv­kiadó kiadásában az igazságügymi­nisztérium bratislavai jogi intézete jelentetett meg. A mű feltárja a szlo­vák tanácsköztársaság hazai gyökereit és bizonyítja, hogy a tanácshatalom Szlovákiában szorosan kapcsolódott egyrészt az előző eseményekhez, amelyek 1918. októberétől 1919. jú­niusáig történtek Szlovákiában, más­részt a nemzetközi helyzethez, külö­nösen az orosz, illetve a magyar pro­letariátusnak a szocialista forrada­lom eredményei megszilárdításáért vívott harcához. Bzonyítja, hogy a szlovákiai tanácskormány 1919-ben a cseh és a szlovák proletariátus ek­kori, a szocialista államért vívott harcának eredménye. A könyv forradalmi múltunk egyik jelentős időszakának megismerésében nagy segítséged nyújt. ti R É EC Aminek nem szabadna lennie 1955. január 10-én hosszas meg­fontolás után beküldtem a nemes­ócsai traktorállomásra generálja­vításra a múlt évben „legjobban viselkedő" traktoromat. Azért ne­vezem legjobban viselkedönek, mert a múlt évben 2230 munka­órát dolgozott le és nagyban hoz­zájárult brigádom 133 százalékos munkateljesítményéhez. Gondol­tam. hogy a gondosan elvégzett javítás után az idén is sokat se­gít majd a tervteljesítésben. A javítás megtörténte után, amikor át akartam venni a trak­tort, arra a meggyőződésre jutot­tam, hogy a múlt évben kifogás­talanul működő traktor a generál­javítás után sokkal rosszabbnak bizonyul. így történt aztán, hogy az említett traktor az első átvételi kísérlet után még kétszer kapott kormánymű- és előr ésqjavítást. Ezenfelül háromszor naftaszivaty\ tyú-javítást, míg végre az ötödik próbálkozás után mégis átvettem. Három map elteltével újból csak azt látom, „beteg" az én traktorom. Márpedig rossz géppel nem vár­hatom a tavaszt. Gyerünk hát visz­sza most már hatodszor a javító­műhelybe. A traktorállomás gépellenőrzőjé­vel, Angyal elvtárssal megállapí­tottuk, hogy bizony a naftaszivaty­tyúval van baj. Nyomban szóltunk is Földes Lajosnak, aki a szivattyú javítását végzi. Megnézte és rövi­den meg állapította, hogy ki kell selejtezni a traktort. Erre bizony nagyon megrémültem. Hogyne, mikor a legjobb traktoromat akar­ják kiselejtezni. Ügylátszik Angyal elvtárs is észrevette arcomon a ré­mületet és nyomban gondjaiba vette a traktort. Ma megint öröm­mel mondhatom, hogy újból a leg­jobban viselkedik. Ebből a történetből láthatják' a szerelők, hogy a munkát addig ne adják ki a kezükből, míg az nem tökéletes. Földes Lajosra is sok • pénzt költött a traktorállomás és ezért neki sem szabad ilyen fele­lőtlen munkát végeznie Jassa József, az ekecsi brigád vezetője • • • MODERN gyermekorvosi rendelőt létesítettek Bratislavában a Cseh­szlovák Hadsereg-út 37. szám alatt. Az új, modernül felszerelt rendelőt a nemrégiben épült hatalmas lakóház földszintjén rendezték be, ahol az or­vosok március 15-én megkezdték a rendelést. Ez az újonnan berendezett, tágas várószobával ellátott rendelő nagy segítséget nyújt az orvosoknak és sok időmegtakarítást jelent a szülőknek. A gyakorló orvosokon Kí­vül számos szakorvos áll a pácien­sek rendelkezésére. így például a kö­zépfültőgyulladásra, tüdő- vagy más betegségre gyanús gyermekeket azon nyomban kivizsgálják anélkül, hogy más rendelőbe kellene vinni őket. (G. E.) A NAPOKBAN avatják az ősrégi Karolinum-dísztermében a prágai Ká­roly-egyetem orvosi fakultásának most végzett diákjait. Öt és félévi tanulás és az ünnepélyes avatás után 584 fiatal orvos lép munkába, akik egész­ségügyi intézeteinkben, kórházaink­ban és egészségügyi központjainkban fognak dolgozni. AZ ISKOLAÜGYI minisztérium meg­hívására a Német Demokratikus Köz­társaságból Prágába érekezett dr. Heinrich Junker, a berlini Humboldt­egyetem indogermán intézetének igazgatója, a kitűnő orientalista, aki e héten előadást tart a Károly-egye­tem filozófiai fakultásán és találko­zik a legjobb csehszlovák orientalis­tákkal. ELINDULT Eperjesről a határmenti munkákra a járás 55 tagú ifjúsági brigádja. Az indulók között voltak Vojtech Fech, Ján Kohút, Stanislav Mata, az eperjesi gép- és traktorál­lomás traktorosai, Ján Ondrejko Ok­ruznéről és Juraj Jakubik, Zahradné­rol, Juraj Surgent, a járási építkezési vállalat dolgozója és mások. Az eper­jesi kerületben a fiatármenti munkák­ra eddig 719 ifjúmunkás jelentkezett. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom