Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-16 / 64. szám, szerda

4 m %m 1955. március 16. Ausztria egységééri és függetlenségéért Bécsben március 13-án tartották meg az Ausztria függetlenségéért és egv­segeert rendezett kongresszust, melyet az osztrák eJlenzék ösztönzésére hív­tak össze es amelyen több mint ezer küldött vett részt a politikai partok, a tomegszervezetek, a szakszervezetek képviseletében. Vendégként megje­lentek a Német Demokratikus Köztarsaság és Nyugat-Németország kül­döttei is. — A mai kongresszus a hazafias mozgalom kezdete Ausztriában, a sza­badságért, u függetlenségért és orszá­gunk biztonságáért — jelentette ki Dobrotsberger professzor, aki a fő be­számolót tartotta. — „Ennek a mozga­lomnak arra kell törekednie, hogy tá­mogassa az európai kollektív biztonsági rendszert, a békét és a népek közötti együttműködést." A beszámoló után vita következett amelyen felszólalt Telz (Stájerországi, Kock leíkész, Eünst Wscher, az „oszt­rák népi ellenzék" képviselője, Erwm Scharf, a Szocialista Munköspárt elnö­ke és sokan mások. Franz Honner, a kongresszus elő­készítő bizottságának tagja ajánlotta a küldötteknek, hogy fogadják el a bi­zottság határozatát az Osztrák Köz­társaság felújítása 10. évfordulójára tervezett akciókra vonatkozólag. A kongresszus egyhangúlag elfogadta Honner javaslatát, hogy rendezzenek ilyen akciókat egész Ausztria területén április 20-a és május 1. között. A kongresszus részvevői a felszóla­lások után határozatot fogadtak el. A határozat többek között ezt mond­ja: Ausztria veszélyben van. A német militarizmus, mely 1938-ban rab­szolgaságba döntötte országunkat, újra terveket kovácsol Ausztriával kapcsolatban. Ausztria tényleges ke­zességeket kíván függetlensége ér­dekében, amelyet a német militariz­mus fenyeget. az ország területén nem építenek ka­tonai támaszpontokat és Ausztriát nem vonják be semmiféle katonai és politi­kai csoportosulásba. A kongresszus üdvözli a Szovjetunió új javaslatát az osztrák kérdéssel kap­csolatban. Ezek a javaslatok reális le­hetőségeket tartalmaznak arra nézve, hogy megkössék az államszerződést és megújítsák Ausztria teljes független­ségét. A kongresszus követeli a kor­mánytól, hogy támogassa a Szovjetunió javaslatát és tegyen erőfeszítéseket arra, hogy haladék nélkül hívják össze a négy nagyhatalom értekezletét. A čertižnei és haburai parasztfelkelés 20. évfordulójára V Frsncia és német egyetemi tanárok Németország felfegyverzése ellen A párizsi szociális múzeumban fran cia és német főiskolai tanárok jöttek össze, hogy kicseréljék nézeteiket Nyu­gat-Németország újrafelfegyverzésé nek kérdésében és megbeszéljék a ve­szély elleni harc módozatait. A vita végén — amelyben német ol­dalról 14 szónok vett részt, köztük a szociáldemokrata párt néhány tagja határozatot fogadtak el, melyben ki­emelik annak szükségességét, hogy vé­dekezni kell Nyugat-Németország újra­felfegyverzése ellen, hogy létrejöhes­sen a Franciaország és Németország közötti jó viszony. A konferencia rész­vevői helyeselték a Franciaország és Németország közötti kul túrcserére vo­Biztosítékokat kíván arra nézve, hogv | natkozó javaslatot is. A Nyugat-Németország felfegyverzése elleni mozgalom „Németország sorsa a mi kezünk­ben van" — jelszó alatt a bajoror­szági nyugatnémet szakszervezet ke­rületi szervezete és a bajor ifjúsági szövetség március 12-én Münchenben vándorkiállítást rendezett Nyugat-Né­metország ú jrafelfegy vérzésé ellen Grafikonok, statisztikák és dokumen­tumok ' mutatják be azt a veszélyt, amely a párizsi egyezmények mejv-aló­Angol politikai körök nyugtalankodnak Nyugat-Németország felfegyverzése miatt A „News Cronicle" brémai tudósí­tója tollából feltűnő helyen cikket kö­zöl, amely beszámol arról, hogy nyu­gatnémet hivatalai- „rendőri kísérő hajók" címen katonai hajókat építe­nek, amelyeket fel lehet szprejni ne­héztüzérséggel. A tudósító értesülése szerint a bonná belügyminisztérium elhatározta, hogy a brit és francia tengerészeti katonai szakértők ellen­vetései ellenére további három hason­ló hajót épít. A lap a továbbiakban be­számol arról is, hogy brit politikai kö­rökben nyugtalanságot keltett a nír, hogy Nyugat-Németország minden korlátozás ellenére egyre növeli és erősíti tengerészeti katonai haderejét, amellyel közvetlenül veszélyeztetheti Nagy-Britanniát. A „News Chronicle" szerint „a bonni belügyminisztérium három további olyan hajó építését ha­tározta el, amelyek túllépik a pári­zsi egyezményekben megengedett ke­retet, noha a párizsi egyezményeket még nem is ratlfkálták. Ezek a té­nyek igazolják az előzetes feltevése­ket". sulásával fenyeget. A belépésnél mm den látogató aláírja a „német mani fesztumot" a párizsi egyezmények el­leni tiltakozásul. Nyugat-Berlinben a múlt héten 10 000 lakos írta alá a „német mani­fesztumot" a párizsi egyezmények el­len A nyugatberláni szenátus meg­kísérelte, hogy terrorintézkedésekkel gátat vessen a párizsi egyezmények elleni népi mozgalomnak. így a leg utóbbi héten több mint 100 nyugat­berlini fiatal békeharcost zártak be. igen sok nyilvános gyűlést, amelyet a nyugatberlini övezetekben a haladó szervezetek akartak rendezni, betil­tottak. Az olasz közvélemény elítéli a brutális fasiszta támadást Az olasz lapok beszámolnak arról, hogy az új fasiszta banditák brutális támadására széleskörű tiltakozási mozgalom robbant ki. Velencében a városi tanács felhívást hagyott jó­vá, amely elítéli a fasiszták támadását „egyik párt székháza ellen, amely párt az első porokban küzdött a nemzeti el­lenállási mozgalomban." A városi ta­nács energikus közbelépést követel, hogy megakadályozzák a fasizmus fel­éledését. Hasonló felhívásokat hagyott jóvá Como, Novara, Verona, Piacenza vá­rosi tanácsa, valamint Párma tarto­mányi tanácsa. A szociáldemokrata párt torinói tartományi végrehajtó bi­zottsága felhívásában követeli hogy azonnal oszlassák fel azokat a szer­vezeteket (Olasz Szociális Mozgalom), amelyek a bandita támadásokat szer­vezik. \ A francia köztársasági tanács tagjainak nem egységes a véleménye Francia politikai körökben tovább folytatódik a harc a párizsi egyez­mények ratifikálása körül, különösen a köztársasági tanácsban várható vita közeledő dátuma miatt A Faure-kor­mány arra törekszik, hogy március 22-én kezdjék meg a vitát, a köz­társasági tanács tagjai azonban a ha­tározathozatal ellen vannak, mivel ez Franciaország számára igen komoly következményekkel járhat. A „Perspective" című hetilap meg­állapítja, hogy a köztársasági tanács néhány tagjának álláspontja össze­függésben ál! a választásokkal és az­zal a ténnyel, hogy a francia népi tö­megek élesen elítélik Nyugat-Német­ország remilitarizálását. A hetilap ezt írja: „Azok a szenátorok, akiknek a választók elé kell lépniök, nem akar­ják magukra venni a felelősséget és támogatni Németország újrafelfegy­verzését." A hetilap véleménye sze­rint a francia képviselők hangul ra hatással van a Nyugat-Németország és Franciaország között a Saar-kér­désben felmerült ellentét is. A sajtó szervei rámutattak a köz­vélemény nyugtalanságára amiatt, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása hatálytalanítaná a francia-szovjet szö­vetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Ma van húszéves évfordulója Čer­tižne és Habura lakossága forradalmi megmozdulásának. 1935 márciusában a falu népe féllázadt a végnélküli nyo­mor és a végrehajtók garázdálkodása ellen. A Masaryk-féle „demokráciában" a végrehajtó gyakori vendége volt a falu­nak. A gazdasági válság és ennek ve­lejárója, az állandóan fokozódó munka­nélküliség teljes súllyal nehezedett a falu népére. Az állami statisztikai hi­vatal kimutatása szerint 1933-ban nem kevesebb, mint 1 529 045 végrehajtást eszközöltek Csehszlovákiában. A nép elégedetlenségére a válasz az állam­apparátus, a csendőrség és rendőrség létszámának emelése volt. A hatalmas erőszak-szervezet, a hadsereg és a bü­rokrata államapparátus költségeit az állam mind magasabb adók kivetésé­vel fedezte. Az adók behajtásában el­néző volt a rendszer pillérei — a kapi­talisták iránt, de annál könyörtelenebb a kisiparosokkal, kiskereskedőkkel, de különösen a falu szegényeivel szemben. A kapitalista rendszer legutáltabb szolgája, a végrehajtó, állandó rette­gésben tartotta a népet. A munkanél­küliségtől és nyomortól sújtott falva­kon ritka volt az a nap, amelyen ne jelent volna meg a végrehajtó, vagy ne lett volna árverés. Egy ilyen árverésen a szegény em­ber utolsó párnája vagy tehénkéje ke­rült dobra, birtokosa pedig koldusbot­ra. A végrehajtás a legtöbb esetben csendőrfelügyelet mellett történt. így is gyakori eset volt, hogy a végrehaj­tónak a csendőrrel együtt menekülnie kellett az elkeseredett nép kitörő dühe elől. A München előtti Csehszlovákiában a medzilaborcei járás gazdasági, szociá­lis és kultúrális téren a köztársaság­nak egyik legelhanyagoltabb járása volt. A lakosság nagyobb része föld­műveléssel foglalkozott. Tekintve azon­ban, hogy a sovány földnek a hozama a szlovákiai földek átlagos hozamának csak a fele volt, azért a lakosság mel­lékfoglalkozásként az erdőn dolgozott. A járás legészakibb részén fekszik Čertižne és Habura község. E két köz­ség lakossága húsz évvel ezelőtt, 1935 március 16-án fellázadt a tűrhetetlen nyomor és a tömeges végrehajtások ellen. Az első világháború előtt a lakosság a legnagyobb nélkülözésben élt. Télen az erdőn dolgozott, nyáron messze dél­vidékre vándorolt és mezőgazdasági munkát vállalt. Gyakori eset volt, hogy sok száz kilométeres utat gyalog tettek meg, mert a sovány keresetből nem jutott vasútra. Az első világháború alatt a front végigsöpört a községeken és súlyos károkat okozott. A harcgk következtében a lakóházak nagyobb része elpusztult vagy súlyosan meg­rongálódott. Az 1918-as államfordulat után a lakosság sorsának jobbrafordu­lását várta. Ezzel szemben a helyzete még rosszabbodott. Az államtól joggal követelt háborús károkat nem fizették ki. A lakóházak újjáépítéséhez vagy tatarozásához kénytelen volt bankköl­csönt felvenni. Mindez nagymértékben hozzájárult a nép eladósodásához és nyomorának fokozásához. A čertižnei kis kunyhókban a bankok és hitelezők által megbíwtt végrehajtók egymás­nak adták a kilincset. A nyomort még fokozta, hogy az 1934—35. években az állami erdőbirtokon és az agrár urak erdeiben a koldusalamizsnáért végzett munka is kimaradt és így Čertižne népe legnagyobb nyomorban éhezve, fázva vészelte át a telet. A nyomorral együtt nőtt a nép gyűlölete is elnyomóik, az urak ellen. A nyomornak ebbe a poklába állított be március 13-án Čertižnén a végre­hajtó Dimun Iván földműves házába, hogy az agrárbank nevében a szegény paraszt utolsó tehenkéjét elvigye. Di­mun az istálló ajtaja előtt szembeszáll f a végrehajtóval és kijelentette, hogy a tehenet az istállóból száz esendői sem viszi ki. A végrehajtó, hogy a végrehajtást foganatosítsa, csendőri se­gítségért ment. Mikor a lakosság er­ről tudomást szerzett, nagy tömeg gyűlt össze, körülzárták a lakóháza' és megakadályozták a végrehajtást. A csendőrök látva az elkeseredett töme­get, visszavonultak a csendőrlaktanyá­ba és magukkal vitték Dimunt is. A több mint 200 főnyi tömeg, amely egyre nőtt, hatalmas tüntetést kezdett. A tüntetők a csendőrlaktanya elé vo­nultak, követelték Dimun szabadonbo csátását, a véghajtások beszüntetését és a hadikárok kifizetését. Miután a tüntetők látták, hogy Dimunt nem bo­csátják szabadon, fenyegetőbben lép­tek fel. Kövekkel ostromolták meg a csendőrlaktanyát, az összes ablakokat beverték és több csendőrt megsebesí­tettek. A csendőrök, félve a nép dühé­től, a letartóztatottat szabadon bocsá­tották. A március 13-1 eseménydús nap ezzel még nem fejeződött be. Ugyanaznap estére Čertižnén az agrár­párt agitációs választási népgyűlést készített elő. Az agyonsanyargatott parasztok jól emlékeztek arra, hogy raz előző vá­/ tak. A tüntetők követelték, hogy a fel­kelő falvakból hívják vissza a csend­őröket és szüntessék be a végrehajtá­sokat. Az események hírére Valló, Steiner és Slivka kommunista képvi­selők azonnal a felkelés színhelyére siettek, hogy pártját fogják a bátor felkelőknek. A kommunista parlamenti khib nevében Zápotocký elvtárs a par­lament elnökének egy átiratot nyújtott át, melyben követelik a képviselőház rendkívüli ülésének azonnali összehívá­sát. A memorandum három napirendi pontot javasolt: 1. A belügyminiszter nyilatkozzék a 1935. március 14-én itt verte félre a harangot Čertižne talpraáltó népe. A harangláb melletti romos építményből pedig közápor Zúdult a csendőrállomás ablakaiba. lasztásokon mit ígért nekik az agrár­párt és valójában mit adott... A nép­gyűlés termét az agrárpárt vezéreivel leszámolásra váró parasztok zsúfolá­sig megtöltötték. Az agrárpárt szónoka és a járási takarékpénztár igazgatója az emelvényre lépnek. A kemény pa­rasztöklök a levegőbe lendülnek, a lám­pát leverik. A nép kitörő dühét és bosz­szúvágyát kielégítette az agrár vezére­ken, akik alaposan helybenhagyva, vé­res fejjel menekültek a csendőrjégre menedéket keresni. A lakosság tudta, hogy a megtorlás nem marad el és a következő nap nagyobbszámú csen­dőr-erősítés érkezik a faluba, ezért szervezett intézkedésre volt szükség. A lakosság egész éjjel talpon volt. A čertižneieknek a szomszéd község, Ha­bura lakosai megígérték, hogy veszély esetén Čertižne segítségére jönnek Megállapodtak, hogy a csendőrök er­kezését harangszóval fogják jelezni Másnap Vácik csendőrparancsnok vezetésével 14 csendőr közeledett Čer­tižnére. A faluban félreverik a haran­gokat. Habura lakossága rohan a szom­széd község segítségére. A csendőrség és a segítség egyszerre érkezik Čer­tižnére. A csendőrség oszlásra szólítja fel a tömeget. A tömeg harcos tünte­tésbe kezd, követeli a végrehajtások beszüntetését és a hadikárok kifizeté­sét. Vacík parancsot ad a tömeg meg­rohamozására. A felkelők a szuror.y­rohamnak ellenállnak, parázs közelharc fejlődik ki a csendőrök és a felkelők között. A felkelők kövekkel, karóval és minden kezük ügyébe került eszközzel visszaverik a támadást és a csendőrö­ket a laktanyába szorítják. A felkelés­ről tudomást szereztek a további szom­széd községek is, mint Borov és Medzi­Laborcn és ők is a čertižneiek segítsé­gére mentek. A szorongatott helyzet­ben lévő csendőrök távbeszélőn segít­séget kértek, a felkelők azonban két helyen elvágták a telefonvezetéket és elszigetelték a csendőröket a külvilág­tól. A járási hivatal rosszat sejtve megbízottját parasztnak álcázva a fa­luba küldte, így értesült a történtek­ről. Még aznap erős csendőrkészült­ség volt útban Čertižnére. A haburaiak a csendőröket útközben kőzáporral fel­tartóztatták. Kemény összetűzésre ke­rült sor közöttük, a harc folyamán mindkét részről több lövés dördült el Azonban a csendőrök fegyveres túlere­je előtt a habúraiak kénytelenek voltak meghátrálni. A Čertižnére vezető or­szágútat a felkelők éjjel elbarikádoz­ták, felkészülve a további harcra. \ következő nap aaonban több szaz csendőr szállta meg a községet. A felkelők a túlerővel szemben tehetet­lenek voltak, s hogy a további vér­ontást elkerüljék, visszavonultak. * * • A felkelés óriási visszhangot keltett •[(ész Csehszlovákiában. Országszerte hatalmas rokonszenv-tüntetések vol­medzilaborcei járás eseményeiről. Sür­gős segítség az éhinségterületek la­kosságának megsegítésére. 2. Sürgős intézkedés a falu szegé­nyei elleni végrehajtás beszüntetésére. 3. Sürgős vita a szlovákiai és kárpát­ukrajnai gazdasági és szociális állapo­tokról és nemzetiségeinek helyzetéről. A szenátus a szocialista pártok által támogatva a javaslatot elvetette. Valló képviselő elvtárs 1935. március 21-én a képviselőházban ismertette a čertižnei és haburai lázadás igazi okait. Kiemel­te az agrárok szerepét a nép nyomor­ba döntésében. Rámutatott arra, hogy az agyongyötört és kizsákmányolt fa­lusi nép helyzetéből nincs más kiút, mint az ellenállás. Az eseményről rövid hivatalos jelentést adtak ki. A jelentés szerint a felizgatott tömeg megtámad­ta a hivatalos szerveket, amire csend­őrerősítést kellett hívni, melynek si­került a lakosság ellenállását megtör­ni. A burzsoá sajtó nagyobb része a kommunistákat szidta, akik a falu né­pét „felbujtották" és egyhangúan kö­vetelte a kommunista párt betiltását. A kommunista sajtóban a cenzúra a felkelésről írt minden sort kitörölt. Sajtónk csak a parlamentben elhang­zott beszédekből tudott idézni. A fel­kelésnek mindkét részről több súlyos sebesültje volt. A felkelés leverése után a brutális csendőrterror kímélet­lenül dühöngött. Március 18-án több mint 80 parasztot szállítottak a kas­sai törvényszék fogházába. A letartóz­tatottakat az előző napokban a legvá­logatottabb kínzásokkal kényszerítet-* ték vallomásra és a jegyzőkönyv alá­írására. A felkelésről szólva nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kommunista párt szerepét. Az elkeseredés elemi kitö­résének pillanatától kezdve a fellázadt falvak kommunistái a harc élére álltak, s ez által a felkelés szervezeti formát kapott. A kommunisták az első sorok­ban harcoltak, irányították és vezették a felkelést. A harc nagy áldozatokat követelt. De az áldozatok nem voltak hiábavalók. A fellázadt falvak népei­nek kemény kiállásukkal sikerült elér­niük nyomoruk enyhítését, a végre­hajtások beszüntetését. Čertižne és Habura lakói későbben is hűek maradtak forradalmi hagyomá­nyaikhoz. A München előtti Csehszlo­vákiában e községek voltak a kerület legerősebb kommunista bástyái, an.' különösen a választásokon jutott kife­jezésre. A Tiso-féle fasiszta kormány alatt dühöngő üldözés és terror elle­nére a lakosság büszkén vallotta magát ukrán nemzetiségűnek. A felszabadulás utáni években a két község az elsők között kapcsolódott be a szocializmus építésébe. A haburai termelőszövetkezet jő munkájával és eredményeivel példát mutat az eper­jesi kerület szövetkezeteinek. Róják Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom