Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-16 / 64. szám, szerda

4 m %m 1955. március 16. Ausztria egységééri és függetlenségéért Bécsben március 13-án tartották meg az Ausztria függetlenségéért és egvsegeert rendezett kongresszust, melyet az osztrák eJlenzék ösztönzésére hívtak össze es amelyen több mint ezer küldött vett részt a politikai partok, a tomegszervezetek, a szakszervezetek képviseletében. Vendégként megjelentek a Német Demokratikus Köztarsaság és Nyugat-Németország küldöttei is. — A mai kongresszus a hazafias mozgalom kezdete Ausztriában, a szabadságért, u függetlenségért és országunk biztonságáért — jelentette ki Dobrotsberger professzor, aki a fő beszámolót tartotta. — „Ennek a mozgalomnak arra kell törekednie, hogy támogassa az európai kollektív biztonsági rendszert, a békét és a népek közötti együttműködést." A beszámoló után vita következett amelyen felszólalt Telz (Stájerországi, Kock leíkész, Eünst Wscher, az „osztrák népi ellenzék" képviselője, Erwm Scharf, a Szocialista Munköspárt elnöke és sokan mások. Franz Honner, a kongresszus előkészítő bizottságának tagja ajánlotta a küldötteknek, hogy fogadják el a bizottság határozatát az Osztrák Köztársaság felújítása 10. évfordulójára tervezett akciókra vonatkozólag. A kongresszus egyhangúlag elfogadta Honner javaslatát, hogy rendezzenek ilyen akciókat egész Ausztria területén április 20-a és május 1. között. A kongresszus részvevői a felszólalások után határozatot fogadtak el. A határozat többek között ezt mondja: Ausztria veszélyben van. A német militarizmus, mely 1938-ban rabszolgaságba döntötte országunkat, újra terveket kovácsol Ausztriával kapcsolatban. Ausztria tényleges kezességeket kíván függetlensége érdekében, amelyet a német militarizmus fenyeget. az ország területén nem építenek katonai támaszpontokat és Ausztriát nem vonják be semmiféle katonai és politikai csoportosulásba. A kongresszus üdvözli a Szovjetunió új javaslatát az osztrák kérdéssel kapcsolatban. Ezek a javaslatok reális lehetőségeket tartalmaznak arra nézve, hogy megkössék az államszerződést és megújítsák Ausztria teljes függetlenségét. A kongresszus követeli a kormánytól, hogy támogassa a Szovjetunió javaslatát és tegyen erőfeszítéseket arra, hogy haladék nélkül hívják össze a négy nagyhatalom értekezletét. A čertižnei és haburai parasztfelkelés 20. évfordulójára V Frsncia és német egyetemi tanárok Németország felfegyverzése ellen A párizsi szociális múzeumban fran cia és német főiskolai tanárok jöttek össze, hogy kicseréljék nézeteiket Nyugat-Németország újrafelfegyverzésé nek kérdésében és megbeszéljék a veszély elleni harc módozatait. A vita végén — amelyben német oldalról 14 szónok vett részt, köztük a szociáldemokrata párt néhány tagja határozatot fogadtak el, melyben kiemelik annak szükségességét, hogy védekezni kell Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen, hogy létrejöhessen a Franciaország és Németország közötti jó viszony. A konferencia részvevői helyeselték a Franciaország és Németország közötti kul túrcserére voBiztosítékokat kíván arra nézve, hogv | natkozó javaslatot is. A Nyugat-Németország felfegyverzése elleni mozgalom „Németország sorsa a mi kezünkben van" — jelszó alatt a bajorországi nyugatnémet szakszervezet kerületi szervezete és a bajor ifjúsági szövetség március 12-én Münchenben vándorkiállítást rendezett Nyugat-Németország ú jrafelfegy vérzésé ellen Grafikonok, statisztikák és dokumentumok ' mutatják be azt a veszélyt, amely a párizsi egyezmények mejv-alóAngol politikai körök nyugtalankodnak Nyugat-Németország felfegyverzése miatt A „News Cronicle" brémai tudósítója tollából feltűnő helyen cikket közöl, amely beszámol arról, hogy nyugatnémet hivatalai- „rendőri kísérő hajók" címen katonai hajókat építenek, amelyeket fel lehet szprejni nehéztüzérséggel. A tudósító értesülése szerint a bonná belügyminisztérium elhatározta, hogy a brit és francia tengerészeti katonai szakértők ellenvetései ellenére további három hasonló hajót épít. A lap a továbbiakban beszámol arról is, hogy brit politikai körökben nyugtalanságot keltett a nír, hogy Nyugat-Németország minden korlátozás ellenére egyre növeli és erősíti tengerészeti katonai haderejét, amellyel közvetlenül veszélyeztetheti Nagy-Britanniát. A „News Chronicle" szerint „a bonni belügyminisztérium három további olyan hajó építését határozta el, amelyek túllépik a párizsi egyezményekben megengedett keretet, noha a párizsi egyezményeket még nem is ratlfkálták. Ezek a tények igazolják az előzetes feltevéseket". sulásával fenyeget. A belépésnél mm den látogató aláírja a „német mani fesztumot" a párizsi egyezmények elleni tiltakozásul. Nyugat-Berlinben a múlt héten 10 000 lakos írta alá a „német manifesztumot" a párizsi egyezmények ellen A nyugatberláni szenátus megkísérelte, hogy terrorintézkedésekkel gátat vessen a párizsi egyezmények elleni népi mozgalomnak. így a leg utóbbi héten több mint 100 nyugatberlini fiatal békeharcost zártak be. igen sok nyilvános gyűlést, amelyet a nyugatberlini övezetekben a haladó szervezetek akartak rendezni, betiltottak. Az olasz közvélemény elítéli a brutális fasiszta támadást Az olasz lapok beszámolnak arról, hogy az új fasiszta banditák brutális támadására széleskörű tiltakozási mozgalom robbant ki. Velencében a városi tanács felhívást hagyott jóvá, amely elítéli a fasiszták támadását „egyik párt székháza ellen, amely párt az első porokban küzdött a nemzeti ellenállási mozgalomban." A városi tanács energikus közbelépést követel, hogy megakadályozzák a fasizmus feléledését. Hasonló felhívásokat hagyott jóvá Como, Novara, Verona, Piacenza városi tanácsa, valamint Párma tartományi tanácsa. A szociáldemokrata párt torinói tartományi végrehajtó bizottsága felhívásában követeli hogy azonnal oszlassák fel azokat a szervezeteket (Olasz Szociális Mozgalom), amelyek a bandita támadásokat szervezik. \ A francia köztársasági tanács tagjainak nem egységes a véleménye Francia politikai körökben tovább folytatódik a harc a párizsi egyezmények ratifikálása körül, különösen a köztársasági tanácsban várható vita közeledő dátuma miatt A Faure-kormány arra törekszik, hogy március 22-én kezdjék meg a vitát, a köztársasági tanács tagjai azonban a határozathozatal ellen vannak, mivel ez Franciaország számára igen komoly következményekkel járhat. A „Perspective" című hetilap megállapítja, hogy a köztársasági tanács néhány tagjának álláspontja összefüggésben ál! a választásokkal és azzal a ténnyel, hogy a francia népi tömegek élesen elítélik Nyugat-Németország remilitarizálását. A hetilap ezt írja: „Azok a szenátorok, akiknek a választók elé kell lépniök, nem akarják magukra venni a felelősséget és támogatni Németország újrafelfegyverzését." A hetilap véleménye szerint a francia képviselők hangul ra hatással van a Nyugat-Németország és Franciaország között a Saar-kérdésben felmerült ellentét is. A sajtó szervei rámutattak a közvélemény nyugtalanságára amiatt, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása hatálytalanítaná a francia-szovjet szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Ma van húszéves évfordulója Čertižne és Habura lakossága forradalmi megmozdulásának. 1935 márciusában a falu népe féllázadt a végnélküli nyomor és a végrehajtók garázdálkodása ellen. A Masaryk-féle „demokráciában" a végrehajtó gyakori vendége volt a falunak. A gazdasági válság és ennek velejárója, az állandóan fokozódó munkanélküliség teljes súllyal nehezedett a falu népére. Az állami statisztikai hivatal kimutatása szerint 1933-ban nem kevesebb, mint 1 529 045 végrehajtást eszközöltek Csehszlovákiában. A nép elégedetlenségére a válasz az államapparátus, a csendőrség és rendőrség létszámának emelése volt. A hatalmas erőszak-szervezet, a hadsereg és a bürokrata államapparátus költségeit az állam mind magasabb adók kivetésével fedezte. Az adók behajtásában elnéző volt a rendszer pillérei — a kapitalisták iránt, de annál könyörtelenebb a kisiparosokkal, kiskereskedőkkel, de különösen a falu szegényeivel szemben. A kapitalista rendszer legutáltabb szolgája, a végrehajtó, állandó rettegésben tartotta a népet. A munkanélküliségtől és nyomortól sújtott falvakon ritka volt az a nap, amelyen ne jelent volna meg a végrehajtó, vagy ne lett volna árverés. Egy ilyen árverésen a szegény ember utolsó párnája vagy tehénkéje került dobra, birtokosa pedig koldusbotra. A végrehajtás a legtöbb esetben csendőrfelügyelet mellett történt. így is gyakori eset volt, hogy a végrehajtónak a csendőrrel együtt menekülnie kellett az elkeseredett nép kitörő dühe elől. A München előtti Csehszlovákiában a medzilaborcei járás gazdasági, szociális és kultúrális téren a köztársaságnak egyik legelhanyagoltabb járása volt. A lakosság nagyobb része földműveléssel foglalkozott. Tekintve azonban, hogy a sovány földnek a hozama a szlovákiai földek átlagos hozamának csak a fele volt, azért a lakosság mellékfoglalkozásként az erdőn dolgozott. A járás legészakibb részén fekszik Čertižne és Habura község. E két község lakossága húsz évvel ezelőtt, 1935 március 16-án fellázadt a tűrhetetlen nyomor és a tömeges végrehajtások ellen. Az első világháború előtt a lakosság a legnagyobb nélkülözésben élt. Télen az erdőn dolgozott, nyáron messze délvidékre vándorolt és mezőgazdasági munkát vállalt. Gyakori eset volt, hogy sok száz kilométeres utat gyalog tettek meg, mert a sovány keresetből nem jutott vasútra. Az első világháború alatt a front végigsöpört a községeken és súlyos károkat okozott. A harcgk következtében a lakóházak nagyobb része elpusztult vagy súlyosan megrongálódott. Az 1918-as államfordulat után a lakosság sorsának jobbrafordulását várta. Ezzel szemben a helyzete még rosszabbodott. Az államtól joggal követelt háborús károkat nem fizették ki. A lakóházak újjáépítéséhez vagy tatarozásához kénytelen volt bankkölcsönt felvenni. Mindez nagymértékben hozzájárult a nép eladósodásához és nyomorának fokozásához. A čertižnei kis kunyhókban a bankok és hitelezők által megbíwtt végrehajtók egymásnak adták a kilincset. A nyomort még fokozta, hogy az 1934—35. években az állami erdőbirtokon és az agrár urak erdeiben a koldusalamizsnáért végzett munka is kimaradt és így Čertižne népe legnagyobb nyomorban éhezve, fázva vészelte át a telet. A nyomorral együtt nőtt a nép gyűlölete is elnyomóik, az urak ellen. A nyomornak ebbe a poklába állított be március 13-án Čertižnén a végrehajtó Dimun Iván földműves házába, hogy az agrárbank nevében a szegény paraszt utolsó tehenkéjét elvigye. Dimun az istálló ajtaja előtt szembeszáll f a végrehajtóval és kijelentette, hogy a tehenet az istállóból száz esendői sem viszi ki. A végrehajtó, hogy a végrehajtást foganatosítsa, csendőri segítségért ment. Mikor a lakosság erről tudomást szerzett, nagy tömeg gyűlt össze, körülzárták a lakóháza' és megakadályozták a végrehajtást. A csendőrök látva az elkeseredett tömeget, visszavonultak a csendőrlaktanyába és magukkal vitték Dimunt is. A több mint 200 főnyi tömeg, amely egyre nőtt, hatalmas tüntetést kezdett. A tüntetők a csendőrlaktanya elé vonultak, követelték Dimun szabadonbo csátását, a véghajtások beszüntetését és a hadikárok kifizetését. Miután a tüntetők látták, hogy Dimunt nem bocsátják szabadon, fenyegetőbben léptek fel. Kövekkel ostromolták meg a csendőrlaktanyát, az összes ablakokat beverték és több csendőrt megsebesítettek. A csendőrök, félve a nép dühétől, a letartóztatottat szabadon bocsátották. A március 13-1 eseménydús nap ezzel még nem fejeződött be. Ugyanaznap estére Čertižnén az agrárpárt agitációs választási népgyűlést készített elő. Az agyonsanyargatott parasztok jól emlékeztek arra, hogy raz előző vá/ tak. A tüntetők követelték, hogy a felkelő falvakból hívják vissza a csendőröket és szüntessék be a végrehajtásokat. Az események hírére Valló, Steiner és Slivka kommunista képviselők azonnal a felkelés színhelyére siettek, hogy pártját fogják a bátor felkelőknek. A kommunista parlamenti khib nevében Zápotocký elvtárs a parlament elnökének egy átiratot nyújtott át, melyben követelik a képviselőház rendkívüli ülésének azonnali összehívását. A memorandum három napirendi pontot javasolt: 1. A belügyminiszter nyilatkozzék a 1935. március 14-én itt verte félre a harangot Čertižne talpraáltó népe. A harangláb melletti romos építményből pedig közápor Zúdult a csendőrállomás ablakaiba. lasztásokon mit ígért nekik az agrárpárt és valójában mit adott... A népgyűlés termét az agrárpárt vezéreivel leszámolásra váró parasztok zsúfolásig megtöltötték. Az agrárpárt szónoka és a járási takarékpénztár igazgatója az emelvényre lépnek. A kemény parasztöklök a levegőbe lendülnek, a lámpát leverik. A nép kitörő dühét és boszszúvágyát kielégítette az agrár vezéreken, akik alaposan helybenhagyva, véres fejjel menekültek a csendőrjégre menedéket keresni. A lakosság tudta, hogy a megtorlás nem marad el és a következő nap nagyobbszámú csendőr-erősítés érkezik a faluba, ezért szervezett intézkedésre volt szükség. A lakosság egész éjjel talpon volt. A čertižneieknek a szomszéd község, Habura lakosai megígérték, hogy veszély esetén Čertižne segítségére jönnek Megállapodtak, hogy a csendőrök erkezését harangszóval fogják jelezni Másnap Vácik csendőrparancsnok vezetésével 14 csendőr közeledett Čertižnére. A faluban félreverik a harangokat. Habura lakossága rohan a szomszéd község segítségére. A csendőrség és a segítség egyszerre érkezik Čertižnére. A csendőrség oszlásra szólítja fel a tömeget. A tömeg harcos tüntetésbe kezd, követeli a végrehajtások beszüntetését és a hadikárok kifizetését. Vacík parancsot ad a tömeg megrohamozására. A felkelők a szuror.yrohamnak ellenállnak, parázs közelharc fejlődik ki a csendőrök és a felkelők között. A felkelők kövekkel, karóval és minden kezük ügyébe került eszközzel visszaverik a támadást és a csendőröket a laktanyába szorítják. A felkelésről tudomást szereztek a további szomszéd községek is, mint Borov és MedziLaborcn és ők is a čertižneiek segítségére mentek. A szorongatott helyzetben lévő csendőrök távbeszélőn segítséget kértek, a felkelők azonban két helyen elvágták a telefonvezetéket és elszigetelték a csendőröket a külvilágtól. A járási hivatal rosszat sejtve megbízottját parasztnak álcázva a faluba küldte, így értesült a történtekről. Még aznap erős csendőrkészültség volt útban Čertižnére. A haburaiak a csendőröket útközben kőzáporral feltartóztatták. Kemény összetűzésre került sor közöttük, a harc folyamán mindkét részről több lövés dördült el Azonban a csendőrök fegyveres túlereje előtt a habúraiak kénytelenek voltak meghátrálni. A Čertižnére vezető országútat a felkelők éjjel elbarikádozták, felkészülve a további harcra. \ következő nap aaonban több szaz csendőr szállta meg a községet. A felkelők a túlerővel szemben tehetetlenek voltak, s hogy a további vérontást elkerüljék, visszavonultak. * * • A felkelés óriási visszhangot keltett •[(ész Csehszlovákiában. Országszerte hatalmas rokonszenv-tüntetések volmedzilaborcei járás eseményeiről. Sürgős segítség az éhinségterületek lakosságának megsegítésére. 2. Sürgős intézkedés a falu szegényei elleni végrehajtás beszüntetésére. 3. Sürgős vita a szlovákiai és kárpátukrajnai gazdasági és szociális állapotokról és nemzetiségeinek helyzetéről. A szenátus a szocialista pártok által támogatva a javaslatot elvetette. Valló képviselő elvtárs 1935. március 21-én a képviselőházban ismertette a čertižnei és haburai lázadás igazi okait. Kiemelte az agrárok szerepét a nép nyomorba döntésében. Rámutatott arra, hogy az agyongyötört és kizsákmányolt falusi nép helyzetéből nincs más kiút, mint az ellenállás. Az eseményről rövid hivatalos jelentést adtak ki. A jelentés szerint a felizgatott tömeg megtámadta a hivatalos szerveket, amire csendőrerősítést kellett hívni, melynek sikerült a lakosság ellenállását megtörni. A burzsoá sajtó nagyobb része a kommunistákat szidta, akik a falu népét „felbujtották" és egyhangúan követelte a kommunista párt betiltását. A kommunista sajtóban a cenzúra a felkelésről írt minden sort kitörölt. Sajtónk csak a parlamentben elhangzott beszédekből tudott idézni. A felkelésnek mindkét részről több súlyos sebesültje volt. A felkelés leverése után a brutális csendőrterror kíméletlenül dühöngött. Március 18-án több mint 80 parasztot szállítottak a kassai törvényszék fogházába. A letartóztatottakat az előző napokban a legválogatottabb kínzásokkal kényszerítet-* ték vallomásra és a jegyzőkönyv aláírására. A felkelésről szólva nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kommunista párt szerepét. Az elkeseredés elemi kitörésének pillanatától kezdve a fellázadt falvak kommunistái a harc élére álltak, s ez által a felkelés szervezeti formát kapott. A kommunisták az első sorokban harcoltak, irányították és vezették a felkelést. A harc nagy áldozatokat követelt. De az áldozatok nem voltak hiábavalók. A fellázadt falvak népeinek kemény kiállásukkal sikerült elérniük nyomoruk enyhítését, a végrehajtások beszüntetését. Čertižne és Habura lakói későbben is hűek maradtak forradalmi hagyományaikhoz. A München előtti Csehszlovákiában e községek voltak a kerület legerősebb kommunista bástyái, an.' különösen a választásokon jutott kifejezésre. A Tiso-féle fasiszta kormány alatt dühöngő üldözés és terror ellenére a lakosság büszkén vallotta magát ukrán nemzetiségűnek. A felszabadulás utáni években a két község az elsők között kapcsolódott be a szocializmus építésébe. A haburai termelőszövetkezet jő munkájával és eredményeivel példát mutat az eperjesi kerület szövetkezeteinek. Róják Dezső