Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-16 / 64. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek! V-'-j J A SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. március 16. szerda 30 fillér VIII. évfolyam, 64. szám Valóra váltjuk a felszabadulás 10. évfordulója tiszteletére tett felajánlásokat Jó példájukkal a kötelezettségvállalások teljesítésére mozgósítanak Hovorka György és Halgas Sándor íolyosóhajtásnál dolgozó bánvászok a pótori szénbányákban az elmúlt hónap­ban nagyon szép eredményeket ér­tek el. A kiváló bányászok tóbb nvnt 53 méteres folyosót törtek át, amivel teljesítménynormájuknt 177 százalék­ra teljesítették. A kiváló bányászok jó munkaszer­vezéssel és célkitűzésük következetes megvalósításával jó példával járnak elő.' a felajánlások teljesítéséért folyó szocialista munka ve" senyben. A szénfalak mellett dolgozo banyá-: szoknak a teljesítmény norma maga­sabb teljesítéséért folyó versenyében a Háj-bányában dolgozó Fűzik Jakab munkacsoportja győzött. A gazdasá­gosságban és a fejtés gyors előké­szítésében a Koreny-csoport tagjai tűntek ki. A csoport minden egyes tagje műszakonként átlag 4,70 tonna szenet fejtett. Munkájuk ebben a hó­napban még sikeresebb lesz, mert a 33-as szénfal az új szovjet Donbas­komlv n beállításával a körzet egyik leyiot an gépesített munkahelyt lesz. Miroslav Ülik, Pótor A verseny rendszeres értékelése meghozza gyümölcsét A Nyitrai Malmok nemzeti vállalat lévai fióküzemének dolgozói az év első napjától kezdve szép eredménye­ket érnek el a szocialista munkaver­senybein. A felszabadulás 10. évfor­dulója tiszteletére számos felajánlást tettek, amelyeket becsülettel telje­sítenek. Tobli elvtárs főmolnár veze­tésével havi 30 000 korona megtaka­rításra tett felajánlásukat már az év első hónapjában több mint 26 000 ko­ronával túlteljesítették. Ugyancsak magasan túlteljesítették felajánlásukat az oroszkai malom dolgozói is. A korponai malomüzemben szintén túl­teljesítik a tervezett feladatokat. A versenyben legjobban Ján Medveď tűnt ki, 203 százalékos normateljesí­téssel. Az említett üzemek dolgozói szép sikereinek elérését nagyban elősegí­tette, hogy az üzemben következete­sen érvényesítik a kormánynak és a szakszervezetek központi bizottságának a szocialista munkaversenyről szóló határozatát. Az üzemi tanács a ve­zetőséggel együtt a rendszeresen megtartott termelési értekezleteken minden dekád végén értékeli a ver­senyt és a terv teljesítését és gon­doskodnak a legjobb dolgozók nép­szerűsítéséről. Skulányik Benő 1292 lakásegystgen végzik el a szerelési munkát Az építőszerelő vállalat kassai üze­mében aláírták a kollektív szerződést. Az üzem vezetősége és a dolgozók szerződésben vállalják, hogy az össz­termelés értékének térfogatát 30,5 százalékkal emelik, az önköltséget 15,7 százalékkal csökkentik, a munka termelékenységét pedig 28,2 száza­lékkal fokozzák. A lakásépítkezések szakaszáéi ez évben 1292 lakásegysé­gen végzik el a szerelési munkála­tokat, ebből az első negyedévben 249 lakásegységen. E feladat teljesítését 27 műszaki-szervezési intézkedés fo­kozatos megvalósításával biztosítják, amivel a gazdaságosságot az elmúlt évhez viszonyítva 15,7 százalékkal fo­kozzák. Az üzem dolgozói fokozottab­ban őrködnek a végaett munkák jó minőségén is. Az év folyamán 329 dolgozó szerez magasabb szakképzett­séget műszaki tanfolyamokon. A mun­kafeltételek javítását, a dolgozókról való fokozottabb gondoskodást számos intézkedés megvalósításával biztosít­ják Lipták László, Kassa Fokozzák a forgalom biztonságát Az érsekújvári körzet vasutasai a felszabadulás 10. évfordulója tisztelé­tére tett felajánlások vállalásánál a párt és kormány 1954. május 26-i határozatát tartották szem előtt, amely a vasúti forgalom színvonalá­nak fokozásét hangsúlyozza. Eddig 26 állomás, 7 központ és 20 munkacso­port tett felajánlást. Ezenkívül 5 egyéni kötelezettségvállalás is tör­tént. A forgalom biztonságának fokozásá­ra értékes vállalásokat tettek az ér­sekújvári, párkányi, lévai, nyitrai, ta­polcsányi, prievidzai és az aranyos­maróti vasútállomások vonatkísérő személyzete. Kozár Vincent, Érsekújvár A podbrezovai „Ján Sverma"-üzem kohászai a közős ügyért MAGAS HEGYEKKEL övezett völgykatlanban egy több, mint 100 esztendős kohászti üzem füstje száll a magasba, hengersorok éjjel-nap­pali dübörgésétől visszhangzik a vi­dék. Esténként táncoló vörös fényt vetnek az égre a lemezekké formá­lódott izzó acéllapok. Podbrezová és a közeli faluk min­den családjának, minden emberének élete, tevékenysége közvetlenül vagy közvetve a gyárhoz fűződik. Itt dol­goztak elődjeik már a rriúlt század közepén. Itt gyártották nehéz körül­mények között a síneket, a vasútvo­nalak építéséhez. Nőtt a gyár gyor­san. A tőkések annyit szipolyoztak ki a munkásból, hogy a podbrezovai üzem a kilencvenes években mér az osztrák-magyar monarchia egyik leg­nagyobb és legjobban gépesített vas­gyára volt. Az új gépek és jobb munkamódszerek bevezetése kevesebb munkaerővel még nagyobb hasznot biztosított a gyár tulajdonosainak. Az elbocsátott munkások eleinte ellensé­güket látták a gépekben, de fokoza­tosan rájöttek, hogy nem a gépek, hanem a rendszer taszítja őket nyo­morba családjukkal együtt. i A munkások egyik legjelentősebb harcukat 1933 őszén a tömeges elbo­csátás és bérleszállítás ellen vivták A kemencékben kialudt a tűz, a ké­mények nem füstöltek. Egy ember sem dolgozott a gyárban. A tőkések­nek azonban sikerült fegyveres erővel elnyomni a sztrájkot. A legöntudato­sabb m nkásokat Petykó Emil és Škrabák elvtársakkal az élén bebör­tönözték. A harc azonban tovább folyt a munkahelyeken, a mindennapi gaz­dasági követelményeket politikai jo­gok kiharcolásával kapcsolták egybe, egy új szocialista rendszer megte­remtéséért. A GYÄRNAK hosszú története van. De a legszebb napjai a felszabadulás percétől íródnak. A gyár levetkőzte i régi nevét és Ján Šverma-vasmú nemzeti vállalat lett A kétéves ter­vet és az ötéves tervet becsülettel, minden nehézséget áthidalva telje­sítették. Megváltozott a gyár képe is, új épületekkel bővült, többek között két Martin-kemencével. A hulladék­téren hatalmas darut építettek, mely nehéz fizikai munkától szabadította meg az embereket. Az üzemi pártszervezet bizottsága Bulla Antal elvtárssal az élén arra ösztönzi a kommunistákat, hogy a termelés felelős gazdáinak érezzék magukat, feltárják és kijavítsák a hi­bákat, példát mutassanak a munka­versenyben. Fent až emelvényen, az ötös ke­mencénél dolgozik kollektívájával Šlosarik Rudolf elvtárs, olvasztár. Fia­tal, mindössze 27 éves, de kitartó, jó munkás, aki az acélgyáitás tapasz­talt mesterei közé tartozije. Apja is ebben a gyárban dolgozott, mint ol­vasztár. De nem élhette meg azt, amiért harcolt, mert a fasiszták fele­sége és gyermekei szemeláttára ki­végezték. Šlosarik elvtárs az apja ha­lála alkalmából tett ígéretét valóra váltja. Tanul, hogy szakmáját alapo­san ismerje. — Minél részletesebben sajátítom el a szovjet acélolvasztárok munka­módszerét, annál több lehetőség tárul fel előttem Martin-kemencénk jobb kihasználására — mondja Šlosarik elvtárs. Lent, az acél vöröses fényétől meg­világított csarnokban már készítik az üstöt a csapoláshoz. Fent a kemen­cénél várakozás közben Šlosarik elv­társ a technológiai fegyelem szigorú betartásáról beszél munkatársainak Csapolás után a kemencefenék meg­sérült részét hozzák rendbe Ha a fe­néken kimaródott gödrökben acél, vagy salak marad vissza, azt még a javítás megkezdése előtt gondosan és tökéletesen eltávolítják, majd a gödröket javítóanyaggal kitöltik. A csapolás és a kemence javítása után a _ kollektíva minden figyelmét a gyors berakásra fordítja. A daru kezelője, Midriak József gondoskodik róla, hogy a hulladékvas folyamatosan kéznél legyen. Az elkészített öreg vasat mindig megnézi, alkalmas-e a gyors berakásra. Ha a vastéri munkások össze-vissza, boglyásan rakták meg a berakó-kanalakat, nem sajnálja a fá­radságot az eligazításra, hogy ezzel óvja az ajtó burkolatát és az oldal­falakat a kiálló vasdarabok általi megrongálástól. A GYÁRBAN MINDEN MUNKAHE­LYEN kemény olhatározások szület­nek felszabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére. Az elmúlt esztendőben 103,7 százalékra teljesítették tervü­ket, de az önköltség mutatószámat 2,1 százalékkal túllépték. Ebben az évben mindent megtesznek, hogy a terv valamennyi mutatószámát ne csak teljesítsék, hanem túlteljesítsék. Mócik Gusztáv elvtárs, a Martin-ke­mencét karbantartó kőművesek mes­tere büszkén mondja el, hogy a ter­melési értekezleten osztályának dol­gozói arra kötelezték magukat, hogy a jó munkamegszervezéssel a mag­nezit, samot és más anyagoknál 80 000 koronát takarítanak meg. Min­den lehetőség megvan rá, hogy Ígé­retüket a meghatározott időre való­ra váltsák, mert már idáig 29 000 koronát takarítottak meg Hasonlóan Náther József elvtárs, a Bergmann csőkészítőosztály mestere is arról be­szélt, hogy két hónap alatt a minőség szigorú betartása mellett 22 109 ko­ronát takarítottak meg és így 'ehet ne felsorolni a többi üzemrészlegeken elért eredményeket is. Erdösi Ede. Fejlesszük tovább a szocialista munkaversenyt Nagy feladatok elérését tűzi ki cé­lul ez évben az állami terv népgaz­daságunknak. Jelentősen akarjuk csök­kenteni az aránytalanságokat, az ipar és a nyersanyagalap, valamint a fű­tőanyagalap között, továbbá az ipar és a mezőgazdaság között. Tovább akarjuk emelni a nép életszínvonalát, erősíteni hazánk védelmi képességét. Örömteljes jelenség, hogy a dolgozók megértik, milyen nagy jelentősége van a tervben kitűzött feladatok teljesí­tésének gazdaságunk továbbfejleszté­se szempontjából. Különösen öröm­teli az a tény, hogy éppen a jubileumi évben, hazánk felszabadulása 10. év­fordulójának évében, növekszik eddig nem tapasztalt méretekben az üzemi dolgozók politikai és alkotó kezdemé­nyezése. Arról van szó, nogy 8 pártszerveze­tek, a szakszervezetek és az üze­mek vezetőségei teljes méretében tá­mogassák és megszervezzék mindazt az aktivitást, amely a szocialista mun­kaverseny továbbfejlesztésére irányúi. Éppen a szocialista munkaversenynek kell lennie annak a hatalmas erőnek, amely hozzásegít az ez évi terv telje­sítéséhez. Csak abban az esetben vá­lik hatalmas erővé, ha a munkaver­seny színvonala és irányítása a dol­gozók kezdeményezésének és lendüle­tének teljes mértékben megfelel. A gazdasági és szakszervezeti szervek nem bízhatnak abban, hogy a munka­verseny magától fog úgy fejlődni, ahogy azt társadalmunk megkívánja. Ha azt akarjuk, hogy dolgozóink értékes kez­deményezései azoknak a feladatoknak teljesítésére legyenek irányítva, ame­lyek népgazdaságunk legfontosabb pontjai, akkor a munkatermelékeny­séget kell tovább fokoznunk, az ön­költségeket tovább csökkentenünk é« a termelés minőségének javítására kell irányítanunk helyesen a szocia­lista munkaversenyt s állandó és min­'ie'napos figye'lmet kell szentelnünk annak. Szocializmust építő társadalmunk­ban semmit sem bízunk a véletlenre. A termelést terv szerint fejlesszük a munka termelékenységét és az élet­színvonalat szintén tervszerűen emel­jük. ribbői az következ'k, hogy a szo­cialista munkaversenyt sem bízhat­juk a véletlenre. Ezért kell nagy fi­gyelmet szentelni helyes irányításá­nak. Hogyan irányítsuk a szocialista rnunkaversenyt? Az irányítás nem ab­ban áll, hogy nyilvántartjuk vagy összpontosítjuk a jelentéseket a szo­cialista munkaverseny állásáról. He­lyesen irányítani annyit jelent, hogy jó feltételeket teremtünk a kötele­zettségvállalások megkötésére és tel­jesítésére, értékeljük és ellenőrizzük a felajánlások teljesítését és népsze­rűsítjük a példás és íegjobb dolgo­zókat. A munkaverseny nelyes irá­nyításától függ, hogy a kötelezettség­vállalásokban a dolgozók mindig és minden körülmények között azt tart­sák elsősorban szem előtt, ami az üzem legfőbb problémája. FigyelnünK kell arra, hogy minden kötelezettség­vállalás irányuljon a gazdaságosságra, a termékek minőségének és a munka­termelékenységnek fokozására. Jól irányítani azt jelenti, hogy ál­landóan úgjT fejlesztjük a versenyt, hogy az üzem feladatait következete­sen és egyenletesen teljesítsük. Olyan feltételeket kell megteremteni, hogy állandóan emelkedjék azoknak a dol­gozóknak a száma, akik a szocialista m unka verseny be bekapcsolódnak. Ez év nagy feladatai már magukban is megkövetelik, hogy teljesítésükért az üzem minden munkása részt vegyen a munkaversenyben. Már sok száz és ezer olyan dolgozóval dicsekedhetünk akik kitűnő eredményeket értek el a szocialista versenyben és ezért magas rendjelekkel, kitüntetésekkel és a leg­jobb dolgozók jelvényeivel jutalmaz­ták meg őket. A szocialista munka­verseny kívánatos tömegjellegét azon­ban még nem sikerült elérnünk. Pe­dig ettől függ leginkább, mily gyor­san fog fejlődni nemzetgazdaságunk és hogyan álljuk meg helyünket az 1955-os évi feladatok teljesítésében. A közelmúltban élesen bírálták a munkaversenyben formálisan kimuta­tott részvevők magas számát. Azóta változás történt, a verseny javult, a oa­pírízű kötelezettségvállalások meg­szűntek. Az üzemek ma a valóban ver­senyzők számát mutatják ki. Sok üzemben azonban olyan elméleteket vallanak, hogy jobb megelégedni a munkaversenyben bekapcsolódottak ki­sebb számával és nem törődnek az­zal, hogy azok száma, akik valóban versenyeznek, állandóan növekedjék. A munkaverseny tömegmozgalommá való fejlődését az is fékezte, hogy helytelenül jártak el az összüzemi kö­telezettségvállalások megkötésénél. Több olyan eset fordult elő, hogy az összüzemi kötelezettségvállalás csak a párt, a szakszervezet és a gazdaság' dolgozók egy szűk körének formális ügye volt. Nem törődtek azzal, hogy az összüzemi felajánlásokat a dolgo­zók széles körében megtárgyalják és hogy minden egyes dolgozónak meg legyen a külön kötelezettségvállalása. Nern fordítottak gondot arra, hogy egymás közítt versenyezzenek a kol­lektívák és egyének, hogy fejlődjék az üzemek közti páros verseny Ily^n körülmények között a munkaverseny­be bekapcsolódottak száma valóban elégtelen volt. Javítani a szocialista munkaverseny .rányítását — erre irányul a kor­mány és a szakszervezetek központi tanácsának 1953. januári határozata. Az.ik az alapelvek, melyeknek kidol­gozásában a Szovjetunió sok évi ta­pasztalatait használták fe 1, nagy tá­mogatást jelentenek a n unkaverseny további fejlődésére Ha mirden üzem­ben a gazdasági és szakszervezeti dol­gozók következetesebben igazodtak volna a határozat alapelveihez, ha a mesterek minden munkahelyen jobban teljesítenek feladataikat, akkor a mun­kaverseny színvonala ma sokkal ma­gasabb volna. Az igazság azonban az, hogy nem mindig és nem mindenütt tartották magukat a határozathoz. Gyakran nem tartották be a határozat azon /részét, amely olyan feltételek megteremtését írja elő, melyek a dol­gozók széles körét bevonnák a mun­kaversenybe. Sok üzemben nem tar­tották be azokat az előírásokat, ame­lyek megállapítják az értékelés mód­ját. Nem népszerűsítették a jó ered­ményt elérő dolgozókat. Az irányvo­nal világos volt, sok helyen azonban az üzemek igazgatói, a részlegek ve­zetői és a mesterek, sőt a mühelyta­nácsok sem értették meg feladatu­kat a munkaverseny szervezésében. A kormány és a szakszervezetek központi tanácsa határozatának be nem tartása okozta, hogy a munka­verseny nem érte el a kellő mérték­ben í. tömegjelleget A helyes alap­elvek be nem tartása azt idé*t» elő, hogy egyes iparágakban és üzemek­ben nem teremtették meg a feltéte­leket ahhoz, hogy minden egyeä dol­gozó bekapcsolódjék a munkaverseny, be. A szakszervezeti bizottságok funk­cionáriusain múlik most, hogy azon irányelvek szerint folytassák munká­jukat, amelyeket a szakszervezetek központi tanácsa előír. Fejleszteni a szocialista munkaversenyt tömegsla­pon — ez most a legfontosabb fel­adatuk! Egyike azon üzemeknek, ahol meg­értették a munkaverseny helyes irá­nyításának szükségességét, a Královo Pole-i gépgyár. Az üzemi tanács az üzem vezetőségével karöltve pontosab­bá tette a munkaverseny feltételeit. Az alapfeltételekben helyesen osztják szét a feladatokat a részlegek vezetői­nek és mestereinek, arra is gondol­nak, hogy terjesszék a haladó mun­kamódszereket, javítsák a termelés minőségét és csökkentsék a selejtet és az önköltséget, valamint emeljék a munkatermelékenységet. Olyan muta­tószámokat létesítettek, amelyek min­denki által jól érthetők. Nagy felelősség hárul a pártszerve­zetekre ez év fontos gazdasági fela­datainak teljesítésében. A pártszerve­zetekből kell kiindulnia a kezdeménye­zésnek a szocialista munkaverseny színvonalának emelésére. Követelni kell a szakszervezetektől, hogy az 1953 januárjában hozott határozatok alapján ebben az évben minden felté­telt megteremtsenek a munkaverseny tömegmozgalommá való fejlesztésére. Természetes, hogy a kommunisták nemcsak útmutatásokat fognak oszto­gatni, hanem mindén munkahejyen az elsők lesznek a kötelezettségvállalá­sokban és a szocialista versenyben. A pártszervezetek egy pillanatra sem hagyhatják abba a meggyőző munkát; arról kell meggyőzniük minden dolgo­zót, hogy a helyes munkaverseny egyik alapfeltétele az életszínvonal további emelésének. Arra is kell ügyelniük az üzemi oártszervezeteknek, hogy az, üzem ve­zetősége részéről se kerüljön sor a munkaverseny helyes irányvonalának megzavarására. Az ellenőrzési jog he­lyp.s érvényesítésével nagy mértékben járulhatnak hozzá ahhoz, hogy a mes­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom