Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-15 / 63. szám, kedd

1955. március 10. U JSZ O 5 Ötéves a Szabad Földműves Ötéves a Szabad Földműves, öt évvel ezelőtt jött ki az első száma. Az újságnak talán minden előfizetője em­lekszik arra a napra, amikor a postás a Szabad Földművessel a kezében be­kopogott a falusi házak ajtaján és el­hozta a parasztok egyik legszüksége­sebb segítőtársát, úgy is mondhat­nánk, új életük tükrét, a szocialista tartalmú Szabad Földművest. A parasztember megfontolt, gondol­kodó. Akkor is úgy volt az, hogy az első számok után töprengeni kezdeti: „Járatom már az Üj Szót, elég ez nekem, hát még egy lapot? Mikor fo­gom elolvasni?" Így vélekedtek. Nos, aki megrendelte, egy sem bánta meg, Sőt öt év alatt jelentős mértékben növekedett a Szabad Földműves olva­sótábora. A kezdeti ötezres példány­szám ma már több mint húszezerre emelkedett. Felvetődik a kérdés: mi a magya­rázata annak, hogy a Szabad Föld­műves rövid pár esztendő alatt a pa­rasztság közkedvelt lapja lett? Hát elsősorban is az, hogy megjelenésétől kezdve minden számban a falu életé­vel, gondjaival, eredményeivel, hibái­val foglalkozik. Pedig nem volt köny­nyü dolog a kezdeti nehézségekkel szembeszállva, kevés szerkesztővel olyan lapot adni a dolgozó parasztság kezébe, amely minden téren segít, irányít, szervez, szórakoztat, nevel, tanít. S ennek ellenére is annyira köz­kedveltté tenni a lapot, hogy ma ke­vés olyan paraszt van, aki ha nem is előfizetője, de ismeri, olvassa a Sza­bad Földművest. Ennek az a magya­rázata, hogy a szerkesztőség egyre több parasztot, levelezőt von be a szerkesztésbe. A falusi levelezők tá­bora nagy segítséget jelentett a lap szerkesztőségének, mert hát ki áll legközelebb a falu életéhez, mint az, aki az illető faluban nőtt fel, és ki tudja, ki ismeri jobban a szövetkezet ügyes-bajos dolgait, mint az, aki ben­ne dolgozik és ismeri minden egyes tagnak tán még a gondolatát is. Ha tehát a Szabad Földműves népszerű­ségéről beszélünk, bátran elmondhat­juk, hogy a szerkesztők szívós mun­kája mellett nagy részük van ebben a falusi tudósítóknak, a traktorállomá­sok, az állami gazdaságok tudósítói­nak, a szövetkezeti és egyéni paraszt­levelezőknek, akik fáradhatatlanul se­gítenek ellátni híranýag.gal az újsá­got, beszámolnak a falu életéről, a szövetkezetek fejlődéséről, az osztály­harcról, az eredményekről és a hibák­ról. A Szabad Földműves levelezői nagy örömmel fogadták azt a kezde­ményezést, hogy az újság szerkesztő­sége több ízben rendezett velük le­velező-ankétot, amelyeken irányítást kapnak, elbeszélgetnek a szerkesztők­kel, kicserélik tapasztalataikalt. Ezek az ankétok jelentős mértékben hozzá­járultak a lap színvonalának emelésé­hez. Az újság népszerűségét dicséri az is, hogy a lap szerkesztői igen nagy súlyt helyeznek arra, hogy a parasz­tok szakmai tudását fejlesszék az új­ságban közölt cikkeikkel, a mezőgaz­daság haladó módszereinek, mint a kereszt- és sűrüsoros vetésnek, a ri­deg borjúnevelésnek, a fészkes-négy­zetes ültetési módszernek népszerű­sítésével A lapnak csaknem minden számában olvashatunk a szocialista munkaversenyről, a szocialista felaján­lások eredményeiről. Tekintettel arra, hogy falvainkan sok helyen foglalkoznak méhészettel és a vadászati jog ma már nem a földbir­tokosoké, vagy a jegyző úré, hanem a dolgozó parasztok, a szövetkezeti ta­gok űzik ezt a köznyelven sportnak mondott ágat, a Szabad Földműves érdekes „Méhészet" és „Vadászati szemle" rovatokat nyitott. Nem fe­lejtkezik meg az újság szerkesztősé­ge arról sem, hogy a falusi fiatalok kedvelik a sportot. Ha nem is bő ter­jedelemben, de a lehetőségekhez mér­ten közlik a fontosabb sportesemé­nyeket és a „falu sportja" rovatában híreket közöl a járási bajnokságokban résztvevők eredményedről is. falvaink élete egyre szépül, szö­vetkezeteink egyre jobban fejlődnek, azonban sok még a tennivaló a mező­gazdaság szocialista átszervezése te­rén. A dolgozó nép életszínvonala nap­ról napra emelkedik. Az országnak több húsra.'v zsírra, lisztre van szük­sége. És honnan kapja ezt az ország? A dolgozó parasztoktól. Nos, ezek sze­rint, ha több élelmiszer kell, többet kell termelni. Mi itt a feladat? Minden talpalatnyi főidet megművelni s a meglévő földeken növelni a hektár­hozamokat, egyszóval minél többet kicsikarni a földből, A mezőgazdasági termelés fellendítéséről szóló pártha­tározat is elsőrendű feladatként jelö­li meg, hogy az ország kenyérrel és liszttel, hússal és egyéb élelmiszerek­kel való ellátásét mindenképpen biz­tosítani kell. Ezt hangsúlyozza Szlová­kia Kommunista Pártjának 1955. feb­ruár 24-én és 25-én megtartott ülé­sén Bakuľa elvtárs is beszámolójában. És hogy a határozat megvalósuljon, minden eszközzel és teljes erővel hoz­zá kell látni a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez. Ebben a nagy mun­kában a sajtóra, a Szabad Földműves­re is egyre fokozottabb feladat hárul. A mezőgazdaság fellendítésének a gép mellett legnagyobb harcosa maga az ember. A jövőben a Szabad Földmű­vesnek is az eddigieknél többet kell foglalkoznia az emberekkel: „Többet kell írni, többet kell beszélni szövet­kezeteink, állami gazdaságaink, gép­állomásaink és általiban falvaink élen­járó dolgozódnak kezdeményező mun­kájáról és szemléltető példákkal kell rámutatni elért eredményeikre." Igen! Az eddiginél még nagyobb népszerű­ségre tehet szert a Szabad Földmű­ves, ha minden számában érezhető lesz, hogy az elért eredmények, a szürke számadatok mögött az ember, az ember alkotó ereje, szocialista ha­zafiassága áll. Sokkal olvashatóbb és mozgósítóbb lesz az a riport, amely a kötelezettségvállalásokról szól, ha abból kiérezzük, miért tette az illető paraszt a felajánlást, vagy pedig, ha túlteljesítette a beadást, mi ösztönöz­te erre, milyen módszerekkel tudott annyit kicsikarni a földből, vagy any­nyi húst termelni, hogy az előirány­zott beadáson kívül túlteljesíthette hazafias kötelességét, a beadást. „A mezőgazdasági propagandának — mondotta Bakuľa elvtárs az SzIKP KB februári ülésén — a jelenségek felületes leírásáról és megállapításá­ról át kell térni a mezőgazdasági ter­melés sikereinek és fogyatékosságai­nak következetes elemzésére, rá kell mutatni, mi okozta az egyes sikereket, vagy a feladatok nem teljesítésének oka milyen hiányosságokban keresendő és hogyan szüntethetők meg minél előbb a fogyatékosságok. Ez a mező­gazdasági propaganda fontos feladata." Ez a Szabad Földműves további küldetése is. Ügy, ahogy olvasói meg­szerették, éppúgy most a mezőgaz­dasági dolgozók előtt álló nagy felada­tok megvalósításában is részt kell vállalnia a Szabad Földművesnek. Részt kell vállalnia, mégpedig úgy, hogy cikkeiben, riportjaiban, elbeszé­léseiben, s minden írásában értékelje dolgozó parasztjaink hősies munká­ját, bírálja a hanyagokat, a közös va­gyon elherdálóit és engesztelhetetlen harcot folytasson a falu, a szövetke­zeti mozgalom legádázabb ellenségei, a kulákok ellen. M inden bizonnyal a Szabad Föld­műves kibővült szerkesztőgárdája jő irányító munkával, a párt és kormány határozatainak gyakorlati megvalósí­tásával, a levelezőknek és tudósítóknak a lap szerkesztésében való még na­gyobb bevonásával győzelemre segíti nemcsak a dolgozó parasztság, hanem az egész ország ügyét, a szocialista mezőgazdasági termelés fellendítését. Sok sikert továbhi munkájukhoz! A zsélyi mezőgazdasági iskola aktívájának tanulságai: A kukorica, krumpli és a cukorrépa termelésének fontos kérdéseiről Az egységes földművesszövetkezetek megszilárdításának döntő tényezői az olyan káderek, kik politikailag és szervezetileg ké­pesek megszilárdítani az egységes földmüvesstövetkezeteket. A mezőgazdasági káderek nevelését ma már mindenfajta isko­lák kiterjedt hálózata szolgálja. A legnagyobb mértékben szüksé­ges, hogy mezőgazdasági iskoláinkon a nevelés kérdéseire rend­kívüli gondot fordítsanak, mégpeig nemcsak a földmüvelésügyi minisztérium, hanem a helyi szervek is és hogy a párt szervek is gondoskodjanak arról, hogy ezek az iskolák művelt és jó szakem­bereket, a szocialista falu építésének öntudatos propagátoraif ne­veljék. (V. Širokýnak, Csehszlovákia Komunista Pártja Központi Bizott­sága 1953, február 10-i és 11-i ülésén elhangzott beszámolójá­ból.) A zsélyi mezőgazdasági tanonciskola nevelőkara még tavaly decemberben kötelezettséget vállalt, hogy a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági szak­osztálya segítségével egy járási mező­gazdasági aktívát, illetve szemináriu­mot hívnak össze az iskolába a leg­fontosabb takarmánynövények, mint a kukorica, burgonya, cukorrépa ter­mesztésének részletes ismertetése céljából, valamint háziállataink és a tenyészállatok takarmányozása és gon­dozása legújabb módszereinek elméleti és gyakorlati bemutatására. A járási nemzeti bizottság mezőgaz­dasági szakosztályának vezetője, Vizi Lajos elvtárs ezt az ajánlatot örömmel elfogadta és az aktíva idejét február utolsó hetére tűzték ki. Közben is­meretessé vált Široký elvtársnak Cseh* Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának február 10-i ülésén el­hangzott beszéde „Mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetéről és továbbfejlesz­téséről, valamint a falusi pártmunká­ről" és Hruscsov elvtársnak a Szovjet­unió Kőmmunista Pártja Központi Bi­zottságának ez év február 25-i ülésén elmondott beszámolója az állami ter­mékek növelésének fokozásáról a Szov­jetunióban. Az iskola kollektívája elhatározta, hogy a fent említett növényekről kiál­lítást rendez, hogy az aktíván részt ve­vő... szemléltetően bemutassák, hogy mennyire fontos az elkövetkező két­három évben a kapás- és takarmány­növények nagyobbfokú termelése. Ahogy közeledett a kitűzött határidő, úgy fokozódott a nevelői kar, valamint a tanulók igyekezete, hogy minél job­ban tudják biztosítani az aktíva lefo­lyását. A járási nemzeti bizottsáo hi­vatalosan meghívta a szövetkezetek elnökeit, agronómusait, zootechniku­sait és ahol még nincs szövetkezet, ott a helyi nemzeti bizottság agronómusait és zootechnikusait. Ezzel azonban az iskola kollektívája nem elégedett meg és elhatározta, hogy február 22-én 52 tanuló párosával meglátogatja a járás összes falvait és az aktíván való rész­vételt személyesen biztosítják úgy, hogy az aktívára minél több földmű­ves jöjjön el. Nagyon szép és megható volt az a reggel, amikor 10 fokos hi­degben, csípős, szeles időben a 14—16 éves CsISz-tagok hajnali fél négykor felkeltek és ki autóbuszon, ki pedig gyalog elindultak a kékkői járás min­den falujába. Aki ismeri a kékkői járás közlekedési viszonyait, jpizonyára mél­tányolja ifjúságunk e szép vállalkozá­sát és igazoltnak látja azt, amire Ši­roký elvtárs beszámolójában rámuta­tott, hogy akadnak nálunk is fiatalok, akik a Komszomol példájára bele fognak kapcsolódni a mezőgazda­ság fellendítése elsőrendű feladatának elvégzésébe. Az iskola kollektívája fáradságot nem kímélő munkával készítette elő a kiállítást a volt grófi kastély előcsar­nokában. Az előadók minden tudásukat latbavetve gondosan készültek az elő­adásokra, mert tudták, hogy a járás­ban az elmélet és a gyakorlat Össze­kapcsolása terén eddig soha nem látott esemény főszereplői lesznek. És szá­mításaik jól sikerültek. A becsületes szervező munkának meglett az ered­ménye. Február 26-án reggel 7 óra után, amikor az iskola egész kollektí­vája kifogástalanul rendbehozta a termet, megérkeztek a meghívottak. Fagyos széltől kipirosodott arccal Je­lent meg a járás földműveseinek színe­java. A piros karszalagos ügyeletes ta­nulók vidáman fogadták őket és mind futató szemekkel keresték az érkezők­ben azokat, akikkel pár nappal ezelőtt beszéltek és akik megígérték, hogy el­jönnek. A földművesek betartották ígéretüket és összesen 140-en jelentek meg. Miután mindenki felmelegedett és megreggelizett, a szépen feldíszített hatalmas kultúrteremben Sámson elv­társ, a JNB elnöke meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket és az aktíva jelentőségéről beszélt. Utána megkez­dődött az előadás. A szlovákoknak Kiszltng elvtárs, az iskola igazgatója tartott kétórás előadást a kukoricatermesztés jelentőségéről és módjáról. A cukorrépáról és burgo­nyáról pedig Agócs Béla szaktanító és Dancs József tartottak magyar nyelvű előadást.. Az előadásokat mindkét he­lyen rendkívüli érdeklődéssel hallgat­ták meg a földművesek. Majd az udva­ron megtekintették a kiállítást, ahol a legkorszerűbb mezőgazdasági gépek voltak. Megnézhették a DT-54-es her­nyótalpas, a KD-38-as traktort, a sű­rűsoros vetőgépagregátot, az SzK-2-es burgonyaültető-agregátot és sok mas gépet. A szemlélők között nagy érdek­lődést keltett a két robotmotor. Ezt a gépet Suhaj elvtárs mutatta be a föld­műveseknek. Szombat délután az elő­adások folytatódtak. Az összes előadók rámutattak Hrus­csov, Zápotocký, Široký, Bacílek elv­társak legutóbbi időben elhangzott be­szédeire és különösen Kiszling elvtárs minden tudásával igyekezett a kuko­ricatermesztés fontosságáról a legszak­szerűbben és érthetően előadni. Részletesen magyarázta a kukorica termesztésének legújabb módszerét. A kukorica silózásáról például ezeket Az állatállomány nyilvántartásának fontossága Az állatnyilvántartás vezetésére és ellenőrzésére rendkívül nagy súlyt kell fektetni, mind a helyi nemzeti bi­zottságoknak, mir,d az EFSz-eknek. Bizonyára sokan felteszik a kérdést, hogy mire való ez a nagy pontosság? így gondolkoznak azok, akik az egész akcióból csak a rideg számjegyeket látják. Pedig, ha a dolgot jobban meg­vizsgáljuk, rájövünk arra. hogy mi minden rejtőzik a számok mögött. Ezek a számok valójában élnek. Ezek­ből a számokból indulnak ki pl. a tervezésnél, azt is mondhatnánk, hogy a pontos nyilvántartás a szer­vezés kiindulópontja. Szocialista gaz­dálkodásunkat pontos kimutatások nélkül el sem tudjuk képzelni. A pon­tos nyilvántartás a pontos terv alap­ja. Ha pártunk X. kongresszusának határozatait az állattenyésztés te­rén is teljesíteni akarjuk, szükséges, hogy jól elkészített nyilvántartásunk legyen. Tekintsünk vissza az elmúlt esz­tendőre és bátran tárjuk fel a hibá­kat, amelyek járásunkban ezen a téren előfordultak. Vizsgáljuk meg, mi volt az oka annak, hogy állat­nyilvántartásunk olyan bizonytalan alapokon feküdt. A nyilvántartások vezetésével megbízott személyek nem fordítottak kellő gondot arra, hogy a nyilvántartások pontosak legyenek. Ennek aztán meg is lett a következ­ménye. Egy-egy hónapvégi kimuta­tásnál olyan számok kerültek nyilvá­nosságra, amelyek csupán csak a mesében felelnének meg. Ha az em­lített elvtársak rendszeresen ellen­őrizték volna az elhullást és a sza­porodást, a beadásokat és a külön­féle változásokat, amelyek a hónap folyamán előfordultak, nem lett vol­na hiba a nyilvántartás körül. A hibák kiküszöbölése céljából 3 jövőben elegendhetetlenül szükséges munkánkat ezen a téren, is megjaví­tani, és a lehető legnagyobb gondot fordítani a nyilvántartások vezetésé­re. Az idén nemcsak a helyi nemzeti bizottságoknak, hanem az EFSz-nek is kiadtuk a szükséges nyilvántartási lapokat, amelyek alapján a hónapi változásokat pontosan nyilván tudjál; tartani. Az ellenőrzés mind a helyi nemzeti bizottság, mind a szövetke­zet részéről könnyen megvalósítható. Szalay N., JNB Nagymegyer mondta: „A silő ugyanaz az állatok takarmányozfisabün, mint az ember ét­kezésében a hordóskáposzta, uborka, csalamádé és más zöldség és gyümölcs­befőtt. Ki tudna ma- már elképzelni egészséges embert ezek nélkül? És kivánhatjuk-e, hogy tenyészállataink, fpleg fejősteheneink csupán száraz, sokszor silány takarmányozással jól fejlődjenek és bőven tejeljenek?" A burgonya termesztéséről, mint a másik rendkívül értékes takarmánynö­vényről Dancs elvtárs a következőkép­pen beszélt: „A burgonya vetésterületének növe­lésével nem vonhatjuk el más takar­mánynövények elől a területet, hanem a burgonyatermelés hozamát az eddigi burgonyavetésterületeken kell emelni. Ezt el lehet érni az új termesztési módszerekkel, a négyzetes, fészkes ültetéssel és azzal, hogy kiküszöböljük a trágyá­zásban, a talaj megmunkálásában, a ve­tésben, a vetögumök gyenge csírázá­sában mutatkozó hibákat, Ha ezeket megértjük és rátérünk a burgonyater­mesztés új módszerére, teljesíthetjük a párt X. kongresszusának határozatát a burgonyáról és így emelhetjük állat­tenyésztésünk színvonalát." 1 A vita folyamán több elvtárs felszó­lalásából ki lehetett venni, hogy az elő­adásokon hallottakat nagyon komolyan vették és az aktíva tárgyalásai alapján komoly elhatározások születtek. Nem egy elvtárs mondotta, hogy ezen a nyáron a növénytermelés új útjain fognak haladni. Nagyon értékes felszólalások voltak Horné Strháre, Selce, Suché Brezovű és más északi fekvésű falvakból, Az ottani elvtársak arról beszéltek, hogy a kukorica náluk is megterem, csak korai fajtákat kell ültetni. Egy Suché Brezovo-i elvtárs lelkesen beszélt ar­ról, hogy ebben az évben megpróbál­ja a négyzetes-fészkes ültetést 70X70 cm távolságban, két növényt hagyva egy fészekben. A zsélyi EFSz elnöke, Párizs elvtárs, komoly meggyőződés­sel hangsúlyozta, hogy szarvasmarha­állományuk jó fejlődése és a tej­termelés javulása ebben az évben tisz­tán csak annak köszönhető, hogy meg­fogadták a párt és kormány felhívá­sát és ősszel elsilózták az összes ku­kuoricakórót. Közölte a szövetkezeti tagok elhatározását, hogy ez évben több hektáron kukoricát fognak vetni silótakarmánynak és ezt a talajt jól meg fogják művelni. A Horné Strhá­re-i zootechnikus elvtárs felhívta a járási nemzeti bizottságot, hogy has­son a gépállomásokra úgy, hogy ezek biztosítsák a megfelelő gépeket a ku­korica és burgonya négyzetes-fészkes ültetésére és e területek megművelé­sére. A vitafelszólalások során kitűnt, hogy a jelenlévő elvtársak megértet­ték a kukorica és a burgonya négy­zetes-fészkes ültetésének előnyét. A vitafelszólalások központjában a trágyázás helyes alkalmazása állott. A jelenlévők hozzászólásaikban meg­említették a cukorrépa termesztésé­ben községeikben észlelt eddigi hibá­kat, s megfogadták, hogy az elkövet­kező évben ezeket, különösen a cukorrépa kapálásában elkerülik. A termékeny és élénk vita után a jelenlévők egy szovjet filmet néztek meg a növénytermelésről. Vasárnap reggel az állattenyésztés legfőbb kérdéséről, főleg a takarmá­nyozás technikájáról és egyes aktuális új módszerekről volt előadás, amelyet Bella mérnök és Agócs szaktanító elv­társak vezettek. Rövid, de élénk vita után a gazdasági tanonciskola telje­sen gépesített tehénistállóiban és a Stejman-féle rideg borjúnevelő-bódék körül folytatták e kérdések gyakor­lati tanulmányozásai a jelenlévők nagy érdeklődésével. Az aktíván arról is sző esett, hogy az iskola kollektívája állandóan szo­ros kapcsolatot tart fenn az EFSz-ek­kel, valamint az egyéni gazdálkodók­kal is és a nyári munkák idején ezt a kapcsolatot az egy^.s falvakban sze­mélyes látogatásokkal még szorosabb­bá fogják tenni. A zsélyi mezőgazdasági tanonciskola nevelői kara.

Next

/
Oldalképek
Tartalom