Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-06 / 56. szám, vasárnap

2 tis sz® 1955. márohäs 6. Ä csehszlovák dolgozók kifejezésre juttatják Nyugat-Németország űjrafelfegyverzése elleni tiltakozásukat Az USA politikája, melynek célja, hogy Németország kettészakított­ságát tartóssá tegye és a lehető leggyorsabb ütemben felfegyverezze Né­metországnak azt a részét, amely az amerikai imperialisták bonni ki­szolgálóinak hatalmában van és ezzel Európából az új világháború fel­vonulási terepét alkossa meg, felháborodott ellenállást vált ki népünk­ből. E napokban számos üzemben gyűltek össze a dolgozók, hogy vilá­gosan kifejezésre juttassák a Nyugat-Németország űjrafelfegyverzése kérdésében elfoglalt elutasító álláspontjukat és szolidaritásukat az or­szág haladó gondolkozású népének az USA és Adenauer kormánya reakciós törekvése elleni igyekezetével. A gyűléseken a kormány tagjai, a Nemzeti Front Központi Bizottsága küldöttségének ama tagjai, akik nemrégen meglátogatták a Német Demokratikus Köztársaságot, vala­mint a csehszlovák békemozgalom képviselői beszéltek a dolgozókhoz. A nagykaposi járás CsISz-szervezetei a határszéli mezőgazdaság fellendítéséért (j. i.) A CsISz nagykaposi járási titkárságát naponta tömegesen kere­sik fel az érdeklődők, idősebbek, fiatalok, hogy tájékoztatást kapjanak a határszéli mezőgazdaságban való letelepedés feltételeiről. A sok érdek­lődő között szép számmal akad je­lentkező is. Eddig már tizennégyen döntöttek úgy, hogy otthont változ­tatnak. Horgos János mokcsakérészi munkás ezután a mezőgazdaságban akar dolgozni. Ugyanez a céljuk Stun­da István bajánházi, Očenáš Sándor és Rapcsák László nagykaposi munká­isoknak is. Kitett magáért Palóc köz­ség is, ahonnan eddig már hárman jelentkeztek a határszélre: Butella András, Harkos András és' Perdulák András. Legtöbb jelentkező azonban Lekért községből került ki, ahol Mé­száros István, Kirmak Vince, Murga Gyula és Sogan Lajos munkás- és parasztifjak határozták el eddig, hogy áttelepedésükkel elősegítik a határ­széli mezőgazdasag fellendítését. H—Ht—|HK _J Csütörtökön, március 3-án a vyso­čany-i Klement Gottwald automobil­üzem dolgozóinak összüzemi ülésén jelen volt Dávid külügyminiszter és Helena Leflerová képviselő. Václav Dávid miniszter a tartós béke meg­őrzéséért folytatott harc szempont­jából beszélt a nemzetközi helyzet kialakulásáról. Értékelte emellett az üzem munkasikereit és felhívta az al­kalmazottakat, hogy meg nagyobb mértékben igyekezzenek megjavítaii munkájukat, amivel nagyban hozzá­járulnak a békéhez. • * * A plzeňi V. I. Lenin-üzem dolgo­zóinak békeösszejövetelén Ladislav Stoll tanár, közművelődésügyi minisz­ter, a Nemzeti Front KB küldöttsé­gének tagja beszélt. A munkásság a II. számú gépüzem hatalmas szerelőter­mében gyülekezett, melynek dolgozói februárban 103 százalékra teljesítet­ték feladataikat. Ladislav Štoll tanár, közművelődés­ügyi miniszter rámutatott arra, hogy a Német Demokratikus Köztársaság­ban a kormány és a Német Szocia­lista Egységpárt segítségével mennyi­re növekszik a széles néptömegek ön­tudata. A Nemzeti Front KB küldött­ségének látogatása a német dolgo­zókban hatalmas visszhangot keltett. A Csehszlovákia és a Német Demok­ratikus Köztársaság közötti baráti po­litikából látható, hogy mily áldásosán befolyásolja a Szovjetunió nemzetközi politikája azt, hogy a nemzetek, ame­lyeknek egymás mellett kell élniök, béliében és barátságban éljenek. A V. I. Lenin-üzem dolgozóinak és fiataljainak nevében Miroslava Hob­llková CsISz-tag beszélt. Bejelentet­te, hogy a Béke-Vilftgtanács felhívá­sát az összes CsISz-tagok aláírták és közülük sokan újabb szocialista köte­lezettségvállalásokat tettek. « * * A/ bratislavai Kábel-üzem dolgozói is gyűlés keretében fejezték ki elha­tározásukat, hogy ők is részt akar­nak venni a háború előkészítése s a pusztító atomfegyverek használata el­leni közös harcban. A békegyűlésen-je • len volt dr. Alo^s Neuman . távossze­köttetésügyi miniszter, a Nemzeti Front KB azon küldöttségének tagja, aki nemrégen látogatáson volt a Német Demokratikus Köztársaságban, és dr. h. c. Alexander Horák, távösszeköt­tetésügyi megbízott, a Szlovák Nem­zeti Front KB elnökségének tagja, a Béke-Világtanács tagja, a BékevédŐK Szlovákiai Bizottságának elnöke. Dr. A. Neuman miniszter beszámo­lójában a Német Demokratikus Köz­társaságban tett látogatása során szerzett élményekről beszélt és tol­mácsolta a német munkások és föld­művesek üdvözleteit. Kijelentette, hogy a küldöttség mindenütt a Né­met Demokratikus Köztársaság dolgo­zó népének azon szilárd elhatározá­sával találkozott, hogy harcoľfti akar A szlovákiai dolgozók lankadatlan békelgyekezete most a Béke-Világ­tanács felhívása aláírásában jut ki­fejezésre és munkakötelezettségvál­lalásokkal van alátámasztva. Egyetlen nap alatt, március 4-én az aláírások száma több mint 150 000­rel szaporodott, amiben a bratislavai kerület 51 000, a nyitrai kerijlet Nyugat-Németország felfegyverzése ellen és gyűlölettel mindazokkal szem­ben, akik a világot az új világháború pusztításának akarják kitenni. Horák megbízott az összegyűltek szívéből beszélt, amikor hangsúlyozta: „Ahogyan a kábelek egybekapcsolják a kontinenseket, úgy kapcsolja egybe a világ nemzeteit a közös vágy, gcndo­lat és cél — a béke. A világ becsületes embereinek szava és ereje megakadá­lyozza, hogy földgolyónk kozmikus por­rá változzék, a nemzetek határozott állásfoglalásukkal kivívják, hogy a vi­lágon a béke, a jog és igazság uralkod­jék." A Kábel-üzem dolgozói békehozza­járulásukat a hazánk felszabadítása 10. évfordulójának tiszteletére tett össz­üzemi kötelezettségvállalással fejezték ki. A gyűlésről a Kábel-üzem dolgozói levelet küldtek a berlini Kábel Ober­spree nemzeti vállalat dolgozóinak, amelyben a következőket írják: „Tudjuk, hogy az egész német nép keleten és nyugaton ugyanúgy békét akar, mint mi. Becsüljük azokat a derék német férfiakat és nőket, akik igazságos harcot folytatnak hazájuk szabadságá­ért és egységéért, a nemzetek közötti békés együttélésért. De teljes szívünk­ből gyűlöljük a fasizmust és a porosz militarizmust, mert ismerjük és saját bőrünkön tapasztaltuk szörnyűségét. Ezért van, hogy oly nagy rokonszenv­vel és a teljes szolidaritás érzésével követjük az önök igazságos harcát Né­metország egységéért és a békéért. Kijelentjük, hogy teljes mértékben és fenntartás nélkül támogatjuk a Szov­jetuniónak a német kérdéssel kapcso­latos politikáját, mivel a Szovjetunió az egyedüli nagyhatalom, amely arra törekszik, hogy Németország jövőjéről maga a német nép döntsön." 26 000, a besztercebányai kerület 22 000, a žilinai kerület 12 000, a kas­sai kerület 26 000, az eperjesi kerü­let pedig 13 000 aláírással szerepel. A Béke-Világtanács felhívása alá­írásának öt napja alatt Szlovákiában csaknem 1 200 000 polgár bizonyította be aláírásával az atomháború előké­szítésével szembeni ellenállását. A CSEHSZLOVÁK NÖBIZOTTSÁG meghívására pénteken, március 4-én Prágába külföldi nőküldöttségek érkez­tek, hogy részt vegyenek a nemzet­közi nőnap ünnepségein Csehszlovákiá­ban. A délutáni órákban érkezett meg a Szovjetunió és Franciaország, a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat­Németország küldöttsége. Vasárnapra várják a lengyel nők küldöttségét. PÉNTEKEN, március 4-én ünnepi estét rendeztek a prágai bolgár kultu­rális központban abból az alkalomból, hogy Bulgária 77 évvel ezelőtt lerázta nyakáról a török igát. A VÁROSOK ÉS FALVAK szépíté­séért folytatott akcióba fiathatósan be­kapcsolódik az ifjúság is, a CsISz és a pionírszervezetek tagjai. A bratislavai és nyitrai kerület ifjúsága több mint 750 000 óra brigádmunkát vállalt eme akció keretében, Kassa város járásá­nak ifjúsága pedig 100 000 óra ledol­gozását vállalta. A „ZENEI NYÁR" akciót, amelyet a Megbízottak Testületének döntése alap­ján minden évben más Ijerületben kell megrendezni, ebben az évben fcperje­sen rendezik meg jönius 4. és 19. kö­zött. A KERESKEDELEMBEN' és a ter­melésben dolgozó reklám- és propa­gandista dolgozók megsegítésére a belkereskedelemügyi minisztérium ez év áprilisától kezdve „Reklám és el­adás" címen negyedévenként meg­jelenő folyóiratot ad ki. A folyóirat a kereskedelmi dolgozók nevelését, oktatását és tapasztalatcseréjét szol­gálja. Sima krétapapíroh, gazdag il­lusztrációkkal és színes mellékletek­kel fog megjelenni. SZLOVÁKIÁBAN az építészeti megbízotti hivatal üzemei februárban további 549 lakást adtak át használat­ra. Ebből a bratislavai kerületben 219­et, a nyitraibari 90-et, a besztercebá­nyaiban pedig 82-t. Ez" év elejétől feb­ruár végéig Szlovákiában összesen 1259 lakást^ adtak át használatra. A NAGYMEGYERI járásban nem egészen egy hét alatt 21 ezer lakos írta alá a Béke-Világ tanács felhívását tiltakozásul az atomfegyverek haszná­lata és Nyug%-Németország űjrafel­fegyverzése ellen. A járás legtöbb köz­ségében már befejeződött az aláírási akció. A legtöbb községben egy nap le­forgása alatt az összes lakosok aláírták a békeívet'. EBBEN AZ ÉVBEN a csehszlovák iskolaügy történetében először ünnep­lik meg március 28-án a tanítók nap­ját, megemlékezésül Ján Amos Ko­menskýnek, a nemzetek tanítójának, a legnagyobb cseh pedagógusnak em­lékére. E napon korunk legkiválóbb csehszlovák pedagógusait a „Ján Amos Komenský" jelvénnyel tüntetik ki, a legjobb tanítók és iskolaügyi dolgozók pedig nyilvános elismerés­ben részesülnek és az „érdemes ta­nító", „érdemes iskolaügyi dolgozó" és „példás tanító" megtisztelő címe­ket kapják. Ezen a napon az összes járásokban a tanítók ünnepélyes kon­ferenciákat tartanak a szülök és a tömegsZervezetek képviselőinek rész­vételével. A konferenciákon kiemelik főleg a falusi tanító tevékenységének jelentőségét a falu kulturális,' gaz­dasági, de különösen politikai fejlő­| dése szempontjából. Szlovákia dolgožói nem lankadnak a békeharcban Ahol a szépet gyártják n ol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király. Nagyon messze volt ám. Egy tengeren, egy nagy sivatagon és sok-sojc őrségen kel­lett átmenni, míg eljutott hozzá az ember. Ez a király egyszer úgy gondolta, hogyha már népének nem is tud sok szépet adni, vesz legalább magának valami szépet, de annak aztán nagyon-nagyon szépnek kell lennie. Olyan szépet azonban, mint amire a szíve vá­gyott, seholsem talált, pedig majd mindenütt kereste már. „ Egyszer hírül hozták a király­nak, hogy van a világon egy or­szág, ahol nagyon szépet tudnak készíteni az emberek. Szívesen ké­szítenek neki is, csak egy kiköté­sük van: küldjön a Szépért naran­csot a gyerekeiknek. Megörült a király! Fogta magát és elküldte saját képét abba az or­szágba, hogyha már olyan szépet tudnak csinálni, az ő képével dí­szítsék. Mert nagyon szép ember­nek tartotta magát a királyi A kép eljutott a kis országba, egyenesen a mester kezébe. Forgat­ta, nézegette, majd hozzálátott a municához. Gyönyörű szép dísztá­nyért készített, arannyal szegé­lyezve, csodálatos mintákkal. Kö­zepére odarajzolta a királyt. De úgy. hogy arról a tányérról enni nem lehetett, mert aki ránézett, megijedt, hogy a király bozontos szakállából valami szál a levesben marad. Olyan élethűen volt meg­rajzolva. Nagyon szépet tudnák ám készí­teni ebben az országban az embe­rek, h" arról van szó, hogy naran­csot adhassanak gyermekeiknek. El is készült a tányér. Lett nagy öröm a bozontos szakállú király ud­varában! De mi volt ez a kis ország gyermekei öröméhez képest! Rá­tették a sok szép narancsot kis tá­nyérkájukra — amely nem volt ugyan olyan díszes, mint a királyé —, de boldogan majszolták róla a rózsaszínű húsos gerezdeket. A legnagyobb öröme azonban a mesternek volt, amikor látta, hogy az ö munkája nyomán mennyi Gyurika, meg Éviké nevet boldo­gan. Mert olyan emberek vannak abban az országban, akik nemcsak szépet, de örömet is tudnak oszto­gatni. Ügy bizony. így szól a mese. Aki nem hiszi, járjon utána. * » « Mi már felnőttek vagyunk és nem hisszük el. Járjunk hát utána. Először is felkeressük a királyt. Átmegyünk a Földközi-tengeren, az Arábiai sivatagon egészen Sza­úd-Arábiába. A király rokonaiból és kegyenceiből álló, másfélméteres kardokkal felszerelt testőrséget le­kenyerezzük és bejutunk Ibn Szaud királyhoz. Itt megtaláljuk a király képével ellátott dísztányért, amely­nek alján elolvassuk készítője ne­vét, hogy jobban utána járhassunk a mesének. Ez van odaírva: Bohé­mia Made in Czehoslovakia és egy oroszlán van odarajzolva. Erről megtudjuk, hogy a Karlovy Vary melletti Stará Role porcelángyár Nová-Pole-i üzeme készítette. Vissza hát a tengereken, sivata­gokon a Karlovy Vary alsónak ne­vezett állomásán át a harmadik megállóhoz és pontosan az üzem mellett kiszállunk a vonatból. Felkeressük most már a mes­tert, aki a királynak a tányért ké­szítette. Osztényi a neve, szép fe­lesége, két gyermeke, sok képe van és Nová-Roleban lakik, két perc­nyire az üzemtől. Szívesen elvezet oda, ahol a szépet gyártják, a Sta­rá-Role-i porcelángyár legújabb üzemébe. Ez már 1900 után épült, a többi a múlt századból, vagy még régebbről maradt ránk. Nagy múltja van a nyugat-csehországi porceláni párnák! Hezoun üzemi igazgatót mind­járt megkérdeztük, mi a helyzet a narancsokkal, megkapták-e már cserébe. Megtudjuk, hogy a király nem narancsot küldött ugyan, ha­nem dollárokat, de mi azért naran­csot is és sok más mindent vásá­roltunk külföldön. Szóval a mese lényegében mégis igazat mondott. Nemcsak Szálul Arábia királyá­nak voltak megrendelései. Regent, Windsor, Royel Yvor jelzésű por­celánt Sziám, Tajföld, és Új-Zéland számára is szállítanak. Pedig ott van nem messze Japán, fejlett por­celániparú ország. Érdekes, hogy mégis a mienk kell inkább, mert nem 'olyan törékeny — mondja Hezoun igazgató. — Ami a dísztányérokra festett portrékat illeti, eleget tehetünk a külföldiek különös óhajainak. Ilyen arcképes tányérja Ibn Szaudon kí­vül a bolíviai diktátornak és egy venezuelai milliomos feleségének is van. Osztényi elvtárs a mestere ennek. Megkérdezzük hát Osztényi mestert, milyen díszítés tetszett neki a legjobban. — A tányéron a legszebb ( i plasztikus díszítés — feleli hatá­rozottan. Amikor kérdő tekinte­tünket látja, meg is maqyarázza mi az a plasztikus deklaráció. — Ügy gondolom, hogy a tá­nyérra leginkább egy jókora sült­liba való. Ez igaz. Az ő nézete szerint mi­nél több jólsikerült tányért és díszt készít, annál több lesz a „plasztikus" dekoráció tányérain­kon. — Honnan veszi, mester, azt a sok szép mintát? — Emlékszem, már amikor is­kolába jártam, tanítás után végig­jártam a felsőbb osztályokat, ahol rajzóra volt és ott maradtam le­rajzolni magamnak a mintákat. Később mint tanító is megmarad­tam a rajzolás mellett. Akkor már ecsettel és vászonnal jártam ki ta­nítás titán a Vág-partra és feste­gettem a nyárfákat, a füzeket v Ott Farkasdon, a Vág mellett szép csoport fűzfát festettem egyszer. Jelenleg ez a fűzfacsoport az ausztráliai helytartó teáskészletén yan. Asztalán több Max Šwbinský rajzot, művészettörténeti köny­veket láttunk. Ott van egy anató­mia könyv is. Osztényi mester ta­nul ... Ki- tudja, hányféle mintával lát­ják itt el a porcelánt? A felelet nehezen jön meg, de végiil össze­számlálják: 2900 féle mintával dol­goznak. Színnyomattal 1000, acél­nyomással 500, festéssel 1200, marással 200­f éleképpen díszítik a porcelánt. Ha nem láttam volna a katalógust, azt hinném, hogy e'z újabb mese, amelynek szintén a végére kell járni. % — Ez az, amiért gyártmányaik világhírűek? — kérdezzük. — Nem egészen — felelik a por­celángyáriak. — Különös a por­celán anyaga is, meg aztán a szí­nezés technikája is Hogy különös, arról meggyőződ­hetünk. Zöldre festenek egy min­tát, azután kiégetik és csodálkozz: gyönyörű rózsaszín díszítés van a kávéscsészén. Csiriznek nézném azt, amivel a tányér szélét bevon­ják. Nevetnek. Hiszen ez arany! És valóban a kiégetés után ott csillog az aranyminta. Ennyit láthatunk. Hogyan csi­nálják? Azt csak ők tudják. De azt aztán nagyon jól. Egyik tit­kukra azonban rájöttem. Möckl Henrik, aki 45 éve dolgozik itt, árulta el. Németül mondta, mert nem tud másképp: Szívvel kell csinálni. Az öreg szakemberek — mint Fischer mester — oldalán dolgoz­nak itt a fiatalok: Šesták, Plejer, Firbachová, Jeéeková, akik már megtanulták a titkot: szeretni munkájukat. Úgy, mint más üzemben, itt is találunk kollektív szerződést, az önköltség csökkentéséért folyó versenyt, selejt elleni harcot. Az utóbbit talán fokozottabb mérték­ben, mint másutt. Az üzemen belüli önálló elszámolásnak is megve­tették alapjait. Ez is egy titka vi­lághírüknek. E Ibúcsúzunk az üzemtől, amelyben, mint a mesében, a Szé­pet gyártják. Osztényi mester utánunk kiált: — Hagyjanak itt egy fényképet, csinálok dísztányért emlékül Sze­retnék amolyan magunkfajta em­bernek is valami szépet készíte­ni, nemcsak a királyoknak. Márpedig mi nem fizetünk sem naranccsal, sem dollárral. Csak úgy barátságból teszi. Szereti a magunkfajta embereket. Mar nem elég, hogy narancsot szerzett kö­zönséges porcelántálunkra, még többet qIkar. És ilyenek az emberek ebben a gyárban . . . így van ez. Ezt. láttam én. aki utánajártam a mesének. VILCSEK GÉZA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom