Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-05 / 55. szám, szombat

\ 1955. március 361. UJSZ

O 3 Meglelte boldogulását Pencinger Antal valamikor szép szál ember volt. Egészségét azonban a munka és az eltelt évek megrongálták.. Az egyenes tartású háta meggörbült, a büszketekintetű szemek parázs fénye már kissé homályos, fi z az ember sokat szenvedett a múltb<in Csak a szövetkezetben találta meg élete célját, boldogulását. Egész eletében állatokkal foglalkozott, hosszú éveken keresztül disznópásztor volt, ma pedig a várkonyi szövgkezet kiváló sertéshizlalója. Nagy része von abban, hogy a szövetkezet a; első negyedévi sertéshúsbeadását hiánytalcnu

1 teljesítette, sót szerződésileg biztosították, hogy rövid időn belül 50 mázsa sertéshúst adnak be. Az elmúlt évben hektáronként 6 má

zsával több gabonát termett a kereszt- és sűrűsorosan bevetett f

öld Tavasz előiíi szemle a balázsfai szövetkezetben A balázsfai szövetkezet tagjai már szövetkezetük bölcsője mellett megfogadták, hogy úgy fognak gazdálkodni, hogy ne valljanak szégyent. Bozsenik István, a szövetkezet agronómusa ma büszkén beszél anről, hogy a szövetkezet mily nagy utat tftt meg a megalakulása óta. A múlt évben már terven felül is tudtak mezőgazdasági termékeket adni az országnak. Az 1953-as évben még féltünk p. kereszt- és sürüsoros vetési módszertől. Az újságokban többször olvastuk és a rádión keresztül is hallgattuk a kereszt- és sürüsoros vetési módszer előnyéről szóló beszámolókat. Törtük a fejünket, mit csináljunk. Végre a vezetőség úgy határozott, hogy az 1954-es gazdasági évben az összes gabonaféléket sűrűsorosan vetjük el. Ezt a javaslatot a tagság azzal a kikötéssel fogadta, hogy két hektárt a régi vetési módszer szerint vet be, lássák, vajon érdemes-e az új módszer szerint dolgozni. Az eredmény: megállapítottuk, hogy a közönségesen vetett két hektár hat mázsŔval adott kevesebbet, mint a sűrűsorosan bevetett területek. Eme tapasztalataink alapján elhatároztuk, hogy az idén az összes gabonaféléket sűrűsorosan vatjük el. A múlt évben még a' négyzetes-" fészkes ültetést sem a krumplinál, sem a kukoricánál nem alkalmazták Az idén azonban az említett módszert mind a kukoricánál, mind a krumplinál száz százalékban alkalmazni fogják. Ezenfelül két hektáron előcsíráztatott krumplit ültetnek. A tavaszi vetőmag is készen áll már a szövetkezet raktáraban. A traktorállomás segítségevei eddig, már 235 hektár legelőt és két hektár szőlőt trágyáztak meg. Két melegágyban már szépen kikelt palánták várják a jó időt, hogy a szövetkezet asszonyainak gondos keze kiültesse őket. Az állatenyésztés terén is értek el eredményeket az elmúlt évek folyamán, ami azonban nem jelenti azt, hogy az eredményekkei megelégedhetnének. A pótjutalmazás bevezetésével az állattenyésztésben túlteljesítették a tervet. Holy Mihály például pótjutalmazás címén három malacot kapott, mivel a tervezett 12 helyett egy-egy anyadisznótól 12.5 malacot választott el. A tehenészetben is mindent megtesznek, hogy a tejhozam lényegesen növekedjék és a borjak elhullást száma csökkenjen. Póda Mária, amikor hazatért Prágából, az EFSz-ek II. kongresszusáról, elhatározta, hogy bevezeti Malinyina etetési és fejési módszerét. Elhatározásához Marcel Ilona is csatlakozott. Próbaképpen húsz tehénnél bevezettél, az említett módszert. Az eredmény? Alig két hét leforgása alatt a húsz tehéntől 50 liter tejjel fejtek többet, mint annakelőtte. Ez annyit jelent, hogy átlagosan minden egyes tehén 2,5 literrel ad többet naponta, mint két héttel ezelőtt. Az eredményes kísérlet alapján minden fejőstehénnél bevezetik Mal'nyina módszerét. A növendékmarhák egészségének megvédése érdekében pedig bevezetik a rideg borjúnevelést, így |karják a balázsfaiak megvalósítani a X. pártkongresszus irányelveit, növelni a mezőgazdasági termelést. Ezer hektárra elegendő répa-vetőmagot jaro vizáinak A diószegi cukorgyárban már a múlt évben ezer hektár cukorrépa terület bevetésére szükséges magot jarovizáltak. Az ilyen vetőmag alkalmazásával nagy termést ér el a cukorgyár ami bizonyítja, hogy a jarovizáh vetőmagból nagyobb répa és több, bokrosabb levél terem. A múlt évben 220 mázsa répamagot jarovizáltak a diószegiek. Az első kísérletek azt bizonyítják, hogy a jarovizált répamag 5 százalékkal csíraképesebb, mint a közönséges. A jarovizált maggal való kísérletek még a vetőmag nagyobb ellenállóképességét is bizonyítják. \ > Melyik EFSz veszi fel a versenyt a rozvadoviceivel Beszélgetés egy csehországi szövetkezet elnökével Az elmúlt napokban egyik munkatársunk Csehországban járt és ellátogatott az Olomouctól nem messze lévő rozvadovlcei szövetkezetbe. Ez a szövetkezet megalakulása óta szép eredményeket ért el. Van olyan tag is, akinek egy évi jövedelme több mint 50 000 korona. A szövetkezet gazdasági helyzete szilárd alapokon nyugszik, jó a munkafegyelem, a tagok! becsületesen eljárnak a munkába és mindenkinek féltve őrzött kincse a közös vagyon. Munkatársunk megkérte Dusek elvtársat, a szövetkezet elnökét, mondjon el egyet s mást szövetkezetük életéről, beszéljen a jövő tervekről, valamint arról, mit tesznek a szövetkezet további fejlesztése érdekében. — A mezőgazdasági termelés fellendítéséről szóló párthatározat elsőrendű feladatként jelöli meg, hogy növelni kell a termelést, elsősorban úgy, hogy a meglévő földeken fokozzuk a hektárhozamokat, s minél több takarmányt' termeljünk, hogy így az állattenyésztés hozamét is növelhessük./

1 Közeleg a tavasz, készülünk a vetesre, de őszi vetéseinkre is nagy gondot fordítunk. A napokban megnéztem, nem tett-e nagyobb károkat a fagy, meg a mezei egerek az őszi vetésben, mert ha igen. akkor az első alkalmas napon pótolni kell a vetést, ehhez pedig már most meg kell tenni az előkészületeket. Szövetkezetünk 1950-ben alakult meg. Először csak mint I., majd mint II. típusú, 1952-ben pedig már a III. típus formái szerint gazdálkodtunk Az alakuláskor összesen 223 hektár termőföldet, 209 tehenet, 22 lovat, 36 anyasertést és 224 malacot vittek a tagok a közösbe. A szövetkezetbe három gazda kivételével csaknem valamennyi földműves belépett. A szövetkezetben pontosan nyilvántartunk minden berendezést, gazdasági felszerelést és a terményeket. A házi rendet, valamint azt, hogy ki miért felelős, jóváhagyta az egész tagság. Az EFSz tulajdonát és a könyvelést negyedévenként ellenőrizzük. Eddig nem vettünk észre viszszaéléseket. Szövetkezetünk évről évre gyarapodik. 1952-ben 125 koronát, 1953ban (űj pénzben) 29 koronát fizettünk, 1954-re 28 koronát terveztünk, de ezt 12 koronával túlhaladtuk, tehát 40 koronát és 3 kg gabonát adtunk munkaegységenként. Dolgoztunk is egész éven át lelkiismeretesen s emellett érvényesítettük a haladó agro- és zootechnikai vívmányokat. A cukorrépát például megkapáltuk és négyszer saraboltuk. Ez a tervezett 290 mázsa helyett 337 mázsa termést eredményezett hektáronként. 4000 koronával többet kaptunk a cukorrépáért, mint amenynyit terveztünk. Árpából ugyancsak három vagonnal adtunk be többet a tervezettnél. Szép jövedelmünk van a tejgazdaságból is. 1953-hoz viszonyítva 1954-ben 500 literrel emeltük az évi tejhozamot tehenenként. 1953-ban az átlagos tejhozam tehenenként 1800 liter volt, ezzel semmiképpen sem voltunk megelégedve. Az 1954. évre tehát 1900 liter átlagot terveztünk. Átcsoportosítottuk a teheneket tejelőképességúk szerint és eszerint módosítottuk etetésüket is. A tejhozamok emelésében érdekeltekké tettük a tehéngondozókat is. Húsz tehén gondozásáért kapnak egy normát, 110 1 tejhozamnál pedig még 1,30 százalék külön normát kapnak. A teheneket napjában háromszor etetik és háromszor fejik. Sok nedvdús takarmányt biztosítunk nekik, egész nyárra zöldfutószalagos takarmányozást, télen pedig 30—10 kg silótakarmányt. Szálas takarmányból 3 kg-ot adunk naponként minden egyes tehénnek. Abrakból (korpa, zab, A losonci járás CsISz-tagjai a határvidék megsegítésére A losonci iárás CsISz-tagjai eddig töhb mint 80 ülésen foglalkoztak a CsISz II. kongresszusának anyagával. A gyűléseken főleg arra összpontosítják figyelmüket, hogy minél nagyobb segítséget nyújtsanak a határvidéki szövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítására. Az ábelovai CsISztagok, Kiapes Pál, Motoska János és még egynéhányan személyes agitációval hat fiatalt nyertek meg a határvidékre. A lónyabányai Magnezitüzem CsISz-taqjai szabad idejükben a losonci járás legtávolabb fekvő falvainak 'akóit látogatják. A múlt vasárnap a Kriváň-vidéki falvakban 12 brigádost győztek meg. akik közül Gombala István és még egynéhányan családjaikkal együtt tartósan szándékoznak letelepülni a határvidéken. A CsISz II. kongresszusának határozatait jól teljesítik 4 pelsőci helyi szervezet tagjai, akik színdarabot tanultak be, melyet több községben szándékoznak bemutatni. Szorgalmasan készülődnek a kultúrélet felépítésére t tamásfalvai. a lupocsi, az apátfalusi kultúr- és színjátszó CsISzegyüttesek is, amelyeknek tagjai e feladatokon kívül még 200 000 brigádórát dolgoznak le a szövetkezeti földeken. nľnniniiiiitiiiiiii I 1 I I I lllllllllllllllll lllll I llllí!llillllill)lltllllllllllll!ltll!!IIIIIIRt)l!!lllllll!ill!l!l|]llllll]lllllillllltlf1

1:IIIIIII' I I <•' I II:HIHIHI I IIIiKIIlllll 11*1 l'HI 11:11 Iliiül!!Illllllllllfíllfll'illirtf MllllilltlfIIIII1MIIIflllilfllIIHIHIHllll] A mezőgazdaság jövő szakemberei között | Mint a letűnt idők emléke | emelkedik a magasba ódon l szürke falaival a leleszi volt 1 prépostság kétemeletes épülete. | Valamikor barátok, szerzetesek | néztek le ablakaiból a végtelen | síkságra, ahol a környék serény | népe nekik robotolt. Ma ez a ? nép bizakodva tekint a külsőleg I rideg épületre, amelynek helyi| ségeit már meleg otthonná va| rázsolták a mezőgazdasági is= kola tanulói. Itt képezik most az \ új mezőgazdasági szakembere1 ket, földműves népünk vezetőit, | irányítóit. Ez az ország egyetlen | magyar tannyelvű növényter| 'mesztési technikuma. Itt nem| csak 'a környező járásokból, ha| nem Szlovákia egész magyar1 lakta területéről találunk tanu| lókat. Leleszen 1951-ben szervezték • meg a kétéves mezőgazdasági | iskolát. 1952-ben már megnyílt = a négyéves mezőgazdasági tech| nikum első osztálya. A kétéves | iskola 46 új szakembert adott I mezőgazdaságunknak, s ezzel | betöltötte hivatását, átadta he1 lyét a négyéves technikumnak. | A végzettek között voltak 18 és 1 48 évesek, férfiak és nők egyaránt. Ezek egy része traktorállomásainkon helyezkedett el mint szakaszagronómus, mások állami gazdaságainkban dolgoznak, mint szakemberek. A sok fiatal között ma is találunk idősebb embereket az iskolában. Az EFSz-elnökök részére nyílott itt háromhónapos tanfolyam. Már a második turnusbeliek sajátítják itt el a hasznos tudnivalókat, amelyek a szövetkezet vezetéséhez szükségesek. A leleszi mezőgazdasági iskolq. ezzel az akcióval óriási segítséget nyújt mezőgazdaságunk fejlődésében. A tanfolyam részvevőinek száma azonban meglehetősen kevés. Harminc elnök helyett csak tizenegy jött el. Mi ennek az oka? Az iskola tanítója szerint az illetékes hatóságok arra az időre tervezték ezt a tanfolyamot, amikor a szövetkezetben az elszámolások és a választások folynak. Az elnökök közül egyeseket lekötötték az évvég i zárszámadások, mások meg nem tudták biztosan megválasztják-e újra őket, így többen nem vettek részt a tanfolyamon. A négyéves technikumnak már három osztálya megnyílt. Az első csoport jövőre lép az életbe. Ma 72 tanulója van az iskolának. Barátságos, jól berendezett tantermek állnak rendelkezésükre. Ugyanebben az épületben van az internátusük is. A hálószobák szépek, otthonosak. A tanulószobák pedig az osztálytermet helyettesítik. A tanulókat példás közösségi szellemben nevelik. Megvan az összhang az ifjúság és' a tanítói kar között. Az elméleti szakképzést nagyon megnehezíti a tankönyvek hiánya. A tanítók kénytelenek jegyzeteket összeállítani, hogy segítséget nyújtsanak az ifjúságnak a tanulásban. Kívánatos lenne, ha az illetékesek minél előbb gondoskodnának a mezőgazdasági iskolák tankönyvellátásáról, hiszen vannak jó szakembereink akik megfelelő körülmények ^ kőzött vállalni tudnák a tankönyvírást is. A tankönyvek hiánya ellenére is szép eredményeket ér el az iskola az elméleti képzésben. Viszont mijid a jelenlegi tanulók, mind pedig a végzettek nagy hiányát érzik a gyakorlati képzésnek. Ugyanis nincs az iskolának saját gyakorló gazdasága. így az elméleti ismereteket nem egészíthetik ki kellőképpen gyakorlati ismeretekkel. A leleszi EFSz gazdaságában próbálják pótolni ezeket a hiányosságokat. Ez azonban nagyon felületes módja a gyakorlati ismeretek szerzésének, mivel a munkaegységekre dolgozó szántó vagy vető szövetkezeti tagokat nem tarthatják fel hoszszabb ideig munkájukban, hogy a munkamódszerekkel és a gépekkel megismerkedjenek. Csupán 3.5 hektáros micsurini kertjük van. Ebből 1,5 hektár szőlő, a többi gyümölcsös. Viszont a kert kedvezőtlen fekvése miatt itt sem tudnak kielégítő eredményt elérni. Az ifjúság és a tanítói kar azonban dacol a nehézségekkel és törhetetlen akarattal igyekeznek munkájukat eredményesebbé tenni. így iskolájuk egyre bővül, fejlődik és életük is egyre szebb lesz. Napi iskolai programjukat kűltúrtevékenységgel teszik színesebbé. Van jó népi zenekaruk, énekkaruk. színjátszó csoportjuk, táncos csoportjuk pedig híres a környéken. JAKAB ISTVÁN Ui.'lll|l!llJ!lini!lll!l!lllilllllllllll!l!llt!l!fl!l|lllllll!lliailllll!;|l!lilll!lllll!l!lli;i •i jiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiii™ = liszt, vagy más keverékek) 1—1.5 kg-ot adunk aszerint, melyik tehén hogyan tejel. Ezzel a módszerrel több tehénnél évi 2800 literes átlagos tejhozamot értünk el. Az összátlagunk 1954-ben 2300 liter volt tehenenként. Jövedelmünk tekintélyes részét a hústermelésből értük el. Marhahúsból 100 mázsával, sertéshúsból 149 mázsávál adtunk el többet, mint amenynyi kötelezettségünk volt. A strtéshustöfcbietnél kilónként közel 16 korona jövedelmü;;.< volt, ami ait jelenti, hogy a szabadpiacon eladott húsból több mint negyedmillió korona bevételünk volt. Ezzel még nem vagyunk megelégedve. Tervünk szerint 210 sertést kellene tartanunk, de a napi átlagigyarapodásuk csak 63 deka, tehát emelni fogjuk a sertésállományt. Erre megvannak az előfeltételeink. Van 41 anyasertésünk és már eddig összesen 324 sertésünk. Erre az évre 120 sertésre még külín szerződést kötöttünk. Szép jövedelmünk van a tyúk farmból is. Farmunkon csak fajtyúkokat nevelünk. A fő súlyt a fiastojás termelésre fektetjük. A tojást csirkekettetö üzemnek adjuk át, darabjáért 1.50 koronát kapunk. Tervszerűen dolgozunk. A napi munkabeosztás a helyi hangszóró segítségével mindig előző este történik. A beosztást reggel megismételjük. Ha valaki valamilyen oknál fogva nem mehet a beosztott munkahelyre, reggel jelenti azt az EFSz irodájában. Ilyen esetben a vezetőség azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a munka fennakadást ne szenvedjen. Minden tagunknak van egy m unkaegység-könyvecskéje, amelyben minden este beírja az aznap elvégzett munkáját, a munkacsoport vežetôje pedig lehetőleg ugyancsak minden este hitelesíti az elvégzett munkát. A szövetkezet vezetősége hetenként ülésezik és állandóan szem előtt tartja a feladatokat. Az elvégzett munkát havonként egyszer értékeljük, a beadások teljesítéséről negyedévenként tájékoztatjuk a tagságot, s a jutalmazások valószínű magasságáról a háromnegyedévben teszünk jelentést. Majdnem minden családból legalább két családtag, de gyakran három is dolgozik az EFSz-ben. Elmondhatjuk, hogy nálunk a munkaerkölccsel nincsen baj. A szövetkezeti tagok átlagos havi jövedelme készpénzben 1600 korona és természetben 3 kg gabona munkaegységenként A legjobb szövetkezeti tagok készpénzjutalmazása 2200 korona a természetbeni járulékokon kívül. Navrátil Rastislav például az 1954-es évben harmadmagával 1557 munkaegységet dolgozott le, Ezért készpénzben 62430 koronát és 48 mázsa gabonát kapott. Skácel Jaromir és felesége 43Ó00 koronát és több mint 30 mázsa gabonát. Az 1955-ös évre gabonából 27—28 mázsa, cukorrépából 310 mázsa hektárhozamot terveztünk. A tejhozamok emelését tovább akarjuk fokozni. Munkaegységeink értékét 1957-ig a három kiló gabona természetbeni jutalmazáson kívül 44 koronára akarjuk emelni. Száraz József Gyorsan ki keli dolgozni az EFSz-ekben a tavaszi munkák tervét A bratislavai kerületben, különösen a Csallóközben a tavaszi munkákat rendszerint már március elején megkezdik, de a tavaszi munkák tervének kidolgozására még most sem fordítanak kellő gondot. A 321 EFSz-ből február 25-ig csak 125 dolgozta ki a tavaszi mezei munkák tervét, s ez igen kevés. Az említett munkákkal legjobban a dunaszerdahelyi, galántai, somorjai, szenei, szeredi és a szakolcai járások haladnak. Lemaradt a nagyszombati, Bratislava környéke, a myjavai és még más járások. Ezze! kapcsolatban nem szabad megfeledkezni, hogy a terveket a gép- és traktorállomások brigádközpontjaival együtt és idejében kell kidolgozni, nem pedig az utolsó percekbe^.