Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-01 / 51. szám, kedd

4 1955. március 1. Az USA Kommunista Pártjának nyílt levele Eisenhower elnökhöz Vonjanak vissza minden haladás­és kommunistaellenes törvényt Az USA Kommunista Pártja nyílt levelet intézett Eisenhower elnökhöz, amelyet közlés végett átadott a saj­tónak. A nyílt levélben többek kö­zött a következőkről ír: Az a botrány, amely Harvey Ma­tusownak, a kormány tanújának a Smith-törvény szerint lefolytatott bí­rósági tárgyalásokon és egyes pe­rekben hjimis tanúskodásával kapcso­latban pattant ki, arra mutat, hogy ezek a perek a legrosszabb jogi ha­misítások színvonalára süllyedtek, ami páratlan az Egyesült Államok törté­nelmében. Ez a szégyenteljes helyzet világo­san arra mutat, hogy az egész besú­gó és provokatív rendszer, amelynek következtében sok kommunistát és más haladó gondolkodású polgárt bör­tönbe vetettek, vagy száműztek, ki­mondottan csaláson alapszik. Matusow szégyenteljes, előre beta­nult, hazug tanúvallomásainak esete nem egyedülálló. A hazug tanúvallomással kapcsola­tos botrány leleplezte azt a tényt, hogy az ügyészek a hivatásos rágal­mazóknak folyamatos utasításokat ad­tak arra nézve, mit kel! mondaniuk. Ezért elsősorban Herbert Brownell és Edgár Hoover, az igazságügyminiszté­rium vezetői felelősek. Hogy a kormány jogszolgáltatását legalább részben megtisztítsák attól a szennytől, amely a hamis tanúvallo­mások besúgó-rendszerének megszer­vezése által rátapadt, szükséges a kö­vetkező intézkedések megtétele: 1. Minden kommunistát és egyéb személyt, aki hivatásos besúgó ha­mis tanúvallomása alapján került börtönbe, azonnal szabadlábra kell helyezni. 2. Minden személyt, akit hamis tanúvallomás alapján bocsátottak el állásából, be kell újra állítani mun­kahelyére. 3. Brownelt és Hoovert azonnal el kell bocsátani állásukból. A sze­nátus jogi bizottságának alaposan felül kell vizsgálnia mindkét eset­ben a funkcióval való visszaélést 4. Véget kell vetni azoknak a pe­res eljárásoknak, amelyek az ameri­kai demokrácia elveit sértik. A nyílt levél azt követeli, hogy he­lyezzék hatályon kívül a Taft—Hartley­törvényt, a McCarran-törvényt és a „kommunista tevékenység ellenőrzé­sének" úgynevezett törvényét és más igazságtalan törvényeket. „E törvé­nyek legfőbb célja — írja a levél — mindazok megfélemlítése és üldözése akik szembeszállni mernek kormá­nyunk jelenlegi agresszív politikájá­val." Az EMSz leszerelési albizottságának ülése Londonban a „Lancester House"-ban tartották meg az ENSz leszerelési al­bizottságának ülését. Ez az ENSz le­szerelési albizottságának első ülése az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyű­lésének 9. ülése óta. Mint ismeretes, a közgyűlés az al­bizottságnak feladatává tette, hogy kísérelje meg újra a megegyezés lét­rehozását a fegyverkezés csökkenté­sének, a fegyveres erők és az atom­fegyver, valamint más tömegpusztító fegyverek eltiltásának kérdésében. Mint a jelentésekből kiderül, az al­bizottságban Kanada részéről M. A. Robertson, az Egyesült Királyság ka­nadai főbiztosa, Franciaország részé­ről Jules Moch, az ENSz-ben levő francia bizottság elnöke, a Szovjet­unió részéről «A. A. Gromiko külügy­miniszterhelyettes, Nagy-Britannia részéről Anthoni Nuthing külügyi ál­lamtitkár, Az Egyesült Államok ré­széről Henry Lodge, vesznek részt. A február 25-i ülésen Nuthing el­nök rövid beszéde után az albizottság megkezdte munkáját. Az albizottság ülései zártkörűek, a sajtó képviselői sem lehetnek rajta jelen. Jól informált londoni körökben ar­ról beszélnek, hogy a február 25-i ülésen a Szovjetunió képviselője, A. A. Gromiko konkrét javaslatokat tett. Azt mondják, hogy ezek a javasla­tak az 1955. február 8-i nyilatkozattal függnek össze, amelyben, mint isme­retes, a Szovjetunió javasolja az ösz­szes államoknak, mint első lépést a fegyverkezés csökkentésére, hogy kö­telezzék magukat, hogy nem fokoz­zák fegyveres erőiket és a katonai kiadások összege nem lépi túl az 1955-re előirányzott összeget. A Szov­jetunió ezenkívül ajánlotta az összes államoknak, amelyek az atom- és hid­rogénbombával rendelkeznek, hogy semmisítsék meg e készleteket és az atomenergiát csak békés célokra használják fel. Az olasz dolgozók küldöttségei tiltakoznak a szenátus előtt a párizsi egyezmények ellen A küldöttek százai érkeznek állan­dóan Olaszország minden részéből az olasz szenátushoz (Madama-palota), a párizsi egyezmények ratifikálása el­leni tiltakozásul. Az a hosszú utca, amely a palotá­hoz vezet, alig tudta befogadni a tün­tetőket, akik hangosan háborúellenes jelszavakat hangoztattak. Az erős rendőri egységeknek, amelyek az ut­ca bejáratát őrizték, csak nagy ne­hézségek árán sikerült az ellen véde­kezni, hogy az olasz munkások, föld­művesek és kulturális dolgozók kül­döttségei be ne törjenek a szenátus­ba és ott elő ne terjesszék a párizsi egyezmények megtagadásáfa irányuló követeléseiket. Marzabotto város küldöttségének mégis sikerült kikényszerítenie a pa­lotába való belépést és átadta a kü­lönböző pártok szenátorainak „Vér­fürdő Marzabottoban" című könyvet és azon lakosoknak névjegyzékét, akik átélték a fasiszta tömeggyilkosság szörnyű napjait ebben a sokat szen­vedett olasz városban. Az ázsiai országok sajtója leleplezi a bangkoki katonai konferencia céljait A pekingi „Kvanminzsibao" című lap a délkeletázsiai katonai tömb tag­államainak konferenciájával kapcso­latban arről Ir, hogy az USA és csat­lósai meg akarják szegni a genfi egyezményt és ezáltal nemcsak hogy meg akarják fosztani Indokína népeit nemzeti jogaiktól, hanem Ázsia ezen részén háborús tüzet élesztenek. A „Kvanminzsibao" hangsúlyozza, hogy a kínai nép éppúgy, mint a világ összes békeszerető népei, to­vábbra is küzdeni fog a genfi egyez­mény betartásáért. A „Berita Indonézia" című indonéz lap rámutat arra, hogy ez a konfe­rencia az ázsiai népen ellen irányu­ló agresszív intézkedés, amely veszé­lyezteti e terület békéjét. A bandungl (Indonézia) „Pikiran Rakjat" című lap a délkelet-ázsiai ka­tonai tömböt „mint az imperializmus védelmének ázsiai eszközét" jellemzi. A lap felszólítja Ázsia népeit az egy­ség megszilárdítására. Az indiai „Hindustan Times" című lap a bangkoki konferenciával kapcso­latos hírmagyarázatában a SEATO-1, mtnt az Északatlanti Tömb másolatát jellemzi és ezt a szervezetet „Ázsiá­ra nézve a lehető legkárosabbnak" tartja, „tekintet nélkül nyilvánvaló gyenge oldalaira". A vietnami sajtóiroda közlés^ sze­rint a vietnami népi hadsereg több mint 400 tisztje nyilatkozatot adott ki, amelyben elítéli a bangkoki kon­ferenciát. A nyilatkozat a többi kö­zött a következőket tartalmazza: Min­den erőnkkel meg fogjuk szilárdítani népi hadseregünket, hogy ezáltal hoz­zájárulhassunk a vietnami nép harcá­hoz az imperialisták összeesküvése ellen a bangkoki konferencián, Viet­nam egységesítése, az ország békéje és a demokrácia mellett. /Q kilünleteU két lestvér Azt mondják, egy községnek nem. az ünneplő az igazi arca, ha­nem a köznapi. Amaz talán szebb, mert ünnepélyesebb, de ez többet mond, őszintébb, mert ahogy hét­köznapokon nyitva vannak a kis­kapuk, úgy nyitva vannak a szívek is. Mégis úgy van az, hogy soha­sem nyílnak meg annyira a szívek, mint amikor a falu ünnepre készül. Hogy ez így van, annak igazolásá­ra pillantsunk csak vissza azokra a napokra, amikor szövetkezeti tag­jaink fnJ'-rivk az EFSz-ek H. or­né tette számára ezeket a napokat. Ahogy beszélgetés közben elmon­dotta, érezni lehetett szavaiból, hogy öröme határtalan. Hát ki ne tudna lelkesedni, örülni, amikor az első nap esti ünnepsége keretében vé­gigélte azokat a szép pillanatokat, amikor kitüntették az EFSz-ek élenjáró dolgozóit, s — köztük neki és öccsének, Emánuelnek is mellé­re tűzte a földművelésügyi minisz­ter az „érdemes dolgozó" jel­vényt, átvette a dicsérő levelet, meg a könyvjutalmat, s utána barátsá­A kitHr.tert&i *tvet»te után ZsotnayMfirflíy !ro!Ő£g=n fíg fcscet 2ŕ?otocký elvtárssal, Široký, Dolanský és Smida elvtársak körében. Zsolnay Mihály háta mögött öccse, Emánuel áll. szágos kongresszusára készültek. Hogy készült erre a falu népe, mennyi értékes kötelezettségválla­lás született — nemcsak a szövet­kezeti tagok, hanem az egyénileg gazdálkodó parasztok körében is a kongresszus tiszteletére. Úgy kezdődött ez az írás, hogy a falu hétköznapja többet mond, őszintébb-, hát most ez egyszer kénytelenek vagyunk ezt megcá­folni, mert az EFSz-ek II. országos kongresszusa igen sokat mondott és szava őszintébb volt talán min­den eddigi ünnepélyes megnyilvá­nulásoknál. Igaz, a kongresszus még az ünnepélynél is többet :je­lent a falvak éleiében. Hát hogyne, amikor a kongresszustól nemcsak a szövetkezeti tagok vártak sokat, hanem figyelemmel kísérte a kong­resszus ülésezéseit az egész ország. Talán most voltak Zsolnay Mi­hálynak és öccsének, Emánuelnek legszebb napjai, de az egész falu­nak is. Ezt azért merem ilyen ha­tározottsággal állítani, mert ami­kor a kongresszusi palotában meg­kérdeztem Zsolnay Mihályt, milye­nek a benyomásai, égései, röviden ennyit mondott: — Sohasem hittem volna, hogy parasztember létemre ilyen helyen részt vehetek. S vajon mi az, ami annyira meghatotta, annyira felejthftetlen­gosan elbeszélgettek Zápotocký elvtárssal, a köztársaság elnökével. Zsolnay elvtárs alig talált szava­kat, hogy leírja érzéseit. — Nehéz azt az embernek úgy elmondani, mit, hogyan érez. Mi­lyen jó volt Zápotocký elvtárs kö­zelében lenni. S ahogy elbeszélget az emberekkel. S hogyan tudja, is­meri életünket és azt is tudja, fiol a hiba a szövetkezeti gazdálkodás­ban, pontosan, talán minden egyes küldöttnek megmondotta volna, hol szorít a csizma szövetkezetünk­ben. .. Ezenkívül még igen sók minden, ami itt történt, emlékezetében ma­rad Zsolnay Mihálynak, az alsója­tói szövetkezet állattenyésztési dol­gozójának. Milyen gazdag volt a kongresszusi vita már magában is, nagy segítség, útravaló a további munkába. Mert ha az utóbbi idők­ben sokat is javult az alsójatói szö­vetkezet, van még sok tennivaló. Široký elvtársnak a mezőgazdaság további feladatairól és a falusi pártmunkáról szóló beszámolója, az alsójatóiaknak is szól. Náluk is van még sok tennivaló a gazdálko­dás megjavításában. Tudja ezt jól zsolnay Mi­hály is. S beszélgetés közben el­mondotta, hogy a kitüntetés az ed­diginél is jobb munkára serkenti őt és testvérét, Emánuelt. Mihály mint küldött vett részt a kongresszuson. Öccse csak az első nap kultúrestjén volt jelen, mert csupán a kitüntetés átvételére jött fel Prágába. így hát csak Mihály­lyal beszélgettünk a kongresszu­son. Hadd mondjuk hát el röviden élete folyását. Most ötven éves. Magas, vékony­csontú, hosszúkás arcú ember. Az a szokása, hogy beszéd közben több­ször meg-megsodorintja rövid kese bajszát. Inkább szlovákul beszél, mint magyarul. Könnyebben rá­fordul a nyelve, hisz az első szót is édesanyjától szlovákul hallotta. Megtanult azonban magyarul is, mert a községben köztük él. Azt Ayrnondja, hogy a szövetkezetben jól ~megvannak. Öccsét sokat emlegeti, hát hogyne, hisz együtt dolgoznák a tehenészetben. Fejenként i 5 szarvasmarhát bíztak gondjaikra. Nem könnyű a munkájuk, az bizo­nyos, hisz az etetéstől a fejésig mindent ők végeznek. Mégis elége­dettek, mert sokkal jobban megy a soruk, mint amikor az 1400 hek­táros László József uralta a falut. Annak a sok munkának a gyümöír csét, amit a falu lakosai életük folyamán kitermeltek, mind László úr zsebelte be. Más most már a falu élete. Ügy is mondhatnánk, hogy újjászületett, újjáépült a falu. Egész utcasorok, új házak épültek, melyek tetején már messziről villog a piros cserép. És erre is nagyon büszke Zsol­nay Mihály. Meri ő úgy gondolko­dik, hogy a szövetkezet nem azért van, hogy csak egy-két ember jobb­létét segítse elő, hanem azért, hogy az egész falu népe meglelje boldo­gulását, jobb jövőjét. Minden bi­zonnyal a falu is büszkén tekint a két kitüntetett Zsolnay testvérre, hisz ők nemcsak a szövetkezet, ha­nem az egész járás legjobb fejő­gulyásai. Becsülik is ezt a két embert a szövetkezetben. Hát hogyisne, ér­tik ők a módját, hogy ksíl az állat­tal bánni, mit kell adni a jószág­nak, hogy sok tejet adjon. — Úgy van az elvtárs — mond­ja Zsolnay Mihály — hogy nem elég, ha a teheneket csak azért ete­tik, mert az állatnak enni is kell. Ügyelni kell arra, hogy mindig pontos időben, a megszabott takar­mányadagot kapja meg a jószág. Ha ezt nem tartották volna be, aligha tudtak volna a múlt eszten­dőben majdnem 80 000 liter tejet fejni... No, de az úgy van, hogy az ember szívesen, örömmel dol­gozik, ha tudja, hogy munkáját an­nak rendje és módja szerint jutal­mazzák, értékelik. — En a múlt évben majdnem 25 mázsa gabonát és 10 000 koronát kerestem, öcsém is ilyenformán kapott gabonát és pénzt munkáid« ért. Sokat, igen sokat beszélt még Zsolnay bácsi életéről és a család­ról. MÉRY FERENC Jövő terveink az állattenyésztési termelés megjavításáért Elmondotta : Ján Jakubcúk, a mlynicei Vörös csillag szövetkezet elnöke A CsKP KB és az SzlKP KB februári ülésezésének határozatait, ame­lyek a mezőgazdaságban dolgozóknak legfontosabb feladataival foglal­koznak s rámutatnak azok teljesítésének módjára — a szövetkezeti ta­gok, egyénileg gazdálkodók, a gép- és traktorállomások, állami gazdasá­gok és kísérleti intézetek dolgozói részletesen megvitatják. Ján Jakubčák, a mlynicei Vörös csillag szövetkezet elnöke, akit nem­régiben tüntettek ki kiváló munkájáért, a Csehszlovák Távirati Iroda tudósítójával tartott beszélgetése serán a szövetkezet előtt álló legkö­zelebbi feladatokkal kapcsolatban a következőket mondotta: y\ CsKP X. kongresszusa után a szövetkezet a termelés lényeges nö­velésére összpontosította figyelmét és mindent megtett a kongresszus által kitűzött feladatok teljesítésére. Be­vezettük az állatok haszonhozama és a hektárhozamok magassága utáni jutalmazást. Ez vonatkozik a csopor­tokban dolgozókra és a szövetkezeti funkcionáriusokra egyaránt. A mun­kacsoportok és csapatok vezetőinek felelőssége a növénytermelésben és az állattenyésztésben egyaránt meg­növekedett. Az agronómus, a könyve­lő és a szövetkezeti elnök is a terv teljesítése szerint kap jutalmazást. A CsKP KB és az SfclKP KB feb­ruári ülésezéseinek határozatai konk­réten meghatározzák a mezőgazda­sági termelés minden egyes szaka­szára váró feladatokat. Szövetkeze­tünkben előre kidolgozott és minden szövetkezeti taggal megvitatott terv szerint dolgozunk. Hogy a merész feladatokat teljesíthessük, szükséges, hogy a gép- és traktorállomás is jobb munkát végezzen, elegendő anyagot biztosítsunk a gazdasági és egyéb épületek befejezésére. Meggyőződtünk a haladó mezőgazdasági módszerek előnyéről. Ezért az idén 50 hektáron négyzetes-fészkes módon ültetjük a burgonyát. A késmárki gép- és trak­torállomásnak, amellyel szerződést kötöttünk, traktorokra lesz szüksége, ugyanis a járásban 400 hektáron ül­tettek az említett módon burgonyát Saját anyagforrásainkból és erőnk­ből 50 férőhelyes anyasertésőlat épí­tünk, amelyet máicius végéig akarunk befejezni. Ezenkívül szeptember 30-ig él kell készülnie a juhakolnak. Ná­lunk, a "Tátra alján megvannak a juhtenyésztés feltételei. Ezért már az idén 200-ról 300-ra akarjuk növel­r,; a létszámot. Száz férőhelyes kor­szerű, magtárral ellátott istállót is építünk. Az építkezések befejezésé­hez azonban szükségünk van anyag­ra, különösen szögekre, mészre, szál­fadeszkára stb. Szövetkezetünkben fiatal munka­erők felvételéről is gondoskodunk. A szövetkezeti munkaiskolában fiatalok és öregek állandóan gyarapítják tu­dásukat. Nyolc lány és fiú közül, akik csak a múlt évben kezdtek a szövet­kezetben dolgozni, ketten részt vesz­nek a földművesiskolázáson. A szö­vetkezeti munkaiskolát hetenként egy­szer 12—14 szövetkezeti tag látogat­ja rendszeresen. A Vörös csillag szövetkezet — fe­jezi be Ján Jakubčák elnök — főként az állattenyésztés fejlesztéséről gon­doskodik. A többi szövetkezeteknek :• segíteni akarunk. Már most 30 fia­tal állatot adhattunk el további neve­lésre és a jövőben még többet is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom