Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-04 / 54. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! 1 1 1 SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. március 4. péntek 30 fillér VIII. évfolyam. 54. szám A mezőgazdasági termelés fellendítéséért • • • — Jól dolgoztak a múlt évben, de még jobban akarnak az idén... A királyhelmeci járás állami gaz­daságai nemrég értékelték ki a múlt év gazdasági eredményeit. A szomo­tori gazdaság szépen feldíszített kul­túrtermében jöttek össze. Volt mi­ről beszélni, mert hiszen az állami gazdaságban sok élenjáró munkás dolgozik, akik nagyban hozzájárultak az elért sikerekhez. Büszkék is az eredmé­nyekre az állami gazdaság dolgozói, akik az igazgatósági méretben a marhahúsbeadást 103, a sertéshúst 109, juhhúst 116, baromfit 112, gyap­jút 132 százalékra teljesítették. Csak a tejbeadásban maradtak le, amelyet 85 százalékra teljesítették. De a tejbeadásnál is jobb eredményt érhettek volna el ha a gazdaságok­ban több olyan munkás dolgozna, mint pl. Szabó Gyula fejő, aki na­ponta átlag 10 liter tejhozamot ért el egy-egy tehéntől és így tervét 135 százalékra teljesítette. Tripák József fejővel mindketten a fejszési gazda­ságból 18178 liter tejjel adtak be többet, mint amennyit a terv előír. Vannak jó tehéngondozók a többi gazdaságok­ban is, mint pl. Veres elvtárs, aki 121 százalékra teljesítette a fejési tervet. A hetven éves Luszka Pista bácsi és Horváth Mária pedig 104 szá­zalékra. A perbenylki gazdaságban Malinyi­na módszere alapján dolgoznak, mert így állandó tejhozamnövekedést ár el a gazdaság. A múlt évben 116 szá­zalékra teljesítették a tervet. Ebben az évben tovább folytatják Malinyina módszerének alkalmazását és már nem 116, hanem 150 százalékot akar­nak elérni. A mezőgazdasáp fellendítésére irá­nyuló igyekezetből azonban nem ve­szik ki részüket egyformán a dolgo­zók. Az állami gazdaság 1700 dolgozója közül nagyon kevesen értették meg a kötelezettségvállalások és a szo­cialista munkaverseny nagy jelentő­ségét a haladó szovjet munka­módszerek alkalmazásában. Erről beszélt a gyű­lésen Temesvári László, a fejszési gazdaság vezetője, Sugár elvtárs, a gazdaság igazgatója és még sokan má­sok. Ugyanúgy, mint Varga Miklós, a fejszési gazdaság sertésgondozója, vqgy Tripák József és felesége, — akik átlag 0,62 kg napi súlygyarapo­dást értek el — dolgozhatnának a gazdaság többi dolgozói is. Szeretni kell a gépet és kímélni. így beszélt ez igazgató és a többi i'elszólaló is. Az ülés végén a királyhelmeci járás állami gazdaságainak dolgozói leve! ­ben versenyre hívták ki a gálszécsi állami gazdaság dolgozóit A szomotori gyűlésnek bő vacsora és mulatság lett a vége. A legjobb munkások megkapták a dicsérő ok­levelet. hogy a jövőben még nagyobb kedvvel lássanak a munkához. Zelenák István, Perbenyík. Készen állnak a gépek a tavaszi munkákra A tavaszi munkák sikerének feltétele az idejében és jól előké­szített mezőgazdasági gépek és vontatófelszerelés. A szlovákiai qép- és traktorállomások dolgozói ismerik e munkák jelentőségét és ezért február 28-ig, tehát a kitűzött határidőn belül megjaví­tották az összes traktorokat. Jól halad a vetőgépek, boronák, kul­tiválógépek és egyéb vontatófelszerelés javítása, amit eddig 94,9 százalékra javítottak meg. Február 28-ig Szlovákia 34- gép- és trak­torállomása hozta rendbe a tavaszi mezei munkákhoz szükséges vontatófelszereléseket. A javítási terv teljesítése kerületenként a következő: a žilinai kerület gép- és traktorállomásai eddig a von­tatófelszerelés 99,3 százalékát, az eperjesi kerületben 98,1 százalé­kát, a bratislami kerületben 96,3 százalékát, a kassaiban 95,5 szá­zalékát, a nyitraiban 95,2 százalékát és a besztercebányaiban 88 szá­zalékát javították meg. Újabb kedvezmény a dolgozó parasztságnak Néhány mezőgazdasági termék begyűjtési és felvásárlási árának emelése A köztársaság kormánya 1955. március 1-én tartott ülésén jóvá­hagyta egyes mezőgazdasági ter­mékek, különösen a marhahús, a cukorrépa és a komló magasabb begyűjtési és felvásárlási árát 1955. március 1-től kezdödőleg. A mezőgazdaság továbbfejlesztésé­vel kapcsolatos intézkedések, a kötelező beadások normáinak csökkentése, a kontraktációk és a hitelek szabályozása mellett ezek a Ĺ új kormányintézkedések továb­bi lépést jelentenek a CsKP X. kongresszusának a mezőgazdasági termelés legközelebbi 2—3 éven belüli pöveléséről szóló határoza­tai teljesítésében. A begyűjtési és felvásárlási árak jóváhagyott sza­bályozása a szövetkezeti tagoknak és az egyénileg gazdálkodó pa­rasztoknak a mezőgazdasági ter­melés, de különösen az állatte­nyésztés gyorsabb fejlesztésére ki­fejtett törekvését segíti elő. amelynek különös jelentősége van az egész mezőgazdaság fejleszté seben és lakosságunknak hússal és zsírral való ellátásában, továb­bá a cukorrépa, komló és egyéb, a közellátás, az ipar és a külke­reskedelem szempontjából igen fon­tos ipari növények termelésének fellendítésében. A kormányhatározat a követke­ző szabályozást hagyta jóvá: 1. A vágómarha begyűjtési és felvásárlási ára 1 kg élősúlyért 1,40 koronával emelkedik minden minőségi osztályban. 2. A cukorrépa alapfokú begyűj­tési ára 100 kg után az eddigi 12 koronáról 13 koronáfa emelkedik. 3. A komló begyűjtési árának emelkedése a minőség szerint 100 kg után 65 koronától 260 koro­náig terjedhet. Az 1955. évi be­gyűjtési terv teljesítése esetén e szabályozással a komló piaci ára 100 kg-onként 9,7 százalékkal nö­vekszik az 1954-es évvel szem­ben. Ezenkívüjfa termelők a szer­ződésen felül beadott komlóért az eddigi 40 százalék helyett 45 szá­zaiékos felárat kapnak abban az esetben, ha az egész mennyiség át­lagos minősége legalább a III. minőségi osztálynak felel meg. 4. A házi vágások után beadott bőr ára átlag 4 koronával növek szik és ' életbelép a III. minőségi osztály 8 korona kg-oinkénti be­gyűjtési árral. 5. Növekszik a begyűjtési és fel­vásárlási ár a további mezőgaz­dasági termékeknél is, mint a mák, cikória, kendermag és kü­lönféle zöldségfajták. A részletes szabályozást a be­gyűjtési minisztérium rendelete közli. A mezőgazdasági termékek be­gyűjtési tervének teljesítése ese­tén az ez idén megvalósított sza­bályozások a szövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó parasz­toknak 372 milliós jövedelmet je­lentenek. A begyűjtési és felvásárlási árak "szabályozásának végrehajtása után még jobban növekszik a mező­gazdaságban a mezőgazdasági ter­melés intenzív növelésének jelen­tősége, ami a munka jobb meg­szervezésével, a technika széles­körű kihasználásával, a haladó termelőmódszerek alkalmazásával valósul meg. mert csakis ilyen módon biztosítható a mezőgazda­sági termelés további növekedése, a lakosság iobb ellátása és a pa­rasztok jövedelmének emelkedé­se. A kormány meg van győződve arról, hogy az összes szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok megértik a jóváhagyott intézkedéseket, mint a népi de mokratikus állam és a munkás­osztály jelentős segítségét, s a mezőgazdasági termelés fellendíté­sének eszközét és minden lehető­séget kihasználnak ennek megva­lósítására. A köztársaság kormánya elvár­ja, hogy földműveseink idejében és jól elvégzett tavaszi munkák­kal megteremtik a mezőgazdasági termelés ez évi lényeges növelé­sének feltételeit. A járási pártkonferenciák elé Dolgozóink figyelmesen követik pár­tunk szavát és útmutatását. Ezért fi­gyelemmel kísérik a kommunisták minden fontos ülésezését és átgon­dolt, komoly döntéseket várnak tőlük, amelyek irányt szabnak a járás élete minden terén való további felvirágoz­tatáséra irányuló igyekezetüknek. A járási pártkonferenciákon a küldöttek a nép iránti nagy felelősségük tuda­tában fognak tárgyalni. Meghallgatják a járási bizottság beszámolóját arról, hogyan teljesítik a járásban a párt X. kongresszusának Irányelveit, meg­tárgyalják a járási pártszervezet ed­digi tevékenységének pozitív és ne­gatív oldalát, megválasztják az új funkcionáriusokat és irányt szabnak további munkájuknak. A járási kon­ferenciák belpolitikai és nemzetközi jelentőségű eseményekben dús idő­szakban folynak le. A múlt év végén és ez év februárjában a párt köz­ponti bizottsága fontos ülést tartott. Most hazánknak a szovjet hadsereg által való felszabadítása 10. évfordu­lója ünnepségei előkészítésének idő­szakában élünk. Nagy érdeklődéssel követtük az ifjúság II. kongresszusá­nak és az EFSz-ek II. országos kong­resszusának lefolyását. A szakszerve­zetek országos kongresszusára és az I. Országos Spartakiádra készülünk Köztársaságunk polgárai a világese­ményeket figyelemmel követik és ak­tívan támogatják a békeharcot, amely napról napra erősödik. A járási konferenciák tárgyalásai e jelentős eseményekkel szoros össze­függésben vannak. Bírálóan és önbírá­lólag fogják értékelni, hogy az ipar­ban és a mezőgazdaságban hogyan teljesítik pártunk X. kongresszusának irányelveit és eme értékelés alapján szabják mep, milyen arányban kell továbbfejleszteni a járási pártszerve­zetek politikai munkáját, hogy miné: nagyobb befolyása legyen azon fel­adatok megvalósítására, amelyekre pártunk vezeti a dolgozókat. Az iparban és a mezőgazdaságban elsősorban arról van szó, hogy jól és idejében teljesítsük a népgazdasági terv feladatait. A szocializmus épí­tésének alapja a termelő eszközöket gyártó nehézipar, mely lehetővé teszi az egész népgazdaság fejlődésének növekedését. Tehát a mostani időszakban is, ami­kor a párt az ipar mai fejlődése mel­lett is rámutatott annak szükséges­ségére, hogy a mezőgazdasági terme­lésben lényeges fordulatot kell elér­ni, helyésen kell értelmezni az ipar­ban ránk váró feladatok következetes teljesítésének szükségszerűségét. El­sősorban a tüzelő- és energetikai alap továbbfejlesztéséről van szó. A járási pártkonferenciák abban az időszakban üléseznek, amikor a bányák egész so­ra messzire elmarad a fejtési terv teljesítésétől, amikor a bányáknak to­vábbi munkaerőkkel való ellátásáról, a szénfejtési terv egyenletes teljesí­tésének hathatós megszervezéséről van szó. A gépiparnak biztosítani kell az összes gyártmányokat, amelyek nemcsak a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez szükségesek, hanem ha­zánk megbízható védelméhez, külke­reskedelmünk további fejlesztéséhez is. A mezőgazdaságban el akarjuk ér­ni az összes parlagon heverő földek megművelését, az állattenyésztési ter­melés és alapjának — a növényi ter­melésnek fellendítését. Ezért fejlődik az ifjúság hazafias mozgalma, amely megértette a par­lagon heverő földek megművelésének feladatát, ezért tesznek a szövetkazeti tagok és példájuk nyomán a kifc- és középparasztok hazánknak a szovjet hadsereg által való fölszabadítása 10. évfordulója tiszteletére olyan kötele­zettségvállalásokat, amelyek a terme­lés fejlesztésére irányulnak az új ha­ladó munkamódszereknek és az ösz­szes "eddig bevált munkamódszerek­nek teljes kihasználásával. E feladat megvalósításában jelen­tős szerep jut a járási pártszerveze­teknek. Velük kapcsolatban dönt a járási konferencia arról, hogyan fog­ják a párt alapszervezatei az iparban és a mezőgazdaságban továbbra biz­tosítani a munkatermelékenység fo­kozódását, hogyan fognak harcolni az általános gazdaságosságért és az álla­mi tervfeladatok egyenletes teljesíté­séért. Minden járásban a jelenlegi helyzet elemzése alapján egész sor lehetőség nyílik a tartalékok kihasználására és arra, hogyan lehet bekapcsolni minden erőt a párt X. kongresszusa irányel­veinek teljesítésébe. A jó irányítás föltétele a járás, a benne élő és dolgozó emberek alapos, sokoldalú ismerete. A járási pártszer­vezet munkájának eredményei sike­resebbek, ha meg tudja nyerni a dol­gozók szeretetét és megbecsülését, ha ápolja a velük való kapcsolatot és gondos 1 figyelemmel kíséri éle tjüket A polgárokban egészséges vágy él az előrehaladás és akadályok legyőzése iránt. A járási bizottságok — a járás politikai tanácsadójának egészséges becsvágya, hogy példásan teljesítse feladatait. Nem képes erre emberek nélkül, az összes dolgozóknak azon merész távlatok megvalósításában va­ló részvétele nélkül, amelyek felé pár­tunk vezeti őket. Irányítani és kezde­ményezésre buzdítani az embereket, megmutatni a még nagyobb építő si­kerek eléréséhez vezető utat, — ez a párt tomegpolitikai munkájának er­telme. A konferenciáknak nem szabad megfeledkezniük az összes mai fel­adatok jó biztosítása feltételeinek e fontosságáról. Ki kell hangsúlyozniuk mily fontos az, hogy a kommunisták az emberek közé menjenek, megma­gyarázzák nekik az időszerű problé­mákat és gondosan figyeljék hozzászó­lásaikat. Nem mindenütt értették meg pél­dául a munkások és parasztok test­véri szövetségének jelentőségét. A kis- és középparasztokhoz való hely­telen viszony, valamint a kulákokkal szembeni elnézés számos példája bi­zonyítja ezt. A kis- és középparasz­tok szeretik földjüket és megvan bennük az akarat, hogy saját érde­kükben a nép érdekében több húst, tejet, tojást, gabonafélét stb. termei­jenek. A falusi szervezeteken és a járási pártbizottságokon múlik, hogy a pártmunkát úgy végezzék, hogy va­lóban minden kis- és középparaszt megértse feladata jelentőségét a nép életszínvonalának és a haza ereje ál­landó fokozásának szempontjából. \ Hogy saját tapasztalataikból tanulva győződjenek meg a szövetkezeti gon­'dolat helyességéről és előnyeiről. Ez­zel szoros összefüggésben van a gép­és traktorállomások munkája. Ők tud­ják munkájukkal legjobban bebizonyí­tani a parasztoknak a szocialista ter­melés előnyeit. De semmit sem érne, ha a kül­döttek a halaszthatatlan feladatokkal kapcsolatban a legnagyobb jóindulat­tal beszélnének a tömegpolitikai mun­ka megerősítésének szükségességéről — ha emellett nem indulnának ki ab­ból a vitathatatlan tényből, hogy a járási pártbizottság munkájának ered­ményessége attól függ, hogyan fog­nak dolgozni a párt alapszervezetei. A párt alapszervezeteinek tevékenysé­ge nem öncélú. Elvárjuk tőlük, hogy a gazdasági feladatok teljesítésének jó ismerete alapján tömegpolitikai munkát fejtsenek ki és a, dolgozó­kat a munkatermelékenység állandó fokozására, az állami tervfeladatok mindennapos megvalósítására vezes­sék. Ezen a téren nagyon sok függ attól, hogy minél hamarább kiküszö­böljék az alapszervezetek munkájá­ban eddig előforduló hiányosságokat. így például sok helyen nem értik meg az üzemi szervezetek ellenőrzési jogát az üzem vezetőségének gazda­sági tevékenysége fölött. A, konferencia tárgyalni fog airról is, hogyan kell a járási bizottságnak irányítania az alapszervezetet, hogy minden téren megjavuljon a pártorv belüli munka, amitől a kommunisták\ szervezési és ideológiai fejlettsége függ. Sok helyen például nem értik meg a kollektív irányítás alapelvét a bizottság m Ilkájában, sem a tag­gyűlések jelentőségét. Másutt az elvtársak lebecsülik az ideológiai e­velést, amelynek színvonalától függ a párt tömegmunkájának sikere. Ezért a járási konferenciák komolyan fog­lalkoznak majd a pártoktatási év me­netével, amely különösen „ falvakon nem áll a kellő színvonalon. A párt alapsztrvezetei jobban és önállóbban fognak dolgozni, ha a já­rási bizottságok megteremtik velük a gyakori élő kapcsolatot. Ott, ahol a járási bizottság élénk kapcsolatban van az alapszervezetekkel, ahol fel­használja az elvtársak tapasztalatait, tanácskozik velük, segíti őket mun­kájukban, ott rendszerint a pártmun­ka hathatósan mutatkozik meg a já­rás gazdasági feladatainak jő teljesí­tésében is. Az a járási bizottság, amelyben hiányzik az alapszerveze­tek kommunistáival való élő kapcso­lat, nem tudhatja operatív módon és az ügyek ismerete alapján irányítani a járás életét. Megerősíteni a pártmunkát különö­sen a falvakon — elsős rban azt je­(Folytatása a 2. oldalon.) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom