Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-24 / 71. szám, csütörtök

usszp 1-955. március 24. Földet oszt Vietnam demokratikus kormánya A francia gyarmatosítók uralma idején Vietnam elmaradt mezőgazdasági ország volt. A legjobb földeket ültetvényeknek sajátították ki a franciák, a maradékot pedig a földesurak kezére játszották, akik rabszolgamódra kizsákmányolták a bennszülött földműveseket. Ma Vietnam demokratikus kormánya történelmi jelentőségű földreformot hajt végre. A földet a föld­nélküli dolgozóknak és szegényparas ztoknak osztják ki, akik minden tá­mogatást megkapnak, hogy növeljék a vetésterületet, öntözőberendezéseket létesítsenek és növeljék a föld termelékenységét. Képünkön Cu Xam sze­gényparaszt földet kap. Bonn lázas előkészületei az új Wehrmacht talpraállítására E napokban Mende, a Szabad Német Párt (FDP) képviselője arra kérte az Adenauer-kormányt, hogy a szövetsé­gi határrendőrség létszámát 40 ezer emberrel emelje. Ezenkívül kérte ezen egységek modernizálását. A nyugat­német határrendőrség, amely az új Wehrmacht magva, már most 60 ezer embert számlál. Mende képviselő a ha­tárrendőrséget a jövő nyugatnémet Wehrmacht káderalakulatának nevez­te. A határrendőrség minden egyes tagját — mondotta Mende ,— azzal fogjuk megjutalmazni, hogy az új Wehrmachtban vagy altiszt, vagy tiszt lesz. A bonni hivatalok ezenkívül szor­galmasan verbuválnak az új Wehr­machtba. Ezt a feladatot a nyugatnémet militarista szövetségek vállalták maguk­ra, amelyek a verbuválást a szövetségi HÍREK AZ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS NAGY ORSZÁGÁBÓL Á szovjet bányaiparban a ciklusos grafikon módszerével dolgoznak A szovjet szénbányákban a kombáj­nok, a szén- és kőzetrakodógépek ez­rei, sok lánctalpas traktor és egyéb gépesített eszköz dolgozik. E techni­ka alapján a tapasztalt szovjet bányá­szok bevezetik a fejtés szervezésének haladó módszereit. E rendszerek egyi­ke a ciklusos-grafikon alapján meg­köztársaság nagy üzemeiben hajtják végre. Ezek a militarista szervezetek a nácista Wehrmacht volt hívei között kérdőíveket osztanak szét, hogy meg­állapítsák, . ki milyen szerepet játszott a hitleri hadseregben. Ezt az akciót a nagy ipari vállalatok finanszírozzák. Az Adenauer-kormány arról is gon­doskodik, hogy a revansiszta hadsereg számára nagy gyakorlótereket készít­sen elő. Nincs tekintettel a nyugatné­met földművesekre, akik kénytelenek otthonukat elhagyni. A Blank-hivatal (a bonni hadügyminisztérium) Baden­Würtenbergben további négy község kiürítését határozta el, amelyeket a Houberg katonai térséghez csatolnak. Az Adenauer kormányon kívül a nyugati megszálló hatalmak is lefog­lalják a nyugatnémet lakosság földjét. A vetőmag edzésének sikeres módszere A kurgani kerület Cskalov kolhozá­ban /naponta tucatszámra érkeznek levelek. A Szo^tnumo különféle t;<­j8 ! í­1 az agronórnusak és kolhoz! zöld­se íitermelők köz! .V e levelekben A. Vcronova agronómus'iV'ej, hogy ' a melegkedvelő növények magvainak valíakozó hőmérséklettel való meged­zési módszere kitűnően bevált, a tök, dinnye és paradicsom jól bírják a ta­vaszi fagyokat, 10—12 nappa' r'.őbb errek be és 20—40 százalékka' na­gyoob hozamot adnak. A. Voronova váltakozó hőmérsékleti hatás alatt a korai búza új fajtáját nemesítette. Kísérletezett a búzamag edzésének néhány variációjával és 84 hektárnyi terület bevetésére szolgáló vetőmagot termelt ki. Az újfajta ve­tőmag a Malcev-féle módszerrel gon­dozott parlagföldeken ért be 10 nap­pal korábban és átlagosan 27.7 mé­termázsa magot adott. Egyes parcel­lákon a terméshozam elérte az 57,7 métarmázsát is. A kukorica nemesítése a Szovjetunióban A. V. Frunzéről elnevezett kisinevi mezőgazdasági intézet nemesítő állo­másának tudományos dolgozói kite­nyésztettek egy új kukorica keresz­tezést, amely a tejviaszkos érettség stádiumában hektáronként 50—60 mé­termázsa szárat és 300 métermázsa zöld takarmányt hoz. Az új fajták közül a legjobb a „Kisinevszkij 37 és 39" fajta, amely 15—20 nappal előbb érik be, mint a vidék más kukorica­fajtái. A nemesítők csoportja folytatja munkáját és még ez évben meggyő­ződik az új kukoricafajta nagybani termesztésének lehetőségeiről. szervezett munka. Ma már több mint 3900 vájatban e szerint dolgoznak, vagyis 300 vájattal többen, mint a múlt év második felében. A fejtés haladó megszervezése le­hetővé teszi a gazdag bánvatechnika jobb kihasználását, tökéletesíti a mun­kaeljárást és növeli a fejtést. Ennek bizonyítékai a kuznyeci és donyeci bá­nyákban elért kiváló eredmények. A kuzbaszi bánya egyik szakaszán, ahol már tavaly megkezdték a ciklusos gra­fikon szerint a fejtést, a napi terme­lés 54 százalékkal emelkedett. E rendszer felhasználóéval nagy­szerű eredményeket értek el a Rosz­tovugol kombinát bányáiban, a Západ­naja, Kapitálnája bányákban és a moszkvai szénbánya körzetben. A. F. Mozsajszkij születése 130. évfordulójának ünneplése Március 21-én az egész szovjet köz­élet megemlékezett Alekszander Fjo­dorovics Mozsajszkij születésének 130. évfordulójáról. Moszkvában és Lenin­grádban, az üzemekben, hivatalokban és iskolákban összejöveteleket és elő­adásokat tartottak e kiváló orosz tu­dós és hazafi életéről. A leningrádi katonai repüléstudományi akadémiát ünnepélyes keretek között elnevezték A. F. Mozsajszkij nevéről. Lenin-renddel tüntették ki Makszim Rilszkij ukrán költőt A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége Makszim Rilszkij ukrán köl­tőt 60. i születésnapja alkalmából Le­nin-renddel tüntette ki érdemeiért az irodalom fejlesztése terén. Makszifn Rilszkij költő irodalmi mű­ködésének 45 éve alatt 70 könyvet írt a szovjet nép életének dicső napjai­ról. Műveit sokszor kiadták fordítás­ban mind orosz nyelven, mind a Szov­jetunió többi népének nyelvén is. Rilszkij közismert kitűnő ukrán nyelvre fordítója Puskin, Mickiewicz, Voltaire, Hugó, Moliére, Krilov, Nek­raszov, Gorkij, Izakovszkij, Dzsambul, Tyichonov és Rainisz müveinek. Növekszik a munkaterme­lékenység a fehér-orosz üzemekben A Fehérorosz Köztársaság ipari üze­meiben különösen a gépgyárakban ál­landóan növekszik á munkatermelé­kenység. Az 1954. év folyamán a ne­hézipar ezen ágazatában 10—15 szá­zalékkal növekedett a munkatermelé­kenység, sőt az ötéves terv kezdeté­vel összehasonlítva felülmúlja az 50 százalékot is. A vállalatok munkatermelékenységé­nek növelését azáltal érték el, hogy ellátták őket a legújabb géptechniká­val, tökéletesítették a technológiát és fokozták a munkások szakképzettség gét. A kötőszöveti terápia — a rövidlátás gyógyításának új módja A. Filatov akadémikus, szovjet tudós vezetése alatt álló ukrán szemgyó­gyászati kísérleti intézet a rövidlátás patológiájának, megfigyelésével foglal­kozik és e baj gyógyításainak új mód­szerein dolgozik. A TASZSZ sajtóügynökség tudósító­jával folytatott beszélgetése során Fi­latov akadémikus a következőket mon­dotta: „A rövidlátás gyógyításának alapja nálunk a gyógymód különleges biológiai rendszere — a kötőszöveti terápia. A betegeknek bőralatti injek­ció vagy belső applikáció útján kon­zervált kötőszövet-kivonatot adnak be. A rövidlátásban szenvedő betegnek be kell tartania az orvos által előírt élet-, rendet. Ha a rövidlátás nem romlott le túlságosan, a kötőszöveti terápia nagyon hatásosnak bizonyult. Ezt sok ezer kísérlet igazolja. A gyógyítást nem akkor kell kezdeni, hogyha a szemtükör segítségével már patologi­kus változásokat veszünk észre a szem recehártyáján és érhártyáján, hanem még akkor, ha ezek a változások még nem is észlelhetők, azonban a beteg látóképessége csökken. Adatok igazolják, hogy a kötőszö­veti gyógymódnak üdvös hatása van a szemre. A bonni szövetségi tanács (felső­ház) valóban rászolgált Dulles és bi­zalmi embere, Adenauer dicséretére. Hihetetlen gyorsasággal — 45 perc alatt — ratifikálta a párizsi háborús egyezményeket. A szövetségi tanács összetétele kö­vetkeztében el lehetett volna várni, hogy a ratifikálás további útja leg­"alább is bizonytalanná válik, s hogy megfelelő tömegakciók kibontakozta­tásával a párizsi szerződések már ez­úttal megbuktathatók. Nem szabad ugyanis elfeledni, hogy a szövetségi tanácsban a tartományi kormányok kollektíván szavaznak s így 21 burzsoá szavazat ellenében 17 szociál­demokrata szavazattal lehetett szá­molni. A szociáldemokrácia szószólói — akik különben annyira húzódnak a tömegakcioktöl — még pusztán „alkotmanyos és parlamenti eszkö­zök' latbavetésével is eredménye­sen szállhattak volna síkra a dol­gozók létérdekeinek megvédéséért a német egység sírásói ellen. A szo­ciáldemokrácia azonban nem hasz­nálta ki a lehetőségeket. Követke­zetlennek, ingadozonak mutatkozott s így a szövetségi tanácsnak mindössze 9 ellenzéki szavazat mel­lett sikerült révbe juttatni a párizsi szerződéseket. A szociáldemokráciát óriási történelmi felelősség terheli, amin édes-keveset változtat az a kö­rülmény, hogy a Saar-egyezmény ellen állást foglalva, — az elnöki alá­írást megelőzve — panaszt nyújtott be a karlsruhei alkotmányi bíróság nál. Aligha kétséges, hogy mindezek után mi lesz a döntés. Minden eset­re Heuss elnök — akinek Adenauer még a szavazás napján aláírásra vit­te a szerződéseket — nem erősítheti meg mindaddig a ratifikálást, amíg az alkotmányi bíróság nem határo­zott. Érdekes módon éppen a Saar-egyez­mény egyike azoknak a mozzanatok­I Küfyofitikai jegyietek nak, amellyel maguk Adenauerék is a legkevésbé vannak kibékülve s amely előreláthatólag igen komoly bonyo­dalmakat fog okozni. Mégis e pilla­natban egyetértenek vele, hogy ne ve­szélyeztessék a franciaországi köz­társasági tanács döntését. A nyugat­német és a francia nagyburzsoázia minden ellentéte ellenére is mind Adenauer, mind Edgár Faure, egyetértenek abban, hogy pillanat­nyilag a legfontosabb a ratifikálás, melyet Washington egyre türelmet­lenebbül vár. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a ratifikálás befejezett és meg­változtathatatlan tények elé . állítja a dolgozókat. A harc csak most kez­dődik igazán. A párizsi szerződések megvalósítása, mérhetetlen áldozato­kat követel a néptől. Az újrafelfegy­verzés terhe Nyugat-Németország dolgozóinak három év alatt több mint 100 milliárd márka terhet jelentene. En­nek tudatában vannak a dolgozók, akik Erhard miniszter szavai szerint valóságos „fegyverkezési iszonyban'" szenvednek. Az elkerülhetetlen ár­emelkedések, az adóterhek, az inflá­ció és a munkaerők fokozott kizsák­mányolása — mint a bányászok fo­lyamattan levő, 12 százalékos bér­emelésre irányuló tömegakciója is mutatja — mind élesebb harcra fog­ják mozgósítani Nyugat-Németország dolgozóit. A fegyverkezés folytán nemcsak életszínvonaluk romlik, ha­nem a demokrácia utolsó maradvá­nyait is felszámoló kegyetlen katonai diktatúra veszélye is fenyegeti őket Adenaueréknak, — akik abban biza­kodnak. hogy a ratifikálás révén si­kerül a jaltai megállapodásra szem­födelet borítani — nincs okuk lelken­dezni. Végeredményben a német nép dönti majd el jövője alakulását, nem pedig néhány száz képviselő, akik semmibe veszik a dolgozók legszélesebb rétegeinek nemzeti egységre, békére és nemzeti füg­getlenségre törekvő sziklaszilárd akaratát. A párizsi háborús szerződések meg­valósítása nemcsak a német nép lét­érdekeit tenné kockára, hanem idó­szerűsítené az Osztrák Köztársaság oekebelezésének (Anschlussának) ve­szélyét is, aminek elhárítása érdeké­ben a Szovjetunió kormánya fáradha­tatlan tevékenységet fejt ki. V. M. Molotov a legutóbb két ízben, és pedig február 25-én és március 2-án, ösz­szejött a moszkvai osztrák nagykö­vettel, N. Bischoffal. E találkozások során Molotov érdeklődött mi az oszt­rák kormány álláspontja azokra a ja­vaslatokra vonatkozólag, melyeket a szovjet kormány a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának február 8-i ülése alkalmából az osztrák kérdésben tett. Mint ismeretes, a szovjet kormány nyilatkozata abból indult ki, hogy Nyugat-Németország újrafelfegy­verzésének terve fokozza Ausztria felfalásának, az Anschlussnak ve­szélyét s ezért a független és de­mokratikus Ausztria helyreállításá­ról szóló államszerződés megköté­sekor olyan megoldást kell találni, amely lehetetlenné teszi, hogy Nyu­gat-Németország bekebelezze Auszt­riát. 7 E veszély elhárításának érdekében a négy nagyhatalomnak megfelelő meg­egyezésen alapuló intézkedéseket kel­lene elfogadnia. Ez esetben valameny­nyi nagyhatalom kivonhatná csapatait Ausztriából, anélkül, hogy bevárnák a német békeszerződés megkötését. A szovjet kormány február 8-i nyilat­kozata érteimében Ausztriának köte­leznie kellene magát, hogy semmiféle olyan koalícióba, vagy katonai szövet­ségbe nem lép be, ameiy a hitleri Németország elleni háborúban és Ausztria felszabadításában fegyveres erejével részt vett hatalmak bárme­lyike ellen irányul. Ausztriának vál­lalnia kellene, hogy területén nem en­gedélyezi külföldi támaszpontok léte­sítését. Az USA, Anglia, Franciaor­szág és a Szovjetunió köteleznék ma­gukat, hogy ugyancsak teljesítik az említett kikötéseket. Végül a szovjet kormány javasolja nyilatkozatában, hogy a négy hatalom haladéktalanul tanácskozzék a német kérdés és az osztrák államszerződés megtárgyalása céljából, ami persze feltételezi Ausztria részvételét is a osztrák államszerződés megoldásában. A szovjet kormány nyilatkozata túlmegy azon az indítványon, amit a szovjet kormány a tavalyi berlini ta­nácskozásokon tett, amennyiben az osztrák államszerződés megkötését nem a német kérdés megoldásától teszi függővé. Molotov az osztrák nagykövettel folytatott beszélgetése során megmondotta, hogy a négy nagyhatalom értekezletét — Ausztria részvételével — még a párizsi egyez­mények ratifikálása előtt meg kelle­ne tartani. Ez a követelmény a lehe­tő legjogosabb, ha meggondoljuk, hogy a nyugat-németországi militaristák mohósága a ratifikálás folytán egy­re veszedelmesebb. Falánkságuk annál nagyobb, mivel a nyugati nagyhatalmak kormánykörei máris kereken visszautasították a Szov­jetunió javaslatait. Lapjaik leplezetlenül megírják, hogy a nyugati nagyhatalmak nem vonhat­ják vissza Ausztriából megszálló csa­pataikat, mert ez rést ütne az Atlan­ti Szövetség utánpótlási vonalaiban. Ľz a vallomás csak alátámasztja I. I. Iljicsov Ausztriában székelő szovjet főbiztos leleplezéseit, aki rámutatott azokra a törekvésekre, melyek arra irányulnak, hogy Nyugat-Ausztria amerikai irányítás alatt az Atlanti Szövetség alpesi erődévé épüljön ki. A szovjet kormány február 8-i nyilatkozata nagy lehetőséget nyújt az osztrák kormánynak, hogy hat­hatósan szorgalmazza az osztrák államszerződés megkötését s ennek érdekében a négyhatalmi értekezlet összehívását. Az osztrák kormány válaszában üd­vözli ugyan a Szovjetuniónak Ausztria függetlenségére és az Anschluss-ve­szély elhárítására irányuló újabb lé­pését, nyilatkozni is kész, hogy nem lép semmiféle katonai szövetségbe és nem engedélyez katonai támaszpon­tokat, de mielőtt a négyhitalmi ér­tekezlet Ausztria részvételével létre­jönne, tisztázni kell néhány kérdést — mondja az osztrák kormánynyilat­kozat. E kérdések az Anschluss-elleni garanciákra, a katonai szövetségekre és támaszpontokra vonatkoznak; ezen­kívül az Ausztriára vonatkozó négy­hatalmi értekezletnek különállóan kel­lene lefolynia. Előzetes feltételekben, melyekből nagyon is kiérződik a tőkés Amerika hangja, nincs tehát hiány. Ämde Ausztria demokratikus ré­tegei határozottan elvetik a halo­gatások módszerét, s az olyan szó­lamokat, melyek mögött nincsenek pozitív tettek. Ernst Fischer, az osztrák nemzetgyű­lés képviselője nemrégi rádió-beszé­dében így foglalta össze az osztrák népi ellenzék erre vonatkozó állás­pontját: „A nép nem a német had­osztályoknak óhajt időnyereséget sze­rezni. hanem az államszerződést, Ausztria függetlenségét és biztonsá­gát akarja." S. JU

Next

/
Oldalképek
Tartalom