Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-17 / 41. szám, csütörtök

/ 1955. február 267. UJSZ0 3 Miről beszélnek majd szövetkezeteink küldöttei az EFSz-ek II. országos kongresszusán A X. kongresszus feladatainak megvalósítása útján A szövetkezeti tagoknak s íalvaink és városaink minden dolgozójának figyelme jelenleg egy jelentós eseményre, az EFSz-ek Prágában, február 10tól 20-ig megtartandó II. országos kongresszusára összpontosul. A legutóbbi hónapokban a szövetkezeti tagok a kongresszusi anyag megvitatásával foglalkoztak, amelyet a földművelésügyi fhinisztérium adott ki az EFSz-ek II. országos kongresszusa vitaanyagául. Ennek alapján Szlovákiában már csaknem minden szövetkezet — a CsKP X. kongresszusa határozatainak megfelelően kidolgozta a legközelebbi három évre a növénytermelés és állattenyésztés fejlesztésének tervét. A mezőgazdasági szakértők, agronómusok és zootechnikusok segítségével a nagyszombati járásbeli božetechovi szövetkezeti tagok is kidolgozták a hároméves fejlesztési tervet. Ennek kidolgozásában az 1954. évi termés szolgált alapul, s a tartalékok feltárása után a legközelebbi három évre a következő feladatokat tűzték ki: az eddigi 21 mázsás búzatermést 1957-ig fokozatosan 26 mázsára, a kukoricatermést 29 mázsáról 40 mázsára emelik. Hasonlóképpen fokozzák a gazdasági állatok hasznosságát is, pl. az eddigi I.500 literes évi átlagos tejhozamot 1957-ben már 2.400 literre emelik. A fokozott termelés alapján a három év alatt a szövetkezeti tagok jövedelme is növekszik. A munkaegység értéke az 1954. évi 19 koronáról 1957-ben 30 koronára emelkedik. A szövetkezetek múlt évi gazdálkodásának eredményei azt mutatják, hogy a múlt évben nemcsak újabb 10 szövetkezet létesítésével, hanem további 2.576 kis- és középparasztnak a szövetkezetekbe lépésével további politikai és gazdasági sikereket értünk el addig az EFSz-ek megszilárdításában. A szövetkezeti munkának jobb megszervezése a termelés egy hektárra eső költségének csökkentésében és a szövetkezetek egyre nagyobb jövedelmezőségében tükröződik. Az 1953. szeptember 30-iki helyzettel összehasonlítva, 1954. szeptember 30-ig 119 koronával több a haszon a mezőgazdasági terület egy-egy hektárán. Az egy hektárra eső termelési költségek 29 koronával csökkentek. A szövetkezetek üzemi hitelei a párt és a kormány hathatós segítsége folytán 135 millió koronával csökkentek. A szövetkezetek 1954-ben jobban biztosították a vetőmagalapot, H takarmánnyal való gazdálkodást és a munkaegység értéke általában nagyobb volt, mint a megelőző években. Különösen az állattenyésztésben javult a helyzet Míg 1953. január 1-én száz hektárra 28,8 szarvasmarha, 9,8 tehén és 62,4 sertés jutott, 1954. december 1-én ugyanekkora földterületre 29 szarvasmarha, 10,5 tehén és 79,8 sertés jutott. A CsKP X. kongresszusának a mezőgazdasági termelés lényeges növelesére vonatkozó határozata teljesítésében 1955-ben nagy feladatok várnak a szövetkezetekre. Ebben az évben Szlovákiában a búza átlagos hektárhozumát 2,5 mázsával, az árpáét 3,5 mázsával, a kukoricáét 4,9 mázsával, a cukorrépáét 30 mázsával, a burgonyáét 27,5 mázsávál kell növelni. A tehenek tejhozamát 125 literrel, a vágósúly; 40 kg-al kell fokozni. Csupán a kukorica r.agyobb hektárhozamai teszik lehetővé, hogy 130.000-rel több 100 kg-os sertést neveljünk fel ez idén, mint a múlt évben. Ez annyit jelent, hogy Szlovákiában 1955-ben 3 kg-al több sertéshús és zsír jut egy emberre. A tejhozam tervének teljesítésével az állattenyésztési termelés minden egyes lakósnak ez idén 21 literrel több tejet biztosít a múlt évihez viszonyítva. Az eddigi eredmények, amelyekről a szövetkezeti tagok már a járási szövetkezeti konferenciákon beszámoltak — az egyénileg gazdálkodók eredményeivel összehasonlítva, bizonyítják, hogy a mezőgazdasági termelés lényeges növelését csakis a nagyüzemi gazdálkodással érhetjük el. Ezt konkrét példákkal is bizonyíthatjuk: Minárik István bánóval szövetkezeti tag 1954-ben az 588 munkaegységéért II.760 koronát, 19 mázsa gabonát, y 'S55 11 mázsa burgonyát, 294 liter tejet, 23 mázsa takarmányt kapott és azonkívül háztáji gazdálkodásán tehenet, sertést és baromfit nevelt. Valašek Ágoston teplicskai egyénileg dolgozó parasztnak, aki 5 hektár földön gazdálkodik, a kötelező beadásból 5.207 korona, a szerződésen felüli beadásból 2.480 korona, tehát összesen 7.687 korona jövedelme- volt a múlt évben, amiből azonban le kel! vonnunk a termelési költséget. Tiszta jövedelme 3.687 koronát tett ki, ezenkívül maradt 5,5 mázsa gabonája, vetőmagja ós takarmánya. A mezőgazdasági termelés további fejlődése a szövetkezeti káderek szakképzettségének növelésétől függ. Ezzel a jelentős kérdéssel is foglalkozni fog az EFSz-ek II. országos kongreszszusa. A közös gazdálkodásban egyre több szakképzett munkaerőre van szükségünk, ezért a mi rendszerünk sokat törődik a mezőgazdaságban dolgozók iskolázásával. Míg a kapitalista köztársaság idején a mezőgazdasági iskolázásra csak 60 milliót fordítottak, 1954-ben a népi demokratikus állam ugyanerre a célra 561 millió koronát, tehát kilencszer annyit áldoz. Az iskolai toborzás, de különösen a mesteriskolák terén szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nem minden szövetkezeti tag érti meg kellőképpen a szakiskolázás fontosságát. A szövetkezetek vezetőségei kevés dolgozót küldenek az iskolákba és a tanfolyamokra. A hektárhozamoknak és az állatok hasznosságának növelésében döntő tényezők a termelő csoportok, csapatok és ezek keretében maguk a szövetkezeti tagok. A mintaalapszabályzat betartásával, a dolgozóknak a jobb eredmények elérésével nemcsak a közös vagyon, hanem a szövetkezeti tagok jólétének színvonala is emelkedik. A besztercebányai járásbeli radványi szövetkezeti tagok nem titkolják, hogy a közös gazdálkodásban elért sikereik titka elsősorban a mintaalapszabályzat pontos betartásában rejlik. A csoportokra osztott munkál helyesen szervezték meg, az élő és holt leltárt szétosztották és mindenkit az elért eredmények alapján jutalmaznak. Mivel a szövetkezeti tagok anyagilag érdekeltek a termelési eredményekben, a szövetkezetek földjein a gabona hektárhozamai az 1953. évvel szemben emelkedtek annak ellenére, hogy 1954-ben kedvezőtlen volt az időjárás. Mig 1953-ban búzából 22 mázsás és árpából 20 mézsás termést értek el, 1954-ben 23 mázsa volt a búza és 22 mázsa az árpa hektárhozama. A radványi szövetkezeti tagok csupán gabonából 297 százalékra teljesítették a beadást. Az állattenyésztés terén kiváló eredményeket értek el a növendékállatok nevelésében, a malacok elválasztásában és a sertések hizlalásában. J. Kataličková szövetkezeti sertésgondozó átlag 14 malacot választott el Pótjutalomként 5 malacot kap. A múlt évben 270 literrel többet fejtek minden egyes tehéntől, mint 1953-ban. Hogy a radványi szövetkezeti tagok lelkiismeretes munkája megérte u fáradságot, arról Chovanec Pál szövetkezeti tag példája tanúskodik, aki feleségével együtt 26 tehenet gondoz: mindketten 35.413 koronát, 35 máísa gabonát, 1785 liter tejet, több mint 2p mázsa burgonyát és 9.954 korona pótjutalmazást kaptak. A szövetkezetek mintaalapszabályzatának jóváhagyása óta két év telt el. A mintaalapszabályzat következetes betartása a szövetkezeti gazdálkodásban rendet teremtett és a növény- és állattenyésztési termelés nagyobb eredményeinek elérésében segítséget nyújtott. Hogy mit jelent az, ha a szövetkezet betartja a mintaalapszabályzatot, a könyvelési és pénzügyi irányelveket, s ha helyes az Irányítás, azt a somorjai járásbeli bláhovai szövetkezet példája bizonyítja. Ebben a szövetkezetben az egész vezetőség gondosan őrködik a szöveti kezet gazdálkodása felett. A munka helyes megszervezésével a szövetkezeti tagok feladataikat idejében, az agrotechnikai határidőkön belül végzik el. Dudik József, a szövetkezet elnöke nem egyszer hangsúlyozta, hogy helyes könyveléssel, jól vezetett nyilvántartással és igazságos jutalmazással meg lehet akadályozni a szövetkezeti vagyon szétlopkodását is. A jol dolgozó szövetkezeti tagok havonta 1000—1500 koronát keresnek, ami elegendő szükségleteik fedezésére. A szövetkezetek mintaalapszabályzatának megszegése rossz gazdasági eredményekre vezet. Mint rossz példát meg kell említeni a losonci járásbeli l'uboreci szövetkezetet, ahol maga az elnök és néhány szövetkezeti tag a háztáji gazdálkodáson kívül még a szomszédos határban is kerteket művel. A szövetkezeti termelés sokoldalú növelésének alapvető módszere a szocialista verseny, amely mozgató erő a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. A szövetkezetek az elsőségért folytatott versenyben új munkamódszereket alkalmaznak, amelyek bebizonyították, hogy a kitűzött feladatokat nemcsak el lehet végezni, de azokat még túl is lehet szárnyalni. A mezőgazdasági termelés munkamódszereinek jelentőségét mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben a szövetkezetek és állami gazdaságok számos egyéni tapasztalatai bizonyítják. A haladó munkamódszerek bevezetésével jó eredményeket értünk el az állattenyésztésben is. A korompai járásbeli szászai szövetkezeti tagok Malinyinova módszerével a napi tejhozamot az eddigi 4 literről 8 literre emelték. A sertéseknél Surikov módszerével való hizlalással a derzsenyei szövetkezeti tagok (lévai járás) 80 dkg-os napi súlygyarapodást értek el. A jobb eredményeknek a haladó munkamódszerek bevezetésével való eléréséért folytatott versenyben a szövetkezetekben a példás tagok százai nevelkedtek, akik a II. kongresszuson kitüntetésben részesülnek. A dunaszerdahelyi járásbeli felsöpatonyi szóvetkezet első mezei munkacsoportjának vezetőjét, Bencés Sándort is kitüntetésre javasolják. Az ö érdeme, hogy öt hektár cukorrépaföldön a proszinyecimozgalom elveinek betartásával 610 mázsás hektárhozamot értek el. Továbbá a skalicai járás vrádistei szövetkezete sertésgondozóját, Novák Rozáliát is kitüntetésre javasolták. Huszonhat anyasertéstől átlag 18,3 darab 15,0 kg-os malacot választott el. Kiváló munkájáért még a nagymegyeri járás nyárasdi szövetkezetének tehéngondozóját, Csölle Sándort is kitüntetésre javasolták. Tizenhárom tehéntől átlRg 3420 literes tejhozamot ér el. Szövetkezeti tagjaink már a kongresszusi anyag megvitatásakor tudatosítják, hogy a szövetkezeti gazdálkodás további irányítói a II. országos kongresszus határozatai lesznek. Az EFSz-ek II. országos kongresszusa hazánknak a hős szovjet hadsereg által való felszabadítása 10. évfordulójának időszakába esik. Az út, amelyen azóta a szövetkezeti tagok és dolgozó parasztjaink — a munkásosztállyá! való szövetségükben, a kommunista párttal az élen — haladnak, a szocializmus építésének nagy sikerei. A szövetkezetek gazdálkodásának eredményei, a kis- és középparasztok belépése a szövetkezetekbe bizonyítják, hogy a szövetkezeti gondolat, a falu szocialista építése ma már szilárd és legyőzhetetlen. Ivan Kobliška, a földművelésügyi megbízotti hivatal dolgozója Pártunk X. kongresszusa határozatainak teljesítése a csicsói szövetkezet tagjainak elsőrendű feladatuk. Azok az értékes kötelezettségvállalások, amelyeket a szövetkezet és az egyes szövetkezeti tagok tettek, világosan mutatják, hogy a szövetkezet tagjai teljesíteni akarják a X. pártkongreszus által eléjük tűzött feladatokat. A csicsői szövetkezet a növénytermelés terén évről évre szebb eredményedet tudott felmutatni. Az állattenyésztés terén azonban még a múlt évben is hiányok mutatkoztak, bár az 1953-as évhez viszonyítva ezen a téren is javulás állott be. A szövetkezeti tagok rájöttek arra, hogyha az állattenyésztés körül mutatkozó hibákat teljes egészében ki akarják küszöbölni, először meg kell valósítani azt, hogy az állattenyésztésben dolgozókat is kimondottan csak az elért eredmények szerint jutalmazzák. Ez a módszer hozzájárul ahhoz, hogy az állattenyésztés hasznossága lényegesen fokozódjék és egyben a szövetkezeti tagok bevétele is növekedjék. Hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából a tagok a következő kötelezettségeket vállalták: Az árpa hektárhozamát egy és fél mázsával emelik és terven felül 357,5 mázsa árpát fognak szabadpiacon értékesíteni. A zab hektárhozamát 1,10 mázsával emelik, vagyis terven felül termelnek 31,99 mázsát. A kukorica tervezett hektárhozamát 1,5 mázsával emelik hektáronként, így terven felül 328 mázsát tudnak elérni A burgonya hektárhozamát 22 mázsával, a cukorrépáét 30 mázsával, a len hektárhozamát 3 mázsával, a takarmányrépa hozamát 15 mázsával, a- dohány hektárhozemát pedig 50 kg-al emelik hektáronként. A terven felül teimeH termékek értéke pénzben 193.958 k iróna. Meg kell még említeni azokat a szövetkezeti tagokat is, akik a kollektív kötelezettségvállalások mellett egyéni kötelezettségvállalásokat is tettek. Ezek közé tartczik Bognár Károly anyasertésgondozó, aki azt ígérte hogy a gondjaira bízott 24 anyasertéstől elválaszt átlagosan 14 malacot és így a 27 darabtői terven felül 108 malacot nevel fei. Fehérvári Miklós anyasertésgondozó azt vállalta, hogy a gondjaira bízott minden egyes anyadisznótól 12 malacot nevel fel. Dudás László pedig azt vállalta, hogy a gondjaira bízott 25 anyadisznótől 50 malacot nevel fel terven felül. 4 hízósertések gondozói sem maradtak el a kötelezettségvállalások tételében. Bödög Zsigmond, Nagy Lajos, Füsi Nándor és Csepó Anna azt ígérték, hogy a napi súlygyarapodást egy kilogramra emelik. Végül meg kell még emlékeznünk Kósa Miklósról is, aki a szövetkezet tyúkállományát gondozza. ígéretet tett, hogy minden egyes tyúk után 800 darab tojást ad le. Ezekből a kötelezettségvállalásokból láthatjuk, hogv a csicsói szövetkezet tagjai megértették a mezőgazdasági termelés növelésének fontosságát és iparkodnak minden téren terven felül termelni. Szalay N., Nagymegyer. A felszabadulás 10. évfordulójának tiszteletére Hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére az érsekújvári járás földművesei is kötelezettségvállalásokat tesznek. A járás területén eddig 270 kötelezettségvállalás született. A felajánlásokban Für község halad az élen, amelyben eddig az egységes földművesszövetkezet és az egyénileg gazdálkodó földművesek 184 kötelezettségvállalást tettek. A kötelezettségvállalások alapján a község ebben az évben terven felül 3.194 kg sertéshúst és 75 kg egyéb húsokat, 8.640 liter tejet, 5.624 tojást, 30 kg kukoricát, 30 kg babot ad be Ennek az összértéke pénzben 69.432 korona. A kötelezettségvállalások terén a második helyet a csúszi szövetkezet foglalja el. Huszonöt tagja vállalja, hogy a háztáji gazdaságukból összesen 3120 kg sertéshúst, 300 liter tejet, 1800 tojást és ezenkívül több mázsa gabonát adnak terven felül. Ez pénzértékben kifejezve 80.488 korona. A harmadik helyet Palárikovo foglalja el, ahol ez ideig 14 egyénileg gazdálkodó kisparaszt vállalt kötelezettséget. A kötelezettségvállalások tételében a nők sem maradnak el. A legutolsó nőbizottsági ülésen a bizottság négy tagja vállalta, hogy a közélelmezés céljára terven felül 100 kg rozsot, 100 kg sertéshúst és 400 tojást adnak be. Reméljük, hogy a palárik<".vöi nőbizottság példáját követni fogják a többi községek nőbtzottságai is. Szádovszky Pál, Érsekújvár. Az elmúlt év eredményei jobb munkára serkentik a busái szövetkezet tagjait A busái szövetkezet tagjai, az 1954. évben kitűnő eredményeket értek el. Meggyőződtek a közös gazdálkodás előnyeiről, jól dolgoztak egész éven keresztül, a munkából szinte egy emberként vették ki részüket. Ennek a jó munkának az eredménye a zárszámadáskor is megmutatkozott. A zárszámadás napján a szövetkezet minden tagja megjelent a gyűlésen. Mindenki kíváncsi volt az elmúlt év eredményeire. Ez érthető is, mert aki becsületesen kivette részét a munkából, szép jutalomban részesült. Ganyó Erzsébet sertésgondozó szorgalmas munkájával a múlt évben 1.023 munkaegységet dolgozott le és az előleg címén felvett összegen és a 25 mázsa gabonán kívül a zárszámadáskor 3.260 koronát olvastak a markába. A legjobbak közé tartozik még Falik János is, aki 1130 munkaegységet dolgozott le s az egész évi jutalmazáson kívül most 3.610 koronát kapott. Kovács László is 3.300 koronát kapott az évzáró taggyűlésen. Ezek az eredmények arra serkentik a busái szövetkezet tagjait, hogy évről évre jobb munkát végezzenek és növeljék a közös vagyont, ami a hároméves fejlesztési tervükben világosan vissza is tükröződik. Danóci János, Busa. Az összes tavasziakat kereszt- és sűrűsorosan vetik el A galántai járás szövetkezetesei hazánk felszabadításának 10. évforduloja tiszteletére már eddig pénzben kifejezve 1 699 800 korona értékű munkafelajanlást tettek. A legértékesebb felajánlást a nádszegi szövetkezet tette. Ígérik, hogy ebben az évben terven felül*12.000 kg sertéshúst, 10.000 kg marhahúst, 30.000 liter tejet adnak. Továbbá a szövetkezet elhatározta, hogy az összes tavasziakat kereszt- és sűrűsorosan vetik el a megszabott határidőn belül.- A kötelezettségvállalás értéke pénzben kifejezve 285.200 konát tesz ki. Ez az összeg nagyban hozzájárul a munkaegységek értékének növeléséhez. Hasonló értékes kötelezettségvállalást tettek a hodyi földművesszövetkezet tagjai is, akik ebben az évben 5.000 kg sertéshúst, 8.000 kg marhahúst, 30.000 liter tejet és 35.000 tojást adnak terven felül. A terven felül beadott tejmennyiséget Malinyinova fejési módszerének^ bevezetésével akarják biztosítani. E módszer bevezetésének már most megvan az eredménye, mert a napi 200 liter helyett már 700 litert szállítanak a begyűjtőhelyre. Ilyen jó eredményeket akarnak elérni a növénytermelésben is. Ezért úgy határoztak, hogy az összes kukoricát és krumplit fészkes-négyzetes módszerrel ültetik el. Krajcsovics Ferdinand