Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-05 / 31. szám, szombat

2 UJ SI® 1955. február 5. A Szlovákiai Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról.) lenszövődékben pedig 10 százalékkal javult. Az 1000 orsóórára eső fonal­termelés az 1953. évhez viszonyítva a gyapjúfonó-osztályokon 2 százalékkal, a lenfonőosztályokon pedig 17 száza­lékkal emelkedett. Emellett még jelentós tartalékaink vannak a tfermelési berendezések ki­használásának szakaszán a szénbá­nyákban, a gépipari üzeirekben, a téglagyárakban és a fakitermelésben. Így pl. a barnaszénbányáicban az 1954. év folyamán a kombájnok teljes számából átlagosan 44 százalék volt üzemben. Az üzembchf.-iyezett kombájnok 93 százalékban voltak ki­használva. Továbbá a gereblyés szállí­tók össz-számából átlag 62 százalék, a rovátkáló gépekből 24 száza.ék, a rakodógépekből pedig 26 százalék dol­gozott. Az iparban az 1954. évben az 1353. évhez viszonyítva a dolgozók száma 1,9 százalékkal, a munkások száma pedig 0,5 százalékkal emelkedett. A munkatermelékenység és a mur kások átlagbérei kölcsönös fejlődésének ará­nya még mindig nem volt kielégítő. A munkatermelékenység az 1953. év­hez viszonyítva 3,6 százalékkal nőtt, de az átlagbérek gyorsabban emel­kedtek, mégpedig főképpen a könnyű­iparügyi, az építőiparügyi és a helyi gazdaságügyi megbízotti hivatalok szakaszán, a szénbányákban, a vegyi és gépipari üzemekben. A munkából való elmaradás az 1954. év folyamán csökkent. De az üpítő­iparügyi megbízotti hivatal, az erdő­és faiparügyi megbízotti hivatal vál­lalataiban, a szén- és ércbányákban még mindig magas volt. A munkások­nál a munkaerőhullámzás az 1953. év­hez viszonyítva csökkent, emellett még mindig magas volt az épltőiparügyi megbízotti hivatal vállalataiban és a szénbányákban. A nyersanyagok, anyagok, tüzelő és elektromos energia gazdaságos fel­használásával és a munkatermelékeny­ség fokozásával az 1954. évben az 1953. évhez viszonyítva 3 százalékkal csökkent az önköltség, de az önkölt­ség tervezett csökkenését egészben véve nem érték el. A termelési ön­költség tervezett csökkentését nem érte el az építőiparügyi megbízotti hivatal, valamint az erdő- és faipar ügyi megbízotti hivatal és az élelmi­szeriparügyi megbízotti hivatal egyes főosztályai. A központilag irányított vállalatokból legnagyobb részt a gép­ipari vállalatok nem érték el a ter­melési önköltség tervezett csökken­tését. 1954-ben még mindig maga­sak voltak a selejtképződésből eredő veszteségek, főleg a téglagyárakban, az előgyártmányok termelésének sza­kaszán és a gépiparban. Az 1953. év­hez viszonyítva a selejtképződésből eredő veszteségek emelkedtek. Csök­kenést a könnyűiparügyi megbízotti hivatal vállalataiban és a kohászati üzemekben értek el. Az 1954. év folyamán nem folytat­tak megfelelő harcot a normánfelüli készletek csökkentéséért, mivel ezek az év végén magasabbak voltak, mint az év elején. Azon sikerek mellett, amelyeket Szlovákiában az 1954. év folyamán az iparban elértek, még mindig jelentős hiányosságok fordultak elő. A bruttó termelés tervét ugyan egészben vé­ve teljesítették, de az ipari vállalatok egész sora nem teljesítette tervezett feladatait. Számos üzemben folytató­dik a főtermékek terve nem teljesíté­sének káros gyakorlata. A munkaszer­vezés, irányítás és tervezés, valamint az anyag-technikai ellátás hiányossá­gai következtében a termelés egyen­lőtlen volt. Számos vállalatban a ter­melés a hónap és a negyedév kez­detén csökkent, míg az időszakok vé­ge felé a termelés fokozásával akar­ták behozni az elmaradást, ami a ter­melési kapacitások nem kielégítő ki­használásához, a selejtképződés foko­zásához, a béralapok túllépéséhez, a munkatermelékenység kisméretű fo­kozódásához és ezzel a termelési ön­költség emelkedéséhez vezetett. III. Az új technika bevezetése Az 1954. évben folytatódott az új technika bevezetése és fejlesztése, a termelési menetek gépesítése, vala­mint a nehéz és fáradságos munka ki­küszöbölése népgazdaságunk minden ágazatában. A gépiparban bevezették a henge­res csapágyak új típusának gyártá­sát és a burkolt erőkábeleknek pót­anyagokból való előállítását. Bővítet­ték az esztergályozásnál a keramikai lemezekkel való megmunkálást, a megmunkálást Koleszov sztahanovista példája nyomán, a pneumatikus kap­csolásokat az esztergapadokon, az automatikus hegesztést, és a gázvédő­vel való hegesztést. A barnaszénbányákban a Donbasz­kombájnokkal kifejtett szén mennyi­sége az 1953. évhez viszonyítva 16 százalékkal nőtt, de a kombájnokkal gépesített munkák tervét nem telje­sítették. Az ércfejtés szakaszán gépesített eszközökkel az összfejtés 54 százalé­kát végezték, amivel az 1954. 'évi gé­pesítés tervét túlteljesítették. Az ércfejtésnél kifejtett érc rako­dását csak 23 százalékban gépesítet­ték, mivel 1954-ben nem használták ki megfelelő módon a rakodógépeket. A földalatti bányákban kifejtett érc­nek bányamozdonyokkal való szállítá­sa 78 százalékában valósult meg. A villanyüzemekben a gőzkazánok töltését 87 százalékban automatizál­ták, az égetési folyamatok szabályo­zását pedig 36 százalékban. A vegyi üzemekben tovább fejlesz­tették a komplex gépesítést a kén­sav, mészkarbid és szuperfoszfát ter­melésében. Az építőanyagok szakaszán a termelést és a rakodást 98 száza­lékban gépesítették. A fakitermelés gépesítésének ter­vét 46 százalékra, a fafuvarozás gé­pesítésének tervét 75 százalékra és a farakodás gépesítésének tervét 84 százalékra teljesítették. A gyapotfonodák technikai színvo­nala azáltal, hogy a fonógépek át­szerelésénél bevezették a 15—25-szö-^ rösen magasabb átvetéseket, emelke­dett. Bevezették a szárítás új mód­szerét a, bőriparban. A közlekedésben folytatódik a gé­pesítés a sínpárok lerakásában épí­tővonatok segítségével, a - vastalpfák kovácsolásában és a kirakó munkák szakaszán az utiforgalomban. Az élelmiszeriparban gépesítették a kenyér és péksütemény termelésével kapcsolatos munkákat, továbbá a hen­tesiparban a hústermékek előállí­tásával kapcsolatos munkákat. Az 1954. évben további sikereket ért el az újítómozgalom. Az 1954. év folyamán 61 százalékkal több újító­javaslatot nyújtottak be, mint 1953­ban. A megvalósított újítójavaslatok száma az 1953. évhez viszonyítva 66 százalékkal emelkedett. A feltétele­zett évi megtakarítások ezen újítója­vaslatok megvalósítása következtében több mint 140 millió koronát tesznek ki. Az új gépszállítmányok lehetővé tették a mezőgazdasági munkák gé­pesítésének fokozását. Gépiparunk és a külkereskedelem mezőgazdaságunk­nak 1954-ben további ^20 gabonakom­bájnt, 30 lenkombájnt, 118 cukorré­pakombájnt, 1544 hernyótalpas és kerekes traktort (15 lóerőre átszá­mítva) szállított. Ezenkívül a gép­és traktorállomások nagymennyiségű vontatott szerszámot kaptak, mégpe­dig: 1875 vetőgépet, 920 aratógépet, 685 három- és ötsoros ekét, 611 tar­lóhántót, 3309 műtrágyaszórót, 789 is­tállótrágyászórót és más vontatött szerszámokat. A gép- és traktorállomások 1954­ben 360.000 átlaghektárral nagyobb területen végezték el a munkákat, vagyis 14,7%-kai több mezei és ara­tási munkát végeztek, mint 1953-ban. A gabonakombájnnal való aratás 1954-ben az 1953-as évvel szemben 10%-kaI növekedett és a cukorrépa répakombájnokkal való betakarítása 29%-kal emelkedett. A traktorok üzemzavarai az idén csökkentek. A gép- és traktorállomások gépeit eb­ben az évben sem használták ki tel­jesen. A gép- és traktorállomások fel­adataikat főleg az EFSz-ben végzett munkákra összpontosították, mert a gép- és traktorállomások által vég­zett egész munka 77%-át az egysé­ges földművesszövetkezetek számára végezték. Az állattenyésztési termelés térfo­gata 1954-ben magasabb volt, mint 1953-ban, de a tervezett növekedést nem érték el. A gazdasági állatállományok az 1954-es év végéig az előző év ugyan­azon időszakával szemben a sertések­nél 290.000 darabbal, a tyúkoknál majdnem fél millió darabbal maga­sabb volt. A többi gazdasági állat­fajták állományai, min^ a szarvasmar­ha és juhállományok is részben emel­kedtek. Az 1953-as évvel összhason­lítva emelkedett a gazdasági állatok hasznossága is, főleg a vágószarvas­marha és vágósertés átlagsúlya. A begyűjtési normák csökkentése következtében jelentősen emelkedett a magasabb felvásárlási árakon való ál­lami begyűjtés, főleg az állattenyész­tési termékekben, aminek következté­ben emelkedett a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok jöve­delme. A gazdasági vágóállatok begyűj­tési tervét 1954-ben nem teljesítették, súlyukat emelték. Nem teljesítették á gabonafélék, burgonya, zöldség gyümölcs és néhány más mezőgazdasági növény begyűjtési tervét sem a növények alacsonyabb össztermése következtében. Magasan túlteljesítették a szőlőbegyűjtés ter­vét. A CsKP X. kongresszusának irány­elvei alapján az 1954-es évben to­vábbi nagyfontosságú intézkedéseket tettek a mezőgazdasági ter^nelés fo­kozására; újból emeltük néhány me­zőgazdasági termék begyűjtési árait és csökkentettük a begyűjtési nor­mákat, leszállítottuk a műtrágyák árát, valamint a gép- és traktorállo­mások munkadíját, leírtuk az 1953. évi nem teljesített beadásokat azoknak az egységes földművesszövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodó parasztoknak, akik 1954. évi növénybeadási normái­kat teljesítették. Az egységes földmű­vesszövetkezeteknek 1954-ben to­vábbi beruházási és üzemviteli hitele­ket nyújtottak. A szocialista szektor 1954 végéig az egész szántóterület 43%-án gaz­dálkodott. Az 1953-as évvel összeha­sonlítva, az 1954-es évben az állami gazdaságok és egységes földműves­szövetkezetek gazdálkodásának ered­ményeiben némi javulás állott be. Az állami gazdaságok gyorsabban végez­ték vel a növények vetését, számos nö­vényfajtánál magasabb hektárhozamo­kat értek el és fokozták a gazdasági állatok hasznosságát is. Az EFSz-ek általában véve megjavították gazdál­kodásukat. úgyszólván valamennyi növényben magasabb hektárhozamokat értek el, mint az egyénileg gazdálko­dó parasztok és általában emelték a munkaegységek értékét. Az erdészeti gazdálkodásban 1954­ben megközelítőleg ugyanannyi erdő­sítési munkálatot végeztek, mint az 1953-as évben, az erdősítés tervét azonban egészben véve nem teljesí­tették. Az erdőápolás céljából végzett fakitermelés 1954-ben 35.247 hektá­ron nagyobb területen folyt le, mint 1953-ban. V. Közlekedés és távösszeköttetés A ČSAD automobilszállításában a teherszállítás 1954-ben az 1953-as év­vel szemben 27,3%-kal és a személy­szállítás 4,50/ 0-kal emelkedett. A dolgozók szállítása megjavításá­nak céljából 1954-ben 64 új autóbusz­vonalat helyeztek üzembe. Az 1954-es év végén Szlovákiában 747 autóbusz vonal volt üzemben 19.633 kilométer hosszúságban. A ČSAD országúti teherszállítása kibő­vült darabszállítmányokkal, amit a vasúttal való szállítási együttműkö­déssel vezettünk be. A Csehszlovák Automobil közlekedés kocsiparkja 1954-ben az 1953-as évvel szemben teherkocsikban ll,40/ 0-kal és az autóbuszokban 11,2%-kal gyarapo­dott. 1954-ben megjavult a cfeehszlovák automobilközlekedés járműveinek meg­előző karbantartása. A vízi szállítás terén 1954-ben az aránylag kedvezőtlen hajózási feltéte­lek ellenére 4,3%-kal több terhet szál­lítottak, mint 1953-ban. A távösszeköttetés terén 1954-ben korszerű telefonközpontok épültek, helyi és városközi hálózatok létesültek és folytatódott a távolsági hálózat ki­építése. VI. Beruházási építkezés \ IV. Mezőgazdaság A mezőgazdasági növények vetési I járás miatt alacsonyabbak voltak, mint össztervét 97,4%-ra teljesítették. A kedvezőtlen tavaszi időjárás követ­keztében a vetés késedelmet szenve­dett. A gabonafélék vetési tervét 101 százalékra, a zöldségét 1220/ 0-ra tel­jesítették. A többi mezőgazdasági nö­vényfajtáknál a vetési területeket nem tartották be. A hektárhozamok 1954-ben az 1953­as évvel összehasonlítva magasabbak voltak, főleg a rizsben 9,6%-kal, né­mely olajos magvakban 4,50/ 0-kal, a cukorrépában 4,3%-kal. a szőlőben 62%-kal. Az őszi gabonafélék, hüve­lyes vetemények és a zöldség hektár­hozamai némely vidéken, főleg Nyu­oat-Szlovákiában, a kedvezőtlen idő­ahogyan a terv feltételezte. Az említett okokból a növényter­melés össztérfogata alacsonyabb volt, mint 1953-ban. 1954-ben az 1953-as évvel szemben 170/o-kal nagyobb területen végeztek tarlóhántást. A tavaszi vetés alá a szántást 1954-ben 28%-kal nagyobb területen végezték, mirit 1953-ban, de az agrotechnikai határidőket a szán­tásnál nem tartották be. A növénytermelés fokozására a me­zőgazdasági üzemeknek 1954-ben 45 százalékkal több nitrngénes, 8%-kal több foszforos és 70/ 0-kal több ha­muzsíros műtrágyát szállítottak mint 1953-ban. Az állami terv keretében megvaló­sított beruházási munkák térfogata 1954-ben 60/ 0-kal emelkedett az 1953­as évvel szemben, a tervezett növeke­dést azonban nem érte el. A beruházá­sok jelentős növekedését értük el azon­ban a szénalap kibővítésében, a mező­gazdaságban, a lakásépítésben és a ke­reskedelemben. A tüzelőanyag, nyersanyag és ener­getikai alapokba 1954-ben 15%-kal többet ruháztunk be, mint 1953-ban. A szénbányák kiépítése terén 60%-kal több volt a beruházás, mint 1953-ban. 1954-ben tovább fejlődött a földtani kutatás. A tüzelőanyag és nyersanyag­alap kibővítésével kapcsolatos földtani kutatások és fúrómunkálatok 72%-kal többet tettek ki, mint 1953-ban. A mezőgazdaság fejlesztésére 57%­kal több beruházás történt, mint 1953­ban, a tervfeladatokat azonban nem teljesítették. Nem végezték el az épí­tési és szerelési munkákat a tervezett terjedelemben, főleg a gép- és traktor­állomásokon, valamint az állami gazda­ságok építkezésein. A kereskedelem ágazatában és a, közös étkeztetés terén a raktárak, az üzlethelyiségek és a kö­zös étkeztetési üzemek átépítésébe és építésébe 51%-kal többet ruháztak be, mint 1953-ban. A lakásépítésbe való beruházások 1954-ben 710/ 0-kal emelkedtek az 1953­as évvel szemben. Az építkezési és sze­relési szállító szervezetek az állami terv keretében a dolgozóknak átadtak 6216 lakásegységet, 221.200 négyzet­méter lakóterülettel. A lakásegységek­nek ez a szá/na azonban nem érte el a tervben kitűzött számot. Az építke­zési megbízotti hivatal körében az 1954-es év végéig 40%-kai több lakás­egység volt épülőben, mint az év kez­detén. Tovább folyt 3130 családi ház fel­építése is az állami hitel segítségével történő egyéni lakásépítés keretében. Ezenkívül a dolgozók saját eszközeik­ből, főleg a falvakon több mint 10.000 családi házat építettek. Az építkezések tervezési és költség­vetési előkészítése az 1954-es évben lényegesen nem javult. Előfordult még számos hiányosság a tervek és költségvetések késői leadásában, főleg az iskolaügyből és az egészségügyben. Az 1953-as évinél nagyobb mérték­ben folyt le az állami terven kívül megvalósított beruházási építkezés. Emelkedtek az egységes földműves­szövetkezetek, a termelő- és fogyasz­tási szövetkezetek beruházási építkezé­seire nyújtott hitelek. A múlt évben további fontos terme­lési kapacitásokat nyertünk. Hiba volt azonban, hogy ezeket nagyrészt nem helyezték üzembe a kitűzött határidők­re. Még mindig hiányosságok voltak az anyagi és pénzeszközök, valamint mun­kaerők összpontosítása terén az épülő­ben levő építkezések befejezésére, amelyeket 1954-ben kellett volna be­végezni. A gőz- és vízi villanyművek kapaci­tása további 64,5 mw-vel növekedett. Megnövekedett az alumíniumot ter­melő kohászati üzem, a gumivegyszere­ket és műanyagokat termelő vegyi üzemek kapacitása is. A gépipari üze­mek kapacitása bővült öntvények, go­lyóscsapágyak, valamint acéltermelés­ben. Uzembehelyeztek egy új gépipari üzemet. Az építőanyagok gyártásában megnövekedett a cementgyárak kapa­citása és üzembe helyeztek egy új gipszbányát, téglagyárat és mészége­tőt. A könnyűiparban üzembe helyez­tek két új kendertilót, az élelmiszer­iparban egy hűtőüzemet, tíz új sütődét és három tejcsarnokot. Ezenkívül az üzemek kibővítésével további terme­lési kapacitásokat nyertek a fa-, a könnyű- és az élelmiszeriparban. Elvégezték a befejező munkálatokat az új Torna—Rozsnyó vonalon, vala­mint a Szövetségi Vasútvonal kétvágá­nyú vonallá való átépítésének munká­latait. A Magyar Népköztársasággal együttműködve új vasúti híd épült a Dunán. Az építkezési és szerelési, szállítási szervezetek 1954-ben nem érték el az építkezési és szerelési munkák terve­zett térfogatát. A munkatermelékenység 1954-ben az 1953-as évvel szemben 9%-kal nö­vekedett és a munkások átlagbérei 3%-kal emelkedtek. Az építkezési gé­pek és gépezetek állománya az 1953-as évvel szemben tovább növekedett. így az építkezésügyi megbízotti hivatalnál a lapátos kotrógépek száma 1954 végé­ig 8%-kal, a scraperek száma 28%-kal, a buldózerek száma 23%-kal, árbocos daruk 45%-kal, a betonkeverőgépeké 170/o-kal nagyobb lett. Számos építke­zésen azonban nem használták ki az építkezési gépeket. Némelyik munka- , fajta gépesítését és komplex gépesíté­sét vezették be kellő mértékben. Az önköltségek csökkentésének ter­vét az építkezésben nem teljesítették. VII. A lakosság anyagi és kulturális színvonalának emelkedése 1954-ben tovább emelkedett a la­kosság anyagi és kulturális színvona­la. Oj munkaalkalmak következtében 1953-hoz viszonyítva a szocialista szektorban 3,6%-kal növekedett az alkalmaztatottság. Az ipari dolgozók száma 1954-ben 1,9%-kai emelkedett. Egyidőben az alkalmaztatottság nö­vekedésével a szocialista szektorban az 1953-as évhez viszonyítva 5%-kal emelkedett a népgazdaságban dolgo­zó nők száma. 1954 végén valameny­nyi dolgozó számából 32% volt nő. A népgazdaság szocialista szektorá­ban dolgozóknak 1954-ben az 1953-as évhez viszonyítva 11,5%-kal több bért fizettek ki. A lakosság nominális és reális jö­vedelmének emelkedése megnyilvánul a betétek növekvésében, amelyek 1954-ben több mint 150 millió koro­nával növekedtek. Az 1953. szeptember 15-i kor­mánynyilatkozat után lényegesen megjavult a lakosság ellátása. A lakosság vásárlóerejének növek­vése megmutatkozott a kiskereske­delmi forgalom emelkedésében, amely az 1953-as évhez viszonyítva 1954-ben egybevethető árakban 20 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a la­kosság nagyobb vásárlóereje meg­nyilvánult az alapvető élelmiszerfaj­ták és ipari cikkek nagyobb fogyasz­tásában is. 1953-hoz viszonyítva az elmúlt évben 4%-kal több kimért húst, 28%-kal több cukrot, 83%-kai több sajtot, 115%-kal több rizst, 43%-kal több nem csokoládés cukor- , kát adtak el. A lakosság életszínvonalának emel­kedését fejezte ki a jobb minőségű élelmiszercikkek utáni fokozódó ke­reslet. így pl. 38%-kai növekedett a disznózsír eladása és ugyanakkor csökkent a műétzsiradékok fogyasztá­sa. Míg a jobbminőségű péksütemény eladása 19%-kal növekedett, a ke­nyérfogyasztás hozzávetőlegesen az 1953-as évi színvonalon maradt. Még nagyobb mértékben növeke­dett az ipari árucikkek, különösen a tartós árucikkek eladása. A pamut­áruk eladása 15%-kal, a selyemanya­goké 114%-kal, a gyapjú anyagoké 62%-kal, a kész ruháké 9%-kal, a lábbeliéké 19%-kal. a rádióvevőká­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom